Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Földtudományi szakismeretek Környezetföldtan. KÖRNYEZETFÖLDTAN Környezet: Adott helyen, adott időben, adott rendszerre ható tényezők összessége Környezet:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Földtudományi szakismeretek Környezetföldtan. KÖRNYEZETFÖLDTAN Környezet: Adott helyen, adott időben, adott rendszerre ható tényezők összessége Környezet:"— Előadás másolata:

1 Földtudományi szakismeretek Környezetföldtan

2 KÖRNYEZETFÖLDTAN Környezet: Adott helyen, adott időben, adott rendszerre ható tényezők összessége Környezet: Adott helyen, adott időben, adott rendszerre ható tényezők összessége Környezet – természettudományos megközelítése: Környezet – természettudományos megközelítése: –Az élő szervezeteket körülvevő fizikai, kémiai, biológiai tényezők együttese (élő+élettelen) Környezet – környezettudományi megközelítése: Környezet – környezettudományi megközelítése: –Az emberi lét, tevékenység és a természetes, ill. átalakított környezet kapcsolata (földi rendszerek: víz, levegő, talaj, kőzetek, élővilág) Környezetföldtan- Környezettudomány ága Környezetföldtan- Környezettudomány ága –Földtani ismereteket vizsgál a környezetgazdálkodás érdekében

3 Környezetföldtani vizsgálat jellege Alapkutatás: globális változások vizsgálata, geológiai eredetű veszélyek kutatása Alapkutatás: globális változások vizsgálata, geológiai eredetű veszélyek kutatása Alkalmazott kutatás: bányászat földtani, vízföldtani környezeti hatásainak kutatása, ipari és mezőgazdasági tevékenységek hatásainak vizsgálata Alkalmazott kutatás: bányászat földtani, vízföldtani környezeti hatásainak kutatása, ipari és mezőgazdasági tevékenységek hatásainak vizsgálata Gyakorlati tevékenység: adott környezeti problémák földtani vonatkozásainak gyakorlati megoldása, pl.: hulladék-elhelyezés, környezeti állapotfelmérés, kárlokalizálása, kárelhárítás Gyakorlati tevékenység: adott környezeti problémák földtani vonatkozásainak gyakorlati megoldása, pl.: hulladék-elhelyezés, környezeti állapotfelmérés, kárlokalizálása, kárelhárítás

4 Környezetföldtani vizsgálat tárgya, céljai 1. Természeti eredetű földtani veszélyforrások: Természeti eredetű földtani veszélyforrások: –Endogén:  Földrengések  Vulkanizmus  Tömegmozgások –Exogén:  Viharok  Árvíz  Belvíz  Tengerparti vízmozgások

5 Környezetföldtani vizsgálat tárgya, céljai 2. Antropogén eredetű földtani veszélyforrások : Antropogén eredetű földtani veszélyforrások : –Mindennapi élet:  Vízhasználat  Szennyvízelvezetés Hulladék-elhelyezés hidrogeológiai eszközök Hulladék-elhelyezés hidrogeológiai eszközök –Termelő tevékenység: –Ipari  Tájsebek rehabilitációja, meddők rekultivációja  Talajvíz és felszíni vizek szennyezése Geológiai módszerek, öko-ásványok (zeolit, perlit) Geológiai módszerek, öko-ásványok (zeolit, perlit) – Mezőgazdasági  Talajerózió, talajvíz-szennyezés  Túllegeltetés

6 Rendszerszemlélet Zárt rendszer : határain keresztül csak energiaáramlás lehetséges, anyagáramlás nincs vagy a rendszer szempontjából elhanyagolható mértékű. Zárt rendszer : határain keresztül csak energiaáramlás lehetséges, anyagáramlás nincs vagy a rendszer szempontjából elhanyagolható mértékű. –A FÖLD, mint egész zárt rendszer-határain át döntően energiaáramlás van (elhanyagolható a földi méretek szempontjából a meteoritok anyaga, a napszél, a külső légkörből megszökő hidrogén) A földi alrendszerek ( atmoszféra, hidroszféra, litoszféra-pedoszféra és bioszféra ) nyitott rendszerek: folyamatos kölcsönhatás, anyag- és energiakicserélődés van (negatív-pozitív visszacsatolás) A földi alrendszerek ( atmoszféra, hidroszféra, litoszféra-pedoszféra és bioszféra ) nyitott rendszerek: folyamatos kölcsönhatás, anyag- és energiakicserélődés van (negatív-pozitív visszacsatolás)

7 Napsugárzás felmelegíti a világtenger vizét Napsugárzás felmelegíti a világtenger vizét PÁROLGÁS PÁROLGÁS Felhő- és csapadékképződés Felhő- és csapadékképződés Lehullott csapadék Lehullott csapadék Egyensúly: Egyensúly: –Szárazföldek  CS=P+L –Óceánok  P=CS+L (befolyás)

8 Sűrűsége függ:sótartalom, TºC, nyomás 4 ºC-on a legnagyobb, 1 g/cm³, a hőm.növelésével, csökkentésével a sűrűség csökken. (hidegebb kisebb sűrűségű 0,91-0,92 g/cm³ jég úszik (térfogata 8-10%-kal nő) sótartalom növekedésével a sűrűség nő: 1,02-1,04 g/cm³. pH: neutrális-6,5-7,5

9 Sótartalom: halin (35%o<), mixohalin(0,5- 35%o), limnohalobikus(0,5 %o>); 1NK=10 mg CaO/1liter víz) Stenohalin=szűk tűrés, állandó só cc. Eurihalin=tág t.,változó só cc. torkolatok

10 Vízburok A vízburok döntő tömege az óceáni medencékben található. A körforgás révén azonban a Föld vízkészlete állandó mozgásban van, s így az összes geoszférát összekapcsolja. E hatalmas tömegű "vándorláshoz" az energiát a napsugárzás biztosítja. A földfelszín 71 %-át, mintegy 350 millió km² felületet borít víz. A vízburok döntő tömege az óceáni medencékben található. A körforgás révén azonban a Föld vízkészlete állandó mozgásban van, s így az összes geoszférát összekapcsolja. E hatalmas tömegű "vándorláshoz" az energiát a napsugárzás biztosítja. A földfelszín 71 %-át, mintegy 350 millió km² felületet borít víz. Földünk hatalmas vízkészletének (kb millió km³) 96,4 %-a a sós víz és 3,6 %-a (kb. 50 millió km ³) édesvíz, de ennek is döntő része, kb. 2 % jégtakaróként halmozódott fel, elsősorban a Déli-sarkvidéken. Az emberiség rendelkezésére - elsősorban a folyókban és tavakban - a teljes földi vízkészlet 0,011 %-a ( km³) áll, ebből kell gazdálkodni. Földünk hatalmas vízkészletének (kb millió km³) 96,4 %-a a sós víz és 3,6 %-a (kb. 50 millió km ³) édesvíz, de ennek is döntő része, kb. 2 % jégtakaróként halmozódott fel, elsősorban a Déli-sarkvidéken. Az emberiség rendelkezésére - elsősorban a folyókban és tavakban - a teljes földi vízkészlet 0,011 %-a ( km³) áll, ebből kell gazdálkodni.

11 A földi vízkészlet megoszlása Vízmennyiség ezer km³ % Tengerek, óceánok ,4 Sarki jég, gleccserek ,9 Szárazföldi vizek - felszíni 1900,011 - felszín alatti ,69 -talajnedvesség160,001 Légköri vizek 130,001

12 A vízben előforduló anyagok 1. A víz természetes anyagai ideális estben  Kálcium, magnézium ( mgCaO/l)  Kálcium, magnézium ( mgCaO/l)  Jód ( 25  g/l )  Jód ( 25  g/l )  Fluor (0.2-1 mg/l )  Fluor (0.2-1 mg/l )  Klorid, szulfát ( 200 mg/l )  Klorid, szulfát ( 200 mg/l ) Nátrium ( 200 mg/l ). Nátrium ( 200 mg/l ).

13 Érdekességek a vízhasználatról: Németországban körülbelül 130 liter ivóvizet használ el naponta egy ember - más európai országokkal összehasonlítva, ez a mennyiség igencsak gazdaságosnak mondható. A svájciak és az olaszok körülbelül 250 litert használnak el naponta. Ám mindössze 4 litert használnak szomjuk enyhítésére és főzéshez, 55 litert a fürdőszobában, 32 litert a WC öblítéséhez, 25 litert mosáshoz, 8 litert pedig mosogatáshoz használnak

14 A vizek természetes előfordulása 2. FELSZÍN ALATTI VIZEK:  talajvíz (  20 m )  rétegvíz, artézi víz (50 – 500 m)  karsztvíz (20 – 50 m) forrásvíz (20 – 500 m). 3. CSAPADÉKVíZ

15 Felszín alatti vizek (Talajnedvesség: a felszín és a talajvíztükör közötti zóna víztartalma) 1.Talajvíz (az első vízzáró réteg felett felhalmozódó vízkészlet) 2.Rétegvíz (két vízzáró réteg közötti vízkészlet) 3.Résvíz (karsztvíz, hasadékvíz) (a kőzetek repedéseiben felhalmozódó vízkészlet)

16 Talajvíz Felszín-közeli törmelékes medenceüledékekben lévő víz = felszín alatti víz áramló víz, vízáramlási sebesség kicsi: 0,1-10 m/év Mélysége: Alföld: 2-5 m, dombvidékeknél 8-10 m

17 Talajvízháztartás: Bevételi oldal: Vízutánpótlás: homok területeken kb mm/év löszös-iszapos területeken mm/év -Csapadék (Mo.:-on főleg a téli csapadék adja az utánpótlást) -Talajvíz oldalirányú áramlása (hegyvidéki ter.- eken, med.-be nyúló hordalékkúpok esetén) -Felszíni vizek (szívó hatás, duzzasztó hatás) -Öntözés Kiadási oldal: -Párolgás -Elfolyás (áramló talajvíz esetén) -Társadalom vízkiemelése (tartós változás megbontja az ökológiai egyensúlyt)

18 Jellemzői: Nyílt tükrű (csak kivételes esetben áll nyomás alatt) Mérések alapján megállapítható: –abszolút talajvízszint (talajvíztükör tengerszint feletti magassága (Balti-tenger)) –relatív talajvízszint (a talajvízszint felszín alatti mélysége, a talajfelszín és a talajvízszínt távolsága )

19 Talajvízjárás Talajvízjárás: a talajvízszint időbeli változása. A leszivárgáson és a talajvíz párolgásán keresztül a talajvízszint alakulása szorosan kapcsolódik az éghajlati elemek, a csapadék és a hőmérséklet időbeli alakulásához. A talajvízjárás minden (napi, évszakos, évi) időléptékben követi a csapadék és a hőmérséklet ingadozását. Minél mélyebb a talajvíz, annál nagyobb időbeli késleltetéssel követi az éghajlati elemek ingadozását, és kisebb az ingadozása.

20 Talajvízszint változása : - Állandó, lassú változást mutat - Hidrológiai év: nov. 1.-ápr. végéig = téli félév (a vízkészlet gyarapodik) máj.1. – okt. végéig = nyári félév (a vízkészlet fogy) Talajvíz hasznosítása: -Öntözés -Szennyeződések (műtrágya-nitrát, szennyvíz)

21 Talajvíz – az ivóvíztartalék Romániában, Szlovákiában - és részben Magyarországon is - az ivóvizet legnagyobb részt a talajvízből vagy forrásvízből nyerik. Romániában, Szlovákiában - és részben Magyarországon is - az ivóvizet legnagyobb részt a talajvízből vagy forrásvízből nyerik. Kis mennyiség származik közvetlenül felszíni vizekből. Kis mennyiség származik közvetlenül felszíni vizekből. A tiszta talajvíz tehát a tiszta ivóvíz fontos előfeltétele. Ha a talajvízszint jelentős mértékben csökken, az súlyos ivóvízhiányhoz vezethet. A tiszta talajvíz tehát a tiszta ivóvíz fontos előfeltétele. Ha a talajvízszint jelentős mértékben csökken, az súlyos ivóvízhiányhoz vezethet.

22 Rétegvíz: két vízzáró réteg közötti vízkészlet Jellemzői: -Más néven artézi víz (1126.-Artois tartomány) -Felhalmozódósa medencékben (a víztartó és vízzáró rétegek szinklinális települése esetén) -Klasszikus pl.: Párizsi-med., Nagy-artézi-med. (Ausztrália), magyar Alföld -Mo.-on mélyfúrás, (ebből az Alföldön), 9000 pozitív kút

23 Rétegvíz- termálvíz- ásványvíz Vízzáró rétegek közötti vizek Vízzáró rétegek közötti vizek Geotermikus viszonyok Magyarországon: Geotermikus viszonyok Magyarországon: –100 méterenként kb. 5ºC hőmérséklet növekedés (20 m-ként 1 ºC ) –oka: km-es kéregvastagság + jó hőszigetelő üledékek (agyagok, homokok)

24

25 Résvíz (karsztvíz, hasadékvíz) : a kőzetek repedéseiben, hasadékaiban, üregeiben felhalmozódó víz Karsztvíz jellemzői: -A karszt belsejébe szivárgó víz útja 3 szakaszra osztható: leszállóöv, függő karsztvíz, támaszkodóöv -A karsztvíz helyzete alapján: mélykarszt, sekélykarszt -A karszt elhelyezkedése alapján: nyílt karszt, fedett karszt

26 A felszín alatti vizek hőmérséklete: -A felszíni hőm. ingadozás a mélység felé haladva csökken -20 m-en 10 o C (= Mo. évi középhőmérséklete) -Hévíz= vízföldrajzi szempontból 10 o C felett, balneológiai szempontból 20 o C felett -A mélyebben fekvő vizek hőm.-e a geotermikus gradienstől függ

27 Felszín alatti vizek minősége - össefoglalás Jellemzői: -Keménysége (vulkáni kőzet lágy – ül. kőzet kemény) -Szénsavtartalma -Kémhatása -Sótartalma (édesvíz, brakkvíz, sósvíz) Ásványvizek (oldott ásványi anyagtart. alapján): Pl: alkálikus vizek (K,Na, Ca), földes-meszes, konyhasós, keserű vizek, vasas, kénes, jódos-brómos, radioaktív)

28 A felszín alatti vizek felszínre lépése: 1.Areális felszínre lépés (mocsár, láp) 2.Pontszerű felszínre lépés (forrás) Források tipizálása: - A forrás és a táplálóterület magassági helyzete alapján A)Leszálló forrás (rétegforrás, törmelékforrás) B)Átbukó forrás (egyszerű átbukó forrás, szűkülő forrás) C)Felszálló forrás (vetőforrás, réteggyűrődéses forrás)

29 Források tipizálása: - Működés jellege alapján: A)Állandó forrás (Vaucluse-ök) B)Időszakos forrás (intermittáló, epizodikus) Intermittáló: periodikusan ismétlődő időközönként következik be a vízszállítás (gejzírek) Epizodikus: a vízszállítás nem szabályos időközönként következik be (éhségforrás, katavotra)

30 A vizek természetes előfordulása 1. FELSZÍNI VIZEK:  természetes állóvizek (tó, mocsár, tenger)  mesterséges állóvizek (víztározók)  természetes vízfolyások (folyó, ér, patak)  mesterséges vízfolyások (csatorna).

31 Fogalmak Vízgyűjtőterület Vízgyűjtőterület Vízválasztó Vízválasztó Vízállás, vízjárás; Kisvíz, középvíz, nagyvíz, árvíz Vízállás, vízjárás; Kisvíz, középvíz, nagyvíz, árvíz Ártér nagyvíz idején árvízi meder területe Ártér nagyvíz idején árvízi meder területe Gátakkal védett folyó-szakaszakon a gátak között hullámtér, gátak mögött ármentesített terület Gátakkal védett folyó-szakaszakon a gátak között hullámtér, gátak mögött ármentesített terület Teraszképződés Teraszképződés Vízhozam Vízhozam Hordalékjárás – hordalékképződés – hordalékszállítás (szemcseméret, lebegtetés, zátony,sziget) – esés, sebesség Hordalékjárás – hordalékképződés – hordalékszállítás (szemcseméret, lebegtetés, zátony,sziget) – esés, sebesség

32 Folyóvíz munkája: - - Munkavégzés függ: vízhozam, meder esése, áramlási sebesség. - - A folyó felszínformáló munkája a domborzat függvényében: a) a)Felső szakaszjelleg: hegységi, emelkedő térszínen, V alakú völgyet mélyít (szurdok, kanyon) b) b)Középső szakaszjelleg: süllyedő med.-be érve, alacsonyabb lejtésű ter.-en; a folyó kanyarogva halad (meanderező); épít (domború oldalon) és pusztít (homorú oldalon) c) c)Alsó szakaszjelleg: mérsékelt lejtésű területen, a folyó esése, sebessége lecsökken; összes hordalékát lerakja; hordalékkúpot épít, szigeteket, zátonyokat hoz létre

33 A Duna mai vízgyűjtő területén ma is dolgoznak azok az erőhatások, amelyek a múltban annak domborzatát alakították. Így jelenleg is tartanak a felszín süllyedő és emelkedő mozgásai. Emelkedik pl. az Alacsony – Tátra Ny-i fele (2mm/év),az Észak-keleti- és Keleti-Kárpátok(2- 3mm/év). Süllyedő terület pl. a Kisalföld Ny-i fele(1mm/év), és É-i, szlovákiai része (3-4mm/év). Ennek felszínfejlődési következménye az lesz, hogy a süllyedő területek magukhoz vonzzák a vízfolyásokat, s ezáltal környezetük vízrajzi központjaivá, erózióbázisaivá, s egyben hordaléklerakó helyeivé is lesznek. Ezzel szemben az emelkedő területek mederbevágódást és völgymélyülést idéznek elő, ami meggyorsítja a felszín lepusztulását, s annak következtében a hordaléktermelést.

34 A mederalakítás a szintváltozásokon kívül függ a kanyarulatfejlődéstől. Mai szabályozott állapotukban természetesen sem a Dunán, sem a mellékfolyókon nem mehet végbe teljes kanyarulatfejlődés. Megakadályozza azt a folyómedrek szabályozása partvédőművekkel és sarkantyúk építésével. A folyószabályozások ezáltal csökkentik a felszínfejlődésben betöltött szerepet. További változásokat idéznek elő a vizek hasznosítására irányuló törekvések. – –kommunális és ipari vízellátás céljára végzett vízkivezetések, – –a tisztítatlan használt vizek és szennyvizek bevezetése, – a nagy esésű völgyszakaszok állóvizű medencékké alakulnak, ha a folyóvíz szennyezett, a visszaduzzasztás az egész környéket veszélyeztető vízminőség romlást eredményezhet). –a folyók energiájának kinyerését és a hajózást szolgáló vízlépcsők ( a nagy esésű völgyszakaszok állóvizű medencékké alakulnak, ha a folyóvíz szennyezett, a visszaduzzasztás az egész környéket veszélyeztető vízminőség romlást eredményezhet).

35 Társadalmi hatások a folyó életében a folyószabályozás hátránya ->csökkenti a folyó felszínfejlődési szerepét a folyószabályozás hátránya ->csökkenti a folyó felszínfejlődési szerepét a folyószabályozás előnye-> lakosság biztonsága a folyószabályozás előnye-> lakosság biztonsága vízellátás céljára történő felszíni vízkivételek vízellátás céljára történő felszíni vízkivételek tisztítatlan vizek és szennyvizek bevezetése tisztítatlan vizek és szennyvizek bevezetése a folyó energiájának kinyerését szolgáló a folyó energiájának kinyerését szolgáló vízlépcsők->vízminőséget és a folyó mechanizmusát változtatják meg vízlépcsők->vízminőséget és a folyó mechanizmusát változtatják meg

36 A folyók vízminősége és felszínalkotó szerepének megtartása Bevezetett használt vizek és szennyvizek teljes megtisztítása. 2. A folyók a duzzasztott térben való lerakódás és felhalmozódás ellen. 2. A folyók hordalékszállításának biztosítása a duzzasztott térben való lerakódás és felhalmozódás ellen. 3. A száraz a környező csapadékosabb az 3. A száraz medenceterületek és a környező csapadékosabb hegyvidékek vízháztartásában az ellentétek feloldása - az árvizek fenyegetése a sík vidéken - vízutánpótlás az aszályos időszakban - megoldás: csökkenthetők az árvízi csúcsok, száraz időben öntözés - megoldás: hegyvidéki tárolótér - csökkenthetők az árvízi csúcsok, száraz időben öntözés - megoldás: erdők szerepe lefolyást késleltető szerep, csökken az árhullám szintje, csökken a lejtőerózió, csökken a hordalékképződés

37 Folyószabályozás a Duna menti országokban Németországban a Duna 580 km hosszan folyik az osztrák határig. Ebből 180 km hosszan mélyen bevágott völgyben, míg 400 km-en át szabadon folyik. Sigmaringen és Ulm közötti 85 km hosszú szakaszt 21%-kal megrövidítették. Árvízi gátak védik a folyó árterét 183 km hosszan. Németországban a Duna 580 km hosszan folyik az osztrák határig. Ebből 180 km hosszan mélyen bevágott völgyben, míg 400 km-en át szabadon folyik. Sigmaringen és Ulm közötti 85 km hosszú szakaszt 21%-kal megrövidítették. Árvízi gátak védik a folyó árterét 183 km hosszan. Ausztriában a Duna-szakasz hossza 350km, amiből 21 km közös Németországgal,8 km pedig Szlovákiával. 200 km-en át védgátak oltalmazzák. Ausztriában a Duna-szakasz hossza 350km, amiből 21 km közös Németországgal,8 km pedig Szlovákiával. 200 km-en át védgátak oltalmazzák. A szlovákiai Duna-szakasz 172 km hosszú. Amiből 142 km Magyarországgal közös. Árvízi gátak kísérik a jobb és a bal parton végig. A szlovákiai Duna-szakasz 172 km hosszú. Amiből 142 km Magyarországgal közös. Árvízi gátak kísérik a jobb és a bal parton végig. Magyarországon a Duna 417km hosszan folyik. Ez a Duna-szakasz az árvizektől legjobban fenyegetett terület, Magyarországon a Duna 417km hosszan folyik. Ez a Duna-szakasz az árvizektől legjobban fenyegetett terület, a védgátak közel km2 -t védnek az árvizektől. Az aktív vízgazdálkodás(öntözés,vízellátás, hajózás, energia hasznosítás) fejlesztésére épültek vízlépcsők (Bős). a védgátak közel km2 -t védnek az árvizektől. Az aktív vízgazdálkodás(öntözés,vízellátás, hajózás, energia hasznosítás) fejlesztésére épültek vízlépcsők (Bős).

38 Az árvizek növekedésének főbb okai (MTA közvélemény-kutatás) Az árvizek növekedésének legfőbb okai Felső-TiszaSzolnokZalaSzékes- fehérvár A gátak karbantartásának elhanyagolása Az erdők kivágása Új gátak építésének elhanyagolása A szomszéd országok hanyagsága Az égh változás miatt bekövetkezett gyakori esőzések Építési engedélyek kiadása árvíz fenyegetett területeken

39 Vízkészletek 1)Felszíni vízkészlet (csapadék, vízfolyások) 2)Felszín alatti vízkészlet Vízkivétel Magyarországon Napi 2,7 millió m³: –50% rétegvíz –30% parti szűrésű víz –15 % karsztvíz –5% talajvíz (illegális kivétel nélkül)

40 A víz szennyező anyagai a. Természetes szennyezőanyagok:  Arzén ( 0.17  g/l )  Nitrát ( 40 mg/l ), nitrit ( 2 mg/l )  Higany ( 0.1  g/l )  Bárium ( 1 mg/l ), bór ( 0.3 mg/l )  Vas, mangán ( 0.1 mg/l ). Természetes szervesanyagok.

41 Természetes vízszennyeződés Nitrogénvegyületek: Nitrifikáció (oxidatív környezetben) fehérjék- ammonia - nitrit – nitrát Denitrifikáció ( anaerob folyamat)

42 A víz szennyező anyagai b. Antropogén szennyezőanyagok:  szennyvíz  szintetikus detergensek  klór-fenolok  peszticidek  ásványolaj termékek  toxinok egyéb.


Letölteni ppt "Földtudományi szakismeretek Környezetföldtan. KÖRNYEZETFÖLDTAN Környezet: Adott helyen, adott időben, adott rendszerre ható tényezők összessége Környezet:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések