Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Interaktív pedagógia Opcionális tantárgy II. Év / 1. félév Előadó tanár: Szabó-Thalmeiner Noémi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Interaktív pedagógia Opcionális tantárgy II. Év / 1. félév Előadó tanár: Szabó-Thalmeiner Noémi."— Előadás másolata:

1 Interaktív pedagógia Opcionális tantárgy II. Év / 1. félév Előadó tanár: Szabó-Thalmeiner Noémi

2 Interaktív kommunikáció (Pedagógiai Lexikon II/55.o.) Két vagy több résztvevő olyan kommunikációs helyzete, amelyben minden résztvevőnek lehetősége van üzenetet küldeni, a többiektől jövőket felfogni és arra válaszolni.

3 Az interaktív kommunikáció fajtái Interperszonális (emberek közötti) Ember-gép közötti (pl. számítógépes oktatóprogramok)

4 Kooperatív tanulás ( Pedagógiai Lexikon II/277 o.) A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tevékenység, mely különböző célok elérésére szerveződhet, – segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, – hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek alakulásához, – hozzájárulhat a reális önértékelés és problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

5 Kooperatív tanulás Előnyei: – Adaptivitás (differenciálás) – Szociális tanulás – Kooperáció – Motiváció (feszültségmentes légkör) Hátrányai – nehézségei – Időigényes – Felborítja a rendet – Munkaigényes (felkészülés, eszközök) – Nehezen kontrollálható.

6 A szervezés Ideális csoportlétszám: 3-6 fő Csoportok összetétele: – Homogén (hátránya: beskatulyázás) – Heterogén (klb. képességek figyelembevétele) – Szimpátiacsoportok (óvatosan kell alkalmazni) – Véletlen csoportok – Ülésrendi kapcsolatok

7 Szervezés (2) Berendezés (könnyen mozgatható padok) A pedagógus szerepe: – Készenlét – Megfigyelés – Beavatkozás (nem végzik el a feladatot, egy gyerek dominál)

8 Csoportmunka tartalma Látens tudás mozgósítása Ismeretszerzés – Megadjuk a forrásokat: Ismerkednek az anyaggal Szintézis – Kutatás Képzelőerő fejlesztése – rekonstrukció Problémamegoldás Ítéletalkotás – értékrend alakítás

9 Beszámolási fázis Plenáris – Gondok: Szóvivő = egy gyerek, nem a csoport A tanulók nem figyelnek egymás beszámolójára Túl hosszú beszámolók Mozaikos megoldások

10 Drámapedagógia Művészetpedagógiai irányzat, mely a dráma és színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben.

11 Gyakorlatok -1 Empátia gyakorlatok Dilemmák, döntési helyzetek Közös döntések Helyszínépítés Ismert történetek dramatizálása Szituációs játékok

12 Gyakorlatok - 2 Szimulációs játékok Tablók Bírósági tárgyalás Disputa – tárgyszerű vita

13 Projekt - meghatározás Tanulásszervezési forma. A tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból dolgoznak. Célja egy produktum létrehozása.

14 Projekt - eredete XX. század eleje – reformpedagógiák Dewey elvei alapján Kilpatrick dolgozza ki 1919-ben Dewey elvei: – A tanulás személyes tapasztalaton alapuljon – Vegye figyelembe a tanulók egyéni fejlődési szükségleteit – A tanuló aktívan vegyen részt a tanulásban – A tanulót a közösség ügyeiért felelős egyénné kell nevelni.

15 Projekt jellege Interdiszciplináris megközelítésre ad lehetőséget. Iskolában nehéz alkalmazni. Osztályozása nehéz.

16 Projekt – tartalmi típusok Technikai (tárgyi produktum – pl. csónak) Művészeti (szerep, kiállítás, web-lap készítés) Környezeti nevelés (erdei iskola) Gazdaságismereti (pl. almaprojekt) Kutatási

17 Folyamata Témaválasztás (érdekelje a gyereket) Célkitűzés – Produktum – Tanulási célok Tervezés és szervezés – Mire van szükség? – Feladatok kiosztása, munkacsoportok létrehozása – Időterv készítése Értékelés (produktum, tanulás, társas kapcsolatok)

18 Projekt lehetőségek az iskolában Projekthét Külső projekt Tanítást kísérő projekt Órai projekt

19 Interkulturális nevelés - multikulturalizmus Megjelenése: XX. század, hatvanas évek – soknemzetiségű országok kialakulása (pl. vendégmunkások) A kulturális különbségek kezelésének egy sajátos módja. Célja: – Kisebbségi tanulók teljesítményének növelése – Különböző etnikumok közötti kapcsolatok javítása

20 Próbálkozások Nacionalizmus – eszméje az asszimiláció: a kisebbség olvadjon bele a többségi kultúrába. Kompenzatorikus modell: a kisebbség felzárkóztatása a többségi kultúrához – szegregációhoz vezethet.

21 Multikulturalizmus Célja a kommunikatív tolerancia – törekvés egymás megismerésére, törekvés az interkulturális kommunikációra.

22 Multikulturalizmus az oktatásban -1 A kisebbségi kultúra mint tananyag – Erősíti a kisebbség önbizalmát – Fejleszti a többséghez tartozó fiatalokat: lehetőségük nyílik megismerni a másik nép történelmét, kultúráját, stb.

23 Multikulturalizmus az oktatásban - 2 Integráció – személyes kapcsolatok kialakítása – Interkulturális kapcsolatok bátorítása – konfliktusok szerepe az előítéletek felszámolásában – Kommunikációs képességek fejlesztése: Törekvés a félreértése elkerülésére Megismerni a másik kultúra kommunikációs gesztusait Fokozott empátia kialakítása

24 Multikulturalizmus az oktatásban - 3 Kultúraazonos pedagógia – Nem tekinteni deviánsnak a más kultúrából érkezettet – A kisebbségi kultúra szokásrendszeréből kiindulva az iskolában fokozatosan kell megtanítani a többségi kultúra elvárásait.

25 Méiapedagógiai stratégiák A média konkurensévé válhat az iskolának, mivel szerepe sok esetben megegyezik az iskoláéval: – Ismereteket közvetít. – Formálja értékrendünket és azonosulási mintákat nyújt. – Ablakot nyit a világra, bekapcsol a tágabb közösségbe. – Leköti a gyermeket.

26 A tévé szocializációs veszélyei Feldolgozatlan és félreérthető információ forrása Újraértelmezi a gyermekkort (pl. trágár beszéd, stb.) Felgyorsítja a percepciót Iskola: rendszerezze az információkat Segít az érzelmi feldolgozásban. Türelmetlenebbek a gyerekek, felgyorsult az életritmusuk is.

27 A tévé szocializációs veszélyei -2 Észrevétlen azonosulási mintákat nyújt. Folyamatosan frusztrál és kisebbrendűségi érzést kelt. Leegyszerűsíti a valóságot. Iskola: tudatosan reflektáljon a fiatalok ideáljaira. Intellektuális feldolgozás. Többszempontú megközelítés, gondolkodás.

28 A tévé szocializációs veszélyei -3 Rosszabbnak mutatja be a valóságot. Passzivitásra kényszerít. Összezavarja értékrendünket. Összekeveri a valóságot és fikciót. Manipuláció eszközévé válhat. Megbeszélés Valódi élet megszervezése. Intellektuális feldolgozás. A tévé kritikus „olvasásának” a megtanulása

29 Médiapedagógiai megközelítések A hírközlés, a kommunikáció és a manipuláció mint tananyag – megérteni a médiát. Mozgókép nyelvének megismerése – filmek jeleneteinek feldolgozása, rendezési technikák megbeszélése. Műsorok direkt elemzése. Kreatív média: – Iskolatévé – Szerepjáték: csoportok tv-stúdió, híradót szerkesztenek – Házi dolgozat videófilmen.

30 Számítógép az oktatásban Hogyan használjuk az iskola céljainak elérése érdekében?

31 Képek bemutatása Szemléltetés gazdagítása A gyerekek megadott szempontok szerint gyűjtsenek képeket a világhálóról. Fogalmazzanak meg képaláírásokat. Párosítsák a képeket és szövegeket. Forrás: – multimédiás CD. – internet

32 Oktatóprogramok és szimulációk Programozott oktatás Kikérdező program Animációs lehetőségek – természeti jelenségek bemutatására Készségek begyakorlása (pl. autóvezetés). Interaktív játékok.

33 Internet az órán A tanári felkészülés segítője. Internet a tanórán. Weblap készítés és publikálás a Weben. Elektronikus levelezés: – Tanár-tanár kapcsolatok – Tanuló-tanuló kapcsolatok – Tanár-tanuló kapcsolatok.

34 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Interaktív pedagógia Opcionális tantárgy II. Év / 1. félév Előadó tanár: Szabó-Thalmeiner Noémi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések