Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Tokaji borvidék a Világörökség része, a Tokaji Aszú.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Tokaji borvidék a Világörökség része, a Tokaji Aszú."— Előadás másolata:

1 A Tokaji borvidék a Világörökség része, a Tokaji Aszú

2 Vázlat 1A Tokaji Borvidék adatai 2)Történeti vonatkozások 3)A Tokaji Aszú leírása 4) Nemzetközi sikerek 5) A Tokaji bor hamisítása 6)A fajtanévvé válás kérdése 7) megtévesztő használat, 8)a szlovák Tokajszké Vino megjelölés tömeges használata.

3 Tokaj 1)A Tokaji- borvidék adatai Terület: kb hektár. Magyarország észak-keleti részén húzódik 87 km hosszúságban, 3-4 km szélességben a híres hegylánc Tokaj-Hegyalja. A Tokaji- borvidék zárt borvidék. Talaj: Tokaj-Hegyalja a Bodrog és Hernád folyók közötti vulkanikus eredetű Zempléni-hegység déli, dél-keleti és dél-nyugati nyúlványán van fekszik.

4 A főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalajok alakultak ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött anyag, sok helyen köves, nehezen művelhető nyirkos. Ezek a talajok viszont nyáron a mélyebb rétegekben nem száradnak ki, és a rajtuk lévő ültetvények az aszályt jól tűrik. A borvidék kis részén a Kopasz-hegy nyúlványain lösztakaró található.

5 Klíma: Tokaj-Hegyalja makro- és mikroklímája az optimális fekvés kedvező tenyészfeltételeket biztosít a szőlőnek. Az érési folyamat alatt beköszöntő, csapadékos, illetve párás időt többnyire derűs, napfényes időszak váltja fel. Ez rendkívül ked- vez a Botrytis fellépésével járó nemes rothadásnak és az aszúsodásnak. A borpincék jellegzetes mikroorganizmusa a Cladosporium cellare nevű nemes pincepenész. A közel állandó hőmérsékletű optimális páratartalmú poncékben bársonyos, vastag gomba szövedék borítja a falakat.

6 Szőlőfajták:Furmint 75%-os területi részesedés Hárslevelű20%-os arány Muscat Lunel 5%-os arány. Borok: Tokaji Furmint, Tokaji Szamorodni, Tokaji Aszú, Tokaji Hárslevelű. Vezető borfajta: Tokaji Aszú. Bortermőhelyek: Abaújszántó, Bekecs, Bodrog keresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdő bénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád,

7 Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely,Sze rencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámos- újfalú.

8 2) Történeti vonatkozások A honfoglaló magyarok Tokaj-Hegyalján kelta telepítésű szőlőket találtak. Az Árpádházi királyok francia, az Anjouk olasz szőlőműve seket telepítettek Tokajhegyaljára, akik jól hasznosították szaktudásukat. A XIV-XV. században Oláh Miklós püspök „Hungaria” c. művében megemlékezik a tokaji borokról, de azokat csak mint középszerűeket említi.

9 A Tokaji Aszú a XVI. században kezdett betörni a világ élvonalába. I. Gusztáv és III. Johan svéd királyok a XVI. században jelentős mennyiségű tokaji bort vásároltak. Az aszúkészítés műveletére 163l-ben éreztek rá, amikoris Sepsy Laczkó Máté protestáns lelkész, Lórántffy Zsuzsanna udvari papja a Tokaj Oremus szőlőhegyen a Tokaj-Hegyalját fenyegető hadiesemények miatt novemberre halasztotta a szüretet. Időközben bekövetkezett a nemes rothadás,a szőlőszemek összezsu- gorodása,töppedése. A lelkész elrendelte, hogy az aszúsodott szemeket válasszák külön és préseljenek belőle bort.

10 A csodálatosan finom bukéjú, a szokottnál tüzesebb bort nyomban megkedvelték. Az aszú és aszúsodás jelenségét felismerte az évi Országgyűlés, 79. cikkelyével kötelezően elrendelte az aszúszőlő külön választását a Tokaj-Hegyaljai borvidéken.

11 A tokaji bor már a XVI. század végén a környékbeli országok előkelőségei körében keresett cikk. A XVII. században XIV. Lajos francia királynak, a Napkirálynak kedvenc borává vált. „A borok királya, és a királyok bora” mondat állítólag XVI. Lajos francia királytól származik, aki így ajánlotta a tokaji aszút madame Pompadournak. Mások e mondást Voltaire-nek tulajdonítják. A tokaji borok különösen kedveltté váltak a XVIII-XIX. században Oroszországban és Lengyel ország- ban ben a filoxéra kipusztította a Tokaji szőlőket.

12 A rövid időn belül amerikai oltványokkal történő újratelepítés után alakult ki a jelenlegi borvidék fajtaösszetétele, vagyis a furmint mellett a hárslevelű és a sárga muskotály ültetvények.

13 3)A Tokaji Aszú A Tokaji Aszú különleges évjárata az évi un. „üstökös” aszú (ez évben tűnt fel a híres Halley üstökös) 1990 júniusában a kaliforniai Butterfield & Butterfield cég borárverésén egyetlen palack 5000 amerikai dollárért kelt el. Az aszúbor készítése ősi hagyományokat idéző érdekes munka. Hegyalján általában hosszú, meleg napsütéses a nyár, és meleg párás az ősz, viszonylag hűvös éjszakákkal. Ez eredményezi, hogy a hosszú meleg, párás

14 napos őszi időben a bogyók vékony héja megrepedezik, a víztartalom elpárolog és a fürtökön nemes penész jelenik meg, amely alatt a héj porozússá, ráncossá válik. Itt kelet- keznek először azok a sajátos finom illatok és különleges zamatanyagok, amelyek a hegy- aljai szőlőt másoktól megkülönböztetik. Az aszúszemeket legtöbb esetben válogatva kü - lön szedik szüret idején és különleges eljárás - sal kerül a nemes érett borokba maga az aszú - bogyó.

15 Az aszú készítése során az óborhoz 3, 4, 5 puttony (1 puttony kb. 28 liter összezúzott aszúszemet, úgynevezett aszútésztát (híg tésztaszerű massza) készítenek, s a nemes bor kioldja az aszúszemekből a tömény cukrot, melynek egy részét alkohollá érleli. Az érlelési folyamat a bort az évek során olyan nemes itallá varázsolja, melynek testessége, magas alko - hol- és cukortartalma, illat- és zamatanya - gának széles skálája csodálatos és a világon egyedülálló összhangba olvad a többéves érlelés, ászokolás során.

16 A Tokaji Bor viszonylag kis űrtartalmú hordókban, úgynevezett „gönci” hordókban(138 liter)– ászok hordókban – érlelődik. A pincék állandó hőmérséklete 9- 11C o évi 3-4C o hőingadozással segíti kiérlelni a legnemesebb borkülönlegességeket. Az aszú édes mustját gönci hordókba fejtve erjesztik ki. Az erjedés 2-3 hónapig is eltart. Az erjedést előnyösen fékezi a Botrytis által termelt antibiotikum (botricin), valamint a nagyméretű tianin tartalom-csökkenés és a hideg pince hőfoka.

17 A Tokaji Aszú különleges jellegének kialakulásában jelentős szerepe van a bor sajátos, hosszantartó érlelésének. A hordót nem töltik tele. Az így létrejövő szabad felületet, a tokaji élesztők hártyát képezve elzárják a külső levegő oxigénjének nemkívánatos hatásaitól. A bor finom illata, a levegőtől viszonylag elzárt körülményei (alacsony redox- nivó) között fejlődik ki, amit még az alacsony, pincehőmérséklet is kedvezően befolyásol.

18 Az érlelés 5-10 évig tart. Az érett Aszú színe az arany árnyalatú sárgától a vörösbarnáig terjed. Az illatot csak zamattal együtt lehet körülírni. A nemesen rothadt aszúszemek mazsolára emlékeztető íze a száraz kenyér- héjhoz hasonlítható, amit évjárattól és dűlőtől függően egészít ki a mandulára, csokoládéra, szentjánoskenyérre emlékeztető íz, zamat.

19 Irodalmi vonatkozások Csokonai Vitéz Mihály, Batsányiné Baumberg Gabriella, Kölcsey Ferenc, Márai Sándor, Hamvas Béla. Külföldi irodalmi hivatkozások: F.M.A. de Voltaire ( ) francia író- filozófus Bertin ( ) francia költő Th. K. Körner ( ) német költő és drámaíró Aarestus dán költő

20 A Tokaji-borvidéken lefolytatott privatizáció eredményeként számos részvénytársaság alakult a Tokaji borok termelésére és forgalmazására. A Tokaj-hegyaljai Rt-k különböző védjegyeket jelentettek be. Így többek között a Disznókő Rt. és a Tokaj- Hétszőlő Rt. A tokaji borok ábrás védjegyként több mint 30 országban oltalomban részesülnek nemzeti és nemzetközi védjegyként.

21 4)Nemzetközi sikerek A tokaji borok általában „taroltak” nemzetközi borversenyeken. A szakemberek annak tulajdonítják a tokaji bor különlegességét, hogy az aszút és más borokat a levegőtől viszonylag elzárva érlelik és ez hasonló kategóriájú boroktól (Sherry, Portói, Madeira, Sautern a Bordói borvidékről stb.) megkülön - bözteti, mivel ezek érlelése levegősebb, oxidál tabb körülmények között megy végbe. A Tokaji Aszú páratlan karrierje az évi Hamburgi Kiállításon jelentős állomásához jutott.

22 Ekkor elismerik a Tokaj-hegyaljai borok világelsőségét. Wroclawban 1869-ben az 1863-as évjáratú Tokaji Aszú első díjat nyer ben Párizsban aranyérmet, ben Londonban első díjat nyernek a Tokaji Aszú borok. Az 1896-os Párizsi Világkiállításon szintén a Tokaji Aszú nyer nagydíjat. Nehéz lenne valamennyi említésre méltó díjat felsorolni, ezért a további példák csak egy tendencia szemléltetéséül szolgálnak. A második világháború után az első borverseny, amelyen magyarok részt vettek, 1956-ban Ljubljanában került megrendezésre.

23 A 19 benevezett borunkból 3 lett aranyérmes, mindhárom Tokaji Aszú. Az 1958-ban, 1960-ban és 1962-ben meg rendezett Budapesti Nemzetközi Borversenyen a tokaji borok 141 elsőbbséget szereztek. Az 1972-ben az OIV kezdeményezésére Magyarországon tartották az első Borvilág - versenyt. 12 Nagyaranyérmet és 6 aranyérmet nyertek a tokaji borok (mind Aszú volt).

24 A Tokaji Aszú a 90-es években az alábbi nagyaranyérmeket nyerte: Vinagora Budapest3 Vinexpo Bordeaux Blaye-Bourg Concours Mondial du Vin Borvilágverseny Brüsszel2 Vinagora Budapest Vinitaly Verona Vinandino Mendoza Párizs A sikerek azóta is folyamatosak

25 A Tokaji borvidék a Világörökség része,és a Tokaji Aszú A) Tokaj eredetmegjelölés illegális használata A tokaji bor a 16. századtól kezdve jelentős reputációt vivott ki magának a desszert borok kategoriában és manapság is, szinte nincs olyan nemzetközi borverseny, ahol a tokaji borok nem érnének el legjobb helyezéseket (nagyarany).

26 5)A tokaji borok hamisítása. A történelem folyamán a tokaji szőlővesszők átültetésével több országban is megpróbál - koztak és úgy vélték, hogy a Tokajból származó szőlőfajták meghonosításával – vagy akár e nélkül - jogosan használják a Tokaj nevet

27 A Tokaj megjelölést különböző országokban – megtévesztő módon alkalmazták, illetve alkalmazzák hazánkon kívül is, az alábbiak szerint, „Australian Tokay” „Carnet Tokay” „California Tokay” „Israel Tokay” „Tokay d’Alsace”,(Franciaország) „Flurlinger Tokayer”,(Svájc) „Tokajec Tokaj” Jugoszlávia

28 Tokaj Juzsnoberezsnyij”,(Ukrajna) „Tocai Italico”,(Olaszország) „Tocai Friulano”, Olaszország) „Tokay Pinot Gris”, (Franciaország)

29 Napjainkban komoly erőfeszítéseket tettek au EU –ban azért, hogy a Tokaj eredetmegjelölést Magyarország és Európa számára, mint magyar és európai eredet megjelölést fenntartsák. Három alapvető probléma terheli a Tokaj és Tokaji bor megnevezéseket. a fajtanévvé válás, a megtévesztő használat, a szlovák Tokajszké Vino, és Vingradnicka Oblast, Tokaj megjelölés tömeges használata.

30 6)a fajtanévvé válás az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában A Tokaj megjelölést az Australian Tokay és az American és California Tokay megjelölések elterjedt használatára tekintettel fenyegeti a fajtamegjelöléssé válás. Az Europai Közösség ezért az Ausztráliával és az Amerikai Egyesült Államokkal kötött Borkereske- delmi és Boreredetvédelmi Megállapodásokban a Tokaj megjelölést fenntartotta Európát megillető

31 boreredetmegjelölésként. [Megállapodás az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemről A0324 (01) ] Az (első) EK-Ausztrália megállapodásban az ausztrál félnek a `Tokay´ név használatát még 10 évig engedélyezték a megállapodás hatályba lépését követően. Más európai nevek (pl. Champagne, Port) esetében ez az idő 12 hónap, amely nem számunkra hátrányos megkülönböztetésen alapul.

32 A második EK-Ausztrália Megállapodás [az Európai Közösség és Ausztrália közötti 2009A0130 (01)] borkereskedelmi megálla podás] szintén kardinális jelentőségű e téren. E megállapodásokban ugyanis – sok más európai földrajzi név mellett – sikerült elérni a Tokaj név korábbinál hatékonyabb védelmét is.

33 7) Megtévesztő használat Európában A számos fontos kétoldalú megállapodás közül, amelyet az EK kötött más államokkal, a magyar vonatkozásokra tekintettel mindenkép - pen ki kell emelni, a jóval a magyar EU csatlakozás előtt aláírt - ma már nem hatályos- bormegnevezések védelméről szóló megál - lapodást. a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között, a bormegnevezések kölcsö - nös védelméről és ellenőrzéséről. A Brüsszelben, november 29-én aláírt Megállapodást az 1994 évi XI. tv hirdette ki.

34 A megállapodás alapján a szerződés mellékletét képező közös nyilatkozat értelmében a Tokaji megjelölés minden változata (Tocai, Tokayer, Tokajské) mint magyar megjelölés részesül oltalomban. A francia és olasz állam lemondott a Tokaj név használatának jogáról Magyarország javára. Az Egyezmény szerint mind Olaszország, mind Franciaország vállalta, hogy 13 év kifutási idővel,hogy 2006-ig végleg abba hagyja a Tokay Pinot Gris, Tocai Friulano, Tocai Italico megjelölések használatát.

35 Lényegében ezen megállapodásra tekintettel döntött az EK Bírósága is az ún. Tokaj- ügyben, megvédve a magyar érdekeket a Tokaj név kizárólagos használatában, Olaszországgal szemben. [C-347/03. sz. ügy, Regione Autunoma Friuli-Venezia Giulia és Agenzia Regionale per lo Sviluppo (ERSA) kontra Ministero per le Politiche Agri-cole e Forestale és Regione Veneto ügy. (2005. május 12-én hozott ítélet).

36 8) A szlovák Tokajszké Vino megjelölés tömeges használata A legjelentősebb jogi probléma a szlovák „Tokaj”, „Tokaji,””Tokajsé” névhasználatban nyilvánult meg. Tokaji Borvidéket ban bővítették, a 28 településből álló Nagy-Magyarország terü - letén levő borrégióhoz ekkor 3 kisközséget Kistoronyát, Újhelyt (Sátoraljaújhely része volt ) és Szöllőskét csatolták hozzá, 132 hektár termőterülettel.

37 Ezt a 3 községet a tokaji borvidékből Cseh- szlovákiához csatoltak a Trianoni Békeszer- ződéssel, 1919 –ben. A Második Világháborút lezáró Párizsi Békeszerződés megerősítette e községek Csehszlovákiához tartozását. A szocialista rendszerben kezdetben Csehszlovákia nem használhatta a Tokaj megjelölést, azonban Magyarország minden évben köteles volt a Monimpex keretében dollárért felvásárolni a Tokaji Borvidék Szlová- kiába átkerült községeiben termesztett szőlőt.

38 Csehszlovákia azonban, a maga javára meg kívánta szerezni az eredetmegjelőlést. Az akkori magyar kormány kínos mulasztást követett el, hagyta, hogy Csehszlovákia már 1968-ban, Magyarországot megelőzve a Lisszaboni Megállapodás keretében nemzetközi oltalom alá helyeztette a Tokaj megjelölést „Tokajské vino de la Region Slovaque” néven.(1968. április 20, lajstromszám AO O545) A megjelölés oltalmát Magyarország nem ismerte el.

39 Jóvátehetetlen késedelemmel Magyarország javára csak ben védték le a Tokaj, Tokay, Tokayer megjelöléseket ( AO 0527 lajstromszámmal) azt követően, hogy a Lisszaboni Megállapodás valamennyi államában -- hazánkon kívül – az már szlovák megjelölésként oltalom alatt állt.

40 A KGST –ben a 70-es években kidolgozták a regionális nemzetközi eredetvédelmi, egyezmény tervezetét, amely 1984-ben lekerült a napirendről a pilseni sör (csehszlo - vák-német) és a tokaji bor (csehszlovák- magyar) kezelhetetlennek tűnő eredetvédelmi vitája miatt. Az Európai Unió boreredetvédelmi rendszerében mind a Tokaj nevet, mind a Tokaji megjelőlést Magyarország javára boreredetmegjelölés védi.

41 Az Európai Bizottság a szlovák boreredet megjelölést 2005 ben” Vinohrad nicka Oblast, Tokaj” néven vette nyilvántartásba. Fogyasztóvédelmi szempontból erősen kifogásolható gyakorlat alakult ki, azzal, hogy a szlovák „tokaji” elismerésével olyan borok terjednek a piacon, amelyek mind belföldön, mind külföldön rontják a tokaji bor kialakult reputációját. Nincs megállapodás sem a közös borvidékről, sem a minőségellenőrzésről, amellyel a vitát ki lehetne küszöbölni. Nem tudtak megállapodni, továbbá

42 a magyar és szlovák bortörvény harmonizá - lása, A borok technológiai leírásának egységesítése, borkategóriák egységesítése, szakmai szervezetek létrehozása a borok ellenőrzése vonatkozásában. A szlovákok termőterületüket „Vinohradnícka oblast Tokaj”néven nevezik, a borkereskedelemben tömegesen alkalmaz - zák a „Tokaj”megjelölést és jelentős mennyi ségben exportálnak szlovák”tokajit”.

43 Az igazi problémát a szlovák ” Tokaj” megjelölés megtévesztő jellege, a szőlő alacsonyabb mustfoka, a bor gyengébb minősége (nagytömegű bor, korábban asztali bort is állítottak elő,674 Hektár termőterülettel, dömpingáron) és az okozza, hogy szinte évről-évre indokolatlanul síkvidé ken terjeszkedve növelik a termőterületü - ket. A Magyar Tokaji Borvidék mintegy Hektár szőlő területet foglal magába

44 . A Trianoni Békekötés idején a szlovák bortermő terület 132 Hektár volt. A szőlőterületet önkényesen és fokozatosan növelték 330, 5 majd 908 Hektárra. Az EU-nak 2006-ban 1474 Hektár termőterületet jelentettek be.

45 A Magyar Kormány miután eredménytelenül Fordult az Európai Bizottsághoz az Európai Bíróság előtt keresetet nyújtott be a szlovák Vinohradnicka Oblast Tokaj megjelölés megsemmisítése céljából Mindezideig az EU kivonta magát az egyértelmű döntés felelőssége alól,azzal,hogy a két ország- nak meg kell tárgyalásos alapon egyeznie. A megegyezés a szlovákoknak egyáltalán nem áll érdekében,attól mindig is elzárkóztak.Döntés egyelőre nincs. Magyarországnak és Szlovákiának 2011.végéig

46 kellett benyújtani a Bizottsághoz a Tokaji Borok termékleírását,amely során ki kell derülnie annak hogy ugyanazzal az eredetmegjelöléssel ellátott bornak nem lehet kétfajta termékleírása. Az EU számára a kérdés nyilvántartási ügy,szá- munkra történelmi kérdéseket feszegető gazda- ságpolitikai és presztizs kérdés,amelynek a tár- gya a Tokaji bor világhírnevének veszélyeztetése

47 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET


Letölteni ppt "A Tokaji borvidék a Világörökség része, a Tokaji Aszú."

Hasonló előadás


Google Hirdetések