Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mai dinamikus irányzatok Szelfpszichológia. Heinz Kohut (1913-1981) élete:  Bécs, orvosi diploma  1939-ben Londonba menekül  1940-ben Chicagoba megy,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mai dinamikus irányzatok Szelfpszichológia. Heinz Kohut (1913-1981) élete:  Bécs, orvosi diploma  1939-ben Londonba menekül  1940-ben Chicagoba megy,"— Előadás másolata:

1 Mai dinamikus irányzatok Szelfpszichológia

2 Heinz Kohut ( ) élete:  Bécs, orvosi diploma  1939-ben Londonba menekül  1940-ben Chicagoba megy, és a 40-es években az egyetemen tanít neurológiát és pszichiátriát  Már Bécsben elkezdett pszichoanalízisét folytatja  Az APAA elnöke egy évig

3 Művei  Kohut, H. (1959). Introspection, empathy and psychoanalysis: An examination of the relationship between modes of observation and theory. Journal of American Psychoanalytic Association, 7:  Kohut, H. (1966). Forms and transformations of narcissism. Journal of the American Psychoanalytic Association, 14:  Kohut, H. (1968). The Psychoanalytic Treatment of Narcissistic Personality Disorders. Psychoanalytic Study of the Child, 23:  Kohut, H. (1971). The Analysis of the Self. New York: International Universities Press.  Kohut, H. (1972). Thoughts on Narcissism and Narcissistic Rage. Psychoanalytic Study of the Child, 27:  Kohut, H. (1974). Remarks about the formation of the self. In: The Search for the Self (ed.) Ornstein, P., (1978). 2: New York: Int. Univ. Press  Kohut, H. (1977). The Restoration of the Self. New York: International Universities Press.  Kohut, H. (1979). The Two Analyses of Mr. Z. International Journal of Psychoanalysis. 60:3-27.  Kohut, H. (1980). Summarizing reflections. In Advances in Self Psychology, ed. A. Goldberg, New York: International Universities Press.  Kohut, H. (1982). Introspection, empathy, and the semi-circle of mental health. International Journal of Psychoanalysis, 63:  Kohut, H. (1984). How Does Analysis Cure? ed. A. Goldberg and P. Stepansky. Chicago: University of Chicago Press.  Kohut, H. (1985) Self Psychology and the Humanities. C. Strozier, ed. New York: W. W. Norton, 290 pages.  Kohut, H. (1987) The Kohut Seminars on Self Psychology and Psychotherapy with Adolescents and Young Adults. M. Elson, ed. New York: W. W. Norton, 318 pages.  Kohut, H. ( ) The Search for the Self. Selected Writings of Heinz Kohut: P. Ornstein, ed. Four volumes. New York: International Universities Press.

4 Kohut szerepe a pszichoanalízis megújításában:  Kohut may well have saved psychoanalysis from itself. (Charles Strozier)  (Kohut valószínűleg megmentette a pszichoanalízist önnönmagától.)

5 Mit tanultunk Kohutról?  Nárcizmus  Tükrözés  Szelftárgy

6 A szelf fogalma  A szelf érzeteinkből, érzéseinkből, gondolatainkból, továbbá önmagunk és a világ iránti attitűdjeinkből szövődik össze.  A szelf olyan mentális rendszer, amely a személy szubjektív élményeit egy sor fejlődési szükséglethez viszonyítva szervezi (szelftárgy szükségletek).  Ezek a szükségletek kulcsszerepet játszanak a szelf fenntartásában, a személy életének külső figurái által kerülnek (vagy nem kerülnek) kielégítésre.

7 A szelf formái  Nukleáris szelf  Virtuális szelf (a szülőkben)  Grandiózus szelf  Kohezív szelf

8 A nárcizmus  Nem kóros, hanem normális fejlődési jelenség  Az egészséges nárcisztikus fejlődés a kohezív szelfstruktúra megszilárdítása irányában halad.  A nárcisztikus fejlődésvonal vezérli szubjektív élményeinket, arra sarkall hogy energiát fektessünk önkifejezési és önfejlődési szükségleteink kielégítésébe.

9 A kohézív szelf fejlődése  Három tengely mentén Grandiozitás Idealizációs A másikhoz való kapcsolódás

10 Grandiozitás  Képesség arra, hogy pozitív és szilárd énképet tartsunk fenn, egészséges ambíciókat fejlesszünk ki, és jelentésteli feladatokhoz és projektekhez köteleződjünk el

11 Idealizáció  Képesség arra, hogy célirányos eszméket tudjunk kialakítani és megvalósítani

12 A másikhoz való kapcsolódás  Képesség arra, hogy kommunikáljuk érzéseinket a számunkra jelentős mások számára, bensőséges kapcsolatokat alakítsunk ki, és nagyobb csoportok és szervezetek tagjává váljunk

13 A kohéziót akkor éljük meg, ha  Minőségek, ambíciók, ideálok és értékek stabil, pozitívan értékelt és kongruens készletével rendelkezünk,  céljainkat pedig úgy vagyunk képesek elérni, hogy eközben nem utasítanak el bennünket a számunkra fontos személyek és referenciacsoportok, illetve nem szigetelődünk el ezektől

14 A szelf zavarai  Aki a különböző dimenziók mentén nem megfelelően tud fejlődni, annak problémái lesznek az önbecsülésével, A realisztikus célok megfogalmazásával, A másokhoz való empatikus viszonyulással

15 A szelftárgy szükségletek szerepe  Kohut szerint a kohéziv szelf kialakulása annak függvénye, hogy mennyire elérhetőek és mennyire válaszkészek a fontos mások.  Csecsemőkorban a gyermek szelfje még éretlen, a baba teljesen gondozóira, mint a szelfkohézió külső forrásaira kénytelen hagyatkozni.  A függőség fokozatosan csökken, de korlátozottan egész életünkben fennmarad.

16 A szelftárgy  Amikor ‘A’ egyén azt igényli ‘B’ egyéntől, hogy az utóbbi elégítse ki az ő énfelnagyító vagy énfenntartó (nárcisztikus) szükségleteit, amelyeket maga ‘A’ egymagában nem képes kielégíteni, akkor ‘A’ szelftárgyként kezeli, illetve használja ‘B’-t. Ebben a vonatkozásban Kohut úgy érvel, hogy ‘A’ minden ilyen alkalommal azt várja ‘B’-től, hogy úgy viselkedjen, mintha nem független és különálló lény volna, hanem ‘A’ szelfjének része.

17 Három fő szelftárgy szükséglet  Tükrözés  Idealizációs és  Ikerállapot

18 Mi a tükrözés igénye?  Az az igény, hogy kiváló tulajdonságainkért és teljesítményeinkért csodálattal adózzanak nekünk  Az igény kielégítése, vagyis az, ha mások nagyra értékelnek bennünket, és büszkék jó tulajdonságainkra és teljesítményeinkre, maga után vonja annak kialakulását, amit Kohut úgy nevezett, hogy egészséges “grandiozitás” érzés

19 Mi az idealizáció iránti igény?  Az az igény, hogy idealizált képet formáljunk a jelentős másokról, és úgy érezzük, hogy összeolvadunk az így kialakult idealizált szelftárggyal.  Az azonosulás e formája révén a gyermek biztonságosabban haladhat át a fejlődés szakaszain, és internalizálhatja, belsővé teheti azt a képességet, hogy eszméket tápláljon magában, és magas, ámde mégis realisztikus célokat tűzzön maga elé.

20 Mi az ikerállapot igénye?  Az az igény, hogy hasonlóakká váljunk másokhoz, és kapcsolatokat tartsunk fenn velük  Ennek a szükségletnek a kielégítése elősegíti, hogy a gyermek elsajátítsa a közösség kódjait és kifejlessze magában a társas élet és az empátia készségét, valamint az összekapcsoltság érzését

21 A szelftárgy szükségletek és a kohézív szelf között dinamikus kölcsönhatás van:  A szükségletekre adott empatikus válasz elősegíti a kohéziót  A kohézió megszilárdulásával egyre kisebb lesz a szelftárgy szükséglet  Kohut „átalakító internalizációnak” nevezte az önszabályozási funkcióknak az internalizációját, amelyeket az élet kezdetén a szülők látnak el, és az egyén fokozatosan szert tesz arra a képességre, hogy ezeket a funkciókat autonóm módon hajtsa végre

22 Ha a szülők szelftárgyként működése  Sikeres: akkor a csodálat szükséglet, az omnipotens figurák és az ikerállapot iránti szükséglet megszelídül, és egészséges nárcizmussá alakul át  Sikertelen: akkor az átalakító internalizáció folyamata zavart szenved, és megjelenhet a kóros nárcizmus

23 Ha az átalakító internacionalizáció folyamata zavart szenved  Kóros nárcizmus: fennmarad a csodálat, a hatalmas mások és az ikerélmények iránti szükséglet  “Kapcsolatkerülő személyiség”: védekező módon kerüli a szelftárgyélményeket, és letagadja a szelftárgy iránti szükségleteit.

24 Hasonlóság a kötődés-elméletekkel  A kohezív szelf annak függvénye, mennyire elérhetők és válaszkészek a fontos mások  A kötődési szükségletek az emberi élet tartós alappillérei

25 A kötődéstől való megfosztottság két különböző pszichológiai reakciót válthat ki: szorongóan kötődő személyiség (aki túlzásba viszi kötődési válaszait azért, hogy több szeretetet és támogatást nyerjen másoktól, mivel ezek az igényei gyermekkorában nem vagy csak megbízhatatlanul elégültek ki) a szelftárgy szükségletek elkerülése hasonló a kötődési szükségletek elkerüléséhez, illetve deaktiválásához (a jelentős másokkal való traumatikus interakciókra adott védekezés).

26 Empirikus vizsgálatok  Mérés: Nárcisztikus személyiségzavar skála (Ashby, Lee, Duke, 1979) Nárcisztikus Személyiségleltár (Raskin, Hall, 1979)  Szelftárgy Szükséglet Leltár (Banai, Mikulincer, Shaver, 2005)

27 A SONI faktorai  Tükrözési szükséglet  Idealizációs szükséglet  Ikerállapot szükséglet  Tükrözés elkerülése  Idealizáció és ikerállapot elkerülése

28 A fejlődés más elméletei

29 Daniel Stern ( )  A csecsemő személyközi világa (1985)

30 A csecsemő fejlődésében központi szerepű az önérzékelés  Bizonyos önérzékelések a tudat és nyelv előtt léteznek  A társas működéshez kapcsolódó önérzékelések (hatóerő, egység, folytonosság, affektivitás, szubjektivitás-interszubjektivitás, jelentésátvétel) zavara patológiához vezet  A szelfet mindig is nagyon fontosnak tartották a klinikusok  A fejlődés ugrásszerűen látszik végbemenni

31 A csecsemő fejlődésének tartományai

32 A viszonyulásmód tartományai

33 A fejlődés lépései:  0-2 hó bontakozó önérzékelés: a csecsemők egyfajta integrációs képességgel rendelkeznek (pl. „amodális észlelés”)  Képesség a tanulásra és alkotásra  Zavart fejlődés: schizofrénia, pszichózis  Kognitív fejlődés: Piaget  Érzelmi fejlődés: Freud

34 Magérzékelés: a szelf a másikkal szemben  2-7 hó  Integrált epizodikus emlékek  Én-állandók: Hatóerő Önmagunk egysége Ön-affektivitás Önmagunk története  Az én-állandók integrációja

35 A szelfmagérzékelés: A szelf a másikkal együtt  A RIG-ek (reprezentációi azoknak az interakcióknak, amelyek generalizálódnak)  A felidézett társ

36 A szubjektív önérzékelés  7-15 hó  Tudat-elmélet – egymással érintkező különálló elmék  Interszubjektivitás  Affektív összehangolás

37 Verbális önérzékelés  A 15. hónaptól  Önmagunk objektív szemlélete  Szimbolikus játék  Nyelvhasználat  A nyelv elidegenítő hatása a szelfélményre és az együttlétre

38 Különbségek az analitikus felfogáshoz képest  Figyelembe veszi a kísérleti fejlődéslélektan eredményeit  Az önérzékelés az öntudat és a nyelv előtt is létezik  Nincs „keveredés” a külvilággal, sem „szimbiózis”  Kétségbe vonja az eddigi szakaszolást és szakasz-felfogást

39 Jacques Lacan (1901 – 1981)

40 Élete  1934 pszichoanalitikus  1949 előadás a tükör-stádiumról  1953 A beszéd és a nyelv funkciója és mezője a pszichoanalízisben  1955 előadást tart a bécsi Neuropszichiátriai Klinikán La chose freudienne címmel.  1956 Megjelenik a La Psychanalyse című folyóirat első száma Lacan ből származó írásaival.  1958 A fallosz jelentése  1961 Az edinburghi kongresszuson kizárják Lacant a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesületből  1963 törlik Lacant a kiképző analitikusok listájáról; a Sainte-Anna klinikán vezetett szemináriumát megszüntetik.  1964 saját iskolát alapít, az École Française de Psychanalyse-t.  1966 Écrits címmel megjelennek összegyűjtött tanulmányai.  1969 Az 1967 óta az E.F.P.-n belül folytatott vita a kiképző analízisről néhány Lacan-tanítvány kilépéséhez és a Quatrieme Groupe megalakításához vezet.  1980 Lacan feloszlatja iskoláját, és megalapítja a Cause Freudienne-t.

41 Lacan újításai  A pszichoszexuális fejlődésről 0-6 hó: a Valódi 6-18 hó: tükör-stádium (az én-funkció formálója) – előtte csak „szétszabdalt” testet láthatott a gyermek. Ideális én, az Imaginárius rend 18 hó- 4 év: A nyelvelsajátítás tovább távolítja az embert a Valóditól. Az Ödipusz-stádium, a Szimbolikus rend

42 A Valódi  A lét anyagisága  A teljesség, betöltöttség ideje. Nincs más, csak a szükséglet  A nyelv megjelenésével elveszítjük  Jel  Jelölő  Az örömérzéket vezeti

43 Tükör-stádium  önmagunkhoz hozzárendeljük a környezetünkben látható képeket  elidegenítő azonosulás, amikor a gyerek felismeri, azaz félreismeri magát a tükörben  különálló létének tudatára ébred  ennek mintájára fogunk később, egész életünk során képekkel azonosulni – ez a kép az ego

44  „Az ego az, ami legbiztosabban szembehelyezkedik a lét igazságával. Az ego magába sűríti a személy összes eszményét, mindazt, ami lenni szeretne, és mindazt, aminek gondolja magát. Az ego a szelf másikja, ami lemásolta, és rádermedt a szelfre, mint valami pontatlan öntvény.”

45 Az Imaginárius Rend  Elsődlegesen narcisztikus  A környezettől ill. az anyától való különállás szorongáskeltő, a veszteség érzetét kelti.  A gyermek igénye, hogy a másik újra a részévé váljon, nem teljesíthető  A tükörkép kompenzálja a veszteséget, ennek alapján születik az Ideális Én

46 A Szimbolikus Rend  Mikor a nyelv megjelenik, és a gyermek elfogadja a társadalom szabályait és törvényeit, már képes másokat kezelni.  A Szimbolikus a vágyról szól. A vágy annak egy módja, hogyan kerüljük el a Valódival a teljes érintkezést.

47 A Vágy  Az Anya vágya (Az anyára irányuló vágy és az anya gyermekre irányuló vágya)  A vágy kielégülése a vágyott tárgy megsemmisülésével jár  A vágy mögött fantázia áll  a fantázia kulturálisan meghatározott  a szuperego szabályozza

48 Az Ödipusz-helyzet  Az apa belép az anya- gyerek kettős viszonyába harmadiknak  A gyerek vagy elfogadja a Törvényt vagy harcolnia kell  A lemondásért cserébe biztonságot kap  Az Apa Neve az, amit a gyereknek el kell fogadnia  Az Apa Neve hatalmi szimbólum

49  „Az apa csak törvényén keresztül van jelen, ami nem más, mint beszéd, és ez csak abban az esetben veheti magára a Törvény értékét, ha azt az anya, mint Beszédet ismeri el. Ha az apa pozíciója megkérdőjeleződik, akkor a gyerek továbbra is az anyának lesz alárendelve.”

50 A psziché részei  A Valódi, az Imaginárius és a Szimbolikus együttes munkája alkotja pszichodinamikus szelfünk feszültségét.


Letölteni ppt "Mai dinamikus irányzatok Szelfpszichológia. Heinz Kohut (1913-1981) élete:  Bécs, orvosi diploma  1939-ben Londonba menekül  1940-ben Chicagoba megy,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések