Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szociol ó gia mint tudom á ny: kialakul á sa é s saj á tos szeml é letm ó dja Bevezet é s a szociol ó gi á ba Dr. Horv á th Istv á n.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szociol ó gia mint tudom á ny: kialakul á sa é s saj á tos szeml é letm ó dja Bevezet é s a szociol ó gi á ba Dr. Horv á th Istv á n."— Előadás másolata:

1 A szociol ó gia mint tudom á ny: kialakul á sa é s saj á tos szeml é letm ó dja Bevezet é s a szociol ó gi á ba Dr. Horv á th Istv á n

2 Kulcsfogalmak ModernizációEmpirikusSpekualtívNaturalisztikusFelvilágosodás Ipari forradalom August Comte

3 Anyakönyvi kivonat Szociológia Született a 19 században. Fogant a modernizáció során. Az apaságot is magára vállaló keresztapa Auguste Comte ( ).

4 Előzmények: A filozófia és szociológia A társadalomról szóló reflexió a filozófia része volt. De nem volt empirikus hanem spekulatív. Nem volt ténymegállapító hanem normatív Arisztotelész Arisztotelész Platón Platón Az utópiák Az utópiák

5 Filoz ó fiai reflexi ó a t á rsadalomr ó l Lényegkeresés – jellemző: a célok, motivációk előzetes szerkezetének a feltételezése. Esszencializmus - Az emberi lényeg valami előzetesen adott, változatlan jellemzőként való kezelése ennek a lényegnek a keresése A XIX. század során a szociológia leválik a filozófiától.

6 Fogant a moderniz á ci ó sor á n. A tudom á nyos szociol ó gia kialakul á s á nak a kontextusa moderniz á ci ó (a XVII-XVIII sz á zad folyam á n elkezdőd ö tt komplex, radik á lis gazdas á gi, t á rsadalmi, politikai, v á ltoz á si folyamat. A folyamatos v á ltoz á s r ö gz í t é s é nek é s meg é rt é s é nek a tudom á nya.

7 A tudom á nyos szociol ó gia kialakul á s á nak a kontextusa A „ kettős forradalom ” eredm é nye: 1.Politikai: A felvil á gosod á st k ö vető, francia forradalom ut á na, a politikai é s jogrendszerben bek ö vetkezett v á ltoz á sok. 2.Ipari forradalom: az iparosod á s é s az ezzel j á r ó t á rsadalmi é s eszmei á talakul á sok.

8 Felvil á gosod á s előtti á llapot Naturalisztikus tézis – a társadalmi rend eleve adottságának a tétele. „Egyes emberek kormányzásra alkalmasnak születnek, ugyanakkor végtelen sok más ember az engedelmességre születik” Ramsay 18.sz.

9 Felvil á gosod á s Felvil á gosod á s - az ember nembeli egyenlős é g é nek a filoz ó fiai t é tele. Felvil á gosod á s - az ember nembeli egyenlős é g é nek a filoz ó fiai t é tele. „ Term é szetes á llapot ” – az emberi k ü l ö nbs é g/egyenlőtlens é g az emberek k ö z ö tti viszonyok dinamik á j á nak a folyamat á ban alakulnak ki, é s nem eleve adottak. Rousseau De l ’ inegalit é parmi les hommess

10 Forradalom Egy új társadalmi rend: Egy új társadalmi rend: Szabadság, Szabadság, Egyenlőség Egyenlőség Polgári szolidaritás Polgári szolidaritás

11 Forradalom A szociol ó gia mint a felvil á gosod á s programj á nak a folytat á sa. A szociol ó gia mint a felvil á gosod á s programj á nak a folytat á sa. A t é nylegesen l é trej ö tt t á rsadalom nem olyan lett mint amilyennek – a felvil á gosod á s idej é n megfogalmazott elvek szerint – lennie kellet volna.

12 Az á llam megv á ltozott szereprendszere Az állam fokozódó szerepvállalása a gazdaság- és társadalomszervezésben. Pontos információk a társadalom a népesség állapotáról. Pl.Egyre gyakoribb és intézményesülő népesség-összeírások. Pl.Egyre gyakoribb és intézményesülő népesség-összeírások.

13 Ipari forradalom átfogó társadalmi és gazdasági változások amelyek mindenekelőtt a termelés gépesítésével és tömegessé válását jelentették (a 18. század végén indult be Angliában). A textilipar a gyapjú fonal ára 85%-al csökkent a gyapjú fonal ára 85%-al csökkent 1800-ra a gyapjú fonallá történő átalakításának az ideje 80%.al csökkent 1800-ra a gyapjú fonallá történő átalakításának az ideje 80%.al csökkent 1812-te a gyapotból készült fonal előállításának az ára 90%-al csökkent te a gyapotból készült fonal előállításának az ára 90%-al csökkent re a legjobb gyapjúszövetből készült ruha előállítási ára 50%-al csökkent re a legjobb gyapjúszövetből készült ruha előállítási ára 50%-al csökkent. A Brit gyapotáru termelés: ban 0,5 millió £ ban 5 millió £ ben 50 millió £

14 Ipari forradalom A tudomány megváltozott társadalmi szerepe. Közvetlen alkalmazás a termelésben – bőség – jólét – boldogság. Közvetlen alkalmazás a termelésben – bőség – jólét – boldogság. A gazdasági szerkezetváltozással járó társadalmi problémák. A juhok megették az embereket. A juhok megették az embereket.

15 Ipari forradalom következmények Gyermek és női munka.

16 Ipari forradalom: következmények Az eladdig működő társadalmi intézmények gyors és nagymértékű felbomlása Pl. ha 1700-körül az elsőszülöttek hozzávetőleg 12% a született házasságon kívül a 18. század végére ( ) az arányuk 50%. Urbanizáció – gyors társadalmi változások – társadalmi problémák. A szociológia mint a folyamatossá vált társadalmi változás tudománya.

17 Összefoglalás - Felvilágosodás Felvilágosodás – az ember társadalmisága mint kutatandó probléma Az új társadalmi rend mint a felvilágosodás zsákutcába torkollott, részben megvalósult programja.

18 Összefoglalás - Iparosodás Iparosod á s A tudom á ny ir á nti optimizmus – lehets é ges egy tudom á nyos elemz é se a t á rsadalomnak. A tudom á ny ir á nti optimizmus – lehets é ges egy tudom á nyos elemz é se a t á rsadalomnak. A felmer ü lő t á rsadalmi probl é m á k – sz ü ks é ges a t á rsadalmi probl é m á k tudom á nyos elemz é se A felmer ü lő t á rsadalmi probl é m á k – sz ü ks é ges a t á rsadalmi probl é m á k tudom á nyos elemz é se Az á llam – megrendelője, haszon é lvezője a szociol ó giai jellegű inform á ci ó knak.

19 Auguste COMTE - a „ keresztapa ” Ő adta a szociológia nevet Ő fogalmazta meg a szociológiának mint önálló tudománynak az igényét. Ő határozta meg elsőnek a szociológiát mint a „társadalom pozitív tudománya” Ő emelte a szociológiát a „tudományok királynője” rangjára „Savoir pour prévoir, prévoir pour puvouir”

20 Szociológia intézményesülés “Szociológia” szó 1838 (Auguste Comte) Egyetemi tantárgy AEÁ: 1892 (University of Chicago) Európa: 1895, Bordeaux-i egyetem Egyetemi tantárgy AEÁ: 1892 (University of Chicago) Európa: 1895, Bordeaux-i egyetem AJS 1895,

21 A szociológia meghatározása és szemléletmódja A szociológia általában a társadalomróláltalában a társadalomról annak különböző állapotairól,annak különböző állapotairól, a belső folyamatairóla belső folyamatairólkialakítottkritikai, empirikusan, módszertanilag és elméletileg is megalapozott leíró, magyarázó és értelmező tudomány

22 Kritikai Nem tekint mag á t ó l é rtetődő igazs á gnak semmilyen, a t á rsadalomr ó l kialak í tott előzetes tud á st hanem minden feltev é st empirikusan vizsg á l fel ü l. Ezek, lehet hogy: Elfogultak vagy egyenesen elő í t é letesek Elfogultak vagy egyenesen elő í t é letesek R é szleges inform á ci ó ra alapoznak. R é szleges inform á ci ó ra alapoznak. Keverik az é rt é k- é s t é ny í t é leteket Keverik az é rt é k- é s t é ny í t é leteket Megszok á sb ó l vagy tiszteletből igaznak v é ltek. Megszok á sb ó l vagy tiszteletből igaznak v é ltek.

23 Kritikai A szociol ó gia visszautas í tja : visszautas í tja : a metafizikai é s naturalisztikus jellegű előfeltev é seket. a t é ny é s é rt é k í t é letek ö sszemos á s á t folyamatosan fenntart á ssal viszonyul azon inform á ci ó khoz amelyekre a kijelent é seit alapozza (forr á skritika). Folyamatosan elgondolkodik a saj á t kijelent é seinek az é rv é nyess é g é ről é s igazs á g é rt é k é ről.

24 Empirikusan megalapozott A társadalmi valóság közvetlen tapasztalására alapozza adott kijelentések igazságalapját. A társadalmi valóság közvetlen tapasztalására alapozza adott kijelentések igazságalapját. A szociológiai kijelentések arra alapoznak, ami tapasztalati úton megragadható. Mit cselekszenek az emberek? Mennyit fogyasztanak? Mit gondolnak magukról, másokról, arról, hogy mások mit gondolnak róluk? Általában, hogyan viszonyulnak valamihez? Mi a véleményül arról, hogy mi a jó és mi a rossz? stb Mit cselekszenek az emberek? Mennyit fogyasztanak? Mit gondolnak magukról, másokról, arról, hogy mások mit gondolnak róluk? Általában, hogyan viszonyulnak valamihez? Mi a véleményül arról, hogy mi a jó és mi a rossz? stb

25 Módszertanilag megalapozott Módszertan - az empirikus adatok gyűjtésére, rendszerezésére, feldolgozására és értelmezésére vonatkozó szabályok Metodológia met' hodos (az átvezető út) görög. Normák, szabályok eljárások rendszere amelyek biztosítják az elemzés objektivitását, átfogó és kimerítő jellegét. Normák, szabályok eljárások rendszere amelyek biztosítják az elemzés objektivitását, átfogó és kimerítő jellegét.

26 Elméletileg megalapozott A vizsgálódásokat olyan feltevésekre alapozzák amelyek egy adott társadalmi folyamatot vagy jelenséget általános érvénnyel szándékoznak magyarázni. Elmélet: legáltalánosabban az ismeretek egy olyan rendszere amely egy a valóság egy adott szegmensén belül magyarázóerővel rendelkezik. Alapvető feltevések A valóság működésének, egy, a közvetlen tapasztalaton túli, magyarázatát fogalmazza meg. A valóság működésének, egy, a közvetlen tapasztalaton túli, magyarázatát fogalmazza meg. Az elmélet a környező világ rendszeres megismerését teszi lehetővé. Az elmélet a környező világ rendszeres megismerését teszi lehetővé. Szakfogalmak rendszere

27 Elméletileg megalapozott: perspektíva Weber: a t á rsadalmi v á ltoz á s ok á t az emberi sors é rtelmez é se kapcs á n, t ö rt é netileg kialakult eszm é k v á ltoz á s á ban kell keresni. Marx: a társadalmi változás okát a fejlődő termelésben és bővülő fogyasztásban kell keresni.

28 Elmélet mint sajátos fogalmi nyelvezet: lehetős é get ad az á ltal á nos í t á sra tipikus jellemvon á sokat ragadhatunk meg lehetőv é teszi az ö sszehasonl í t á st, a m é r é st a szakmai kommunik á ci ó alapj á t k é pezi ir á ny í tja a vizsg á l ó d á sunkat

29 Leíró, magyarázó, értelmező Leírás: egy jelenség adott jellemzőinek strukturált, elméletileg megalapozott és módszeres áttekintése. Nem a valóság fényképe. Magyarázat: olyan mondatok amelyek egy adott jelenség kialakulásának, megnyilvánulásának, fennmaradásának, vagy letűnésének okaira vonatkozó állításokat fogalmaznak meg. Értelmezés: az adott helyzetre, társadalomra jellemző jelentések világának a feltárása.

30 Koldulás, koldusok

31 Konkrétumok Metafizikai kérdésfelvetések és szociológiai kérdésfelvetések Érték és tényítéletek Szociológia és köztudat

32 Metafizikai kérdésfelvetés Mi a boldogság? Empirikusan meg lehet vagy sem válaszolni? Mi az élet értelme? A tudomány nem mondja meg mi a jó cselekedet, mi a helyes választás, tehát nem lehet megválaszolni a lényeges kérdéseket.

33 Metafizikai kérdésfelvetés Mi a boldogság? Szociológiai kérdésfelvetések Boldogság: ‘Általában véve Ön úgy gondolja magáról, hogy: nagyon boldog, boldog, nem igazán boldog, egyáltalán nem boldog?” Megelégedettség: ‘Általában véve milyen mértékben elégedett azzal ahogyan mostanában él?’ – értékelje 1-10-ig!

34

35 Empirikusan megalapozott Tény- és értékítéletek közötti különbségtétel T é ny í t é let – a t á rsadalom, a k ö rnyező val ó s á g egy á llapot á ra vonatkoz ó kijelent é sek. Igaz vagy hamis? Az alma cukortartalma nagyobb, mint a narancs é. Az alma cukortartalma nagyobb, mint a narancs é.

36 Empirikusan megalapozott Tény- és értékítéletek közötti különbségtétel É rt é k í t é let – olyan kijelent é sek amelyek az egy é neknek, csoportoknak a t á rsadalom, a k ö rnyező val ó s á g á llapotai kapcs á n (sz ü ks é geleteik, é rdekeik, é rt é keik alapj á n) kialakult viszonyul á s á t tűkr ö zik. Nem lehet az igaz – hamis polarit á s á ban é rtelmezni. Az alma a vil á g leg í zletesebb gy ü m ö lcse. Az alma a vil á g leg í zletesebb gy ü m ö lcse.

37 Empirikusan megalapozott Tény- és értékítéletek közötti különbségtétel A szociológiai vizsgálódások számára a társadalom tagjainak az értékítéletei ugyanúgy az empirikus vizsgálatok nyersanyagát képezik, mint a társadalmi valóság bármely más vonzata.

38 Empirikusan megalapozott Tény- és értékítéletek közötti különbségtétel A szociol ó gus nem semleges műszer, saj á t é rt é k í t é letei vannak – a tudom á nyoss á g k ö vetelm é nye: racionalit á s, emocion á lis semlegess é g, univerzalit á s, p á rtatlans á g, szervezett szkepticizmus.

39 K ö ztudat – szociol ó gia 1.Naturalisztikus magyar á zatok. Ö r ö k ö lőd é s, „ v é r ” sorsszerűs é g, stb. 2. T é ny- é s é rt é k í t é letek ö sszemos á sa. 3. Az előzetes tud á s kritik á tlan á tv é tele – hagyom á nyban gy ö kerező tekint é ly. 1.Relacion á lis magyar á zatok. Tanult, interakci ó ban alakul. 2. T é ny- é s é rt é k í t é letek k ö vetkezetes sz é tv á laszt á sa. 3. Az előzetes tud á s kritikus á tv é tele – empirikus valid á ci ó.

40 K ö ztudat – szociol ó gia 4. Hiedelmek, elfogults á g, é rzelmileg, az á ltal á nos elfogadotts á g á ltal igazolt tud á s. 5. Szelekt í v é szlel é s, pontatlans á g, ö sszemosott elemzői szempontok. 6. Ismereti pragmatizmus - Anal ó gi á s gondolkod á s, tipiz á l á s, t ú l á ltal á nos í t á s az ú j helyzetek é rtelmez é s é ben 4. Empirikusan igazolt tudás, módszertanilag kidolgozott tudás. 5. Rendszeresség, egyértelmű szempontok 6. Az új helyzetek „ismeretlenek”, amíg nem kutatjuk nem tudunk róluk semmit.

41 Könyvészet Somlai, P é ter (1997) Szocializ á ci ó Budapest: Corvina, pp Babbie, Earl (1999) A t á rsadalomtudom á nyi kutat á s gyakorlata Budapest: Balassi Kiad ó, pp *N é medi D é nes 2000 ‘ Az é rt é kmentess é g elve a szociol ó gi á ban ’ in u.ő. T á rsadalomelm é let – elm é lett ö rt é net Budapest: Ú j Mand á tum K ö nyvkiad ó, pp *Elias, N (1999) ‘ A szociol ó gus mint mitoszvad á sz ’ in u.ő. A szociol ó ga l é nyege Budapest: Napvil á g Kiad ó, pp

42 K ö nyv é szet N é medi D é nes (1999) ‘ Auguste Comte: A szociol ó gia megalap í t ó ja? ’ in Felkai G á bor et ali. A szociol ó gia kialakul á sa, Budapest: Ú j Mand á tum K ö nyvkiad ó, pp Somlai P é ter (1999) ‘ A szociol ó gia sz ü let é se a tizenkilencedik sz á zadban ’ in Felkai et ali. pp Cameron, Rondo (1994) A vil á ggazdas á g r ö vid t ö rt é nete a kőkorszakt ó l napjainkig Maecenas K ö nyvkiad ó, pp , , , A.G. - V á ltoz á s a modern vil á gban 43.

43 K ö nyv é szet A.G. - Az iparosodott t á rsadalmak 79 – 81 A.G. - A v á ltoz á sra hat ó t é nyezők ; *Morel, Julius et ali. (2000) Szociol ó giaelm é let Budapest: Osiris Kiad ó, pp


Letölteni ppt "A szociol ó gia mint tudom á ny: kialakul á sa é s saj á tos szeml é letm ó dja Bevezet é s a szociol ó gi á ba Dr. Horv á th Istv á n."

Hasonló előadás


Google Hirdetések