Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Embertan-Antropológia. Az antropológia, vagyis embertan (a görög anthroposz, „ember” szóból) az emberi faj tanulmányozását, az emberről szóló tudományt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Embertan-Antropológia. Az antropológia, vagyis embertan (a görög anthroposz, „ember” szóból) az emberi faj tanulmányozását, az emberről szóló tudományt."— Előadás másolata:

1 Embertan-Antropológia

2 Az antropológia, vagyis embertan (a görög anthroposz, „ember” szóból) az emberi faj tanulmányozását, az emberről szóló tudományt jelenti. Az embertant két fő részre oszthatjuk fel: Fizikai antropológia amely a hajdan élt és a mai ember fizikai, azaz testi tulajdonságaival foglalkozik Kulturális antropológia amely az emberi kultúrát vizsgálja.

3 Fizikai antropológia Fő ágai: Biológiai antropológia: az emberiség biológiai sokféleségének vizsgálata a modern genetika eszközeivel (DNS-vizsgálat, mitokondriális genetika). Biológiai antropológia: az emberiség biológiai sokféleségének vizsgálata a modern genetika eszközeivel (DNS-vizsgálat, mitokondriális genetika). Orvosi antropológia: az emberi testalkat, arc és fejforma vizsgálata, az emberi csontváz és koponya tanulmányozása (oszteológia). Orvosi antropológia: az emberi testalkat, arc és fejforma vizsgálata, az emberi csontváz és koponya tanulmányozása (oszteológia). Paleoantropológia: a Homo Sapiens (emberi faj) kialakulásával, az előember és az ősember anyagi maradványaival foglalkozik. Paleoantropológia: a Homo Sapiens (emberi faj) kialakulásával, az előember és az ősember anyagi maradványaival foglalkozik.

4 Kúltúrális antropológia A kulturális antropológia az antropológia (embertan) egyik ága. Angliában szociális antropológiának, illetve szocio-kulturális antropológiának is nevezik. A kulturális antropológia középpontjában a kultúra áll és az a feltételezés, hogy az emberi faj olyan képességgel rendelkezik, hogy a világot szimbolikusan fogja fel, ezeket a szimbólumokat a társadalomban képes megtanulni és megtanítani, továbbá ezeknek a szimbólumoknak a segítségével képes a világot és magát a fajt átalakítani, megváltoztatni. A kulturális antropológia művelői a következő területeket kutatják: társadalmi hálózatok, társadalmi viselkedés, rokonsági kapcsolatok, jog, politika, ideológia, vallás, hiedelmek, termelési és fogyasztási szokások, kulturális csere, szocializáció, nemi szerepek és a kultúra egyéb kifejeződési formái, jelentős hangsúlyt helyezve a terepmunkára, azaz a tanulmányozott emberközösséggel való együttélésen alapuló tartós megfigyelésre.

5 Luis Pasteur Louis Pasteur (Dole, 1822. december 27. – Villeneuve-L'Étan, 1895. szeptember 28.) francia mikrobiológus és kémikus, aki az orvostudomány történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként ismert mint a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója. Hírnevét leginkább a baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet felkarolásának és a védőoltási módszerek kidolgozásának köszönheti. 1888-ban a vezetése alatt létrejött a Pasteur Intézet, amely az immunizálást a gyógyítás középpontjába állította. Apja Jean-Joseph Pasteur, foglalkozását tekintve cserzővarga, anyja Jeanne-Étienne Roqui volt. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé választotta. Koporsóját a párizsi Notre Dame székesegyházban helyezték el ideiglenesen, majd a Pasteur Intézet kriptájában nyert örök nyugalmat.

6 William Harvey William Harvey (Folkestone, Kent 1578. április 1. – Hampstead, 1657. június 3.) angol orvos, sebész, anatómiatanár. Legfontosabb érdeme, hogy elsőként írta le pontosan és részletesen a vérkeringés rendszerét, megállapítva a szív vérkeringésben betöltött szerepét. Ezzel voltaképpen továbbfejlesztette a spanyol orvos, Miguel Serveto gondolatait, valamint a René Descartes befejezetlen írásában, Az emberi test leírásában (La desctription du corps humain) foglaltakat, mely szerint a vénák és az artériák tápanyagot szállító csövek az emberi testben. Sokak szerint egyébként Serveto és Descartes eredményei csupán a korai arab orvostudomány, különösen ibn Nafisz munkájának újrafelfedezése és kiterjesztése, aki már a 13. században kidolgozta az artériák és a vénák működésének elveit. Legfontosabb érdeme, hogy elsőként írta le pontosan és részletesen a vérkeringés rendszerét, megállapítva a szív vérkeringésben betöltött szerepét. Ezzel voltaképpen továbbfejlesztette a spanyol orvos, Miguel Serveto gondolatait, valamint a René Descartes befejezetlen írásában, Az emberi test leírásában (La desctription du corps humain) foglaltakat, mely szerint a vénák és az artériák tápanyagot szállító csövek az emberi testben. Sokak szerint egyébként Serveto és Descartes eredményei csupán a korai arab orvostudomány, különösen ibn Nafisz munkájának újrafelfedezése és kiterjesztése, aki már a 13. században kidolgozta az artériák és a vénák működésének elveit.

7 Ivan Petrovics Pavlov (Rjazany, 1849. szeptember 14. – Leningrád, 1936. február 27.) orosz fiziológus, pszichológus, belgyógyász. Az ő nevéhez fűződik a klasszikus kondicionálás jelenségének, illetve a feltételes reflex működésének leírása. Pavlov egy falusi lelkész legidősebb fiaként, és egy sekrestyés unokájaként látta meg a napvilágot 1849- ben. Gyermekkorát Rjazanyban töltötte. Szülei előbb a templomi iskolába, majd papneveldébe járatták, ahol teljesen lenyűgözte az az elhivatottság, melyet tanárai mutattak a tudományok iránt. 1870- ben azonban félbehagyta teológiai tanulmányait, és beiratkozott a Szentpétervári Egyetem kémia-élettan szakára. Doktori disszertációját 1883-ban készítette el, majd 1886-ig Németországban kutatott – Lipcsében a szív- és érrendszert tanulmányozó fiziológus, Carl Ludwig mellett, Breslauban pedig a gyomor- és bélrendszer iránt érdeklődő Rudolf Heidenhain irányítása alatt. Első önálló kutatásában a keringési rendszert vizsgálta, majd 1888 és 1890 között Szentpétervárott a szív élettanát és a vérnyomás- szabályozást tanulmányozta. Olyannyira tehetséges sebésszé vált, hogy képes volt például fájdalommentesen, érzéstelenítés nélkül katétert helyezni egy kutya combcsonti artériájába.

8 Andreas Vesalius Eredeti neve Andreas van Wesel, ennek a latinosított formája a Vesalius. Eredeti neve Andreas van Wesel, ennek a latinosított formája a Vesalius. Andreas Vesalius (1514. december 31., Brüsszel - 1564. október 15., Zakünthosz, Görögország) németalföldi orvos, anatómus, az emberi testről szóló egyik legfontosabb értekezés, a De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) szerzője. Vesaliust gyakran a modern anatómia megteremtőjeként említik, mivel holttesteken végzett boncolásai révén elsőként próbálta feltárni az emberi test felépítését, működését. Andreas Vesalius (1514. december 31., Brüsszel - 1564. október 15., Zakünthosz, Görögország) németalföldi orvos, anatómus, az emberi testről szóló egyik legfontosabb értekezés, a De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) szerzője. Vesaliust gyakran a modern anatómia megteremtőjeként említik, mivel holttesteken végzett boncolásai révén elsőként próbálta feltárni az emberi test felépítését, működését.


Letölteni ppt "Embertan-Antropológia. Az antropológia, vagyis embertan (a görög anthroposz, „ember” szóból) az emberi faj tanulmányozását, az emberről szóló tudományt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések