Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Görög történelem 6. előadás. 2 Perzsia Kürosz (559-530) megteremti az önálló perzsa államot 546-ban elfoglalja Lüdiát (Spárta Kroiszosz szövetségese)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Görög történelem 6. előadás. 2 Perzsia Kürosz (559-530) megteremti az önálló perzsa államot 546-ban elfoglalja Lüdiát (Spárta Kroiszosz szövetségese)"— Előadás másolata:

1 1 Görög történelem 6. előadás

2 2 Perzsia Kürosz ( ) megteremti az önálló perzsa államot 546-ban elfoglalja Lüdiát (Spárta Kroiszosz szövetségese) Elfoglalja a görög államokat Kis-Ázsiában – a városok belső autonómiája megmarad Dareiosz óta (uralma alatt a bir. fénykora) 2 szatrapeia Kis-Ázsiában: Szardeisz (+Magnészia) és Daszküleion székhellyel

3 3 Dareiosz szkíta hadjárata (513) Bosszú és a bir. határainak megerősítésére A szkíták a nyílt ütközetet kerülik, az élelmet, vizet elpusztítják ; portyák; az ország belsejébe csalogatják a perzsákat A Duna-híd őrizetét Dareiosz a görögökre bízta – Miltiadész (Kherszonészosz türannosza) a lebontás mellett – Hisztiaiosz (Milétosz türannosza) és a türannoszok többsége a hatalmát félti Szkíták: „az iónok a világ leggyávább, legaljasabb népe” A görögök megosztottak a perzsákkal kapcsolatban

4 4 Az ión lázadás 1. Milétosz (viszonylagos külpol. önállósággal bír) támogatja az elűzött naxoszi arisztokratákat >> Arisztagorasz a szardeiszi szatrapész engedélyét kéri – de egy perzsa hadvezért kap 200 hajó élén >> Ellentét a vezetésben >> Kudarc (499) >> Arisztagorasz felkelést robbant ki a perzsák ellen

5 5 Az ión lázadás 2. Athén és Eretria küld támogatást az iónoknak A görögök feldúlják Szardeiszt A perzsák legyőzik a görögöket Epheszosznál 495-ben Ládé szigeténél perzsa tengeri győzelem >> a tenger a perzsáké >> Milétosz ellátása lehetetlenné válik >> hamarosan elfoglalják és elpusztítják a perzsák, lakóit Perzsiába hurcolják 493-ra az összes lázadó szigetet és várost legyőzik a perzsák Dareiosz előtt világossá lesz, hogy az Égei-tenger feletti szilárd hatalom megszerzéséhez Hellaszt is le kell győznie (<< innen jött a támogatás)

6 6 Athén és a perzsák kapcsolata 1. Az alapvető források: Hérodotosz, arkhón-listák, osztrakizáltak listája – ezek alapján kell felvázolni a főbb athéni eseményeket körül athéni szövetségkötés a perzsákkal: kereskedelmi célból és talán Spárta, Boiótia, Khalkisz ellen Az Alkmaionidák köthették: << a Paralia vezetői, a kereskedelemben érdekeltek (már a lüd Mermnadákkal, Kroiszosszal is vendégbarátságban); << Kleiszthenész vezetése idején fenyegette összehangolt támadás Athént Khalkisz, Boiótia és Spárta részéről << talán perzsa-barátok az Alkmaionidák: – Talán segítették a perzsákat (pajzs ok felmutatásával ) Marathónnál – de lehet, hogy ez csak Alkmaionida-ellenes fikció, azonban: – Osztrakizmoszok: Megaklész (486), Xanthipposz (484), Ariszteidész (az Alkm. szövetségese; 482)

7 7 Athén és a perzsák kapcsolata ben a (perzsa-barát) peiszisztratida Hipparkhosz, Kharmosz fia az arkhón eponümosz A 480-as években a Peiszisztratidák is háttérbe szorulnak (osztrakizmoszok: Hipparkhosz 487) Az arisztokraták (pediakoi) Spárta-barátok, perzsa- ellenesek (499-ben ők küldhették a 20 hajót) – a gabonatermelő Pedion ellenérdekelt a gabonatermelő vidékekkel való kapcsolatok fenntartásában

8 8 Dareiosz hadjáratai Dareiosz követei földet és vizet kérnek a görög államoktól – Aigina ad (valószínűleg mások is); az athéniak kútba, a spártaiak gödörbe dobják a követeket (ez a nemzetközi jog durva megsértése) –A larisszai Aleuadák is hívták Hellaszba a királyt (már a 6. században perzsa mintára vernek pénzt) – De nem egész Thesszália perzsabarát –Boiótok perzsabarátok (Athén-ellenesek) –Phókisz perzsaellenes << Thesszalia és Boiótia perzsabarát Mardóniosz a hadvezér Az Athosz-hegyfoknál vihar semmisíti meg a hajóhadat (300 hajót) + a szárazföldi csapatokban a thrákok okoztak nagy pusztítást

9 9 Dareiosz hadjáratai Datisz a fővezér (Artaphrenész fiatal, csak tiszteletbeli ranggal, tapasztalatszerzés végett) Gyülekezőhely Kilikiában: 600 triérész (Hér.) + az iónoktól megkövetelt épített lószállító hajók Más útvonal, mint 490-ben Naxoszt elfoglalják: a városokat, szentélyeket felgyújtják, a lakosokat rabszolgává teszik Déloszt megkímélik << Apollón, Artemisz ~ Mithra, Mah; vagy az ión hajósok kedvéért Eretriát elfoglalják árulás útján, a lakosságot elhurcolják, Perzsiában telepítik le – de lehet, hogy az árulásról szóló beszámolóval az athéni be nem avatkozást mentegeti Hérodotosz

10 10 Dareiosz hadjáratai – 490 – I. Marathóni csata A helyszín kiválasztása – Hippiasz javaslatára, akit Athén élére szánt Dareiosz –Marathón térségében a Peiszisztratidák birtokai >> támogatás + terepviszonyok ismerete ( lovascsatára alkalmas lehetne – csak éppen nem az északi része ) –Hippiasz álma a csata előtti éjjel (anyjával hál), majd a csata napján az előjel (tüsszentés >> foga a földbe, és nem találja meg) Athéniek és plataiaiak, 10 sztratégosz + a polemarkhosz, Miltiadész vezető szerepe (öten meg akarták várni a spártaiakat, öten azonnal akartak harcolni, nehogy az athéniek átálljanak a perzsákhoz – a polemarkhosz szavazata döntött)

11 11 Dareiosz hadjáratai – 490 – II. Lehetséges, hogy a polemarkhosz Kallimakhosz volt a fővezér, a sztratégoszok pedig az egyes phüléket vezették (mint később a taxiarkhoszok), v. pedig egymás után következtek a sztratégoszok a fővezérségben egy-egy napra 9e athéni + 1e plataiai <> e perzsa (modern becslés), ill. 200e-600e perzsa (antik adatok) Miltiadész vezeti az ütközetet, a jobbszárnyon Kallimakhosz (a legveszélyesebb hely, de ide állítják a legkiválóbb katonákat) Taktika: a középhad csak néhány sor mélységű, a szárnyak az erősek

12 12 Dareiosz hadjáratai – 490 – III. 8 sztadion a két sereg között >> csak az utolsó méteren elképzelhető a roham A két arcvonal egyenlő hosszúságú, de a perzsák középen a legerősebbek, a görögök a szárnyakat erősítik meg Középen a perzsák győznek, áttörik az arcvonalat, megfutamítják a görög középhadat; a szárnyakon a görögök győznek, egyesülnek, hátulról támadnak a perzsa középhadra A hajókig szorítják a perzsákat, 7 hajót is zsákmányolnak 192 athéni halott (köztük Kallimakhosz), 11 plataiai, 6400 perzsa A spártaiak a Karneia miatt késnek

13 13 Dareiosz hadjáratai – 490 – IV. A győzelem oka: 1.A perzsák bíztak létszámfölényükben és féltek a spártaiak megérkezésétől 2.>> elfogadták a csatára való kihívást a nekik kedvezőtlen terepen (facsoportok, patak, mocsár) 3.>> lovasságot nem vetették be 4.Görög roham, nehézfegyverzet 5.>> a perzsa íjászok sem érvényesültek

14 14 Dareiosz hadjáratai – 490 – V. Aiszkhülosz sírfeliratában (egy sas a kopasz fejére ejtett egy teknőst) csak azt említette, hogy részt vett a marathóni csatában, bár harcolt Artemiszionnál, Szalamisznál és írt drámákat is. „Aeschylus, Euphorion fia nyugszik e kőnek alatta, Ő az athéni szülött Gela kövér mezején. Elmondhatja vitéz-voltát Marathonnak a berke És el a hosszuhajú perzsa, ki tudja nagyon.” „Marathóni futó” Philippidész (v. Pheidippidész) – Spártába segítségért + a hadsereg a csata után rohamtempóban Athénbe megy, hogy megelőzze a perzsa flottát -ebből 4. században a marathóni futó legendája Pajzs-jelek? Hérodotosz felmenti az Alkmaionidákat A perzsák megpróbálják a Szúnion-fokot megkerülve megostromolni Athént, mielőtt a hellének visszaérnek – talán valaki pajzzsal jelez nekik – az Alkmaionidák talán perzsabarátok, de a Peiszisztratidák ellenfelei és Kleiszthenész reformjainak semmissé tételét sem kívánhatták; nyilván Alkmaionida-ellenes propaganda a történet

15 15 A két hadjárat között Miltiadész Parosz elleni büntetőakciója (ürügy: médiszmosz, valójában személyes sérelem, zsákmány): kudarc – 50 talanton büntetés (Xanthipposz a vádló), sebesülésébe belehal 486-tól Xerxész a perzsa trónon, 482-ben újra perzsa követek Hellaszban Athénban Ariszteidész és Themisztoklész köreinek ellentéte: szárazföldi v. tengeri haderő fejlesztése Ariszteidész osztrakizálása >> hajóépítés a laureioni ezüstbányák jövedelméből: 200 triérész

16 16 Xerxész hadjárata 1. A hadjárat okai: Aleuadák, Peiszisztratidák sürgetése Mardóniosz és más perzsa főemberek ambíciói Bosszú (Kelet és Nyugat között évszázadok óta zajló konfliktus része) Elrettentés Zsákmány Hódítás-kényszer: minden birodalom jellemzője (a hatalom dünamisz; az elődökkel akar felérni minden uralkodó)

17 17 Xerxész hadjárata 2. A perzsák oldalán: thesszálok, Thébai (Athén-ellenessége miatt); Argosz semleges Az Iszthmoszi gyűlés irányítja a görög hadműveleteket – a fővezérlet Spártáé 480-ban a szárazföldi erők vezére: Leonidasz – 479-ben Pauszaniasz a meghalt Leonidasz kiskorú fiának, Pleisztarkhosznak a gyámja (nem király) 480-ban Eurübiadész a hajóhad vezére nauarkhoszként (nem király) – 479-ben Leotükhidasz (Eurüpontida király) váltja fel Védőfal építése az Iszthmoszon Xerxész élelmiszert halmozott fel az úton több helyen; hidat épít Abüdosz és Szésztosz között (több száz hajóból, majd vihar >> bilincsek, korbácsolás) és a Sztrümónon; Athoszon csatornát

18 18 Xerxész hadjárata 3. A Tempé-völgy helyett a Themopülai-szorosnál az első ütközet (480); 14 méter széles a szoros kb. – csak előőrsök << Karneia, Olümpiai játékok ekkor – Ephialtész megmutatja a perzsáknak az Anopaia ösvényt – Leónidász és a 300 spártai hősiessége (+ 700 theszpiai thébai túszként) (+ a perzsák kisebb pajzsa, rövidebb dárdája) Ezzel egyidőben az Artemiszion-hegyfoknál az első tengeri ütközet: a görögök sikerrel védekeznek; majd vihar rongálja a perzsa flottát

19 19 Xerxész hadjárata 4. Pszéphiszma Athén evakuálásáról – a perzsák feldúlják a kiürített várost Eurübiadész el akarja hagyni Szalamiszt – Themisztoklész csele (rabszolgáját Xerxészhez küldi) Görög győzelem Szalamisznál (480): << kisebb, könnyebb görög hajók (a perzsa flotta hajóinak egy része ker. hajóból lett átalakítva << szűk szorosban a létszámfölény nem érvényesül + a kialakuló kézitusában a görög hopliták vannak előnyben Ezután Xerxész a szárazföldi sereg egy részével és a hajóhaddal Thesszália felé vonul vissza – a vihar szétrombolta a hidat a Hellészpontoszon, ezért a hajóhaddal szállíttatja át a sereget

20 20 Xerxész hadjárata Plataiai ütközet: Pauszaniasz a fővezér (<> Mardóniosz); eddig veretlen a perzsa sereg; a hoplita harcmodor fölénye; a spártaiak érdeme a győzelem, de Hér. sok kritikát is megfogalmaz a spártaiakkal szemben (határozatlanok, nem tudnak irányítani) Themisztoklész csele >> Xerxész serege elhagyja Európát 479 győzelem a Mükalé-hegyfoknál: Leotükhidasz + Xanthipposz, szárazföldre kihúzva a perzsa hajóhad, ezt pusztítja el a túlerővel szemben a görög flotta-katonaság Szésztosz elfoglalása Kalliasz-béke 449 (?)

21 21 A perzsa vereség legmélyebb okai Hérodotosz szerint: Hübrisz >> nemeszisz: a szerencse/boldogság/ siker eloszlásában így van egyensúly (kozmosz); ugyanez emberi szinten: a túlzott elbizakodottság az ellenfél lebecsüléséhez, a kellő felkészülés, körültekintés hiányához vezet A bosszúk (Kelet-Nyugat közti összeütközések) sorában így van egyensúly (kozmosz) A kozmosz (világrend), az isten hat a történelemben

22 22 A perzsa háborúk az európai eszmetörténet számára is nagyon fontos eseményt jelentenek A hellén azonosságot a perzsákkal szemben találták meg a görögök, amikor elkezdték kutatni fölényük, győzelmük okát A barbár szó használata a perzsa háborúk után válik gyakorivá: a görög tulajdonságok hiányát, tagadását jelöli – előtte a keleteieket (pl. a trójaiakat) ugyanolyanoknak látták, mint a görögöket (Homérosz pl.): görögül beszélnek, vázákon ugyanolyan ruhákban A perzsa háborúk után: barbár ~ perzsa ~ keleti: elpuhultság, fényűzés, vérfertőzés, gyávaság A görögök bátrak, férfiasak és egyéb katonai erényekkel bírnak (kitartás, tűrés...)

23 23 A Themisztoklész-felirat A 4. században vésték kőbe, az Athénban élő száműzött troizéniak a makedónbarát troizéni lakosság érzületének befolyásolása végett. Themiszt. Athén kiürítését és a szalamiszi ütközetet már a háború elején tervezte, Thermopülai és Artemiszion csak időhúzás (<> Hérodotosz) Hitelessége kétséges (stílus, formai jegyek, katonai, vallási viszonyok egyes jelenségei)

24 24 Themisztoklész alakja Themisztoklészen sok múlott a háborúban: az athéniek Dél-Itáliába tervezték áttelepülni Érdemei a háború során: cselei (feliratok a parti sziklákon, Szalamisz előtt és után) rávette az athénieket, hogy elhagyják a várost (a jóslat értelmezésével) Themisztoklész a demokrácia kiteljesítője: hajóépítés (és Peiraieusz kiépítése) (egyes történészek szerint az osztrakizmosz intézménye is az ő nevéhez fűződik) A Spárta elleni küzdelemre készülés: (hajóhad, Peiraieusz) falak újraépítése amphiktüónia-szavazatok Hérodotosznál negatív Themisztoklész bemutatása << a Themisztoklész-ellenes propaganda (főleg a Spárta-barát athéniek és az Alkmaionidák részéről) hatására


Letölteni ppt "1 Görög történelem 6. előadás. 2 Perzsia Kürosz (559-530) megteremti az önálló perzsa államot 546-ban elfoglalja Lüdiát (Spárta Kroiszosz szövetségese)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések