9. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia MOHÁCSI Huba Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka IV. évfolyam Témavezető:

Az előadások a következő témára: "9. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia MOHÁCSI Huba Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka IV. évfolyam Témavezető:"— Előadás másolata:

1 9. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia MOHÁCSI Huba Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka IV. évfolyam Témavezető: Prof. Dr. GÁBRITY MOLNÁR Irén

2 Együttélési hajlandóság a Duna-menti Vajdaságban

3 A vajdasági multikulturalitás az interetnikus kapcsolatokban nyilvánul meg, amit a különböző nemzetek nyelvi és egyéb kommunikációs és együttélési készségén keresztül mérünk. A dolgozat bemutatja a többnemzetiségű térségben tapasztalt együttélési hajlandóságot.A dolgozat bemutatja a többnemzetiségű térségben tapasztalt együttélési hajlandóságot. Konkrét célom megvizsgálni a magyar egyetemisták álláspontját, toleranciaszintjüket az újonnan betelepültek felé.Konkrét célom megvizsgálni a magyar egyetemisták álláspontját, toleranciaszintjüket az újonnan betelepültek felé. Kutatás célja

4 1.Résztvevő megfigyelés módszere (szociológiai összefüggések) 2.A statisztikák, korábbi kutatási eredmények elemezése 3.Kérdőíves felmérést végeztem a vajdasági magyar egyetemisták körében (2009, 2010). Az adatok statisztikailag nem reprezentatívak az egész Vajdaság területére, azonban kiértékelésük értékes információkat fed fel. Kutatás módszere

5  Az egyes emberek viselkedésére negatív hatással voltak : a szerb állam intézkedései a szerb állam intézkedései a politikai pártok propagandája a politikai pártok propagandája a média. a média.  A helytelen nevelés, a családok szociális pozicionálása, az etnikai incidensek megélése is befolyásolta a lakosság együttélési hajlandóságát. Hipotézisek

6 VAJDASÁG NEMZETISÉGI TÉRSZERKEZETE Kocsis K. MTA

7 A tartomány autochton lakosainak száma folyamatosan csökken. Okok:  Imigráció: 1920-1941: 80-100 ezer szerb család kolonizálása (Mirnics, 2001) Tervezett betelepítések Tito idejében (180.000 boszniai szerb és montenegrói) (Gábrity-Molnár, 2001) Menekült hullámok (1991-1995, 1999 = 250.000)  Emigráció: Vendégmunkások (1965 óta máig folyamatosan) Szerb elitemigráció (90-es években) 1948-1991: 70 000 magyar vándorolt külföldre 90-es években becslések szerint 30 000 magyar vándorolt ki Vajdaságból (Gábrity-Molnár, 2001) Háttérelemzések, előzmények

8 tartomány népességének 13%-a friss jövevény  1991-1996 között érkezett 258 ezer (54% horvátországi, 37,8% boszniai) szerb menekülteknek köszönhetően, a tartomány népességének 13%-a friss jövevény. Érkezésük több községben megbontotta a magyar–szerb egyensúlyt. (Gábrity-Molnár 2010).  A szerb lakosság száma 1991-hez képest 178 ezer fővel 15,6%-kal gyarapodott. A menekültek letelepítése során érintett területek: Szerémség, Dél- és Északnyugat-Bácska, a bánáti Pancsova környéke.  Az etnikai incidensek folyamatosak (2005. januárjában érkezett az Európai Parlament Tényfeltáró Bizottsága, a félezer incidens okán, 2003-04 évben)

9 A menekültek részaránya községenként

10 Az etnikai atrocitások a hivatalos rendőri jelentésekből nehezen bizonyíthatók a fizikai bántalmazások, a magyar és más kisebbségek (horvátok, romák) elleni falfirkák és újságcikkek, nemzeti alapon történő gyalázkodások, magyar nyelvű helységnévtáblák megrongálása, szóbeli fenyegetések… A hatóságok indifferens hozzáállása és eredménytelensége, valamint a kettős mércék alkalmazása nemzetiségi intoleranciára adott okot, valamint félelmet és a jogbiztonság elvesztésének érzését keltik a kisebbségi közösségek tagjaiban.

11 Az atrocitások megjelenése a kisebbségek és a menekültek közös élethelyein

12 Interkulturális kutatások a Tito korszak után A belgrádi Társadalomtudományi Intézet kutatói, a Helsinki Bizottság – Beográd, a tartományi szervek (Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Kisebbségügyi Titkárság - Újvidék) és egyes kisebbségi tudományos műhelyek (Magyarságkutató Tudományos Társaság Szabadka, Emberi Jogi Központ Szenttamás) több felmérést végeztek az interperszonális viszonyokról és az atrocitásokról.

13  1988-1990 – a politikai események felzavarták a nemzetiségi viszonyok békésnek hitt állapotát (Milošević).  A nemzetiségi tolerancia mellett kulturális differenciálódást észleltek (szociális természetű, ritkábban nacionalista).  A tartomány lakosságának „csak” 10%-a mutatott fel „nacio-kulturális bezártságot”. (Baćević, 1990). Kutatási eredmények

14 Házasodási hajlandóság a magyarok és a szerbek között (Baćević, 1991). MagyarokSzerbek

15 A Délszláv háború idején (1995) a szociológusok:  a szerbeknél fedezték fel a nemzeti identifikálódás feltörését, sőt a magas fokú „xenofobiás jellegű“ bezártságot is. (Golubović–Kuzmanović–Vasović, 1995)  1995-ben a menekültek érkezésével a vajdaságiakban erősödött a nacionalizmus.  A saját etnikai csoportba való bezárkózás a szerb kutatókat akkor nem aggasztotta: „…nem dominál és nem okozhat nemzetiségi összeütközéseket…” (Ilić–Cvejić, 1997)

16 Részleges vagy teljes etnikai bizalmatlanság mások irányában (Ilić – Cvejić, 1997)

17 Például: A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának bővítéséről a megkérdezett szerbek 40%-a negatív választ adott. Mivel a vajdasági nemzetiségi térséget a szerb-magyar viszonyok határozták meg legerőteljesebben, a kutatók szerint e relációban lehetségesek a potenciális és nyílt etnikai konfliktusok. (Ilić– Cvejić, 1997) A politikai váltás (Milošević menesztése, Zoran Đinđić hatalomra jutása 2000-ben) a menekültek és a kisebbségek irányába is hozott némi, de elégtelen szemléletváltást.

18 Friss kutatásaim bemutatása – kérdőívezés (2009, 2010) Minta: 2009-ben 30 magyar egyetemista és 2010. októberében 30 hallgató lekérdezése.  Vajdaság 19 különböző településén laknak,  több generáció óta Vajdaságban élnek és erős regionális tudatot mutatnak (76,6% vajdasági magyar, 20% magyar…).

19 Szubjektív vélemény az egyes csoportok gazdasági státusáról A magyar kisebbség kiegyenlíti a rossz/közepes gazdasági pozícióját a koszovói menekültekével. Legjobban pozícionál szerintük a szerb lakosság.

20 Etnikai incidensek ismerete a magyar egyetemisták körében

21 Az etnikai összetűzések okozói Nevelés hiánya, tudatlanság/tájékozatlanság, menekültek, rossz gazdasági körülmény…

22 Ismersz-e olyan személyt, aki áldozatul esett etnikai alapon elkövetett verekedésnek incidensnek Vajdaságban? Testközelben…

23 Barátkozási szokások

24 Toleranciaszint mérés – elfogadottság arány: Mennyire fogadod el, ha…

25 Multikulturalizmus megélése a magyar egyetemisták körében (2010)

26 Kiút az etnikai összetűzésekből...

27 Kutatási zárógondolatok  A vajdasági magyar egyetemisták erős regionális kötődést mutatnak.  A vajdasági magyarság és a koszovói menekültek gazdasági helyzetét egyformán a legrosszabbnak értékelték.  A hallgatók nagy része csak saját nemzetiségével barátkozik (szociális, kulturális differenciálódás).  Legtöbbnek van etnikai összetűzéshez fűződő személyes tapasztalata (találkoztak az áldozatokkal), mégis Vajdaság sokszínűségét értéknek tartják, melyet ápolni kell.  A megoldást a nevelésben látják.

28 Konklúzió A migrációk eredményeképpen, a magyar-szerb, horvát- szerb népcsere eredményezte a szerbek arányának több mint 10% növekedését a tartományban. Vajdaságban a nemzettel való azonosulás kimutatásának mértéke legkifejezettebb a szerbeknél. A más nemzetek irányába mutató bizalmatlanság szintén a szerbeknél a legerősebb. Míg ők az állami szervekben bíznak, a kisebbségek elégedetlenek a hatóságok működésével. A szerb etnikai térnyerés elsősorban a Belgrád-Újvidék- Szabadka tengely közelében fekvő, kedvező életkörülményeket kínáló, gazdaságilag fejlett kommunák területén feltűnő. A hatóság, pártok és a média eredményesebb fellépése a nemzetiségi intoleranciával szemben a jogbiztonság érzését keltené a kisebbségi közösségek tagjaiban.

29 Felhasznált szakirodalom 1.Baćević, Ljiljana és munkatársai (1990): Neposlušni medij, Novi Sad: RTV Novi Sad 2.Baćević, Ljiljana és munkatársai (1991): Jugoslavija na kriznoj prekretnici, Beograd: Institut društvenih nauka 3.Gábrity Molnár Irén (2001): A jugoszláviai magyarok vándormozgalmának okai és méretei, In: Dr. Gábrity Molnár Irén - Mirnics Zsuzsa (szerk.): Fészekhagyó vajdaságiak, Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság. 115-162. 4.Gábrity Molnár Irén (2010): Vajdaság népességének háború okozta attitűdjei, Szociológia Szemle, Budapest (publikálás alatt) 5.Dr. Gábrity Molnár Irén (2006): Szerbia és Vajdaság demográfiai mutatói – migrációk. In: Gábrity Molnár Irén– Ricz András (szerk.): Kistérségek életereje – Délvidéki fejlesztési lehetőségek, Szabadka: Regionális Tudományi Társaság

30 6. Golubović, Z., B. Kuzmanović, M. Vasović (1995): Društveni karakter i društvene promene u svetlu nacionalnih sukoba (Social Character and Social Changes in the Light of National Conflicts), Belgrade: Institut za filozofiju i društvenu teoriju i Institut Filip Višnjić. 7. Ilić, Vladimir; Cvejić, Slobodan (1997): Nacionalizam u Vojvodini, Zrenjanin: Gradska narodna biblioteka Žarko Zrenjanin. 8. Vladimir Ilić (2002): Minorities and Refugees in a Tangle of Nationalistic Radicalization, Helsinki Committee in Serbia Files. www.Helsinki.org.yu/hcs/HCSfiles8complete.htm. www.Helsinki.org.yu/hcs/HCSfiles8complete.htm 9. Dr. Korhecz Tamás, Dr. Gábrity Molnár Irén, Deli Andor (2006): Tolerancia-építők, Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság-Pannónia Alap. P. 118. 10. Mirnics Károly (2001): Betelepítések, kitelepítések és vándormozgalmak, In: Gábrityné dr. Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa (szerk.): Fészekhagyó Vajdaságiak, Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság. 9-75.

31 Köszönöm a figyelmet!