Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pszichomotorikus testnevelés Boros-Bálint Julianna.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pszichomotorikus testnevelés Boros-Bálint Julianna."— Előadás másolata:

1 Pszichomotorikus testnevelés Boros-Bálint Julianna

2 AZ ERŐKIFEJTÉS A TESTNEVELÉSI TANÓRÁKON Mindenféle motorikus tevékenységhez erőt kell kifejtenünk, bizonyos mennyiségű izom- és idegenergiát kell elfogyasztanunk. Ha a fogyasztás nagy, elfáradunk, a fáradságot pedig ki kell, hogy pihenjük. Az erőkifejtés és a pihenés közötti helyes arány kialakítása, az erőfeszítés adagolása a testnevelési óra egyik alapkérdése. Az erőkifejtés dinamikáját a tanÍtási óra feladatai, elemei, egyes láncszemei határozzák meg. Az erőkifejtés görbéje emelkedik az óra bevezető, előkészítő részében, a rendtartó intézkedések és a bemelegítés alatt. Az óra fő részében, vagyis általában a láncszemben az erőkifejtés görbéje hullámzó, a terheléssel és a pihenéssel párhuzamosan változik. Végül az erőkifejtés görbéje ereszkedik az óra befejező részében, vagyis a 7-8. láncszemben.

3 Az erőkifejtés szintjét szabályozhatjuk: - a kifejtett erőfeszítések terjedelmének (nagyság), intenzitásának, a gyakorlatok bonyolultságának a függvényében; - az ismétlések közötti szünetek időtartalmának viszonylatában. Az erőfeszítés lehet nagy, közepes, közepes alatti és minimális. Az erőfeszítés nagyságát az ismétlések, vagy menetek száma, illetve a megtett távolság mutatja. A nagyság mennyiségi mutató. Az erőkifejtés nagyságát a légzésgyorsaság és a pulzusszám, vagy a tanulókon mutatkozó külsődleges fáradási tünetek - a bőr elszíneződése, izzadás, mozdulatok, figyelem, közérzet - alapján lehet megállapítani. Az erőkifejtés intenzitása az erőfeszítés minőségi mutatója, meghatározói a mozgás gyorsasága, időegység alatti gyakorisága - üteme, a szünetek időtartama és a terhelés nagysága.

4 A fáradtság fajtái: - enyhén fáradt valaki, mikor a bőre kissé kipirul, gyengén izzad, határozottan lélegzik, ugyanakkor mozgása biztos, jól tud figyelni, a közérzete jó; - közepesen fáradt, ha bőre erősen kipirosodik, derékon alul bőségesen izzad, gyorsan, hevesen lélegzik, a mozgása és a járása bizonytalan, fáj a térde, a szíve szabálytalanul ver, heves szívdobogást észlel ; -erősen fáradt az, aki kivörösödik vagy erősen elsápad, derékon alul erősen izzad, a száján lélegzik és kapkodja a levegőt, támolyog, hányingerrel küszködik stb. Az erőkifejtés sűrűségét a terhelés és pihenés viszonya minősíti. -az óra motorikus sűrűsége (M.s.), amit a tanuló motorikus tevékenységéhez viszonyítunk. - a pedagógiai sűrűség, a tanár tevékenységéhez viszonyított órasűrűség (P.s)

5 Az erőfeszítés intenzitása és komplexitása meghatároz egy másik mutatót, az óra funkcionális sűrűségét, ami a szívritmusnak és a légzésfrekvenciának az óra egymás utáni időpillanataihoz irányított változásaival jellemezhető. Az óra motorikus és pedagógiai sűrűsége időmérleggel mérhető, az eredményeket az úgynevezett „sűrűség-jegyzőkönyvbe” írjuk be. A jegyzőkönyvbe megfigyelt tanulókként beírjuk az óra elei és az óra egyes elemei végén mért szív- és légzésritmust és ezek átlaga adja az óra funkcionális sűrűségét.

6 SZÁMÚ ÓRA-SŰRŰSÉG JEGYZŐKÖNYV ISKOLA AZ ÓRA TÉMÁI ÉS CÉLKITŰZÉSEI OSZTÁLY JELEN VAN TANULÓ AZ ÓRA SZÍNHELYE AZ ÓRA TÁRGYA Az Ora Re- szei ido TartalomAdagolásA szünetek és időtarta muk A cso por- tok A pul- zus- Szám perc A légzés frek- vencia perc Megjegy - zések idő- tar- tam Ism. Sza- ma Tav.UTEmUTEm aktivPasz- sziv

7 A testnevelési óra sűrűsége nem mindig megfelelő a következők miatt: 1. Külső, objektív okok - rossz a felszereltség, nem megfelelő a tanulók csoportokba osztása, nincs jól előkészítve a felszerelés, rosszak a munkaköri élmények stb. 2. Módszertani, szubjektív, a tanáron múló okok - rossz a testnevelési óra levezetése, rosszak a módszerek, nem jó a foglalkoztatás módja, túl hosszú, nehezen érthető a magyarázat, nem megfelelő a bemutatások, rosszak az algoritmusok stb. 3. Nem vonzók a leckék, a témák 4. A témák, feladatok rögtönzöttek

8 TERHELÉSI SAJÁTOSSÁGOK Az erőkifejtés tágabb értelmében tükrözi a tanuló viszonyulását a testnevelési óra fizikai, lelki, értelmi követelményeihez és a kitűzött teljesítmény-célokhoz. A terhelés az erőkifejtés során kétféle lehet: külső és belső. A külső terhelések, a tantervben szereplő mozgásanyag élettani szempontból helyes alkalmazásai. Belső terhelésen a tanulók szervezetének, személyiségének a külső terhelésre bekövetkező válaszát értjük. A válasz, a szervezetben fellépő fiziológiai, biokémiai és morfológiai változások erősségével és jellegével, valamint a pszichikai terhelés fokával van szoros összefüggésben.

9 A terhelés terjedelmének, intenzitásának és a pihenési szünetek időtartartamának tervszerű adagolásával jól lehet szabályozni a terhelést és a pihenést. Ezek a tényezők terhelési összetevők és a képesség-fejlesztés módszereinek elemei is egyúttal. Ahhoz, hogy a terhelést és pihenést szakszerűen váltakozástassuk, ügyelnünk kell a következőkre: - a terhelés nagysága és a pihenési időszakok legyenek összhangban a tanulók teljesítő képességével; - a tanóra egyes részeinek tartalma és szervezési formái adjak lehetőséget a terhelés és pihenés tervszerű váltakoztatására; - a nagy erőfeszítést kivánó mozgásfeladatokat mindig kövessék közepes vagy mérsékelt terhelést kiváltó gyakorlatok; - ha a tanóra mozgásfeladata bonyolultabb, összetettebb, akkor az optimális erőkifejtést a fiziológiailag kedvező pihenési szünetekkel kell elősegíteni;

10 -az oktatás anyagának hatékony elsajátítását ne veszélyeztesse az esetleg terhelési céllal beiktatott, másféle struktúrájú kiegészítő gyakorlat, ez esetben a magasabb szintű terhelést a tanóra más részében célszerű elhelyezni; - a motoros tanulási folyamatban a tanár eredményesen tudja kihasználni a tanulók együttműködését, ha a tananyag egyes elemeit vagy műveleteit jelölik ki kiegészítő feladatként, de nem terhelési szándékkel, hanem a tanulandó készség elsajátítása érdekében; - az aktív és passzív szünetek váltakozzanak egymással; - a terhelés szervezésekor gondoljon arra a tanár, hogy a tanóra a nap melyik szakaszában kerül sorra, a kora reggeli órák - a nulladik és az első óra - nem alkalmasak a nagyobb fokú terhelésre.

11 A TERHELÉS PEDAGÓGIAI SZABÁLYOZÁSA A testnevelő tanárnak a tantervben foglalt célokat és feladatokat kell figyelembe vennie, amikor az egyes tanórák fizikai terhelésének folyamatosságát tervezi. A terhelés szabályozásának pedagógiai szempontjai közül hármat emelünk ki. Ezek a következők: 1. A terhelés adagolására megfelelő gyakorlatokat kell kiválasztanunk. 2. A terhelés adagolásakor vegyük alapul a tanulók teljesítőképességét – természetesen a tantervi követelményekkel összhangban. A tanár mindig egyeztesse az egészségi és nevelési szempontokat a tanulók fizikai terhelésével. 3. A terhelés adagolásakor mindig a tantervi feladatok az irányadók.

12 A terhelés kialakítására sokrétű lehetőségünk van a terhelés és pihenés közötti kapcsolat változtatásával. Ennek a következő fontosabb eljárásai vannak: - a terhelés terjedelmének növelése vagy csökkentése. A tanár szabályozza a meghatározott gyakorlatok ismétlésszámát, illetve a kijelölt mozgástevékenység időtartamát. Ez esetben a pihenési szünetek változatlanok maradnak - a terhelés intenzitásának növelése vagy csökkentése. A terjedelem, illetve az ismétlésszám marad, azonban a végrehajtás erőkifejtési fokát szabályozza a tanár a sebesség vagy a szer súlyának növelésével. A pihenési idő terjedelme ugyanaz marad. - a pihenési szünetek lerövidítése vagy meghosszabbítása. A tanár a gyakorlat terjedelmét és az intenzitást változatlanul hagyja, de a gyakorlási idő közötti pihenési szüneteket az idő csökkenésével vagy növelésével szabályozza. Csökkenthető a pihenési szünet is, azzal, hogy például a képességfejlesztő gyakorlatokhoz több kisebb csoportot vagy csapatot szervez a tanár.

13 A testnevelés tanárának figyelnie kell arra, hogy az általa alkalmazott terhelésszabályozási eljárások feleljenek meg a következő pedagógiai követelményeknek: - ezek csak olyan fiziológiai változásokat idézzenek elő a tanulók szervezetében, amelyek károsodása nélkül növelik a fiatalók teljesítőképességét; - a terhelési eljárás feleljen meg a tanulók életkorának, fejlettségi szintjének, időszerű teljesítőképességének; -legyen alkalmas az osztályon belül a differenciált terhelésre, az egyénhez vagy csoporthoz alkalmazkodó terhelés megvalósítására. A TERHELÉS ELLENŐRZÉSE ÉS ELEMZÉSE A legfontosabb ellenőrzési módszerek a következők: - a tanulók megfigyelése, a külső, elfáradási tünetek feljegyzésével; - jegyzetkészítés a tanítási óráról, a terhelési és pihenési szakaszok időtartamának figyelembe vételével; - a jellemző adatok feljegyzése, a tanítási órán végzett gyakorlás terjedelmi és intenzitási adatainak felvétele statisztikai feldolgozásra alkalmas módon; -az adott tanítási ciklusban elért teljesítményváltozás és a kapcsolható terhelési mutatók összehasonlítása.

14 A túl nagy, vagy túl kicsi terhelések, a túl hosszú vagy túl rövid pihenők, a szervezet funkció-képességét csökkentik, s ezzel a gyakorlás sikerét veszélyeztetik. A testnevelési tanórákon ezért arányos kell, hogy legyen egymással a terhelés és a pihenés, ugyanakkor ezeknek összhangban kell állniuk az életkornak megfelelő fejlettséggel.


Letölteni ppt "Pszichomotorikus testnevelés Boros-Bálint Julianna."

Hasonló előadás


Google Hirdetések