Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pszichológiatörténet 9. óra A magyar pszichológia helye a világban Pléh Csaba.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pszichológiatörténet 9. óra A magyar pszichológia helye a világban Pléh Csaba."— Előadás másolata:

1 Pszichológiatörténet 9. óra A magyar pszichológia helye a világban Pléh Csaba

2 Magyar különlegességek Megkésettség: nagyobb reflexió Háromféle szerepillesztés: kísérleti orvosi társadalmi Laza, s áthallásokkal eli hálózatok Állandó politikai beleszólás

3 Fázisok, irányok és dillemák A régmúlt: iskolafilozófia Előszakasz Kivirágzás harmincas évek Elhallgattatás ötvenes évek Felébredés 60-70: kinyílás 70-80: kibontakozás 80- diverzifikáció

4 A kezdetek Az elméleti pszichológia kezdetei: még csupán szellemi import, de nincsen szerepátlépés Posch Jenő: a mozgás különleges szerepe. A képzet mint mozdulat. Pikler Gyula: jogfilozófia, pszichológiai visszavezetés. Ellentmondás elvek az élményszerveződésben

5 Az eklektikus közvetítő: Kornis Gyula Tankönyvek: középiskola, egyetem. Sajátos katolicizmus: a tudomány beemelése a lélektanba. Rokonszenvei: szellemtudományos irány, de a többit is közvetíti

6 Kísérlet és alkalmazás az orvosi világban Ranschburg Pál ( ) Kettős indítás: orvosi-lélektani, gyógypedagógiai. Magán majd hálózati tanácsadás. A homogén gátlás. Egy jelenség, nagy név.

7 A provokatív természettudomány Sikere: jelenség és névadás, módszer Hálózat Tanulság: a gyanakvás. Torda Ágnes (1995) az Orvoskaron nem látták szívesen azt a gondolatot, hogy "kísérleti pszichológia" előadásokat fog valaki tartani, s kialakít egy olyan laboratóriumot, melynek hivatása a lélek tanulmányozása. A kari bizottságok ismételten megkérdőjelezték még a Ranschburg javasolta kurzuscímeket is, valamint a közleményein megjelenő hivatalos hovatartozást, mikor is Ranschburg egy "pszichofiziológiai" laboratóriumra utalt. Gyanakvás, féltékenység, s talán némi antiszemitizmus is.

8 Magyar kísérletezők első úttörője a bölcsészeten Révész Géza (1878 december augusztus 18): német iskolázottság. G. E Müller, de Brentano, Stumpf, Husserl is. Nagy szervező erő. Első tanszék, majd politikai diszkreditáció. Holland karrier.

9 Révész önvallomása „A Dunántúlon dombok és szőlőhegyek gyűrűjében fekszik a Balaton. Magyarország eme csodálatos tavának délkeleti partján, egy kis faluban, Siófokon egy nagyon hideg téli napon (1878. december 9.) világra jött egy kisfiú, aki ha tudott volna gondolkodni, koránt sem sejthette volna, hogy egyszer mint amszterdami professzor tartja meg búcsúelőadását.” E szavakat 1950-ben az amszterdami Kísérleti Lélektani Intézet igazgatója, Révész Géza mondta, akit Rothauser Géza néven anyakönyveztek

10 Emléke Siófokon Bajcsy-Zsilinszky u. 48 szülőház A stadion utcája róla van elnevezve

11 Révész hatása

12 Révész kettőssége Egyszerre kísérletező, s fenomenológus. Mindkettővel kritikus azonban. A kísérletezés elméttelensége veszélyes. A fenomenológia doktriner élménytelensége is veszélyes

13 Révész területei és inspirálói Hallás Tapintás-haptikus tér Tehetség Nyelv keletkezése G.E. Müller és Brentano Alaklélektan

14 Révész tudományos felfogása Kísérlet és önmegfigyelés is kell Kell filozófiai ihletés Asszociációs ÉS logikai szerveződés egyaránt van és kell

15 A kétféle kritika A fenomenológiai metodika…nagyban hozzájárult ahhoz, hogy leküzdjük a fizikalizmus szemléletének hegemóniáját. Bátorság kellett ahhoz, hogy a a pszichológián belül a természettudományos módszerek érvényességi körét meghatározott területekre és kérdésfeltevésekre korlátozzák, és az előfeltevés nélküli, leíró jellegű szemléletmód vezető szerepét kiterjesszék A fenomenológiai szemléletmód korlátlan vagy privilegizált helyzete még végzetes is lehet. Könnyen arra csábíthat bennünket, hogy az élményszintű különbségek túlságosan erős hangsúlyozása következtében ne vegyünk észre egyezéseket és összefüggéseket

16 Elemek ellen, de a Gestalt kritikusa is A Gestalt-elmélet nem haladta meg a fenomenológiai szemléletmód egyoldalúságát…. Kutatási módszere lényegében leíró jellegű maradt A fenomenológus autokratikus eljárásával szemben a kísérleti pszichológus „demokratikusan” jár el, amennyiben kísérleti személyeinek döntéseit egyszerűen csak megszámolja, de nem mérlegeli. Ugyanakkor ezzel szemben is kritikával kell élnünk. Meg kell válogatnunk amegfgyelőket.

17 A haptikus tér: tapintási illúziók

18

19 A zenei képességről Laczó Zoltán1981összefoglalójából Vizsgálati módszereim nyolc különböző akusztikai-zenei képességre utaló tulajdonságot ölelnek fel. Ezek: a ritmusérzék, a regionális hallás, hangközök és hármashangzatok elemzése, a relatív hallás, a harmóniaérzék, dallamok zenei felfogása és visszaadása, hallás után való játék és az alkotó fantázia.

20 A zenei képességről Laczó Zoltán1981összefoglalójából Vizsgálati módszereim nyolc különböző akusztikai-zenei képességre utaló tulajdonságot ölelnek fel. Ezek: a ritmusérzék, a regionális hallás, hangközök és hármashangzatok elemzése, a relatív hallás, a harmóniaérzék, dallamok zenei felfogása és visszaadása, hallás után való játék és az alkotó fantázia.

21 Hangközök, rangsorolva – transzponálásuk nehézsége HangközÁtlag Tiszta kvart1,78 Kis szekund1,61 Kis terc1,61 Nagy szext1,41 Nagy szekund1,38 Nagy terc1,36 Tiszta kvint1,28 Nagy szeptim1,08 Kis szeptim1,05 Kis szext0,88 Bővített kvart0,50

22 Utánéneklés

23 Békésy is ismeri s elismeri a zenepszichológus Révészt I came to the conclusion that it was two octaves and not one. Révész developed a two- component theory of harmony that is graphically represented as a spiral with a periodicity of one octave,and his theory has been accepted by many musicians. I certainly found the two-component theory of harmony very attractive. But in the meantime, my experiments in a very different area have coincidentally resulted in Fig. 19 which seems to corroborate the two component theory of Révész.

24 A zenepszichológus Bartók közeli barátja Korai barátságuk eleven bizonyítéka Bartók egy október 23-án írott levele: „Németországba egy »kivándorló« egyetemi tanár magával vitte összes népzenét tárgyaló dolgozataimat (magyar, román és arab népzenéről szólnak) német fordításban, és ott próbál érdekemben beszélni.” E levél Bartók pokoljárt máramarosi gyűjtését említi, amely Révész Géza közvetítésével jelent meg németül 1923-ban Révész volt Bartók munkásságának legértőbb társaként, egyik legfőbb külhoni támogatója, koncertjeinek igényes előkészítője. Valahányszor Bartók Hollandiába látogat, gyakorta keresi fel az Overtoom 47., majd később a Zandpad 7. számú házat – Révészék lakása –, amely egyben szálláshelyéül is szolgál, s itt gyakorolja a házigazda kitűnő Bösendorfer zongoráján ötvenszer is eljátszva az akkor még alig ismert Mikrokozmosz remekmívű részleteit.

25 Révész hivatás meggyőződése es levelezése Elméletileg és gyakorlatilag kiképzett tanárok és megfelelő segédszemélyzet az előfeltétel. Ha a tanári állásokat nem kompetens emberekkel töltik be, akkor ez évtizedekre megakadályozhatja a pszychológia egészséges fejlődését és a fiatal erők érvényesülését (Forrás. Gábor Éva, 1991)

26 Emberi tanulság A nyitottság és az áthallások Tanítványai között találjuk többek között Gleimann Annát, Lénárt Editet s a pszichoanalitikus Hermann Imrét. Az emigráció és a politikai áthallások: Nem jó, ha politizál a tudománypolitika. A megszakadt kontinuitás

27 Hivatkozott személyHivatkozás Kardos Lajos 86 Mérei Ferenc 45 Harkai Schiller Pál 33 Szondi Lipót 29 Ferenczi Sándor 22 Hermann Imre 18 Várkonyi Hildebrand 18 Radnai Béla 17 Benedek István 13 Gímesné Hajdú Lilly 12 Lénárd Ferenc 11 A mai pszichológusok idősebbjeinek referenciarendszere

28 Harkai Schiller Pál Egyetemi szervező: Pázmány szeminárium Biológiai elvek kiemelése: jeltani és cselekvéses felfogás Alaklélektanos felismerések

29 Harkai mint a biológiai szemlélet beemelője a bölcsész pszichológiába Funkcionalizmus (A lélektan feladata, 1940) Descartes Arisztotelész emeletes ember egységes ember test és lélek a lélek mint forma statikus ember a mozgó ember a kontemplatív ember a vágyak embere Wundt bírálata Lewin és a motivációs dinamika előtérbe helyezése: HELYZET meghatározó szerepe Harkai párhuzamai: Ryle és Harkai funkcionalizmusa

30 Cselekvéslélektan és motivációs pszichológia: a korai etológia Harkai biologizmusának forrásai: Lorenz, Uexkühl, Gestalt kiváltók Umwelt felszólító jelleg Pszichológia a szervezet által tagolt környezet tudománya Az intencionalitás előtérbe állítása: az értelemteli viselkedés programja: Karl Bühler hatása: egészek értelmezés jelekre irányulás

31 Harkai kísérleti kutatásai összehasonlító lélektan a kerülőút elemzése állati ábrázolás a dinamikus szemlélet a cselekvéses dinamika célok hierarchiája a köznapok pszichológusa alkalmasság babrálás firkálás álom közvélemény

32 A tanár Harkai Schiller Pál A Pázmány Egyetem Lélektani Szemináriuma Rapaport Dezső Marton L. Magda Bakay Éva Kolozsvári Egyetem Yerkes Laboratóriumok Utóhatása: a kognitív hetvenes évektől (D. Dewsbury) Marton L. Magda

33 Kardos Lajos: a nehéz időkben A kísérleti szemlélet átmentője. 60as évek: újraszervező Alaklélektani örökség: világosságkonstancia matematikai modellje Állati emlékezet: a szenzoros emlékek rendszere

34 Az élet állomásai Rákospalota,1899 december London, július as évek: Karl Bühler tanítványa 1930-as évek: amerikai oktató és kutató munka 1930-as évek második fele : Szondi Lipót köre 1947 és 1971 ELTE Lélektani majd Általános Pszichológiai Tanszékének vezetője Magyar Pszichológiai Társaság első elnöke az újjáalakulás után 1968: páduai egyetem díszdoktora 1955: a tudományok doktora 1985: az MTA levelező tagja.

35 A fenomenológiától a kibernetikáig a természetes, laikus, a „tárgyi mozzanatokra” irányuló beállítódásban látás olyan fenomenális mezőt szolgáltat, amelyben valódi tagoltság árnyék és beárnyékolatlan rész között -legalábbis olyan, mint például figura és háttér között, -nincs. Kardos, 1984, 33. o.

36 Kardos mint észlelés kutató

37 Az állati emlékezet Aequiterminális utak: a patkány nem tanulja meg, hogy a hely értéke az úttól függ Mozgó platform:könnyebb a tanulás A TÉR jelentősége az állati emlékezetben

38 Grastyán Endre és az élettani gondolkodás magyar pszichológiában A pavlovizmus kettős szerepe: bezár, de felszabadít a természettudomány irányába Az instrumentális tanulási paradigma mint a szabadság rejtett jelképe: a szabadon mozgó állat és a következmények szerepe Komplex biologizmus: élettan és etológia Grastyán intézményes szervező szerepe

39 Grastyán Endre mint az igazi proximális kutató A magatartás idegrendszeri mechanizmusai Eszményei és nagy eredményei: EEG hullámformák és tanulási állapotok DE: mi a magatartási oldal, amivel ez korreláltatik?

40 Grastyán és Hebb öröksége Az idegrendszeri magyarázat az etológián keresztül kap lehorgonyzást Az aktivitás és önmozgás jelentősége A neurobiológia és a pszichológia egymástól tanul

41 A komplexebb kép: a viselkedési helyzet Változások Grastyán szemléletében A váltás pavlovi-instrumentális-jel és érték A funkciók kérdése és a tanulási formák az instrumentális tanulás mint a motivációs beágyazás mintája A különleges tanulási kérdések: önformálás, tanulás korlátai. frusztráció Az emlős idegrendszer és az etológia kapcsolata

42 A ludikus funkciók sajátlagossága Kezdetektől: aktiváció és tanulás. A kezdeményező szervezet Exploráció és játék szerepe Az állati környezet és a jelek szerepe A thétától Spinozáig

43 A teljes magyarázat kérdése Az evolúciós funkciók és az indítékrendszerek Az indítékok idegrendszeri keresése Tartózkodás a tiszta pszichológiától Tartózkodás a disztális mesétől A környezeti (disztális) magyarázat idegrendszeri lehorgonyzása

44 A hazai fejlődéskutatás Dienes Valéria: az első funkcionalista Nagy László: Új Iskola mozgalom Várkonyi: Piaget behozatala Mérei: a lázadó újító és mozgalmár

45 Mérei Ferenc ( ) és a magyar sors Baloldali Wallon diák Korai szociálpszichológia Munkaszolgálat orosz tisztként tér haza 45-48: a hazai nevelés és pszichológia megújítója Az Együttes élmény Pedológusként elmarasztalják 56 után: a szellemi ellenállás egyik szervezője Börtön Lipótmező. Magyar klinikai modell megalkotója Sociometria diadala

46 A magyar mélylélektan jellemzői ‘anyai attitűd’ Ferenczi, nyelvi érdeklődés Korai csecsemőkor fontossága Biológiai eszmekép Sajátos ösztönelméletek Kulturális beágyazás: áthallás a kultúra felé

47 Sajátosságok a hazai hálózatszerveződésben Nyitottság: áthallások Állandó megszakadások, a politika beleszólása. Hivatástudat és erkölcsi küldetés az elnyomatás közepette Relatív elmaradás és reflexió együtt Fejlődés és iskola Mélylélektan Szociálpszichológia

48 Intézményfejlődés : ELTE, Kardos, Barkóczi 1963 képzés ELTE, MTA intézet Lipót – Mérei, tanácsadás Képzés: 1 szakos lesz 70-es évek Debrecen Hivatás keletkezés 80-tól kibontakozás 7 egyetemTöbb ezres hivatásdiverzifikáció

49 Mi változott mára? Kisebb lett sajnos az áthallás A vonatkoztatási csoportok nemzetköziek Professzionalizáció Átalakulások a tömegesedéssel: nem etológiai, hanem társadalmi hálózat Mit érdemes megtartani? A reflexiót, s a kollegialitást, mely az elmaradásból s az üldöztetésből jött.


Letölteni ppt "Pszichológiatörténet 9. óra A magyar pszichológia helye a világban Pléh Csaba."

Hasonló előadás


Google Hirdetések