Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Külön eljárások, különleges eljárások Be. ötödik, hatodik rész XXI-XXIX. Fejezet Tóth Mihály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Külön eljárások, különleges eljárások Be. ötödik, hatodik rész XXI-XXIX. Fejezet Tóth Mihály."— Előadás másolata:

1 Külön eljárások, különleges eljárások Be. ötödik, hatodik rész XXI-XXIX. Fejezet Tóth Mihály

2 A vádlott személyére tekintettel Az eljárás tárgyára tekintettel Az egyszerűsítés, gyorsítás igényére tekintettel A bűncselek- ménnyel szerzett vagyon felderítésére, biztosítására tekintettel - fiatalkorúak elleni eljárás - katonai büntető eljárás - eljárás mentességet élvező személlyel szemben - magánvádas eljárás - tárgyalás mellőzése - bíróság elé állítás - lemondás a tárgyalásról - a terhelt távollétében történő eljárás - vagyon- - visszszerzési eljárás - eljárás kiemelt jelentőségű ügyekben

3 Tárgyalásmellőzése Bíróság elé állítás Lemondás a tárgyalásról Ü g y é s z i i n d í tv á n y Ü g y é s z i i n d í tv á n y A b ű n c s e l e k m é n y b e i s m e r é se A b ű n c s e l e k m é n y b e i s m e r é se /vagy hivatalból / / vagy tettenérés/ /vagy hivatalból / / vagy tettenérés/ legfeljebb 5 év fenyegetettség legfeljebb legfeljebb 8 év fenyegetettség Egyszerű megítélésű ügy Egyszerű megítélésű ügy a terhelt lemond a tárgyalásról, Az ügyész és a terhelt megállapodást köt szabadon lévő terhelt, enyhe szankciók, (legfeljebb 2 év felfügg) 30 napon belül döntés, büntetési célok elérhetők A bizonyítékok rendelkezésre állnak, helyi vagy katonai hatáskör, A kihallgatástól 30 napon belül, bíró előtt, Az egyszerűsítés hagyományos lehetőségei

4 Tárgyalás mellőzése (XXVII. fejezet) Objektív feltételekMérlegelésen alapuló feltételek Anyagi jogi feltételek Processzuális feltételek- egyszerű tényállás, -a büntetési célok tárgyalás nélkül is elérhetők - legfeljebb 5 éves fenyegetettségű bűncselekmény, -enyhébb alkalmazott szankciók (legfeljebb felfüggesztett szabadságvesz- tés.) - beismerés, - a bíróságra érkezéstől számított 30 napon belüli döntés, -szabadlábon lévő terhelt (ügyészi indítvány nem kötelező, de lehetséges)

5 Lemondás a tárgyalásról FOGALMI TISZTÁZÁS: „vádalku” és együttműködés „vádalku” és lemondás”

6 Általános szabályok szerinti lemondás Bűnszervezet együttműködő terheltjének lemondása  bűnösségre is kiterjedő beismerés,  a tárgyalás hagyományos formájáról való lemondás,  ügyészi indítvány - az Btk 82. §-ával (enyhítő szakasz) történő büntetés-kiszabás (Btk. 82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. (2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi, b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi, c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi, d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni. (3) A (2) bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak. (4) Kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés alapján kiszabható büntetés is túl szigorú lenne, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni. (5) Ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható.) - az ügyész indítványt tesz az elbírálandó tényállásra, a minősítésre, a büntetés vagy intézkedés nemére. - a Btk. speciális (enyhébb büntetési tételkerestei köztti büntetés- kiszabás (Btk §) 83 § (2) Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén a szabadságvesztés mértéke a) nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a három évet, b) öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a két évet, c) három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a hat hónapot nem haladhatja meg. (3) Ha a tárgyalásról lemondásnak nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt van helye, a bűnszervezetben elkövetett bűncselekményre előírt szigorúbb rendelkezések nem alkalmazhatóak, a büntetést a bűncselekményre az e törvény által előírt büntetési tételkeretek között kell kiszabni. - az ügyész indítványt tesz az elbírálandó tényálláson, minősítésen, büntetési (intézkedési) nemen kívül a joghátrány pontos mértékére illetve tartamára is.

7 Az eljárás jellemzői a bíróság egyesbíróként jár el; a bíróság egyesbíróként jár el; - tárgyalás helyett nyilvános ülést tart; - tárgyalás helyett nyilvános ülést tart; - az ügyész és a védő részvétele kötelező; - az ügyész és a védő részvétele kötelező; - a bizonyítási eljárás a bíróságnak a vádlott általi kihallgatására korlátozódik, míg az ügyésznek és a védőnek csak felszólalási joga van; - a bizonyítási eljárás a bíróságnak a vádlott általi kihallgatására korlátozódik, míg az ügyésznek és a védőnek csak felszólalási joga van; - a bűnösség megállapítása a vádlott beismerő vallomásán és a nyomozati iratok ismertetésén alapul; - a bűnösség megállapítása a vádlott beismerő vallomásán és a nyomozati iratok ismertetésén alapul; - a bíróság a nyilvános ülés során - fő szabályként - vagy tárgyalásra utalja az ügyet vagy bűnösséget megállapító és szankciót tartalmazó ítéletet (határozatot) hoz (a beismerés keretei között); - a bíróság a nyilvános ülés során - fő szabályként - vagy tárgyalásra utalja az ügyet vagy bűnösséget megállapító és szankciót tartalmazó ítéletet (határozatot) hoz (a beismerés keretei között); - fellebbezésnek a bűnösség, a tényállás, a minősítés és a szankciók neme, mértéke miatt nincs helye - fellebbezésnek a bűnösség, a tényállás, a minősítés és a szankciók neme, mértéke miatt nincs helye

8 Objektív feltételekMérlegelésen alapuló feltételek -legfeljebb 8 éves felső határ -tettenérés vagy beismerés -a kihallgatástól számított 30 nap, -az ügy megítélése egyszerű -a bizonyítékok rendelkezésre állnak A bíróság elé állítás (XXIV.fejezet) Az előkészítés az ügyész feladata, a vád szóbeli, Előtte kötelező ügyészi meghallgatás, kötelező védelem, A tárgyalás csak egyszer, 8 napra napolható

9 Fiatalkorúak eljárása Felnőttek eljárása (általános eljárás) Fiatalkorúak eljárása – „vegyes” szabályokkal -az elkövetéskor és az elbírálásákor valamennyi terhelt fiatalkorú, -elkövetéskori fk. az elbíráláskor felnőtt - a cselekmények egy részét a fk. terhelt fiatalkorúként, más részét felnőttként követi el. Fk. és felnőtt terhelttársak esetén a fk. eljárás, de csak adfiatalkorúra érvényes speciális szabályokkal Fiatalkorúak: speciális eljárások-speciális szabályok

10 A fontosabb speciális szabályok Életkor közokirattal, Törvényes képviselő kvázi védői jogai, Kötelező környezettanulmány, Letartóztatás szigorúbb tartalmi és formai feltételei, Speciális összetételű bírói tanács, fiatalkorúak ügyésze, kötelező védelem (A kizárólagos illetékesség megszűnt)

11 A katonai büntetőeljárás személyi hatálya Katonai bűncselekmény (Btk. XLV. Fejeztet) esetén Bármely bűncselekmény Katona, tényleges szolgálati viszonya alatt követi el 1.a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja, 2.katonai, rendészeti tevékenységet végző személy (pl. rendőr, BV-őr) szolgálati helyen illetve a szolgálattal összefüggésben 3.külföldi katona magyar területi hatály alá eső helyen követi el

12 A magánvádas eljárás lényege A bűncselekmények meghatározott - a személyes jogok sérelmével járó – körében (könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megssértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés) a vádat nem az állam képviseletében eljáró ügyész, hanem a sértett képviseli. Ez az eljárás forma – tekintettel arra, hogy itt mintegy „egyesülnek” a vádlói és sértetti jogok - olyan sajátosságokkal jár, amely indokolja az eljárás „külön eljárások” közé iktatását. A sértetti vád körében biztosított jogosítványok nem teljesen azonosak a közvádlóéval (ilyen különbség pl. a később tárgyalandó „vélelmezett vádelejtés”, vagy a magánvádló korlátozott perorvoslati joga.). Ha a vádlott katona, fiatalkorú, vagy ha a vád képviseletét az ügyész átvette, magánvádas eljárásnak nincs helye.

13 Eljárás távollévő terhelt ellen A külön eljárás lényege, hogy ismeretlen helyen (külföldön) tartózkodó terhelt esetében nem csupán a kézre kerítése érdekében szükséges intézkedéseket kell megtenni, hanem a bizonyítási eszközök felderítéséről és rögzítéséről is gondoskodni kell, s bizonyos garanciákkal a tárgyalás is lefolytatható. A nyomozás során elengedhetetlen körözés majd elfogatóparancs kibocsátása, s az utóbbival egyidejűleg védő kirendelése. A vádemelésnek további szigorú kritériumai vannak: - az elfogatóparancs a vádemelésig nem vezetett sikerre, - az eljárás tárgyát képező bűncselekményt a törvény szabadságvesztéssel fenyegeteti, - megalapozottan feltehető a terhelt távollétét illető „önhibája”, a szökés vagy elrejtőzés ténye, végül - az ügyész a bűncselekményt olyan jellegűnek vagy súlyúnak minősítse, amely indokolttá teszi a távollét esetén is az eljárást. Bármelyik feltétel hiánya esetén az ügyész felfüggeszti az eljárást.

14 Garanciák – a távollévő terhelt előkerülése Az előkerült vagy kézrekerített terhelt esetén követendő eljárás: a) ha a tárgyalás megkezdése előtt kerül kézre: erről a bíróság értesíti az ügyészt, b) ha a megkezdés után kerül kézre - a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésére kerül sor, c) ha elsőfokú határozat után kerül kézre - a vádlott kérheti az eljárás megismétlését (tanúvallomás, szakvélemény felolvasható - korábbi döntéshatályban tartható) d) ha a másod- vagy harmadfokú eljárásban kerül kézre- a vádlott kérelmére hatályon kívül helyezésre, új eljárás lefolytatására kerül sor, e) végül a jogerős határozat után történő kézrekerüléskor a terhelt javára perújítási kérelem ill. indítvány tehető.

15 Eljárás mentességet élvező személyek esetében (XXVIII. Fejezet) A mentesség kétfajta alapon illetheti meg az eljárás résztvevőjét a) közjogi (hatósági) tisztség betöltése, b) nemzetközi jogi (diplomáciai) tisztség betöltése okán Az a) pontban írt mentesség alanyi köre : - országgyűlési képviselő, - alkotmánybíró, - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, - az Állami Számvevőszék elnöke és elnökhelyettesei, - hivatásos bíró. ügyész, ülnök, valamennyiük esetében, amíg e tisztséget betöltik. A mentesség a kiemelt közjogi méltóságok esetében valamennyi bűncselekményre, bírák, ügyészek és ülnökök esetében e minőségükben elkövetett bűncselekményekre terjed ki. A b) pontot illetően elmondható, hogy a diplomaták ellen a küldő állam kifejezett hozzájárulásától eltekintve, nem indulhat büntető eljárás.

16 Kiemelt ügyekben eljárás

17 Hivatali és korrupciós bűncselekmények Szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekmények El nem évülő bűncselekmények - hivatali visszaélés, - kiemelt hivatalos személyek által megvalósított korrupciós deliktumok, - nemzetközi korrupciós bűncselekmények - bűnszervezetben részvétel, - bűnszervezetben elkövetett bármely bűncselekmény - a Btk. szerint el nem évülő (életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett, emberiesség elleni és háborús) bűncselekmények - az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáróls zóló évi CCX. törvény alapján el nem évülő - nemzetközi jogba ütköző, és - „kommunista” bűncselekmények

18 166/2011 (XII.20), 45/2012 (XII.29.) AB határozatok A megsemmisített előírások: * ügyész „bírókijelölő joga,, * ügyész „bírókijelölő joga,, * 120 órás őrizet lehetősége, * 120 órás őrizet lehetősége, * az őrizet első 48 órájában a védővel való * az őrizet első 48 órájában a védővel való érintkezés megtiltható, érintkezés megtiltható, * a nyomozási bíró és a „krimináltaktikai * a nyomozási bíró és a „krimináltaktikai szempontok” figyelembe vétele szempontok” figyelembe vétele * OBH bírókijelölő joga * OBH bírókijelölő joga

19 A különleges eljárások

20 A különleges eljárások fontosabb közös szabályai a különleges eljárások hivatalból, illetve az ügyész, a terhelt, illetve a védő indítványára indulnak meg; az alapügyben ügydöntő határozatot hozó bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel; egyesbíró jár el; ha a (kezdeményező) ügyész indokoltan visszavonja indítványát az eljárás megszüntetésére kerül sor; a bíróság főszabályként az iratokból dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet a védőt, bizonyítás esetén tárgyalást tart; csak a meghallgatásról illetve a tárgyalásról készül jegyzőkönyv; fellebbezési joga az ügyésznek, a terheltnek, a védőnek van; másodfokon tanácsülés tartandó; a harmadfokú eljárás kizárt; a bűnügyi költséget a terhelt viseli, ha az alapügyben is őt kötelezték erre.

21 A különleges eljárások csoportosítása A fő- és mellékbüntetések végrehajtásával kapcsolatos kérdések, pl. - a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos megállapítása, megállapítása, - pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztéssé, - pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztéssé, - közérdekű munka utólagos meghatározása, - közérdekű munka utólagos meghatározása, - a járművezetéstől eltiltás utólagos beszámítása, - a járművezetéstől eltiltás utólagos beszámítása, Az intézkedésekkel kapcsolatos kérdések, pl. - a kényszergyógykezelés felülvizsgálata, - pártfogó felügyelet utólagos elrendelése. - pártfogó felügyelet utólagos elrendelése. - - eljárás próbára bocsátás esetén Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos kérdések, pl. – utólagos elkobzás, - utólagos rendelkezés a lefoglalt dologról, - utólagos rendelkezés a lefoglalt dologról, Nemzetközi vonatkozású kérdések, pl. - biztosíték letétbe helyezése, - külföldi ítélet érvényének elismerése. - külföldi ítélet érvényének elismerése. Végül „vegyes”, általában a jogerős ítélet után esedékes eljárások.pl. - bírósági mentesítés, kártalanítás,

22 Kártalanítás, visszatérítés Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha I. a nyomozást azért szüntették meg, mert a) a cselekmény nem bűncselekmény, b) a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, c) nem a gyanúsított követte el bűncselekményt, illetve a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el, d) büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, e) az eljárás elévülés miatt nem folytatható, f) a cselekményt már jogerősen elbírálták; II. a bíróság a) a terheltet felmentette, b) az eljárást a büntethetőség elévülése, az eljárás megindításához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiánya, a törvényes vád hiánya vagy vádelejtés miatt, illetőleg azért szüntette meg, mert a cselekményt már jogerősen elbírálták.

23 Kizárt a kártalanítás a) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, megszökött, szökést kísérelt meg, b) a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ítélet megállapította, c) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék és előzetes letartóztatását, házi őrizetét, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelését elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák, d) előzetes letartóztatását azért rendelték el, mert a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás vagy az óvadék szabályait megszegte, e) felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el.

24 A biztosíték Elhatárolandó az óvadéktól ! Ha a terhelt külföldön él, kérelmére a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti biztosíték letétbe helyezését. Ebben az esetben az eljárás a terhelt távollétében lefolytatható. A biztosíték összegét az ügyész, illetőleg a bíróság határozza meg, a terhelttel szemben előreláthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, alkalmazandó vagyonelkobzás, illetőleg a felmerülő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges mértékben. Biztosíték letétbe helyezését a terhelt vagy a védő kérheti, az eljárásban védő részvétele kötelező.

25 Az óvadék A biztosíték CéljaA terhelt jelenlétének biztosítása Az eljárás lefolytatása a terhelt távollétében a terhelt külföldre távozása mellett Összege A terhelt személyi körülményei és vagyoni helyzete alapján Az előreláthatóan kiszabandó vagyoni joghátrány illetve költség mértéke alapján Alanya, és jogai, kötelességei bármely terhelt kötelező jelenlét az eljárási cselekményeken Külföldön élő terhelt (lehet magyar állampolgár is) Külföldre távozhat, nincs Kötelező jelenlét Az összeg sorsa a/ szankciós jelleggel az államra száll b/ visszajár a/ joghátrányra vagy költségre kell fordítani b/ visszajár SzankcióElőzetes letartóztatás elrendeléseNincs

26 Halasztás (szabadságvesztés esetén) Halasztás (szabadságvesztés esetén) kérelemrehivatalból A tanács elnöke a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet. (2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet, b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja, c) a két évet meghaladó szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére is halasztást engedélyezhet. (3) El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki a) a negyedik hónapot meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő hatodik hónap végéig, b) hat hónaposnál fiatalabb gyermekét gondozza.

27 Pénzbüntetés – halasztás, részletfizetés 592. § (1) Ha az elítélt valószínűsíti, hogy a pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának vagy tartásra szoruló hozzátartozóinak a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére a bíróság legfeljebb három hónapi halasztást, illetőleg azt engedélyezheti, hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben fizesse meg. (2) A pénzbüntetés megfizetésére adott halasztás fontos okból egy alkalommal, legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható. (3) A részletfizetés olyan, havonta fizetendő összegben engedélyezhető, amely osztható a pénzbüntetés esetén az ítéletben megállapított napi tétel összegével.

28 A kegyelem A kegyelmezés a történelem során mindig a büntetésben testet öltő hátrány elengedését vagy enyhítését jelentette, s e jogot a király, vagy az államfő gyakorolta – kezdetben korlátlanul, később a végrehajtó hatalom képviselőjének ellenjegyzése mellett. Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének k) pontja szerint az egyéni kegyelmezési jogot a köztársaság elnöke gyakorolja. Ez egyaránt lehet eljárási, végrehajtási és a mentesítést eredményező kegyelem. A közkegyelem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik (elkövetők vagy elitéltek nagyobb, törvényben meghatározott csoportját érinti) és szintén lehet eljárási vagy végrehajtási kegyelem. Mind az eljárási, mind a végrehajtási kegyelem lehet teljes vagy részleges, részleges kegyelem esetén pl. bizonyos kizáró okokat állapítanak meg, vagy a büntetést teljes egészében nem engedik el, csak mérséklik. A Be. az egyéni kegyelem kérdéseit szabályozza.


Letölteni ppt "Külön eljárások, különleges eljárások Be. ötödik, hatodik rész XXI-XXIX. Fejezet Tóth Mihály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések