Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Kréta A görög vallásosság két rétege: ősgörög hivilág + krétai-aegei hitvilág Krétai vallás: földanya, anyaistennő, termékenységkultusz Különböző ábrázolás-típusok:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Kréta A görög vallásosság két rétege: ősgörög hivilág + krétai-aegei hitvilág Krétai vallás: földanya, anyaistennő, termékenységkultusz Különböző ábrázolás-típusok:"— Előadás másolata:

1 1 Kréta A görög vallásosság két rétege: ősgörög hivilág + krétai-aegei hitvilág Krétai vallás: földanya, anyaistennő, termékenységkultusz Különböző ábrázolás-típusok: kígyós istennő, állatok úrnője, pajzsos istennő – politeizmus v. egy istennő különféle megjelenései? Minósz: uralkodót jelent; A mítikus Minósz a civilizáció létrehozója: törvényeket hoz, rablókat fog el, az alvilág bírája Zeusz és Európa fia; Neje Pasziphae; (a bika állatövi csillagkép lett) Gyerekei: Ariadné, Phaidra (+ Minotaurusz)

2 22 Krétai vallás Sok kultuszhely (kis helységek nagyobb épületekben, kis szentélyek, barlangok, magaslatok), nincsenek monumentális templomok Kultikus szimbólumok: labrüsz – kettősbárd (>> labirintus elnevezés; hat. v. kult. szimbólum), bikaszarvak Emberalakú istenek, a női elem dominál (istennők, papnők), termékenység-, természetkultusz; sírokban csónak (>> boldogok szigete) Emberáldozat (Minótaurusz mítosza + leletek tanúsága: knosszoszi palotában és egy barlangban)

3 3 A korai görög vallás A Hellaszba érkező görögök már anthropomorf isteneket tiszteltek Indoeurópai istennevek: Zeusz, Hesztia, Héliosz, Uranosz, Héra + talán Arész; Démétér, Poszeidón neve görög, de már Hellaszban alakult ki alakjuk Vannak nyomai a klasszikus kori vallásban a korábbi thériomorphizmusnak (pl. Zeusz bikaként), fa- tiszteletnek (pl. Apollón babérfája)

4 4 Vallás a sötét kor végén Szünoikizmosz 1. A mükénéi korban Athén volt Attika legnagyobb települése, de voltak máshol is paloták, települések (Akharnai, Thorikosz, Marathón, Aphidna, Braurón) – ezek talán Athéntól függtek (<< nem voltak falaik) – valószínűleg a tholoszaikba előkelőket és nem királyokat temettek A században Attika teljesen elnéptelenedett Athént kivéve, 9. századtól újranépesedés Szünoikizmosz jelentése: ezentúl Attika községei nem harcolnak egymás ellen, közös intézményeket hoznak létre, a fontos döntéseket a központban hozzák: politikai egységgé lesznek

5 5 Vallás a sötét kor végén Szünoikizmosz 2. Ideje talán a 9. század << a hajókatalógus idejére már megtörtént (hajók csak Athénből) - de lehet, hogy ekkor még nem voltak független attikai városok – amikor létrejöttek, már Athéntól függtek: nem is volt szünoikizmosz - lehet, hogy már a mükénéi korban megtörtént Csak az athéniak ünnepeltek szünoikiát (bár sok polisz jött létre szünoikizmosszal) A szünoik. az erőt jelenti (<> dioikimosz) – Thészeusz fektette le az athéni birodalom (és így a demokrácia) alapját

6 6 Vallás a sötét kor végén Szünoikizmosz 2. A szünoikizmosz vallási egyesülést is jelentett: a fő és egyben az egyesítő istenség Athéna – temploma a város szívében (<> a legtöbb város főistenének temploma a városon kívül) A fontos vidéki kultuszok az Athéna-kultusznak lettek alárendelve, szervezésük athéni tisztviselők alá került (pl. az Eumolpidák és Kérüxök az arkhón baszileusznak alárendelve; a kultusz „szent dolgait” az Eleuszinionban tárolták, az ünnep során körmenetben vitték Eleusziszba azokat, majd Athéna papnőjének egy tisztviselő jelentette a tárgyak megérkezését) A Panathénaián (többek között) Attika egységét, a községek összetartozását ünneplik (talán már a szünoik. előtt is)

7 7 Thészeusz 1. Kérdéses, hogy a friss athéni demokrácia hőse-e Thészeusz (szembeállítva a Peiszisztratidák által favorizált Héraklésszel – pl. Athéné kocsin viszi fel Héraklészt az Olümposzra ~ Peiszisztratoszt az Athénének beöltöztetett Phüé kiséri vissza Athénbe), vagy pedig már a Peiszisztratidák kezdték preferálni Thészeuszt. Athénével különös kapcsolatban állt Peisz.: –az Akropoliszon lakott –eljátszotta, hogy ő kíséri kocsiján vissza Athénbe –baglyos pénzt ő veret először –(viszont a vázaképek, melyeken Héraklészt segíti Athéné nem feltétlenül utalnak Athéné és Peisz. kapcsolatára: nem kényszerítik a szemlélőt, hogy Héraklészben Peisz-t lássa, inkább az arisztokrata világnézet terméke, annak felel meg: Héraklész a hős, aki erényeinek köszönhetően isten lett)

8 8 Thészeusz 2. Thészeusz ábrázolása a demokrácia kialakulása után válik egyre gyakoribbá, de már a 6. században is fontos lesz Vázaképeken gyakori Harmodiosz testtartásában Delphoiban a kincsesház metopéi (a másik oldalon Héraklész tettei) Thészéisz (talán a száműzetésben lévő Alkmaionidák műve) Vagy inkább már a Peiszisztratidák alatt kezdődik divatja, talán Hipparkhosz patronusságának köszönhető a Thészéisz megszületése, és ez ösztönözte a vázafestőket Valószínűbb, hogy a Peiszisztratidák preferálták Thészeusz alakját, akárcsak Héraklészét is: számukra kimondottan alkalmas figura volt Thészeusz propagandisztikus célra (saját eredményeiket Thészeusz tetteiben dicsérhették) pl. Peirithoosszal való barátsága~ a Peiszisztraidák erős thesszál kapcsolatai

9 9 Thészeusz 3. Ha viszont a peiszisztratidák hérosza, akkor a demokrácia miért tartja meg? –Mert nem egy párté, hanem az államé. Szküroszból Th. csontjait elhozza Kimón (475); Sztoa Poikilé egyik képe, Thészeion (Héphaiszteion): az amazonokkal vívott harc, rengeteg szobor, kerámia Thészeusznak Délosszal való összekapcsolása is talán már Peisz. által, de lehet, hogy csak 5. századi (de a Peiszisztratidáknak rossz volt a kapcsolata Delphoijal, jóslatot egyszer sem kértek, uralmukat is Delphoi segít megdönteni >> talán ezért is preferálhatták a déloszi Apollón kultuszát – a sziget megtisztítása)

10 10 Thészeusz 4. A szünoikizmosz megvalósítója >> Az athéni nagyhatalom megalapozója A demokrácia megalapítója <> király (~ türannosz) volt – Athéni Állam: „némileg eltért az uralma a királyságtól”, a nép érdekeit szem előtt tartotta, demokratikus érzületű volt – hasonlóan a 12 isten csarnokában egy festményen Thészeusz mellett áll Démosz és Demokrátia; – Thuküdidésznél Attika egyesítése Athén későbbi nagyságának forrása – ezért Thészeusz rendkívüli intelligenciáját dicséri, de abszolút uralkodónak tartja

11 11 Thészeusz 5. – Hérodotosz nem foglalkozik Thészeusszal (ill. csak Helené elrablásában megnyilvánuló hübriszéről ír) – Plutarkhosznál mindkét koncepció olvasható: egyszer demokrata király, máskor abszolút uralkodó A rend, béke, civilizált élet megtermtője, védelmezője, a gyengék pártfogója A görögség védelmezője a barbárság elleni harcban (perzsák ~ kentaurok v. amazonok) Legtökéletesebb megvalósítója a kalokagathiának és az ideális (erős, bölcs, igazságos) uralkodónak

12 12 Thészeusz és Héraklész Miért részesül a nemzeti hős jóval kevesebb tiszteletben, mint Héraklész? – A mitológia válasza: Thészeusz hálából adta át ünnepeit, mert Hér. megmentette őt a Hádészból Hér. inkább nyers erővel győz, Thész.ügyességgel Hér. mesebeli szörnyeket győz le, Thész. útonállókat Az athéniak igyekeztek összekötni Thészeuszt Héraklésszel, vele csaknem felérő hőssé alakítani őt (ő is Pelopsztól származik

13 13 Vallás a sötét kor végén A 8. század közepéig semmi régészetileg megfogható nincs a vallásról - Nincs kultusz Hellaszban, mely tovább él töretlenül a mükénéi korból A 8. század végére a legfontosabb klasszikus kori szentélyek már működnek – vallási (+ pol., társ., kult., gazd.) reneszánsz Ekkor épül az Akropoliszon az első Athéné-templom (előzménye a mükénéi kori palotában egy helység) - Más templomok még nincsenek Athénban – itt lassabb a fejlődés

14 14 Archaikus kor 1. A görög vallás alapegysége a polisz, de sok a közös elem a poliszok számára: istenek, szertartások, mítoszok, összgörög ünnepek... A polisz létrejöttében a vallásnak fontos a szerepe: Az Akropolisz körüli falvak népességét egyesítette a közös kultusz (tehén-áldozat Athénának): az identitás kifejezője A király hatalma fokozatosan csökken: vallási funkcióját elveszti – fokozatosan oligarchia alakul ki:

15 15 Archaikus kor 2. Genoszok vezettek egy-egy kultuszt, adták a papokat (de ezek nem voltak sosem magánkultuszok) pl. az eleusziszi misztériumok hierophantészei az Eumolpidák; az athéni akropoliszon Athéné Poliasz papjai az Eteobutadák közül A legősibb kultuszok nagy részét az arkhón baszileusz irányította

16 16 Archaikus kor 3. A város központja a tűzhely a Prütaneionban (Tholosz): az arkhón (eponümosz) és a prütaniszok hivatali helysége; állami vendégek, kitüntetettek étkeznek itt, felvonulások innen indulnak... A 8. századtól léteztek orgeónok testületei egy-egy kisebb isten v. hérosz kultuszának ápolására + Magánemberek, oikoszok, phrátriák, egyéb helyi egységek (a démoszok ősei) is mutattak be szertartásokat.

17 17 Hegyi szentélyek A településektől távol, dombtetőkön A sötét és archaikus kor vallási központjai (a klasszikus korban már elhanyagolják őket) Ált. Zeusznak szentélye, Apollónak oltára, Athénának szobra – össz. min. 11 Attikában Szentélye dombtetőn valószínűleg csak Zeusznak volt – a mzg. tevékenységhez kapcs. a kultusz Más isteneknek talán a síkságon lehetett szentélye

18 18 Hérosz-kultusz 1. Csaknem egyedülálló vonása a görög mitológiának, hogy az emberek és istenek között félistenek vannak, akik nagyobbak, erősebbek, mint az emberek Elsősorban epikus költemények hatására alakultak ki a hérosz-kultuszok, másodsorban jelentős személyek, polisz-alapítók, írók, költők (pl. Homérosz, Arkhilokhosz, a tragédiaírók), feltalálók, sportolók, orvosok (pl. Hippokratész) válhattak haláluk után hérosszá, de akár korán elhunyt fiatalok, csecsemők is Áldoznak nekik, szentélyük volt, olykor theoxeniában is részesültek (főztek nekik olyan ételeket, mint maguknak) Vannak rosszindulatú héroszok is (tehát nem lehet a szentekhez hasonlítani a héroszokat) Pl. héroszként tisztelték azt a gyilkost, aki egy iskola tetejét letépte, és 60 gyereket megölt Vannak, akik héroszból theosszá lesznek ill. a fordítva (pl. Erekhtheuszt a korai időkben istenként tisztelték, majd héroszként) Hésziodosz szerint a 4. világkorszak a héroszok kora volt A hellénizmus idején átlagos embereket neveztek sírfeliratukon héroszoknak

19 19 Hérosz-kultusz 2. Kiemelkedő héroszok: –Héraklész (egész Hellaszban elterjedt; elégették, így lett istenné ~ hettita királyok, Démophoón; már 600 körül kialakult a 12 munka; az ehetőket nem öli meg, csak elkapja – a történet magva a vadászkultúrákig visszavezethető) –Dioszkuroszok (csatában, személyes vészhelyzetben segítettek, a fiatal harcosok példaképei) –Aszklépiosz –Agamemnón (Spártában) és a homéroszi eposzok vezérei –Akadémosz –Thészeusz –Oresztész

20 20 Hérosz-kultusz az archaikus korban Alapja: az az elképzelés (mint a mítoszoknál), hogy létezett egy, a jelennél nagyszerűbb múlt Helyszínei: mükénéi-kori tholoszok dromoszában és egyéb régi sírok mellett Funkciója: A közösség tagjait egymáshoz, földterületükhöz köti, egy arisztokrata család tekintélyét erősíti

21 21 Hérosz-kultusz az archaikus korban Helyszínei Attikában Akadémia (1 km-re a városfaltól) - itt bronzkori temető, thololoszok; egy bronzkori eredetű házat Hekadémosz hérosz házának tartottak (ő mondta meg a Dioszkuroszoknak, hol rejtegeti Thészeusz Helenét) Agorán bronzkori temető: a síroknál a kultusz (<< fogadalmi ajándékokat találtak itt) Eleusziszban bronzkori temető: fallal vesznek körül 6 sírt („heten Thébai ellen” közül 6 hősé) Szunionnál is hérosz-kultusz: talán Menelaosz kormányosáé, Phrontiszé (<< fogadalmi táblát találtak hajóábrázolással + Od.: Phrontiszt Szunionnál temették el)

22 22 Hérosz-kultusz az archaikus korban - Kialakulása Egy elmélet szerint a megszülető új poliszok arisztokratái találják ki a héroszokat, akiket, ha megfelelően tisztelnek, akkor segítik a közösséget (ebben kimondatlanul: ők is ilyenek lesznek haláluk után) Lehet, hogy arisztokrata családok halotti rítusaiból nőtt ki egy közösség hérosz-kultusza Esetleg régebbi közösségek meg akarták őrizni tekintélyüket a kialakuló újabb településekkel szemben - ezért az ősi lakosokhoz (és földhöz) való tartozásukat nyilvánították ki a hérosz- kultusszal

23 23 Szolón vallási törvényei 1. A 401-es revízió szövegéből maradtak fel részek feliratos formában Az áldozati naptár tartalma: mikor, melyik ünnepen mit (hány éves, milyen színű/nemű/korú állatot), mennyiért, ki (ti. a felelős tisztviselő, pap), hogyan áldozzon; röviden néhány instrukció a szertartással kapcsolatban, a hús szétosztásának szabályai – de a szertartások tartalmáról, lefolyásáról alig szól (<> Keleten részletes szabályozás) << a görög szertartások egyszerűbbek voltak (pl. nincsenek szószerint recitálandó szövegek) << a papoknak nincs különleges tudása („amatőrök”) << sokmindent a kollektív emlékezetre hagy a törvény (a papok leggyakoribb megnevezése: hieromnémón!) A görög vallásban az írásnak, a könyvnek nincs fontos szerepe (viszont a vándor-prófétáknak, tisztítóknak a könyv ad tekintélyt)

24 24 Szolón vallási törvényei 2. Egyéb vallási törvényei: Az arisztokraták hatalmának visszaszorítása: ariszt. magánkultuszok helyett állami kultuszokká tett biz. ünnepeket, ill. vezetett be ilyeneket, és új papi testületeket (talán pl.: Aphrodité Pandémosz) A magántemetések pompájának korlátozása << a pazarlás csökkentése (halotti játékok szokása) << az arisztokraták hatalmának egyik szimbólumára csapás << a nagy családok közti feszültség egyik forrásának megszüntetése << a nők viselkedésének szabályozása - kevésbé legyen barbár és durva (siratás, önmarcangolás korlátozása) A vallási törvények a polgári törvények részét képezték, ugyanolyan kötelező erővel bírtak (sőt ugyanaz a tekintély szentesítette őket) Mindez a magánéletbe való beavatkozás: totalitárius állam

25 25 Peiszisztratosz 1. Bevezeti a Városi Dionüsziát (A Dionüszosz-kultuszt nem ő vezette be, és Dionüszoszt nem mint a nép istenét favorizálta! – az arisztokraták is tisztelték Dionüszoszt, csak legfeljebb a kultusz népi formáit, a parasztok tivornyáit vetették meg (nem különböztethetők meg népi és arisztokratikus istenek) – ugyanígy Démétért sem csak a nép tisztelte és tisztelete már Peisz. előtt megvolt – Apollón, Athéna, Zeusz kultuszát ugyanannyira támogatta Peisz. >> nem igaz, hogy bevezette a „nép isteneinek” kultuszát) + első tragédiák a Városi Dionüszián 530-tól + első színház építése (fából) >> Új szórakozási formákat teremtett a nép számára

26 26 Peiszisztratosz 2. Az eposzok szövegének rögzítése Könyvtáralapítás Szimonidész, Anakreón (Hippiasz udvarában) Sajátosan athéni témák megjelenése a képzőművészetben (vázafestészetben, szobrokon, domborműveken): Athéna a gigászok ellen, Thészeusz tettei... A Nagy Panathénaia bevezetése:bevezetése egyes források szerint 566-ban (>> a kor nagy alakjához kötése valószínűleg fikció)

27 27 Peiszisztratosz 3. A nagyobb ünnepeken az állam állta a húst >> a szegények is részt tudtak venni az ünneplésben (demokratizálódás a vallási életben) >> erősebb lett a polgárok között az összetartozás érzése

28 28 Peiszisztratosz 4. Hipparkhosz állítja fel az első hermákat –Tipikus attikai jellegzetesség a herma (de máshol is elterjedt innen) –Félút-jelzők attikai községek felé (a 0 km-kőtől számolva): Attika egységesebbé vált –Gyakran erkölcsi tanácsok, bölcsességek rajtuk (pl. „Ne csapd be a barátaidat”) –Eredetük vitatott – talán azért oszlop a test, mert erre volt könnyű feliratot írni, és azért Hermészé a fej, mert ő az isteni hírnök, aki a legalkalmasabb üzenetek közvetítésére

29 29 Peiszisztratosz – Kultúra-támogatás 5. Fa-hermák lehettek Hipparkhosz előtt is, márványból ő vésetett először, és ő tette divattá –Nem tudjuk miért ithüphallikus – talán szerencsét hoz vagy termékenység-szimbólumként, v. a birtokháborítókat ijeszti el –Később útkereszteződésekben (itt két-, három- és négyfejű hermák is), templomok és magánházak előcsarnokaiban, udvarán (a tovajok és a gonosz- szándékúak távoltartására), tereken, telekhatárokon (határjelzőként), sziklákon, kőrakásokon, szántóföldeken (védelmezőként és termékenység- növelőként - ruhákkal teleaggatva madárijesztőként) is álltak –Más istenek fejei is lehettek a törzsön, később emberek (politikusok, művészek...) feje

30 30 Peiszisztratosz – Építkezései 1. A kultúra új jelenségeinek és az építkezéseknek egy részét talán tévesen kapcsolják a nevéhez Lükeionban gümnaszion Enneakrunosz (<< Kallirhoé, az egyedüli forrás Athénban, kút több is van): kútház az Ilisszosz mellett, az Olümpieionnál v. az agora D-i részén Agora kiépítése >> Peiszisztratosz alatt vált Athén polisszá!

31 31 Peiszisztratosz – Építkezései 2. Az első kőtemplom az akropoliszon (mészkőből) („Athéna régi teploma” – a szokásos klasszikus forma: oszlopsor körben + domborművek) + felvezető rámpa az akropoliszra a körmenetek megkönnyítésére + Athéna Niké oltára a későbbi templom helyén (Athéna mint Niké kultusza újdonság) (+ márvány fogadalmi ajándékok megjelenése és elszaporodása itt) >> az akropolisz vallási központtá válik

32 32 Peiszisztratosz – Építkezései 3. Zeusz Olümpiosz temploma Hippiasz: 12 isten oltára (0 km-kő) – a 12 isten közös kultusza újdonság Hipparkhosz megbízza Onomakritoszt Muszaiosz jóslatainak rendezésével, aki költeményeket hamisít Orpheusz és Muszaiosz (O. tanítványa) neve alatt Eleusziszban a beavatási épület (Telesztérion) jelentős kibővítése Eleuszinion (az agorán) Artemisz Braurónia szentélye (az akropoliszon) Az első kis templomok Szunionban, Rhamnuszban, Brauronban (talán ekkor váltak az itteni kultuszok – akárcsak az eleusziszi – az athéni vallási rendszer részévé)

33 33 Peiszisztratosz – Építkezései 4. Az első Dionüszosz-templom (az akropolisz alatt) Déloszon egy kis mészkő szentély Kisebb szentélyek szerte a városban Erósz oltára az Akadémiánál Apollón Patroosz kis szentélye Zeusz szentélye (a későbbi Zeusz Eleutheriosz sztoa helyén) Talán Apollón Püthiosznak templomot épített az agorán (egy athéni mondás alapján feltételezhető: „Jobb lett volna a Püthionban...” – ti. Peisz. halállal büntette ezt; a lakosság nemtetszését így fejezte ki a 10%-os adó miatt)

34 34 Kleiszthenész A vallási élet alapvető egységei a démoszok voltak: voltak saját szentélyeik, papjaik, kultuszaik, naptáruk Emellett a phüléknek is volt vallási szerepe: A phülék áldoztak eponümosz héroszaiknak állami ünnepek alkalmával A nagy ünnepeken a versengő kórusok phülénként álltak fel (kiv. a drámai kórusok) A Városi Dionüszián és a Panathénaián a gazdagok kötelesek voltak leiturgiaként a saját phüléik szegényeit megvendégelni A prütaniszként működő phülé vallási feladatokat is kapott A trittüszök nem képeztek társadalmi egységet


Letölteni ppt "1 Kréta A görög vallásosság két rétege: ősgörög hivilág + krétai-aegei hitvilág Krétai vallás: földanya, anyaistennő, termékenységkultusz Különböző ábrázolás-típusok:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések