Szenzoros Integrációs terápia

Az előadások a következő témára: "Szenzoros Integrációs terápia"— Előadás másolata:

1 Szenzoros Integrációs terápia
Elmélet és gyakorlat a terápia megismeréséhez

2 A terápia hatásmechanizmusa
A probléma meghatározása, felismerése Az adott szituáció tisztázása A terapeuta és a kliens közötti kapcsolat, interakció A kezelés menete, várható következmények Az egyén lehetőségeinek bevonása, tartalékainak mozgósítása

3 A terápia hatótényezői
A kivitelezendő gyakorlatokon keresztül a teljesítményjavulás elérése A terápiás eszközök használata Technikai eszközök használata A környezet /fizikai, szociális/ megváltoztatása Fejlesztések a szenzoros és mozgásos készségek megszerzésére és megtartására

4 Terapeuta-gyermek interakció /Terápiás kapcsolat/
A gyermek fejlettségi szintjének megfelelő foglalkozások Szenzoros szempontból jól megszervezett környezet / Megfelelő terem, terápiás eszközök/ A terápiás tevékenységekbe rejtve feladatok /játékok!/, amelyek a szenzoros rendszert szabályozzák

5 A szenzoros integráció prolémáját jelző tünetek
Önálló öltözködés A cipő felhúzása és levétele, a cipőfűző bekötése és kibontása, nadrág, pulóver fel-és levétele, ing, blúz, kabát begombolása Étkezés Elsősorban az evőeszközök használatakor, kés és villa használata, a kenyér megkenésekor, szalvéta használatakor, a tízórai ki és bepakolásakor, az italos flakonok kinyitásakor, narancs pucolásakor, a csomagolás kinyitásakor és visszazárásakor Tisztálkodás Probléma körömvágáskor, hajmosáskor, fésülködéskor, hajvágáskor, fogmosáskor, orrfújáskor, szobatisztaság kérdésében Játék és feladatvégzés közben Ügyetlenség a konstrukciós játékok esetében, társasjátékok esetében, a labda elkapásakor, dobásakor A kommunikáció területén Nehézség a kapcsolat felvétele és megtartása során Szabadidő eltöltése során Ötlettelenség, kapcsolatfelvétel hiánya

6 A fejlődés és a terápia kapcsolata
Normáltól eltérő fejlődési menet (SzI-diszfunkció) Normál (egészséges) fejlődési menet Patológiás fejlődés (Diagnosztizált betegség ICD-10 vagy DSM-IV) 1. számú ábra A terápia hatása a fejlődésre, Borchardt, 2005. Károsító tényezők Terápia

7 Oki háttér: A szenzoros integráció zavara esetén nem tudunk egyetlen okot megnevezni, így az oki háttér gyakran tisztázatlan marad. A szenzoros feldolgozás zavarának kialakulásában több ok állhat egyszerre a háttérben. A multifaktoriális oki hátteret a fejlődést befolyásoló tényezők együttesen adhatják /Schaefgen 2002a/: - genetikai tényezők - terhesség alatti komplikációk - születés során fellépő komplikációk - gyermekkori betegségek - agysérülések /balesetek, oxigénhiányos állapot/ - fejlődési rendellenességek - családi tényezők / családtag betegsége, anya halála/ - nevelési problémák /szabályok nélküliség/

8 DSM IV. kódjai Kódszám Név 315 Tanulási zavar
315.4 Koordináció-fejlődési zavar Gyermekkori dezintegrációs zavar 7. számú táblázat: Forrás: BNO-10 zsebkönyv, 2002.

9 A fogyatékossági folyamat 1980.
Betegség, baleset, rendellenesség, környezet, szokások Károsodás Fogyatékosság Rokkantság 2. számú ábra: A fogyatékossági folyamat (EVSZ, ICIDH 1980.)

10 A fogyatékosság folyamata
MEGHATÁROZÁSOK Az egészség viszonylatrendszere: A testi funkciók a szervezet rendszereinek élettani funkciói (beleértve a pszichés funkciókat is). A test struktúrái a test anatómiai részei, mint pl. a szervek, a végtagok és azok alkotórészei. A károsodások problémák a test funkcióiban vagy struktúráiban, pl. jelentős eltérés vagy veszteség, hiány. A tevékenység egy feladat vagy cselekvés végrehajtása az egyén által. A részvétel közreműködés egy élethelyzetben. A tevékenység akadályozottsága nehézség, amit az egyén a cselekvések végrehajtása során tapasztalhat. A részvételi korlátozottság probléma, amit az egyén tapasztalhat az élethelyzetekben történő közreműködése során. A környezeti tényezők azt a fizikai, társadalmi és attitűd jellegű környezetet jelentik, amelyben az emberek léteznek és életüket élik.

11 Fogyatékosság folyamata 2001.
Kóros egészségi állapot (rendellenesség vagy betegség) Testi funkciók és testfelépítés Tevékenység Részvétel Környezeti tényezők Személyes tényezők 3. számú ábra: A fogyatékosság értelmezése (EVSZ, ICF 2001)

12 FNO 2003. Nem klasszifikált diagnózis
Testfelépítés és testi funkcióképek Csökkent teljesítő képesség Csökkentértékű részvétel Pozitív: Csoportba integrált Negatív: nem elfogadott szerep 4. számú ábra, FNO, 2003. Pozitív: aktív marad Negatív: kimarad

13 A terápia hatékonyságának felülvizsgálata Probléma meghatározás
Amnézis Klienssel, környezetével A terápia hatékonyságának felülvizsgálata Diagnózis Szindróma vagy eredet szerinti okok Lehetséges terápiás módok Terápia Probléma meghatározás A probléma meghatározás további pontosítása 19. számú ábra : A diagnosztizálás és a terápiás folyamat /Mattingly, Fleming, 1994./

14 Tünetek, ismertetőjelek és megfigyelési szempontok, a szenzoros integrációs zavar diagnosztizálásához /9. számú táblázat/ 1. Ügyetlenség a mindennapos tevékenységvégzés során /gyakran megbotlik, támaszkodik/ 2. Bizonytalan testtartás, /gyakran elesik, ülve, vagy fekve játszik inkább, nem szeret rollerezni, biciklizni 3. Hiányos tevékenységrepertoár /sok fáradságba kerül új mozgássor, tevékenység megtanulása, tevékenységek gyakori ismétlése, kevés variáció a játék során/ 4. Céltalanság /gyakran unatkozik, nem tud mit kezdeni magával, kevés ötlete van/ 5. Szokatlanul túlérzékeny reakciók /különböző szagokra, hangokra és anyagokra Pl. ruhák, cipő, víz, krém/ vagy éppenséggel egyáltalán nem is reagál ezekre az ingerekre. 6. Szokatlanul magas vagy alacsony aktivitási /éberségi/ szint, ami nem felel meg az adott szituációnak 7. Impulzivitás, kevés önkontroll 8. A téri és időbeli tájékozódásban nehézségek 9. Nehézség a helyváltoztatás és a szituációk megváltozása során , kevés rugalmasság 10. Nehézségek a társas érintkezés, kommunikáció során 11. Nehézség a különböző ingerek megkülönböztetése során

15 A szenzoros integráció főbb nézőpontjai a fejlődés szempontjából
Rövid összegzés A szenzoros integráció főbb nézőpontjai a fejlődés szempontjából A szenzoros integráció a normál fejlődés része. A szenzoros integráció szenzomotoros aktivitáson keresztül fejlődik. A szenzoros integráció az alapja: - a testtartásnak és mozgásnak - a testséma fejlődésének - a téri és időbeli tájékozódásnak - a kognitív és érzelmi fejlődésnek - a tevékenység tervezésnek és kivitelezésnek - a tanulásnak Az integrációs folyamatok megtalálhatóak: a szenzoros rendszerek között a testrészek között a központi idegrendszer alkotórészei között a jobb és bal agyfélteke között A szenzoros integráció tartalmaz: - neuropszichológiai - szenzomotoros - kognitív - érzelmi folyamatokat 14. számú táblázat: Forrás: Schaefgen, 2002a nyomán

16 A SZI és az idegrendszer
Tanulási folyamat Intelligen-cia Idegsejtek hálózatának működése Az érzékszervi feldolgozás neurobio-kémiája, Neurotranszmitterek Szenzoros rendszer Szenzoros feldolgozás és integráció kivitelezése 8. számú ábra. Szenzoros integráció és az igedrendszer

17 Az észlelés folyamata Külső valóság, Külvilág Belső világ Észlelés
9. ábra, Az észlelés, amely kapcsolatot biztosít a külvilág és bensők között Becker, 2005.

18 Az SZI folyamata K Ö R N Y E Z E T Központi Idegrendszer Testkép
Mozgásos tevékenység „viselkedés” Eredmény, output Input Külvilág belső reprezentációja Kognitív kontroll Érzelmi kontroll Szenzoros ingerlés Perifériás idegrendszer K Ö R N Y E Z E T Központi Idegrendszer 9. számú ábra, A szenzoros integráció folyamata, Borchart,2005. Szenzoros Integráció Mozgásos válasz

19 Input Output Integráció
Fekete doboz Input Output Integráció Amit: Látunk Hallunk Ízlelünk Szaglunk Tapintunk Figyelem Tudás Tanulás Interperszonális együttműködés Együttműködés a környezettel Mozgás Megfelelő motoros válasz Tudatosság Önkontroll Érzelmek Érzünk Motiváló Aktiváló Moduláció Összekapcsolódás Megfeleltetés Kognitív és szellemi feldolgozás Ahogy mozgunk: Testtartás és mozgás Visszajelzés 5. számú ábra A szenzoros integráció menete /Borchardt, 2005./

20 Gyógypedagógia tudomány
Szenzoros feldolgozás elmélete Szenzomotoros fejlődés Játék és tanulás fejlődése Személyiség fejlődés Érzékelés pszichológiája Neurológia Neuropszichológia Alaklélektan Tanuláselmélet Kognitív pszichológia Fejlődés lélektan Gyógypedagógia tudomány 6. számú ábra A gyógypedagógia tudomány és a határterületei Roley/2004/ nyomán

21 A szenzoros rendszerek
1. proprioceptív rendszer 2. taktilis rendszer 3. vesztibuláris rendszer 4. olfaktorikus rendszer 5. gusztatorikus rendszer 6. auditív rendszer 7. vizuális rendszer

22 Központi idegrendszer Perifériás idegrendszer
oipoőlőp Idegrendszer Központi idegrendszer Perifériás idegrendszer Agy Gerincvelő Szomatikus Vegetatív idegrendszer Szimpatikus és paraszimpatikus Elő agy Középagy agy Hátsó agy Telencephalon Diencephalon Metencephalon Myelenncephalon Neocortex Basalis ganglion Thalamus Hypothalamus Temporális lebeny Frontális lebeny Occipitális lebeny Parietális lebeny Limbikus rendszer 10. számú ábra, Az idegrendszer felépítése Kahle 1996.nyomán

23 Az egyén reagálása, viselkedése
Felső agykérgi folyamatok, kognitív folyamatok Érékelés rendszere, jutalmazás Érzelmi feldolgozás A külvilág hatásai Érzékelés, terápiás lehetőség A szervezet homeosztázisa 11. számú ábra: A szenzoros integrációs terápia, mint befolyásoló tényező /Damasio,1999./

24 Szomatoszenzoros modalitások
A modatitás neve Jellemzője Taktilis érzékelésA testfelületen keresztül különböző mechano-receptorok és szabad idegvégződések általi érzékelés. PropriocepcióÉrzékelés az izmokban, inakban és izületekben található szabad idegvégződések által. Hőmérséklet érzékelésÉrzékelés szabad idegvégződések által. Fájdalom érzékelésÉrzékelés szabad idegvégződések által.

25 Az egyensúly Input Felszálló pályák (érzékelő) Telencephalon
Multiszenzoriális információs központ Output Leszálló pályák (mozgató) Vesztibuláris és auditív információk Proprioceptív információk Vizuális információk Vesztiburális magok Agytörzs Kisagy Formatio retikuláris Szemmozgás szabályozás Látótér stabilizáció A test egyensúlyozásnak képessége Izomtónus szabályozás 12. számú ábra, Az egyensúly szabályozásának folyamata, Borchardt, 2005.

26 Szenzoros megkülönböztetés
A szaglás Érzelmi összetevők (limbikus rendszer, orbitofrontalis lebeny) Szenzoros megkülönböztetés Kognitív összetevők, Emlékezet (Hippocampus) Bulbus olfactoris Orr - nyálkahátya 13. számú ábra: A szagló rendszer három kiegészítő tényezője: Megkülönböztetés, érzelmi és kognitív tényezők, Borchardt, 2005.

27 Input Lépcsőfok Output
Szenzoros ingerlés Thalamus (közti agy) Érzékelő agykérgi rész (parietális lebeny) Asszociációs agykérgi rész (Parietális) Hippocampuson keresztül Az amygdalán keresztül Limbikus rendszer Prefrontális, előmozgató agykérgi rész Bazális ganlion Kisagy Előmozgató agykérgi rész (koordináció) Mozgató agykérgi rész (A tevékenység megfelelő kivitelezése) Input Ingerfelvétel, megkülönböztetés Lépcsőfok Az érzékelési feldolgozás (integráció) megkülönböztetés, intenzitás és minőség Megkülönböztetés és moduláció Ingervezetés értelmi és érzelmi kontroll Ingervezetés és kivitelezés Integráció, kivitelezés Output 14. számú ábra: A szenzoros feldolgozás neuropszichológiai lépései, Borchardt, 2005.

28 A Thalamus szerepe Neokortex Gericvelő Thalamus Látás
Bőrfelületi érzékelés Pl. hőmérséklet, nedvesség Tapintás, mélyérzékelés Pl. nyomásérzékelés Hallás Szaglás/Ízlelés 15. számú ábra A Thalamus kulcsszerepe a szenzoros integrációban, Schaefgen nyomán

29 A szenzoros rendszerek és jellemzőik
A dolgozatból 61.old

30 Érzelmek, érzelmi szabályozás Kognitív folyamatok, emlékezet
A limbikus rendszer Limbikus rendszer Érzelmek, érzelmi szabályozás Önálló működés, Hormonális szabályozás Kognitív folyamatok, emlékezet 17. számú ábra: A Limbikus rendszer funkciói, Schaefgen, 2002b. .

31 Premotorikus agykérgi terület Asszociációs agykérgi terület
Mozgató agykérgi terület Premotorikus agytörzsi rész Érzékelő agykérgi terület Intermediális gerincvelői rész Mozgató agytörzs rész Reflexek Érzékelő agytörzsi rész Gerincvelő motoros része, elülső szarv Érzékelő gerincvelői rész hátulsó szarv Mozgató szakasz Érzékelő receptorok A környezetben történő változások, mozgások 18. számú ábra, A mozgásszervezés és a szenzoros feldolgozás összekapcsolódása /Borchardt, 2005./

32 A vizsgálati módszerek
Dolgozat 72.old

33 Vizsgálati eljárások 1.2. SZI vizsgálatának módszerei
Nem sztenderdizált eljárások - Sensory Sensitivity Checklist /Ayres & Tickle, 1980/ - Evaluation of Sensory Processind / Johnson-Ecker & Parham, 2000/ - Infant Toddler Symptom Checklist /deGangi, 1995/ - Viselkedés megfigyelések Részben sztenderdizát módszerek Klinikai megfigyelések a szenzoros integrációhoz /Borchardt, Kradolfer & Borchardt 2003/ Célzott megfigyelések /Schaefgen, 1995/97/ Szenzoros profil /Dunn, 1999/ Sztenderdizált eljárások - SCSIT / Southern California Sensory Integration Tests / Dél-kaliforniai szenzoros integrációs teszt, Ayres, 1972/ - TSI, Test of Sensory Integration /DeGangi-Berk / - TSFI Test of Sensory Functions in Infants, - SIPT, Sensory Integration and Praxis Test, Szenzoros Integrációs és Praxis Teszt / Ayres, 1989/

34 SCSIT /Dél-Kaliforniai SZI Teszt/
Főcsoport Alteszetek I. Vizuális percepció 1. térbeli vizualizáció 2. figura-háttér percepció 3. térbeli pozíció 4. mintamásolás II. Szomatoszenzoros percepció 5. kinesztézia 6. manuális formapecepció 7. ujjazonosítás 8. grafesztézia 9. taltilis inger lokalzáció 10. kettős taktilis percepció III. Motoros teljesítmények 11. posztura utánzás 12. bilaterális motoros koordináció 13. állás-egyensúly 14. motoros pontosság Be nem sorolható altesztek 15. testközépvonal keresztezésének tesztje 16. jobb-bal diszkrimináció 17. posztrotatorikus nysztagmus 21. számú táblázat: Az SCSIT szubtesztjei

35 TSI-DeGangi-Berk 2-5 éves kor
I. A poszturális /testhelyzeti/ kontroll Magába foglalja a nyak, a törzs és a felső végtagok stabilitásához szükséges antigravitációs poszturák vizsgálatát. II. A bilaterális motoros integráció A testközépvonal átlépésének, a gyors uni és bilaterális kézmozgásoknak és az egymástól független törzs és karmozgásoknak van jelentős szerepük. III. Reflexintegráció Amelyben az aszimmetrikus tónusos nyaki reakció négykézláb helyzetben történő felvétele a döntő tétel. 22. számú táblázat: A TSI vizsgálati területei

36 TSFI 0-2 évesek 1. mélynyomásra való reaktivitás
2. adaptív motoros funkciók 3. vizuális-taktilis integráció 4. az okulomotoros kontroll 5. a vesztibuláris ingerekre való érzékenység

37 Szomatoszenzoros-motoros tervezés problémái
A szenzoros integráció rendellenes működésének vizsgálati területei az SCSIT vizsgálóeljárás alapján Szomatoszenzoros-motoros tervezés problémái Auditív-beszédészlelési problémák Posztuláris-okuláris problémák Szem-kéz koordináció problémái Posztrotatorikus nysztagmus

38 A szenzoros integráció rendellenes működésének tünetek szerinti csoportosítása az SCSIT vizsgálóeljárás alapján Taktilis, proprioceptív és/vagy vesztibuláris feldolgozás problémái A vesztibuláris, bilaterális integráció rendellenes működése Diszpraxia Bal és/vagy jobb agyfélteke zavarai Általános diszfunkciók

39 A szenzoros integráció rendellenes működésének tünetek szerinti csoportosítása az SIPT vizsgálóeljárás alapján 1. A bilaterális integráció és a szekvenciálás problémái 2. Általános szenzoros integrációs diszfunkciók 3. A vizuális és a szomatoszenzoros rendszerek diszpaxiája 4. Gyenge szenzoros integrációs teljesítmény 5. A verbális utasítások során fellépő diszpraxia 6. Kifejezett szenzoros integrációs zavar

40 A kutatók kidolgozott rendszereinek közös, átfogó kategóriái
A szenzoros diszkrimináció zavarai/szenzoros megkülönböztetés és észlelési zavarok/ A szenzoros moduláció zavarai Szenzoros alapú mozgásirányítási zavar/ testtartási problémák és diszpraxia/

41 Szenzoros feldolgozás zavarásának megjelenés formái
Szenzoros megkülönböztetés zavarai Érzékelési problémára épülő mozgásirányítási probléma Szenzoros moduláció zavara Vagy a három problémakör kombinációja Nem megfelelő kapcsolat kialakulása a szenzoros információk a kognitív funkciók és a szociális-érzelmi megnyilvánulások között 20. számú ábra: A szenzoros feldolgozás zavarai, /Schaefgen, 2006./

42 Szenzoros rendszer. Megkülönböztető funkció
Szenzoros rendszer Megkülönböztető funkció Megkülönböztetés rendellenes működése Proprioceptív A mozgás nyomatékának, irányának és gyorsulásának a megkülönböztetése. A mozgás nyomatékának, irányának és gyorsulásának a megkülönböztetésére való képtelenség. Taktilis Forma, alak, nagyság felismerése lehetséges az érintésen keresztül. Forma, alak, nagyság felismerése nem lehetséges csak az érintésen keresztül. Vesztibuláris Megfelelő elmozdulás az egyensúly megtartása érdekében a fej és testhelyzet változás során. Nem megfelelő elmozdulás az egyensúly megtartása érdekében a fej és testhelyzet változás során. További egyensúlyteremtő tevékenységre van szükség Olfaktorikus Szagok, illatok megkülönböztetése nem okoz gondot. Nehézség a szagok, illatok azonosításában, veszély felismerésében. Pl. gázszag Gusztatorikus A különböző ízek jól megkülönböztethetők. Az ízek megkülönböztetése, veszély elkerülése problémás. pl. romlott étel Auditív Hangok, zajok megkülönböztetése, lokalizálása, és a háttérzajokból való hangkihallás lehetséges. Hangok, zajok azonosítása akadályozott, beszédhanghallás problémás. Vizuális Alak-háttér megkülönböztetés, világosság, színek, formák megkülönböztetése megfelelő. Nehézségek a vizuális megkülönböztetés során: pl.: alak-háttér, konstanciák, és a hasonló színek megkülönböztetése. 25. számú táblázat: A szenzoros rendszerek diszkriminációs képessége

43 Optimális teljesítmény Alacsony éberségi szint
Az aktivitási szintek Optimális teljesítmény Alacsony éberségi szint Magas éberségi szint Észlelési kontinuum 21. számú ábra Az észleléshez szükséges aktivitási szint, Borchardt, 2005.

44 A szenzoros alapú mozgászavar
Ayres a fejlődési diszpraxiát a gyermekek fejlődésével kapcsolatban úgy jellemezte, mint az intellektusuk és a mozgásuk kivitelezése között kapcsolatot biztosító híd hiánya. A diszpraxiát a szokatlan, és a még meg nem tanult mozgások kivitelezésére való képtelenségként definiálta, amellett, hogy az adekvát mozgásos reakció, azaz a kivitelezésre való képesség adott. / Ayres, 1984/ A kivitelezés gyakorlatát gyakran azonosítjuk a mozgás megtervezésének képességével, ez azonban nem állja meg a helyét. A megfelelő kivitelezés magába foglalja a mozgást, a mozgástervezést, a mozgás kivitelezésének irányítását, az adott tevékenység kognitív tervét, és mindezek áttételét a megvalósításra. Így már láthatjuk, hogy a megfelelő kivitelezés egy nagyon összetett folyamat. A diszpraxia egy mozgásos tevékenység kivitelezése során, a kivitelezés ügyetlenségében mutatkozik meg. Ez az ügyetlenség több a kivitelezést megelőző folyamat /szenzoros feldolgozás, szenzoros moduláció, tervezés/ során felmerülő problémából fakad. Diszpraxia során a gyerekek számára nehézséget jelent, hogy egy adott, korábban még nem elsajátított mozgás tervezését, kivitelezését elkezdjék. Problémát okoz számukra, hogy ennek az új mozgássornak a tervezését a kivitelezésre átültessék, azaz képtelenek arra, hogy a mozgás tanulási folyamatát egy új szituációra transzferálják /Schaefgen, 2004b/.

45 Diszpraxia fajtái A diszpraxiának két altípusát különböztethetjük meg:
A szenzomotoros program szervezése során fellépő zavar /ideamotoros diszpraxia/ : Pl.: Egy gyermek a csúszdán szeretne felsétálni. Tesz pár lépést, s a lábai elkezdenek visszacsúszni, s ekkor a kezeit le kell rakni, hogy azokkal megkapaszkodjon. Ezt a mozgássort a gyermek sokszor megismétli, mindig ugyanazzal az eredménnyel. A gyermeknek már az elképzelés, azaz a mozgás kivitelezésének tervezése során is nehézségei vannak, hiszen már a beérkező szenzoros információk feldolgozásával is probléma volt. A tevékenység szervezése, kivitelezése során fellépő zavar /ideatoros diszpraxia/ Pl.: Egy gyermek szeretne ugráló-kötelezni, valószínű, hogy egy másik gyermeket láthatott, aki ezt játszotta. Kezébe veszi a kötelet, de arról nincs elképzelése, hogy hogyan is kell kivitelezni. Maga előtt, vagy maga mögött kell tartani a kötelet? Melyik lábával kell kezdeni, hogy kell hajtani a kötelet? Rengeteg kérdés merül fel, amelyekre nem tud válaszolni. Ennek ellenére elképzelhető, hogy megpróbálkozik a feladattal, de mozgása nagyon ügyetlen lesz.

46 Szenzoros rendszer. Megfelelő aktivitási szint, megfelelő reakció
Szenzoros rendszer Megfelelő aktivitási szint, megfelelő reakció Alacsony aktivitás Magas aktivitás Proprioceptív A proprioceptív információra azonosítása és megfelelő reagálás A kéz, a láb, a mozgás, izmok helyzetét mintha nem érzékelné. Izmok és izületek mozgása túl erős, vagy túl kellemetlen. Taktilis A különféle érintések megkülönböztethetők /személy, tárgyak, állatok, ruhadarabok/ A fájdalmat nem érzékeljük, sérüléseket nem veszünk észre. A megkülönböztetés problémás. A finom érintések is fájdalmasak, irritálók. A személyek, állatok, ruhadarabok érintése nem vagy alig tolerálható. Vesztibuláris Egyensúly és magabiztosság érzése. A magasságra, mélységre, gyors és veszélyes mozgásokra nem odafigyelés. Testtartási problémák, illetve félelem a testhelyzet és helyváltoztatástól. Olfaktorikus Illatokra, szagokra való megfelelő reagálás. A szagok, illatok érzékelése mintha nem is működne. Szagok túlreagálása, akár irritálhatnak is és undort válthatnak ki. Gusztatorikus Ízek megfelelő érzékelése. Mindent a szájába vesz. Hőmérséklet /tea/ túlreagálása, nem tűr meg ételt, fogkefét a szájban. Auditív A hangok, zajok megfelelő észlelése. Tájékozódás problémás, a hangos zajok sem zavarják. A normál zajok, hangok is idegesítők, gyakran haragot, indulatot váltanak ki. Vizuális A változások során is megfelelő a vizuális tájékozódás. Tárgyak, személyek helyzetének, helyének változása sem vált ki reakciót. Érzékenyen reagálnak minden változásra, a megvilágítás erőssége zavaró, irritáló lehet. Sötétben való félelem 26. számú táblázat: A szenzoros rendszerek modulációja

47 Funkció Megfelelő működés Rendellenes működés Tér és formaészlelés Problémamentes a tér és formaészlelés és az információk felhasználása A téri tájékozódás nehézkes, alak-háttér észlelés problémája, valószínű az olvasási és számolási nehézség Megfelelő viszonyulás Életkornak, szituációnak és a környezetnek megfelelő viszonyulás Az életkornak, a feladatoknak, a szituációnak nem megfelelő viselkedés, a környezettel való együttműködés problémája Iskolai készségek Megfelelő teljesítmény az olvasás, írás, számolás, az absztrakciók és az analízisek során Az iskolai teljesítmények elmaradnak az életkori átlag által elvárható szinttől Beszéd és artikuláció A beszéd és az artikuláció az életkornak megfelelő szinten működik Kézzelfogható okok nélkül a beszéd és artikuláció szintje az átlag alatti Érzelmi szabályzás Az érzelmi szabályzás megfelelő, a tudatosság az életkornak megfelelő Az érzelmi kontroll kialakulatlan, és a tudatosság is éretlen Megfelelő aktivitási szint Életkornak, szituációnak megfelelő aktivitási szint, kialakult önkontrollal és önállósággal Alacsony aktivitási szint, kevés motiváltság, depresszív benyomás Magas, céltalan aktivitási szint, sok mozgás, elégtelen önkontroll Megfelelő kapcsolat a környezettel A környezettel való megfelelő interakció, megfelelő feladatmegoldás, kivitelezés Nehézséget jelent a környezettel való megfelelő interakció, a feladatok kivitelezése nem megfelelő 27. számú táblázat: A megfelelő és a rendellenes funkcióműködések

48 Az eredményes terápia kritériumai
1. megfelelő diagnosztizálás 2. a terápiás terem megfelelő felszereltsége 3. a szenzoros tapasztalatszerzés biztosítása 4. a terapeuta tevékenysége 5. a terapeuta és a gyermek együttműködése

49 A terápia eszközei Vesztibuláris rendszer ingerlésegolyófürdő, hengerek, billenő deszka, trambulin, kötéllétrakülönböző hinták ,függőágy, „béka”hinta, nagy labdák, gurulózsámoly, habcsúszda Proprioceptív rendszer ingerlésehinták, függőágy, nagy labdák, hengerek, billenő deszka trambulin, kötéllétra, golyófürdő, habcsúszda Taktilis rendszer ingerlésevibrációs masszírozó gépek, különböző típusú kefék, szivacsok, kesztyűk, fásli, az úgynevezett „múmiajátékhoz”, turkálás különböző anyagokban, maszatolás (gyurma, agyag), festés kézzel, ujjal, gipszből kréta készítése, tüskés labdák, színes csörgőlabdák, golyófürdő, magfürdő (cseresznye- és meggymag kádban), pizza játék (két szivacsokkal kitömött ágyhuzat közé fekvés), különböző zsákok (kukoricazsák, babzsák, homokzsák), összenyomható marokerősítő (legegyszerűbb módja: homokkal teliöntött luftballon), tapintódominó, sztereognózia doboz, habcsúszda Vizuális rendszer ingerlésegolyófürdő, csörgők, csörgőlabdák, gyöngyfűzés játék, színes golyókkal, játék tükör előtt, Luise (összerakható mágneses emberalak), puzzle-k, dominók, lego, formaegyeztető kockák, golyó labirintus Akusztikus rendszer ingerlésehangszerek, csörgők, turkálás különböző anyagokban, magnókazetta alapján zenés mozgásos játékok, golyófürdő,

50 A szenzoros integrációs terápia céljai:
- egyre több és egyre tökéletesebb megfelelő reagálás elérése - a bonyolult szituációkra is megfelelő válasz adása - a nagy és finommozgások fejlődése - a beszéd, kognitív és tanulási teljesítmények javulása - a tudatosság és önértékelés növekedése - a szociális kompetencia növekedése - a családi kapcsolatok javulása

51 A szenzoros integrációs terápia jellegzetességei:
a paciens is aktív részese a terápia menetének a terápia klienscentrikus a terápia egyénre szabott: a kliens életkora, fejlettségi szintje és problémája határozza meg terápia menetét a végzett tevékenységek funkcionálisak és a megfelelő reagálást hivatottak előidézni a szenzoros ingerlés az egyik fő összetevő az adott neurológiai, neuropszichológiai folyamatok és a központi idegrendszer szervezettségének a javulása a cél, nem pedig bizonyos készségek fejlesztése

52 A terápia szakaszainak sorrendje:
A szenzoros rendszerek diszkriminációjának és modulációjának a javítása A beérkező szenzoros ingerekre történő megfelelő reagálás folyamatának az elsajátítása, tanulása /terv készítése/ A megfelelő reagálás gyakorlati kivitelezésre történő transzferálása /feladat végrehajtás, gyakorlati kivitelezés/

53 Képek

54 Képek

55 Képek

56 Képek

57 Képek

58 Képek

59 Képek

60 Képek

61 ADHD-általános problémák
- a szenzoros moduláció zavara - korlátozott mozgáskoordináció / finommozgás, vizuomotoros koordináció/ - problémamegoldás képességének hiánya - az önértékelés zavara - folytonos konfliktusok a mindennapokban - elégedetlenség az elért teljesítménnyel - a vesztibuláris rendszer zavara

62 A terápia sikere - a szenzoros ingerek célzott adagolásával a szenzoros rendszerek modalitása javul - a szenzoros információkra való reagálás javul, jobban irányíthatóvá, szervezettebbé válik -egyensúlya fejlődik - a tevékenység kivitelezésének javulásával együtt növekszik a koncentráció időtartama - a gyermek hosszabb ideig foglalkozik egy tevékenységgel, sikerélményt szerez - nyugtalansága, izgatottsága alábbhagy - magabiztosabbá válik, önbizalma növekszik - problémamegoldó repertoárja bővül - kapcsolatteremtő képessége, szociális helyzete javul /kortársakkal együtt játszik/ - óvodai, iskolai beilleszkedése probléma-mentesebbé válik - iskolai teljesítménye javul - szülei, környezete a problémával szemben elfogadóbbá válik

63 Köszönöm a figyelmet!