Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

11 Háborúk 1. Lélantoszi háború: 700 körül több évtizedig tartott; a legtöbb jelentős görög állam valamelyik oldalon részt vett a háborúban; a Lel. síkságért.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "11 Háborúk 1. Lélantoszi háború: 700 körül több évtizedig tartott; a legtöbb jelentős görög állam valamelyik oldalon részt vett a háborúban; a Lel. síkságért."— Előadás másolata:

1 11 Háborúk 1. Lélantoszi háború: 700 körül több évtizedig tartott; a legtöbb jelentős görög állam valamelyik oldalon részt vett a háborúban; a Lel. síkságért (réz, vas, gyógyvizek, jó termőterület) Khalkisz és Eretria (Lefkandiból a lakossága, miután az a 9. században nagyrészt elpusztul) között – a leggazdagabb városok voltak a 8. században, iónok, a gyarmatosításban élen jártak (Pithékusszait, Al-Minát közösen alapítják), az etruszkokkal is főleg ők kereskedtek Arkhilokhosz, Hésziodosz kortársak: utalnak a háborúra; Hér., Thuk.: a perzsa és a trójai háb. közötti legjelentősebb háb. Phalanx még nem volt Egyezmény a nagyhatótávolságú fegyverek használatának mellőzéséről Mindkét város veszített: jelentéktelenné vált a háború után – Korinthosz fazekasárui lesznek a legelterjedtebbek

2 22 Háborúk Szent háború: (Szólón is részt vett); a Delphoi feletti ellenőrzésért Ürügy vagy alkalom: Krissa és kikötője, Kirrha lakói kirabolják a zarándokokat -Az amphiktüonia döntése: meg kell őket büntetni -Thesszálok, athéniek (Alkmaion), sziküóniak (Kleiszthenész) leverik Krissát és Kirrhát: lakóit rabszolgának adják el, földjéből legelő -Szolón mérgezi meg hunyorral a város vízvezetékét >> hasmenés >> legyengül a lakosság >> mindenkit kivégeznek -A győzelem emlékére: Püthói játékok megalapít.

3 33 Athén 1. Szünoikiszmosz: Thészeusz Nem gyarmatosít Arisztokratikus berendezkedés (arkhónok, Areioszpagosz) Külóni vérbűn (Alkmaiónida Megaklész, 631; Külön veje és valószínűleg támogatója is a megarai türannosz, Theagenész) Drakón törvényhozása: 621; leírta a törvényeket >> kevesebb önkény; legfontosabb: az emberölési törvény: megkülönbözteti a szándékos és a nem szándékos emberölést (a szándékost bünteti halállal, a nem- szándékost száműzetéssel); lehetővé teszi a kiegyezést az elkövető és az áldozat rokonai között (egyébként a rokonság feladata a vérbosszú); („a kis bűnök is megérdemlik a halálbüntetést, a nagyobbakra pedig nem találtam súlyosabbat”)

4 4 Athén 2. A hektémoroszok megjelenése – létük a nagy vagyoni különbségek kialakulását jelzi (<< a sötét kori egyenlőség utáni nagy fejlődés) – a szegények a gazdagoknak kiszolgáltatva, alávetve Sztaszisz: a gazdagok és szegények közt és az arisztokrata családok közt Szolón (és majd Peiszisztratosz, Kleiszthenész) célja a sztaszisz csökkentése, ezáltal az állam erősítése: –az arisztokraták előjogainak, pol. hat-nak csökkentése –a pol. jogok kiterjesztése lakosság nagyobb részére –a polgárok közti összetartozás érzésének növelése

5 55 Szolón 1. Élt: ; Medontida; kereskedik – utazik arkhónként hozta törvényeit 593-ban (Korábbi elképzelés: diallaktészként vagy nomothetészként << Hér. beszámolója Amaszisszal ( ) és Kroiszosszal ( ) való találkozásáról DE: ezek a történetek nem a történelmi hitelesség igényével készültek) Verseket írt << még nem volt szokásban a próza

6 6 Szolón 2. Szalamiszért (Megara ellen) folyó háború befejezése (lelkesítés, hadvezetés, jogigény igazolása) Hajókatalógusba betoldása: (Hozta tizenkét bárkáját Aiasz Szalamiszból,) és, hol Athén bárkáinak állt sora, arra vezette (Felirat: a legrégebbi athéni néphatározat: a klérukhosz nem adhatja bérbe a földjét, ott kell laknia; ha nem tud katonáskodni és földet művelni, nem maradhat)

7 7 Szolón 3. Athén belső békéjének helyreállítása a célja, ezért választják diallaktésznak – tövényei kürbiszeken a sztoa baszileioszban 1.Szeiszakhtheia (elzálogosított földek, dolgozó adósok, adós-rabszolgák felmentése, az adósrabszolgaság eltörlése)

8 88 Szolón 4. 2.Timokratikus alkotmány Jövedelmi kategóriák: pentékosziomedimnoszok, hippeuszok, zeugitészek, thészek ( > mérőnyi jövedelem) Adózás (eiszphora), tisztségek betöltése, katonáskodás eszerint 1 medimnosz (51 liter) gabona = 1 métrétész (38 liter) olaj, bor = 1 drakhma = 4,37 gramm ezüst Tisztségek betöltése: első három kategória; (arkhón, tamiasz csak pentékosz. lehet) thészek: esküdtbíróság (de lehet, hogy csak később jön létre), népgyűlés

9 9 Szolón as tanács létrehozása: mindenki tagja lehet, phülénként 100 fő kisorsolása egy évre – a felső-középrétegeket képviselte, mivel a thészek nem lehettek itt tagok 4.Valószínűleg ő hozza létre a héliaiát, így megfoszototta az Areioszpagoszt bírói jogkörének jelentős részétől, de meghagyta a tisztségviselők ellenőrzésének jogát és az államellenes ügyekben való ítélkezést 5.Szabad végrendelkezés lehetővé tétele + a sérelmet szenvedettekért mindenki elégtételt követelhetett – a társ. nemzetségi felosztásának gyengítése, erősebb állami közösség létrehozása

10 10 Szolón 6. 6.Népgyűlés új funkciókat, jogokat kap: tisztviselők választása és ellenőrzése (bíráskodás), törvények értelmezése (+ törvényhozás) (Areioszpagosz: ellenőrzi a törvények betartását és ítélkezik politikai ügyekben) 7.Gabonakivitel megtiltása 8.Gazdaság, kereskedelem erősítése: - a naukráriák felállítása (48 – részben a kalózok ellen) - a mértékegységek euboiaiak lesznek (9. megadóztatta a prostituáltakat)

11 11 Szolón után 10 évre külföldre megy 2 évig anarkhia Majd egy arkhón nem mond le, és 2 évig arkhón (türannosz akart lenni) Azaz a sztasziszra nem hozott megoldást Szolón törvényhozása

12 12 Peiszisztratosz – A hatalom megszerzése 1. Három érdekcsoport (sztaszisz) megjelenése Szolón reformjai után (mivel meggyengítette az Eupatridák uralmát) Pediakoi: (Eteobutada) Lükurgosz – gazdag földbirtokosok Paralioi: Megaklész; Agariszté (Kleiszthenész sziküóni türannosz lánya) férje, Koiszüra és Kleiszthenész apja – kereskedők, kézművesek Diakrioi: Peiszisztratosz – szegények

13 13 Peiszisztratosz – A hatalom megszerzése 2. Uralma szakaszainak datálása bizonytalan Uralomra kerülése (Megara ellen harcol; megsebesíti magát, védelmet kap, elfoglalja az Akropoliszt) 1. száműzetés: összefog Lükurgosz és Megaklész 1. visszatérés: kibékül Megaklésszel (elveszi a lányát, Koiszürát), „Athéna” vezeti vissza a városba 2. száműzetés: megint összefognak ellenfelei, Eretriába megy, szövetségeket köt (Makedónia, Thesszália, Argosz, Thébai) 2. visszatérése: Marathónt szállják meg először, itt csatlakoznak párthíveik, Pallénéi csata

14 14 Peiszisztratosz - Az athéni birdalom alapjainak letétele 1. inkább diplomáciával, mint katonailag A pangaioni aranybányák a Sztrümón folyó torkolatánál a család birtokában – jelentős jövedelem innen Elfoglalta Naxoszt, türannosszá Lügdamiszt tette, egyes athéni családok fiait túszként Naxoszra küldte Polükratészt pedig Lügdamisz segíti Szamosz türannoszává Elfoglalta Mütilénétől Szigeiont a Fekete-tengeri ker. zavartalansága érdekében, Hégészisztratoszt (=Thesszaloszt) tette meg türannosszá („az aioloknak sincs több joguk Ilion földjére, mint az athénieknek, akik támogatták Meneláoszt”)

15 15 Peiszisztratosz - Az athéni birdalom alapjainak letétele 2. Erős szövetség Thesszáliával (egyik fia: Thesszalosz) Szövetség Makedóniával, Eretriával Feleségül vesz egy argoszi nőt >> a pallénéi csatában 1000 argoszi támogatja A Kherszonnészoszon a Philaida Miltiadész, Küpszelosz fia a türannosz Peiszisztratida támogatottsággal, később unokaöccse (ifj. Miltiadész, Kimón fia, a marathóni hadvezér) Lémnoszt is elfoglalja: Athén thrákiai gyarmatosításának kezdete Déloszt valamiféle függő helyzetbe vonta (tisztító szertartás a szigeten) – Peisz. előtt valószínűleg Naxosz volt a sziget „patronusa”

16 16 Peiszisztratosz – Belpolitika 1. Elsősorban hosszú (3.) uralmával, a belső béke megteremtésével tett jót a gazdaságnak (<< nem merték megkérdőjelezni ellenségei, testőrsége, zsolosai miatt) A nagyhatalmi pol. a kereskedelem érdekeit is szolgálja: Peisz. korától ugrásszerűen megnő a feketealakos vázák száma az Égeikumban, Egyiptomban, a Fekete-tenger térségében, Kis- Ázsiában, kezdődik a vörösalakos vázák exportja Pénz bevezetése inkább Peisz., mint Szolón alatt Kölcsönök a szegény parasztoknak („inkább dolgozzanak...”) Vidékre kiszálló bíróságok felállítása

17 17 Peiszisztratosz – Belpolitika 2. Középületek emelése: a saját és a város tekintélyét emelték + az antik források szerint elfoglalva és szegényen tartotta a polgárokat, így nem tudtak közügyekkel foglalkozni A hét bölcs egyike (Szolón is) – frappáns szólásai; álruhában járja az országot; kertjei nyitva a szegények előtt Az akropoliszon lakik családjával valószínűleg Kezeseket szed az ariszt. családok gyerekei közül (+ hivatalok, kitüntetések, ill. száműzések) Zsoldoserő alkalmazása (akropoliszt megszállva tartja), polgárok megadóztatása (Peisz. 10%, Hippiasz 5 %)

18 18 Peiszisztratosz – Kultúra-támogatás 1. Bevezeti a Városi Dionüsziát (A Dionüszosz-kultuszt nem ő vezette be, és Dionüszoszt nem mint a nép istenét favorizálta! – az arisztokraták is tisztelték Dionüszoszt, csak legfeljebb a kultusz népi formáit, a parasztok tivornyáit vetették meg (nem különböztethetők meg népi és arisztokratikus istenek) – ugyanígy Démétért sem csak a nép tisztelte, és tisztelete már Peisz. előtt megvolt – Apollón, Athéna, Zeusz kultuszát ugyanannyira támogatta Peisz. >> nem igaz, hogy bevezette a „nép isteneinek” kultuszát) + első tragédiák a Városi Dionüszián 530-tól + első színház építése (fából) >> Új szórakozási formákat teremtett a nép számára

19 19 Peiszisztratosz – Kultúra-támogatás 2. Az eposzok szövegének rögzítése Könyvtáralapítás Szimonidész, Anakreón (Hippiasz udvarában) Sajátosan athéni témák megjelenése a képzőművészetben (vázafestészetben, szobrokon, domborműveken): Athéna a gigászok ellen, Thészeusz tettei... A Nagy Panathénaia bevezetése:bevezetése egyes források szerint 566-ban (>> a kor nagy alakjához kötése valószínűleg fikció)

20 20 Peiszisztratosz – Kultúra-támogatás 3. A nagyobb ünnepeken az állam állta a húst >> a szegények is részt tudtak venni az ünneplésben (demokratizálódás a vallási életben) >> erősebb lett a polgárok között az összetartozás érzése + több szentély + több ünnep Egységesebb és így erősebb államot hozott létre a vallási intézkedései révén is

21 21 Peiszisztratosz – Kultúra-támogatás 4. Hipparkhosz állítja fel az első hermákat –Tipikus attikai jellegzetesség a herma (de máshol is elterjedt innen) –Félút-jelzők attikai községek felé (a 0 km-kőtől számolva): Attika egységesebbé vált –Gyakran erkölcsi tanácsok, bölcsességek rajtuk (pl. „Ne csapd be a barátaidat”) –Eredetük vitatott – talán azért oszlop a test, mert erre volt könnyű feliratot írni, és azért Hermészé a fej, mert ő az isteni hírnök, aki a legalkalmasabb üzenetek közvetítésére

22 22 Peiszisztratosz – Kultúra-támogatás 5. Fa-hermák lehettek Hipparkhosz előtt is, márványból ő vésetett először, és ő tette divattá –Nem tudjuk miért ithüphallikus – talán szerencsét hoz vagy termékenység-szimbólumként, v. a birtokháborítókat ijeszti el –Később útkereszteződésekben (itt két-, három- és négyfejű hermák is), templomok és magánházak előcsarnokaiban, udvarán (a tovajok és a gonosz- szándékúak távoltartására), tereken, telekhatárokon (határjelzőként), sziklákon, kőrakásokon, szántóföldeken (védelmezőként és termékenység- növelőként - ruhákkal teleaggatva madárijesztőként) is álltak –Más istenek fejei is lehettek a törzsön, később emberek (politikusok, művészek...) feje

23 23 Peiszisztratosz – Építkezései 1. A kultúra új jelenségeinek és az építkezéseknek egy részét talán tévesen kapcsolják a nevéhez Lükeionban gümnaszion Enneakrunosz (<< Kallirhoé, az egyedüli forrás Athénban, kút több is van): kútház az Ilisszosz mellett, az Olümpieionnál v. az agora D-i részén Agora kiépítése >> Peiszisztratosz alatt vált Athén polisszá!

24 24 Peiszisztratosz – Építkezései 2. Az első kőtemplom az akropoliszon (mészkőből) („Athéna régi teploma” – a szokásos klasszikus forma: oszlopsor körben + domborművek) + felvezető rámpa az akropoliszra a körmenetek megkönnyítésére + Athéna Niké oltára a későbbi templom helyén (Athéna mint Niké kultusza újdonság) (+ márvány fogadalmi ajándékok megjelenése és elszaporodása itt) >> az akropolisz vallási központtá válik

25 25 Peiszisztratosz – Építkezései 3. Zeusz Olümpiosz temploma Hippiasz: 12 isten oltára (0 km-kő) – a 12 isten közös kultusza újdonság Hipparkhosz megbízza Onomakritoszt Muszaiosz jóslatainak rendezésével, aki költeményeket hamisít Orpheusz és Muszaiosz (O. tanítványa) neve alatt Eleusziszban a beavatási épület (Telesztérion) jelentős kibővítése Eleuszinion (az agorán) Artemisz Braurónia szentélye (az akropoliszon) Az első kis templomok Szunionban, Rhamnuszban, Brauronban (talán ekkor váltak az itteni kultuszok – akárcsak az eleusziszi – az athéni vallási rendszer részévé) Az első Dionüszosz-templom (az akropolisz alatt) Déloszon egy kis mészkő szentély

26 26 Peiszisztratosz – Építkezései 4. Kisebb szentélyek szerte a városban Erósz oltára az Akadémiánál Apollón Patroosz kis szentélye Zeusz szentélye (a későbbi Zeusz Eleutheriosz sztoa helyén) Talán Apollón Püthiosznak templomot épített az agorán (egy athéni mondás alapján feltételezhető: „Jobb lett volna a Püthionban...” – ti. Peisz. halállal büntette ezt; a lakosság nemtetszését így fejezte ki a 10%-os adó miatt)

27 27 A Peiszisztratidák kudarcai 527-től Hippiasz a türannosz, 526: arkhón (ő is megtartja a törvényeket); 514 után a türannisz válsága: gyilkosságok, száműzések; Munikhiát megerősíti Hippiasz Az athéni nagyhatalom szűkebb térre szorul: Naxoszi, szamoszi türannisz vége (a 6. század végén a legtöbb városban vége a türannisznak) Szigeion perzsa kézen (Hippiasz talán be is hódolt, lányát a lampszakoszi türannoszhoz adta, mert a családnak nagy befolyása volt Dareioszra) 519: Plataiai Athénhoz csatolása >> Boiótiával megromlik a viszony Spártával is megromlik a viszony (<< Alkmaionidák befolyása Delphoira + a Peisz. és Argosz jó viszonya miatt)

28 28 A türannisz megdöntése 1. SIKERTELEN KÍSÉRLETEK: 1.Harmodiosz és Arisztogeiton (jellegzetes története a korszaknak; leszármazottaik generációk múlva is különleges kiváltságokat élveztek, lakomákon tiszteletükre énekeltek) megölik Hipparkhoszt 514-ben >> az Alkmaionidák ellenfelei türannoszölőként tisztelték őket (az elterjedt vélemény szerint Harmodiosz és Arisztogeitón megdöntötték a türanniszt, mert magát a türannoszt ölték meg, aki e szerint a hagyomány szerint Hipparkhosz volt – elfelejtik, hogy ezután még 4 évig Hippiasz volt hatalmon) – így megfosztották az Alkmaionidákat a türannisz megszüntetésének dicsőségétől – ill. elvitatták ezt a spártaiaktól (bár valószínűleg szerelmi gyilkosságról volt szó és Hégészisztratosz volt a célpont) 2.Alkmaionidák Leipszüdrionból támadnak Hippiasz ellen

29 29 A türannisz megdöntése 2. A SIKERES AKCIÓ: 548-ban égett le a Delphoi templom: az Alkmaionidák vállalják el a felépítést ( ) >> befolyást nyernek a szentély felett >> Kleomenész a Delphoi jósda parancsára elűzi a Peiszisztratidákat 510-ben (bár lehet, hogy a megvesztegetés-történet csak a spártai politika gyökeres megváltozását, a vendégbarátok ellen fordulást hivatott megmagyarázni, megvédeni; vagy pedig Spárta szerepét akarja csökkenteni a türannisz megdöntésében)

30 30 A türannisz megdöntése 3. Spárta támadásának valószínűbb oka: a Peiszisztratidák Argosszal való kapcsolatai A spártai első hadjárat hajóval Phaléronba – a thesszál lovasság elűzi őket Kleomenész hadjárata: szárazföld felől jön, elűzi a thesszálokat, körülzárja az Akropoliszt, elfogják a Peiszisztratidák gyerekeit >> a Peisz. elhagyják Athént, Szigeionba mennek

31 31 A türannisz megdöntése 4. Az Alkmaionidák türannisz-gyűlölete nem valószínű (nem menekültek el Athénból, mint Hérodotosz állítja): Házasság Peiszisztratosz és Koiszüra közt Visszasegítik Peisz-t a hatalomra Panathénaián kocsiversenyen nyertek (de erről a felirat már Boiótiában, ahol száműzetésben voltak) Kleiszthenész 525-ben arkhón Az Alkmaionidák ugyancsak szívesen lettek volna Athén türannoszai, ha sikerül nekik

32 32 Kleiszthenész 1. Két rivalizáló csoportosulás: Iszagorasz hívei (Isz. türannoszbarát) Kleiszthenész és az Alkmaiónidák (a Paraliához a Diakria támogatását is megszerezte) Az arisztokrata nemzetségek többsége Iszagorasz mellé áll >> ezért támaszkodik Kleiszthenész a „demokratákra” Iszagorasz segítségül hívja Kleomenészt (Spárta nem a demokráciát támogatja) – Iszagoraszé lesz a hatalom: 508-ban Iszagorasz az arkhón ep., 300 tagú oligarchikus tanács felállítása (az arisztokraták hatalmának visszaállítása)

33 33 Kleiszthenész 2. Erre az athéniak körülzárják az Akropoliszon Iszagoraszt és a spártaiakat, majd elűzik őket – Kleiszthenész kerül Athén élére Erre újabb spártai hadjárat boiótokkal és khalkisziakkal szövetségben Iszagorasz hatalomba helyezésére Athén győz (506) Khalkisz, Boiótia felett, a spártaiak királyaik viszálya miatt visszavonulnak Kleiszthenész reformjai Kleomenész 2. támadása előtt (Hérodotosz szerint), vagy után (Arisztotelész szerint) (Kédés, hogy saját hatalmát is biztosítani akarta-e az új rendszerrel, v. a saját érdekeinek figyelembevétele nélkül önzetlen jobbító-szándék vezette)

34 34 Kleiszthenész 3. A társ. vérségi v. vagyoni felosztása helyett: territoriális elv Attika három részre osztása: Asztü, Meszogaia, Paralia (a Diakria a két utóbbi része lett) A kb. 190 démosz beosztása 30 trittüszbe – ezekből 10 phülé: a kat.- pol. szervezet alapja lett Tudatosan demokratizálni akart vagy csak a saját és az Alkmaionidák befolyását akarta növelni? A trittüszöket sorsolta, de a démoszokról maga döntötte el, hogy melyik trittüszbe kerülnek

35 35 Kleiszthenész 4. Ötszázak tanácsa: phülénként 50 sorsolt tag egy évre (10 prütaneiára) 10 sztratégosz választása Tamiaszok, arkhónok, sztratégoszok továbbra is a pentékosziomedimnoi közül Osztrakiszmosz bevezetése

36 36 Kleiszthenész 5. Vallási célokból továbbra is fennmaradt a régi 4 phülére osztás A démoszhoz tartozás fontosabb lett, mint phrátriához (ill. oikoszhoz) >> így az arisztokrácia pol., társ., vallási befolyása tovább csökkent Az új rendszer lehetővé tette új polgárok felvételét, a régi családok befolyását csökkentette A démoszok léptek a naukráriák (48 katonai, adózási egység származási alapon) helyére, démarkhoszok (10) a nauarkhoszok helyére 10 taxiarkhosz a phülék gyalogsága élén (sorozás démoszonként – ugyanígy az evezősöknél is)


Letölteni ppt "11 Háborúk 1. Lélantoszi háború: 700 körül több évtizedig tartott; a legtöbb jelentős görög állam valamelyik oldalon részt vett a háborúban; a Lel. síkságért."

Hasonló előadás


Google Hirdetések