A pszichológia története I. A pszichológiatörténet szemléleti kérdései

Az előadások a következő témára: "A pszichológia története I. A pszichológiatörténet szemléleti kérdései"— Előadás másolata:

1 A pszichológia története I. A pszichológiatörténet szemléleti kérdései
Pléh Csaba

2 Követelmények (1) Zárthelyi a félév első feléből október 18 40 pont.
(2) Szóbeli a félév során feldolgozott anyagból. Érték : 60 pont. Ez utóbbi kiváltható egyéni Wikipédia szócikkek írásával és lektorálásával. Feltétel: 1 elfogadott szócikk, két lektorálás. Megbeszélése folyamatos, szeptember 20-tól. Jegybeírás és értékelés a kollokviumon. Kollokvium és jegybeírás időpontok: December 13, január 10, 10 óra

3 Két tankönyv

4 A kurzus szemléleti jellemzői
A társadalomtudomány többközpontú eszményéből, s nem a szokásosan bevett monocentrikus felfogásból indul ki. Szakmaközi beágyazás. Hibrid tudomány és szakma a pszichológiat. Hangsúly az európai pszichológia folytonos jelenlétén. Magyarázó modellek tágabb léptéke: szakmai, a társadalmi és a személyes kontextus hármassága.

5 Három hibridizációs minta Joseph Ben David, Kurt Danziger
Eredeti elmélet Mit hibridizál? Mai megfelelő Laboratóriumi introspekció Filozófia és TermTud Kognitív pszichológia Gyakorlati-fejlődési Köznapi élet és evolúciós biológia Evol Pszich Fejlődés EvoDevo Klinikai-értelmező Medicina és hermeneutika Klinikai pszichológia v

6 A három mintázat (Danziger)
Laboratóriumi önmegfigyelési. Kognitív pszichológia Gyakorlati, differenciális: terepe az élet Klinikai, értelmező, segítő. Terepe a kórház. Mindegyiknél: szerephibridizáció. Nincsen „csak” pszichológus

7 A pszichológiatörténet keretei
Két attitűd: antikvárius és prezentista Leíró és elmélet orientált megközelítések Elmélet orientált: a pszichológiai megosztottságai és irányító elvei

8 Paradigmák a pszichológiában ?
Mi a tudományos paradigma? Th. Kuhn: a kutatás elfogadott mintázata, a magyarázat keretei, a lehetséges és fontos Paradigma  Válság  Új paradigma A pszichológia paradigmái. Linearitás és a felfedezés gondolata. Preparadigmatikus vagy több paradigmájú a pszichológia.? Természettudomány-e a pszichológia?

9 Preskriptív párok Robert Watson
objektivizmus szubjektivizmus molekularizmus molarizmus determinizmus indeterminizmus empirizmus racionalizmus statika dinamika rögzített felfogás fejlődés periférializmus centralizmus tudatos tudattalan

10 E. Brunswik sémái a statikus-dinamikus váltásról a tudományokban

11

12 Fraisse fogalmi modelljei a pszichológia fejlődéséről

13 A pszichológia egysége
Unifikáció Egységes tudomány E pluribus unum: ekletikus sokféleség Archilochos: A róka sok mindenfélét tud, a sün csak egyet. Túl elméleti Elmélet/gyakorlat Legyen elméletibb !!!

14 A fragmentáció örök kérdése iskolák szerint
A pszichológia egysége megkérdőjeleződik, amint találkoznak egymással. Bühler már ben: embarras de la richesse: a bőség zavara. Virágozzék minden virág Bizonyosan alig áttekinthető a távolság az amőba egységes viselkedése és az emberi tudományos gondolkodás között. Mégis mindkettő közös fogalom alá rendelhető: egészleges módon szabályozott és értelemteli történéssel jellemezhető. Ha valaki egy új témát vet fel, miért kell tudományosan kisebbrendűnek jellemeznie a szomszédját? A pszichológia nagy házában mindenki számára van hely; az egyik a manzárdból az értékek mennyboltjára irányíthatja távcsövét, mások legalább a pszichofizika pincéjét követelhetik maguknak, míg a falak arra hivatottak, hogy az egészet a dolgok oksági rendjébe állítsák

15 Robert Sternberg (2005) Mai vélt szakadások: Tudomány-gyakorlat
Kutatás-oktatás Alap-alkalmazott Fel kell újítani az egységességet Ennek lényege, a sok szempontúság és a problémacentrikusság

16 Kimble (1984) skálái és értelmezésük a
tudományos és lágyabb pszichológiai attitűdök elkülönítésére Skála Szembeállított gondolatok Értékek: tudományos - humán Tudás növelés - élet javítás; metodika -. relevancia; elmélet - alkalmazás A viselkedés törvényszerűségei: determinizmus - indeterminizmus Szabályszerű - szabálytalan;érthető – értehetetlen; bejósolható-bejósolhatatlan; ellenőrizhető-ellenőrizhetetlen A tudás forrása: objektivizmus-intuicionizmus Érzékelés-empátia; megfigyelés-önbeszámoló;kutatás- józan ész Módszertani stratégia: adatok- elmélet Kutatás-értelmezés; indukció-dedukció A felfedezés mezeje: labor-terep Kísérlet-felmérés; kísérlet-megfigyelés; hipotézisellenőrzés-korreláció; pontosság-ökológiai érvényesség A törvényszerűség idői érvénye: történeti-ahistorikus Fejlődési-leíró; longitudinális-keresztmetszeti Nature-nurture: öröklés-környezet Fiziológiai-kontextus,élet-társadalomtudomány Törvények általánossága Fajok közt-fajra jellemző; átlagember-egyén ; egyetemes-kultúra specifikus Fogalmak konkrétsága Biológiai valóság-absztrakció Elemzés – egészlegesség Molekuláris-moláris; rész-egész Cselekvés vezérlés: kogníció-érzelem Ész-érzélem,gondolkodás-motiváció;értelem-ösztön;racionális-irracionális A szervezet értelmezése: reaktív-kreatív Automata-szándékos; asszociáció-konstrukció

17 Az értékválasztások és a személyiség közötti lehetséges viszonyok
Conway (1993) szerint Személyiségvonás Tudományos Humán Extra-Introverzió Introvertált Extravertált Melegség Negatív korreláció Pozitív korreláció Neuroticitás Kényszeres Hisztériás Lelkiismeretesség Pozitív kapcsolat Nyitottság

18 A pszichológiai elméletek négy mozzanata.
Tények, módszerek, belső törvények s magyarázati módok mint szervező elvek.

19 Pszichológiatörténet és történeti- szociális magyarázat
Externalizmus-internalizmus viták A személyi kontextus mint magyarázat Sajátos pszichológiai mondandók. A korszellem mint magyarázat. Pl. pozitivizmus és a kísérleti pszichológia A tágabb kontextus: pl. mérés és iparosítás. A valódi szociális magyarázat. Makro: mérés kell, mikro: állásválság az élettanban.

20 Szakmai és történészi történetírás
Hagyományos pszichológiai felfogás Tudománytörténészi felfogás Célok Szakmai szocializációs A szaktudomány és a szakma, mint társadalomtörténet tárgya Mód szerek Forrásközpontú, néha statisztikai adatgyűjtés Levéltár és eszmetörténeti beágyazás kettőssége Témák Hősök és elméletek sorsa Társadalmi gyakorlatok gondjai, eszmetörténeti áthallások

21 Az erős program (Bloor, 1991)
1. Okság. A tudomány oksági meghatározottságok eredményeként jön létre. 2. Részrehajlás mentesség. A tudományos kérdések magyarázatában a magyarázatnak nem kell az elméletek igazságától függenie. 3. Szimmetria. Ugyanaz az oksági mechanizmus érvényes az igaz és hamis elméletekre. 4. Reflexivitás. Képes kell legyen megmagyarázni magát a tudomány társadalmi vizsgálatát, mint egy tudományos elméletet is.

22 Az erős program két kritikája a pszichológia öntörténete felé
Túl pozitivista Túl ideologikus Egymás mellé teszi a dolgokat Szakmai hősöket kultivál Kiemeli a tudományt a köznapokból s a társadalomból Zeitgeisttel operál Túlzottan elhiszi a résztvevői adatokat Nincs elég adata

23 Három kontextus a szakmai alapú pszichológiatörténetben

24 Egy példa: a rögzített és a dinamikus felfogás az 1960-as években
Egy példa: a rögzített és a dinamikus felfogás az 1960-as években. Psziché és társadalom Területek  Rögzített felfogás Dinamikus aktívfelfogás viselkedéstudomány pavlovi kondicionálás passzív érzékelés (tükrözés) egycsatornás pályák tanulás és tükrözés instrumentális tanulás aktív és motoros percepciómodellek orientáció és szelekció többszörös utak motivált tanulás kísérő társadalomszervezés és filozófia fölülről lefelé szerveződés egyén passzív alany rögzített jutalmak zárt világ alulról felfelé szerveződés egyének aktív ágensek változó jutalmak nyitott világ

25 Házi feladat szeptember 20-ra
1 WEB helyek a pszichológiatörténetről 2. Magyar pszichológiatörténeti WIKIPÉdia cikkek