Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZABADALMAK. VÁZLAT 1) Az iparjogvédelem fogalma 2)szabadalmazható találmány státusza 3) Tárgyuk szerint nem szabadalmazható alkotások 4) Kizárások 5)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZABADALMAK. VÁZLAT 1) Az iparjogvédelem fogalma 2)szabadalmazható találmány státusza 3) Tárgyuk szerint nem szabadalmazható alkotások 4) Kizárások 5)"— Előadás másolata:

1 SZABADALMAK

2 VÁZLAT 1) Az iparjogvédelem fogalma 2)szabadalmazható találmány státusza 3) Tárgyuk szerint nem szabadalmazható alkotások 4) Kizárások 5) A feltalálók személyiségi jogai 6)A feltalálók személyiségi jogai 7). A szabadalmi oltalom korlátai a) Jogkimerülés b) Előhasználati jog c) Továbbhasználat d) Tranzitforgalmi kedvezmény e) Szabadalmi kényszerengedély 8) Szabadalmi bejelentés,szabadalmi eljárás.

3 AZ IPARJOGVÉDELEM TARTALMI KÖRE VÁZLAT Az iparjogvédelem a szellemi alkotások jogának elkülönült területe, amely komplex rendszert alkot; az iparjogvédelem az ipari tulajdon tárgyai védelmét valósítja meg; és a a műszaki alkotások létrehozásának ösztönzését, értékesítését szolgálja, Az iparjogvédelem tárgyát a jogi szabályozásból kiindulva határozhatjuk meg. A Ptk. 86. § értelmében az iparjogvédelem területére esnek a: szabadalmak, know-how, ipari minta (formatervezési minta), védjegyek, eredetmegjelölések és származási jelzések.

4 Az iparjogvédelem klasszikus tartalmához viszonyítva tárgyköre részben jelentősen bővült, részben pedig szűkült annyiban, hogy PUE-ban és a WIPO Megállapodásban az iparjogvédelem tárgyai közé sorolt tisztes ség telen verseny elleni védekezés átkerült a versenyjog területére. Magyarországon a Versenytörvény szabályozza a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést.

5 1)Legfontosabbak e körben az integrált áramkörök jogi oltalma, amelyeket a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló évi i XXXIX. Törvény szabályoz. 2) az új növényfajták oltalma -- A növényfajták szabadalmi oltalmát a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló, a évi XXXIV. Törvénnyel módosított évi XXXIII. törvény XIII. és XIV. fejezeteinek előírásai tartalmazzák (V. Rész).

6 Ad 3) biotechnológiai találmányok jogi oltalma Szintén e körbe tartozik a biotechnológiai találmányok jogi oltalma. Legmodernebb jogi szabályozásukat az EU-ban a Tanács és a Parlament 98/44. számú EK irányelve tartalmazza. A szabadalmazható biotech - nológiai találmányról szóló rendelkezések az Szt évi módosításával (2002 évi XXXIX. tv.) bekerültek a Szabadalmi törvénybe.I

7 Az iparjogvédelem tágabb értelemben: --Iparjogvédelem gazdaságtana --Tájékoztatás és információs rendszer --Értékbecslés,apportálás --Oktatás -- Szakértői tevékenység --Szabadalomelméletek A műszaki alkotások iparjogvédelmi státusza Oltalom alatt levő Közkincs körébe tartozó megoldások Titokban tartott alkotások

8 2. A szabadalmi oltalom tárgya Találmánynak hívjuk az új és feltalálói tevékeny- ségen alapuló, iparilag alkalmazható megol - dást, míg szabadalomnak nevezzük az azt védő jogot. Így a szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szaba dalom jogosultja számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológia piacán. A évi XXXIX. törvénnyel módosított évi XXXIII. törvény (Szt.) a szabadal mazható találmány fogalmát és az oltalmazhatóság feltételeit az Európai Szabadalmi Egyezménynyel ESZE összhangban állapítja meg.

9 . NEM FÉR BELE A SZABADALOM FOGALMÁBA 1)kizárólag felfedezés, tudományos elmélet, esztétikai alkotás, matematikai módszer vagy információk megjelenítése; A felfedezés valamely létező, de a tudomány előtt nem ismert dolog, jelenség megtalálása, felismerése. A természetben megtalálható, illet- ve emberi beavatkozás nélkül végbemenő ter- mészeti folyamatokat nem tekintjük találmánynak. 2)kizárólag játékszabály, szellemi tevékenységre, üzletvitelre vonatkozó eljárás (az USA-ban védhető), vagy számítógép-program. A szoftvert is magában foglaló találmány szabadalmazható, ha annak alkalmazása olyan műszaki többlethatással jár, amely túlmutat a számítógép és a program között fennálló egyszerű fizikai összeköttetésen.

10 3)emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati, sebészeti vagy diagnosztikai eljárás. 4)E kizárás azonban nem vonatkozik az ilyen eljárásokban alkalmazott termékekre, pl. gyógyszerekre vagy sebészeti eszközökre. Az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás csak akkor nem oltalmazható, ha az – jelentős gyógyászati előny nélkül – szenvedést okozhat az állatnak. hasznosítása, közzététele közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne; 5)csupán problémafelvetés, célkitűzés, kidolgozatlan ötlet.

11 5) Az esztétikai alkotások jellemzője az érzelemre gyakorolt szubjektív hatás; ezek szintén nem találmányok. Az információ megjelenítése, mint például rekláminformáció, figyelmeztető hang vagy egyéb jelzés, önmagában csak szellemi értékvál- tozást jelent, nem idéz elő fizikai, kémiai, vagy biológiai változást, ezért nem találmány. 6) A szoftver önmagában absztrakt matematikai utasítások sorozatát magában foglaló írásmű, amely számítógépben alkalmazva meghatározott eredményt hoz létre; nem találmány, hanem a szerzői jog védi. Szabadalmazható azonban olyan műszaki jellegű megoldás, amelynél a feladatot szoftver segítségével hajtjuk végre.

12 8) Kizárja továbbá a törvény a növény- és állatfajtákat, valamint a növények és állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságát még akkor is, ha előállításuk mikrobiológiai vagy más műszaki eljárással történt. Ez a kizárás a természetben előforduló folyamatokra (elsősorban a keresztezésre, szelekcióra) vonatkozik. Az Szt. az uniós szabályozással összhangban új, egynemű és stabil növényfajtákra nem szabadalmat, hanem növényfajta oltalmat ad. Állatfajta oltalomra vagy állatfajta szabadalmaztatására jelenleg nincs lehetőség.

13 3. A jogi oltalom feltételei Az Szt. nem tartalmazza a találmány és a szabadalom jogi definícióját, ehelyett a szabadalmazható találmány kritériumait sorolja fel. Az Szt. 1.§ (1) bekezdésének értelmében szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Csak mindhárom feltétel teljesülése esetén kaphat oltalmat a találmány. Amennyiben e szükséges és elégséges feltételek teljesülnek, a hatóságnak nincs mérlegelési jogköre a szabadalom megadásának tekintetében.

14 A korábbi szabályozástól eltérően a haladó jelleg és a műszaki jelleg már nem feltételei a szabadalmi oltalom engedélyezésének. A szabadalmazhatóságra vonatkozó követelmények azt a célt szolgálják, hogy különböző műszaki megoldásokat jóhiszeműen alkalmazó harmadik személyek számára jogbiztonságot nyújtsanak, valamint kizárják, hogy ugyanazt a találmányt párhuzamosan több szabadalom is védje.

15 Ad A) Újdonság Az újdonság követelményére azért van szükség, hogy a szabadalom révén szerzett kizárólagos hasznosítási jog másnak a kizárólagos jogát, illetve a közkinccsé vált megoldások felhasználóinak érdekét ne sértse, továbbá, hogy ugyanarra a tárgyra vonatkozóan különböző jogosultak ne kapjanak szabadalmat.

16 Az újdonság követelménye akkor teljesül, ha a találmány nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt akárhol a világon, bármilyen módon, bárki számára hozzáférhetővé vált. (Szt. 2. § (1) – (2) bek.) A kettős oltalom elkerülése érdekében azoknak a belföldi (Magyarországon érvényes) szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentéseknek a tartalmát is a technika állásához tartozónak kell tekinteni, amelyek ugyan nem váltak ismertté, de korábbi elsőbbséggel lettek oltalomra bejelentve.

17 A találmánynak világviszonylatban kell újnak lenni, azaz nincs jelentősége annak, hogy az újdonságot rontó adat külföldön vagy belföldön került-e nyilvánosságra, vagy hogy milyen módon történt a nyilvánosságra jutás. A technika állásához tartozhat bármely nyilvános szóbeli ismertetés vagy irat, vagy nyilvános gyakorlatba vétel (például egy példány eladása). Az irat szempontjából közömbös, hogy hány példányban jutott nyilvánosságra. A lényeg, hogy bárki számára hozzáférhető volt-e. Egy könyvtárban elhelyezett irat már nyilvánosságra jutottnak tekintendő, függetlenül attól, hogy azt ténylegesen olvasták-e vagy kikölcsönözték-e.

18 A technika állásának megállapításánál az elsőbbségi nap az irányadó. Az elsőbbségi nap nem feltétlenül azonos a bejelentési nappal, azt legfeljebb egy évvel megelőzheti, sőt egy bejelentésnek akár több elsőbbségi napja is lehet. A kockázatok mérséklése – az újdonságrontó iratok felmerülésének a lehető legnagyobb mértékben történő kizárása – érdekében célszerű a technika állásának feltárása a szabadalmi bejelentést megelőzően. A kutatást maga a feltaláló is végezheti, vagy megbíz hat vele szabadalmi ügyvivőt, ugyanakkor ez nem helyettesíti a hatósági eljárás keretében történő újdonságkutatást. Az újdonság vonatkozásában a törvény lehetővé teszi, hogy a találmány nyilvánosságra jutása bizonyos esetekben ne legyen újdonságrontó, ha a nyilvánosságra jutástól számított hat hónapos türelmi időn belül megteszik a szabadalmi bejelentést.

19 A) Az egyik ilyen eset, ha a nyilvánosságra jutás a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye. B)A másik eset, ha a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon mutatta be.

20 Ad B) Feltalálói tevékenység Az újdonság még önmagában kevés egy műszaki megoldásnál ahhoz, hogy a társadalom azt elismerje, és külön szabadalmi oltalomban részesítse. Szükség van olyan ötletre, szellemes megoldásra, amely nem kézenfekvő egy szakember számára. Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló (Szt. 4. § (1) bek.); ezt a nyilvánvalóságot az adott szakterületen járatos szakember szempontjából és a technika állásához képest kell vizsgálni. Ha a technika állásához tartozó ismeretek szakember számára elegendő útmutatást adtak a találmány megvalósításához, azaz feltalálói tevékenység nélkül is el lehetett jutni a bejelentésben szereplő megoldáshoz, akkor az oltalom nem engedélyezhető.

21 „Szakember” alatt itt olyan fiktív személyt értünk, aki nyelveket tud, ismeri a világ összes, tárgykörbe eső publikációját, ki tudja válogatni közülük az egymáshoz legközelebb állókat, és „ollóval” újakat tud alkotni belőlük. A feltalálói tevékenység megítélésénél azért van ennek szerepe, mert a „szakember” az általa jól ismert megoldásokból képes feltalálói tevékenység nélkül, mozaikszerűen egy harmadik, új megoldást kialakítani.

22 Ad C) Ipari alkalmazhatóság Az ipari alkalmazhatóság követelménye a találmány ipari, mezőgazdasági alkalmazhatósá- gát, reprodukálhatóságát jelenti. (Szt. 5. § (1) bek.) Az ipari jelleget ebben a vonatkozásban a lehető legtágabban kell érteni. Elegendő magának a megoldásnak az ipar területére esni, a megoldott feladatnak nem szükséges. Szabadalmazhatók az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások.

23 Az ipari alkalmazhatóság követelményét nem elégítik ki azok a találmányok, amelyek állítólagos működése ellentétes a fizika törvényeivel. Nem alkalmazható, így nem is védhető az a találmány, amely nem valósítható meg ismételten azonos eredménnyel, például a csak a Mount Everest csúcsához illeszkedő új sífelvonó, vagy 200 %-os hatásfokú, gravitációs erőmű, amely csak egyetlen budakeszi garázsban „üzemel”. Az emberi vagy állati test kezelésére alkalmazott eljárások iparilag alkalmazhatók. Ide tartoznak például a kozmetikai beavatkozások, a haszonállatok tej-, tojás-, gyapjútermelését fokozó eljárások, az állatok mesterséges megtermékenyítését, valamint a rovarirtást célzó eljárások is.

24 Szabadalmi oltalom tárgya (berendezés, eszköz, kapcsolási elrendezés, vegyület, kompozíció) vagy eljárás (gyártási, alkalmazási) lehet. A műszaki jellemzők a termék konstrukciós kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére, anyagára és más fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságokra illetve az eljárás egymás utáni vagy egyidejű lépéseinek ismertetésére vonatkozhatnak.

25 A biotechnológiai eljárások szabadalmazhatók, ugyanakkor a közrendbe és közerkölcsbe ütközés alapján nem részesülhet szabadalmi oltalomban az ember klónozására szolgáló eljárás, az ember csíravonalának genetikai azonos- ságát módosító eljárás, az emberi embriók ipari vagy kereskedelmi célú alkalmazása (nem érintve az emberi embriók gyógyí - tását és diagnosztizálását célzó találmá- nyokat). A mikrobiológiai eljárás szabadalmazható találmány, amennyiben megfelel a törvényi előírásoknak.

26 4) KIZÁRÁSOK Az a találmány, amelynek hasznosítása közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne Bűncselekmények elkövetését szolgáló eszközök és eljárások klónozás Az emberi genetikai azonossága megváltoztatására irányuló eljárás Ember embrió alkalmazása ipari és kereskedelmi célra Állatok genetikai azonosságát megváltoztató fájdalmas eljárás

27 A feltaláló kizárólagos jogai A feltaláló és a szabadalmas különválhat,ha -öröklés esetén, -szolgálati szabadalom esetén, -átruházás esetén 5)A feltaláló személyiségi jogai -névjog, -a feltalálói minőség elismeréséhez való jog -közzététel,nyilvánosságra hozatal A feltaláló szemályiségi jogai nem szálhatnak át,és nem idegeníthetők el,a vagyoni jogok forgalomképesek.

28 6)A FELTALÁLÓ VAGYONI JOGAI 1)Szabadalmi igény 2)Átruházás 3) Hasznosítás 4)A hasznosítás engedélyezése 5)Bitorlás elleni fellépés A TERMÉKSZABADALOM HASZNOSÍTÁSA a) előállítás b) használat c) forgalomba hozatal d) forgalomba hozatal céljából való felkínálás e) forgalomba hozatal céljából behozatal

29 6)A szabadalmas felléphet továbbá az érintett szabadalommal kapcsolatos rosszhiszemű cselekmény esetén Eszköz vagy berendezés átadása,átadásra való fela - jánlása esetén,ha az a találmány megvalósítása céljából történik szintén illegális cselekmény a szabadalmas engedélye nélkül. ELJÁRÁSI SZABADALOM HASZNOSÍTÁSA eljárás használata használat céljára történő felajánlás az eljárással közvetlenül előállított termék előállításaA FELTALÁLÓ KÖTELEZETTSÉGEI feltárás hasznosítás fenntartás hatósági és igazgatási feladatok ellátása

30 Az eljárási szabadalom beazonosítása A)A terméket az ellenkező bizonyításáig a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni ha a termék új B)és nagymértékben valószínűsíthető hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, különösen pedig akkor, C)ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás

31 A szabadalmi ooltalom korlátai A közérdek és a szabadalmas érdeke közötti egyensúlyt a jog a szabadalomból eredő kizárólagos jogosultságok korlátozásával éri el. Tárgyi hatály,területi hatály,időbeli hatály.A szabadalmi oltalom tárgyi hatályát az igénypont határozza meg. Az Szt. 60. § (3) bekezdése értelmében az igény - pontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt szabadalmi oltalom terje - delmét. Az oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul.

32 ad d) A jogkimerülés azt jelenti, hogy a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását elle - nezze. Ez a jogintézmény az egységes közösségi szabad áruforgalom és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok territorialitása közötti konfliktust hivatott feloldani, a valamely tagállamban történő első joggyakorlással ugyanis a szabadalom az EGT egész területén „kimerül”.

33 ad e) Előhasználati jog azt illeti meg, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. A „komoly előkészület” igazolására az előállításra vagy használatra irányuló szándék kinyilvánítása nem elegendő, a gazdasági tevékenység megkezdését vagy a megkezdés feltételeinek biztosítását alátámasztó bizonyítékokra van szükség.

34 Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul. Az előhasználati jog azt a feltalálót védi, aki mással párhuzamosan alkotja meg a találmányát, azonban bejelentést nem vagy csak késve tesz.

35 Kényszerengedély Ha a szabadalmas a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem haszno sította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja (kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt).

36 Ha a szabadalmazott találmány egy másik szabadalom (gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának – kérelmére – a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent (kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt).

37 Ilyenkor kölcsönösen a gátló szabadalom jogosultja is igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására. Az Szt óta (a 816/2006/EK rendeletnek megfelelően) rendelkezik a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt szabadalmazott gyógyszeripari termékek kényszerengedélyezéséről.

38 ad f) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Az elő-vagy továbbhasználóval szemben tehát a szabadalmi oltalom – az előállításnak, a használatnak, illetőleg az előkészületnek az elsőbbség napján meglévő mértékéig – hatálytalan.

39 Az elő-vagy továbbhasználati jogot önmagában nem, hanem csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak – előállítást, a használatot, illetve az előkészületet folytató – szervezeti egységével együtt lehet átruházni. Dátumok: a) bejelentés.2oo5 jan5. b) türelmi idő a fenntartási illeték befizetésére :2008 jul.5 c) az ujraérvényesítés határideje: 2008 okt.5 d) továbbhasználat :2008 jan okt 5.

40 1.SZELLEMi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatásköre 1A SZTNH hatáskörébe tartozik:a szabadalom megadása,a szabadalmi oltalom megszűnése, újra érvénybe helyezése,a szabadalom megsemmisítése. A szabadalmi eljárás a) bejelentési szakasz b) Újdonságvizsgálati szakasz c) megadási szakasz Mindegyik fázisnál illetéket kell fizetni,és mindegyik fázisról a SZTNH tájékoztatást nyújt

41 5. A szabadalmi bejelentés A szabadalmi bejelentés bejelentési kérelmet, leírást, igénypontot, kivonatot és szükség esetén rajzokat tartalmaz. A szabadalmi bejelentés napjaként az a nap ismerhető el, amelyenaz SZTNH-hoz bejelentett bejelentés legalább az alábbiakat tartal -mazza: – utalást a szabadalom iránti igényre, – a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, – leírást, igénypontot és az abban hivatkozott rajzot. A bejelentési nap elismeréséhez a leírás és a rajz benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.

42 A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető oltalom, –A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárnia találmányt, hogy azt szakértő megvalósíthassa. –6. A szabadalmi oltalom engedélyezésére irányuló eljárás –A szabadalmi oltalom engedélyezésére irányuló eljárás hármas tagozódású.Az új szabadalmi törvény megkülönböztethető szakaszokra bontja aszabadalmi eljárást.

43 –A szabadalmi eljárás három fázisra: bejelentési, újdonságkutatási, és a megadási szakaszra bontható. –A szabadalmi eljárásban háromszor kerül sor hivatalos adatközlésre, –publikációra is: a bejelentés megtételekor, közzétételkor és a megadásután. –A bejelentő háromszor fizet díjat az SZTNH-nak ha szabadalmat kap: a beje - lentés megtételekor, érdemi vizsgálat igénylésekor, a szabadalom megadásakor.

44 A) Bejelentési szakasz A bejelentés napjától számított két hónapon belül bejelentési és kutatási díjat kell fizetni A szabadalmi bejelentés benyújtását követően az SZTNH első- ként ellenőrzi: a bejelentési nap elismerhetőségét, továbbá azt, hogy a bejelentési és kutatási díj megfizetése megtörtént- e – magyar nyelvű kellékek (szabadalmi leírás, kivonat, rajz) benyújtását. Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, akkor az SZTNH a hiányok harminc napon belül történő pót lására hívja fel a bejelentőt, amennyiben ennek a bejelentő eleget tesz, a bejelentés napjaként a hiánypótlás napja kerül elismerésre..

45 Ha a bejelentési és kutatási díjat a bejelentő nem fizette be, illetve magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot nem nyújtottak be, az SZTNH felhívja a bejelentőt két hónapos, illetve négy hónapos póthatáridővel ezek pótlására. Amennyiben ezek teljesítésére nem kerül sor, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.A SZTNH adatközlést tesz közzé, amely a bejelentés legfontosabb adatait tartalmazza Ha bejelentés hiánytalan, sor kerül az alaki vizsgálatra.

46 B)Újdonságkutatási szakasz. Az SZTNH elvégzi az újdonságkutatást és ennek eredményeképpen újdonságkutatási jelentést készít. Az újdonságkutatási bejelentésben meg kell jelölni azokat a szabadalmi leírásokban vagy egyéb dokumentumokban fellelhető adatokat, amelyek figyelembevehetők a szabadalmi bejelentésben foglalt találmánnyal kapcsolatban

47 – újdonság és a – feltalálói tevékenység megítélésében. Az újdonságkutatási jelentés ismeretében a bejelentő eldönti, hogy az eljárást folytatni kívánja vagy sem,az újdonságkutatási jelentést általában a közzététellel együtt jelentetik meg és azt természetesen a bejelentőnek is megküldik Az újdonságkutatási jelentés feltárja a legfontosabb újdonságrontó, vagy annak tűnő körülményeket.

48 A közzétételre a szabadalmi bejelentés tételének (vagy más elsőbbség) napjától számított 18 hónap elteltével kerül sor. A közzététel a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő folyóiratban valósul meg. Erről külön értesítik a bejelentőt. A közzétételnek három szempontból is különleges jelentősége van: – a közzététellel ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik; – a közzététellel a bejelentés tárgyát képező találmány bárki számára hozzáférhetővé válik;

49 A közzétételtől, illetve az újdonságkutatás elvégzéséről készült hatósági tájékoztatás napjától számított 6 hónap elteltéig a szabadalom érdemi vizsgálatát lehet kérni. A közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be az MSZH-hoz arra vonatko- zóan, hoga találmány vagy a bejelentés nem felel meg a szabadalmazhatóság feltételeinek. Az észrevételt a kifogásolt feltételre vonatkozó vizsgálat során figyelembe kell venni..

50 C) Megadási szakasz A szabadalmi bejelentés vizsgálatának utolsó szakasza az érdemi vizsgálat, amely arra terjed ki, hogy a szabadalmazhatóság követelményeit és feltételeit együttesen kielégíti-e a bejelentés szerinti találmány. A megadási szakaszban is felhívják a bejelentőt hiánypótlásra, érdemi nyilatkozattételre vagy bejelentése megosztására. A bejelentő – a megszabott keretek között – a szabadalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedéséig módosíthatja a szabadalmi leírást, az igénypontot és a rajzot..

51 Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés tárgyára szabadalmat ad. A szabadalom megadását követően az SZTNH szabadalmi okiratot ad ki. A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba. A megadott szabadalomról az SZTNH hatósági tájékoztatást közöla Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő folyóiratban, az MSZH hivatalos lapjában.


Letölteni ppt "SZABADALMAK. VÁZLAT 1) Az iparjogvédelem fogalma 2)szabadalmazható találmány státusza 3) Tárgyuk szerint nem szabadalmazható alkotások 4) Kizárások 5)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések