Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EU ÉS A VALLÁS. „Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EU ÉS A VALLÁS. „Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes."— Előadás másolata:

1 AZ EU ÉS A VALLÁS

2 „Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékén alapul a demokrácia és a jogállam elveire támaszkodik. Tevékenysége középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadság a biztonság és a jog érvényesülésének a lehetőségét.”

3 4)VALLÁS AZ EU-BAN II. JÁNOS PÁl PÁPA, tekintettel az Unió szerződéses reformfolyamatára is, igy fogalmaz: Teljesen tiszteletben tartva az [európai] intézmények evilági jellegét, kívánom, hogy elsősorban három alapvető elem kapjon elismerést: A)az egyházak és az egyházi közösségek joga a szabad szerveződéshez, saját meggyőző - désüknek és szabályzataiknak megfelelően; B)a felekezetek sajátosságainak tiszteletben tartása, C)s egy jól szervezett dialógus az Európai Unió és az Európában létező vallások között; annak

4 A jogállásnak a biztosítása, melynek az egyházak és vallási intézmények már örvendenek az Európai Unió tagállamai törvényho-zásának köszönhetően.

5 EUMSz17. cikk (1) Az Unió tiszteletben tartja és nem sérti az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek nemzeti jog szerinti jogállását a tagállamokban. (2) Az Unió ugyanígy tiszteletben tartja a világnézeti szervezetek nemzeti jog szerinti jogállását. (3) Elismerve identitásukat és különleges hozzájárulásukat, az Unió nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tart fenn ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel.

6 5)A KERESZT KITILTÁSA,A LAUTSI ÜGY A vallásszabadság pozitív és negatív oldalával kapcsolatos egyensúly-eltolódással,és a semleges állam irányadó koncepciójával kapcsola tosan élénk vita zajltk, amelynek további alakulására hatással lesz a Lautsi kontra Olaszország ügyben a strasbourgi fórumon a közelmúltban született döntés november 3-án az Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangúlag ugy határozott, hogy a feszület kötelező elhelye zése közoktatási intézmények tantermeiben korláÍozza a szülők azon jogát, hogy meggyő zodésükkel összhangban neveljék gyerrnekeiket, illetve a

7 gyermek jogát, hogy higygyen vagy ne higgyen, ezért az megsérti az Egyezményt(Európai Emberi Jogi Egyezmény). A Bíróság döntése igen éles visszhangot keltett Európá- ban. Az olasz kormány a Nagykamara elé terjesztette az ügyet, amely március 8-án hozott ítéletében - megváltoztatva a Kamara döntését - nem taláIta Egyezménybe ütközőnek a feszületek kötelező elhelyezését az áIIami iskolákban. A Nagykamara szerint nincs egységes európai mérce a tekintetben' hogy a vallási jelképeknek van-e helyük a közélet ben, a közoktatásban, a kérdés eldöntése

8 állami hatáskörbe tartozik, tehát az állram általi egyezménysértés nem állapítható meg. Az EU-ban irányadó érték a (szabadságon és egyenlőségen alapuló) személyes autonómia elsődlegessége és a vallástól mentes közélet ideálja abból a felvilágosodás kori filozófiai alapállásból következik, hogy a hit és az értelem világának radikális szétválasztása kívánatos, és a közélet dolgait kizáróIag az utóbbi által elér hető módszerekkel kell iránytani, mint ami minde ember számára egyformán hozzáférhető.

9

10 1.TÉNYÁLLÁS ISKOLAI DÖNTÉS Az ügy első kérelmezőjének két fia a es tanévben Abano Terme város állami iskolájának tanulói voltak, ahol minden osztályterem falára feszület volt kifüggesztve április 22-én az iskola igazgatóinak ülésén az ügy első kérelme zőjének férje a vallási szimbólumok, különösen a feszület osztályter mek ben való megjelenése ellen emelt szót, és azok eltávolítását kezdeményezte május 27-én tíz szavazattal kettő ellenében, egy

11 tartózkodás mellett, az iskola igazgatósága úgy határozott, hogy a vallási jelképek az osztálytermekben maradhatnak. VENETO KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG július 23-án az elsőrendű felperes keresetével Veneto tartomány közigazgatási bíróságához fordult. Panaszának okaként a szekularizmus elvének megsértését jelölte meg, összefüggésbe hozva azt az olasz Alkotmány 3. és 19. cikkében foglalt egyenlőség és vallásszabadság jogaival, valamint az Egyezmény 9. cikkével és a közigazgatási hatóságok pártatlanságának az Alkotmány 97. cikkében szereplő szabályával.

12 2002. október 3-án az oktatási, egyetemi és kutatási ügyekért felelős miniszter számú irányelvében arra utasította az általa vezetett minisztérium illetékes szervezeti egységét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az iskolák igazgatóságai biztosítani tudják a feszületek jelenlétét az osztálytermekben október 30-án a miniszter bekapcsolódott az elsőrendű felperes által kezdeményezett bírósági eljárásba. Azzal érvelt, hogy a felpe res keresete megalapozatlan, mivel a feszüle tek jelenléte az állami középiskolák falain a középiskolák belső szabályairól szóló évi

13 965. számú királyi rendelet 118. cikkének, és az általános iskolák alapvető szabályairól szóló évi számú királyi rendelet 119. cikkének megfelelően történik. Az évi rendelet 119. cikke előírja, hogy minden osztályterem falán feszületet kell elhelyezni. Az évi rendelet 118. cikke szintén arról rendelkezik, hogy minden tanteremben feszületet és a királyról készült portrét kell elhelyezni. (Az elemzésekben többször megjelent az olasz kormány álláspontját gyengítő érvként, hogy a két vonatkozó jogszabály a „fasiszta időkből” származik; ezzel szemben a szabályozás gyökerei 1859-

14 re nyúlnak vissza.) ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG január 14-én hozott határozatában a közigazgatási bíróság a közigazgatási per felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság- hoz fordult, és kérte állásfoglalását az említett rendeletek alkotmányosságának kérdésében. Az Alkotmánybíróság évi 389. számú, december 15-én kelt határozatában formai okokból befogadhatatlannak nyilvánította a kérelmet, mivel a vitatott előírások nem törvény ben szerepeltek, hanem olyan rendelkezések ben, amelyek az olasz jogrend szerint nem le

15 hetnek alkotmányossági felülvizsgálat tár gyai. Ezt követően, március 17-én a közigazga - tási bíróság is elutasította a keresetet. Hangsú- lyoz ta, hogy „az állam szekuláris jellegének elve mára az európai és a nyugati demokrá- ciák örökségévé vált”, de úgy ítélte meg, hogy a feszület jelenléte az állami iskolák tanter - meiben nem sérti ezen elv érvényesülését. Döntése indokolá -sában kifejtette, hogy bár a feszület tagadha -tatlanul vallási szimbólum, de nem csupán a katolikus egyházhoz, hanem általában a kereszténységhez köthető. A feszület történelmi és kulturális szimbólum, az „identitáshoz kapcsolódó értékkel” bír az

16 összeegyeztethetők a szekuláris elvekkel. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a feszület által jelképezett, vallási eredetű értékek (a toleran cia, a kölcsönös tisztelet, az egyéni értékek, mások jogainak tiszteletben tartása, az egyén olasz emberek számára, és az olasz és európai kulturális történelmi fejlődés tükröződik vissza benne. A bíróság megállapította továbbá, hogy a feszület az olasz alkotmány értékrendjének szimbólumaként is értelmezendő. LEGFELSŐBB KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG Az első kérelmező fellebbezést nyújtott be a legfelső közigazgatási bírósághoz (Consiglio

17 di Stato), amely testület döntésében kifejtette, hogy a szóban forgó rendelkezések szabadságának figyelembe vétele, az egyén lelkiismereti meggyőződésének szabadsága, az emberi szolidaritás és a diszkrimináció minden formájának elutasítása) az olasz civilizációt is jellemezték. Ebben az értelemben, amikor az osztálytermek falán a feszület megjelenik, ezzel szimbolikus funkciót tölt be, függetlenül a tanulók vallásos meggyőződésétől. A bíróság április 13-án elutasította a fellebbezést.

18 Emberi Jogok Európai Bírósága A panaszos ezt követően fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához, saját, illetve gyermekei vallásszabadsághoz (9. cikk), valamint az oktatás (tanulás) szabadságá hoz fűződő jogainak (első

19 gyermekei vallásszabadsághoz (9. cikk), valamint az oktatás (tanulás) szabadsá gához fűződő jogainak (első kiegészítő jegyzőkönyv, 2. cikk) megsértésére hivatkozva.

20 AZ ELSŐ LAUTSI-DÖNTÉS A strasbourgi bíróság Második Szekciója dönté sében megállapította, hogy az állam kötelezett - sége a vallásszabadság biztosításában kiterjed annak tilalmára, hogy polgárait akár csak közvetve is megpróbálja befolyásolni abban, mely vallást kövessék vagy mely tanait fogadják el igaznak. A bíróság szerint a feszület többféle jelentése közül a vallási jelentés a meghatá rozó. A feszület látványa „érzelmileg zavaró” azoknak, akik nem keresztények vagy nem val lá sosak. A „negatív vallásszabadság” (a vallásoktól való

21 tartózkodás joga) nem csak arra terjed ki, hogy e jogát gyakorló távol maradjon a vallási szertartásoktól vagy a vallásos oktatástól, hanem kiterjed a jelképektől való távolság - tartásra is. Az állam kötelessége a vallási semlegesség fenntartása a közoktatásban; a bíróság nem látta azt, hogy a feszületek kihelyezése hogyan járul hozzá a sokszínű közoktatás fenntartásához. Megállapította továbbá, hogy a szülőknek joga van saját meggyőződésük szerint nevelni a gyermeke iket, a gyermekeknek joguk van eldönteni, miben hisznek, a feszületek kötelező kihelye zése pedig csorbította e jogokat. Az

22 olasz állam tehát megsértette a kérelmezők oktatási szabadsághoz, illetve vallássza - badsághoz fűződő jogát. filozófiai meggyőző désének tiszteletben tartására) nem csupán a tananyagra és az oktatás módjára terjed ki, hanem valamennyi olyan körülményre, amely a közoktatást és a tanítást „körülveszi”, tehát az osztálytermekben található tárgyakra is (63. bekezdés).

23 1.3 A MÁSODIK LAUTSI-DÖNTÉS Az olasz állam erre irányuló kérelmét követően az ügy a Nagykamara elé került. A Nagykamara megváltoztatta az első döntést, és elutasította a panaszt. Döntése indokolásában megállapí totta, hogy a vallásszabadság nem csupán a tananyagra és az oktatás módjára terjed ki, hanem valamennyi olyan körülményre, a mely a közoktatást és a tanítást „körülveszi”, tehát az osztálytermekben található tárgyakra is (63. bekezdés). A Nagykamara is úgy vélte,

24 hogy a feszület mindenekelőtt vallási szimbólum. Ugyanakkor a bíróság – a Második Szekcióval szemben – úgy ítélte meg, hogy nem bizonyítható az, hogy a vallási jelkép kihelyezése hatást gyakorol a diákokra, a falon lógó feszület „passzív szimbólum” (66. és 72. bekezdés). A kérelmező saját, szubjektív megítélése a sérelem bekövetkezte vonatkozá sában önmagában nem elegendő annak megálla pításához (66. bekezdés). A feszület – túl azon, hogy elsősorban vallási jelkép – hozzájárul az olasz identitáshoz, és hagyományosan ott lóg az iskolák falain. Annak megítélése, hogy ez a hagyomány fenntartandó-

25 e, az állam mérlegelési jogkörébe tartozik A bíróság figyelembe vette azt is, hogy az egyes európai államok kulturális és történelmi fejlődése mennyire sokszínű (68. bekezdés). Nincs tehát egységes európai mérce a tekin tetben, hogy a vallási jelképeknek van-e he - lyük a közéletben, a közoktatásban. Az állam általi egyezménysértés tehát nem állapítható meg. Lautsi and others v. Italy, application no /06, judgement of 18 March 2011.

26 6) PÁRBESZÉD AZ EU ÉS VALLÁSOK KÖZÖTT Négy csoportra lelret osztani azokat a kapcso -lati közvetítőket (aktorokat)amelyeken keresztül megjelent a vallás képviselete az EU irányába.aI 1)Az első csoportba az európai intézmények és vallásos szervezetek nyilvános szeméIyes csatornákon alakuló kapcsolati formáit sorol- hatjuk, amelyek döntően az integrácio folyamatait alakító politikusok személyes elkötelezettségből fakadtak, mintsem egy tudatos vailással kapcsolatos közösségi politíka eredményeképpen jöttek volna létre.

27 2) második csoportba a kísérleti kapcsolatok tartoznak, amelyek Gaston Thron bizottsági Elnök1982-ben kezdeményezett azzal a céllal, hogy Európai Bizottság részéről is megjelen jen az igény és a lehetőség az egyházakkal és vallásos szervezetetekkel való együttműkö - désre. Kimutatást késztettek a vallásos szervezetekr ől és felvették a kapcsolatot a szentszékkel. Jacques Delors'a belső piacot megteremtő bi- zottsági elnök elkötelezett volt a vallásos és etikai kérdésekkel kapcsolatban és akként nyilatkozott, hogy,,Európának lélekre is

28 szüksége van''. A belső piac létrejöttével pár huzamosan az egyházak és vallásos szerveze- tek is fokozták a jelenlétüket Brüsszelben.

29 3)Az integráció és a vallások közötti közvetítők harmadik csoportjába kezdeményező típusú kapcsolatok tartoznak, amely során a lehetsé ges együttműködés keresése közvetlen célként jelenik meg az EK részéről. A Kiemelt Tanulmá nyok Egysége mandátumának keretében ben további lehetőségek nyíltak a Bizottság és a vallásos közösségek kapcsolatának kialakítására. A vonatkozó helyzet jelentés szerint a szekula rizációs folyamtok ellenére egyre növekvő érdeklődés övezi a keresztény tanok hatását a tudomány és technológia fejlődesével összefüg - gés ben és stabil kapcsolatok kiépítésére töre kedtek.

30 Ecumenical Comission on European Coo - peration,amely 1950 és1974 közott működött André Philip vezetésével és találkozási pontot teremtett magas rangú politikusok és egyházi vezető között' 1996-ban az FSU =az Európai Bizottság melletti Politikai Tanácsadó Csoport jött létre,amelyl (Group of Political Advisors to the European Commission, GOPA) működött tovább 2005-ig. Ez idő alatt Thomas Jansen, majd Michael Weninger vezetésével,,Európa lelke: etika és spiritaulitás'‚ elneve zésű program miködött. Ennek során a Bizottság erősíteni kívánta a keresztényekkel,

31 izraelitákkal, muzulmánokkal és humanis – tákkal való párbeszédet. Delors elképzelésének megfelelően, azonban a program formális jogi szinten nem fejtett ki hatást. Az Alkotmányos Szerződés, valamint annak preambuluma rnegszövegezése kapcsán fellángolt vita – amelynek tétje Isten, iletve a kereszténység kifejezett említése volt.A val- lásos szervezetek fokozódó brüsszeli jelen léte ellenére is a tagállamok kormányai mondták ki a végső szót, amelyeknek több nyire konkrét elképzelésük van a vallás EU-ban betöltött szerepével kapcsolatban.

32 Az EU és a vallásos szervezetek közötti közvetítés negyedik formája AZ INTÉZMÉNYE- SÍTETT KAPCSOLATOK' A GOPA 2005-óta Európai Politikai Tanácsadók Irodájaként (Büreau of European Policy Advisory, BEPA) működik tovább és José Manuel Barroso alapállását kozvetíti a vallással kapcsolatos kérdésekben. Erre az idoszakra jellemző az uniós vezetők és az egyházi szernélyek találkozóinak emelkedő volumene. Az intézményesített kapcsolatok körében kremelkedtk a Rórnai Katolikus Egyház, amely egyedüliként rendelkezík diplomáciai képvise -

33 lettel. Az I971ben létesített diplomácíai képvi- selet alapján a pápai nuncius nemcsak a Szentszék képviseietét látja el, de a Brüsszel ben akkreditált diplomáciai testület doyenje is egyben. A katolikus egyház hivatalosnak tekinthető képviseletét 198O-ban nyitotta meg Brüsszel ben Európai Közösség Püspöki Konferen ciák Bizottsága (COMECE) néven. A COMECE monitorozza az uniós intézmények tevékenysé gét, és igyekszik közvetíteni a katolikus egyház álláspontját azok munkarend jéhez, illetve saját prioritásaihoz igazitva. A protestáns egyházak

34 közül a Német Evangélikus Egyház (EKD) volt az első, amelyik önálló irodát nyitott Brüsszel- ben 199O-ben, amely az uniós intézményekkel való kapcsolattartás mellett szakértőket közvetít az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) Egyház és Társa da- lom Bizottságába (CSCCEC).A CEC egy egyházközi ernyőszervezet, amely különböző protestáns egyházakat tömörít, és képvisele - tiiket közösen látja szoros együttműködésben a COMECE-vel. Az 1992-es Maastrichti szerző dést követően egyre több keresztény egyház követte a Német Evangélikus Egyház straté- giáját.

35 Igy a Konstantinápolyi Patriarchátus (|994), a Görögországi ortodox Egyház (1998), Román és a Ciprusi ortodox Egyházak (2007) és az Anglikán Egyház (2008) is rendelkezik saját képviselettel.

36 SCHUMAN ELKÉPZELÉSEI Schuman eredeti elképzelése szerint a keresztény dernokrácia negvalóstításának nagyszabású terve Európa felépítésében önt rnajd testet, amely abból a rneggyőződéséből fakadt, hogy a keresztény eszmények és a demokrácia fejlődése között szoros összefüggés áll fenn.'' Ezek a motivációk rneghatáro- zóak voltak Schuman jól isrmert, l950 május 9-én közreadott nyilatkozatának megfogalmazásakor, arnelyben,,Európa civiIízáciőhoz való hozzájáru- lását'' a,'békés tevékenység rnegőrzését'' és ',a népek között a tényleges szolldaritás megvalósítását" tűzte ki célul, és hívta meg arra az európai nemzete - ket. A nyilatkozat kedvező fogadtatásra talált, és az integráció – váltakozó lendülettel - haladt előre a

37 maga útján. Mégisrneglepőlrek tűnhet hogy a COMECE az Értékek própája - Az Európai Unió etikai dimenziója- ciműjelentésében (2007), közel öt évtizedde1 a Schurman-nyilatkozatot követően, abbéli aggodalmának ad hangot, hogy,,a vezetők Európával kapcsolatos víziója rnegle- lretosen technokratikus,'' és,,az Európa-projekt végső céljával kapcsolatos egyértelmű megáIlapodás hiá nyában elmulasztották felvállalni Európa alapvető értékeit.'' A közös Európa megvalósítása, amely egy látnoki projekt volt - egyesíteni az ernbereket és nemze teket a tartós béke érdekében, ma egy mechanikus rendszernek tűnik'' „A polgárai úgy tekintenek az Eu rópai Unióra, rnint egy hatalnas bürokratikus gépe- zetre, arnely vég nélkül

38 Árgyal homályos témákat, amely távoli, nehézkes, drága, és amely felett vajmi kevés befolyásuk van.'' A fentiek alapján, látszólag, komoly ellentét feszül a schumani elképzelés és annak megvalósulása között, azonban a Lisszaboni Szerződés elfogadásával az euró – pai értékek és az Unió etikai vonatkozásai formálisan felértékelődtek. Hogy mindebből ténylegesen mennyi fog rnegvalósítani, arra a kőzeljövő adja meg a választ. Az Európai Integráció kezdeti időszakában gya korlatilag alig vett tudomást a vallás jelen létéről, a tagállamok hagyományaiban fel lellelhető vallásos igények megelenítését a közösségi jog döntően korlátozta, egyuttal a vallás közö

39 u s ségi identitásképző szerepét. 7)AZ EURÓPAI ALKOTMÁNY PREAMBULUMAAz Uniós szerződés Preambuluma A vallás Alapszerződésekhez történő kapcsolódási pontjait elemezve érdemes felidézni az Alkotmányos Szerződés preambulumának megszövegezésekor fellángolt – és a tágabb közönség ingerküszöbét is elérő - vitát. A vita kimeneteiének tétje az volt, hogy Európa miként határozza meg és hova teszi a hangsúlyokat a saját identitásának meghatározása során. Ebben a körben érdemes felidézni Joseph Weiler hozzászó -lását.

40 Weiler értékelése szerint a Konvent által kidolgozni kívánt dokumentum – nemzetközi szerződési jellege ellenére - tudatosan használta az alkotmány kifejezést, amelyaz állam rnűködésének, illetve az áIlam és egyén kapcsolatának szabáIyozásán túl, impIicit módon kifejezi az adott politikai közösség értékválasztását és identitásának alapját. Ezt jellemző módon a preamnbulumokban megfogalmazott utalással valósítja meg. A Konvent azt a módszert választotta, hogy kifejezetten ünnepé - lyes preambulum beiktatásával fel-vállalja Európa közös szellemi-erkölcsi önazonosságáról vaió megnyilatkozást, arnely körből elmarad az Istenre vagy a keresztény gyökerekre való hivatkozás, így ez az alábbi kontextusban értékváIasztásnak rninosül.

41 Weiler szerint az európai alkotrnányosságban a vallásszabadság általánosan elfogadott érték. Egyes nemzetek alkotmányaiban gazdagon ta lálható Istenre való hivatkozás,bizonyos államok államvallásként ismernek el egyes fele kezeteket, így az nem ellentétes az európai alkotmány - jogi fejlődés történetével. A német alkotrlány,,lsten és ember előtti fele - lőssége tudatában''' az ír alkotmány a,,legszentebb Szentháromság Isten nevében'' a magyar alkot-mány „Isten áldd meg a ma- gyart fordulatokat” használja. A görög alkotrnány rögzíti, hogy,,Görögországban az uralkodó vallás: Krisztus Keleti ortodox Egyházának vallása'" Stb'

42 Ezzel szemben létezik olyan megközelítés is, amely a laicitás alapállását vallja magáénak, mint például az olasz vagy a francia Alkotmány. Az egyik alaptétel az volt, hogy az alkotmány nem lehet lehet részrehajló még a szirnbó - lumok szintjén sem - valamelyik irányba; Sem a vallásos vagy a világias érzület szembeállítása réven, sem pedig egy konkrét vallás preferá - lásának kimondásával' Azonban a rnegfogalmazás nem semleges attól, hogy a laicista ateista szemléletet gyakorolja, ez csupán annyit jeIent, hogy a világias és

43 vallásos lehetőség közötti döntés közű| az előbbit választja


Letölteni ppt "AZ EU ÉS A VALLÁS. „Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések