Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Járási Éva1 Statisztikai sorok, táblázatok készítése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Járási Éva1 Statisztikai sorok, táblázatok készítése."— Előadás másolata:

1 Készítette: Járási Éva1 Statisztikai sorok, táblázatok készítése

2 Készítette: Járási Éva2 Statisztika:Statisztika: olyan tudományos módszertan, illetve gyakorlati tevékenység, ami arra szolgál, hogy a valóság tényeinek valamely adott – rendszerint nagy – tömegét tömören, számokkal fejezze ki Alapadatok:Alapadatok: a vizsgálat tárgyát képező egyedről szerzett, megfelelő módon rögzített különféle információk

3 Készítette: Járási Éva3 Operacionalizálás:Operacionalizálás: a valóság számokkal való jellemezhetősége Sokaság, populáció:Sokaság, populáció: – a vizsgálat tárgyát képező egységek összessége, halmaza; – egységei különböző tulajdonságainak megadásával jellemezhető; – lehet: »diszkrét, folytonos, »álló, mozgó; »véges, végtelen

4 Készítette: Járási Éva4 ADATSZER- ZÉS MÓDJAI Teljes körű adatfelvétel Részleges adatfelvétel Kísérleti eredmény Reprezentatív (mintavételes) Egyéb részleges adatfelvétel Véletlen kiválasztás Nem véletlen kiválasztás

5 Készítette: Járási Éva5 Ismérvek:Ismérvek: valamely tulajdonság, mely alapján a populációt csoportokra (osztályokra) bonthatjuk Ismérvváltozatok:Ismérvváltozatok: az ismérvek alapján képzett csoportok jellemzője

6 Készítette: Járási Éva6 Ismérvek csoportosításaIsmérvek csoportosítása Tárgyi –minőségi –mennyiségi »folytonos »diszkrét Területi Időbeli

7 Készítette: Járási Éva7 Csoportosítás:Csoportosítás: a sokaság felosztása a sokaság egységeit jellemző ismérv szerint → csoportosító sor (lehet: minőségi, mennyiségi, területi, időbeli) Összehasonlítás:Összehasonlítás: két vagy több statisztikai adat egymáshoz való viszonya → összehasonlító sor (lehet: minőségi, mennyiségi, területi, időbeli)

8 Készítette: Járási Éva8 Táblázatok típusai Csoportosítás Cso- por- tosí- tás ∑ ∑ │  vagy fordítva Cso- por- tosí- tás ∑ Leírósor vagy felsorolás │  vagy fordítva Leíró- sor vagy felso- rolás Leírósor vagy felsorolás Egyszerű tábla Csoportosítást nem tartalmazó adatsorok összefüggő rendszere Csoportosító tábla Egy ismérv szerinti csoportosítást tartalmazó statisztikai sorok összefüggő rendszere Kombinációs tábla A sokaság több ismérv szerinti kombinatív osztályozásának eredménye

9 Készítette: Járási Éva9 Egyszerű tábla: A budapesti székhelyű külföldi érdekeltségű vállalkozások számának alakulása (dec. 31-i adatok) ,1 411, ,3 123, ,3 15,5 Vállalkozások száma (db) Összes jegyzett tőke (Mrd Ft) ebből külföldi részesedés Megnevezés Forrás: KSH

10 Készítette: Járási Éva10 Csoportosító tábla: A magyarországi népesség életkor szerinti megoszlásának alakulása (jan. 1-i adatok) Összesen Népességszám (E fő)Korcsoport (év) Forrás: KSH

11 Készítette: Járási Éva11 Kombinációs tábla: A magyarországi lakott lakások számának megoszlása komfortosság és településtípusok szerint (1990 jan. 1-i adatok) Községek Összesen Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli ÖsszesenVidéki városokBudapestKomfortosság Forrás: KSH

12 Készítette: Járási Éva12 Statisztikai programcsomagok: »MiniTab »SPSS »Excel Táblázatszerkesztés követelményei: formai: formai: – cím – megnevezések – fej és oldalrovatok – mértékegységek – forrás tartalmi: - nincs adat + előzetes becslés … létezik, de nem áll rendelkezésre 0,0 kis értékű adat * megjegyzés

13 Készítette: Járási Éva13 Viszonyszámok

14 Készítette: Járási Éva14 Viszonyszámok: két egymással logikai kapcsolatban lévő statisztikai adat hányadosa képzése: képzése: Egynemű adatokból Különnemű adatokból

15 Készítette: Járási Éva15 Egynemű adatokból számított viszonyszámok  Lehet: megoszlási dinamikus teljesítmény  Megjelenési formái: együtthatós százalékos ezrelékes

16 Készítette: Járási Éva16 Megoszlási viszonyszám

17 Készítette: Járási Éva17 Dinamikus viszonyszámok: – Bázis viszonyszám: - Lánc viszonyszám: Összefüggés a bázis- és láncviszonyszámok között !

18 Készítette: Járási Éva18 Teljesítmény viszonyszámok: Tervfeladat viszonyszám: Tervfeladat viszonyszám: Tervteljesítési viszonyszám: Tervteljesítési viszonyszám: Valódi teljesítménynövekedés:Valódi teljesítménynövekedés:

19 Készítette: Járási Éva19 Különnemű adatokból számított viszonyszámok, intenzitási viszonyszámok Mindig dimenzióval ellátott törtszám; Az egyik jelenség milyen mértékben, milyen intenzitással fordul elő a másik jelenség környezetében; lehet: egyenes vagy fordított intenzitási viszonyszám csoportjai: termelési erőforrásokkal való ellátottság termelési színvonal termelés hatékonysága

20 ÁBRÁZOLÁS Az előadás valamennyi ábrája és táblázata a KSH portáljáról került letöltésre!

21 Készítette: Tóthné dr. Lőkös Klára

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36 A kistérségek fejlettségi szintjei

37 Készítette: Járási Éva37 A koncentráció mérésének módja

38 Készítette: Járási Éva38 Rangsor: Gyakorisági sor: Rangsor: a mennyiségi ismérv értékeinek monoton sorozata jelölése: Gyakorisági sor: - S’ 1 = S i S’ 2 = S 1 + S 2 ∑ S i S’ i kumulált ért. összeg - g’ 1 = g 1 g’ 2 = g 1 +g 2 1 g’ i kumulált relatív gyak. S1S2SkS1S2Sk SiSi érték- összeg Z1Z2ZkZ1Z2Zk ZiZi relatív értékösszeg 1 g1g2gkg1g2gk gigi relatív gyak. - f’ 1 = f 1 f’ 2 = f 1 +f 2 N = ∑f i f’ i kumulált gyak. -Nösszesen Z’ 1 = S i Z’ 2 = Z 1 + Z 2 ∑ Z i f1f2fkf1f2fk x1x2xkx1x2xk Z’ i fifi xixi Kumulált relatív ért. összeg gyak.ismérvek

39 Készítette: Járási Éva39 Az osztályközös gyakorisági sor: N f1f2fkf1f2fk fifi gyak. 1 g1g2gkg1g2gk gigi relatív gyak összesen Z’ 1 = S i Z’ 2 = Z 1 + Z 2 ∑ Z i S’ 1 = S i S’ 2 = S 1 + S 2 ∑ S i g’ 1 = g 1 g’ 2 = g 1 +g 2 1 f’ 1 = f 1 f’ 2 = f 1 +f 2 N = ∑f i Z1Z2ZkZ1Z2Zk S1S2SkS1S2Sk u1u2uku1u2uk x 1f x 2f x kf x 1a x 2a x ka Z’ i S’ i g’ i f’ i ZiZi SiSi uiui x if x ia Kumulált relatív ért. összeg kumulált ért. összeg kumulált relatív gyak. kumulált gyak. relatív ért. összeg érték- összeg oszt. közép osztályközös gyakoriság

40 Készítette: Járási Éva40 A koncentráció: a sokasághoz tartozó teljes értékösszeg jelentős része a sokaság kevés egységére összpontosul, ábrázolása Lorenz-görbével történik.

41 Készítette: Járási Éva41

42 Készítette: Járási Éva42 Átlagszámításokés a szóródási mutatók számítása

43 Készítette: Járási Éva43 R, IQR Me, Mo helyzeti átlagok centrális s, s 2, s % számított szóródási Statisztikai mutatók Rangsorból:

44 Készítette: Járási Éva44 Rangsorból: R, IQR Me, Mo helyzeti átlagok centrális s, s 2, s % számított szóródási  xi xi x1x2xkx1x2xk xixi ismérvek  (x i -x) 2 (x 1 -x) 2 (x 2 -x) 2 (x k -x) 2 (x i -x) 2 négyzetes eltérés

45 Készítette: Járási Éva45 R IQR átlag Me

46 Készítette: Járási Éva46 Gyakorisági sorból: R, IQR Me, Mo helyzeti átlagok centrális s, s 2, s % számított szóródási

47 Készítette: Járási Éva47 fixifixi f1x1f2x2fkxkf1x1f2x2fkxk fixifixi értékösszeg  f i  (x i -x) 2 f 1  (x 1 -x) 2 f 2  (x 2 -x) 2 f k  (x k -x) 2 f i  (x i -x) 2 négyzetes eltérés Nösszesen f1f2fkf1f2fk x1x2xkx1x2xk fifi xixi gyak.ismérvek Gyakorisági sorból:

48 Készítette: Járási Éva48 N f1f2fkf1f2fk fifi gyak.  f i  (u i -x) 2 fiuifiui - összesen f 1  (u 1 -x) 2 f 2  (u 2 -x) 2 f k  (u k -x) 2 f1u1f2u2fkukf1u1f2u2fkuk u1u2uku1u2uk x 1f x 2f x kf x 1a x 2a x ka f i  (u i -x) 2 fiuifiui uiui x if x ia négyzetes eltérésérték- összeg oszt. közép osztályközös gyakoriságOsztályközös gyakorisági sorból:

49 Készítette: Járási Éva49 Speciális átlagok és szerepük a gazdasági életben a gazdasági életben

50 Készítette: Járási Éva50 Egyszerű számtani (aritmetikai) átlag: Súlyozott számtani átlag:

51 Készítette: Járási Éva51 A számtani átlag tulajdonságai:

52 Készítette: Járási Éva52 Kronologikus átlag: (Állapot idősorok esetében!) Elve: az időszak kezdő és záró állományára vonatkozó adatok egyszerű számtani átlaga az időszak átlagos állományaként fogható fel, és az egymást követő időszakok átlagos állományai már értelmesen összegezhetők

53 Készítette: Járási Éva53 Harmonikus átlag: Súlyozott harmonikus átlag:

54 Készítette: Járási Éva54 Mértani átlag: (Időbeliváltozás üteme, a láncviszonyszámok mértani átlaga!) Súlyozott mértani átlag:

55 Készítette: Járási Éva55 Négyzetes átlag: Súlyozott négyzetes átlag:

56 Készítette: Járási Éva56 ÖSSZEFOGLALÁS Á tlagAlkalmaz á si ter ü let Sz á mtani á tlagAbszol ú t sz á mokb ó l Kronologikus á tlag Á llapot idősorok eset é ben Harmonikus á tlagIntenzit á si é s dinamikus viszonysz á mok eset é ben M é rtani á tlagIdőbeli v á ltoz á s ü tem é nek meghat á roz á sa eset é ben N é gyzetes á tlagSz ó r á ssz á m í t á s eset é ben

57 Készítette: Járási Éva57 Becslés (az alapsokaságot alkotó valószínűségi változók eloszlásának, jellemzőinek és paramétereinek becslését jelenti az alapsokaságból vett mintából számított mutatók alapján) A statisztikai becsléseket becslőfüggvényekkel végezzük! Intervallumbecslés (egyetlen minta alapján olyan intervallumot határozunk meg, amely előre megadott (nagy) valószínűséggel tartalmazza az ismeretlen sokasági jellemzőt)

58 Készítette: Járási Éva58 Becsléssel (becslőfv.-nyel) szemben támasztott követelmények: Torzítatlan (ha a becslőfv. várható értéke megegyezik a becsülni kívánt sokasági jellemzővel) Konzisztens (nagyon nagy minta esetén a becslőfv. mintából számított értéke nagy valószínűséggel közelítse meg a sokasági jellemző értékét) Hatásosság (az a becslőfv. hatásosabb, amelynél a becslőfv. mintából számított értékeinek a sokasági paramétertől számított átlagos négyzetes eltérésének várható értéke (szórása) kisebb)

59 Készítette: Járási Éva59 Becslés:Becslés: átlag értékösszeg arány Becslés megbízhatósága és a szignifikancia szint:Becslés megbízhatósága és a szignifikancia szint:

60 Készítette: Járási Éva60 Átlagbecslés Becslés standard hibája:Becslés standard hibája: (A becslés hogyan ingadozik átlagosan a becsülni kívánt értékek körül, vagyis a lehetséges mintaátlagok mennyivel térnek el átlagosan az alapsokasági átlagtól, mintánként eltérő +/- irányba!) Becslés maximális hibája: (Nagy minták esetében a mintaátlagok eloszlása közel normális, a maximális hiba meghatározásához a szórás többszörösök használhatók fel.)

61 Készítette: Járási Éva61 Intervallum becslés alsó határa: Intervallum becslés felső határa:

62 Készítette: Járási Éva62 Értékösszeg becslés:

63 Készítette: Járási Éva63 Aránybecslés: (A sokaságot valamilyen minőségi vagy mennyiségi tulajdonság alapján két csoportra bontjuk és az egyes csoportokba esés valószínűségét határozzuk meg)

64 Készítette: Járási Éva64 A magyarországi kft.-k foglalkoztatottainak megoszlása havi bruttó átlagkereset szerint (reprezentatív minta alapján) Becsülje meg, a foglalkoztatottak havi átlagos keresetét 95% megbízhatósági szinten! Becsülje meg a minta alapján, hogy egy 50fő foglalkoztatása esetén, mennyi lesz a vállalat kiadása bruttó bérekre (p=90%)! Becsülje meg az 131 és 250 ezer forint havi bruttó keresettel rendelkezők arányát 95%-os megbízhatósági szinten! Havi brutt ó kereset Foglalkoztatottak sz á ma (fő) (ezer Ft) Egy ü tt100

65 Készítette: Járási Éva65 Hipotézisvizsgálat I. (paraméteres próbák)

66 Készítette: Járási Éva66 Hipotézis (egy vagy több sokaságra vonatkozó állítás, vonatkozhat a sokaság eloszlására, vagy az eloszlás paraméterére, jelölés: H 0 és H 1, egymást kölcsönösen kizárják, lehet egyszerű vagy összetett!) Statisztikai próba (olyan eljárás, amelynek során a mintából származó információk alapján döntünk a H 0 elfogadásáról vagy elutasításáról) Elfogadási tartomány Szignifikancia szint (a próbafüggvény kritikus tartományba esésének valószínűsége) Kritikus érték HIPOTÉZISVIZSGÁLAT

67 Készítette: Járási Éva67 Helyes döntés (1- β) Másodfajú hiba (β) H 1 igaz Elsőfajú hiba (α) Helyes döntés (1-α) H 0 igaz elutasítjukelfogadjuk A H 0 -ra vonatkozó döntésA valóságos helyzet A hipotézisvizsgálat során hozott döntések és bekövetkezésük valószínűsége

68 Készítette: Járási Éva68 A statisztikai hipotézisvizsgálat menete: Megfogalmazzuk a H 0 nullhipotézist és a vele szemben álló H 1 alternatív hipotézist Megkeressük a H 0 -ban megfogalmazott állításnak és az egyéb feltételeknek megfelelő próbafüggvényt Szignifikancia szint meghatározása Próbafüggvény kiszámítása, empirikus érték Kritikus érték meghatározása Döntésmeghozatal a kritikus és empirikus érték alapján Szakmai döntés meghozatala

69 Készítette: Járási Éva69 A statisztikai próbák rendszerezése Paraméteres próbák: F-próbaChi 2 -próbaszórás z-próba arány z- vagy t- vagy Welch-próbaz- vagy t-próbaátlag kétmintás próbákegymintás próbákParaméterek Nem paraméteres próbák: Illeszkedésvizsgálat Chi 2 -próba Függetlenségvizsgálat

70 Készítette: Járási Éva70 1-mintás t-próba: H 0 : H 1 : α = 5% > H 0 hipotézis elutasítva!

71 Készítette: Járási Éva71

72 Készítette: Járási Éva72 F-próba: H 0 : s 1 = s 2 H 1 : s 1 ≠ s 2 α = 5% > H 0 hipotézis elutasítva!

73 Készítette: Járási Éva73

74 Készítette: Járási Éva74 2-mintás t-próba (azonos szórások esetében!): H 0 : H 1 : α = 5% > H 0 hipotézis elutasítva!

75 Készítette: Járási Éva75

76 Készítette: Járási Éva76 Welch-próba: H 0 : H 1 : α = 5% > H 0 hipotézis elutasítva!

77 Készítette: Járási Éva77

78 Készítette: Járási Éva78 Hipotézisvizsgálat II. (nemparaméteres próbák)

79 Készítette: Járási Éva79 Hipotézis Statisztikai próba Próbafüggvény Elfogadási tartomány Szignifikancia szint Kritikus érték HIPOTÉZISVIZSGÁLAT

80 Készítette: Járási Éva80 Helyes döntés (1- β) Másodfajú hiba (β) H 1 igaz Elsőfajú hiba (α) Helyes döntés (1-α) H 0 igaz elutasítjukelfogadjuk A H 0 -ra vonatkozó döntésA valóságos helyzet A hipotézisvizsgálat során hozott döntések és bekövetkezésük valószínűsége

81 Készítette: Járási Éva81 A statisztikai hipotézisvizsgálat menete: Megfogalmazzuk a H 0 nullhipotézist és a vele szemben álló H 1 alternatív hipotézist Megkeressük a H0-ban megfogalmazott állításnak és az egyéb feltételeknek megfelelő próbafüggvényt Szignifikancia szint meghatározása Próbafüggvény kiszámítása, empirikus érték Kritikus érték meghatározása Döntésmeghozatal a kritikus és empirikus érték alapján Szakmai döntés meghozatala

82 Készítette: Járási Éva82 A statisztikai próbák rendszerezése Paraméteres próbák: F-próbaChi 2 -próbaszórás z-próba arány z- vagy t- vagy Welch-próbaz- vagy t-próbaátlag 2-mintás próbák1-mintás próbákParaméterek Nemparaméteres próbák: Illeszkedésvizsgálat Chi 2 -próba Függetlenségvizsgálat

83 Készítette: Járási Éva83 Függetlenségvizsgálat: H 0 : Az ismérvek függetlenek H 1 : Az ismérvek nem függetlenek α = 5% DF = (s-1)(t-1) s,t = ismérvváltozatok száma > H 0 hipotézis elutasítva!

84 Készítette: Járási Éva84

85 Készítette: Járási Éva85 Illeszkedésvizsgálat: H 0 : A tényleges eloszlás megegyezik a feltételezett eloszlással H 1 : A tényleges eloszlás nem egyezik meg a feltételezett eloszlással α = 5% DF = osztályok száma - 1 > H 0 hipotézis elutasítva!

86 Készítette: Járási Éva86

87 Készítette: Járási Éva87 Varianciaanalízis

88 Készítette: Járási Éva88 Annak a nullhipotézisnek az ellenőrzésére szolgál, hogy kettőnél több azonos szórású normális eloszlású valószínűségi változónak azonos-e a várható értéke. -n-1Teljes MS E = SS E /DF E n-k Hiba (Error) MS F = SS F /DF F k-1 Tényező (Factor) Átlagos négyzetes- eltérés MS Szabadságfok DF Négyzetes eltérés SS Megnevezés

89 Készítette: Járási Éva89 DF számláló = k-1 DF nevező = n-k


Letölteni ppt "Készítette: Járási Éva1 Statisztikai sorok, táblázatok készítése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések