Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Informális tanulás az 1920-as és 1930-as években Kispesten Horváth H. Attila Pannon Egyetem, Veszprém.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Informális tanulás az 1920-as és 1930-as években Kispesten Horváth H. Attila Pannon Egyetem, Veszprém."— Előadás másolata:

1 Informális tanulás az 1920-as és 1930-as években Kispesten Horváth H. Attila Pannon Egyetem, Veszprém

2 A probléma Felgyorsult változások Az egész életre kiterjedő tanulás –formális, nem formális, informális ~ ↓ Iskola szerepének újragondolása –A tanulás értelmezése –Az informális tanulás jelentősége és elismerése Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

3 Az informális tanulás Az informális tanulás nem ragadható meg egyetlen definícióval. –Szerteágazó és laza fogalom, amely magába foglal számos különböző tanulási módszert, stílust és elrendezést. Az ~ lehet előre meg nem határozott, vagy önmagunk által irányított, lehet véletlen és eltervezett. (McGivney, 1999) –Az ~ az egyén életében jelentős időt és teret tölt ki, még a magasan képzett személyek esetében is (Coombs és Ahmed, 1974) „a mindennapi élet természetes velejárója” „nem feltétlenül tudatos tanulás, és lehet, hogy maguk az egyének sem ismerik fel tudásuk és készségeik bővülését” (Európai Bizottság, 2000) Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

4 Kutatási cél Az informális tanulás helye, szerepe korábbi korokban Fókusz –Az 1920-as és 1930-as évek –Két, a főváros közelében lévő település –Két ikonikus személy – Puskás és Deák –Mikrokörnyezet Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

5 Kérdések Az informális tanulás –Jellemzően milyen közösségi színtereken? –Milyen gyakorisággal, intenzitással? –Mennyire befolyásolta az adott környezethez tartozás? –Mennyire volt hatással az egyének életútjára? –Mennyire tudatosodott a részvevőkben? Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

6 Módszerek Mikrotörténeti megközelítés Puskás és Deák életpálya-elemzés Helyi sajtó Képanyagok gyűjtése Interjúk (sporttársak, családtagok, ismerősök) Szakirodalmi áttekintés (társadalomtörténeti, szociológiai, neveléstörténeti, helytörténeti) Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

7 Mikrotörténet Feltárja, hogy „a történelmi folyamatokban miként valósul meg a lehetséges” (N.Davis 1990) A reprezentációk befogadása nem passzív aktus (M. De Certeau 1980) „Ahhoz […], hogy helyes fogalmat alkossunk magunknak az uralom (termelés) működéséről (vagyis annak hatékonyságáról), először is vizsgálni kell azokat a machinációkat, manipulációs eljárásokat, melyeket a reprezentációk fogyasztói alkalmaznak a befogadás folyamán.” (Gyáni 1999)

8 Vizsgálati keretek Bronfenbrenner modellje EGYÉN Mikrorendszer Választott korszak Sajátos jegyek ↕ ↓ Kispest, Pestszentlőrinc Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

9 Helyszín Dinamikusan fejlődő települések Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2. A község neve Jelenlévő népességTényleges szaporodás 1900-ban1910-ben abszolút számban %-ban Kispest9804 fő30212 fő ,2 Rákospalota11594 fő25147 fő ,9 Erzsébetfalva15732 fő30970 fő ,9 Petrozsény7765 fő12193 fő442857,0 Soroksár8871 fő13345 fő447450,9 Pestszentlőrinc 7824 fő Kispest 1922-ben város kb. 52 ezer lakossal Pestszentlőrinc 1936-ban város lakossal

10 a vizsgált időszakban Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

11 Színterek: Család Deák Dezső bognár - kalocsai földműves Mistrik Julianna cseléd - Besztercebánya Budapest, 9. ker. Pestszentlőrinc, 1927 A családfő gondnok Purczeld Ferenc lakatos - taksonyi sváb család Bíró Margit varrónő - Kecskemét Budapest, 8. ker. Kispest, 1929 Mázsamester, futballista Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

12 Színterek: Grund Játék: ügyesség, feloldódás, küzdelem Rangsorok - életkor Csoporttudat Szabályok Példakép követése - szerepjáték Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

13 Színterek: Vendéglők Színház, mozi, hangversenyek Bálok, rendezvények Edzés és meccs után (Székház) Versenyek (kugli, snapszer stb.) Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

14 Cserkészet Nemzetközi mozgalom „Az egyesület tagjai éves fiúk, akikkel szemben igen nagy követelésekkel lépnek fel. Meg kell ismerkedniök az élet mindennemű követelményeivel, kint kell nekik a szabadban tartózkodniok, meg kell tanulniok kunyhót építeni, fát vágni, tüzet rakni, sütni, főzni, csónakázni, kerékpározni, úszni, gyalogolni. Embereket, állatokat megfigyelni. Meg kell tanulnia a higienikus életmód szabályait, testét mindenféle játékokkal és sportokkal edzenie kell stb. stb. Mindezt az ifjak a szabad délutánokon, a vasár- és ünnepnapokon és a nagy szünidőben gyakorlatilag sajátítják el.” (Torontál, júl. 14.) Tanoncokkal együttműködés Kiscserkészek Leánycserkészet Cserkészcsapatok száma, 1931 ÁllamiEgyháziEgyéb∑ th Jamboree Gödöllő Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

15 Cserkészet 1927-ben –Kispesten leánycserkészek –920-as sz. Szent Lőrinc Cserkészcsapat csapatok élén hitoktató cserkészház-avatás –cserkésztáborozás A politikai reprezentáció fontos szereplői

16 Levente testnevelési törvény (1921. évi LIII. tc., végr. ut.) minden 12 és 21 év közötti iskolát elhagyó férfinek kötelező testgyakorlás „1. § A (…) leventeifjak kötelesek legalább 8 hónapon, és legfeljebb 9 hónapon keresztül heti 3 órán át testgyakorlást végezni § … kötelesek vallásfelekezetük rendes istentiszteletén részt venni...” 5. § Szankciókat tartalmaz Katonai előképzés Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

17 A levente intézmény Nem népszerű, a szankciók ellenére kibújnak alóla Ha előkerül a futball-labda, akkor nincs gond a feladat elvégzésével (Buzánszky Jenő) Cserkészet és levente: tűz és víz! (Sinkovics Imre) Testnevelési Bizottság Kispesten –Pályák –1924-ben 1899 leventeköteles –szervezés, működtetés költsége –szorosabb együttműködés a sportegyesületekkel Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

18 Színterek: Egyesületek Kispesti Általános Ipartestületet Polgári Kör Iparos Dalkör Állami Lakótelepi Kultúregyesület Sportegyesületek –1908. Szentlőrinci Atlétikai Club –1909. Kispesti Atlétikai Club Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

19 Rejtett tudás Beszélni a sportról paradox helyzet –a megértés a test által történik (Bourdieu) –néma tartomány (Bakcsi) „Többet tudunk, mint amennyit el tudunk mondani” (Polányi Mihály) Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

20 Színterek: Sportklub Szigorú rend és hierarchia –Az idősebb játékost magázzák, –Helyette viszik a szerelést a fiatalok –„A csukáját sem pucolhatta volna” –„Zuhanyozás” –Beavatás –Kölyök 1-2, ifi 1-2, felnőtt 1-2 Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

21 Színterek: Sportklub Források –Tagdíj –Sportmérkőzések, versenyek,szüret, farsang, évzáró bálok bevételei –Mecénások támogatásai –Éves segély (város, megye, OTT, politikai, egyházi szervezetek) Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

22 A szurkoló A sportklubok tagsága kibővült az alsóbb osztályhoz tartozókkal A foci népszerűsége „A futball viszonylagos ‘osztálysemlegessége’ Magyarországon páratlannak tekinthető.” (Hadas-Karády 1995) Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

23 A szurkoló Identitás keresés A kulturális, a közösségi mintázatok átszármaztatása A Fradi-drukker énképe fontos összetevője a „moralizálásra hajlamosító, félperifériális léthelyzet által meghatározott kispolgári étosz […] középpontjában az ٠alulról jövő٠, ٠tisztességes٠, ٠nem megalkuvó٠, ٠helyesen gondolkodó٠, ٠rendes magyar ember٠ identifikációs mintája áll” (Hadas-Karády 1995) Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

24 Összefoglalás Az informális tanulás fontossága –Iskolai tanulás integrációs szerepe –Egyéni életutak/ tanulási utak –Kisközösségek szerveződése –Mintakövetés

25 Irodalom BORSI-KÁLMÁN Béla (2008) Az aranycsapat és a kapitánya, Kortárs Könyvkiadói Kft., Bp. BÚZA Péter (1998): Kispest anno: képeskönyv a régi jó világról. Kispest Polgármesteri Hivatal, Bp. GERGELY Ferenc (1989): A magyar cserkészet története Göncöl Kiadó, Bp. GERGELY Ferenc, KISS György (1976): Horthy leventéi. Kossuth Könyvkiadó, Bp. GYÁNI Gábor – KÖVÉR György (2006): Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris, Bp. HORVÁTH H. Attila (2010): Aranyló rongylabda. Iskolakultúra, 2010/2, HORVÁTH H. Attila (2011): Az informális tanulás történeti színterei. Iskolakultúra, 2011/4-5, Jóboru Magda (1972): A köznevelés a Horthy-korszakban. Kossuth Könyvkiadó - Tankönyvkiadó, Bp. PONGRÁCZ György (1992): A Bamba. Minden idők legnagyobb gólkirályáról. Deák Ferenc életregénye. SZAC, Bp. PUKÁNSZKY Béla (2003, szerk.): Két évszázad gyermekei. A tizenkilencedik- huszadik század gyermekkorának története. Eötvös József Könyvkiadó, Bp. TÉGLÁS Tivadar (szerk.,1996): Pestszentlőrinc Krónikája. Múltunkról a mának. Bp. Informális tanulás... MTA Pedagógusképzési Albizottság június 2.

26 Irodalom Bakcsi Botond (2007): Foci és irodalom, avagy játékos közvetítések. Korunk, 2. sz. Bourdieu, P. (2002): Javaslat a sportszociológia programjára. Korall, 7– 8. sz. Davis, N.Z.(1990): The Shapes of Social History. Histographie, Gyáni Gábor (1999): Az utca és a szalon. Társadalmi térhasználat Budapesten ( ). Új Mandátum, Budapest. Hadas Miklós és Karády Viktor (1995): Futball és társadalmi identitás. Replika, 17–18. sz. 89–121.


Letölteni ppt "Informális tanulás az 1920-as és 1930-as években Kispesten Horváth H. Attila Pannon Egyetem, Veszprém."

Hasonló előadás


Google Hirdetések