Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kognitív stílus és a tanulási stílus fogalma. Kognitív stílus a személy tipikus vagy szokásos észlelési, emlékezeti, probléma megoldási módja (Allport,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kognitív stílus és a tanulási stílus fogalma. Kognitív stílus a személy tipikus vagy szokásos észlelési, emlékezeti, probléma megoldási módja (Allport,"— Előadás másolata:

1 A kognitív stílus és a tanulási stílus fogalma

2 Kognitív stílus a személy tipikus vagy szokásos észlelési, emlékezeti, probléma megoldási módja (Allport, 1937); az információ-felvétel és szerveződés konzisztens mintázata (Messick,1976); a személyiség kognitív kontrollja (Gardner, 1953); a személy gondolkodásának, emlékezésének, probléma megoldásának karakterisztikus módja (Gardner, 1959; Leírható úgy is, mint személyiségdimenzió, amely magába foglal attitűdöket, értékeket és szociális interakciókat (Witkin, Goodenough,1981)

3 Riding and Rayner(1998):az információszervezésének és reprezentációjának a személy által preferált és szokásos módja. Heinich, Molenda, Russell, & Smaldino(1999): a tanulás és gondolkodás során az észlelésben, információfeldolgozásban megjelenő hatás. Sternberg& Grigorenko, (1997): kapcsolatba hozható bizonyos személyiség változókkal, amelyek fontos hatást gyakorolhatnak az instrukcióra (!) és a tanulásra.

4 Kognitív stílus → szűk tartományú elméletek Az elnevezés háttere: …több, mint a megismerés „stílusos módja”, kevesebb, mint a személyiség egészének leírása →nem az észlelés, hanem az észlelők törvényeit kutatja „E felfogásban a percepció a valósággal valókapcsolat lényege: ajtó, amely a valóság megragadására nyílik és nem kétséges, hogy e ponton a személyiség alkalmazkodási, szelektív kontrolljai hangsúlyosan lépnek életbe" - Kulcsár.

5 Kognitív stílus fogalma Az emberek egokontrollokat alakítanak ki a világgal való érintkezésükben. A perceptuális attitűd az ego alkalmazkodási követelményeinek egyikét megvalósító személyes világszemléletmódok. Klein(1951) szerint a kognitív stílus az észlelési attitűdök együttjárásait jelenti. Ausburn (1978) kifejezi a személy információfeldolgozási és hozzáférési eljárásaiban fellelhető, állandó egyéni magatartásmódokat, szokásokat.

6 Adorno vizsgálata Skálák Skálák E etnocentrizmus E etnocentrizmus F fasizmus F fasizmus K konzervativizmus K konzervativizmus A antiszemitizmus A antiszemitizmus

7 Az előítéletes személyiség jellemzői konvencionális értékrend agresszió lefelé, meghunyászkodás felfelé a gyengeség és az érzelmek elutasitása Babonás vélekedés, sztereotíp gondolkodás Erő és keménység Destrukció és cinizmus projekció a szexualitással való foglalkozás

8 A gondolkodás tartalmi és formai oldalára fókuszáló elméletek Rokeach nyílt és zárt gondolkodás Harvey konkrét és absztrakt gondolkodás Kelly kognitív komplexitás

9 Rokeach Nyílt és zárt gondolkodás Nyílt Az információ sajátos természetének megfelelően halad előre Az információ sajátos természetének megfelelően halad előre A helyzet belső szerkezetéhez igazodik A helyzet belső szerkezetéhez igazodik Önmegvalósító erők vezérlik Önmegvalósító erők vezérlik Ellenáll a külső nyomásnak és megerősítésnek Ellenáll a külső nyomásnak és megerősítésnekZárt  befolyásolják a jutalmak és büntetések  hisz a hatalomban  képtelen a belső követelményeknek megfelelően észlelni az információt

10 Harvey: absztrakt és konkrét gondolkodás A személyi és tárgyi környezettel kapcsolatos tapasztalat megszerzésének lehetősége A személyi és tárgyi környezettel kapcsolatos tapasztalat megszerzésének lehetősége A nevelés következetessége A nevelés következetessége 1. Konkrét: korlátozzák a tapasztalatszerzést, következetes 2. Kevésbé konkrét: korlátozzák a tapasztalatszerzést, következetlen 3. Kevéssé absztrakt: fizikaiban korlátozó, személyiben engedékeny 4. Absztrakt, irányítják és motiválják a tapasztalatszerzést Különbségek: Különbségek: Kétértelműség Kétértelműség Hipotetikus helyzetek Hipotetikus helyzetek empátia empátia

11 Kelly kognitív komplexitás A személy saját értékelő dimenzióinak feltárása A személy saját értékelő dimenzióinak feltárása REP teszt lépései REP teszt lépései Szerepekhez személyek Szerepekhez személyek Három személyből kettő miben hasonlít: konstruktumok Három személyből kettő miben hasonlít: konstruktumok A személyek jellemzése a konstruktumok mentén A személyek jellemzése a konstruktumok mentén Komplexitás: a jellemzések együttjárása Komplexitás: a jellemzések együttjárása

12 Az észlelés sajátosságaira fókuszáló elméletek Witkin mezőfüggés és mezőfüggetlenség Rotter külső és belső kontroll

13 Mezőfüggés és mezőfüggetlenség Witkin annak az önállóságnak a mértékét tükrözi, ahogyan az emberek a körülöttük álló világot kezelik. Mezőfüggetlenek egyfajta belső referenciarendszerrel rendelkeznek, egyfajta belső referenciarendszerrel rendelkeznek, aktív információfeldolgozás aktív információfeldolgozásMezőfüggők külső vonatkoztatási rendszerekre szorulnak külső vonatkoztatási rendszerekre szorulnak az információfeldolgozásuk kevéssé aktív az információfeldolgozásuk kevéssé aktív

14 Beágyazott figura teszt

15

16 Tanulás társadalmi ismeretekben az FD-s diákok jobbak, mint az FID-sek. Nem a képességekben és a memóriában van a különbség, hanem abban, hogy a társadalmi kérdések relevanciája előnyhelyzetbe hozza az FD-s tanulókat ezen a területen. a mezőfüggő(FD) tanulók akkor tanulnak jobban, ha külső megerősítést kapnak, míg a mezőfüggetleneknél ez inkább a belső motiváció feltételei között jön létre. Mezőfüggetlen gyerekek jobban teljesítenek, amikor a tananyag nem szervezett, jóllehet a tanulás szintje abban az esetben, ha a tananyag strukturált ugyanaz lesz

17 Tanítás a relatíve mezőfüggetlen tanárok inkább hajlanak a tanítási helyzet irányítására, míg a mezőfüggő tanárok azt szeretik, ha lehetőség nyílik a diákokkal való interakcióra. Mezőfüggetlen tanárok (a mezőfüggők nem) úgy érzik, hatékonyan segítik a tanulót a tanulásban azzal, hogy felhívják figyelmét a rossz válaszra. a tanár kognitív stílusa is fontos, és ez felveti azt a kérdést: mi történik a tanár-diák interakciósorán, ha stílusbeli megfelelés van köztük, és mi, ha nem.

18 Interakció Amikor a tanuló és a tanár kognitív stílusa azonos, pozitívabban viszonyulnak egymáshoz. Ez megfogalmazódik a személyes és az intellektuális jellemzők szintjén is. Amikor a kognitív stílus egyezik, a tanár magasabbra értékeli a tanulói teljesítményt. Ez utóbbi nem elfogultságot jelent, hanem azt, hogy a hasonló kognitív stílus javítja az aktuális teljesítményt (mind a tanítás, mind a tanulás szintjén).

19 Kontrollhely elvárások - Rotter Az embereknek tanulási helyzetekben elvárásaik vannak arról, hogy a megerősítés, a siker a saját viselkedésüktől függ-e vagy a külső erők, különösen a szerencse, a véletlen irányítja. Az embereknek tanulási helyzetekben elvárásaik vannak arról, hogy a megerősítés, a siker a saját viselkedésüktől függ-e vagy a külső erők, különösen a szerencse, a véletlen irányítja. Különbözünk abban, hogy milyen mértékű ok- okozati kapcsolatot tételezünk fel viselkedésünk és következményei között. Különbözünk abban, hogy milyen mértékű ok- okozati kapcsolatot tételezünk fel viselkedésünk és következményei között. Belső kontroll: Az eseményeket úgy percipiáljuk, mint saját viselkedésünk következményeit, melyek személyi kontrollunk alatt állnak. Belső kontroll: Az eseményeket úgy percipiáljuk, mint saját viselkedésünk következményeit, melyek személyi kontrollunk alatt állnak. Külső kontroll: az eseményeket úgy észleljük, melyek nincsenek összefüggésben viselkedésbeli megnyilvánulásainkkal. Külső kontroll: az eseményeket úgy észleljük, melyek nincsenek összefüggésben viselkedésbeli megnyilvánulásainkkal.

20 Külső-belső kontroll A „belső kontroll” véglete jellemzi azokat az embereket, akik a viselkedésüket és a velük történteket úgy tekintik, mint ami a saját közvetlen személyes ellenőrzésük alatt áll. Az ilyen személy bízik abban, hogy ha akarja, meg tudja változtatni mind a környezetét, mind pedig a saját viselkedését. A „belső kontroll” véglete jellemzi azokat az embereket, akik a viselkedésüket és a velük történteket úgy tekintik, mint ami a saját közvetlen személyes ellenőrzésük alatt áll. Az ilyen személy bízik abban, hogy ha akarja, meg tudja változtatni mind a környezetét, mind pedig a saját viselkedését. A „külső kontrollos” személyek jelentik a másik végletet, akik úgy érzik, hogy a viselkedésüket befolyásoló események teljesen kívül esnek a saját hatókörükön, s elsősorban olyan tényezőktől függenek, mint például a véletlen, egy hatalommal bíró tekintély vagy a sors. Kevésnek érzi magát ahhoz, hogy változtasson környezetén vagy a saját viselkedésén. A „külső kontrollos” személyek jelentik a másik végletet, akik úgy érzik, hogy a viselkedésüket befolyásoló események teljesen kívül esnek a saját hatókörükön, s elsősorban olyan tényezőktől függenek, mint például a véletlen, egy hatalommal bíró tekintély vagy a sors. Kevésnek érzi magát ahhoz, hogy változtasson környezetén vagy a saját viselkedésén.

21 Az észlelés során kialakuló érzelmi reakciókra fókuszáló elméletek Bryne represszor és szenzitizátor Bruner szűk és széles kategorizáció

22 Bryne represszor szenzitizátor A represszor-személyiség sajátosságai: ő az, aki az érzelmileg negatív, veszélyes, fenyegető stb. ingereket nem, vagy csak alig képes észlelni, viszont nagyon- nagyon "nyitott" az érzelmileg pozitív, kellemes, bíztató stb. ingerekre. Ha ő van a tengely egyik végpontján, akkor a másikon A represszor-személyiség sajátosságai: ő az, aki az érzelmileg negatív, veszélyes, fenyegető stb. ingereket nem, vagy csak alig képes észlelni, viszont nagyon- nagyon "nyitott" az érzelmileg pozitív, kellemes, bíztató stb. ingerekre. Ha ő van a tengely egyik végpontján, akkor a másikon 2. a szenzitizátor (a továbbiakban: az sz-személyiség) helyezkedik el. Nála minden fordítva működik. Ő - ugyancsak koragyermekkori élmények alapján - arra szocializálódott, hogy hiperérzékeny legyen az érzelmileg negatív, veszélyes, fenyegető ingerekre. A magyarázat megszégyenítően egyszerű: mert túl sok volt a büntetés, túl nagy volt a szigor, nem tudott kielégülni a szeretet- igénye. 2. a szenzitizátor (a továbbiakban: az sz-személyiség) helyezkedik el. Nála minden fordítva működik. Ő - ugyancsak koragyermekkori élmények alapján - arra szocializálódott, hogy hiperérzékeny legyen az érzelmileg negatív, veszélyes, fenyegető ingerekre. A magyarázat megszégyenítően egyszerű: mert túl sok volt a büntetés, túl nagy volt a szigor, nem tudott kielégülni a szeretet- igénye.

23

24 Bruner szűk és széles kategorizáció a környezet észlelése magába foglalja a kategorizálást a kategorizáció lehetővé teszi, hogy a hatalmas ingermennyiséget redukáljuk, ezért a figyelem is az adott inger bizonyos vonásaira irányul a kategóriával szembeni elvárások alapján jósoljuk meg a kategória tagjának egyedi tulajdonságait is: az elvárások befolyásolják az egyénről alkotott benyomásunkat a kategóriára vonatkozó tulajdonságokat általánosítjuk a kategória összes tagjára Milyenek a kategóriáink ez alapján különböztetjük meg e két stílust Átfogó kategorizálás – leszűkített kategorizálás: egyesek szélesebb, mások szűkebb kategóriahatárokkal dolgoznak.

25 Kognitív folyamatokra fókuszáló elméletek Klein kiélezés kiegyenlítés Brunswick bizonytalanságtűrés és kerülés

26 Kiélezés – kiegyenlítés A kiegyensúlyozatlanság feloldásának módja a különbségekkel való megbirkózás dimenziója Kiélezés - a figura kiemelése a háttérből a perceptuális beolvasztás ellen hat - kifelé irányultság, - aktív és manipulatív, - önmaguk előtérbe helyezése - Autonómiaigény - - hajlam az ingerek közötti különbségek maximalizálására,fokozott beállítódás a figurák közötti különbség megragadására.Kiegyenlítés - csökkent mezőstrukturáltság - kevésbé szervezett információfelfogás - önmaga felé irányultság, befelé - visszahúzódás a tárgyaktól - új ingerek beágyazása egy meglévő alakzatba - - hajlam az ingerek közötti különbség minimalizálására,fokozott beállítódás a figurák közötti azonosság észlelésére.

27 Bizonytalannal szembeni ellenállás - bizonytalannal szembeni tolerancia A valóság stabilitása, változatlansága játszik fontos szerepet ebben a dimenzióban

28 Információfeldolgozási folyamatra fókuszáló megközelítések Kagan impulzív és reflektív Analitikus és holisztikus Riding Kirton adaptivitás és innovativitás

29 Reflektivitás – impulzivitás Kagan a szemmel történő szisztematikus letapogatás, összemérés, figyelmi koncentráció és megoldási döntés vizsgálata. R e f l e k t ív lényege a válasz késleltetése addig, amíg a beérkező szenzoros információ tart. Hosszabb válasz-latencia, megoldási hipotéziseket állít fel, majd azokat ellenőrzi →kevés hiba

30 Reflektivitás - impulzivitás 1. A jó SES a R-nak kedvez, hátrányos SES az I-nek "dolgozik". 2. Analógiás feladatokban: I: próba-szerencse alapján dönt R: valódi analógiákat keres. 3. barkochba: R szűkítő stratégiákat használ. 4. R jobban verbalizál, 5. Figyelem: R jobban koncentrál 6. Emocionalitás: stressz-helyzetben I több agresszív, rövidzárlati cselekvést produkál. 7. Morális ítéletek: R érettebb (teszthelyzetekben pl. a szándékot veszi figyelembe.).

31

32 Kognitív stílus (KS) kérdőív (Allinson, Hayes, 1996) Intuitív KS Analitikus KS nonkonform nonkonform egészleges, áttekintő információfeldolgozás egészleges, áttekintő információfeldolgozás döntése megérzésen alapul döntése megérzésen alapul nyitott a lehetséges utakra nyitott a lehetséges utakra problémamegoldásban véletlen nagy szerepű problémamegoldásban véletlen nagy szerepű szintetizálja az egyidőben rendelkezésre álló többféle információt szintetizálja az egyidőben rendelkezésre álló többféle információt térbeli elrendeződések megjegyzése térbeli elrendeződések megjegyzése részletekre odafigyelő információgyűjtést részletekre odafigyelő információgyűjtést problémamegoldása szisztematikus, lineáris problémamegoldása szisztematikus, lineáris szöveges információ megjegyzése szöveges információ megjegyzése 38 állítás – értékelés pont Átlag 39 (de magyar mintán 42) Intuitív < 33 Analitikus > 55 Szélsőségesen intuitív < 23

33 Problémamegoldás (Kirton, 1976) adaptivitás - innovativitás

34 Élménykeresés Ingerkeresés belső vagy külső inger Ingerkeresés belső vagy külső inger Kreatívabbak Kreatívabbak Alkotófolyamat jellemzi Alkotófolyamat jellemzi állandóan új élményeket keres az optimális arousalszint megteremtésére, állandóan új élményeket keres az optimális arousalszint megteremtésére, ha a külső ingerek nincsenek meg, akkor a fantáziavilágban keresi azokat az ingereket, szívesen fantáziál, álmodozik, ha a külső ingerek nincsenek meg, akkor a fantáziavilágban keresi azokat az ingereket, szívesen fantáziál, álmodozik, A regresszióra való tendenciáival képes beleélni magát egy másik állapotba, megtalálva annak minden élményt adó vonatkozását. A primér és szekunder folyamatok váltogatásával képes új dolgok megalkotására is. A regresszióra való tendenciáival képes beleélni magát egy másik állapotba, megtalálva annak minden élményt adó vonatkozását. A primér és szekunder folyamatok váltogatásával képes új dolgok megalkotására is.

35 Temperamentumra támaszkodó kognitív stíluselméletek: Jung MBTI ATTITŰDÖK: ATTITŰDÖK: EXTRAVERTÁLT – INTROVERTÁLT FUNKCIÓK: FUNKCIÓK: Irracionális: ÉRZÉKELÉS – INTUÍCIÓ Racionális: GONDOLKODÁS – ÉRZÉS Mérés: MBTI (Myers - Briggs Type Indicator) + ÉSZLELŐ - MEGÍTÉLŐ

36 EXTRAVERTÁLT - INTROVERTÁLT EXTRAVERTÁLTErősségei Megérti a külvilágot, nyitott Megérti a külvilágot, nyitott Másokkal kapcsolatba kerül Másokkal kapcsolatba kerül Cselekszik, tesz Cselekszik, tesz Jól érthető mások számára Jól érthető mások számáraGyengeségei Kevésbé független Kevésbé független Mások nélkül nem dolgozik Mások nélkül nem dolgozik Változásra, változatosságra van szüksége Változásra, változatosságra van szüksége Impulzív Impulzív A rutinfeladat türelmetlenné teszi A rutinfeladat türelmetlenné teszi INTROVERTÁLT Erősségei Független, szorgalmas, egyedül dolgozik Reflektál, ötleteket ad Óvatos az általánosításnál, cselekvésnél Gyengeségei Félreérti a külvilágot, őt is könnyen félreértik Másokat elkerül, titkolózó Elszalasztja a cselekvési lehetőségeket Nyugalomban tud dolgozni Nem szereti, ha félbeszakítják

37 INTUITÍV (N) – ÉRZÉKELŐ (S) INTUITÍVErősségei Meglátja a lehetőségeket,egészet Meglátja a lehetőségeket,egészet Elképzel, ráérez Elképzel, ráérez Új ötleteket dolgoz ki, old meg Új ötleteket dolgoz ki, old meg A bonyolult érdekli A bonyolult érdekliGyengeségei A részletek, a pontosság nem erőssége A részletek, a pontosság nem erőssége Az aktuális és praktikus oldalra nem figyel Az aktuális és praktikus oldalra nem figyel Az unalmassal türelmetlen Az unalmassal türelmetlen A logikai ugrások A logikai ugrások Az itt-és-mostot szem elől veszítheti Az itt-és-mostot szem elől veszítheti ÉRZÉKELŐ Erősségei A részletekre figyel, türelmes Gyakorlatias A részleteket, tényeket megjegyzi Gondos, szisztematikus Gyengeségei Nincs szeme a lehetőségekhez Elvész a részletekben Az új megoldást nem dolgozza ki A bonyolult frusztrálja

38 ÉRZŐ (F) – GONDOLKODÓ (T) ÉRZŐErősségei Figyelembe veszi mások érzéseit Figyelembe veszi mások érzéseit Megérti a szükségleteket, értékeket Megérti a szükségleteket, értékeket Keresi a megegyezést Keresi a megegyezést Megmutatja az érzéseit Megmutatja az érzéseit Rábeszél, lelkesít Rábeszél, lelkesítGyengeségei Nem a logika vezeti Nem a logika vezeti Nem objektív Nem objektív Kevésbé szervezett Kevésbé szervezett Nem kritikus, nyíltan elfogadó Nem kritikus, nyíltan elfogadó Az igazság érzéseken alapul nála Az igazság érzéseken alapul nála GONDOLKODÓ Erősségei Logikus, elemző, objektív Szervezett Kritikai képessége fejlett Igazságos, szilárd marad Gyengeségei Nem észleli mások érzéseit Félreérti mások értékeit Nem érdekli a megegyezés Nem mutat érzéseket, megbocsátást

39 ÉSZLELŐ(P) – MEGÍTÉLŐ (J) ÉSZLELŐErősségei Kész kompromisszumra Kész kompromisszumra A kérdés minden oldalát nézi A kérdés minden oldalát nézi Rugalmas, képes alkalmazkodni Rugalmas, képes alkalmazkodni Nyitott a változtatásokra Nyitott a változtatásokra Döntéséhez minden adatot használ Döntéséhez minden adatot használ Nem ítélkező Nem ítélkezőGyengeségei Döntésképtelen Döntésképtelen Nem tervez, nincs rend a működésében Nem tervez, nincs rend a működésében Könnyen elterelődik a figyelme Könnyen elterelődik a figyelme Nem fejezi be a feladatokat Nem fejezi be a feladatokat MEGÍTÉLŐ Erősségei Dönt, gyorsan is Tervez, rendezett Kontrollál, képes a feladatra figyelni Gyengeségei Merev, makacs Rugalmatlan, képtelen alkalmazkodni Elégtelen adat alapján is dönt, ítél A feladat, tervek kontrollálják Vágya: ne szakítsák félbe munkáját

40 Tanulási stílusok ~ 20 megközelítés legjellemzőbb elemek: Információ befogadása (vizuális-40%, auditív-30%, kinesztetikus-15%, taktilis-15%) Információ rendszerezése (globális, analitikus) Információ felvételének és raktározásának feltételei (érzelmi, fizikai, társas közeg) Információ előhívásának módja

41 Tanulási stílus az egyén által leginkább előnyben részesített (preferált) külső és belső tanulási feltételek, módok.

42 Tanulási stratégiák (Kozéki, Entwistle) mélyrehatoló: mélyrehatoló: a dolgok megértésére törekszik, általában tudnak lelkesedni a tanulás iránt reprodukáló: reprodukáló: részletek megjegyzésére épít, tanári irányítás fontos szervezett: szervezett: az eredményekre koncentrálva teljesítik a követelményeket, lelkiismeretesek, sikerorientáltak

43 Tanulási stílus Érzékleti modalitás szempontjából: auditív auditív vizuális vizuális mozgásos mozgásos Társas Társas környezet szempontjából: egyedül egyedül társakkal társakkal

44 Tanulási stílus Reakciómód Reakciómód szempontjából: impulzív impulzív reflektív reflektív Mechanikus Mechanikus stílus Érzelmi Érzelmi feltételek szempontjából: motiváció motiváció kitartás kitartás

45 Soloman-Felder tanulási stílus kérdőív Aktív Tevékeny, beleveti magát a feladatokba Tettre kész, a pillanatért él Nyitott, bizakodó, lelkes Újdonságok, élmények keresése Hirtelen megvilágosodás, próba- szerencse Megvalósítás: unalmas Társas ember Nem szívesen tanul könyvből vagy egyszerű e-tananyagból Reflektív Folyamatos megfigyelés, új ismeretek saját rendszerbe való beillesztése Probléma: lépésről-lépésre átgondolja, egységes elméletbe foglalja Tökéletesre törekszik Elmélet érdekli, a megvalósítás nem Ok, értelem, logika Szeretnek vitatkozni, nem toleránsak Logikus tananyag, nem pedig rendszertelen, leíró

46 Szenzitív, tapasztaló Világ konkrét jelenségei érdeklik Saját tapasztalat Külvilágból érkező információ: adatok halmaza Gyakorlatias Jól teljesít rutinfeladatokban Fantáziátlan Aprólékos, szőrszálhasogató Komplex, bonyolult feladat: nehéz A munkájuk eredményére, értékére kíváncsiak Intuitív, beleérző Az adatok belső elrendezése Összefüggések, asszociációk Megérzések, véletlenszerű próbálkozások Információ másodlagos, a köztük lévő kapcsolat az érdekes Nagy képzelőerő, gazdag fantázia Aprólékos dolgokat nem szeretik Rossz megfigyelők

47 Vizuális Képek, animációk, videók Tananyag elrendezése Kiemelések Memorizálás és felidésé is képileg történik Illusztrációkra kattint, felnagyítja Kedveli a színes betűket, kiemeléseket Tartalomjegyzék formája fontos Emlékszik az oldalak kinézetére Verbális Hanganyagok Tanulás: hangzott szöveget/hangosan A tanultak felmodása fontos Videókból a szövegre emlékezik

48 Szekvenciális Egyszerre egy dolgot képes megfigyelni Tanulás: ezek sorozata Lineáris feldolgozás Szabályozott tanulás Jól elkülönülő, kicsi elemek preferálása Minden lehetőséget megtekint Saját jegyzetet készít Globális Holisztikus kapcsolatok Nagy, összefüggő rendszer Elnagyolt, apró elemekre nem figyel Adatok, tények nem érdeklik Egy fejezetet egészként kezel A kiegészítő anyagokat is megnézi Sok időt tölt a tananyagban

49 HM tanulási stílus A tevékeny alapstílus jellemzői fenntartás nélkül vetik magukat az új elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésének folyamába. fenntartás nélkül vetik magukat az új elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésének folyamába. Mindig tettre készek, élvezik a pillanatot, melyben a közvetlen tapasztalatot megszerzik. Mindig tettre készek, élvezik a pillanatot, melyben a közvetlen tapasztalatot megszerzik. Nyitottak, bizakodóak és lelkesednek minden új dolog iránt. Nyitottak, bizakodóak és lelkesednek minden új dolog iránt. Egész napjuk tevékeny, új kihívást keresnek. Egész napjuk tevékeny, új kihívást keresnek. A megvalósítás unalmas számukra, nem lelik örömüket a hosszú precíz munkában. A megvalósítás unalmas számukra, nem lelik örömüket a hosszú precíz munkában. Társas emberek, szeretnek az érdeklődés középpontjában állni. Társas emberek, szeretnek az érdeklődés középpontjában állni. Nem szívesen tanulnak könyvből, Nem szívesen tanulnak könyvből, a hosszadalmas, bonyolult tananyagon nehezen rágják át magukat. a hosszadalmas, bonyolult tananyagon nehezen rágják át magukat. Nem a szorgalmasan gyűjtögetett tudásmorzsákból építkeznek, hanem a hirtelen megvilágosodás pillanataiban látják meg a az összefüggéseket. Nem a szorgalmasan gyűjtögetett tudásmorzsákból építkeznek, hanem a hirtelen megvilágosodás pillanataiban látják meg a az összefüggéseket.

50 A töprengő alapstílus jellemzői A töprengő emberek szeretnek sokat mérlegelni akár elméleti, akár gyakorlati feladatot kell megoldaniuk. A töprengő emberek szeretnek sokat mérlegelni akár elméleti, akár gyakorlati feladatot kell megoldaniuk. A különböző szempontokat szívesen összehasonlítják, sok adatot gyűjtenek és ezeket gondosan kiértékelik. A különböző szempontokat szívesen összehasonlítják, sok adatot gyűjtenek és ezeket gondosan kiértékelik. Gyakran a teljes adathalmaz részletes elemzése sem elég a döntéshozatalhoz, elhalasztják azt és újabb adatokat várnak. Gyakran a teljes adathalmaz részletes elemzése sem elég a döntéshozatalhoz, elhalasztják azt és újabb adatokat várnak. Alapos emberek, szeretnek minden irányból tájékozódni mielőtt cselekszenek. Alapos emberek, szeretnek minden irányból tájékozódni mielőtt cselekszenek. Hallgatnak másokra, szívesen beépítik mások véleményét a sajátjukba. Hallgatnak másokra, szívesen beépítik mások véleményét a sajátjukba. Távolságtartóak, toleránsak, higgadtak. Távolságtartóak, toleránsak, higgadtak. Szeretnek magányosan könyvből tanulni, szeretik a szívós munkával megoldható feladatokat. Szeretnek magányosan könyvből tanulni, szeretik a szívós munkával megoldható feladatokat. Magabiztosak, de nem lelkesek. Magabiztosak, de nem lelkesek.

51 Az elméleti alapstílus jellemzői Folyamatos megfigyelők, minden új ismeretet igyekeznek beilleszteni saját logikai rendszerükbe. Folyamatos megfigyelők, minden új ismeretet igyekeznek beilleszteni saját logikai rendszerükbe. A problémákat lépésről lépésre alaposan átgondolják és egy egységes elméletbe foglalják. A problémákat lépésről lépésre alaposan átgondolják és egy egységes elméletbe foglalják. Törekszenek a tökéletességre, csak akkor pihennek, ha már minden beleillik racionális sémájukba. Törekszenek a tökéletességre, csak akkor pihennek, ha már minden beleillik racionális sémájukba. Szeretik az analízist és a szintézist. Szívesen gondolkodnak elméleti modellekben, de a megvalósítás nem nagyon érdekli őket. Szeretik az analízist és a szintézist. Szívesen gondolkodnak elméleti modellekben, de a megvalósítás nem nagyon érdekli őket. Gyakori kérdéseik: Mi az oka? Mi az értelme? Hogyan illeszkedik ez ide? Miből indulunk ki? Előnyben részesítik az objektív valóságot a szubjektív dolgokkal szemben. Gyakori kérdéseik: Mi az oka? Mi az értelme? Hogyan illeszkedik ez ide? Miből indulunk ki? Előnyben részesítik az objektív valóságot a szubjektív dolgokkal szemben. Logikájuk következetes, visszautasítanak mindent, ami nem illik bele saját logikai rendszerükbe. Logikájuk következetes, visszautasítanak mindent, ami nem illik bele saját logikai rendszerükbe. Nem toleránsak, szeretnek vitatkozni és csak észérvekkel győzhetők meg. Nem toleránsak, szeretnek vitatkozni és csak észérvekkel győzhetők meg. Az elmélet egysége sokkal többet jelent számukra mint a hasznossága. Az elmélet egysége sokkal többet jelent számukra mint a hasznossága. A logikus felépítésű tananyagot erőfeszítés nélkül könnyen megtanulják, de a rendszertelen, leíró jellegű ismereteket nehezen fogadják be. A logikus felépítésű tananyagot erőfeszítés nélkül könnyen megtanulják, de a rendszertelen, leíró jellegű ismereteket nehezen fogadják be.

52 A gyakorlati alapstílus jellemzői Minden elméletet szívesen kipróbálnak a gyakorlatban, hogy lássák működik-e. Minden elméletet szívesen kipróbálnak a gyakorlatban, hogy lássák működik-e. Sokat kísérleteznek, az új ismereteiket a gyakorlatból merítik. Sokat kísérleteznek, az új ismereteiket a gyakorlatból merítik. Az elmélet csak addig érdekli őket, amíg gyakorlati haszna van. Az elmélet csak addig érdekli őket, amíg gyakorlati haszna van. Nem szeretnek elvi problémákon gondolkozni, lényegre törőek, földön járó emberek. Nem szeretnek elvi problémákon gondolkozni, lényegre törőek, földön járó emberek. Gyorsan és könnyen hoznak döntéseket. Gyorsan és könnyen hoznak döntéseket. A tanulásban szélsőségesek, az elméleti levezetésekben, fejtegetésekben csak gyengén teljesítenek, de a gyakorlatias munkákban kiválóak. A tanulásban szélsőségesek, az elméleti levezetésekben, fejtegetésekben csak gyengén teljesítenek, de a gyakorlatias munkákban kiválóak.


Letölteni ppt "A kognitív stílus és a tanulási stílus fogalma. Kognitív stílus a személy tipikus vagy szokásos észlelési, emlékezeti, probléma megoldási módja (Allport,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések