Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Földtudományi szakismeretek Környezetföldtan. KÖRNYEZETFÖLDTAN Környezet: Adott helyen, adott időben, adott rendszerre ható tényezők összessége Környezet:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Földtudományi szakismeretek Környezetföldtan. KÖRNYEZETFÖLDTAN Környezet: Adott helyen, adott időben, adott rendszerre ható tényezők összessége Környezet:"— Előadás másolata:

1 Földtudományi szakismeretek Környezetföldtan

2 KÖRNYEZETFÖLDTAN Környezet: Adott helyen, adott időben, adott rendszerre ható tényezők összessége Környezet: Adott helyen, adott időben, adott rendszerre ható tényezők összessége Környezet – természettudományos megközelítése: Környezet – természettudományos megközelítése: –Az élő szervezeteket körülvevő fizikai, kémiai, biológiai tényezők együttese (élő+élettelen) Környezet – környezettudományi megközelítése: Környezet – környezettudományi megközelítése: –Az emberi lét, tevékenység és a természetes, ill. átalakított környezet kapcsolata (földi rendszerek: víz, levegő, talaj, kőzetek, élővilág) Környezetföldtan- Környezettudomány ága Környezetföldtan- Környezettudomány ága –Földtani ismereteket vizsgál a környezetgazdálkodás érdekében

3 Környezetföldtani vizsgálat jellege Alapkutatás: globális változások vizsgálata, geológiai eredetű veszélyek kutatása Alapkutatás: globális változások vizsgálata, geológiai eredetű veszélyek kutatása Alkalmazott kutatás: bányászat földtani, vízföldtani környezeti hatásainak kutatása, ipari és mezőgazdasági tevékenységek hatásainak vizsgálata Alkalmazott kutatás: bányászat földtani, vízföldtani környezeti hatásainak kutatása, ipari és mezőgazdasági tevékenységek hatásainak vizsgálata Gyakorlati tevékenység: adott környezeti problémák földtani vonatkozásainak gyakorlati megoldása, pl.: hulladék-elhelyezés, környezeti állapotfelmérés, kárlokalizálása, kárelhárítás Gyakorlati tevékenység: adott környezeti problémák földtani vonatkozásainak gyakorlati megoldása, pl.: hulladék-elhelyezés, környezeti állapotfelmérés, kárlokalizálása, kárelhárítás

4 Környezetföldtani vizsgálat tárgya, céljai 1. Természeti eredetű földtani veszélyforrások: Természeti eredetű földtani veszélyforrások: –Endogén:  Földrengések  Vulkanizmus  Tömegmozgások –Exogén:  Viharok  Árvíz  Belvíz  Tengerparti vízmozgások

5 Környezetföldtani vizsgálat tárgya, céljai 2. Antropogén eredetű földtani veszélyforrások : Antropogén eredetű földtani veszélyforrások : –Mindennapi élet:  Vízhasználat  Szennyvízelvezetés Hulladék-elhelyezés hidrogeológiai eszközök Hulladék-elhelyezés hidrogeológiai eszközök –Termelő tevékenység: –Ipari  Tájsebek rehabilitációja, meddők rekultivációja  Talajvíz és felszíni vizek szennyezése Geológiai módszerek, öko-ásványok (zeolit, perlit) Geológiai módszerek, öko-ásványok (zeolit, perlit) – Mezőgazdasági  Talajerózió, talajvíz-szennyezés  Túllegeltetés

6 Rendszerszemlélet Zárt rendszer : határain keresztül csak energiaáramlás lehetséges, anyagáramlás nincs vagy a rendszer szempontjából elhanyagolható mértékű. Zárt rendszer : határain keresztül csak energiaáramlás lehetséges, anyagáramlás nincs vagy a rendszer szempontjából elhanyagolható mértékű. –A FÖLD, mint egész zárt rendszer-határain át döntően energiaáramlás van (elhanyagolható a földi méretek szempontjából a meteoritok anyaga, a napszél, a külső légkörből megszökő hidrogén) A földi alrendszerek ( atmoszféra, hidroszféra, litoszféra-pedoszféra és bioszféra ) nyitott rendszerek: folyamatos kölcsönhatás, anyag- és energiakicserélődés van (negatív-pozitív visszacsatolás) A földi alrendszerek ( atmoszféra, hidroszféra, litoszféra-pedoszféra és bioszféra ) nyitott rendszerek: folyamatos kölcsönhatás, anyag- és energiakicserélődés van (negatív-pozitív visszacsatolás)

7 Napsugárzás felmelegíti a világtenger vizét Napsugárzás felmelegíti a világtenger vizét PÁROLGÁS PÁROLGÁS Felhő- és csapadékképződés Felhő- és csapadékképződés Lehullott csapadék Lehullott csapadék Egyensúly: Egyensúly: –Szárazföldek  CS=P+L –Óceánok  P=CS+L (befolyás)

8 Sűrűsége függ:sótartalom, TºC, nyomás 4 ºC-on a legnagyobb, 1 g/cm³, a hőm.növelésével, csökkentésével a sűrűség csökken. (hidegebb kisebb sűrűségű 0,91-0,92 g/cm³ jég úszik (térfogata 8-10%-kal nő) sótartalom növekedésével a sűrűség nő: 1,02-1,04 g/cm³. pH: neutrális-6,5-7,5

9 Sótartalom: halin (35%o<), mixohalin(0,5- 35%o), limnohalobikus(0,5 %o>); 1NK=10 mg CaO/1liter víz) Stenohalin=szűk tűrés, állandó só cc. Eurihalin=tág t.,változó só cc. torkolatok

10 Vízburok A vízburok döntő tömege az óceáni medencékben található. A körforgás révén azonban a Föld vízkészlete állandó mozgásban van, s így az összes geoszférát összekapcsolja. E hatalmas tömegű "vándorláshoz" az energiát a napsugárzás biztosítja. A földfelszín 71 %-át, mintegy 350 millió km² felületet borít víz. A vízburok döntő tömege az óceáni medencékben található. A körforgás révén azonban a Föld vízkészlete állandó mozgásban van, s így az összes geoszférát összekapcsolja. E hatalmas tömegű "vándorláshoz" az energiát a napsugárzás biztosítja. A földfelszín 71 %-át, mintegy 350 millió km² felületet borít víz. Földünk hatalmas vízkészletének (kb. 1400 millió km³) 96,4 %-a a sós víz és 3,6 %-a (kb. 50 millió km ³) édesvíz, de ennek is döntő része, kb. 2 % jégtakaróként halmozódott fel, elsősorban a Déli-sarkvidéken. Az emberiség rendelkezésére - elsősorban a folyókban és tavakban - a teljes földi vízkészlet 0,011 %-a (190000 km³) áll, ebből kell gazdálkodni. Földünk hatalmas vízkészletének (kb. 1400 millió km³) 96,4 %-a a sós víz és 3,6 %-a (kb. 50 millió km ³) édesvíz, de ennek is döntő része, kb. 2 % jégtakaróként halmozódott fel, elsősorban a Déli-sarkvidéken. Az emberiség rendelkezésére - elsősorban a folyókban és tavakban - a teljes földi vízkészlet 0,011 %-a (190000 km³) áll, ebből kell gazdálkodni.

11 A földi vízkészlet megoszlása Vízmennyiség ezer km³ % Tengerek, óceánok 133800096,4 Sarki jég, gleccserek 263641,9 Szárazföldi vizek - felszíni 1900,011 - felszín alatti 234001,69 -talajnedvesség160,001 Légköri vizek 130,001

12 A vízben előforduló anyagok 1. A víz természetes anyagai ideális estben  Kálcium, magnézium (100-150 mgCaO/l)  Kálcium, magnézium (100-150 mgCaO/l)  Jód ( 25  g/l )  Jód ( 25  g/l )  Fluor (0.2-1 mg/l )  Fluor (0.2-1 mg/l )  Klorid, szulfát ( 200 mg/l )  Klorid, szulfát ( 200 mg/l ) Nátrium ( 200 mg/l ). Nátrium ( 200 mg/l ).

13 Érdekességek a vízhasználatról: Németországban körülbelül 130 liter ivóvizet használ el naponta egy ember - más európai országokkal összehasonlítva, ez a mennyiség igencsak gazdaságosnak mondható. A svájciak és az olaszok körülbelül 250 litert használnak el naponta. Ám mindössze 4 litert használnak szomjuk enyhítésére és főzéshez, 55 litert a fürdőszobában, 32 litert a WC öblítéséhez, 25 litert mosáshoz, 8 litert pedig mosogatáshoz használnak

14 A vizek természetes előfordulása 2. FELSZÍN ALATTI VIZEK:  talajvíz (  20 m )  rétegvíz, artézi víz (50 – 500 m)  karsztvíz (20 – 50 m) forrásvíz (20 – 500 m). 3. CSAPADÉKVíZ

15 Felszín alatti vizek (Talajnedvesség: a felszín és a talajvíztükör közötti zóna víztartalma) 1.Talajvíz (az első vízzáró réteg felett felhalmozódó vízkészlet) 2.Rétegvíz (két vízzáró réteg közötti vízkészlet) 3.Résvíz (karsztvíz, hasadékvíz) (a kőzetek repedéseiben felhalmozódó vízkészlet)

16 Talajvíz Felszín-közeli törmelékes medenceüledékekben lévő víz = felszín alatti víz áramló víz, vízáramlási sebesség kicsi: 0,1-10 m/év Mélysége: Alföld: 2-5 m, dombvidékeknél 8-10 m

17 Talajvízháztartás: Bevételi oldal: Vízutánpótlás: homok területeken kb. 50-100 mm/év löszös-iszapos területeken 5- 10 mm/év -Csapadék (Mo.:-on főleg a téli csapadék adja az utánpótlást) -Talajvíz oldalirányú áramlása (hegyvidéki ter.- eken, med.-be nyúló hordalékkúpok esetén) -Felszíni vizek (szívó hatás, duzzasztó hatás) -Öntözés Kiadási oldal: -Párolgás -Elfolyás (áramló talajvíz esetén) -Társadalom vízkiemelése (tartós változás megbontja az ökológiai egyensúlyt)

18 Jellemzői: Nyílt tükrű (csak kivételes esetben áll nyomás alatt) Mérések alapján megállapítható: –abszolút talajvízszint (talajvíztükör tengerszint feletti magassága (Balti-tenger)) –relatív talajvízszint (a talajvízszint felszín alatti mélysége, a talajfelszín és a talajvízszínt távolsága )

19 Talajvízjárás Talajvízjárás: a talajvízszint időbeli változása. A leszivárgáson és a talajvíz párolgásán keresztül a talajvízszint alakulása szorosan kapcsolódik az éghajlati elemek, a csapadék és a hőmérséklet időbeli alakulásához. A talajvízjárás minden (napi, évszakos, évi) időléptékben követi a csapadék és a hőmérséklet ingadozását. Minél mélyebb a talajvíz, annál nagyobb időbeli késleltetéssel követi az éghajlati elemek ingadozását, és kisebb az ingadozása.

20 Talajvízszint változása : - Állandó, lassú változást mutat - Hidrológiai év: nov. 1.-ápr. végéig = téli félév (a vízkészlet gyarapodik) máj.1. – okt. végéig = nyári félév (a vízkészlet fogy) Talajvíz hasznosítása: -Öntözés -Szennyeződések (műtrágya-nitrát, szennyvíz)

21 Talajvíz – az ivóvíztartalék Romániában, Szlovákiában - és részben Magyarországon is - az ivóvizet legnagyobb részt a talajvízből vagy forrásvízből nyerik. Romániában, Szlovákiában - és részben Magyarországon is - az ivóvizet legnagyobb részt a talajvízből vagy forrásvízből nyerik. Kis mennyiség származik közvetlenül felszíni vizekből. Kis mennyiség származik közvetlenül felszíni vizekből. A tiszta talajvíz tehát a tiszta ivóvíz fontos előfeltétele. Ha a talajvízszint jelentős mértékben csökken, az súlyos ivóvízhiányhoz vezethet. A tiszta talajvíz tehát a tiszta ivóvíz fontos előfeltétele. Ha a talajvízszint jelentős mértékben csökken, az súlyos ivóvízhiányhoz vezethet.

22 Rétegvíz: két vízzáró réteg közötti vízkészlet Jellemzői: -Más néven artézi víz (1126.-Artois tartomány) -Felhalmozódósa medencékben (a víztartó és vízzáró rétegek szinklinális települése esetén) -Klasszikus pl.: Párizsi-med., Nagy-artézi-med. (Ausztrália), magyar Alföld -Mo.-on 58000 mélyfúrás, (ebből 43000 az Alföldön), 9000 pozitív kút

23 Rétegvíz- termálvíz- ásványvíz Vízzáró rétegek közötti vizek Vízzáró rétegek közötti vizek Geotermikus viszonyok Magyarországon: Geotermikus viszonyok Magyarországon: –100 méterenként kb. 5ºC hőmérséklet növekedés (20 m-ként 1 ºC ) –oka: 24-26 km-es kéregvastagság + jó hőszigetelő üledékek (agyagok, homokok)

24

25 Résvíz (karsztvíz, hasadékvíz) : a kőzetek repedéseiben, hasadékaiban, üregeiben felhalmozódó víz Karsztvíz jellemzői: -A karszt belsejébe szivárgó víz útja 3 szakaszra osztható: leszállóöv, függő karsztvíz, támaszkodóöv -A karsztvíz helyzete alapján: mélykarszt, sekélykarszt -A karszt elhelyezkedése alapján: nyílt karszt, fedett karszt

26 A felszín alatti vizek hőmérséklete: -A felszíni hőm. ingadozás a mélység felé haladva csökken -20 m-en 10 o C (= Mo. évi középhőmérséklete) -Hévíz= vízföldrajzi szempontból 10 o C felett, balneológiai szempontból 20 o C felett -A mélyebben fekvő vizek hőm.-e a geotermikus gradienstől függ

27 Felszín alatti vizek minősége - össefoglalás Jellemzői: -Keménysége (vulkáni kőzet lágy – ül. kőzet kemény) -Szénsavtartalma -Kémhatása -Sótartalma (édesvíz, brakkvíz, sósvíz) Ásványvizek (oldott ásványi anyagtart. alapján): Pl: alkálikus vizek (K,Na, Ca), földes-meszes, konyhasós, keserű vizek, vasas, kénes, jódos-brómos, radioaktív)

28 A felszín alatti vizek felszínre lépése: 1.Areális felszínre lépés (mocsár, láp) 2.Pontszerű felszínre lépés (forrás) Források tipizálása: - A forrás és a táplálóterület magassági helyzete alapján A)Leszálló forrás (rétegforrás, törmelékforrás) B)Átbukó forrás (egyszerű átbukó forrás, szűkülő forrás) C)Felszálló forrás (vetőforrás, réteggyűrődéses forrás)

29 Források tipizálása: - Működés jellege alapján: A)Állandó forrás (Vaucluse-ök) B)Időszakos forrás (intermittáló, epizodikus) Intermittáló: periodikusan ismétlődő időközönként következik be a vízszállítás (gejzírek) Epizodikus: a vízszállítás nem szabályos időközönként következik be (éhségforrás, katavotra)

30 A vizek természetes előfordulása 1. FELSZÍNI VIZEK:  természetes állóvizek (tó, mocsár, tenger)  mesterséges állóvizek (víztározók)  természetes vízfolyások (folyó, ér, patak)  mesterséges vízfolyások (csatorna).

31 Fogalmak Vízgyűjtőterület Vízgyűjtőterület Vízválasztó Vízválasztó Vízállás, vízjárás; Kisvíz, középvíz, nagyvíz, árvíz Vízállás, vízjárás; Kisvíz, középvíz, nagyvíz, árvíz Ártér nagyvíz idején árvízi meder területe Ártér nagyvíz idején árvízi meder területe Gátakkal védett folyó-szakaszakon a gátak között hullámtér, gátak mögött ármentesített terület Gátakkal védett folyó-szakaszakon a gátak között hullámtér, gátak mögött ármentesített terület Teraszképződés Teraszképződés Vízhozam Vízhozam Hordalékjárás – hordalékképződés – hordalékszállítás (szemcseméret, lebegtetés, zátony,sziget) – esés, sebesség Hordalékjárás – hordalékképződés – hordalékszállítás (szemcseméret, lebegtetés, zátony,sziget) – esés, sebesség

32 Folyóvíz munkája: - - Munkavégzés függ: vízhozam, meder esése, áramlási sebesség. - - A folyó felszínformáló munkája a domborzat függvényében: a) a)Felső szakaszjelleg: hegységi, emelkedő térszínen, V alakú völgyet mélyít (szurdok, kanyon) b) b)Középső szakaszjelleg: süllyedő med.-be érve, alacsonyabb lejtésű ter.-en; a folyó kanyarogva halad (meanderező); épít (domború oldalon) és pusztít (homorú oldalon) c) c)Alsó szakaszjelleg: mérsékelt lejtésű területen, a folyó esése, sebessége lecsökken; összes hordalékát lerakja; hordalékkúpot épít, szigeteket, zátonyokat hoz létre

33 A Duna mai vízgyűjtő területén ma is dolgoznak azok az erőhatások, amelyek a múltban annak domborzatát alakították. Így jelenleg is tartanak a felszín süllyedő és emelkedő mozgásai. Emelkedik pl. az Alacsony – Tátra Ny-i fele (2mm/év),az Észak-keleti- és Keleti-Kárpátok(2- 3mm/év). Süllyedő terület pl. a Kisalföld Ny-i fele(1mm/év), és É-i, szlovákiai része (3-4mm/év). Ennek felszínfejlődési következménye az lesz, hogy a süllyedő területek magukhoz vonzzák a vízfolyásokat, s ezáltal környezetük vízrajzi központjaivá, erózióbázisaivá, s egyben hordaléklerakó helyeivé is lesznek. Ezzel szemben az emelkedő területek mederbevágódást és völgymélyülést idéznek elő, ami meggyorsítja a felszín lepusztulását, s annak következtében a hordaléktermelést.

34 A mederalakítás a szintváltozásokon kívül függ a kanyarulatfejlődéstől. Mai szabályozott állapotukban természetesen sem a Dunán, sem a mellékfolyókon nem mehet végbe teljes kanyarulatfejlődés. Megakadályozza azt a folyómedrek szabályozása partvédőművekkel és sarkantyúk építésével. A folyószabályozások ezáltal csökkentik a felszínfejlődésben betöltött szerepet. További változásokat idéznek elő a vizek hasznosítására irányuló törekvések. – –kommunális és ipari vízellátás céljára végzett vízkivezetések, – –a tisztítatlan használt vizek és szennyvizek bevezetése, – a nagy esésű völgyszakaszok állóvizű medencékké alakulnak, ha a folyóvíz szennyezett, a visszaduzzasztás az egész környéket veszélyeztető vízminőség romlást eredményezhet). –a folyók energiájának kinyerését és a hajózást szolgáló vízlépcsők ( a nagy esésű völgyszakaszok állóvizű medencékké alakulnak, ha a folyóvíz szennyezett, a visszaduzzasztás az egész környéket veszélyeztető vízminőség romlást eredményezhet).

35 Társadalmi hatások a folyó életében a folyószabályozás hátránya ->csökkenti a folyó felszínfejlődési szerepét a folyószabályozás hátránya ->csökkenti a folyó felszínfejlődési szerepét a folyószabályozás előnye-> lakosság biztonsága a folyószabályozás előnye-> lakosság biztonsága vízellátás céljára történő felszíni vízkivételek vízellátás céljára történő felszíni vízkivételek tisztítatlan vizek és szennyvizek bevezetése tisztítatlan vizek és szennyvizek bevezetése a folyó energiájának kinyerését szolgáló a folyó energiájának kinyerését szolgáló vízlépcsők->vízminőséget és a folyó mechanizmusát változtatják meg vízlépcsők->vízminőséget és a folyó mechanizmusát változtatják meg

36 A folyók vízminősége és felszínalkotó szerepének megtartása 1. 1. Bevezetett használt vizek és szennyvizek teljes megtisztítása. 2. A folyók a duzzasztott térben való lerakódás és felhalmozódás ellen. 2. A folyók hordalékszállításának biztosítása a duzzasztott térben való lerakódás és felhalmozódás ellen. 3. A száraz a környező csapadékosabb az 3. A száraz medenceterületek és a környező csapadékosabb hegyvidékek vízháztartásában az ellentétek feloldása - az árvizek fenyegetése a sík vidéken - vízutánpótlás az aszályos időszakban - megoldás: csökkenthetők az árvízi csúcsok, száraz időben öntözés - megoldás: hegyvidéki tárolótér - csökkenthetők az árvízi csúcsok, száraz időben öntözés - megoldás: erdők szerepe lefolyást késleltető szerep, csökken az árhullám szintje, csökken a lejtőerózió, csökken a hordalékképződés

37 Folyószabályozás a Duna menti országokban Németországban a Duna 580 km hosszan folyik az osztrák határig. Ebből 180 km hosszan mélyen bevágott völgyben, míg 400 km-en át szabadon folyik. Sigmaringen és Ulm közötti 85 km hosszú szakaszt 21%-kal megrövidítették. Árvízi gátak védik a folyó árterét 183 km hosszan. Németországban a Duna 580 km hosszan folyik az osztrák határig. Ebből 180 km hosszan mélyen bevágott völgyben, míg 400 km-en át szabadon folyik. Sigmaringen és Ulm közötti 85 km hosszú szakaszt 21%-kal megrövidítették. Árvízi gátak védik a folyó árterét 183 km hosszan. Ausztriában a Duna-szakasz hossza 350km, amiből 21 km közös Németországgal,8 km pedig Szlovákiával. 200 km-en át védgátak oltalmazzák. Ausztriában a Duna-szakasz hossza 350km, amiből 21 km közös Németországgal,8 km pedig Szlovákiával. 200 km-en át védgátak oltalmazzák. A szlovákiai Duna-szakasz 172 km hosszú. Amiből 142 km Magyarországgal közös. Árvízi gátak kísérik a jobb és a bal parton végig. A szlovákiai Duna-szakasz 172 km hosszú. Amiből 142 km Magyarországgal közös. Árvízi gátak kísérik a jobb és a bal parton végig. Magyarországon a Duna 417km hosszan folyik. Ez a Duna-szakasz az árvizektől legjobban fenyegetett terület, Magyarországon a Duna 417km hosszan folyik. Ez a Duna-szakasz az árvizektől legjobban fenyegetett terület, a védgátak közel 45 000km2 -t védnek az árvizektől. Az aktív vízgazdálkodás(öntözés,vízellátás, hajózás, energia hasznosítás) fejlesztésére épültek vízlépcsők (Bős). a védgátak közel 45 000km2 -t védnek az árvizektől. Az aktív vízgazdálkodás(öntözés,vízellátás, hajózás, energia hasznosítás) fejlesztésére épültek vízlépcsők (Bős).

38 Az árvizek növekedésének főbb okai (MTA közvélemény-kutatás) Az árvizek növekedésének legfőbb okai Felső-TiszaSzolnokZalaSzékes- fehérvár A gátak karbantartásának elhanyagolása 65727578 Az erdők kivágása84675745 Új gátak építésének elhanyagolása41596069 A szomszéd országok hanyagsága5946 32 Az égh változás miatt bekövetkezett gyakori esőzések 52423835 Építési engedélyek kiadása árvíz fenyegetett területeken 13294450

39 Vízkészletek 1)Felszíni vízkészlet (csapadék, vízfolyások) 2)Felszín alatti vízkészlet Vízkivétel Magyarországon Napi 2,7 millió m³: –50% rétegvíz –30% parti szűrésű víz –15 % karsztvíz –5% talajvíz (illegális kivétel nélkül)

40 A víz szennyező anyagai a. Természetes szennyezőanyagok:  Arzén ( 0.17  g/l )  Nitrát ( 40 mg/l ), nitrit ( 2 mg/l )  Higany ( 0.1  g/l )  Bárium ( 1 mg/l ), bór ( 0.3 mg/l )  Vas, mangán ( 0.1 mg/l ). Természetes szervesanyagok.

41 Természetes vízszennyeződés Nitrogénvegyületek: Nitrifikáció (oxidatív környezetben) fehérjék- ammonia - nitrit – nitrát Denitrifikáció ( anaerob folyamat)

42 A víz szennyező anyagai b. Antropogén szennyezőanyagok:  szennyvíz  szintetikus detergensek  klór-fenolok  peszticidek  ásványolaj termékek  toxinok egyéb.


Letölteni ppt "Földtudományi szakismeretek Környezetföldtan. KÖRNYEZETFÖLDTAN Környezet: Adott helyen, adott időben, adott rendszerre ható tényezők összessége Környezet:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések