Bourdieu Egy definíciója: A társadalmi tőke egyénekhez vagy csoportokhoz tartozó azon, aktuális vagy virtuális, erőforrások összessége ami tartós kapcsolathálózatok.

Az előadások a következő témára: "Bourdieu Egy definíciója: A társadalmi tőke egyénekhez vagy csoportokhoz tartozó azon, aktuális vagy virtuális, erőforrások összessége ami tartós kapcsolathálózatok."— Előadás másolata:

1 Bourdieu Egy definíciója: A társadalmi tőke egyénekhez vagy csoportokhoz tartozó azon, aktuális vagy virtuális, erőforrások összessége ami tartós kapcsolathálózatok többé-kevésbé intézményesített ismertségi és elismertségi viszonyain keresztül növekszik (Bourdieu 1977:503) Társadalmi tőke koncepcióját nem lehet elválasztani szociológiaelméletétől, sőt szubsztantív vizsgálódásaitól (tudományos, művészeti mező, antropológiai írásai). Ebben az elméletben – a benne szereplő másik két tőkefogalomhoz képest (gazdasági és kulturális) – a társadalmi tőkének másodlagos szerepe van. Tőkefogalma túl exkluzív, az alsóbb osztályok számára instrumentalizálható értékével nem számol. Bourdieu-t a társadalmi egyenlőtleségek újratermelésének szimbolikus keretei és azok a mögöttes viselkedési és szemléletbeli diszpozíciók (habitus) érdekelték, amik résztvesznek ebben az újratermelésben és egyszerre azok következményei. Érdeme, hogy a társadalmi tőke „árnyoldalaival” is számolt: szimbolikus kizárás. Másik érdeme, hogy mivel egy nagyobb ívű társadlomelmélet része, ezért összefüggéseiben tárgyalja: a mezőkbeni harcok tőkehozamok változására gyakorolt hatásai.

2 Coleman Nagy elmélet azzal a céllal, hogy a neoklasszikus racionális döntések paradigmát finomítsa kritizálva annak individualista előfeltevéseit. Az egyének érdekeltek mások által kontrolált eseményekben, így permanens társadalmi viszonyokat alakítanak ki. Így jön létre a társadalmi rendszer és ennek egy tulajdonsága és alakítója a társadalmi tőke, mint erőforrás. „A társadalmi tőke funkciója alapján definiálódik. Nem egy magában álló entitás, hanem egy sor különböző entitás amiknek két közös jellemzőjük van: Mind a társadalmi struktúra valamely aspektusából épül fel, és mind elősegíti az ebben a struktúrában lévő egyének bizonyos cselekedeteit. Mint minden más tőke a társadalmi tőke is termelő, bizonyos célok megvalósulását segítik, amik nem lennének elérhetőek ezek hiányában. Mint a fizikai tőke és humán tőke a társadalmi tőke sem teljesen helyettesíthető … A társadalmi tőke egy adott formája értékes lehet bizonyos elősegítésében, de haszontalan, sőt kártékony is lehet mások végrehajtásában. A tőkék más fajtáihoz képest a társadalmi tőke a személyek közötti viszonyokban rejlik. ” 302. o. kiemelés tőlem: V. A. Kollektív cselekvések dilemmáinak megoldásában segít sokszor!!!

3 A TÁRSADALMI TŐKE FORMÁI ÉS FUNKCIÓI Kötelezettségek és elvárások Ez gyakorlatilag a reciprocitás (gyakorlatoliag váltók csererendszere) Miért köteleződik el a racionális cselekvő? Információs csatornák Értesülések, szaktudás cseréje. Nem annyira lekötelezettségek rendszerében cserélnek gazdát, mert olcsó. Normák és hatékony szankciók Belsővé tett normák és kívülről jövő szankciók és jutalmak. Hatalmi viszonyok Cselekvési jogok átruházása, kijelölése. Felhasználható társadalmi szervezetek Egy szervezet céljain túl, a szervezetben képződő társadalmi tőke. A szervezet más célra való kisajátítása. Szándékosan létrehozott szervezetek A szervezeti struktúra maga társadalmi tőke. De itt tárgyalja a szervezeten kívüliek számára termelt közjószágokat is.

4 TÁRSADALMI TŐKE KÖZJÓSZÁG ASPEKTUSA Elidegeníthetetlen, nem cserélhető ki egykönnyen, nincs magántulajdon jellege, azok tulajdona, akik az adott struktúrába beágyazódtak. Nem feltétlen (csak) annak van haszna belőle, aki belefektet. A tárgyi tőke annak hoz hasznot, aki belefektet. Mivel a társadalmi tőke sok más tevékenységenek a melléktermékeként termelődik, nem fektetnek bele célirányosan. A kollektív cselekvések dilemmái ennek termelésében is felmerülnek. A TÁRSADALMI TŐKE LÉTREHÍVÁSA, FENNTARTÁSA ÉS PUSZTULÁSA Zártság (nem bezárkózás): Ezek a bázáródó háromszögek. A bizalom melegágya, lehetővé teszi a közös normák fenntartását, a viselkedés monitorozását. A kapcsolatok stabilitása Ideológia: Lényegében azok az ideológiák pozitívak ebben a tekintetben, melyek az egyénekre olyan kötelességeket rónak, hogy mások érdekében cselekedjenek (pl. felekezeti iskolák: Isten szemében mindenki ugyanolyan fontos). Mások destruktívak (pl. Epikureizmus) Bármely a kölcsönös függőség csökkentését okozó faktor a társadalmi tőke pusztulását okozza.

5 Putnam Gyakorlatilag Coleman megállapításait hasznosította kutatásaiban. Ő a legismertebb kutató ezen a területen a tudományos körökön kívül is (mármint az angolszász országokban) A demokrácia ideális működésének feltételeit kutatta. Jelentős műve a Making Democracy Work; Civic Traditions in Modern Italy. Ebben az olasz politikai kulturát és intézményeket elemezte észak/dél összehasonlításban. A legnevezetesebb a Bowling Alone c. könyve. Ebben USA társadalmi tőkével való ellátottságának csökkenését vizsgálta a XX. század második felében. Négy fő okát látta a jelenségnek: (1) A kereső tevékenyésgre fodított idő növekedése (2) Az urbanizációval járó ingázási idő és a mobilitás miatti kapcsolattartási lehetőségek csökkenése (3) A TV-nézés megnyomorít (4) Kohort hatás: a háborús generáció el van látva erős kooperatív normákkal. „Kritikák”, Coleman és Putnam Nem foglalkoztak a társadalmi tőke „árnyoldalaival” Pl. – A kötelékek meg is akadájozhatják az ágens sikeres befektetéseit – társadalmi tőke felhalmozódása bezáródáshoz és kizáráshoz is vezethet Putnam nem tudta kielőgítően megválaszolni, hogy az olasz demokrácia működésének regionális különbségei mire vezethetők vissza. A társadalmi tőke eredetére körkörös érveléssel válaszolt. Kooperáció vagy Noonkooperáci Bizalom vagy bizalmatlanság

6 „Kritikák”, Coleman és Putnam Nem foglalkoztak a társadalmi tőke „árnyoldalaival” Pl. – A kötelékek meg is akadájozhatják az ágens sikeres befektetéseit – társadalmi tőke felhalmozódása bezáródáshoz és kizáráshoz is vezethet Putnam nem tudta kielőgítően megválaszolni, hogy az olasz demokrácia működésének regionális különbségei mire vezethetők vissza. A társadalmi tőke eredetére körkörös érveléssel válaszolt. Kooperáció vagy Noonkooperáci Bizalom vagy bizalmatlanság

7 A tanulmány főbb megállapításai 1987-es és 1997-es adatok összehasonlítása A társadalmi rétegek (végzettség és foglalkozás alapján definiált) kapcsolatai zártabbak a rendszerváltás után. A gazdasági erőforrásoknak erősödött a kapcsolata a társadalmi tőkével. A végzettségnek csökkent a szerepe, de a háttérváltozókon keresztüli hatása miatt így is jelentős determináló ereje van. A politikai tőke és a társadalmi tőke kapcsolata csökkent, de így is erős. A piacgazdaságra jellemző determinánsok ereje regionálisan eltérő. A falun és kisvárosokban élőknek heterogénebbek a kapcsolathálózatai. Ez egy stabil összzefüggés. Úgyszintén állandó a vezető beosztás és a családi státusz hatása. A rendszerváltás után megjelentek fontos új változók is, mint a földtulajdon és a munkaerőpiaci helyzet.

8 Mi a társadalmi kapcsolatháló-elemzés (TKE)? Linton C. Freeman szerint (2004:3): A TKE-t a cselekvők közötti viszonyokon alapuló strukturális szemlélet vezérli, Szisztematikus empirikus adatokra épít, Nagyban támaszkodik a vizuális megjelenítésre, és Matematikai modelleket vesz igénybe. A fenti kritériumok alapján Freeman felrajzolja az irányzat történetét. Sokféle irányból indultak kezdeményezések, meglepő módon sok egymástól független helyen és időben alkalmazták a fenti analitikus lehetőségeket a század folyamán. Azonban csak a hetvenes években alakul ki ezek körül egy társadalomtudományi irányzat. Valójában a gráfok alkamazása társadalmi-gazdasági kérdésekre elég kézenfelkvő. (Freemané nem egy hatástörténeti munka!) Meg kell jegyeznünk, hogy a TKE és intézményrendszere integrál olyan kutatási tradíciókat is, amikre a fenti meghatározás nem érvényesül. Sok social supporttal és jóléttek foglalkozó, vagy ego-hálókat használó kutatás nem illik ebbe a képbe. Ezek sok esetben nem használnak vizualizációs technikákat, illetve, ami fontosabb nem használnak gárfokat és ezekhez tartozó modelleket. Sokszor csak az emberi kapcsolatok, mint fókuszpont a közös.

9 Randal Collins (1994) a társadalomtudományok intézményesüléséről Autonóm intellektuális intézmények levállása. „... A társadalommal kapcsolatos elképzelések csak úgy fejlődnek, ha egy közösség fejleszti őket, ami megőrzi a múltbéli eredményeket, és azokra épít.” Collins, 1994:5 Ennek intézményes feltételei: Belső jutalmazási rendszer karrierek formájában, Ami lehetővé teszi a megőrzést és az innovációt, Azzal hogy a valóság egy szeletét vizsgálat tárgyává teszi és alapelveket biztosít a vizsgálatukhoz. Harrison C. White (2008) a láthatatlan kollégiumokról A tudományos innováció, eszmecsere és előmenetel tudományokon belül, vagy között létrejött láthatatlan kollégiumokban zajlik. A TKE több láthatatlan kollégiumot is átmetsz, mivel a társadalomtudományok minden ágában (sőt term. Tud.) foglalkoznak vele. A szociológiában a legerősebb, de azon belül is találhatóak csoportok. Mindenesetre a Freeman által definiált erősen formalizált irányvonal a legnagyobb presztízsű.

10 A homofília terminus azt a strukturális jelenség jelöl, hogy az azonos attribútummal rendelekező ágensek között sűrűbb interakciós közeg alakul ki, mint a különböző attribútumúak között. Fontos módszertani megkülönböztetés Mérőbázis szintű homofília: A több ágens számláló kategáriákban, ha random módon választanak kapcsolatokat ezek az egyedek, akkor ego hálójuk homogénabb lesz, mint a kisebb kategóriákban lévőké. Beltenyészeti homofília: A mérőbázis szintű homofília „felett” megjelenő homogenitás. Fontosabb dimenziói: Nem, életkor, vallás, iskolázottság, foglalkozás, státusz, szerepek, viselkedés, nézetek Néhány fontos előidéző mechanizmus, illetve magyarázati keretek: strukturálissan ekvivalens pozíciókat betöltők (szerepek) vonzák egymást; hasonló tudással rendelkezők könnyebben kommunikálnak, illetve könnyebben kerülnek ugyanabba a közegbe; a kapcsolatok szelektív felbomlása; relatíve kisebb létszámú csoportok fennmaradási törekvése; az interakciós közegek struktúrája.

11 A kohézív szubgráfok körülhatárolásának elvei és szempontjai 1. elv: A csoporton belül sűrűbbek legyenek a kapcsolatok, mint köztük. 2. elv: A csoporokon belül mindenki elég közel legyen egymáshoz. 1. szempont: A megfigyelhető (természeres) hálózatok átalában hierarchikus csoportszerkezettel rendelkeznek, ahol a csoportok – vagy egy részük – nagyobb létszámú csoprtokba egyesülnek. A magas szinten való integrációnak egy sor következménye van 2. szemont: A megfigyelhető (természeres) hálózatok átalában átfedik egymást, vagyis néhány elemük egyszerre több csoportnak is tagja. Ez egy minőségileg más viszony két csoport között mint ha kapcsolat van a tagok között, illetve az ilyen átfedő ágensek máshogy vislkednek, más attribútumaik vannak. Módszerek Az első elv kielégítését direkt módon kísérlik meg a modularitási index maximálására törekvő algoritmusok. Ezeket természettudósok kezdték fejleszteni. Gyengeségük, hogy nem egyértemű megoldást adnak, iterációs elven működnek és a 2. szemponttal nem tudnak egyelőre mit kezdeni, de gyorsan fejlődik. A modularitási index egy olyan 0 és 1 között változó szám, ami azt fejezi ki, hogy az adott klaszterfelosztása egy gráfnak mennyire jól sűríti a kapcsolatokat a csoportokon belülre és mennyire ritkásak a csoportok között.

12 A második elven sok szociológusok által kiötlött módszer nyugszik: k-klikek, k-magok, k-klubbok... Az első és második szempontot is figyelembe veszi Douglas White és James Moody k- kapcsoltsági csoportjai. Ez a k-komponens fogalmán alapul. Fogalmak: út: két pontot összekötő láncolat Legrövidebb út (geodézikus távolság): legrövidebb láncolat Pontfüggetlen út: olyan utak, amikben csak a kezdeti és a végpontok egyeznek meg Komponens: pontok halmaza, ahol minden pontpárt összeköt leglább egy út. K-komponens: pontok halmaza amiben minden pontpárt leglább k-számú pontfüggetlen út köt össze. Artikulációs pont (cut- vertex): Pont, amit ha eltávolítunk a hálózatból, k- 1 komponenssé válik. Ezzel is definálhatjuk a k- komponenseket. Felhívja a figyelmünket arra, hogy minél magasabb a k értéke annál kevésbé sérülékeny a szubgráf kohéziója.

13 K-Magok Definíció: A k-mag azt a maximális csoportot jelöli, amelyben minden tag legalább k másik taghoz kötődik Tulajdonsága: Ahogy k egyre kisebb, a csoport nagysága természetesen nő. Hierarchikus szerkezetű: minden (k-N)-mag tagja a k-magnak. Nagy hálózatok esetében is alkalmazható, kevésbé számolásigényes módszer A Pajek nincs jól ellátva kohézív alcsoportok keresésére szolgáló algoritmusokkal. Az itt említett összetettebb módszereket általában külön szoftverek, szkriptek formájában érhetőek el, vagy keresekedelmi forgalomba lévő szoftverekbe integráltak. Két módszer alkalmas a kérdéses feladatra leginkább a Pajek kelléktárából. Egyrészt a k- magok, másrészt a háromszögsúlyok. Klikkek: Ritkán előforduló formáció. Def: olyan ponthalmaz, ahol minden pont összeköttetésben van mindegyik másikkal. Háromszögsúlyok: Megszámoljuk, hogy egy-egy élre hány háromszög esik. Minél nagyobb ez a súly, annál sűrűbb az adott él kontextusa. Ha eltávolítjuk lépésenként az alacsonyabb súlyú éleket, akkor komponensekre esik szét gráf. Ezek végülis a keresett csoportok