Opcionális tantárgy II. Év / 1. félév

Az előadások a következő témára: "Opcionális tantárgy II. Év / 1. félév"— Előadás másolata:

1 Opcionális tantárgy II. Év / 1. félév
Interaktív pedagógia Opcionális tantárgy II. Év / 1. félév Előadó tanár: Szabó-Thalmeiner Noémi

2 Interaktív kommunikáció (Pedagógiai Lexikon II/55.o.)
Két vagy több résztvevő olyan kommunikációs helyzete, amelyben minden résztvevőnek lehetősége van üzenetet küldeni, a többiektől jövőket felfogni és arra válaszolni.

3 Az interaktív kommunikáció fajtái
Interperszonális (emberek közötti) Ember-gép közötti (pl. számítógépes oktatóprogramok)

4 Kooperatív tanulás (Pedagógiai Lexikon II/277 o.)
A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tevékenység, mely különböző célok elérésére szerveződhet, segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek alakulásához, hozzájárulhat a reális önértékelés és problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

5 Kooperatív tanulás Előnyei: Hátrányai – nehézségei
Adaptivitás (differenciálás) Szociális tanulás Kooperáció Motiváció (feszültségmentes légkör) Hátrányai – nehézségei Időigényes Felborítja a rendet Munkaigényes (felkészülés, eszközök) Nehezen kontrollálható.

6 A szervezés Ideális csoportlétszám: 3-6 fő Csoportok összetétele:
Homogén (hátránya: beskatulyázás) Heterogén (klb. képességek figyelembevétele) Szimpátiacsoportok (óvatosan kell alkalmazni) Véletlen csoportok Ülésrendi kapcsolatok

7 Szervezés (2) Berendezés (könnyen mozgatható padok)
A pedagógus szerepe: Készenlét Megfigyelés Beavatkozás (nem végzik el a feladatot, egy gyerek dominál)

8 Csoportmunka tartalma
Látens tudás mozgósítása Ismeretszerzés Megadjuk a forrásokat: Ismerkednek az anyaggal Szintézis Kutatás Képzelőerő fejlesztése – rekonstrukció Problémamegoldás Ítéletalkotás – értékrend alakítás

9 Beszámolási fázis Plenáris Mozaikos megoldások Gondok:
Szóvivő = egy gyerek, nem a csoport A tanulók nem figyelnek egymás beszámolójára Túl hosszú beszámolók Mozaikos megoldások

10 Drámapedagógia Művészetpedagógiai irányzat, mely a dráma és színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben.

11 Gyakorlatok -1 Empátia gyakorlatok Dilemmák, döntési helyzetek
Közös döntések Helyszínépítés Ismert történetek dramatizálása Szituációs játékok

12 Gyakorlatok - 2 Szimulációs játékok Tablók Bírósági tárgyalás
Disputa – tárgyszerű vita

13 Projekt - meghatározás
Tanulásszervezési forma. A tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból dolgoznak. Célja egy produktum létrehozása.

14 Projekt - eredete XX. század eleje – reformpedagógiák
Dewey elvei alapján Kilpatrick dolgozza ki 1919-ben Dewey elvei: A tanulás személyes tapasztalaton alapuljon Vegye figyelembe a tanulók egyéni fejlődési szükségleteit A tanuló aktívan vegyen részt a tanulásban A tanulót a közösség ügyeiért felelős egyénné kell nevelni.

15 Projekt jellege Interdiszciplináris megközelítésre ad lehetőséget.
Iskolában nehéz alkalmazni. Osztályozása nehéz.

16 Projekt – tartalmi típusok
Technikai (tárgyi produktum – pl. csónak) Művészeti (szerep, kiállítás, web-lap készítés) Környezeti nevelés (erdei iskola) Gazdaságismereti (pl. almaprojekt) Kutatási

17 Folyamata Témaválasztás (érdekelje a gyereket) Célkitűzés
Produktum Tanulási célok Tervezés és szervezés Mire van szükség? Feladatok kiosztása, munkacsoportok létrehozása Időterv készítése Értékelés (produktum, tanulás, társas kapcsolatok)

18 Projekt lehetőségek az iskolában
Projekthét Külső projekt Tanítást kísérő projekt Órai projekt

19 Interkulturális nevelés - multikulturalizmus
Megjelenése: XX. század, hatvanas évek – soknemzetiségű országok kialakulása (pl. vendégmunkások) A kulturális különbségek kezelésének egy sajátos módja. Célja: Kisebbségi tanulók teljesítményének növelése Különböző etnikumok közötti kapcsolatok javítása

20 Próbálkozások Nacionalizmus – eszméje az asszimiláció: a kisebbség olvadjon bele a többségi kultúrába. Kompenzatorikus modell: a kisebbség felzárkóztatása a többségi kultúrához – szegregációhoz vezethet.

21 Multikulturalizmus Célja a kommunikatív tolerancia – törekvés egymás megismerésére, törekvés az interkulturális kommunikációra.

22 Multikulturalizmus az oktatásban -1
A kisebbségi kultúra mint tananyag Erősíti a kisebbség önbizalmát Fejleszti a többséghez tartozó fiatalokat: lehetőségük nyílik megismerni a másik nép történelmét, kultúráját, stb.

23 Multikulturalizmus az oktatásban - 2
Integráció – személyes kapcsolatok kialakítása Interkulturális kapcsolatok bátorítása – konfliktusok szerepe az előítéletek felszámolásában Kommunikációs képességek fejlesztése: Törekvés a félreértése elkerülésére Megismerni a másik kultúra kommunikációs gesztusait Fokozott empátia kialakítása

24 Multikulturalizmus az oktatásban - 3
Kultúraazonos pedagógia Nem tekinteni deviánsnak a más kultúrából érkezettet A kisebbségi kultúra szokásrendszeréből kiindulva az iskolában fokozatosan kell megtanítani a többségi kultúra elvárásait.

25 Méiapedagógiai stratégiák
A média konkurensévé válhat az iskolának, mivel szerepe sok esetben megegyezik az iskoláéval: Ismereteket közvetít. Formálja értékrendünket és azonosulási mintákat nyújt. Ablakot nyit a világra, bekapcsol a tágabb közösségbe. Leköti a gyermeket.

26 A tévé szocializációs veszélyei
Feldolgozatlan és félreérthető információ forrása Újraértelmezi a gyermekkort (pl. trágár beszéd, stb.) Felgyorsítja a percepciót Iskola: rendszerezze az információkat Segít az érzelmi feldolgozásban. Türelmetlenebbek a gyerekek, felgyorsult az életritmusuk is.

27 A tévé szocializációs veszélyei -2
Észrevétlen azonosulási mintákat nyújt. Folyamatosan frusztrál és kisebbrendűségi érzést kelt. Leegyszerűsíti a valóságot. Iskola: tudatosan reflektáljon a fiatalok ideáljaira. Intellektuális feldolgozás. Többszempontú megközelítés, gondolkodás.

28 A tévé szocializációs veszélyei -3
Rosszabbnak mutatja be a valóságot. Passzivitásra kényszerít. Összezavarja értékrendünket. Összekeveri a valóságot és fikciót. Manipuláció eszközévé válhat. Megbeszélés Valódi élet megszervezése. Intellektuális feldolgozás. A tévé kritikus „olvasásának” a megtanulása

29 Médiapedagógiai megközelítések
A hírközlés, a kommunikáció és a manipuláció mint tananyag – megérteni a médiát. Mozgókép nyelvének megismerése – filmek jeleneteinek feldolgozása, rendezési technikák megbeszélése. Műsorok direkt elemzése. Kreatív média: Iskolatévé Szerepjáték: csoportok tv-stúdió, híradót szerkesztenek Házi dolgozat videófilmen.

30 Számítógép az oktatásban
Hogyan használjuk az iskola céljainak elérése érdekében?

31 Képek bemutatása Szemléltetés gazdagítása
A gyerekek megadott szempontok szerint gyűjtsenek képeket a világhálóról. Fogalmazzanak meg képaláírásokat. Párosítsák a képeket és szövegeket. Forrás: multimédiás CD. internet

32 Oktatóprogramok és szimulációk
Programozott oktatás Kikérdező program Animációs lehetőségek – természeti jelenségek bemutatására Készségek begyakorlása (pl. autóvezetés). Interaktív játékok.

33 Internet az órán A tanári felkészülés segítője. Internet a tanórán.
Weblap készítés és publikálás a Weben. Elektronikus levelezés: Tanár-tanár kapcsolatok Tanuló-tanuló kapcsolatok Tanár-tanuló kapcsolatok.

34 Köszönöm a figyelmet!