Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Elektronikus partner kapcsolatok A fejezet célja: Bemutatni a technológiai forradalom hatását a vállalati üzletvitelre és IT háttérre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Elektronikus partner kapcsolatok A fejezet célja: Bemutatni a technológiai forradalom hatását a vállalati üzletvitelre és IT háttérre."— Előadás másolata:

1 1 Elektronikus partner kapcsolatok A fejezet célja: Bemutatni a technológiai forradalom hatását a vállalati üzletvitelre és IT háttérre

2 2 Elektronikus partner kapcsolatok Irodalom Anita Cassidy: Planning for E-Business succes CRC Press 2002

3 3 Technológiai forradalom A technológiai forradalom oka: az Internet Miért forradalom ? Nagy jelentőségű, teljesen újszerű kapcsolat Rohamos elterjedés

4 4 Internet elterjedés sebessége Az 50 millió felhasználó eléréséhez szükséges évek száma Rádió38 PC16 TV13 Internet 4

5 5 Vállalati hatások A technológiai forradalom nem hagyta érintetlenül a vállalatokat Amerikai vállalatvezetők 97%-a szerint a technológia az üzleti stratégia alapvető hajtóerejévé vált (www.atkearney.com)www.atkearney.com Amerikai vállalatvezetők 78%-a szerint az Internet már megváltoztatta az üzletvitelt

6 6 Vállalati eredmény Az eredmény összefoglaló neve: E-business E-üzlet(vitel)

7 7 Pénzügyi bevételek alakulása (Forrester Research) Business to consumer 38,8 B$184.5 B$ Business to business B$207 T$

8 8 Az Internet szerepe Az elektronikus kapcsolattartás ESZKÖZ, mely lehetővé teszi az E-business működését Az Internet az egyik-, de ma már a legelterjedtebb eszköz

9 9 Kapcsolódó fogalmak Internet, intranet, extranet E-business, e-üzletvitel E-commerce, e-kereskedelem B2B, B2C, B2E, B2A (B2G), A2A

10 10 Internet – Intranet - Extranet Internet: Publikus IP alapú hálózat Intranet: Privát (vállalati belső) IP alapú hálózat Extranet: Privát IP alapú hálózat, mely a vállalatot külső partnerekkel kapcsolja össze

11 11 E-business Vállalatirányítás az emberek, az üzleti folyamatok és a technológia integrációjának segítségével Hatással van a teljes üzleti modellre Lehetővé teszi az üzletvitel teljes megújulását (és meg is követeli)

12 12 E-business Hat a vevők, gyártók, szállítók közötti üzleti kapcsolatokra Technológiai alapja lehet az Internet, az Intranet és az Extranet A vállalat háttér rendszereiben lévő adatok megnyitása, az információ megosztása a partnerekkel

13 13 E-business, E-commerce Az E-business jelentése Online üzleti tranzakciók Online információcsere Átfedés az üzleti tudományággal (CRM és SCM) Az E-commerce jelentése szűkebb Online üzleti tranzakciók

14 14 Mi nem E-business ? Egy Web lap kibocsátása Meglévő alkalmazások Webes megjelenítése

15 15 B2B fogalom, folyamatok A Business to business (E-commerce) a vállalati partnerek közötti tranzakciók automatizálása (SCM !) Pl.: raktárkészlet automatikus ellenőrzése a szállító által Szükség esetén automatikus rendelés Elektronikus számlázás és fizetés

16 16 B2B előnyök Előnyök Az üzleti eredmény a szükséglet (esemény) által vezérelt környezet Hatékonyabb raktár-kezelés Gyorsabb reagálás a vevő igényeire A termékek gyorsabb piacra juttatása (Time to Customer)

17 17 B2B előnyök A papírmunka csökkenő költségei „Megbízhatatlan” beszerzések kiszűrése Beszerzési ár csökkenés Csökkenő gyártási ciklusidők Rezsi költség csökkenés Lehetővé teszi az üzlet globális terjeszkedését

18 18 B2C fogalom, folyamatok A Business to consumer (E-commerce) automatizálja a vevői vásárlás folyamatát A vevő megkeresi a terméket Megrendeli a terméket Online fizetés bankkártyával Elektronikus rendelés visszaigazolást kap Reklamációk online kezelése

19 19 B2C folyamatok, előnyök Online termék regisztráció Online támogatás Előnyök Növekvő vevői elégedettség Átfutási idő csökkenés (a rendeléstől a kiszállításig)

20 20 B2C előnyök Csökkenő értékesítési költségek Csökkenő támogatási költségek Csökkenő banki költségek

21 21 B2B exchange (marketplace) A B2B exchange (marketplace): Web oldal, ahol közös technológiai platformon álló partnerek vásárolhatnak és értékesíthetnek Publikus B2B exchange nyitott bármely cég számára (díj ellenében) Privát B2B exchange zárt üzleti kör Többlet szolgáltatások

22 22 B2B és B2C különbségek A vevők vállalatok (B2B) vagy természetes személyek (B2C) Megegyezés a termékben, árakban, szállítási feltételekben A partnerek rendszerei közötti integráció fokában

23 23 B2E A Business to employee, a belső alkalmazottak szükséges információval történő ellátása az Intraneten keresztül Vállalati információk Automatizált, önkiszolgáló igénylések Eljárás dokumentációk, űrlapok Előfeltétele a B2B helyes működésének

24 24 B2A(B2G), A2A Business to administration (government), elektronikus kapcsolat a kormányzati adminisztrációval Anyone to anyone, lehetővé teszi, hogy tetszőleges egyed, más tetszőleges egyeddel üzleti kapcsolatba lépjen

25 25 E-business A régi üzleti modellek nem alkalmazhatók. Felhasználja a technológiát, hogy Újradefiniálja az üzleti modellt Megváltoztassa a piaci viszonyokat, az elosztási csatornákat

26 26 E-business Gyorsítsa az üzleti folyamatokat Növelje a vevői elvárásokat Karcsúsítsa a kapcsolattartás tevékenységeit Létrehozzon és elpusztítson vállalkozásokat

27 27 E-business: új követelmények az üzletvitelre Rugalmas Készségesen reagáló Gyorsan reagáló Vevő központú

28 28 E-business: új követelmények az üzletvitelre Találékony, innovatív Együttműködő Önkiszolgáló Globális

29 29 E-business: új követelmények a rendszerekre Könnyen használható Integrált Megbízhatóan működő Alkalmazkodó-képes Rugalmas

30 30 E-business: új követelmények a rendszerekre Könnyen karbantartható Pontos Skálázható Globális Biztonságos

31 31 Paradigmaváltás az üzletvitelben Költségcsökkentésből üzleti növekedés 2000 előtt  döntően hatékonyság növelési törekvések  Általános költségek csökkentése az automatizálás segítségével (ERP)

32 32 Paradigmaváltás az üzletvitelben 2000 után  Megváltozott verseny-helyzet  Piacnyerés az Internet segítségével  Területi lefedettség növelése

33 33 Paradigmaváltás az üzletvitelben Fő szabály: kiegyensúlyozott bevétel növekedés a szükséges, minimális költségekkel (profitábilis növekedés)

34 34 Paradigmaváltás az üzletvitelben Az üzleti folyamatok gyorsuló sebessége  Változó vevői elvárások: a vevők mindent gyorsabban akarnak  Az időtengely a naptári beosztásról az „Internet beosztásra” változik

35 35 Paradigmaváltás az üzletvitelben  A hosszú távú tervezés helyébe a rövidebb távú tervezési ciklusok, és a gyors végrehajtás lép  A jövő előrejelzése helyett a jövőre történő reagálás tanulása

36 36 Paradigmaváltás az üzletvitelben Áttérés a globális szemléletmódra  Múlt: az elkülönült területi (funkcionális) egységek független, önálló egységek voltak (nyelv, kultúra, célok, információk)  Jövő: hogy hatékonyak legyenek globális szervezetként kell működniük

37 37 Paradigmaváltás az üzletvitelben Eredmény: A globális piacok megszerzésében a kis- és középvállalkozások a nagyvállalatokkal azonos eséllyel indulnak

38 38 Paradigmaváltás az üzletvitelben Szélesedő, szorosabbá váló együttműködés  A vevőnek komplett megoldást szállítani  A vállalat azt végzi amiben a legjobb, amiben nem a legjobb azt mással végezteti  Információ megosztás az ellátási lánc mentén

39 39 Paradigmaváltás az üzletvitelben  A lineáris beszállítói lánc beszállítói hálóvá válik  Az együttműködő partnerek a feladat-, és információ megosztást a működésükbe integrálják: „virtuális vállalat” jön létre (a szereplők változhatnak)

40 40 Paradigmaváltás az üzletvitelben tradicionális piac Beszállítók Elosztási csatornák Gyártó Célzott vevő

41 41 Paradigmaváltás az üzletvitelben Új piac Virt.V. Csatornák Vevői közösségek

42 42 Paradigmaváltás az üzletvitelben Váltás a gazdaságos sorozat méretről a „testre szabott” termék előállításra, értékesítésre  A „raktárra gyártás” (gazdaságos késztermék sorozat méret) kora lejárt  A kommunikáció vevői igényekhez igazítása  „Vevőre szabott” marketing

43 43 Paradigmaváltás az üzletvitelben  Vevői szokások és profilok  A kiszolgáló rendszerek fizikai elhelyezésének nincs jelentősége (előtér rendszer, háttér rendszer, centralizáció, kiszervezés)

44 44 Paradigmaváltás az üzletvitelben „Belülre” figyelés helyett „kívülre” figyelés  Korábban: mit kaphat a vevő ?  Jelenleg: mit akar a vevő ?  A vevő ma már felvilágosultabb és felfegyverzettebb (jobban és gyorsabban)  Deloitte felmérés (35 ország, 900 vezető): a gyártók a vevőre figyelve nyereségesebbek

45 45 Paradigmaváltás az üzletvitelben Törekvés a vevői önkiszolgálásra  A vevők képzettebbek, saját maguk kívánják megoldani problémáikat  A vállalatoknak eszközöket kell biztosítaniuk az önkiszolgáláshoz

46 46 Paradigmaváltás az üzletvitelben Megnövekedett jelentőségű üzleti folyamatok  A változatlan minőség melletti gyorsabb reagálás integrált, eredményes és hatékony folyamatokat kíván  A nagy méretű, mélyen strukturált folyamatok kora lejárt

47 47 Paradigmaváltás az üzletvitelben A szervezeti struktúrák megváltoztatása  A versenyképesség megőrzéséhez változtatni kell a szervezeti struktúrán  Egyesülések, leválasztások, felvásárlások  Cél a rugalmasság növelése  A vevőre fókuszálás a termékre fókuszálás helyett

48 48 Paradigmaváltás az üzletvitelben Virtuális munkahelyek létesítése  Megfelelő technológia, megfelelő üzleti folyamatok szükségesek  Csökkenti a nagy irodahelység fenntartásának, az utazásoknak költségeit  Megtakarítást eredményez a vevőknél  Jobb alkalmazotti életminőség

49 49 Paradigmaváltás az üzletvitelben Az információs rendszerek és a technológia szerepének változása az üzletvitelben  Korábban adat és tranzakció feldolgozás  A jövőben a kapcsolatok, az integráció és az információ jelenti az értéket  Lehetővé teszi, és kiköveteli az üzletvitel változtatását

50 50 Az üzleti alkalmazások trendjei ERP  Ha az alkalmazások és az üzleti folyamatok nem integráltak, az Internet segítségével a vevő gyorsabban jut hibás információhoz  Az ERP rendszernek kell támogatnia a vállalat E-business stratégiáját Nincs sikeres E-üzletvitel (háttér) ERP rendszer nélkül

51 51 Az üzleti alkalmazások trendjei CRM (Cutomer Relationship Management)  Optimalizálja a vállalat több területének hatékonyságát  Integrálja az értékesítés, a vevőszolgálat, a támogatás, a marketing és a szerviz funkciókat  Integrálja az embereket, a folyamatokat és a technológiát

52 52 Az üzleti alkalmazások trendjei A CRM törekvései, előnyei Az önkiszolgálás javítja a vevői szolgáltatást, és költség csökkentő  Információt szolgáltat bármikor, bárhová  Személyre szabott szolgáltatások  Automatizált folyamat indítás és követés  Vállalati portálok

53 53 Az üzleti alkalmazások trendjei SCM (Supply Chain Management)  Az e-commerce húzó ágazata  A papír alapú beszerzések költsége magasabb, mint az elektronikusé (~4/1)  A klasszikus beszerzési folyamat időszükséglete nagyobb, mint az elektronikusé (~1/3.5)

54 54 Az üzleti alkalmazások trendjei EAI (Enterprise Application Integration) Feladata az egymástól különböző rendszerek együttműködésének biztosítása

55 55 Az üzleti alkalmazások trendjei Technikai infrastruktúra változások Az üzlettel szemben támasztott követelmények igénylik a technológiai trendek követését

56 56 Az üzleti alkalmazások trendjei Tudás bázis és menedzsment Információ nyújtása a nagymennyiségű, felhalmozott adatból ROI alkalmazások A ROI javítását célzó alkalmazások (információ szerzés, jelenlét)

57 57 Az üzleti alkalmazások trendjei Kommunikációs alkalmazások integrációja  Web konferenciák  Webes közvetítések  Webes tréningek

58 58 Technológiai trendek Hálózati kommunikáció Szerverek Számítógépek és perifériák

59 59 Az E-businesst akadályozó tényezők Konfliktus az elosztási csatornák között  Értékesítés az Interneten  Értékesítés kereskedő hálózatban Az üzleti folyamatok  Jelenlegi folyamatok és szervezeti struktúra nem felel meg a sebességi követelményeknek

60 60 Az E-businesst akadályozó tényezők Az információs rendszer folyamatai nem hatékonyak  A HELP desk válaszideje  A feldolgozó folyamatok kapacitása (feldolgozási sebesség)  A rendszer-fejlesztés sebessége  Változás kezelés és rendelkezésre állás

61 61 Az E-businesst akadályozó tényezők Az alkalmazás integráció hiánya  Az információ időbelisége  Az információ teljessége  Az információ pontossága  A vevő is észre veszi !

62 62 Az E-businesst akadályozó tényezők A tréning hiánya  Nem szabad a tréning igényét alábecsülni  Változás a megszokott üzleti folyamatokban  Változás a dolgozók ellátandó feladataiban  Változás az eszközökben

63 63 Az E-businesst akadályozó tényezők A befektetés elégtelensége Mihez kell a pénz ?  A funkcionalitás, a folyamatok, a Web site kifejlesztése és karbantartása  Költségek legnagyobb része a munkaerő költsége (üzleti elemzés, tervezés, programozás)

64 64 Az E-businesst akadályozó tényezők A tervezés nem veszi kellő súllyal figyelembe a vevő érdekeit „Interaktív” követelmények:  Gyors informálódás  Gyors problémamegoldás  Gyors döntéshozatal

65 65 Az E-businesst akadályozó tényezők Decentralizált és duplikált fejlesztések A stratégiai tervek hiányában a különböző részlegek, földrajzilag elkülönült egységek  Átfedő módon,  Egymásnak ellentmondó módon fejleszthetnek

66 66 Az E-businesst akadályozó tényezők A megfelelő tulajdonos hiánya  Többszörözött fejlesztések esetén nem világos a végső felelős/tulajdonos  A végső felelős nem az IT részleg vezetője, mert ez kritikus üzleti kezdeményezés is

67 67 Az E-businesst akadályozó tényezők Az üzleti tervezésre gyakorolt hatás elemzésének elmulasztása  Az üzleti folyamatokra, tervezésre gyakorolt hatást tervezni kell  Ennek elmulasztása funkcionális működési zavarokat okoz  Elmarad, sőt negatív lesz a várt üzleti előny

68 68 Az E-businesst akadályozó tényezők Az E-business okozta változások kezelésének elmulasztása A vezetés feladata, hogy a szervezetet és az embereket kellően informálja, és világos irányt mutasson a változások minden egyes stádiumában

69 69 Az E-businesst akadályozó tényezők A nem megfelelő architektúra  A technikai infrastruktúra folyamatos megfelelőségének folyamatos figyelése  A teljesítmény monitorozása  A jövőbeli terhelések előrejelzése  Rendelkezésre állás és folytonosság  A biztonság folyamatos felügyelete

70 70 Az E-businesst akadályozó tényezők Az új technológiák hasznosításának elmulasztása  A vevők Web sitera „irányítása”  A vevők „mozgásának” követése, reagálás az érdeklődési területekre  Az automatizáció fokának az igényekhez méretezése

71 71 E-business tanulságok Nyilvánosságra hozza a vállalati működés gyengeségeit Határok nélküli Az üzleti- és és informatikai stratégia folyamatos megújítására kényszerít

72 72 E-business tanulságok Kényszerít a vevő szempontjainak fokozottabb figyelembevételére Kényszerít a stratégiai tervezésre Kikényszeríti az üzleti modell folyamatos felülvizsgálatát és megújítását Legnagyobb hiba a rosszul kivitelezett és működő E-business

73 73 A tervezés Üzleti terv Információs rendszer terv E-business kezdeményezés Megvalósítás

74 74 Tervezési alapelvek Integrált tervezés, integrált alkotóelemek  Stratégia Jövőkép Naprakész üzleti terv A technológia szerepe

75 75 Tervezési alapelvek Integrált alkotóelemek (folytatás)  Emberek Új szaktudás Új szervezeti struktúrák (IS is) Vezetés, tréning, hozzárendelés, motiváció

76 76 Tervezési alapelvek Integrált alkotóelemek (folytatás)  Folyamatok Mind az üzleti, mind az IS folyamatokra Új, vagy megváltoztatott folyamatok Cél az üzleti tevékenység sebességének növelése

77 77 Tervezési alapelvek Integrált elemek (folytatás)  Technológia Alkalmazások: váltás vagy integráció Technológia: váltás vagy módosítás

78 78 Tervezési alapelvek Az E-business stratégiát meghatározó tényezők  Üzleti követelmények és stratégia  Ipari irányok  Tervezési alapelvek  Jelenlegi helyzet

79 79 Tervezési alapelvek A tervezési folyamat jellege  Nem izolált folyamat  Minden kritikus üzleti terület bevonása  Kommunikáció  Az emberek támogatásának megnyerése

80 80 Tervezési alapelvek Az üzleti terv határozza meg az E-business és technológiai stratégiát Üzleti terv IS folyamatok Üzleti modell Üzleti folyamatok Alkalmazási architektúra Technikai infrastruktúra IS terv E-business stratégia

81 81 Tervezési alapelvek Az E-business stratégia tervezési folyamatában kellő részletességű tervet kell kidolgozni Üzleti célok Tervezés Stratégiák Napi projektek Feladatok

82 82 Tervezési alapelvek AZ E-business tervezés kívülről befelé haladó  Tradicionális tervezés: belülről kifelé, azaz honnan, hová akarunk eljutni, milyen módon érjük el ?  Kívülről befelé: kik a jelenlegi és jövőbeli vevőink, és mit akarnak ?

83 83 Tervezési alapelvek Az E-business tervezés iteratív, ismétlődő folyamat Vevői Technológiai preferenciák változások Stratégia Tervezés

84 84 A tervezés folyamata, stratégia definíció 1. Fázis: kezdés  Támogatás szerzés  Üzleti szándék, terv azonosítás  A résztvevők csapatának összeállítása  A tervezési folyamat körvonalazása  Kommunikációs terv  A projekt bejelentése

85 85 A tervezés folyamata, stratégia definíció 2. Fázis: diagnózis felállítása  Trendek- és befolyásuk meghatározása  A jelenlegi környezet dokumentálása  A jelenlegi helyzet elemzése  Partnerek és folyamataik meghatározása  Ipari és külső hatások meghatározása  Értékteremtő lánc és üzleti elemzés (SWOT)

86 86 A tervezés folyamata, stratégia definíció 3. Fázis: fejlesztés  Javaslat az új értékteremtő láncra  Javaslat az értékek közvetítésére  Az E-business stratégia fejlesztése  Mértékek kidolgozása, az előrehaladás mérése céljából

87 87 A tervezés folyamata, stratégia definíció 4. Fázis: definiálás  Alternatívák, lehetőségek felvázolása  A versenyhelyzet jellemzése  Prioritások meghatározása

88 88 A tervezés folyamata, stratégia definíció 5. Fázis: a stratégia hatásainak meghatározása  Üzleti alkalmazások  Technikai architektúra  Üzleti folyamatok  IS folyamatok

89 89 A tervezés folyamata, stratégia definíció 5. Fázis (folytatás)  Emberek és szervezet  Költség/eredményesség elemzés  Migrációs ütemterv  Elfogadtatás

90 90 A tervezés folyamata, stratégia definíció 6. Fázis: tervezés  Általános benyomás  Navigáció  Képernyők  Alkalmazások  Biztonság

91 91 A tervezés folyamata, stratégia definíció 7. Fázis: kivitelezés és bevezetés  Fejlesztés  Tesztelés  Oktatás  Bevezetés  Hírverés

92 92 A tervezés folyamata, stratégia definíció 8. Fázis: követés  Működési eredmények visszacsatolása  Működési eredmények elemzése  Szükséges tevékenységek meghatározása

93 93 Az E-business terv tartalomjegyzéke I.Vezetői összefoglaló (5. Fázis) II.Bevezetés (1. Fázis)  A dokumentum célja  A tervezési folyamat III. Trendek (2. Fázis)

94 94 Az E-business terv tartalomjegyzéke IV. Jelenlegi helyzet (2. Fázis)  Intranet  Internet  Extranet V. Helyzet elemzés (2. Fázis)  Intranet  Internet

95 95 Az E-business terv tartalomjegyzéke  Extranet (2. Fázis)  Balanced Scorecard  Partnerek  Partnerek folyamatai  Iparterületi elemzés  Értékteremtő lánc  Üzleti elemzés

96 96 Az E-business terv tartalomjegyzéke VI. Irányok/stratégia (3. Fázis)  Értékteremtő lánc javaslat  Javaslat értékek közvetítése  Stratégia  Működési mértékek

97 97 Az E-business terv tartalomjegyzéke VII. Alternatívák és lehetőségek (4. Fázis)  Vevők  Szállítók és egyéb partnerek  Nyilvánosság  Alkalmazottak VIII. Versenyhelyzet (4. Fázis)

98 98 Az E-business terv tartalomjegyzéke IX. E-business követelmények (5. Fázis)  Üzleti alkalmazások  Technikai infrastruktúra  IS folyamatok  Üzleti folyamatok  Emberek/szervezet

99 99 Az E-business terv tartalomjegyzéke X. Üzleti szempontok (5. Fázis)  Várható költségek  Várható előnyök  ROI XI. Migrációs ütemterv (5. Fázis) XII. Függelék


Letölteni ppt "1 Elektronikus partner kapcsolatok A fejezet célja: Bemutatni a technológiai forradalom hatását a vállalati üzletvitelre és IT háttérre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések