Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Embertan-Antropológia. Az antropológia, vagyis embertan (a görög anthroposz, „ember” szóból) az emberi faj tanulmányozását, az emberről szóló tudományt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Embertan-Antropológia. Az antropológia, vagyis embertan (a görög anthroposz, „ember” szóból) az emberi faj tanulmányozását, az emberről szóló tudományt."— Előadás másolata:

1 Embertan-Antropológia

2 Az antropológia, vagyis embertan (a görög anthroposz, „ember” szóból) az emberi faj tanulmányozását, az emberről szóló tudományt jelenti. Az embertant két fő részre oszthatjuk fel: Fizikai antropológia amely a hajdan élt és a mai ember fizikai, azaz testi tulajdonságaival foglalkozik Kulturális antropológia amely az emberi kultúrát vizsgálja.

3 Fizikai antropológia Fő ágai: Biológiai antropológia: az emberiség biológiai sokféleségének vizsgálata a modern genetika eszközeivel (DNS-vizsgálat, mitokondriális genetika). Biológiai antropológia: az emberiség biológiai sokféleségének vizsgálata a modern genetika eszközeivel (DNS-vizsgálat, mitokondriális genetika). Orvosi antropológia: az emberi testalkat, arc és fejforma vizsgálata, az emberi csontváz és koponya tanulmányozása (oszteológia). Orvosi antropológia: az emberi testalkat, arc és fejforma vizsgálata, az emberi csontváz és koponya tanulmányozása (oszteológia). Paleoantropológia: a Homo Sapiens (emberi faj) kialakulásával, az előember és az ősember anyagi maradványaival foglalkozik. Paleoantropológia: a Homo Sapiens (emberi faj) kialakulásával, az előember és az ősember anyagi maradványaival foglalkozik.

4 Kúltúrális antropológia A kulturális antropológia az antropológia (embertan) egyik ága. Angliában szociális antropológiának, illetve szocio-kulturális antropológiának is nevezik. A kulturális antropológia középpontjában a kultúra áll és az a feltételezés, hogy az emberi faj olyan képességgel rendelkezik, hogy a világot szimbolikusan fogja fel, ezeket a szimbólumokat a társadalomban képes megtanulni és megtanítani, továbbá ezeknek a szimbólumoknak a segítségével képes a világot és magát a fajt átalakítani, megváltoztatni. A kulturális antropológia művelői a következő területeket kutatják: társadalmi hálózatok, társadalmi viselkedés, rokonsági kapcsolatok, jog, politika, ideológia, vallás, hiedelmek, termelési és fogyasztási szokások, kulturális csere, szocializáció, nemi szerepek és a kultúra egyéb kifejeződési formái, jelentős hangsúlyt helyezve a terepmunkára, azaz a tanulmányozott emberközösséggel való együttélésen alapuló tartós megfigyelésre.

5 Luis Pasteur Louis Pasteur (Dole, december 27. – Villeneuve-L'Étan, szeptember 28.) francia mikrobiológus és kémikus, aki az orvostudomány történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként ismert mint a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója. Hírnevét leginkább a baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet felkarolásának és a védőoltási módszerek kidolgozásának köszönheti ban a vezetése alatt létrejött a Pasteur Intézet, amely az immunizálást a gyógyítás középpontjába állította. Apja Jean-Joseph Pasteur, foglalkozását tekintve cserzővarga, anyja Jeanne-Étienne Roqui volt ben a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé választotta. Koporsóját a párizsi Notre Dame székesegyházban helyezték el ideiglenesen, majd a Pasteur Intézet kriptájában nyert örök nyugalmat.

6 William Harvey William Harvey (Folkestone, Kent április 1. – Hampstead, június 3.) angol orvos, sebész, anatómiatanár. Legfontosabb érdeme, hogy elsőként írta le pontosan és részletesen a vérkeringés rendszerét, megállapítva a szív vérkeringésben betöltött szerepét. Ezzel voltaképpen továbbfejlesztette a spanyol orvos, Miguel Serveto gondolatait, valamint a René Descartes befejezetlen írásában, Az emberi test leírásában (La desctription du corps humain) foglaltakat, mely szerint a vénák és az artériák tápanyagot szállító csövek az emberi testben. Sokak szerint egyébként Serveto és Descartes eredményei csupán a korai arab orvostudomány, különösen ibn Nafisz munkájának újrafelfedezése és kiterjesztése, aki már a 13. században kidolgozta az artériák és a vénák működésének elveit. Legfontosabb érdeme, hogy elsőként írta le pontosan és részletesen a vérkeringés rendszerét, megállapítva a szív vérkeringésben betöltött szerepét. Ezzel voltaképpen továbbfejlesztette a spanyol orvos, Miguel Serveto gondolatait, valamint a René Descartes befejezetlen írásában, Az emberi test leírásában (La desctription du corps humain) foglaltakat, mely szerint a vénák és az artériák tápanyagot szállító csövek az emberi testben. Sokak szerint egyébként Serveto és Descartes eredményei csupán a korai arab orvostudomány, különösen ibn Nafisz munkájának újrafelfedezése és kiterjesztése, aki már a 13. században kidolgozta az artériák és a vénák működésének elveit.

7 Ivan Petrovics Pavlov (Rjazany, szeptember 14. – Leningrád, február 27.) orosz fiziológus, pszichológus, belgyógyász. Az ő nevéhez fűződik a klasszikus kondicionálás jelenségének, illetve a feltételes reflex működésének leírása. Pavlov egy falusi lelkész legidősebb fiaként, és egy sekrestyés unokájaként látta meg a napvilágot ben. Gyermekkorát Rjazanyban töltötte. Szülei előbb a templomi iskolába, majd papneveldébe járatták, ahol teljesen lenyűgözte az az elhivatottság, melyet tanárai mutattak a tudományok iránt ben azonban félbehagyta teológiai tanulmányait, és beiratkozott a Szentpétervári Egyetem kémia-élettan szakára. Doktori disszertációját 1883-ban készítette el, majd 1886-ig Németországban kutatott – Lipcsében a szív- és érrendszert tanulmányozó fiziológus, Carl Ludwig mellett, Breslauban pedig a gyomor- és bélrendszer iránt érdeklődő Rudolf Heidenhain irányítása alatt. Első önálló kutatásában a keringési rendszert vizsgálta, majd 1888 és 1890 között Szentpétervárott a szív élettanát és a vérnyomás- szabályozást tanulmányozta. Olyannyira tehetséges sebésszé vált, hogy képes volt például fájdalommentesen, érzéstelenítés nélkül katétert helyezni egy kutya combcsonti artériájába.

8 Andreas Vesalius Eredeti neve Andreas van Wesel, ennek a latinosított formája a Vesalius. Eredeti neve Andreas van Wesel, ennek a latinosított formája a Vesalius. Andreas Vesalius (1514. december 31., Brüsszel október 15., Zakünthosz, Görögország) németalföldi orvos, anatómus, az emberi testről szóló egyik legfontosabb értekezés, a De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) szerzője. Vesaliust gyakran a modern anatómia megteremtőjeként említik, mivel holttesteken végzett boncolásai révén elsőként próbálta feltárni az emberi test felépítését, működését. Andreas Vesalius (1514. december 31., Brüsszel október 15., Zakünthosz, Görögország) németalföldi orvos, anatómus, az emberi testről szóló egyik legfontosabb értekezés, a De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) szerzője. Vesaliust gyakran a modern anatómia megteremtőjeként említik, mivel holttesteken végzett boncolásai révén elsőként próbálta feltárni az emberi test felépítését, működését.


Letölteni ppt "Embertan-Antropológia. Az antropológia, vagyis embertan (a görög anthroposz, „ember” szóból) az emberi faj tanulmányozását, az emberről szóló tudományt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések