Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az osztályfőnök Szövetségben a közösséggel. Az osztályfőnöki mesterség társadalom-lélektani szempontból. Készítették: Abrudán Judit-Hajnal Bartha Helga-Beáta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az osztályfőnök Szövetségben a közösséggel. Az osztályfőnöki mesterség társadalom-lélektani szempontból. Készítették: Abrudán Judit-Hajnal Bartha Helga-Beáta."— Előadás másolata:

1 Az osztályfőnök Szövetségben a közösséggel. Az osztályfőnöki mesterség társadalom-lélektani szempontból. Készítették: Abrudán Judit-Hajnal Bartha Helga-Beáta Szilágyi Noémi

2 Tanárok - diákok

3 Két etikai szempontból fontos kérdést vizsgálunk az osztályfőnökre vonatkozóan: - beavatkozás - titok

4 Beavatkozás  Milyen mértékig avatkozhat bele – tisztességesen – egy osztályfőnök a tanítvány életébe ?  Milyen mértékben avatkozhat bele a családok életébe ?

5 Több féle felfogás létezik:  Egyik felfogás: -Nem tartozik az osztályfőnökre (tanárra) a diák érzelmi-, értelmi-, erkölcsi fejlődésének egésze csupán annak iskolai metszete. - Csak azért felelős, ami az iskola falai között és iskolai időben történik.

6  Másik felfogás: -A gyerek bekerül az iskolába és ott egész személyiségével van jelen. Nincs délelőtti és délutáni énje, nem tudja függetleníteni magát attól, ami vele történik. -Az osztályfőnöknek igenis feladata a rendelkezésére álló néhány évben minden diákjával személyesen törődni, mindegyikőjük teljes személyiségfejlődését befolyásolni.

7  Valószínű, hogy ez a két lehetőség egy széles skála két végpontja  A mindennapi gyakorlatban az osztályfőnökök túlnyomó többsége feltételezhetően e két felfogás között jelöli ki saját kompetencia határait.

8 Az osztályfőnöknek egyértelműen ki kell jelölnie a kompetencia-határokat, és ehhez következetesen tartania is magát. Egyfelől nem ígérhet többet, mint amennyit teljesíteni képes, másfelől viszont nem sértődhet meg, ha a diákok csak annyira fogadják el személyes vezetőjüknek, amennyire ő maga is igényli. Példák: - kérdőívek - fogadó-órák - családlátogatás

9 Családlátogatás  Mi a véleményetek a család- látogatásról?  Mik lehetnek az árulkodó jelek amik még a beszédnél is többet árulnak el egy családlátogatás alkalmával az osztályfőnöknek ?

10 Árulkodó jelek, pl.: -lakás helye, berendezése, bútorzat, díszek, különböző tárgyak megléte esetleg hiánya -mivel kínálják a szülők az osztályfőnököt: vacsorát készít, aprósütemény, tea, saját készítésű házpálinka, stb. -Különböző otthoni együttlétek terei: Tv helye, vacsoraasztal, stb.

11 Titok  A tanári munka egyik legkényesebb kérdése a titok.  Milyen titkokkal kerülhet szembe egy osztályfőnök ?

12 -a gyerek titkot árul el -a szülő titkot árul el -az osztályfőnök maga döbben rá a titokra Ezernyi titok van amibe az osztályfőnököt beavatják, vagy beleavatódik. Mit kezdjen, mit kezdhet ezekkel a titkokkal az osztályfőnök ?

13 A titoknak van egy nagy csapdája: cinkosság. Lehet-e cinkosa az osztályfőnök a gyereknek a szülővel szemben, és viszont: a szülőknek a gyerekkel szemben valamely titok megőrzésében ? (pl.: meglátja dohányozni, rossz jegy esetén)

14 Megoszthatja-e kollégáival a titkokat? Az osztályfőnöknek itt döntenie kell, de ez persze a helyzettől is függ. Két lehetősége van: - nem árulja el a titkot mert megbíznak benne (tapintat, tisztelet) - elmondja a titkot mivel segítséget nyújthat azzal, ha a többi tanár is ismeri a titkot

15 Mennyit árulhat el az osztályfőnök egy diákjáról a többi diákjának ? (pl.: öngyilkossági kísérlet:- elmondja - hadja, hogy a diák mondjon el annyit amennyit szeretne a történtekből)

16 A diákok is árulhatnak el titkot az osztályfőnöknek más diákról úgy, hogy abban segítő szándék rejlik és nem árulkodás.

17 Úton az osztálybeli összetartozás felé: összjáték Gondolatok és tapasztalatok a szociometriai helyzetelemzés lehetőségeiről pedagógiai problémák kezelésében

18  Osztályfőnöknek lenni nagy felelősség  Ahány tanuló, annyi különböző egyéniség  A kettőség miatt is gyakoriak

19 Találkozás és elválás  Egy osztály születése kicsit hasonlít egy gyerek születéséhez  Tudás és emberi tartás gyarapodása  A mi szakmai minősítésünk ezután leginkább a következőkön múlik: - hogyan viselkednek ők a folyosón - a kollégák óráin - milyen tanulmányi eredményeket érnek el - milyen versenyeket nyernek el - mivel szereznek dicsőséget az iskolának Őket ez csak másodsorba érdekli: - jó társaságra - barátokra - megértő felnőttekre

20  Egy új osztály és az osztályfőnök találkozásakor: "Fogadjanak el és szeressenek csak úgy, amilyen vagyok, jó és kevésbé jó oldalaimmal együtt anélkül, hogy különösebb alakításokat kelljen nyújtanom.“  a búcsú idején maga a tanár is elégedett azzal, amivé az együtt töltött idő alatt fogadott gyermekei s a közösség váltak.

21 Kulcsproblémák a szociometria tükrében Osztályfőnökök, s olykor diákok kérésére indul egy-egy közösségben a problémafeltáró és rendező tevékenység. A hierarchikus szociometriai felmérésben közelebbről megértsük: - az elakadások természetét - a tanulókkal együtt feldolgozva az információt - élmény, feszültség, zavarok

22 Az osztály kisebb baráti társaságainak peremére szorul

23 Baráti együttesekből álló társas rendszer, különálló építmény … kastélyok rondellái formájában

24 ...vár rondellái formájában

25 Iskola mint intézmény

26 Nehezebb periódusban is oldott, derűs örömmel élik társasági életüket

27 A tanulócsoport fejlődési szakaszai a történéseket két két szinten mutatják be. kiemelnek néhány, az egyes szakaszokra jellemző fontosabb pedagógiai problémát és eljárást a társas és személyes történésekhez igazodva valóban előreviszik a csoportot.

28 A tájékozódás Ez az első szakasz, amikor a diákok, túljutnak a gimnáziumban kerülés izgalmain Szorongató kérdések derülnek fel ekkor: - milyen tanárokat fogunk ki - mennyire szigorú, mennyire kedves a mi osztályfőnökünk - hogyan tudnék kedvezően bemutatkozni - hogyan rejtsem el, ami érzésem szerint hátráltathatja, hogy elfogadjanak.

29 Átstrukturálódás Akkor következik ez be, amikor a korábban kialakult rend fellazul, a megállapodások érvényüket vesztik Az osztályfőnökök általában meglepetten mondják, hogy nem ismernek rá a közösségre Csalódtak és tehetetlenek Korábbi eredményeik és befektetéseik kárba veszni látszanak: „külön-külön még csak szót értek velük, de együtt teljesen kezelhetetlenek. Az átstrukturálódás váltság spontán rendeződésére általában jótékony hatással szokott lenni.

30 Egy osztálykísérő töprengései - Beöthy Hanna – Egy osztály a Waldorf-iskolában Az iskoláról

31 "Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv. Minden hatásra reagál, ami a környezetéből éri. Az, hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogy milyenek ezek a környezeti hatások." Rudolf Steiner

32  a Waldorf-pedagógia szociális szempontból, nem szereti a kis létszámú osztályokat  azon az elvi alapon áll, hogy nagyobb létszám esetén jobb esély van a csoportok, a baráti társaságok kialakulására A volt Kissvábhegyi Waldorf Iskola épülete a XXI. században

33  A tanulócsoportok a Waldorf-iskolákban általában gondos és tudatos pedagógiai válogatás eredményeképpen jönnek létre.  Szempontok, melyeket figyelembe vesznek csoport összevallogatás esetén: a fiúk és a lányok aránya a temperamentum az életkor és a fejlettség iskolaérettség a családi háttér

34  nagyon nehéz bármit is tanítani, mert nincsenek tankönyvek, nincs osztályzás, s nem léteznek a fegyelmezési eszközök (fegyelmik, buktatás, évismétlés)  az iskolában a szabadság kap nagy teret  a tananyaghoz sok szép „mesét” társítanak  jellemző a jó légkör az iskolában  az osztályozásmentesség biztonságot nyújt  fontos egymás társasága  a legnagyobb gond a munka becsületének elfogadtatása, érvényesítése  a Waldorf-iskola pedagógiája nagymértékben támaszkodik a szülői közösségre

35  mielőtt a gyermekeket felveszik az első osztályba, néhány alkalommal előadásokat tartanak a szülőknek a legfontosabb kérdésekről  az osztálytanító munkája során számít a szülőkre, hiszen nem nevelheti a gyermeket a család ellenében  minden hónapban tartanak egy szülői estet, ahol megbeszélik, hogy hol tartanak a tanulással és a gyermek fejlődése hogy halad  a szülők és a pedagógus sok esetben közös művészeti tevékenységet folytat  ezek nem a hagyományos „szülői értekezletek”

36  a Waldorf-iskolákban a tanári kollégiumot alkotó pedagógusok folyamatos közös munkában vesznek részt: összehangolják gyakorlati munkájukat meghatározzák és szétosztják a közös feladatokat fejlesztik pedagógiai kultúrájukat problémák megoldása egymást kölcsönösen megismerik és megbecsülik közös a szellemiség kerülik a feszültséget  az igazgatói státusz formális, „kifelé” szól csupán, belül minden téren a maguk urai és parancsolói

37  a konferenciák részét képezi az ún. gyermekmegbeszélés

38 Oszályfőnök? Osztálykísérő?

39  Klassenbegleiter – osztálykísérő  Klassenbetreuer – osztálygondozó  az osztályfőnök szó a régi korokat idézi, amikor a felnőtt világ avval az öntudattal lépett az ifjúság elé, hogy „főnökként” biztosan tudja, mi a világban a teendő

40 „Az ifjúság a jövő. Nem azért, mert fiatalabb nálunk, hanem azért, mert ő látja a jövőt. Mi csak a múltat álmodjuk. Adjuk fel álmainkat, és higgyünk az ifjúságban! Ez a nevelő legnagyobb odaadása, és ez a növendék legnagyobb fokú növelése. Higgyük el, hogy övé a jövő.” - Karácsony Sándor -

41 Rudolf Steiner, a Waldorf-pedagógia kidolgozója a tanár- tanítvány viszonyt így látja helyesnek: „Nem az a feladatuk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy saját ítélőerejét, saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világot. … A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek most már meg ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk.”

42 → kísérni tehát egy osztályt (és külön-külön a benne élő egyes fiatalokat) növekedése, alakulása során, gondoskodni róla, együtt élni vele, figyelni, merre kellene most lépnie, ez a pedagógus feladata a Waldorf-iskolában

43 Tekintély a mai világban

44  a gyerekek hatalmas erőket kívánnak a felnőttektől, a pedagógusoktól  erős, felnőtt világra lenne szükségük, felnőttekre, akik tekintélyként állhatnak előttük  a régi elvek, tekintélyek már nem működnek, szembetűnő, milyen hihetetlen szükségük van a gyerekeknek felnőttekre, biztos felnőttekként.

45 Fegyelem Mire jó ez? Mire alkalmas a gyakorlati életben a pontosság, az önmegtartóztatás, a lemondás képessége? Senki nem mehet el korunk egyik jellegzetessége mellett, mely azt sugallja, hogy életünket a kellemességnek és a kényelemnek kell áthatnia. Reklámok és filmek özöne szól arról, hogy az ember életcéljának leginkább ebbe az irányba kell mutatnia.

46 A fegyelem és a szabadság Példa: „Nem késhetsz!” – mondjuk a gyereknek De miért nem? Mikor lépten-nyomon tapasztalja, hogy ez a felnőttek világában, szüleiknél, sőt a tanárok körében sem aranyszabály. Miért nem szabad késni?

47 Gyakori a késés, nézzük meg mit tehetünk ellene:  azzal elvileg mindenki egyetért, hogy nem szabad késni  személyesen kell utána járni, megbeszélni egy-egy konkrét, rendszeresen késő tanuló esetében, mi az oka a késéseinek  segíteni kell neki a reggeli jobb megtervezésben, konkrét javaslatokat tenni, mikor kellene otthonról elindulni  végezetül meg lehet fogalmazni: „Tudod, nagyon fontos lenne mindannyiunk számára, hogy ne késs, hiszen mindig kizökkenünk a munkából, sok figyelem megy veszendőbe. És a te személyes fejlődésedben is fontosnak érzem, hogy meg tudj birkózni evvel a nehézségeddel.”

48  mindig, minden egyes esetben kiderül, hogy saját korlátaink gyengítnek bennünket, a felnőtteket, elsősorban azokon kell dolgoznunk  őszintén fel kell ismernünk saját hibáinkat, melyeket a gyerekek sokszor előbb vesznek észre, mint mi magunk  beszélhetünk ezekről, és megmutathatjuk, miként küzdünk magunkkal, hogy például pontosak legyünk  a problémáknak a személyessége válik hitelessé, s egyúttal erővé a gyerekek számára, hiszen nagy pedagógiai lehetőség rejlik annak felismertetésében, hogy a felnőtt világ is esendő, és ugyanakkor komolyan veszi magát

49  a felnőtt világ gyengesége talán az egyik legnagyobb visszahúzó erő a tanár munkájában, amivel komolyan számolnunk kell  „Ti legyetek jobbak nálunk!”  mindezt azonban úgy kell tennünk, hogy ne veszítsék el életkedvüket  a kritikával nagyon óvatosnak kell lenni  kamaszkorban is szükség van arra, hogy a gyermek érezze, hogy tisztelheti őket  mikor segíteni szeretnénk, nagyon hasznos, hogy a saját példánkkal indítsunk. „Tudod, én ezt …”

50  a tekintélyre elsősorban nem nekünk, pedagógusoknak, szülőknek van szükségük, hanem a ránk bízott gyereknek. Neki viszont nagyon!!!  Sok a kedvetlen, lelkében koravén, erőtlen fiatal. A pedagógusoknak feladatuk, megtanítani a fiatalokat együtt élni nehézségeikkel és túlvészelni őket bátran  a felnőtt világból sugárzó erő táplálhatja a gyermekeket

51  A Waldorf iskolákban szabadságra nevelik a gyermekeket, vagyis saját ítélő erejére támaszkodó fiatalokat szeretnének kibocsátani az iskolákból  olyanokat, akik előítéletektől, tekintélyek által sugallt gondolatoktól mentesen akarnak is és tudnak is dönteni és cselekedni.

52  A szülői felelősség átengedése hatalmas károkat okoz, és alapvetően a gyenge, dönteni nem képes felnőtt társadalom jellemzője.  A felnőttek félnek a rossz döntésektől, így sokszor átengedik ezt a jogot a gyermeküknek.  Az ilyen szülő nem fog tudni tekintélyként gyermeke mellett állni, és nem lesz képes segíteni őt.  „Mindent annak rendje és módja szerint!” (Tolsztoj)

53  a tanároknak úgy kell az értékeket képviselniük, hogy azok elfogadhatóak legyenek a mai gyerekek számára  az értékeket nem feladni kell, hanem újra megtölteni ezeket hiteles tartalommal  tudni és hinni kell, hogy a tanulóknak szükségük van pedagógusokra

54 Könyvészet: Szekszárdi J. (2001): Nevelési kézikönyv Fenyő D. György: „Nem lehet soha nem igaz szavad!” Néhány etikai dilemma az osztályfőnöki munkában. Beöthy Hanna: Egy osztálykísérő töprengései. Egy osztály a Waldorf iskolában. Járó Katalin: Úton az osztálybeli összetartozás felé: összjáték. Gondolatok és tapasztalatok a szociometriai helyzetelemzés lehetőségeiről pedagógiai problémák kezelésében. Németh András (1993): A reformpedagógia múltja és jelene. Vekerdy Tamás: A Wladorf pedagógiáról

55 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Az osztályfőnök Szövetségben a közösséggel. Az osztályfőnöki mesterség társadalom-lélektani szempontból. Készítették: Abrudán Judit-Hajnal Bartha Helga-Beáta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések