Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pénzügyi jog Adóeljárás 2.. 2 A hatósági eljárás(ok) 1. A hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására indul. A hatósági.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pénzügyi jog Adóeljárás 2.. 2 A hatósági eljárás(ok) 1. A hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására indul. A hatósági."— Előadás másolata:

1 Pénzügyi jog Adóeljárás 2.

2 2 A hatósági eljárás(ok) 1. A hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására indul. A hatósági eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, és ezt határozatban közli. Ha a hatósági eljárást ellenőrzés előzte meg, az adóhatóság az ellenőrzés során feltárt tényállást veszi alapul, vagy szükség szerint bizonyítást folytathat le. A hatósági eljárás célja adóalap, adó, adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség vagy jogkövetkezmény megállapítása, költségvetési támogatási jogosultság megállapítása, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési igény elbírálása, költségvetési támogatás kiutalása, az ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítása, törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezése.

3 3 A hatósági eljárás(ok) 2. Az adóigazgatási eljárás fajtái: - hatósági adómegállapítás bejelentés, vagy bevallás alapján, - utólagos adómegállapítás, - az adó soron kívüli megállapítása, - az adó feltételes megállapítása, - fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése, - az adómérséklés - a szokásos piaci ár megállapítása.

4 4 Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján (1.) A kivetés és a kiszabás esetén az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról, körülményről bevallási, bejelentési illetőleg adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg a helyi adót - a vállalkozók kommunális adója, az iparűzési és az adóbeszedéssel megállapított adó kivételével -, valamint az önkormányzat költségvetése javára más törvény alapján fizetett adót (pl. gépjárműadó).

5 5 Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján (2.) A vámhatóság határozattal állapítja meg - kiveti - a) az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot terhelő adót, b) a termékimportot terhelő Áfát, ha az adózó az Áfa.-törvény szerint nem Áfa- alany, alanyi adómentességet választó vagy, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző vagy, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó vagy, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező Áfa.- alany vagy az EVA alanya, c) a regisztrációs adót, d) új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak, illetve regisztrációs adó köteles motorkerékpárnak az EU más tagállamából történő beszerzése esetén az Áfát, ha a vevő Áfa-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, Áfa-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató vagy, alanyi adómentességet választó vagy, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó Áfa-alany, illetve az EVA alanya. Az adóhatóság bejelentés alapján kiszabja a vagyonszerzési illetéket, illetve a kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket.

6 6 Utólagos adómegállapítás Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal adónként, bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó alapját, az adókülönbözetet valamint a jogszabálysértés jogkövetkezményeit, az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi, teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve mulasztások megszüntetéséről.

7 7 Az adó soron kívüli megállapítása a) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg, az adózóval annak halálakor együtt élt házastársa vagy örököse kérelmére. b) Az adóhatóság határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri. c) A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, telephellyel, székhellyel nem rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. d) Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha a magánszemély a kifizető által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető, illetve a munkáltató és a magánszemély között vita van.

8 8 Feltételes adómegállapítás Az NGM az adózó kérelmére az általa közölt - jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre vonatkozó - részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót. A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra kötelező, de csak az adott ügyben és változatlan tényállás, illetve jogszabályi környezet mellett.

9 9 Fizetési könnyítés engedélyezése A fizetési könnyítés (halasztás, részletfizetés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség 1. a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és 2. átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető fizetési könnyítés 1. az SZJA előlegére és a levont jövedelemadóra, 2. a beszedett helyi adóra, 3. a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra. Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A fizetési könnyítés nem alanyi joga az adózónak, a kérelemről az adóhatóság diszkrecionális jogkörben dönt.

10 10 Az adómérséklés Az adóhatóság mérsékelheti vagy elengedheti - a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó-, bírság-, vagy pótléktartozást, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti; - a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból, különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené; - az illetéktartozást, az illetékfizetésre kötelezett kérelmére, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, vagyonszerzési illeték esetén a megszerzett vagyon jellegére és a szerzés körülményeire figyelemmel.

11 11 A szokásos piaci ár megállapítása A vállalkozási tevékenységet folytató adózók – különösen az ún. kapcsolt vállalkozások – esetében a termékértékesítés (szolgáltatásnyújtás) esetén alkalmazott árak alapvetően befolyásolják több adónem – így az Áfa., vagy a társasági adó – alapját és ezáltal a fizetendő adó összegét. E vállalkozások az adóalap megállapítása során bizonyos esetekben nem a termékértékesítés tényleges ellenértékét, hanem annak szokásos piaci árát kötelesek figyelembe venni. A szokásos piaci ár meghatározása azonban mindig hordoz magában némi kockázatot az adóalapra gyakorolt hatása miatt. Az Art január 1-től lehetővé teszi, hogy az érintett adózó kérelmére a Pénzügyminisztérium határozatban állapítsa meg a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok által egymás között megkötendő, jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt.

12 12 Jogorvoslat a hatósági eljárásban A jogorvoslatok rendszere a hatósági eljárásban a közigazgatási eljárás általános rendszerén alapul. A hatósági eljárásban is lehetőség van – az Art.-ban foglalt kiegészítésekkel – az általános szabályok szerint - a határozat módosítására és visszavonására, - a fellebbezésre, - új eljárásra utasításra - a felügyeleti intézkedésre, - a határozat bírósági felülvizsgálatára, valamint - az ügyészi intézkedésekre.

13 13 A fellebbezés Az adózó és az akire a határozat rendelkezést tartalmaz az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Új eljárásra utasítás esetén a felettes szerv határozatában meghatározza az új eljárásban vizsgálandó körülményeket, illetőleg az adót, költségvetési támogatást és bevallási időszakot, melyre az új eljárás kiterjed.

14 14 Súlyosítási tilalom A súlyosítási tilalom azt jelenti, hogy - ha ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, akkor a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve - ha az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított 1 éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó vagy költségvetési támogatás alapját, illetve összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta.

15 15 Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény lehetővé teszi, hogy - az ügyfél, illetőleg az eljárás egyéb résztvevője - jogszabálysértésre hivatkozva, az adózással kapcsolatos adóhatósági eljárások érdemében hozott határozat felülvizsgálatát – a fizetési könnyítés, adómérséklés tárgyában hozott határozat kivételével – a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérje a törvényszéktől, amennyiben az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.

16 16 A végrehajtás 1. Az adóhatóság a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor az Art.-ban meghatározott eltérésekkel a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezéseit alkalmazza. A végrehajtás alapja a végrehajtható okirat. Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül a) a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat, b) az önadózás esetén a fizetendő adót tartalmazó bevallás, c) a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése, d) az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás f) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat g) Az EHO kötelezettséget megállapító bejelentés. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség.

17 17 A végrehajtás 2. A végrehajtást az első fokon eljáró állami adóhatóság folytatja le a hatáskörébe tartozó adók alapján fennálló tartozások végrehajtása esetén. A végrehajtási eljárás az adóhatóság külön határozata nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul, azonban az ingatlan-végrehajtás elrendeléséről és a tartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog bejegyzéséről az adóhatóság határozatban rendelkezik. A végrehajtás irányulhat: - munkabérre, - bankszámlán lévő követelésre, - ingó vagyontárgyra, - ingatlanra.

18 18 Végrehajtás 3. Adóvégrehajtás és bírósági végrehajtás összehasonlítása Bírósági végrehajtás -Bírósági eljárás előzi meg -Végrehajtható okirat: a Pp.-ben meghatározott okiratok (pl. bíróság ítélete) -Eljáró szerv: önálló vagy megyei bírósági végrehajtó Adóvégrehajtás -Bírósági eljárás nem előzi meg, az adótartozást nem kell peresíteni -Végrehajtható okirat: adótartozást meghatározó okirat (pl. adóhatósági határozat, bevallás) -Eljáró szerv: adóhatóság is

19 19 Az önellenőrzés 1. Az önellenőrzés az adózók – önadózáshoz kapcsolódó – alapvető joga. Az önellenőrzés - az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás, és az önellenőrzési pótlék megállapítása, - a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és - egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése.

20 20 Az önellenőrzés 2. Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.

21 21 Felelősség az adójogban Az adójogi felelősség megállapításának feltétele, hogy az adózó olyan jogellenes magatartást valósítson meg, amely a közpénzügyi érdekek sérelmét okozza. A felelősség tényálláselemei: - a jogellenes magatartás - a közpénzügyi érdekek sérelme - az előbbiek közötti okozati összefüggés Az adójogi felelősség nem csak adóhiány, hanem egyéb adójogi kötelezettség megsértése, elmulasztása esetén is fennáll. Az adójogi felelősség egyes esetekben objektív, míg más esetekben lehetőség van a kimentésre is, egyes esetekben akkor, ha az adózó az bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, más esetekben akkor, ha azt bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az tőle elvárható, megint más esetben akkor, ha azt bizonyítja, hogy késedelmét elháríthatatlan külső ok okozta.

22 22 Adójogi szankciók Az adójogi szankciók a jogszabályokban meghatározott adókötelezettségek nem vagy nem szabályszerű teljesítése esetén alkalmazott közigazgatási jogi jogkövetkezmények. Az adójogi szankciók között megkülönböztetünk reparatív és represszív jellegű szankciókat. Reparatív jellegű szankciók a pótlékok, amelyek célja a jogsértés következtében keletkezett – anyagi jellegű – hiány helyreállítása. A represszív jellegű szankciók közé tartoznak a bírságok, amelyek célja nem egyszerű egyfajta hiány kiegyenlítése, hanem a jogsértés megtorlása.

23 23 Önellenőrzési pótlék Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzés keretében helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlékot adónként illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és megfizeti. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, - ismételt önellenőrzés esetén 75%-ának - megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig.

24 24 Késedelmi pótlék Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

25 25 Mulasztási bírság A mulasztási bírság több, az Art.-ban meghatározott cselekmény – eljárási adókötelezettség – elmulasztása esetén alkalmazható mind a magánszemély, mind az egyéb adózóval szemben. A mulasztási bíráság mértéke változó ( – Ft), a konkrét jogsértéstől függ.

26 26 Adóbírság Az adóbírságot adóhiány megállapítása esetén kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Minősített adózó esetében, ha a minősített adózói adatbázisba történő felvételt követően az adóhatóság első alkalommal állapít meg a terhére adóhiányt, az adóbírság mértéke az adóhiány 20%-a, kivéve ha az adóhiány olyan kötelezettségszegés eredménye, amely után 75%-os mértékű adóbírság kiszabásának van helye. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén azonban csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették.

27 27 Adóbírság Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. Nincs helye az adóbírság mérséklésének, sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

28 Adóbírság 2. Nem állapítható meg adóbírság: a) a magánszemély terhére az adóhiány olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett; b) az adó megfizetésére az adózó örököseként, vagy az általa megajándékozottként kötelezett személy terhére az adózónál keletkezett adóhiány után; c) a bizonytalan adójogi helyzet jogszerű bejelentése hatálya alá tartozó adómegállapítási időszakban a bejelentés tárgyát képező adó tekintetében keletkezett adóhiány olyan része után, amely az adózó által elfogadott, ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben foglalt téves jogszabály-értelmezés következménye. 28

29 29 Intézkedések 1. Az árukészlet lefoglalása Az adóhatóság, ha magánszemély vagy más adózó terhére vállalkozói igazolványhoz, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.

30 30 Intézkedések 2. Telephely-lezárás Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggeszti, ha az adózó a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz, c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét. A mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás vagy a felfüggesztés időtartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap.

31 31 Jövedéki bírság Alkalmazásának főbb esetei -ha a természetes személy a jövedéki terméket az adózás alól elvonja, -az egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet, amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet nem vámkezeltek, -zárjegy és a hivatalos zár hamisítása, -az adójegy hamisítása, -ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő kétséget kizáróan adózott termékeket forgalmaz, de nem rendelkezik jövedéki engedéllyel.

32 32 Elévülés 1. Az adó megállapításához való jog elévülése Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

33 33 Elévülés 2. Az adó végrehajtásához való jog elévülése Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.

34 Elévülés 3. A bíróság által jogerősen megállapított a) költségvetési csalás (Btk §), b) csalás (Btk §), c) a december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vagy d) a szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. 34

35 35 Az adóigazgatást érintő közösségi szabályozás Elsődleges jogszabályok: Az alapító szerződések rendelkezései Másodlagos jogszabályok: Az adóigazgatásra vonatkozó irányelvek szabályai

36 36 Az adóigazgatásra vonatkozó közösségi irányelvek Az adóigazgatást érintő kölcsönös segítségnyújtás szabályozása A Tanács 2011/16/EU irányelve ( február 15. ) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről (Jogsegély-irányelv). Az adóbehajtást érintő kölcsönös segítségnyújtás szabályozása A Tanács 2010/24/EU irányelve ( március 16. ) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (Behajtási irányelv).


Letölteni ppt "Pénzügyi jog Adóeljárás 2.. 2 A hatósági eljárás(ok) 1. A hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására indul. A hatósági."

Hasonló előadás


Google Hirdetések