Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Operációs rendszerek I/O és fájlkezelő alrendszer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Operációs rendszerek I/O és fájlkezelő alrendszer."— Előadás másolata:

1 Operációs rendszerek I/O és fájlkezelő alrendszer

2 Vadász2 A mai program Az I/O alrendszer, különböző látásmódokkal Eszközök osztályai, eszköz-driverek Logikai diszk, partíció fogalom Fájlok, szervezettség, elérés Fájlrendszer megvalósítási feladatok –jegyzékstruktúra megvalósítás, –blokk hozzárendelés fájlokhoz, –szabad blokk menedzselés. Unix fájlrendszer.

3 Vadász3 Az I/O alrendszer feladatai Elrejteni az eszközök specialitásait Kényelmessé tenni az eszközhasználatot Menedzselni az eszközöket, fájlokat –védeni azokat, ütemezni, konkurens vagy kizárólagos hozzáféréseket biztosítani. (A fájl absztrakció a felhasználók által leginkább ismert és használt absztrakció, amit az operációs rendszer nyújtani tud.)

4 Vadász4 Eszközök, másodlagos tárolók, fájlrendszer I/O alrendszer, eszközök Hozzáférések Eszköz driverek Buffer cache Másodlagos tárolókFájlrendszer megvalósítás Jegyzékstruktúra, attribútumok rögzítése Blokkhozzárendelés Blokkmenedzselés

5 Vadász5 I/O rendszer a felhasználó szemszögéből Szimbolikus neveken látja az eszközöket, fájlokat –Lát eszközöket (köztük logikai eszközöket), –látja a fájlok halmazát (file pool), –lát hierarchiát (ösvény, jegyzék stb. fogalmak, ezek “rendeznek“), fájl névteret. A felhasználói felülettel (burok, v. GUI és segédprogramok) kezeli ezeket (készít, töröl, másol, mozgat, eszközt kezel stb.) Ismer tulajdonossági és hozzáférési kategóriákat (védelem), beállít ilyeneket. Bizonyos OS-ekben észlel fájl szervezési és fájl elérési módokat.

6 Vadász6 A programozó látásmódja (Nyitott) csatornákat (stream) lát. Ezek azonosítója: fájl-leíró/pointer. Nyithat/zárhat csatornákat (open, fopen, close, fclose). Nyitni: több dolgot jelent: –csatorna azonosítót kreál, pozíció indikátorral, –a csatornát összeköti szimbolikus névvel, –védelmeket kezel, beállít. Azonosított csatornákon adatokat (byte/karakter, rekord, blokk stb.) mozgat. Ez függ az elérési módtól: –szekvenciális eléréssel, –direkt eléréssel.

7 Vadász7 A programozó látásmódja Fájl nyitó-záró rendszerhívások –A fájlleíró processzenkénti objektum Az adatmozgató rendszerhívások: read, write, put, get, putchar, getchar, seek stb. Néha külön rendszerhívások a jegyzékekre opendir, readdir, rewinddir, mkdir, rmdir stb.

8 Vadász8 A programozó látásmódja Proc A fd1=open(”/etc/passwd”, O_READONLY) fd2=open(”local”, O_RDWR) fd3=open(”/etc/passwd”, O_WRONLY) Proc B fd1=open(”/etc/passwd”, O_READONLY) fd2=open(”private”, O_RDWR) Proc A descriptor table Proc B descriptor table Count 1 R Count 1 RW Count 1 W Count 1 R File table Count 3 /etc/passwd Count 1./local Count 1./private Inode list A kernel globális táblái

9 Vadász9 Az OS I/O alrendszere A kernel struktúráknál láttuk: van külön I/O alrendszer Ennek feladata: –vezérlés, –interfész biztosítás, –védelem és menedzsment biztosítás. Alapelvek: –Réteges struktúra, –eszközfüggetlenség biztosítása, –célszerűen elosztott a hibakezelés, –szinkronitás-aszinkronitás biztosítása, –osztható és dedikált eszközök, fájlok is kezelhetők.

10 Vadász10 I/O alrendszer szerkezet Névtér kezelés (dirs, paths), védelem kezelés (rwx), adatfolyamok azonosítása Adatfolyamok kezelése, elérések (seek, direkt (random) elérés, soros elérés) Az adatfolyamok blokkokra való leképzése (blokk allokáció) Adatfolyamok szűrése (vezérlő karakterek átalakítása) Adatfolyamok szűrés nélküli továbbítása Diszk buffer cache (diszk elérés gyorsítása) Disk drivers Device driversDevise drivers

11 Vadász11 Unix I/O alrendszer

12 Vadász12 NT I/O Manager alrendszer

13 Vadász13 A Linux többrétegű fájlrendszere Process 1 Process 2 Process n VIRTUAL FILE SYSTEM ext2msdosminixproc Buffer cache Device drivers File system User mode Kernel mode …

14 Vadász14 Az eszköz „driverek” Rutinkészlet + táblázatok + pufferek “Megszólíthatók“: –felülről (call, IRPs), –alulról (IT). Három fő részük: –Auto-konfigurációs inicializáló rutinok (egyszer futnak, az eszközt inicializálják), –I/O hívások rutinjai (Call-lal többször is megszólítódnak, alapvető szolgáltatók), –IT handlerek (IT-vel többször is).

15 Vadász15 Az eszköz driverek „felső” rétege Setup: paramétereket juttat a driverhez –automatic detection –a setup argumentumokkal Init: eszköz jelenlétét teszteli –Hívódik a kernel inicializáláskor –belső adatstruktúrákat, regisztereket generál az eszköz számára open & release: inicializál standard értékekkel –hogy adminisztrálni lehessen az eszközt –visszaad/megszüntet egy leírót az eszközhöz –processz nyithat kizárólagosan magának, vagy osztottnak

16 Vadász16 Az eszköz driverek „középső” rétege Read & Write: a szokásos szolgáltatások IOCTL: eszköz-specifikus parancsok készlete Select: vizsgáló –vizsgálja, hogy lehet-e írni, olvasni –a lekérdezős (polling) technikához jó –nem minden eszközhöz, és lehet az IOCTL-ben Mmap: leképzés a felhasználói címtartományra –nincs minden eszköznél, de –fájlrendszert tartalmazónál hasznos lehet Lseek: indikátor mozgató –Nincs minden driver-nél, lehet IOCTL-ben

17 Vadász17 Az eszköz driverek „alsó” rétege IT kezelők: értelemszerűen Check_media_change & revalidate: –blokkos cserélhető eszközhöz –észreveszi a medium cserét, annak paramétereivel aktualizálja az adatstruktúrákat –kérdés, hogy ne a felső réteghez tartozónak vegyük-e

18 Vadász18 A DLLs & VxDs DLL: Dynamic Link Library –Csak ha kérelem van, akkor töltődik be (egyfajta overlay) –Kérelmeket fogad és szolgál ki (sokszor úgy, hogy a kérelmeket speciális formában továbbadja) VxD: Virtual anything Device –A rétegezettségi koncepció miatt virtuális eszközöket valósít meg –A "kezelő" rutinjai valószínűleg nem IT-vel szólítódnak meg (hanem call jelleggel, pl. IRP-vel) –Elvileg lehet DLL

19 Vadász19 Milyen eszközök vannak? Karakteres eszközök (pl. billentyű, soros port, képernyő, analóg-digital átalakító stb.). –Strukturálatlanul (pl. karakter-folyamként) kezel, –(Néha sor (line) strukturáltság van!) De! –A driver fölött szűrés lehet. –Diszk is kezelhető karakteresen. Strukturált (blokkos) eszközök (diszkek). –blokkos I/O-val is kezelhetők, –fájl-rendszer is alakíthatók ki rajtuk, –a buffer cache gyorsító mechanizmuson át használjuk

20 Vadász20 Diszkek, blokk orientált eszközök Blokknyi egységben történik az adatáramlás. Oldal-sáv-(cilinder)-szektor (blokk) fogalmak –adattárolási egység a szektor (blokk), –oldal-sáv-szektor címek léteznek, Az oldal-sáv-szektor címek leképezhetők folyamatos logikai blokkcímekre (ezt a kontroller végezheti): felülről 0-n-ig számozott blokkok sorának láthatjuk. Logical Disk képezhető a fizikai diszkre. Oka: egységesítés, egyszerűbb driverek.

21 Vadász21 Logikai diszk, partíció Egy fizikai diszken több 0-n i -ig számozott blokk sora, több logikai diszk a képzet. Mindegyiknek saját szimbolikus neve van. Mindegyiknek saját driver-e van. A partíciók (egyes OS-eknél) átlapolódhatnak. Egy partíciót kijelölhetünk –egy OS boot területének (erről indítunk), –kilapozási/kisöprési területnek (virt. mem.), –egy OS fájlrendszer területének, –hibás blokkok helyettesítő területének (ma már nem szükséges).

22 Vadász22 A partícionálás Részben az OS-től független dolog! –“Alacsonyabb“ szintű SW-ek kellenek a partíció létrehozásához, a boot partíció kijelöléséhez, a “magasabb“ driver-ek támogatásához. –Alacsonyabb? Mi általában egy OS-t használunk. ezek a SW-ek szinte minden OS-ben megvannak, használhatók (akár más OS “javára“). A partíciókat az OS-ek nem egyformán kezelik. Vannak OS-ek, melyek pl. kötött számú partíciót engednek, nem mindig látják egymás fájlrendszereit stb.

23 Vadász23 Diszkek, partíciók - kötetek Partícionálással egy nagy diszket részekre osztunk Néha szükség lenne kisebb diszkeket (partíciókat) összevonva, egyetlen nagy diszkként "látni": ez a kötetesítés Némely OS tudja ezt … pl. AIX, Windows, NT A kötet: logikai diszk, szervezhető rá fájlrendszer … van drivere...

24 Vadász24 A Unix eszközök szimbolikus nevei Unix-ban minden fájl. Az eszközök: speciális fájlok, a /dev/ jegyzékben, aljegyzékeiben... Tartalmuk (rövid): –major device number: azonosítja a kontrollert, –minor device number: azonosítja a tényleges eszközt (pl. logikai diszket), és a device driver-t.

25 Vadász25 Partíciókra osztás Unixban n /dev/dsk/0s5 /dev/dsk/0s0/dev/dsk/0s1 /dev/dsk/0s2 /dev/dsk/0s3/dev/dsk/0s4 /dev/dsk/0s6

26 Vadász26 A fájlok Mi a fájl? Fájl szervezettség (organisation) lehet –Byte-ok sora (nincs szervezettség), csakis a processzek strukturálhatnak. –Rekordok sora (szekvenciális). A rekordokban mezők. Fix, változó rekordhossz, rekordok blokkokba csoportosítva stb., mindezek a fájlban (fájlrendszeren) rögzítettek. Nem minden OS biztosítja. –Index-szekvenciális szervezettségű rekordok: egyes mezők a rekordokban kulcsmezők, ezek rendezettek, a rekordok gyors keresését teszik lehetővé. Nem minden OS biztosítja.

27 Vadász27 A fájlok A fájl elérés: –soros elérés : egy adatelem (byte, rekord) eléréséhez az előzőeken “át kell jutni“. Minden szervezettségnél lehetséges. –direkt (random) elérés : egy adatelem eléréséhez nem kell a többiekkel foglakozni. Csak az indexelt és bizonyos szekvenciális (fix rekordhosszúságú) szekvenciális szervezettségnél. (A Unix seek hívással lehetővé teszi. ) Fájl típusok a tartalmuk szerint is kialakíthatók (text, dokumentum, futtatható, bináris, jegyzék, fifo stb.)

28 Vadász28 A fájlok Fájl attribútumok: –név, –készítési, módosítási, elérési dátumok/idők, –tulajdonossági és védelmi információk, –szervezettségi adatok (hossz, rekordhossz, blokkolási tényezők stb.), –néha a –tartalom szerinti típusukra vonatkozó adatok, –a logikai diszken való elhelyezkedésükre vonatkozó információk.

29 Vadász29 Fájlrendszer megvalósítások Partíciókra szervezhetünk fájlrendszert. 3 dolgot kell megoldani valahogy: –adott (szimbolikus) fájlnévhez hogyan rendelhetjük az attribútumokat, kiváltképp a fájl “testét“ képező blokkokat? (Megfelelő sorrendben persze.) (Keresni, hozzáfűzni, elengedni blokkokat) –A partíción a szabad blokkok menedzselése hogyan történjen? (Keresni szabad blokkokat, elengedni (szabaddá tenni) blokkokat.) –Kiindulás: jegyzékstruktúra alakítandó ki. Rögzíteni kell az attribútumokat is.

30 Vadász30 Blokkhozzárendelés fájlokhoz (A) Folyamatos allokáció –Jegyzékben a név mellet a kezdő blokk cím és a hossz. A fájl blokkjai egymás után, folyamatosan –Egyszerű, teljesítményre optimalizált allokáció –Fájlkészítésnél megbecsülni a várható hosszt, választani a lehetséges szabad folytonos területekből (best-, worst-, next fit) –Nehézkes a hozzáfűzés (append) meglévő fájlhoz. –Fregmentálódik a partíció, időnként compaction szükséges –Tisztán ezt ma már nem használják –HPFS/NTFS kiterjesztésein (extent, run) folyamatos allokáció van. Annyira mégsem elavult?

31 Vadász31 Blokkhozzárendelés fájlokhoz (B) Láncolt (lista) allokáció –Jegyzékben a név mellett az első blokk címe (esetleg hossz). –Az adott blokkban mutató a következő blokkra. –Az utolsó blokkban a mutató a véget jelez(het)i. –Egyszerű, nincs partíció-fregmentáció, van ugyan fájl- fregmentáció, könnyű a hozzáfűzés stb. –Gond: hosszú fájlok végének eléréséhez végig kell menni a láncolt listán. –Gond: A mutató a blokkokon “elvesz“ területet a fájl adataitól. Hossz-számítás.

32 Vadász32 Blokkhozzárendelés fájlokhoz (B) Láncolt listás allokáció 7 a első blokkja a második blokkja NULL a utolsó blokkja 47 2 File a, starts at 4 12 b első blokkja b második blokkja NULL b utolsó blokkja File b, starts at 6

33 Vadász33 Blokkhozzárendelés fájlokhoz (C) Indextáblás allokáció –A jegyzékben az első blokk/első index (és a hossz). –Indextábla: egy bejegyzése egy-az-egy megfeleltetésben a blokkokkal (i-edik bejegyzéshez az i-edik blokk tartozik). Az indextábla kötött helyen a diszken. –Egy bejegyzés az indextáblában kettős jelentésű: a bejegyzés index-száma jelzi, az ugyanolyan számú blokk a fájl blokkja. maga a bejegyzés a soron következő blokk (egyben index is), vagy a lista vége. –Tulajdonképp láncolt lista, de a mutatók ki vannak emelve az indextáblába. –Nem zárja ki az optimalizált allokációs lehetőségeket

34 Vadász34 Indextáblás allokáció … NULL 7 12 x y … NULL... File a, starts at 4  File b, starts at 6  … a utolsó blokkja a első blokkja b első blokkja a második blokkja b második blokkja … b utolsó blokkja... indextábla blokkok

35 Vadász35 Blokkhozzárendelés fájlokhoz (C) Indextáblás allokáció (folyt) –Egyszerű. Ma is használatos. Közepesen gyors hosszú fájloknál is (Csak az indextáblát kell végigolvasni). –Gond: nagy blokkszámnál nagy az indextábla. Megoldása: Blokkokat “cluster“-ekbe szervezik, az indextábla ezeket címezi. Persze, területvesztés lehet itt. In-core indextábla pedig gyorsítja az elérést. –Ilyen a VAX/VMS, és tulajdonképpen a DOS FAT is.

36 Vadász36 Blokkhozzárendelés fájlokhoz (D) I indexes, i-bögös, i-listás allokáció (i, inode, i-list) (Unix, Linux ext2 stb.) Egyéb, vegyes, i-listához hasonló bögös megoldások (HPFS, NTFS stb.)

37 Vadász37 Szabad blokk menedzselés (A) Bit térképes (bitmap) –Kötött helyen a bit-térkép. Lehet elosztott térkép is. –Egy-az-egyes megfeleltetés egy bit és a blokkok (clusterek) között. –Ha egy bit bebillentett: azt jelenti, a hozzá tartozó blokk foglalt. –Ilyen a VAX/VMS, HPFS, NTFS, Linux ext2 –Bit térkép helyett mező-térképes is lehet (ilyen a DOS FAT, a VFAT). A FAT egybevont indextábla és szabad bokk/cluster menedzselő térkép: egy bejegyzés harmadik funkciója: a foglaltság jelzése. –Tetszőleges allokációs politikát kiszolgálhat.

38 Vadász38 Szabad blokk menedzselés (B) Láncolt listás szabad blokk menedzselés –Kötött helyről indulva mutató egy szabad blokkra, melyben mutató van a következő szabad blokkra s.í.t. –Hátránya, hogy a lista kezelése lassú (diszkműveletek kellenek). –Egyszerű allokációs politikája lehet: lista elejéről allokálunk, lista elejére tesszük a felszabadulót. (Esetleg a végére.)

39 Vadász39 Szabad blokk menedzselés (C) Szabad helyek csoportjainak listája –(Az előző teljesítményének javítására) –Kötött helyről indulva egy blokk mutatókat tartalmaz szabad blokkokra, –egy mutatója viszont további olyan blokkra mutat, ami további szabad blokkok csoportját jegyzi fel s.í.t. –Blokk foglalás esetén a lista elején lévő blokkon feljegyzett szabad blokkokat allokáljuk, blokk felszabadításkor ide tesszük a felszabadult blokkok mutatóit. Belátható a teljesítmény javulás: kevesebb I/O művelet. –Ha a lánc eleji blokkról „kifogytak” a szabad blokkok, maga a lánc eleme is felhasználható (Unix s5fs megoldás)!

40 Vadász40 Szabad blokk menedzselés (D) Egybefüggő szabad területek nyilvántartása –Kötött helyen lévő táblázat bejegyzései az egyre magasabb című, egybefüggő szabad blokkcsoportok kezdő mutatóját és blokkban mért hosszát tárolják. –Hozzá illő allokációs politika a folyamatos allokáció (best-, worst-, next fit). –A lapozó eszköz menedzselésénél szokták alkalmazni

41 Vadász41 Jegyzék implementációk A jegyzék is fájl. Blokkhozzárendelés jegyzékhez akár a szokásos fájlhoz való blokkhozzárendeléssel, akár speciálisan történhet. Tartalma: bejegyzései fájlneveket, kezdő címet (hosszat, esetleg bizonyos attribútumokat) tartalmaz. Kötött vagy változó hosszú lehet. A bejegyzések struktúrája befolyásolja a keresést: –lineáris keresés (nem rendezett, hézagos bejegyzések), –hash táblás keresés, –b-fás (rendezett) jegyzékben a keresés.

42 Vadász42 Unix fájlrendszer Itt minden fájl: az eszközök is a fájlrendszerben, a fájlrendszer pedig blokkos eszközre (partícióra, kötetre) szervezett. Minden fájlhoz tartozik ún. i-bög (i-node). Az i-bögök az ún. i-listán vannak. Egy i-bög szinte mindent tartalmaz a hozzá tartozó fájlról. Ha ismered: elérheted a fájl blokkjait. A szabad blokk menedzselést az ún. szuperblokkból kiinduló szabad blokkok listája segíti: ezen lista eleme maga is szabad blokk.

43 Vadász43 Egy Unix partíció szerkezete n boot block super block i-bög tábla (i-list) data blocks

44 Vadász44 A Unix i-bög szerkezete

45 Vadász45 Unix jegyzékek SVID-ben 16 bájt hosszúak a bejegyzések (névhossz max. 14) BSD-ben a “chunk“-ok 255 kar. hosszú neveket is megengednek. SVID szerkezet BSD szerkezet

46 Vadász46 Hogyan “szerzik“ meg az i-bögöt? A namei algoritmus. –Elemzi az ösvény egy-egy komponensét, minden nevet az ösvényből i-böggé konvertál, a bög segítségével megnézi, jegyzék-e. Ha nem az visszatér jelezve ezt a tényt. Ha jegyzék veszi i-bögjét, a jegyzékben keresi a következő komponenst, sít. Végül visszatér az input ösvény i-bögével, vagy hibajelzéssel. root jegyzék i-böge a szuperblokkban, jegyzékből kikeresi a nevet, veszi az i indexet, és ezzel “megragadta“ a következő jegyzéket-fájlt, s.í.t. Gyors kereséshez: –in-core-i-node lista! –Az aktuális jegyzék i-böge processzenként feljegyezve!

47 Vadász47 Miért kell az i-bög? Ha egy fájl i-bögét ismered, szinte mindent tudsz róla –ismered attribútumait típusát & védelmi maszkját, tulajdonosi viszonyait, hosszát, linkjeinek számát, készítési és hozzáférési időit. –Ismered blokkjainak sorrendjét és helyét.

48 Vadász48 A fájl link Célja: már meglévő fájlra más névvel is hivatkozhassunk. Hard link: –új dir-bejegyzés készül, a már létező fájl i indexével! –Csak ugyanazon a fájlrendszeren! Hozzáférések? –Törléskor a linkek száma csökken! Szoft link (symbolic link): –új fájl készül (új i-böggel), ebben az eredeti abszolút ösvényneve. –Mount-olt fájlrendszeren is! –Korrektebb védelmek!

49 Vadász49 Hard link-soft link link=2 > ln / usr/joe/foo /usr/sue/bar foo2 bar2 /usr/joe /usr/sue 2. i-bög A hard link > ln -s /usr/joe/foo /usr/sue/bar foo2 bar16 /usr/joe /usr/sue 2. i-bög16. i-bög /usr/joe/foo A simbolic link

50 Vadász50 A szuperblokk tartalma... a fájlrendszer mérete; a szabad blokkok száma; a szabad blokkok listája + index a listán; az i-lista mérete; a szabad i-bögök száma; a szabad i-bögök listája + index a listához; lock mező a két listához; jelző, hogy történt-e módosítás a szuperblokkban. ind

51 Vadász51 Szabad blokkok listája szuper-blokk index es blokk es blokk es blokk

52 Vadász52 Fájlkészítés forgatókönyve... Beírni a nevet a jegyzékbe; allokálni i-bögöt a fájlhoz (ialloc), ezt is beírni a jegyzékbe; tölteni az i-bögöt; ahogy a fájl "növekszik", allokálni neki blokkokat a szabad blokkok készletéből (alloc). Az ialloc algoritmus Szabad i-bög igénylés a lista közepéről. Szabad i-bög igénylés, amikor a lista üres.

53 Vadász53 Szabad i-bög allokálás Szuper blokk szabad i-bög lista index Eredmény Szuper blokk szabad i-bög lista index Kiindulás (a) Igénylés - a lista közepéről Szuper blokk szabad i-bög lista 470 index Kiindulás (b) Igénylés - a lista üres Megjegyzett i-bög Szuper blokk szabad i-bög lista index Eredmény

54 Vadász54 A fájltörlés forgatókönyve Az i-bögben a linkek számát csökkenteni, továbbá a jegyzék bejegyzést törölni; ha a linkszám elérte a 0-t, akkor –a fájl blokkjait szabad listára tenni; –az i-bögöt szabad listára tenni (ifree).

55 Vadász55 Az ifree algoritmus Szuper blokk szabad i-bög lista index Kiindulás Megjegyzett i-bög Szuper blokk szabad i-bög lista index Csak a rem-i-bög változott Megjegyzett i-bög Szuper blokk szabad i-bög lista index Semmi sem változott Megjegyzett i-bög Felszabadult a 499-es bög (499 < rem-i-bög) Felszabadult a 601-es bög (601 > rem-i-bög)

56 Vadász56 Blokk felszabadítás... szuper-blokk index es blokk (a) Kiindulási állapot... szuper-blokk index es blokk (b) A 409-es blokk felszabadulása utáni állapot Felszabadult a 409-es blokk

57 Vadász57 Blokk foglalás... Egy szabad blokkot igényeltek Újabb szabad blokkot igényelnek index (e) Újabb szabad blokkot igényeltek: a 109-est megkapták de annak listája felmásolódott a szuperblokkba Szuper blokk es blokk szuper-blokk index es blokk (d) Egy szabad blokkot igényeltek: a 409-est kapták...

58 Vadász58 Fájlrendszer kialakítás A rendszergazda (su) az mkfs paranccsal: # mkfs logical-disk size A használatba vétel: a mountolás A rendszergazda (su) a mount paranccsal: # /etc/mount log-disk empty-dir Az umount parancs: megszüntet. A mount tábla: /etc/mnttab.

59 Vadász59 A mountolás

60 Vadász60 A mount tábla egy bejegyzése A partíció száma a szuperblokk bufferére mutató pointer a mount jegyzék i-böge (mount point) a gyökér jegyzék i-böge.

61 Vadász61 Fogalmak Eredeti fájlrendszer (root/original/mounted on fs) mountolt eszköz, ennek spec. fájlneve (mounted fs) mountolt eszköz logikai száma (major+minor)=fs- number mountolt eszköz gyökér jegyzéke, ennek i-böge mount jegyzék (mount point) mount jegyzék i-böge

62 Vadász62 Összefoglalás OS-ek I/O alrendszere, fájlrendszere A eszköz-driverek, partíciók, kötetek A fájlrendszer implementációk 3 alapfeladata és ezek megoldási lehetőségei –Jegyzék implementáció –Attribútum és blokkhozzárendelés a fájlokhoz –A szabad blokkok menedzselése Unix partíciók, szuperblokk, i-bög, i-lista Unix link, mount

63 Operációs rendszerek I/O és fájlkezelő alrendszer


Letölteni ppt "Operációs rendszerek I/O és fájlkezelő alrendszer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések