Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Titoktartás és Tájékoztatás. Titoktartás A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről,várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Titoktartás és Tájékoztatás. Titoktartás A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről,várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás."— Előadás másolata:

1 Titoktartás és Tájékoztatás

2 Titoktartás A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről,várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás. Kiket zár ki egészségügyi adatainak teljes vagy részleges megismeréséről. A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről,várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás. Kiket zár ki egészségügyi adatainak teljes vagy részleges megismeréséről.

3 Hozzájárulás nélkül is közölni kell a beteg egészségügyi adatait ha: Hozzájárulás nélkül is közölni kell a beteg egészségügyi adatait ha: Tőrvény elrendeli Tőrvény elrendeli Mások életét, testi épségét egészségét veszélyezteti. Mások életét, testi épségét egészségét veszélyezteti. Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző szem. közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző szem. közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet

4 Titoktartással kapcsolatos két történet Titoktartással kapcsolatos két történet 1. „Egy napon, amikor a férjem italozott, megpofozott és én elájultam. A szüleim vittek be a kórházba. Kaptam egy kisebb agyrázkódást, teljesen ki voltam borulva idegileg, csontsovánnyá fogytam. Az orvosok úgy döntöttek, altatnak. Három héten át csak pillanatokra voltam ébren, folyamatosan infúziót kaptam. Nem tudtam kik látogatnak, kik döntenek helyettem. Amikor felébredtem, már adták is a következő injekciót és aludtam tovább. Hetekkel később derült ki, hogy az elmeosztályon fekszem, mert az idegosztályon nem volt üres ágy mikor bekerültem. Már fent járkáltam, amikor megláttam, hogy körülöttem elvonókúrások, öngyilkosok és hasonló betegek vannak. Ez nem zavart, hiszen jobban éreztem magam, erőre kaptam és a családi gondok is rendeződni látszottak. Mielőtt hazaengedtek, meglátogatott a munkahelyi vezetőm és közölte, ha meggyógyulok megválnak tőlem! Nem lehet vezető az, akinek ilyen baja van - mondta sokat sejtetően. Értetlenkedtem, végül elmesélte, hogy amíg engem altattak, ő meglátogatott és beszélt az orvossal az állapotomról. Tőle tudja, hogy agyrázkódásom volt és idegileg teljesen kiborultam, legyengültem, labilis vagyok. - Szerintem ilyen előzmények után nem töltheted be tovább ezt a posztot. - ma­ gyarázta és láttam rajta, hogy szánakozik."

5 „ Egy baleseti belgyógyászati osztályra fiatal lányt hoztak be. Az enyhe gyógyszermérgezéssel beszállított beteg az éjszakát jól töltötte, reggel maga ment ki a fürdőszobába mosakodni. A felvételt követő napon ebbe a kórterembe osztottak be egy tanuló ápolónőt, aki hasonló korú volt, mint betege. A beteg tiltakozása ellenére hozzáfogott az ágynemű cseréjéhez és a lepedőt levéve azt tapasztalta, hogy azon néhány csepp vér van. A be­teg azt mondta, hogy valószínű a vérvételkor került oda. A tanulónővér különös gondossággal tevékenykedett a fiatal lány körül, aki ezért kis idő múlva bizalmába fogadva őt elmondta: úgy gondolja terhes volt, amikor a gyógyszereket beszedte és talán ez a vérzés is összefüggésben van állapotával. Erről azonban nem szólt eddig senkinek, és a tanulónővérnek is megtiltotta, hogy bárkinek továbbad­ja az elmondottakat, legfőképpen pedig az orvosoknak nem. A tanulónővér tudta, hogy a beteg bizalmas közlését senkivel nem oszthatja meg, azonban azt is érezte, hogy a beteg kérését nem lenne helyes végrehajtani, hanem sürgősen jelentenie kellene az orvosnak. Ezért felkereste az osztály orvosát és elmondta, hogy nagyon nehéz helyzetben van, mert a beteg megkérte, hogy egy bizalmas információt ne mondjon el senkinek. Egy olyan információt, amely - úgy véli - a beteg álla­potára különös kihatással van. Az orvos a vizit után leült a beteg ágya mellé és hosszab­ban beszélgetett vele. A beszélgetés során kiderült a terhességgel kapcsolatos sejtés is. Az orvos a betegnek felajánlotta a terhességgel kapcsolatos vizsgálatok elvégzését."

6 Tájékoztatás

7 Tájékoztatás A betegek tájékoztatása Ki: az illetékes (vezető-, műtétet végző-, vizsgáló-, kezelő-) orvos  köteles az illetékes (vezető-, műtétet végző-, vizsgáló-, kezelő-) orvos  köteles egészségügyi diplomás, szakdolgozó  általános tájékoztatást adhat egészségügyi diplomás, szakdolgozó  általános tájékoztatást adhat A telefontájékoztatás csak a beteg általános állapotára terjedhet ki ! A telefontájékoztatás csak a beteg általános állapotára terjedhet ki !

8 Kinek: a betegnek a betegnek legközelebbi hozzátartozónak (gyámnak)  eszméletlen, gyengeelméjű vagy kiskorú beteg esetén legközelebbi hozzátartozónak (gyámnak)  eszméletlen, gyengeelméjű vagy kiskorú beteg esetén hivatalos szerveknek (hatóságoknak)  meghatározott feltételek között hivatalos szerveknek (hatóságoknak)  meghatározott feltételek közöttMiről: betegségről betegségről egészségi állapotról egészségi állapotról

9 A tájékoztatás általános elvei világos világos tapintatos tapintatos őszinte őszinte részletes részletes A hatóságoknak nyújtott információ ne haladja meg a törvény által előírt és a társadalom számára szükséges mértéket. A betegnek adott felvilágosítás tegye lehetővé saját gyógykezelésével kapcsolatos helyes döntéseinek meghozatalát, mozdítsa elő gyógyulását, de ne kergesse kétségbeesésbe.

10 A hozzátartozó vagy más személy, a cselekvő- és jogképes felnőtt betegről akkor kaphat tájékoztatást, ha abba a beteg beleegyezik, és csak olyan mértékben, amennyit az orvos nem tart a betegre nézve hátrányosnak, ill. ami a beteg további gyógykezelésének biztosítása érdekében okvetlenül szükséges. Ha a beteg kiskorú, (vagy korlátozott cselekvőképességű, avagy cselekvésképtelen), a beteg legközelebbi hozzátartozóját (szülő, gyám, házastárs, nagykorú gyermek) kell a tájékoztatásban részesíteni. Bármilyen korú gyermeket ajánlatos - a törvényes képviselő beleegyezésével, felfogóképességének mértékében - tájékoztatni, 14 éves kortól pedig célszerű beleegyezését külön is kikérni. Fontos: ülve és négyszemközt ülve és négyszemközt időt szentelve a tájékoztatásra időt szentelve a tájékoztatásra alapos és részletes tájékoztatás  tájékozott beleegyezés  a betegnek írásban kell megadni alapos és részletes tájékoztatás  tájékozott beleegyezés  a betegnek írásban kell megadni

11 Általános tájékoztatás Az egészségügyi kérdéseről nyújtott általános felvilágosítás, az orvos (egészségügyi diplomás) egészségnevelő (ismeretterjesztő) feladatához tartozik. nem érintheti a betegek magántitkait nem érintheti a betegek magántitkait nem közölhetők azonosítható esetismertetések nem közölhetők azonosítható esetismertetések ne bővítsék a képzelt betegek körét ne bővítsék a képzelt betegek körét ne adjanak ötleteket a táppénzfegyelem megsértéséhez ne adjanak ötleteket a táppénzfegyelem megsértéséhez ne keltsenek túlzott optimizmust és elvárásokat ne keltsenek túlzott optimizmust és elvárásokat ne reklámozzanak kellően nem igazolt gyógymódokat és kivitelezőket ne reklámozzanak kellően nem igazolt gyógymódokat és kivitelezőket Tágabb értelemben ehhez a témakörhöz tartozik a betegek egészségügyi tájékozottsága.

12 Összegzés  empátiás gyakorlat Összegzés  empátiás gyakorlat  pszichológiai jelentőség  pszichológiai jelentőség

13 Köszönöm a figyelmet!!!


Letölteni ppt "Titoktartás és Tájékoztatás. Titoktartás A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről,várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések