Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tantervi követelményrendszer Képességfejlesztési program.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tantervi követelményrendszer Képességfejlesztési program."— Előadás másolata:

1 Tantervi követelményrendszer Képességfejlesztési program

2 Tanterv Fejlesztési követelmények: A kommunikációs képességrendszer területei: a)A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése b)A szóbeli közlés megértésének fejlesztése c)A szövegolvasás képességének fejlesztése d)A szövegalkotás (fogalmazás) képességének fejlesztése A tanterv „előírásainak” betartása = képességközpontú oktatás

3 Képességközpontúság Képesség működtetése valamilyen tevékenységhelyzetben valamilyen ismeretrendszer (ismeretelemek) mozgósításával Következő szakaszban: az ismeretek tudatosítása, fogalmi szintre emelése

4 Tanulási egységek szerinti tervezés A képességek fejlesztése időigényes Nem elemi ismeretek, hanem ismeretrendszerek működtetését feltételezi Az új ismeretek beépítése az előzetes tudásba (felfedeztetés, tudatosítás) KERESZTKAPCSOLATOK - 4 típus

5 A KÖVETELMÉNYRENDSZER EGYSÉGBEN LÁTÁSA LEHETSÉGES KERESZTKAPCSOLATOK Követelményszintek és kapcsolatok I. KÉPESSÉGTERÜLETEK ÖSSZEFÜGGÉSE (vízszintes) Évfolyamonként a különböző képességterületek szintjén (pl. szöveg alkotása szóban és írásban) - vízszintesen II. KÉPESSÉGTERÜLETEK ÖSSZEFÜGGÉSE (függőleges) Évfolyamok között az egyazon képességterülethez tartozó követelményszintek mentén (pl. szövegalkotás V. és VI. osztályban Tartalmak és kapcsolatok III. TARTALMAK (vízszintes, sémarendszerek) Évfolyamonként a különböző tanulási egységek között (pl. a szóbeli közlés és grammatika) IV. TARTALMAK (Függőleges, sémarendszerek bővülése, az új információk beépítése a korábbi sémába) Évfolyamok között az egyazon tanulási egységek ismeretelemeinek differenciálásával (pl. elbeszélés: élménybeszámoló V-ben gyakorlás szintjén, VI- ban tudatosítás szintjén

6 FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNY ÉS RÉSZLETES KÖVETELMÉNY ÖSSZEFÜGGÉSE Fejlesztési követelmény(kompetencia)=képességterület Részletes követelmény=részképesség A szóbeli közlés megértése Példa: V. osztály végén: 1.1. megérti a szóbeli közlés lényeges információit, képes kiemelni azokat és elkülöníteni a részletektől 1.2. felismeri a szóbeli közlés szövegtípusait (a párbeszédet, a leírást és az elbeszélést) 1.3. felismeri a szóbeli közlés mondatait a modalitás szempontjából és a mondatok szerkezetét

7 Részletes követelmények 1.4. felismeri az ismeretlen szavakat a szóbeli közlésben 1.5. felismeri a szöveghez, a mondathoz, a szóalakhoz kapcsolódóan a normatív nyelvváltozat és a saját nyelvváltozata közötti különbségeket 1.6. felismeri egy másik személy közlési szándékát 1.7. érdeklődéssel hallgat egy szóbeli közlést

8 Keresztkapcsolatok a követelmények szintjén – függőleges irány (II. típus: szóbeli szöveg megértése) V. osztály végén Fejlesztési követelmény: szóbeli közlés megértése Megérti a szóbeli közlés lényeges információit, képes kiemelni azokat és elkülöníteni a részletektől felismeri az ismeretlen szavakat a szóbeli közlésben VI. osztály végén Fejlesztési követelmény: Szóbeli közlés megértése Megérti a szóbeli közlések ismert és új elemeit, és megkülönbözteti a főbb információkat a részletektől a szövegkörnyezet alapján érti az új szavak jelentését

9 Keresztkapcsolatok a fejlesztési követelmények (képességterületek mentén) (I. típus: képességterületek közötti vízszintes keresztkapcsolat) V. osztály végén Fejlesztési követelmény: A szóbeli közlés megértése 1.1. megérti a szóbeli közlés lényeges információit, képes kiemelni azokat és elkülöníteni a részletektől V. osztály végén Fejlesztési követelmény: Szövegértés 3.2. képes minimum mondatos szöveg néma értő olvasására, megold néhány adatfelismerő és lényegkiemelő feladatot

10 Tartalmak (modulok) közötti keresztkapcsolatok Moduláris elrendezés: Keresztkapcsolatok egy évfolyam szintjén a modulok között Keresztkapcsolatok több évfolyam szintjén azonos modulok között (GYAKORLAT: Tantervek vizsgálata a moduláris keresztkapcsolatok szempontjából)

11 Keresztkapcsolatok vízszintesen és függőlegesen Alaphelyzet: Kommunikáció Az ösztönös kommunikációs megnyilvánulások tudatosítása (megfigyelés, ismeretek tudatosítása, szerepjátékok) A különböző beszédhelyzeteknek megfelelő szövegek megértése és alkotása

12 Tartalmak közötti keresztkapcsolatok függőlegesen V-VIII. osztály -Folyamatosan végeztetjük a kommunikációs gyakorlatokat (kommunikációs tanulási egység) -Az alsó tagozatra épül (szituációteremtés, mindennapi beszédhelyzet, problémafelvetés: egy hibás jelenet bemutatása pl.; megbeszélés, a helyes megoldás; a helyes jelenetek eljátszása, szerepekkel) -Helyzetek: köszönés, köszöntés, megszólítás, kérdezés, válaszadás, véleménynyilvánítás

13 V. osztály Az alsó tagozatból már ismert szövegformák gyakorlása: a tanulási tevékenységek változatosságával Az egyszerű párbeszéd szerkezete. A párbeszédet kezdeményező nyelvi és nem nyelvi jelzések. A párbeszéd folytatásának és befejezésének megszokott kifejezésmódjai. A köszönés, bemutatkozás, a beleegyezés és kérés nyelvi formái.

14 V. osztály Kommunikációelméletet tételesen nem tanítunk! Pl. V. Osztály: A közlési helyzet. A beszélő. A hallgató. Az üzenet. A kontextus. A kód. A csatorna. A párbeszéd. A beszéd alkalmazkodása a közlés céljához, a beszédtárshoz. Tudatosítandó: a párbeszéd A kommunikáció többi elemére a szerepjátékok során hívjuk fel a figyelmet (reflektálás), csak annyit, amennyit az osztály szintje és a feladathelyzetek lehetővé tesznek.

15 V. osztály Ismeretelemek: Párbeszéd: Szerkezet: 1. Megszólítás: szándéknyilvánítás 2. A témát kifejtő közlések egymáshoz kapcsolódó sorozata. 3. A téma lezárása, a kapcsolat megszakítása. Nyelvi és nem nyelvi eszközei. Hiányos párbeszédek: a beszédhelyzetnek rendelődik alá. Helyesírási kérdések A párbeszéd szerepe az irodalomban

16 Módszerek, feladattípusok szerepjátékok, kommunikációs játékok, pantomim, drámajátékok (www. drama.hu) Feladatok: hiányos párbeszédek kiegészítése, párbeszédek alkotása, párbeszédek megfigyelése megadott szempontok alapján Direkt tanítás → reflexió Infúziós modell

17 Szervezési formák A tanár irányító, szervezői szerepe Egyéni munka, pármunka, csoportmunka Csoportszervezés: véletlenszerű (számolással), homogén vagy heterogén csoportok alkotása Követelmény: -pontos, egyértelmű feladatok -a feladatok részekre bontása -A szerepek pontos kijelölése: a)Csoporttagokra felosztott feladatok b)Szerepek: jegyző, szóvivő, anyagfelelős, időgazda, csendfelelős - Értékelés és önértékelés

18 VI. osztály Gyakorlás: normál szedéssel (a tanulási tevékenységek változatossága, begyakorlás) Fogalmi szint (félkövérrel szedett új, fogalmi szintre emelt ismeretek) -A beszéd alkalmazkodása a közlés céljához, a beszédtárshoz, életkorához és társadalmi státusához -A közlésforma megválasztása (elbeszélés) -A kérdés-felelet típusú szerkezeti részek rendszerezése -A nonverbális elemek megfeleltetése az üzenettel

19 ISMERETELEMEK. BEÉPITENDŐK A KÜLÖNBÖZŐS KÉPESSÉGRENDSZEREKBE KERESZTKAPCSOLATOK A szövegekkel kapcsolatos ismeretelemek beépíthetőek: -Szóbeli és írásbeli kommunikáció (szövegalkotás) -Szövegértés szóban és írásban (szövegértés)

20 Kommunikáció KERET: Beszédhelyzet (címzett, regiszter, csatorna stb.) Szövegtípusok és közlésformák: - elbeszélő szövegek, - leíró szövegek - érvelő-meggyőző szövegek és eljárások - a magánélet szövegtípusai - az iskolai munka szövegtípusai -közéleti szövegtípusok stb. Mindennapi és irodalmi kommunikáció

21 Példa: Elbeszélő szövegek Beépítendő ismeretelemek Elbeszélő szövegek: esemény, élmény, történet, cselekmény, történés bemutatása Alapszerkezet: időrendi elrendezés Altípusok: elbeszélés, kronologikus beszámoló, személyes történetmondás, napló (napirend, napi terv, emlékirat, vallomás), élménybeszámoló, útirajz

22 Elbeszélés: általános jellemzői 3-as tagolás (5-ösre bővülhet), az egyes részek sajátos funkciója, a részek aránya Időrendi haladás Múlt idejű történetmondás Az elsődleges közlésforma: a történetmondás (narráció) Színesítő eljárások: beépülő közlésformák – párbeszéd, leírás, monológ Változatai: egyszerű fogalmazás, novella, regény (szépirodalmi műfajok: mítosz, mese, legenda, monda, elbeszélő költemény, novella stb.)

23 Az elbeszélés szempontjai Téma és mondanivaló -Az elbeszélés tárgya, témája -Mit jelzett előre a cím? -Tanulság, mondanivaló (explicit vagy implicit jelentés) Nézőpont, elbeszélői magatartás -Milyen személyű az előadás? (egyes szám első vagy harmadik személy) -Milyen pontról szemléli a történetet az elbeszélő? -Milyen szerepet tölt be az elbeszélő? Megszólal-e közvetlenül?

24 Az elbeszélés szempontjai Elrendezés -Mely részekből ismerjük meg a helyet és az időt? -Mely részekből ismerjük meg a szereplőket? -Kapunk-e információt a történet előzményeiről? -Hol indul el, milyen lépésekben bonyolódik a történet? -Milyen pontig fokozódik a feszültség? -Milyen eseménnyel zárul a történet?

25 Az elbeszélés szempontjai Szereplők -Mit mond maga az elbeszélő a szereplőkről? -A szereplők megteremtésének eszközei: cselekedtetés, beszéltetés -A szereplők jelleme -Változnak-e a szereplők? (statikus, dinamikus) Stíluseszközök: -A szöveg hatása? Milyen eszközök alakítják a hatást? -Mennyire választékos, színes az előadásmód?

26 Altípusok Kronologikus beszámoló: (pl. Iskolanapok) -A haladást, az események egymásutánját az időrend szabja meg Követelmények: időrendi pontosság, a stílus változatossága (ismétlés kerülése), időhatározók

27 Altípusok Személyes történetmondás: Személyesen átélt esemény hiteles, hangulatos előadása - A történet pontos és kifejező elmondása -Szerkezeti egységek az időrend szerint -A mesélő reflexiói (gondolatok, asszociációk) → szemléletes, személyes hangú

28 Élménybeszámoló Különleges, személyesen átélt élmény hatásos elmondása Sajátosságok: Tagolás: az expozíció kivételes szerepe (várakozás, feszültség) Nyelvtani forma: egyes szám első személyű szövegmondás Követelmény: élményszerű, átélhető, érzékletes történetmondás Sajátos szókincstár: az indulat, élmény, érzelmek kifejezései

29 VII. osztály Gyakorlás: normál szedéssel (a tanulási tevékenységek változatossága, begyakorlás) Fogalmi szint (tudatosítás) A monológ. A verbális és nem verbális elemek összhangja a szóbeli közlésben. A gesztusnyelv és a hanghordozás. Meggyőzés és hatásosság. Egy adott téma érveinek és ellenérveinek elrendezése. A kifejtő és bizonyító beszéd szerkezete. A meghatározás. Az ízlés és vélemény kifejezésének módjai. FIGYELEM: keresztkapcsolat a szövegalkotással: a személyes álláspont kifejtése írásban, a személyesség elemei a leírásban (jellemzés)

30 VIII. osztály Gyakorlás Fogalmi szint: -A gondolatmenet szerkesztése. A mondatfajták funkcionális és kifejező értéke (kapcsolat a grammatikával) -A mondatfajták szövegbe szerkesztése, az utalások helyes használata (kapcsolat a szövegtannal, a közlés építőelemeiben új tananyag a névmások, kötőszók) -A nyelvi változatok beszédbeli szerepe (kapcsolat a szövegalkotással: a nyelvváltozat kommunikációs helyzethez igazodó megválasztása; kapcsolat a grammatikával: a nyelvi változatok (irodalmi nyelv, köznyelv, regionális köznyelv, nyelvjárások, csoportnyelvek, rétegnyelvek) -Az érvelés egyik formája: a vita. A vita szabályai és menete. A bizonyítás, cáfolat

31 A vita: függőleges keresztkapcsolat VII. osztály - Közlésformák,amelyek önállóan szövegtípusként is megjelenhetnek, de gyakrabban beépülnek a szövegekbe -Érvelés: bizonyítás, cáfolás -Kifejtés: magyarázat, fejtegetés, véleménynyilvánítás VIII. osztály: vita, szabályai, menete IX-X. osztály: retorikai ismeretek

32 VITA: Ismeretelemek beépítése Az érvelés: bizonyítás, cáfolás Érv: a vita alapeleme, tények, körülmények, megállapítások felhasználása a tétel bizonyítására vagy cáfolására Az érvelés változatai: -Bizonyítás: az állítás helyességének megállapítása -Cáfolás: az állításban foglaltak tagadása

33 Érvelés Mozzanatai: A bizonyítandó tétel Az alátámasztó mozzanat az alátámasztó mozzanat összekapcsolása a tétellel (bizonyítás vagy cáfolat) Pl. Az edzőt meneszteni kell Az utóbbi tíz meccset a csapat csúfosan elvesztette. Az edző feladata a csapat eredményes felkészítése a mérkőzésekre. (tehát az edzőt meneszteni kell) Az alátámasztás nélküli állítás nem érv, hanem vélemény.

34 Érvelés Az alátámasztó mozzanatok fajtái: -erköcsi, jogi, kulturális, gazdasági stb. bizonyítékok -példák, hivatkozások törvényre, közvéleményre, statisztikai adatokra stb. = észérvek Követelményei: -Pontos fogalomhasználat -A tényleges összefüggésekre hivatkozás -A feltételek körülhatárolása

35 Az érvelés hibái Hiányos érv (alátámasztás nélküli ellenvélemény) Hibás állítás (pl.pontatlan fogalomhasználat) Leegyszerűsítés (a feltételek, körülmények figyelmen kívül hagyása Elhamarkodott általánosítás Csúsztatás: a tétel és bizonyíték szándékosan hamis összekapcsolása Tautológia: a tétel felhasználása önmaga bizonyítására Személyeskedés Hatásvadászat

36 Kifejtés, magyarázat Kifejtés: a mondanivaló részekre bontása, lépésről lépésre történő megfogalmazása Elemzés: ok-okozati összefüggések, analízis-szintézis, előzmény-következmény) Változatai: Magyarázat: kifejtése az ok-okozati összefüggések Fejtegetés: részletező tárgyalás, bemutatás Véleménykifejtés: a személyes ítélet kifejtése

37 Magyarázat Valamilyen jelenség, esemény, törvényszerűség, fogalom részletes bemutatása, okainak keresése, más szavakkal körülírása, értelmezése Felépítése szigorú logikai elvek alapján: -ok-okozat -Analízis-szintézis -Konkrét példa-általánosítás Rokon szövegtípusok: bemutatás, ismertetés

38 A vita Vitaháló Vita Disputa

39 Vitaháló (kritikai gondolkodás módszere) Vitakérdés: igen-nem válasz adható rá IgenNem Következtetések

40 Vita Vitakérdés: a kérdést el kell dönteni, érvek-ellenérvek, következtetés Elemei: 1) A vita tétele 2) Egy vagy több alapelv (középpontba helyezett alapérték, fogalom, kritérium, axióma) → ehhez kapcsolódik az érvrendszer 3) Két vagy több egymással szembenálló érvrendszer a tétel-ellentétel igazolására Formája: -párbeszéd -vitairatok

41 Vita Felépítése: -A tétel megjelenése, a fogalmak, nézetek tisztázása -Bizonyítás és cáfolás érvek ütköztetésével -Lezárás, közös álláspont megfogalmazása Követelményei: - objektivitás, észérvek alkalmazása -meggyőzőerő, hatásosság -Elvszerűség -A vitapartner tisztelete -A személyeskedés, elfogultság kiiktatása

42 Vita Az érvek találkozásának feltétele: -A vitázó felek ugyanarról a témáról beszéljenek -A felek válaszoljanak a másik oldal érveire -A kérdést ugyanabból a szempontból vizsgálják meg A vita szókincstára: - Az elutasítás fordulatai: nem fogadom el, mert..., nem látom a bizonyítékát az állításnak, én viszon úgy látom, mert... - Részleges elfogadás: részben egyetértek, néhány pont kivételével egyezik a véleményünk, fenntartásaim mellett igazat adok... - Az elfogadás fordulatai: elismerem, igazat adok, belátom stb Ajánlott feladatsorok: Budaváriné-Kelecsényi: Szövegtípusok

43 Versenyvita, disputa Lásd Anyanyelv-pedagógia jegyzet (61)

44 IX.osztály Gyakorlás, ismétlés: A szóbeli kifejezés formái: A párbeszéd típusai: -Köznapi beszélgetés, vita -Vélemény, magyarázat, érvelés, rábeszélés -A párbeszéd szabályai: a kölcsönös figyelem, a szó átvevése, átengedése a megfelelő időben, a célhoz való alkalmazkodás, az érvelés módszerei -A párbeszéd szerkezete: érvelés és cáfolat

45 IX. osztály A magánbeszéd (monológ) típusai: -elbeszélés, tájékoztatás, leírás, jellemzés, elemzés, meghatározás -A magánbeszéd (előadás szabályai): kapcsolat a hallgatósággal, visszajelzés -A hatékony előadás technikája: a helyzethez való alkalmazkodás, a hallgatóság, ismeret és meggyőződés, hatásosság -A célhoz való alkalmazkodás: tájékoztatás, meggyőzés, befolyásolás stb. -Az előadás szerkezete: bevezetés, tárgyalás, befejezés

46 X. osztály A kommunikáció Fogalmi szint: A nyelvi közlés tényezői és funkciói. A közvetlen emberi beszéd. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. Kommunikációs technikák. A tömegkommunikáció Nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A magyar nyelv fontosabb belső változatai. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmai és magatartásbeli követelményei.

47 X. osztály Alapvető retorikai ismeretek Az érvelés technikája: érvek, ellenérvek, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A beszéd kidolgozása: előkészítés, rendszerezés, kidolgozás, egy alkalmi beszéd előkészítése és megszólaltatása stb.


Letölteni ppt "Tantervi követelményrendszer Képességfejlesztési program."

Hasonló előadás


Google Hirdetések