Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 X. Autokrata és totális államok Európában 23.Spanyolország és Portugália a két világháború között [Tk. 414-416.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 X. Autokrata és totális államok Európában 23.Spanyolország és Portugália a két világháború között [Tk. 414-416."— Előadás másolata:

1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 X. Autokrata és totális államok Európában 23.Spanyolország és Portugália a két világháború között [Tk o.] 26. A bolsevik típusú diktatúra jellegzetességei [Tk o.] 27. Az olasz fasizmus és a korporatív állam [Tk o.] 28. A nemzetiszocialista német állam [Tk o.] Forrás: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Dolf Sternberger – Bernhard Vogel: Die Wahl der Parlamente und anderer Staatsorgane, Vol. I/1. Berlin: Walter de Gruyter, (Olaszországhoz)

2 23.Spanyolország és Portugália a két világháború között

3 1. Spanyolország (1) a) Előzmények:  parlamentáris hagyományok a 19. században (1812. és évi alkotmányok)  konzervatív és liberális pártok egymást tervszerűen váltó „rotációja”

4 1. Spanyolország (2) b) Primo de Rivera diktatúrája ( )  tábornok, az évi alkotmányt félretéve autokratikus kormányzást folytat  katonák a kormányban  Hazafias Unió nevű saját pártot alapít (viszonylag ideológiamentes, inkább pragmatikus)  feloszlatja a parlamentet, az ellenzéki vezetőket letartóztatja, cenzúra  1930-ban azonban a szükséges támogatás miatt lemondásra kényszerül  1931-ben a választásokon a republikánusok győznek (XIII. Alfonz király elmenekül) Miguel Primo de Rivera Forrás: desarchiv_Bild_ %2C_Primo_de_Rivera.jpg/463px- Bundesarchiv_Bild_ %2C_Primo_de_Rivera.jpg

5 1. Spanyolország (3) c) Az évi spanyol alkotmány: köztársaság  általános választójog, nincs nemesség, szekularizáció  egykamarás Cortes  szűk jogkörű köztársasági elnök  parlamentnek felelős kormány  megnövelt provinciai autonómia (pl. Katalónia, Baszkföld)  hosszú alapjogi katalógus  politikai instabilitás, belső konfliktusok

6 1. Spanyolország (4) d) Az 1936-os választások és a népfrontkormány  jobboldali Nemzeti blokk és a baloldali Népfront állnak egymással szemben  a Népfront kis többséggel győz, de még ugyanabban az évben puccs dönti meg a kormányt  a korábbi vezérkari főnök, Francisco Franco átveszi a hatalmat Francisco Franco Forrás: Franco0001.PNG

7 1. Spanyolország (5) e) A polgárháború és Franco diktatúrája  a puccs után az ún. spanyol „Nemzetvédelmi Tanács” (Junta de Defensa Nacional) kinevezi Franco tábornokot „államfővé”, s a nemzeti hadsereg főparancsnokává (1936)  a puccsot nem támogató városokkal vívott polgárháború 1939-ben fejeződik be (ca spanyol áldozat)  Francót a náci Németország és a fasiszta Olaszország támogatta  a hadsereg, az egyház és a monarchia konzervativizmusát vegyíti fasiszta elemekkel (pl. egypártiság, vezérkultusz)  az ország elszigetelődik; az 1950-es években kezd fellendülni a turizmus, majd a gazdaság  Franco halála (1975) után János Károly király állítja vissza a parlamenti demokráciát

8 2. Portugália (1) a) Előzmények:  : királyság, perszonálunió Spanyolországgal  : Napóleon bábállama (a királyi család Brazíliában rendezkedik be; Brazília 1822-ben függetlenedik)  1910-ben forradalom űzi el a királyt, okt. 5.: a köztársaság kikiáltása:  demokratikus alkotmány, kétkamarás parlament, korlátozott VH  de instabil a kormányzás

9 2. Portugália (2) b) 1926: puccs és diktatúra:  Comes da Costa tábornok hajt végre puccsot, s tekintélyelvű kormányzatot vezet be  1932-től António Salazar (pénzügyi szakember) miniszterelnök konszolidálja a gazdaságot (1968-ig ő a „miniszterelnök”)  1933-ban új, korporatista alkotmányt ad (az „új állam” – „Estado Novo” kiépítésének kezdete) António Salazar Forrás: zar-1.jpg/448px-Antonio_Salazar-1.jpg

10 2. Portugália (3) c) Az „Estado Novo”:  egységes, korporatív köztársaság  egyetlen párt létezik, a Salazar vezette Nemzeti Unió  lefokozott parlament  Korporációk Kamarája (olasz mintára): ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, hadsereg, egyház stb. dolgozóinak és munkaadóinak „képviselete” (nem független)  a miniszterelnök (Salazar) csak az államfőnek felelős  a II. vh. után engedélyezi az ellenzéki Demokratikus Egységmozgalom működését, de leváltani nem tudják  jó kapcsolatokat épít ki a nagyhatalmakkal (de a szovjet diktatúrával nem)  a 60-as években háborúk a gyarmatok megtartásáért (a 70-es években végül függetlenednek)  1968-ban baleseti agysérülése miatt lemondatja az államfő  1974: vértelen forradalom teremti meg a demokráciát, 1986: EU tagság

11 26. A bolsevik típusú diktatúra jellegzetességei

12 1. Oroszország a bolsevik hatalomátvétel után  1917-ben több terület kikerül az orosz fennhatóság alól (Finnország, balti államok, Besszarábia, lengyel területek jó része)  polgárháborús állapotok a bolsevik hatalomátvétel után  két hatalmi centrum: Ideiglenes Kormány + Pétervári Szovjet (munkástanács)  végül az utóbbi (bolsevik irányzat) kerekedik felül, s 1917 októberében összeül a Szovjetek (II.) Összoroszországi Kongresszusa  létrehozzák a Népbiztosok Tanácsát (kormány), megválasztják a népbiztosokat: elnökük Lenin, külügy: Trockij, nemzetiségügy: Sztálin  1918 elején új, ideiglenes alkotmányt hirdetnek (a korábban összehívott Alkotmányozó Nemzetgyűlést feloszlatják, mert a bolsevikok kisebbségben voltak benne)

13 2. Az évi alkotmány (1) a) „Oroszországi Szocialista Föderatív Köztársaság”  az V. Összoroszországi Szovjetkongresszus fogadja el Államforma: nemzeti szovjet köztársaságok szövetsége:  szovjethatalom (osztályuralom)  „Deklaráció” a dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól, de ezek csak a dolgozó tömegekre vonatkoznak,  ki vannak zárva: azok „a személyek és csoportok, akik és amelyek a szocialista forradalom érdekeinek kárára használják ki e jogokat”  e társadalmi osztályokat (a nem munkával szerzett jövedelemből élőket, egyházi személyeket) kizárja a választójogból is

14 2. Az évi alkotmány (2)  „kvázi föderáció”:  az egyes önálló szovjetköztársaságokkal (ukrán, azerbajdzsán, grúz, hivari, buharai, távol-keleti szovj. közt.) csak katonai-politikai szövetséget hoznak létre b) Legfőbb hatalom:  a helyi munkás-, paraszt-, és katonatanácsok és azok területi szervei  a szovjetek összoroszországi kongresszusa  a területi szervekbe delegálják a tagokat (visszahívhatók)  évente kétszer össze kell hívni  valójában a kongresszus egy 200 tagú „Központi Végrehajtó Bizottságot” (KVB) választ – „kisparlament”: „törvényhozó, rendelkező és ellenőrző szerv”

15 2. Az évi alkotmány (3) c) VH:  Népbiztosok Tanácsa (elnöke Lenin):  széles körű rendeletalkotási jog  18 népbiztosság („minisztériumok”)  felelős az összoroszországi szovjetnek ill. a KVB-nek d) Jelentős centralizáció:  a területi és helyi szovjetek a központi hatalmi szervek döntéseit kötelesek végrehajtani e) Államosítás:  az új szovjethatalom kisajátítja a földeket, ipari üzemeket, bankokat  „hadikommunizmus” Vlagyimir Iljics Lenin (Uljanov) Forrás: _CL_Colour.jpg/398px-Lenin_CL_Colour.jpg

16 3. A bolsevik típusú diktatúra általános sajátosságai széles körű terror:  pl. az új alkotmány elfogadása után kivégzik II. Miklós cárt és családját politikai rendőrség:  Cseka (Összoroszországi Rendkívüli Bizottság, VCSK), minden kontroll nélkül működő nyomozó, vád-, ítélkező és végrehajtó szerv összefonódó párt és állam:  az 1920-as évek elején a többi pártot felszámolják  a kommunista párt a teljes politikai élet ellenőrzője vezérkultusz:  Lenin, később Sztálin

17 4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (1) a) Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió):  Oroszország, Belorusszia, Ukrajna, Kaukázuson túli köztársaságok (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország) föderációja  utóbb mások is csatlakoznak  Lenin halála után új alkotmányt fogadnak el b) Az évi alkotmány:  alapjogi katalógus nincs  elvileg föderatív (tagköztársaságok saját kormánnyal, de egységes szovjet állampolgárság)  valójában centralizált  „népek önrendelkezési joga” – valójában lehetetlen  a szövetség szintjén intéztetik: külügy, hadüzenet-békekötés, kül- és belkereskedelem, szövetségi népgazdasági tervezés, fegyveres erők, pénz- és hitelrendszer, állampolgárság  a gyakorlatban a szövetség gyakran beavatkozik a tagköztársasági kompetenciákba

18 4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (2) TH: 1. szovjetek országos kongresszusa 2. hatalmát a kétkamarás Központi Végrehajtó Bizottság gyakorolja  Szövetségi Tanács: a tagköztársaságok kongresszus által választott képviselői  Nemzetiségi Tanács: részben a köztársaságok, részben az ún. autonóm területek képviselői 3. De ez is ülésszakonként működik, azok között: elnökség (21 fő) gyakorolja a hatalmat

19 4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (3) VH: Népbiztosok Tanácsa  széles rendeletalkotási hatalom BH: 11 tagú szövetségi LB  a KVB mellett, attól igazából nem elválasztva működik  tagjai közt a Cseka utódszervezete is képviseltetve van külön fejezetben: Egyesített Állami Politikai Igazgatóság (politikai bűncselekmények üldözője)

20 5. A sztálini diktatúra kiépítése  1927: erőszakos kollektivizálás a mezőgazdaságban (a NEP „új gazdasági politika” - által adott lehetőségeket megvonják, ötéves tervek)  Sztálin 1922-től pártfőtitkár, a hatalom a pártbürokrácia kezében  lehetséges riválisait eltávolítja (1928-tól koncepciós perek)  1929-re kiépült korlátlan egyeduralom:  NKVD: a fő erőszakszervezet, „tisztogat” a központi, területi és helyi pártvezetésben is, a 30-as években az egész társadalomban  munkatáborok (Javítómunka-táborok Főigazgatósága: GULAG)  Személyi kultusz, marxizmus-leninizmus mint hivatalos ideológia  Cél: az osztály nélküli társadalom elérése a munkásosztály élcsapata, a kommunista párt által

21 6. Az 1936-os sztálini alkotmány (1) A VII. Szovjetkongresszuson fogadják el Sztálin elvtárs kezdeményezésére a) Hivatalos indoka:  a szocializmus, mint a kommunizmus felé vezető út első szakasza kiépítésének befejeződése  valójában inkább ideológiai- politikai nyilatkozat, az évi alkotmányhoz képest kevés államszervezeti változtatás Fő elve: a hatalom egysége Joszif Visszarinovics Sztálin Forrás: pedStalin1943.jpg

22 6. Az 1936-os sztálini alkotmány (2) TH:  Legfelsőbb Szovjet (kétkamarás, formális hatalommal bír)  valójában a Legfelsőbb Szovjet Elnöksége gyakorolja a hatalmat (törvényerejű rendeletek)  valódi népképviselet nincs (bár deklarálják az egyenlő választójogot)  képviselőt jelölni csak a kommunista pártszervezetek jogosultak  a küldöttek visszahívhatók

23 6. Az 1936-os sztálini alkotmány (3) VH: Népbiztosok Tanácsa BH: a bírákat a szovjetek választják Alapjogi katalógus + kötelességek:  főleg szociális és kulturális jogok, klasszikus szabadságjogok alig  a politikai szabadságjogokat is csak a dolgozók érdekeinek megfelelően, a szocialista rend megerősítése céljából lehet gyakorolni  „Aki a szocialista rend megingását akarja, az a nép ellensége.” (Terror.)  Állampártiság, totális diktatúra.

24 27. Az olasz fasizmus és a korporatív állam

25 1. Előzmények A 19. században létrejött az olasz egység, alkotmánya pedig az 1848-as piemonti alkotmány lett:  alkotmányos monarchia  általános férfi választójog (1912)  diffúz pártrendszer: sok kis párt, változó formációk (a legszervezettebb a szocialistáké) Benito Mussolini:  politikai pályáját a baloldalon kezdi, majd  1919-ben megalapítja saját fasiszta mozgalmát,  1921-ben pedig a Nemzeti Fasiszta Pártot,  minél kevésbé tudták a kormányok stabilan irányítani az országot, annál többen hittek a radikális mozgalomnak

26 2. Fasiszta hatalomátvétel (1) 1922-ben – félkatonai milíciák római bevonulásával való fenyegetés hatása alatt – III. Viktor Emmánuel király kormányalakításra kéri fel Mussolinit (a parlamentben pártja csak 7%-kal rendelkezett) Mussolini ezután koalíciós kormányt alakít (14-ből 4 miniszter fasiszta párti) A király által adott rendkívüli felhatalmazás birtokában rövidesen hozzákezd az alkotmányos rend átalakításához Benito Mussolini Forrás: olini_Face.jpg

27 2. Fasiszta hatalomátvétel (2) a) Acerbo-törvény (1923):  a választójogi törvény módosítása: a győztes párt a parlamenti helyek 2/3-át szerzi  1924: a fasiszta párt 2/3-os többséget szerez b) Az ellenzék kiiktatása:  egy szocialista képviselő 1924-es meggyilkolása után az ellenzék a fasiszta milíciák betiltását követeli, majd kivonul a törvényhozásból  Mussolini nem engedi őket vissza, s 1926-ban minden más pártot betilt

28 2. Fasiszta hatalomátvétel (3) c) Állampártiság:  az egyetlen fasiszta párt összefonódik az állammal  az 1920-as évek végétől jogi felhatalmazást kap a képviselőjelöltek listájának összeállítására  minden párttisztviselőt felülről neveznek ki, s állami tisztséget is betöltenek  Mussolini mint Duce vezeti a pártot (vezérkultusz), s mind Capo del Governando a kormányt d) Propaganda:  Mussolini gondosan festi meg és terjeszti magáról a paternalista, tévedhetetlen, szüntelenül népéért munkálkodó vezér alakját  a sajtót, oktatást kontrollálják (1925-től fasiszta vezetésnek veti alá a sajtószerveket)  tudatos tömegkommunikáció  látványos rendezvények, projektek népszerűsítik a rendszert

29 2. Fasiszta hatalomátvétel (4) e) A parlamentáris kormányzás megszüntetése:  1925: alkotmánymódosítás: a kormány csak a királynak tartozik felelősséggel, a parlamentnek nem  1926: Mussolini felhatalmazást kap a rendeleti kormányzásra; ezután átalakítja a parlamentet

30 3. A korporatív állam kiépítése (1) 1928-as választójogi törvény:  a képviselőjelölteket a munkaadók és a munkavállalók konföderációi által összeállított listákról a párt vezető szerve, a Fasiszta Nagytanács választja ki  ezt a 400 fős listát bocsátják a választók elé, akik a listáról igennel vagy nemmel szavazhatnak (kvázi utólagos jóváhagyás)  ha a lista nem kap abszolút igen-többséget, akkor versengő listákat állítanak fel, s a relatív győztes a mandátumok ¾-ét kapja  1929-ben és 1934-ben a választáson már az első fordulóban elsöprő többséggel a támogatják a fasiszta listát 1928 december:  a parlament jogait a Fasiszta Nagytanács kapja (a párt központi szerve)  a kormányfő a központi pártvezetésnek felelős (amelyet ő maga ural)

31 3. A korporatív állam kiépítése (2) 1927-ben 22 korporációt hoznak létre a munkaadók és a munkavállalók tagjaiból  cél: az osztályellentétek erőltetett megszüntetése  a sztrájkot megtiltják, a munkavállalói érdekképviselet fasiszta funkcionáriusokból áll össze (alávetik az állami- ill. pártkontrollnak)  a korporációk csúcsszerve a „Korporációk Nemzeti Tanácsa”, 500 fasiszta taggal  tagjait 1930-tól Mussolini javaslatára a király nevezi ki dekrétummal  1939-től a felsőházat a Korporációk Nemzeti Tanácsa és a Fasiszta Nagytanács (pártvezetés) együttesen adják:  megtörténik a párt és az állam összefonódása Vagyis:  bizonyos társadalmi érdekek kiemelése és meghatározóvá tétele másokkal szemben  a törvényhozás már nem az állampolgárok akaratának kifejezője, hanem a fasiszta párt által fontosnak tartott érdekek közvetítője

32 4. A korporativizmus ideológiája  kiindulópont: a modern társadalmak legfontosabb konfliktusait a tőke és a munka közti ellentétek okozták  ezért a régi politikai szerveződések helyett funkcionális, ágazati gazdasági és hivatásrendi megközelítést kell alkalmazni az állami életben  ez a harmadik út a szocializmussal és a kapitalizmussal szemben  erőteljes állami beavatkozás a gazdaságba: kontrollált magántulajdon

33 5. A Lateráni Szerződés és a konkordátum Lateráni Szerződés (1929):  a „római kérdés” megoldása:  Olaszország elismeri a pápát a Vatikán uralkodójának (szuverén állam: Vatikánváros)  kártalanítást és államkölcsönt fizet neki az egyesítés idején történt kisajátítások fejében  az egyház pedig elfogadja a veszteségeket, s elismeri az Olasz Királyságot a Savoya-ház uralma alatt, Rómát pedig az állam fővárosaként Konkordátum (a szerződés része):  elismeri az egyházi házasság érvényességét  bevezeti a középfokú hitoktatást  biztosítja a katolikusok egyesülési jogát  egységesen szabályozza a püspöki székek betöltését (az olasz püspököket a pápa az állam jóváhagyása után nevezi ki)

34 6. Bukás 1943: a háborús vereségek hatására Pietro Badoglio tábornok alakít kormányt, majd fegyverszünetet kér Mussolini Észak-Olaszországban létrehozza a Szálói Köztársaságot (náci bábállam), de ez a szövetséges csapatok előrenyomulásának következtében 1945-ben megszűnik

35 28. A nemzetiszocialista német állam

36 1. Hitler hatalomra jutása  1930-ban az NSDAP 18,3%-ot szerzett a választáson és a második legerősebb párt lett a Reichstagban (107 hely)  1932-ben Paul von Hindenburg ellenjelöltjeként fel is lép Hitler az elnökválasztáson, de alulmarad  1932-ben újabb parlamenti választásokat tartanak (Franz von Papen kinevezett kormányfő kéri), de ezen a választáson az NSDAP lesz a befutó (230 hely)  A középpárti kormány lehetetlen (náci és kommunista többség)  Még ugyanabban az évben feloszlatják a Reichstagot, az NSDAP az újabb választáson 196 helyet szerez  Hindenburg először Kurt von Schleicher tábornokot kéri fel kancellárnak, aki azt ígéri, hogy többséget szerez a szociáldemokratákkal és Gregor Strasser „disszidens” náci táborával  de a koalíciót nem sikerül összehozni, s ekkor Hindenburg kinevezi Hitlert kancellárnak, Franz von Papent pedig alkancellárnak  a parlamentben nincs náci többség, a kormánynak 4 náci tagja van  az 1933-as Reichstag-tűz után Hitler kivételes rendelkezéseket hoz, kommunista és szociáldemokrata képviselőket börtönöznek be  1933 márciusában a választáson az NSDAP 44%-ot szerez, a Német Nemzeti Párttal (DNVP) együtt többsége van

37 2. Kivételes jogrend (1) A) „A nép és az állam védelméről” szóló szükségrendelet, 1933 február (a Reichstag-tűz után, elnöki rendelet):  felfüggeszti az alkotmány egyéni és polgári szabadságjogokat garantáló fejezeteit  felhatalmazza a birodalmi kormányt, hogy szükség esetén vegye át a hatalmat a szövetségi tagállamokban Adolf Hitler Forrás:

38 2. Kivételes jogrend (2) B) Felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz):  a katolikus Centrum Párt támogatásával megvolt a szükséges kétharmados többség, tartalma:  lényegében a birodalmi kormányra bízza a törvényalkotás, alkotmánymódosítás, költségvetés-elfogadás és nemzetközi szerződéskötés jogkörét  egyesítették a TH és VH ágakat:  a kormány által hozott törvényeket nem az államfő, hanem a kancellár hitelesítette és hirdette ki

39 2. Kivételes jogrend (3) Háromfajta jogforrás:  birodalmi törvény (Reichsgesetz) (kancellár + kormány alkotja, ritkán a Reichstaggal együtt)  vezéri rendelet (Führerverordnung) (kancellár hozza)  vezéri utasítás (Erlaß des Führers) (kancellár hozza) A felhatalmazás 4 évre szól, de többször is meghosszabbítják A Reichstag évente csak néhány napot ülésezett, s ilyenkor csak egyszer tárgyalja meg a javaslatot, módosító indítványt sem tehet  Formailag alkotmányos hatalomátvétel (a parlamentből levezethető koncentrált hatalom),  de tartalmilag nem alkotmányos hatalomgyakorlás (pl. a hatalmi ágak elválasztása nem érvényesül).

40 3. A hatalomkoncentráció további lépései (1)  önkormányzati testületek feloszlatása (1933. március 31.)  választásokat nem írnak ki, hanem a parlamenti mandátumarányok szerint osztják ki újra a helyi testületek mandátumait  a szövetségi államszervezet megszüntetése (1933. április 7.)  Poroszország kivételével feloszlatják a tagállamok parlamentjeit, az elnök a kancellár által javasolt helytartókat nevez ki (csak a kancellárnak vannak alávetve), helyi felhatalmazási törvények  pártok feloszlatása (1933. július 14.)  1933 végén külön törvény születik a párt és az állam egységéről (párhuzamos ill. egybefonódó szervezet)

41 3. A hatalomkoncentráció további lépései (2)  az elnöki és kormányfői tisztség egyesítése (1934 augusztus)  Hitler így – Hindenburg halála után – „vezér és birodalmi kancellár”  agresszív „nácifikálás”  minden intézmény élére párthű személyeket ültetnek  Népfelvilágosítási és Propaganda Minisztérium  Goebbels felügyeletet gyakorol a sajtó felett  a kulturális élet szektorait hét kamara ellenőrzi  csak nemzetiszocialista érzelmű művészek, tudósok folytathatnak nyílt művészeti, tudományos tevékenységet

42 3. A hatalomkoncentráció további lépései (3)  centralizált közigazgatás  politikai felügyelet alatt  politikai bíráskodás  Népbíróság: a rendes bíróságok sem a közigazgatás törvényes működését nem kontrollálják, sem a büntető ügyekben nem működnek ügydöntő hatóságként  állami terror  Gestapo (politikai rendőrség): döntéseit bíróság sem vizsgálhatja felül  zsidó származásúak elnyomása  az 1935-ös nürnbergi törvények nyomán kiszorítják őket a közszolgálatból, sajtóból, értelmiségi állásokból, megtiltják az árja németek és a zsidók közti házasságot, megvonják tőlük a bírósági védelmet, megfosztják őket öröklési joguktól


Letölteni ppt "Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 X. Autokrata és totális államok Európában 23.Spanyolország és Portugália a két világháború között [Tk. 414-416."

Hasonló előadás


Google Hirdetések