Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Polgári jogi szabályok és környezetvédelem (új Ptk. szerint) Bándi Gyula.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Polgári jogi szabályok és környezetvédelem (új Ptk. szerint) Bándi Gyula."— Előadás másolata:

1 Polgári jogi szabályok és környezetvédelem (új Ptk. szerint) Bándi Gyula

2 Bevezetés A polgári jog működőképessége függ: a jogalanyok reakcióitól, a jogsérelem felismerése és annak eltűrése készségétől, a jogalkalmazók (bíróságok) új kihívásokhoz való alkalmazkodóképességétől és tehát nem a polgári jogviszonyok alapvető jogi megjelenésétől! Ugyanakkor jelentős szerepe lehet a jogi feltételeknek a tényleges érvényesülésben, pl. az egyértelmű megközelítés vagy a jogsérelmet szenvedettek garanciái révén. A ma hatályos és új Ptk. sorrendjében egyaránt szóba kerülhet: a személyek jogi védelme, a szomszédjog, a birtokvédelem és különösen a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség.

3 MÁSODIK KÖNYV - AZ EMBER MINT JOGALANY évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. (2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. 3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult. 2:43. § [Nevesített személyiségi jogok] A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

4 XII. CÍM A SZEMÉLYISÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK SZANKCIÓI 2:51. § [Felróhatóságtól független szankciók] (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint....

5 Sérelemdíj 2:52. § [Sérelemdíj] (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. (2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. (3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg. 2:53. § [Kártérítési felelősség] Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. 2:54. § [A személyiségi jogok érvényesítése]

6 Fővárosi Ítélőtábla - 6.Pf /2009/3. Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. Az I-IV. rendű alperesek tevékenységének a lakókörnyezetre, valamint közvetlenül az I. rendű felperes egészségére gyakorolt hatása alapján megállapította azt is, hogy sérelmet szenvedett az egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez fűződő személyiségi jogai is, mely kiváltotta az I-IV. rendű alperesek nem vagyoni kártérítés fizetési kötelezettségét.”

7 ÖTÖDIK KÖNYV, DOLOGI JOG ELSŐ RÉSZ A BIRTOK I. CÍM A BIRTOK ÉS A BIRTOKVÉDELEM II. Fejezet A birtokvédelem 5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem] (1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom). (2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. (3) Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben. (4) Közös birtokesetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását. (5) A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

8 Birtokvédelem 5:6. § [Önhatalom] (1) A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet. (2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. 5:7. § [Birtokper] (1) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. (2) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. 5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján] (1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. (2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre -jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni. (3) A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. (4) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított. (5) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

9 IV. CÍM A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS VÉDELME VI. Fejezet A használat és a hasznok szedésének joga 5:23. § [A dolog használatának általános magánjogi korlátja] A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

10 Fővárosi Ítélőtábla - 6.Pf /2009/3. Bizonyítottnak látta, hogy az alperesi ingatlanon a szükséges engedélyek hiánya ellenére, folyamatos, ipari méretű tevékenység - különösen földmunkagépek és nehéz gépjárművek mozgatása, javítása, indítása és motorpróbája - folyik, mely a kertvárosi lakókörnyezettel nem egyeztethető össze és a szomszédok - köztük a felperesek - nyugalmát a tőlük elvárható tűréshatárt messze meghaladóan, szükségtelenül zavarja. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint ennek alapján, a Ptk § és a Ptk § (1) bekezdésének előírásaira figyelemmel fennáll az I-IV. rendű alperesek kártérítési felelőssége.

11 Debreceni Ítélőtábla - Pf.II /2011/5. szám Alperesi ingatlanok forgalmi értékcsökkenésével összefüggő igényérvényesítése „... a perbeli jogvita elbírálása során a Ptk §- a is irányadó,... a szomszédjogi szabályok sérelme olyankor is bekövetkezik, ha a szomszédos ingatlanon végzett ipari tevékenység zajjal vagy levegőszennyezéssel jár, ugyanis a hatósági engedély alapján működő üzem is köteles gondoskodni arról, hogy a szomszédos ingatlan használatát szükségszerűen ne zavarja.”

12 NEGYEDIK RÉSZ: FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁRÉRT XXVI. CÍM A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYA ÉS KÖZÖS SZABÁLYAI § [A károkozás általános tilalma] A törvény tiltja a jogellenes károkozást § [A felelősség általános szabálya] Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható § [Jogellenesség] Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt a) a károsult beleegyezésével okozta; b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl; c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

13 Kártérítés § [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia § [A kártérítési kötelezettségterjedelme] (1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. (2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; b) az elmaradt vagyoni előnyt; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. (3) A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. (4) A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

14 Kártérítés § [A károsodás veszélye] Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest a) tiltsa el a veszélyeztető magatartástól; b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére; c) kötelezze megfelelő biztosíték adására § [Többek közös károkozása] (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges. (2) A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség alkalmazását, ha a károsult a kár bekövetkeztében maga is közrehatott, vagy ha az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt. … (3) A károkozók a kárt egymás között magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában viselik. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozók egymás között egyenlő arányban viselik. (4) A többek közös károkozásának szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna, vagy nem állapítható meg, hogy a kárt melyik magatartás okozta.

15 Kártérítés 6:525. § [Károsulti közrehatás] (1) A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. (2) A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani. (3) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős. 6:526. § [A károkozásért való felelősség korlátozása és kizárása] A szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

16 Kártérítés 6:527. § [A kártérítés módja] (1) A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. ( 2) A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat. (3) A bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez; a kártérítésnek azt a módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.... 6:531. § [Az általános kártérítés] Ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas. 6:532. § [A kártérítés esedékessége] A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. 6:533. § [Elévülés] (1) A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül....

17 Fővárosi Ítélőtábla - 10.Gf /2009/6. Környezetszennyezésen alapuló, szerződésen kívüli kárigény felperesi érvényesítésére tekintettel az elsőfokú bíróság - összhangban a Legfelsőbb Bíróság Pf /2001/5. számú részítéletével - helytállóan tekintette a jogvita elbírálására irányadónak az évi LIII. tv § (1) bekezdésén keresztül alkalmazandó Ptk §- ában foglaltakat, melynek (1) bekezdése utolsó fordulata kifejezetten akként rendelkezik, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenység szabályait kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységgel másnak kárt okoz. Ez okból annak, hogy az július 20-i megállapodás megkötésekor a fenti törvény még nem lépett hatályba, nincs jelentősége, emellett az akkor hatályos évi II. tv. 46. §-a az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítésére ugyancsak a Ptk. fokozott veszéllyel járó tevékenységére vonatkozó szabályait rendelte alkalmazni.

18 Debreceni Ítélőtábla - Pf.II /2011/5. szám Az ítélőtábla ezért a felelősség jogalapja körében fenntartja azt a részítéletében is kifejtett jogi álláspontját, hogy az alperest nem csupán a Ptk §-ának (1) bekezdése alapján, de vétkességi alapon is a 339. § (1) bekezdés szerint helytállási kötelezettség terheli a felperesi ingatlanok forgalmi értékének a csökkenéséért.

19 Fővárosi Ítélőtábla - 10.Gf /2009/6. A kerületi,.... hrsz.-ú,.... szám alatti ingatlan területén a II. világháború előtt kavicsbánya működött, a háború után állami tulajdonba került ingatlanon kialakult kavicsgödrökből 1955 és 1961 között kilenc pakuratároló medencét alakítottak ki akként, hogy a kavicsgödröket mesterséges gátakkal tavakra osztották, és a szigeteletlen gödrökbe a terület mellett kialakított iparvágányon bejövő tartálykocsikból beengedték a pakurát július 20-án a felperes bérbeadóként, az alperes bérlőként megállapodást kötött a.... hrsz.-ú bérelt terület környezetszennyezésének a rendezésére. A veszélyes üzem működéséből eredő kártérítési követelés a Ptk § (4) bekezdése szerint három év alatt évül el, ennek figyelembevételével arra vont következtetést, hogy az elévülési határidő - mely július 20-án kezdődött július 20-án lejárt, így a követelés az szeptember 27-i levélben történő igényérvényesítés időpontjában már elévült, a Ptk §-a alapján fennálló kárfelelősségre irányadó általános ötéves elévülési határidő azonban nem telt le. Az alperesnek a kimentéséhez azt kellett bizonyítania, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható; az elsőfokú bíróság arra vont következtetést... tanúvallomása, valamint az 1995-ös megállapodás alapján, hogy az alperes az es évek eleje óta birtokolta az ingatlant, és üzemeltette a pakuratavakat, anélkül, hogy a környezetre veszélyes anyagok elzárásáról gondoskodott volna.

20 XXVII. CÍM - A FELELŐSSÉG EGYES ESETEI LXVIII. Fejezet - Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért 6:535. § [A veszélyes üzemi felelősség] (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. (2) A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. (3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik.

21 Veszélyes üzem és társai 6:536. § [Az üzembentartó] (1) A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik. (2) Ha a veszélyes üzemnek több üzembentartója van, őket közös károkozónak kell tekinteni. 6:537. § [A károsulti közrehatás szabályai] (1) Az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott. A kármegosztásnál a tevékenység fokozottan veszélyes jellegét az üzembentartó terhére kell figyelembe venni. (2) Ha vétőképtelen személy elhárítható magatartásával a károkozásban közrehatott, az üzembentartót a vétőképtelen károsulttal szemben teljes felelősség terheli. Az üzembentartó a vétőképtelen személy gondozójával szemben az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával megtérítési igényt érvényesíthet.

22 Veszélyes üzem és társai 6:538. § [Elévülés] A veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés három év alatt évül el. 6:539. § [Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál] (1) Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles. (2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel. (3) Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli. (4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik.

23 Luganói Egyezmény (1993) A tárgyi hatály: veszélyes tevékenység fogalma, amely részben veszélyesnek minősülő anyagokhoz, illetve genetikailag módosított szervezetekhez kapcsolódik, részben pedig a hulladékkal kapcsolatos tevékenységeket foglalja magában, de ezen tényezők az esetek minél szélesebb körére kiterjesztően értelmezhetők. A veszélyes tevékenységek nem önmagukban, hanem a tevékenység tárgyául szolgáló tényezőkkel egyetemben vizsgálandók és a tevékenység veszélyessége tárgyának minősítésétől függ. Mindenesetre a hatály e fogalom révén némileg szűkítve jelenik meg.

24 Luganói Egyezmény (1993) 2. A személyi hatály - üzemeltető: „aki a veszélyes tevékenység felett ellenőrzést gyakorol”. Mi az ellenőrzés: „Az ellenőrzés fogalmát a hatékony vagy a teljes körű irányítás fogalmaival összefüggésben kell tekinteni, szem előtt tartva az összes jogi, pénzügyi és gazdasági körülményt, amelyek segítségével meg lehet határozni a tevékenységért felelős személyt, azaz, hogy kinek áll hatalmában eldönteni, hogy a tevékenységet milyen módon végzik el.”

25 Luganói Egyezmény (1993) 3. A fogalmak: a kár fogalma: „a) halál vagy személyi sérülés; b) a tulajdonban okozott kár és anyagi veszteség, a károkozó létesítményben és az üzemeltető adott, veszélyes tevékenységhez tartozó telephelyen lévő tulajdonában keletkezett kárt kivéve; c) a környezet károsodásából származó, az a) és b) pontokban meghatározott károsodási körön kívül eső kár vagy veszteség, feltéve, hogy a környezet károsodásából eredő kártérítés, a károsodásból eredő elmaradt hasznot nem számítva, a megtett vagy sorra kerülő helyreállítás költségeire korlátozódik; d) a megelőzési intézkedések költségei és az ezek által okozott anyagi veszteség vagy kár, addig a mértékig, amennyiben az a)–c) közötti pontok szerinti veszteség vagy kár a veszélyes anyagok, genetikailag módosított organizmusok vagy mikroorganizmusok veszélyes tulajdonságai, illetve a hulladék következményeként jelentkezik.”

26 Luganói Egyezmény (1993) 4. A környezet fogalmát a konvenció általánosan határozza meg, három részre osztva azt: „a természeti erőforrások, biotikusak és abiotikusak egyaránt, mint amilyen a levegő, víz, talaj, fauna és flóra, illetve az egyes elemek közötti kölcsönhatások; olyan vagyontárgyak, melyek a kulturális örökség részét alkotják; és a táj jellegzetes vonásai.” A káresemény fogalma a következő elemekből áll: hirtelen bekövetkező esemény, vagy események folyamata, vagy azonos eredetű események sorozata, feltéve mindhárom esetben, hogy azok kárt okoznak, illetve a károkozás közvetlen és súlyos veszélyével járnak.

27 Luganói Egyezmény (1993) cikk - kimentési okok listája: az első kör a vis maior eseteit sorolja fel, a háborút, terrorakciót, polgárháborút, felkelést vagy kivételes, megismételhetetlen és elháríthatatlan természeti jelenséget; a második eset arra vonatkozik, ha valamely harmadik személy szándékosan akart kárt okozni, az üzemeltető biztonsági intézkedései ellenére; a harmadik esetben a károkozás abból ered, hogy az üzemben tartó valamely hatóság rendelkezését vagy más kötelező határozatát teljesíti; a negyedik esetben a szomszédjoghoz hasonlóan felmerül a helyben szokásos mértékű zavarás, jelen esetben a helyi körülményekhez képest elviselhető mértékű szennyezés kérdése, amely szintén kivételt jelent a hatály alól (itt azonban ki kell emelni, hogy ez neme jelenti azt, hogy az általános, felróhatósági felelősségi alakzat ne kerülhetne szóba!); végezetül kimentési ok az is, ha a károkozás a kárt szenvedett érdekében álló jogszerű tevékenysége eredménye, feltéve, hogy számára ésszerű volt a kérdéses veszélyes tevékenységgel kapcsolatos kockázat viselése.

28 Luganói Egyezmény (1993) 6. A károsult, illetve az olyan személy felróható közrehatása, akiért a károsult felelősséggel tartozik. Károkozási folyamat, illetve sorozat esetében egyetemlegesség, de lehet ellenbizonyítással élni. A második egyetemlegességi szabály pedig a különböző forrásból származó, különböző károsító tevékenységekre vonatkozik. Kötelező anyagi biztosítékok - kötelezve a szerződő feleket, hogy teremtsék meg a pénzügyi fedezet lehetőségét. Az előforduló legismertebb biztosítékok : az önkéntes pénzügyi biztosíték, meghatározott pénzügyi garancia készen tartására – ez lehet bankszámlán elkülönített módon avagy biztosítótársaság útján stb. Megengedhető a rendelkezésre álló biztosítékok által lefedett anyagi érték korlátozása. Az egyezmény harmadik fejezetének témája az információhoz jutás joga. Az elévülési idő: szubjektív: 3 év. Objektív elévülési idő 30 év. A 30 év a tevékenységi láncok esetében az utolsó eseménytől, hulladéklerakó esetében az utolsó hulladéklerakástól számít.

29 Nemzetközi környezetjog és kártérítés Az olajszennyezéssel kapcsolatos polgári jogi felelősség egyezménye (Brüsszel, 1969, módosítva az IMO évi jegyzőkönyvével) a hajókról származó szennyezéssel foglalkozik A felelősség objektív felelősség, amelynek kizárási feltételeit fogalmazza meg az Megjelenik az egyetemleges felelősség intézménye is. Egyebekben a felelősség mértékét összegszerűen határozza meg az Egyezmény, amelyen belül a tulajdonos alapot hoz létre a káresemény esetén, amiből a felelősség tényleges megállapítása esetén a károsultak kielégíthetik igényeiket. A 2000 tonnánál több olaj szállítására alkalmas hajók tulajdonosainak kötelező biztosítékot kell adniuk (pl. bankgarancia) vagy biztosítással kel rendelkezniük, amit az államok hatóságai igazolnak. A kárigény a kár bekövetkeztétől számított 3 év alatt évül el, de létezik egy 6 éves objektív határidő is.

30 Nemzetközi környezetjog és kártérítés 2. A bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről is született egyezmény (London, 2001). A fenti szabályoknak megfelelően objektív felelősség érvényesül, lehetséges egyetemleges felelősség is, és e téren is feltétel a kötelező biztosítás vagy pénzügyi biztosíték megléte, amelyet igazolvány tanúsít.

31 Nemzetközi környezetjog és kártérítés 3. Veszélyes és Ártalmas Anyagok Tengeren Történő Szállításával Kapcsolatos Károkkal Kapcsolatos Felelősség Egyezménye (HNS), amelyet 1996-ban fogadtak el. Tekintettel arra, hogy még nem lépett hatályba, áprilisában egy jegyzőkönyv alapvetően felülírta a HNS Egyezmény szabályait. A HNS anyagok azon anyagok, amelyeket az IMO egyezmények és kódexek tartalmaznak. Ilyen az olaj, más veszélyes anyagok, gázok, stb. A felelősség itt is objektív, és magában foglalja a kötelező biztosítást és ennek igazolását. A kárfelelősség limitje ezen egyezményben is megjelenik, illetve egy HNS Alap, amelyet az ilyen anyagok szállítói adnak össze, meghatározott HNS mennyiség után.

32 Nemzetközi környezetjog és kártérítés A Bázeli Jegyzőkönyv a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításából és ártalmatlanításából fakadó kárfelelősségről és kártérítésről (1999), amely még nem lépett hatályba. A kár fogalmi körébe tartozik a személyt érő kár, a vagyoni kár, a környezet használatával kapcsolatos elmaradt hasznok, a károsodott környezet helyreállításának költségei, a megelőzés költségei egyaránt. A felelősség objektív felelősség. Egyetemleges felelősséget feltételez az egyezmény többek károkozása esetében. Az elévülés 10 év objektív határidő, 3 éves szubjektív határidő jelenik meg. A folyamatos magatartások esetében a legutolsó esemény lesz a kiindulási pont. A felelősségnek pénzügyi korlátai vannak, illetve szükséges a pénzügyi biztosítékok léte, mint pl. biztosítás, amely ugyancsak korlátozott. Szó esik a felelősség által nem fedezett károk miatt egy lehetséges pénzügyi alap létrehozásáról.


Letölteni ppt "Polgári jogi szabályok és környezetvédelem (új Ptk. szerint) Bándi Gyula."

Hasonló előadás


Google Hirdetések