Számítógépes Hálózatok GY

Az előadások a következő témára: "Számítógépes Hálózatok GY"— Előadás másolata:

1 Számítógépes Hálózatok GY
9. Gyakorlat Bitmap, Binary countdown, Routing, Dijkstra, AIMD Számítógépes hálózatok GY

2 Számítógépes hálózatok GY
Bitmap protokoll Bitmap protokoll N állomás esetén N versengési/szavazási rés. Minden állomás a saját időszeletében jelezheti, hogy küldeni akar-e az adott fordulóban, avagy sem. A periódus végén minden állomás tudni fogja a küldési sorrendet. Ekkor kezdődik az átvitel a meghatározott sorrendben. Az átvitelt követően új forduló kezdődik. Ha a j-edik állomás küldeni akar, akkor 1-es bitet küld a j-edik bit időrésében. Versenymentes protokoll! Számítógépes hálózatok GY

3 Feladat bitmap protokollra
Az állomások legyenek {A,B,C} halmaz elemeivel azonosítva. Generálásnál nincs késleltetés. Az A állomás mindig folyamatosan, a B állomás minden második időegységben, a C állomás minden harmadik időegységben sugározni akar. Szimuláljuk a bittérkép protokollt! (Az egyszerűség kedvéért feltehető, hogy a versengési időrések együtt és az adat átvitel is egységnyi idő alatt történik meg.) Számítógépes hálózatok GY

4 Binary countdown protokoll
Minden állomás rendelkezik egy fix hosszú, egyedi virtuális azonosítóval. Az állomások saját azonosítójukat sugározzák bitenként, és figyelik a csatornát: Ha a sugárzott bit 0-ás, és 1-es bitet érzékel, akkor feladja a próbálkozást. Egyébként tovább sugározza azonosítójának következő bitjét. Aki a végéig benn marad az küldhet. A küldés után új kör indul. Mok-Ward módosítása: Aki küldött, az megkapja a legkisebb virtuális azonosítót. A többiek pedig ciklikusan magasabb azonosítót kapnak. Számítógépes hálózatok GY

5 Feladat Binary countdown protokollra
Szimuláljuk a bináris visszaszámlálás protokollt 6 állomás esetén, ahol az állomás azonosítók rendre a {A, B, C, D, E, F} halmaz elemei. A virtuális állomás azonosítókat ábrázoljuk 4 biten, és ezek rendre a következők: 1001, 0111, 0101, 1100,1110 illetve 1111. Tegyük fel, hogy A, C, D és E állomások akarnak egy-egy csomagot átvinni. (Nézze meg mi módosulna a Mok- és Ward-féle változat esetén.) Számítógépes hálózatok GY

6 Számítógépes hálózatok GY
IP címzés 1. Tegyük fel, hogy egy router épp most kapta meg a következő új IP címeket: /21, /21, /21 és /21. Lehet-e csoportosítani ezeket, ha mindegyik ugyanazt a kimeneti vonalat használja? Ha igen, mi lesz a csoportos cím? Ha nem, miért nem? Számítógépes hálózatok GY

7 Számítógépes hálózatok GY
IP címzés 2. Egy router forgalomirányító táblázatában a következő (CIDR) bejegyzések találhatók: Cím/maszk Következő ugrás / interfész / interfész / router alapértelmezett 2. router Mit tesz a router, ha rendre a következő IP-címeket tartalmazó csomagok érkeznek? Számítógépes hálózatok GY

8 Számítógépes hálózatok GY
Dijsktra Számítógépes hálózatok GY

9 Számítógépes hálózatok GY

10 Számítógépes hálózatok GY

11 Számítógépes hálózatok GY

12 Számítógépes hálózatok GY
Distance Vector Tegyük fel, hogy egy ”Distance Vector” routing protokollban a B és E router-ek távolság vektora az alábbi ábrán található. Hogyan változik B távolság vektora, miután B megkapja E távolság vektorát? Ha a kapcsolat A és B között megszűnik és B újra a fenti távolság vektort kapja E-től, hogyan aktualizálja B a távolság vektorát? Számítógépes hálózatok GY