Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 Általában nem tudunk minden egyes érintett embert megkérdezni (függ a vizsgált csoport nagyságától, térbeli elrendeződésétől és a rendelkezésre álló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " Általában nem tudunk minden egyes érintett embert megkérdezni (függ a vizsgált csoport nagyságától, térbeli elrendeződésétől és a rendelkezésre álló."— Előadás másolata:

1

2

3  Általában nem tudunk minden egyes érintett embert megkérdezni (függ a vizsgált csoport nagyságától, térbeli elrendeződésétől és a rendelkezésre álló időtől).  Ritka a teljes körű lekérdezés.  Pl. minden főiskolást/egy teljes falut még talán le tudunk kérdezni, de pl. minden évest már nehezebb megkérdezni egy kutatás során.

4  A mintavételi eljárás lényege, hogy úgy tudunk következetéseket levonni egy nagyobb társadalmi csoportra (vagy akár egész Magyarországra) vonatkozóan, hogy legfeljebb pár ezren válaszolnak a kérdéseinkre.

5 Megbízható egy minta/kutatás, ha ugyanolyan módszerekkel élve a kutatás megismétlésekor megközelítőleg ugyanolyan eredményeket kapunk. Megbízhatóság A kutatni kívánt fogalmakat jól fordítjuk le az adatgyűjtés folyamatára. Érvényesség Egy összetett, sok tényezővel magyarázható jelenséget megpróbálunk kevés okra visszavezetni. Redukcionizmus

6 Az a csoport, melyre a kutatás eredményeit vonatkoztatni fogjuk. Alapsokaság (populáció) Az alapsokaság azon része, akiket ténylegesen megkérdezek. Minta Akik közül ténylegesen kiválasztom a mintát, vagyis az elemzési egységeket. Lehet pl. egy lista, vagy névsor az alapsokaságról. Mintavételi keret

7  Fontos, hogy a minta eredményeit csak az alapsokaságra vonatkoztathatjuk.  Pl. ha a főiskolán (PPKE-VJK) végzem a kérdőívezést, akkor nem állíthatom, hogy a magyarországi főiskolásokról vannak eredményeim, vagy a PPKE bármely karára vonatkoztatva, hanem az eredmények csak a PPKE-VJK-ra lesznek igazak.

8 Az alapsokaság egy meghatározott jellemzőjét paraméternek nevezzük – pl. nem, életkor, lakhely… bármilyen jellemző. Paraméter A minta alapján becsléseket adunk az alapsokaság egy-egy paraméterére – pl. az általam a mintában mért heti alkoholfogyasztás alapján becslést adok az alapsokaság által fogyasztott alkohol mennyiségére. Becslés Azért fontos, hogy jól válasszuk ki a mintát és elegendő elemszámmal dolgozzunk, mert különben torzak lesznek a becslések. Ezt nevezzük mintavételi hibának. Mintavételi hiba Nem mintavételi hiba miatt is kaphatunk torz eredményt, ilyenkor lehet hiba a kérdőívben, az adatgyűjtésben vagy az elemzésben. Nem mintavételi hiba

9

10 Van egy listám az alapsokaságról (annak minden eleméről), ebből véletlenszerűen kiválasztok x elemet. › Reprezentatív a mintám, ha az alapsokaság minden egyes elemének ugyanakkora esélye van bekerülni a mintába. › A BM-tól lehet listákat vásárolni; nem a teljes listát, hanem a véletlen mintát.

11  A reprezentativitás tényét csak akkor mondhatjuk ki, ha ismerjük az alapsokaság bizonyos paramétereit, ezeket össze tudjuk vetni a mintánk jellemzőivel (pl. nem/lakóhely)

12  Ha van listánk az alapsokaságról, egyszerű véletlen mintavétellel (N darab elemet kiválasztok), vagy szisztematikus mintavétellel (minden valahányadik elemet kiválasztom) hozhatok létre véletlen mintát.  Ez utóbbit nem alkalmazhatom, ha valamilyen szempont szerint periodikusan helyezkednek el a listán az elemek.

13 Nincs listám az alapsokaságról. Első lépésben VÉLETLENSZERŰEN létrehozok egy keretet (pl. az összes hazai iskola közül véletlenszerűen kiválasztok valahányat). Majd a kiválasztott kereten belül szintén véletlenszerűen kiválasztom a kutatásba bevont egységeket (pl. az iskolákban nem önkényesen kiválasztom a megkérdezett diákokat). A mintavétel során soha nem járhatunk el önkényesen, mert csorbulna a reprezentativitás.

14  Az alapsokaságot valamilyen szempont szerint több csoportra osztjuk;  Majd ezekben a csoportokban egyszerű véletlen mintavételt alkalmazunk.

15  Egy megadott matematikai művelet segítségével kiszámíthatjuk a SE értékét.  Ezzel meg tudjuk becsülni, hogy mintabeli eredményeink legfeljebb mennyire térnek el az alapsokaság paramétereitől – akár egyszerű véletlen mintavételnél is.

16 1. Kvótás mintavétel – Nincs teljes listánk, de előzetes (pl. népszámlálási) adataink vannak. – Az alapsokaság struktúrája alapján szerkesztjük meg a mintát. – Pl. település/régió/nem… szerinti megoszlás figyelembe vételével; erre a paraméterre állíthatom, hogy reprezentatív a mintám. 2. Hólabda-mintavétel – Nehezen elérhető csoportoknál alkalmazzuk, pl. hajléktalanok. – A megkérdezettek ajánlanak további alanyokat.

17  Kérdezőbiztosnál már akkor sérülni fog a véletlenszerűség, így a reprezentativitás is, ha inkább ismerősöket, vagy az utcán inkább jól öltözött/neki szimpatikus… - tehát valamilyen elv szerint – választ ki megkérdezetteket.

18  Területi kiválasztást végzünk. › Nem mindegy, hogy a West End, Margit sziget, vagy a VIII. kerületben kérdőívezünk. › Más terület más mintát fog eredményezni (lakótelep/kertváros). › Lehet kvótás mintavételt alkalmazni: előre tudom, hogy hány férfi, hány női válaszadó kell nekem, eszerint szólítom meg a járókelőket.  Véletlen séta során végezzük a lekérdezést.

19 Magyarország teljes lakosságát már res mintával le lehet képezni 1-2%-os pontossággal. Ha valamilyen szempont szerint több csoportot hozunk létre, akkor nagyobb elemszám kell; úgy, hogy minden csoportban elegendő elemszám legyen a megbízhatósághoz. Kérdés, hogy mennyire megbízható mintát akarunk létrehozni (kevésbé megbízhatóhoz kisebb elemszám is elég). Függ attól, hogy mekkora a kutatás költségvetése.

20

21  Az interjúra mindig fel kell készülni: interjúvázlatot célszerű írni, amiben felírjuk, hogy milyen kérdésekre akarunk választ kapni.  Ha még szinte semmit nem tudunk, üljünk le csak úgy (vázlat, módszertan, tudatosság nélkül) beszélgetni. Ha kellőképpen körüljártuk a témát, akkor készíthetünk interjúvázlatot.  A sorrend lényegtelen!  Hagyjuk beszélni az alanyt!

22  Két interjú között módosíthatunk az interjúvázlaton, nem kell standardizáltnak lennie, mint a kérdőívnek.  Pl. az alany belemegy olyan témába, ami eszünkbe sem jutott, a következő alanyt tudatosan terelhetem ilyen irányba.  Biztosítsuk az alanynak a kutatás eredményeinek megismerési lehetőségét!

23 › Spontán interjú: az interjúer tudja, hogy interjúhelyzetben van, nem rögzíti, csak utána jegyzeteli le a hallottakat, a kutató tudatosan beszélget. Egy hétköznapi beszélgetés észrevétlenül alakulhat át spontán interjúvá. › Strukturált interjú: meglehetősen kötött, egy kérdéssoron megyünk végig, tkp. Olyan, mint egy kérdőív csupa nyitott kérdéssel. Így sok „puha” információt nyerünk.

24 › Kevert típusú interjú: az eleje strukturáltra hasonlít: sok összehasonlítható információhoz jutunk, kijelöljük a beszélgetés vezérfonalát, majd egyre jobban háttérbe vonulunk, „beszéltetünk”. Figyelni kell, hogy egy-egy korábbi válaszra vissza tudjunk térni. › Mélyinterjú: a személyiség mélyrétegeibe hatol, tudat alatti rétegek, gondolatok közötti kapcsolatok feltárását szolgálja. › Életinterjú: „Arra kérem, mesélje el az életét.” Ez egyszerre strukturált és mélyinterjú.

25  Pontosan tudjuk, hogy mit akarunk kutatni!  Ha hangfelvevőt használunk, › Először kérjük az alany beleegyezését! › Próbáljuk ki előbb az eszközt! › Legyen beállítva (hangerősség, elég elem/aku/hangszalag jó helyre legyen állítva…) › Legyen pótelem, pótkazetta kéznél! › Feltűnés, kapkodás nélkül cseréljünk elemet/kazettát, ne zökkentsük ki az alanyt! (Ha akar, megáll és megvárja a cserét.) › Címkézzük fel a kazettát (ki, mikor, hol, kivel)!

26  Az interjú során nem kell félni a csöndtől!  Lehet továbbsegítő kérdéseket feltenni  Soha nem lehetünk előítéletesek, akkor a válaszokat is egyfajta szűrőn keresztül értelmezzük, az alany sem tud teljesen megnyílni.  Nem tudhatom előre, hogy az alany mit gondol!

27  Az interjú ideje az alanyon múljon!  Először „melegítsünk be”: mondjuk meg, hogy miről fogunk beszélgetni, de a hipotézist ne közöljük, mert az egész beszélgetést elronthatjuk (pl. ha előítéletességet kutatjuk, nyelvjárást gyűjtünk…).  Ne tegyünk fel eldöntendő kérdéseket!  Ne erőltessük a válaszadást!  Legyünk semlegesek: ne adjuk alá a lovat, és ne is akarjunk vele vitázni!  Jók a „mit tenne, ha…” kezdetű kérdések, így nem konkrét dologról kell beszélnie.  Lehetnek tisztázó kérdéseink; ha önellentmondásba keveredett, erre kérdezzünk rá!

28  Jellemző módszer pl. népcsoportok megismerésnél, antropológusoknál.  Tkp. Saját benyomások, tapasztalatok leírása, a környezet, emberek tanulmányozása.  A tudományos megfigyelésnél igyekezzünk objektívak maradni, tudatosan, szisztematikusan figyelni a környezetre!

29  „Fedőtörténettel” kell előrukkolni a kutatási terepen, ha a konkrét kutatási célomat felfedem, megváltoztatom az emberek viselkedését, torzul a megfigyelés.  Ha kell, szerezzünk formális engedélyt (iskola, börtön…), de van, ahol az informális engedély is elég.  Igyekezzünk „láthatatlanok” maradni!

30  Csoportos interjú.  Lehetőleg kép- és hangfelvételt készítsünk, hogy minden alanyt egyenként tudjunk elemezni (nonverbális jeleket is).  Előnyei: gyorsabb, mintha mindenkit egyesével kérdezünk meg, az egymás szavaira adott reakció többlet információval szolgál.  Nem alkalmas bizalmas, intim témák feltárására.

31  Elsősorban a szociálpszichológia alkalmazza.  A kutató kontrollált körülmények között figyeli meg a viselkedést.  Általában két csoport van (kísérleti+kontroll), amik csak egy tekintetben térnek el egymástól, ezt az egy dimenziót (ennek hatásait) kutatják.  Vannak laborkísérletek, pl.: áramütés, börtön, csoportnyomás, itt a kísérleti alanyok tudják, hogy agy kísérlet részvevői; és terepkísérletek, pl. fiúk a táborban, természetes közegben vizsgálja az alanyokat, maga a kísérleti szituáció nem befolyásolja a viselkedést.

32  Moreno, Mérei: kapcsolati háló, informális kapcsolatok feltárása, a csoport leírása.  Szimpátia és praktikus kérdések, ezek alapján „térképet” lehet készíteni egy csoport belső viszonyairól.  A csoportot alakítani is lehet, ha tudom, hogy milyen a szerkezete.

33  Adott jelenségek vizsgálata  Pl.: divat, tv vagy rádió műsorai, újság, parlamenti közvetítés, házirendek tanulmányozása, nemzeti jelképek (himnusz, zászló, pénz) összehasonlítása, szemét, fotók, reklámok… vizsgálata.

34

35  Az empirikus kutatás során a számokkal kifejezhető eredményeket mérjük, ennek alapján következtetünk a vizsgált sokaság jellemzőire, ok- okozati összefüggésekre vagy azok hiányára.  Első lépés a hibáktól mentes adatbázis kialakítása, létrehozása.  Elsődleges szempont, hogy a kutató számára világos, érthető legyen.  A digitális adatbázis létrehozása egyszeri nagyobb feladat, ami aztán sok számítást megkönnyít (kézi elemzés hosszadalmas, sok a hibázási lehetőség).

36  A vizsgált dolgok (nem, végzettség, jövedelem…) nagyon különböző tartalmúak, ezért különbözően mérjük őket.  Eszerint négy mérési szintet különböztetünk meg.

37  1. Nominális mérési szint: a változó (pl. nem) egyik attribútumáról sem mondhatjuk azt, hogy nagyobb/kisebb, több/kevesebb... A többi attribútumnál.  Ilyenek pl.: foglalkozás, nemzetiség, település neve.

38  2. Ordinális mérési szint: a változó által lehetségesen felvehető értékek között valamiféle szempont szerint sorrend van, a változó szervező ereje maga a sorrendiség.  Pl.: település típusa.

39  3. Intervallum mérési szint: a sorrend meghatározásán túl az attribútumok közti távolság mérését is lehetővé teszi.  Pl.: Celsius fok (hőmérséklet) → tudom, hogy 100 C melegebb, a 20 C-nál 80 C- kal. De nem mondhatom, hogy 100 C ötször melegebb a 20 C-nál.

40  4. Arányskála: a fenti mérési szintek tulajdonságai mellett az egyes attribútumok közötti arányok mérését is lehetővé teszi.  Létezik egy valós (nem hipotetikus) nulla pont.  Pl.: jövedelem (aki ft-ot keres, az fele annyit keres, mint aki ret).

41  1. és 2. kategoriális változók: a kódolásnál kap egy számot, ami egy jel csupán (azaz egy kategória; pl. férfi: 1, nő: 2).  3. és 4. numerikus változók: a kódolásnál a tényleges számértéket tároljuk (azaz nem kategorizálunk, hanem beírjuk a kérdőívben kapott konkrét számértéket).

42  1. Gyakoriság: egy adott válasz előfordulásának a száma. ÉletkorGyakoriságRelatív gyakoriság (%) Total

43  Lehet/érdemes kategorizálni. › Vagy kerek számok alapján: pl év, év… stb. › Vagy elemszám szerint: pl év (kb. 20%); év(kb. 20%), év (kb. 20 %), év (kb. 20%), 61 fölött (kb. 20%).

44  2. Középértékek: › Átlag: n1+n2+n3… osztva N. › Módusz: a leggyakoribb érték. › Medián: a középső érték.

45  3. Szórás › Az átlagtól való átlagos eltérés. › Az átlag körül mennyire sűrűn helyezkednek el a válaszok. › Lapos diagram: nagy szórás, hegyes, magas diagram: kicsi szórás.

46  4. Szignifikancia: az általunk tapasztalt összefüggés elég erős ahhoz, hogy tényleges összefüggést takarjon, nem pedig a mintavételi hiba eredménye.  5. Konfidenciaintervallum: az az intervallum (általában 95%-os), amin belül érvényes, szignifikáns az eredményünk, ez esetben 95%-os pontossággal állíthatunk valamit.


Letölteni ppt " Általában nem tudunk minden egyes érintett embert megkérdezni (függ a vizsgált csoport nagyságától, térbeli elrendeződésétől és a rendelkezésre álló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések