Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Regionális fejlesztési tervek készítésének módszertana Dr. Kocziszky György és Dr. Bakos István előadásai alapján összeállította Dr. Bakos István.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Regionális fejlesztési tervek készítésének módszertana Dr. Kocziszky György és Dr. Bakos István előadásai alapján összeállította Dr. Bakos István."— Előadás másolata:

1

2 Regionális fejlesztési tervek készítésének módszertana Dr. Kocziszky György és Dr. Bakos István előadásai alapján összeállította Dr. Bakos István

3 I.Regionális tervezés alapfogalmai

4 Tematika 1.Definíciók, alapfogalmak 2. Tervezési dokumentumok időhorizontja és hierarchiája 3.Tervezés kritériumai 4.Tervezési dokumentumok és kapcsolataik 5. Területfejlesztési tervek készítésének logikai folyamata

5 A területfejlesztés feladata A térelemek közötti kapcsolatok törvényszerűségeinek feltárása (területi lehetőségek és adottságok megismerése) révén MÓDSZER (elemzési) az életkörülményekben mutatkozó objektív különbségek csökkentése (a társadalmi méltányosság és igazságosság elvének érvényesítése) CÉLKITŰZÉS a társadalmi alapfunkciók gyakorlásához szükséges kedvező feltételek megteremtésével. ERŐFORRÁS

6

7 RÉGIÓTÍPUSOK RÉGIÓ = adott homogenitási szempont szerint lehatárolt földrajzi tér  Homogén gazdaságú területi egység  Fejlesztési / válságkezelési régió  Tervezési statisztikai régió  Közigazgatási régió

8 NUTS rendszer Statisztikai területi egységek nomenklatúrája (Nomenclature des Unités Territoriales Statistique) Az Európai Statisztikai Rendszer (EUROSTAT) számbavételi alapja Az EU támogatásainak regionális célcsoportjait tartalmazza A NUTS rendszer céljai:  a területi egységek hierarchikus besorolása,  viszonylag objektív összemérhetőség,  állandóság, hosszú távú érvényesség,  esetleges változások rugalmas kezelése.

9 A területfejlesztés hazai szereplői és a tervezés kapcsolata

10

11

12 Hazai tervezés időhorizontja megnevezéshossza rövid távú2 év középtávú3 - 6 év hosszú távú év nagy távlatú> 15 év

13 terv fejezetek társadalmi folyamatok infrastruktúra település- rendszer környezet növekedési célok stabilitási célok fenntarthatósági célok Területfejlesztési tervek struktúrája gazdasági folyamatok infrastruktúra

14 Y = C + I + G + Ex - Im Adott térség gazdasági teljesítménye régió regionális fogyasztás (C) regionális felhalmozás (I) import export állami megrendelés (G)

15 Tervezési dokumentumok hierarchiája

16 Regionális fejlesztési tervek készítésének lehetséges modelljei hierarchia felülről-lefelé (top-down) alulról-felfelé (bottom-up) nemzeti szint regionális szint megyei szint kistérségi / települési szint     

17 elvárások eredményorientáltság innovatív jelleg mérhetőség, számbavehetőség együttműködés, szakszempontok egyenértékűsége objektivitás, realitás, végrehajthatóság közösségi jelleg konzisztencia Tervezés kritériumai fenntarthatóság jogszerűség időben és térben való gondolkodás Módszertani megalapozottság

18 Tervezési dokumentumok és kapcsolataik

19 Regionális fejlesztés logikai folyamata helyzetvizsgálat és elemzés pozícionálás jövőkép megfogalmazása, célrendszer felállítása alternatívák kidolgozása, egyeztetése, hatáselemzése döntés / dokumentálás megvalósítás irányítása projektálás kivitelezési tervek kidolgozása engedélyeztetése monitorizálás Tervezés Megvalósítás

20 A regionális fejlesztés lépéseinek célja, feladatai, módszerei

21 II. Regionális fejlesztés tervezésének folyamata és módszerei

22 HELYZETVIZSGÁLAT – ELEMZÉS – – POZICIONÁLÁS

23 TEMATIKA 1.Helyzetvizsgálat céljai, módszerei és irányai 2.Helyzetvizsgálat információs forrásai 3.Térség pozícionálásának célja, módszertana

24 Regionális fejlesztési tervek készítésének logikai folyamata helyzetvizsgálat és elemzés pozícionálás jövőkép megfogalmazása, egyeztetése célrendszer felállítása alternatívák kidolgozása, hatáselemzése döntés / dokumentálás

25 Adottságok elemzésének irányai, céljai, módszerei

26

27 forrás egyéi interjúk kérdőívek felmérések, tesztek Helyzetvizsgálat információs forrásai primer források APEH/KSH (T.STAR) adatbázisok területi információs rendszer (TeIR) szekunder források

28 Primer források

29

30 Kérdőív szerkesztési feladat

31 A veszteségtérkép alkalmazásának folyamatábrája

32

33

34

35

36 Szekunder források

37 A területi információs rendszer (TeIR) adattartalma 1.Természeti környezet 1.1 Természeti adottságok Domborzati adottságok Földtani adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talaj adottságok Élővilág 1.2 A környezet állapota és védelme Földkéreg, földfelszín Légkör Vizek Élővilág

38 2. Humánerőforrások 2.1 Demográfia 2.2 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliségmunkanélküliség 2.3 Életminőség, életszínvonal Egészségügy, egészségügyi és szociális ellátás Jövedelmi viszonyok Oktatás Kultúra Lakáskörülmények 3. Gazdaság (gazdasági szervezetek típusa, gazdasági eredménymutatók) 3.1 Ipar 3.2 Mező- és erdőgazdálkodás 3.3 Kereskedelem 3.4 Vendéglátás 3.5 Szolgáltatás 4. Infrastruktúra hálózatok, létesítmények és ellátottsági mutatói 4.1 Közlekedés 4.2 Hírközlés 4.3 Energia 4.4 Vízügy

39 5. A területhasználat térképi vetülete és jellemző adatai 5.1 A természeti környezethez kapcsolódó területfelhasználási elemek 5.2 A humánszféra és a gazdaság területhasználási elemei 5.3 Az infrastruktúra területfelhasználási elemei 6.A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 6.1 Jogi eszközök EU normák Magyarországi jog- és tervrendszer Tervek nyilvántartása 6.2 Pénzügyi eszközök Beruházási folyamatok Önkormányzati gazdálkodás Nem önkormányzati, központi támogatások Elkülönített pénzalapok (cél- és címzett támogatások) 6.3 Intézmények A központi és területi államigazgatás rendszere Térségi szerződések Kamarák Egyéb civil szervezetek Nemzetközi szervezetek Forrás: 112/1997.8VI.27.) Korm. rendelet

40 Településstatisztikai adatrendszer (T-STAR) Települési adatok Sor- szám Megnevezés Mérték- egység Objektum Mely időpontra vonatkozik Mikor áll rendelkezésre Megjegyzés 01.Terület hektár megye, település évtárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 02.Lakónépesség fő megye, település év végetárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 03.Népesség kor, nem szerint fő megye, település év végetárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 04.Népmozgalmi adatok (élveszületés, halálozás, vándorlás) fő megye, település évtárgyévet követő 7 hónap kistérségi szinten előállítható 05.Összes foglalkoztatott az iparban fő megye város évi átlagos állományi létszáma tárgyévet követő 8 hónap kistérségi szinten előállítható 06.Ipartelepek száma az iparban db megye, település év végetárgyévet követő 8 hónap kistérségi szinten előállítható 07.Az összes tárgyi eszköz bruttó értéke az iparban ezerFt megye, város év végetárgyévet követő 8 hónap kistérségi szinten előállítható

41 Sor- szám Megnevezés Mérték- egység Objektum Mely időpontra vonatkozik Mikor áll rendelkezésre Megjegyzés 08.Kiskereskedelmi hálózati egységek száma db megye, település év végetárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 09.Kereskedelmi szállásférőhelyek száma db megye, város július 31.tárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 10.Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken fő megye, város évtárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható ebből külföldi fő megye, város évtárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 11.Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken fő megye, város évtárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 12.Lakásállomány db megye település év végetárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 13.Az év folyamán épített lakások száma db megye, település évtárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 14.Közüzemi ivóvízvezeték- hálózatba kapcsolt lakások száma db megye, település év végetárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 15.Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások db megye, település év végetárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható

42 Sor- szám Megnevezés Mérték- egység Objektum Mely időpontra vonatkozik Mikor áll rendelkezésre Megjegyzés 16.Összes gázfogyasztók száma db megye, település év végetárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 17.Közüzemi vízhálózat létetelepülésév végetárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 18.Zárt közcsatorna-hálózat létetelepülésév végetárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 19.Regisztrált vállalkozások száma db megye, település év végetárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 20.Működő vállalkozások száma db megye település év végetárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 21.Távbeszélő fővonalak száma db megye, település év végetárgyévet követő 9 hónap kistérségi szinten előállítható 22.Regisztrált munkanélküliek száma fő megyeév végetárgyévet követő 6 hónap kistérségi szinten előállítható 23.Szociális jövedelempótló fő megye, település évtárgyévet követő 9 hónap kistérségi szinten előállítható 24.Munkanélküliek jövedelempótló támogatásban részesítettek évi átlagos száma db megye, település évtárgyévet követő 9 hónap kistérségi szinten előállítható

43 Térség pozícionálás módszerei kvantitatív rangsorképzési módszerek skálaelméleti módszerek parciális mutatók teljesítmény mutatók csoportképzési módszerek portfólió módszer potenciál csillag

44 Példa a relatív gazdasági teljesítmény alapján történő térségi pozícionálásra: az egy főre jutó GDP az EU 15-ök átlagának %-ában, Régió Közép-Magyarország66,367,770,671,875,177,783,5 Közép-Dunántúl41,442,145,147,246,648,449,3 Nyugat-Dunántúl46,847,849,152,857,156,655,0 Dél-Dunántúl37,036,336,136,738,636,939,8 Észak-Magyarország33,031,331,232,233,031,934,6 Észak-Alföld32,331,932,1 31,931,535,1 Dél-Alföld37,636,736,1 37,035,437,9 Magyarország45,545,646,847,949,749,852,8 Forrás: KSH

45 Megyék közötti innovációs rangsor 1.

46 Megyék közötti innovációs rangsor 2.

47 Humán fejlettség mutatója

48 A humán fejlettségi mutató (HDI) a kilencvenes években Régiók, megyékHDI (90)HDI (96/97)HDI (96/97-90) Közép-Magyarország0, ,020 Budapest0,8990,915+ 0,016 Pest0,4480,471+ 0,023 Közép-Dunántúl0,6190,668+ 0,049 Fejér0,6560,709+ 0,053 Komárom-Esztergom0, ,044 Veszprém0,6850,733+ 0,049 Dél-Dunántúl0,6880,785+ 0,097 Győr-Moson-Sopron0,8180,883+ 0,065 Vas0,6520,788+ 0,135 Zala0,5930,684+ 0,092 Dél-Dunántúl0,4130,369- 0,044 Baranya0,4520,451- 0,001 Somogy0,3240,280- 0,043 Tolna0,4620,376- 0,086

49 Régiók, megyékHDI (90)HDI (96/97)HDI (96/97-90) Észak-Magyarország0,3960,304-0,092 Borsod-Abaúj-Zemplén0,2610,169- 0,092 Heves0,5080,5240,016 Nógrád0,4190,218- 0,201 Észak-Alföld0,2660,258- 0,008 Hajdú-Bihar0,3590,4060,047 Jász-Nagykun-Szolnok0,4110,330- 0,081 Szabolcs-Szatmár-Bereg0,0290,0390,011 Dél-Alföld0,4680,4910,023 Bács-Kiskun0,2950,3220,027 Békés0,5190,5430,024 Csongrád0,5920,6100,018 Magyarország0,5840,5950,011 Forrás: MTA Világgazdaságtani Kutatóintézet (1995)

50 Megyetípusok a HDI szintje és változása tükrében a kilencvenes években HDI 1990-ben HDI változása között romló pozíciójavuló pozíció Átlag felett Budapest Békés Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Heves Komárom-Esztergom Vas Veszprém Zala Átlag alatt Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Somogy Tolna Bács-Kiskun Hajdú-Bihar Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg

51

52

53 Hazai kistérségek listája fejlődésük szerint (2000) Forrás: KSH

54 A társadalmi, gazdasági elmaradottság mérésének kistérségi mutatói (Forrás: 30/1997. (IV.18.) OGY. határozat 1. melléklete) 1.Demográfiai mutatók Népsűrűség, fő/km 2, december 31. A vándorlási különbözet évi átlaga, , %-ban Vitalitási index, a 18-39/18-59 éves lakónépesség, %, január Foglalkozási szerkezeti mutatók Mezőgazdasági Ipari Tercier szektor aktív keresőinek aránya %, január A foglalkoztatás változása és a munkanélküliség mutatói Ipari foglalkoztatottak számának változása , % Munkanélküliek aránya, %, december 20. Tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya, %, december 20. Tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya, %, december 20. Tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya, %, december 20.

55 4. Gazdasági mutatók Gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, december 31. (egyéni nélkül) Gazdasági szervezetek (egyéni vállalkozásokkal együtt) területi sűrűsége, db/km 2, december 31. A gazdasági szervezetek változásának dinamikája, (egyéni nélkül) A mezőgazdasági egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, december 31. Egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft, Egy állandó lakosra jutó szja, Ft, Infrastrukturális mutatók 1000 lakosra jutó telefon-főállomások száma, db, december lakosra jutó személygépkocsik száma, db, december 31. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, december km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza, m, december 31. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány %-ában, 1995.dec.31. Kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, december 31. A kiskereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, Egyéb Az urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérségnek hány %-a él 120 fő/km 2 -nél nagyobb népsűrűségű településen), december 31. Az egyetemi és főiskolai tanulók aránya a lakónépességből, január 1. A 10 évesnél idősebb népesség által elvégzett átlagos osztály (évfolyam)szám, január 1. Az között épült lakások száma az december 31-i lakásállomány %-ában

56 A társadalmi, gazdasági elmaradottság mérésének településszintű mutatói (Forrás: KSH, 1997) Népsűrűség, fő/km 2, december 31. A 60-x évesek aránya a lakónépességből, december 31., % A vándorlási különbözet, , % A 11-x éves népesség által végzett átlagos osztályszám, január 1.,% A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, január 1., % A tercier és a kvaterner szektorban foglalkoztatottak aránya, január 1., % Az ipari foglalkoztatottak számának változása 1000 lakosra, A munkanélküliség aránya A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, december 31., db Az egy hektár szántóterület átlagos aranykorona értéke, 1997 A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, 1996 Az egy állandó lakosra jutó szja alapot képező jövedelem, Ft Az években épített lakások aránya, % A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, december 31., méter A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány %-ban, dec.31. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsi állomány, december 31., db Az 1000 lakosra jutó telefon főállomások száma, december 31., db

57 Elemzési módszerek

58 Elemzési módszerek alkalmazási területei módszer alkalmazási lehetőség kvantitatív módszerek kvalitatív módszerek leíró statisz- tikai módsze- rek stochasz- tikus kapcso- latok kimuta- tása idő- sorok vizs- gálata csoport- képzési módszer SWOT elemzés kérdőívek / tesztek eltérések / diszparitások mértékének vizsgálata    okok vizsgálata  gazdasági, foglalkoztatási struktúra változásával összefüggő vizsgálatok  területi koncentráció vizsgálata  rangsorok képzése 

59 Regionális egyenlőtlenségek mérésére alkalmas mutatók

60 * 1000 Gazdasági teljesítmény diszparitásának mérésére alkalmas mutatók

61 Területi diszparitások mérésére alkalmas mutatók

62

63 Kauzális gráf szerkesztési feladat

64 Példa adott térség gazdasági ágazatok szerinti portfóliójára fejlődőképes informatika ipar stagnál vegyipar cementipar zsugorodók téglaipar élelmiszerfeldolgozó ipar állattenyésztés vegetál kohászat faipar gabona termesztés háziipar

65 Példa innovációs potenciál mérésére

66 Kutatás és fejlesztés ráfordítás Magyarországon a GDP %-ában

67 K + F ráfordítás a GDP %-ában

68 Közép- Magyarország 59% Nyugat-Dunántúl 5% Dél-Dunántúl 7% Észak- Magyarország 4% Észak-Alföld 9% Dél-Alföld 10% Közép-Dunántúl 6% A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak tényleges létszáma Összes foglalkoztatott %-osan Forrás: KSH, 2000.

69 A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai, millió Ft-ban Észak- Magyarország 2% Dél-Dunántúl 4% Nyugat- Dunántúl 3% Közép- Dunántúl 5% Észak-Alföld 8% Dél-Alföld 8% Közép- Magyarország 70% Forrás: KSH, Ráfordítás

70 Innov. pot. BAZ-megye 2. Vizsgálat módszere 2.1Innovációs potenciál = Képesség új, vagy újszerű javak (termékek, szolgáltatások), eljárások (technológiák, módszerek) bevezetésére (átvételére). ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék

71 Innov. pot. BAZ-megye 2.2 Az innováció hatásmechanizmusa i n p u t multiplikatív hatás potenciál mutatók a) települési szint (NUTS-V.) b) kistérségi szintű (NUTS-IV.) c) megyei szintű (NUTS-III.) o u t p u t potenciál mutatók a) tudományos művek b) új (újszerű) javak c) új (újszerű) eljárások a) hozzá- adott érték b) image eredmény mutatók ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék

72 Innov. pot. BAZ-megye 2.21 Potenciál mutatók ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék

73 Innov. pot. BAZ-megye I 1 Humán erőforrás potenciál tényező ssz. megnevezéseméréseforrása 1.LakónépességfőKSH 2.Innovációs korhányados év közöttiek száma összlakosságKSH 3.Átlagos iskolai végzettség összes elvégzett iskolai osztályok száma összlakosság KSH 4.Felsőfokú végzettségűek aránya felsőfokú végzettségűek összlakosságKSH 5.Idegen nyelv ismeret idegen nyelvet beszélők száma összlakosságKSH 6.Migrációs mutató elmúlt öt évben odavándorolt elmúlt öt évben elvándorolt KSH x 100 ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék

74 Innov. pot. BAZ-megye tényező ss z. megnevezéseméréseforrása 1.Iskolai ellátottság összes iskolai termek száma összes tanulói létszámkérdőív 2.Új lakás építési hányados az utóbbi 10 évben épült lakások száma össz-lakásállomány KSH 3.Átlagos lakásnagyság lakások összes szobáinak száma összlakosságKSH 4.Kereskedelmi ellátottság kereskedelmi üzletek száma összlakosságKSH 5.Egészségügyi ellátottság összlakosság háziorvosok számaKSH I 2 Humán infrastrukturális ellátottság ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék

75 Innov. pot. BAZ-megye tényező ssz. megnevezéseméréseforrása 1.Vezetékes gázellátottság vezetékes gázzal ellátott lakások száma össz-lakásállomány KSH 2.Szennyvízvezeték ellátottság vezetékes szennyvízelvezetésű lakások sz. össz-lakásállomány KSH 3.Szilárdburkolatú útellátottság szilárd burkolatú utak hossza összes utak hossza kérdőív 4.Személygépkocsi ellátottság személygépkocsik száma összlakosság KSH 5.Távbeszélő ellátottság távbeszélő vonalak száma össz-lakásállományMATÁV 6.Kábeltelevíziós ellátottság kábeltelevíziós lakások száma össz-lakásállománykérdőív I 3 Műszaki infrastrukturális ellátottság Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék

76 Innov. pot. BAZ-megye I 4 Gazdasági potenciál tényező ss z. megnevezéseméréseforrása 1.Vállalkozás sűrűség vállalkozások száma összlakosság KSH 2.Átlagos vállalati nagyság összes helyi vállalkozásban foglalkoztatottak vállalkozások számaAPEH 3.Innovációs képesség I. utóbbi 3 évben bejegyzett lincence, know-how, szabadalom összlakosság kérdőív 4Innovációs képesség II. utóbbi 3 évben meghonosított termék, szolgáltatás, eljárás összlakosság kérdőív 5.Vállalkozások informatikai felszereltsége vizsgálati szempontminősítéskérdőív egyedi gép hálózat internet szoftverek (pontozás 0-25) ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék

77 Innov. pot. BAZ-megye I 4 Gazdasági potenciál tényező ss z. megnevezéseméréseforrása 6.Foglalkoztatottsági mutató összes foglalkoztatott létszám összes munkaképes korú lakosság BAZ Megyei Munkaügyi Központ 7.Fejlesztési stratégiakérdőív vizsgálati szempontminősítés komplexitás realitás módszertani megalapozottság (pontozás 0-25) 8.Jövedelemmutató képződött összes SZJA alap összlakosság APEH ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék

78 Innov. pot. BAZ-megye I 4 Gazdasági potenciál APEH Bér + bérjellegű költségek Vállalkozások hozzáadott értéke 11. adózott eredmény+ amortizáció APEHVállalkozások saját fejlesztési forrásai 10. tényező forrásamérésemegnevezésess z. BAZ Megyei Munkaügyi Központ összes foglalkoztatott létszám összes munkaképes korú lakosság Település foglalkoztatottsági mutatója 9. ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék

79 Innov. pot. BAZ-megye I 5 Aktivitási potenciál tényező ss z. megnevezéseméréseforrása 1.Fejlesztési projektek hatása befejeződött projektek összértéke összlakosság fejlesztési ügynökség 2.Önkormányzati kommunikáció fejlettsége kérdőív vizsgálati szempontminősíté s helyi média kiadványok gyakorisága terjedelme minősége (pontozá s 0-25) 3.Internet ellátottsághelyi internet előfizetők száma összlakosság internet szolgáltatók 4.Önkormányzati partnerségi kapcsolatok vizsgálati szempontminősítéskérdőív partnerek száma kapcsolatok minősége kapcsolatok komplexitása (pontozás 0-25) Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék

80 Innov. pot. BAZ-megye 2. 3 Potenciál meghatározás módszere ADATGYŰJTÉS primerszekunder minta: rétegzett vállalkozások önkormányzat és intézmény költségvetési intézmény civil szervezetek módszer: kérdőív (28 kérdés főcsoport) minta: teljeskörű módszer: KSH kigyűjtés APEH kigyűjtés Munkaügyi Központ fejlesztési ügynökségek TELEPÜLÉSSOROS POTENCIÁLOK MEGHATÁROZÁSA Módszer: eltérés vizsgálatok faktorelemezés skálázás potenciál térkép fejlesztési programok ME Európa Gazdaságtana Intézet Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék

81 START Egyedi értékek besorolása a {+2} - {-2} skálán Mutatószám értékek kvintilis felosztása Súlyszámok kiszámítása Adatok beolvasása Adatbázis Az erőforrás potenciálok mérésének folyamata 1.

82 Az erőforrás potenciálok mérésének folyamata 2. Súlyozás és aggregálás Egyedi értékek ábrázolása: -megfigyelt sokaság átlagához -országos átlaghoz -teljes megfigyelt sokaság -kistérségenkénti sokaságok STOP

83 Egyedi értékek ábrázolása a megfigyelt sokaság átlagához képest

84 A teljes megfigyelt sokaság egyedi értékeinek ábrázolása a országos átlaghoz képest

85 Kistérségenkénti sokaság egyedi értékeinek ábrázolása a országos átlaghoz képest Kistérségenkénti sokaság egyedi értékeinek ábrázolása a országos átlaghoz

86 Példa három vizsgált kistérség településeinek összesített rangsorára

87 Innov. pot. BAZ-megye ME Európa Gazdaságtana Intézet Tiszaújvárosi kistérség innovációs potenciál csillagja I 4 I 5 I 3 I 2 I Innov. pot. BAZ, Heves, Nógrád megyék

88 Potenciál csillag 0-5 skálán

89 PROGNÓZISOK - JÖVŐKÉP - CÉLRENDSZER (Dr. Kocziszky György előadásai alapján összeállította Dr. Bakos István)

90 TEMATIKA 1.Előrejelzés célja, módszerei 2.Jövőkép megfogalmazásának módszerei 3.Jövőkép célrendszerré formálása

91 Regionális fejlesztési tervek készítésének logikai folyamata helyzetvizsgálat és elemzés pozícionálás jövőkép megfogalmazása, célrendszer felállítása alternatívák kidolgozása, egyeztetése, hatáselemzése döntés / dokumentálás

92 makrogazdasági/ nemzetközi prognózisok területi szintű (demográfiai, ágazati, foglalkoztatási, környezeti) prognózisok területi jövőkép célrendszer társadalmi igények területi adottságok Jövőkép és a célrendszer kialakítás logikai folyamata hosszútávú ágazati koncepciók / programok

93 Térség várható gazdasági teljesítmény meghatározásának logikai folyamata térségben élők várható jövedelmi viszonyai térség várható demográfiai tendenciái lakossági fogyasztás/beruházás várható költségvetési források térség vállalkozásainak várható fogyasztása / beruházása térség várható gazdasági teljesítménye közületi / állami fogyasztás / beruházás várható gazdaságfejlesztési források

94 Y = C + I + G + Ex - Im Adott térség gazdasági teljesítménye régió regionális fogyasztás (C) regionális felhalmozás (I) import export állami megrendelés (G)

95 Előrejelzési módszerek

96 módszer megnevezése lényege projektívAz elmúlt időszak tendenciáit vetíti előre és kísérel meg következtetéseket levonni. ökonometriaiNumerikus összefüggések felállításával kísérletet tesz a jövőben várható események számszerűsítésére. szcenárióHipotetikus (kedvező, reális, kedvezőtlen) jövőképeket fogalmaz meg és keresi az ahhoz vezető utat. (CNB) Collective Note Book Szakértők írásos megkérdezésével kísérli meg a változások irányainak feltárását, a várható események és azok időrendi sorrendjének bekövetkezését. komparatív analógiákHasonló adottságú (helyzetű) térségekben végbement változtatásokból von le következtetéseket. kérdőívA lakosság, ill. a vállalkozások várakozásainak megkérdezésével jelzi előre a várható (rövidtávú) tendenciákat. Előrejelző módszerek jellemzői

97 komp. régió trend komponens konjunktúra komponens szezonalitás komponens maradvány komponens ∑ 1t1t T 1t K 1t S 1t I 1t x 1t 2t2t T 2t K 2t S 2t I 2t x 2t 3t3t T 3t K 3t S 3t I 3t x 3t n T nt K nt S nt I nt x nt ország T.tT.t K.tK.t S.tS.t I.tI.t x.tx.t Projektív módszer: idősorok alapján történő előrejelzés

98 T t K t T+K t S t T+K+S t T+K+S+I t I t 0 Idősorok alapján történő előrejelzés

99 Borsod-Abaúj-Zemplén megye – lakónépesség változás tendenciája

100

101 BAZ-megye vándorlási egyenlegének (állandó jelleggel) változási tendenciája

102 Demográfiai előrejelzés ökonometriai módszerei

103 Beruházásgazdaságossági számítások módszerei Beruházás értékelési módszerek Statikus módszerekDinamikus módszerek Minimális beruházási költségek módszere Diszkontált megtérülési idő Megtérülési idő Nettó jelenérték Számviteli profitráta Jövedelmezőségi index Belső megtérülési ráta Költségegyenértékes eljárás

104 Statikus beruházásgazdaságossági módszerek módszerszámítás módjajelölések Minimális beruházási költség B – beruházás összege i – beruházás alternatíva sorszáma Megtérülési idő (n) B o – beruházás összege CF t – éves hozam

105 Dinamikus beruházás gazdaságossági módszerek alapfogalmai Időpreferencia időbeli súlyozást jelent, amely a jövőbeli gazdasági eredményeknek, ráfordításoknak eltérő fontosságot tulajdonít. A korábbiakat nagyobb a későbbieket kisebb súllyal veszi figyelembe, így határozza meg jelenértéküket (diszkontráta). Diszkontráta. Az a (piaci) kamatlábból képezett faktor, amellyel a leendő értékeket leszámítolják a jelenre. Ez általában a feláldozott tőkehaszonnal egyenlő.

106 Jelenérték számítás DISZKONTÁLÁS (k=10%) 1 év múlva esedékes pénz jelenértéke Általában 5 év múlva esedékes pénz jelenértéke

107 A „pénz időértéke” Ez azt jelenti, hogy egy mai pénz többet ér, mint ugyanaz az összeg a jövőben. Pl. 10%-os kamatláb esetén: A pénz időértéke Esedékesség éve 1000 Ft értéke ma 5 év múlva esedékes 1000 forint ma nem ér többet, mint 620 forint.

108 Cash flow Pénzmozgás/pénzforgalom (vagy cash flow) akkor történik, ha a projekt kifizet valamilyen összeget (pénzkiáramlás) vagy befolyik a projekthez valamilyen összeg (pénzbeáramlás). A cash flow (CF) a be- és kiáramló pénzek egyenlege. Nettó jelenérték Egy adott projekt esetében a leendő pénzbeáramlás és pénzkiáramlás jelenértékei közti különbség. Valamennyi éves cash flow tervet induláskor le kell számítolni egy előre meghatározott leszámítolási mutató alkalmazásával

109 CASH FLOW komponensei (nem pénzügyi műveletek) PénzbeáramlásPénzkiáramlás Termékek értékesítéséből származó bevétel Tőkeköltségek (beruházás) Használati díjakból származó bevétel Rendszeres jellegű költségek (működtetés és fenntartás) Adók

110 CASH FLOW komponensei (pénzügyi műveletek) PénzbeáramlásPénzkiáramlás Tőke Részvényeseknek fizetett osztalék Hitelek Adósságszolgálat: kamat plusz törlesztések Támogatások

111 Dinamikus beruházás gazdaságossági módszerek módszerszámítás módjajelölések Befektetés nettó jelenértéke (NPV) B o – beruházás összege (vagy az átlagos könyv szerinti értéke) n – beruházás élettartama k – kalkulatív kamatláb CF t – adott év nettó hozama Jövedelmezőségi index (PI) GPV – beruházás hozamainak össz. jelenértéke (bruttó jelenérték) B o – beruházás összege Belső megtérülési ráta (IRR) r – beruházás belső kamatlába k rögzített – referencia kamatláb

112 NPV mintapélda - új gép vásárlása Beszerzünk ma egy gépet ezer forintért. Az új gép a jövő évtől kezdődően öt éven át évi 560 ezer forint nyereséget hoz. Tegyük fel, hogy az elvárt hozam (piaci kamatláb) 10%.

113 A jövedelmezőségi index (PI) A beruházási javaslat elfogadható, ha a jövedelmezőségi index egynél nem kisebb. Az „új gép” projektünk esetében:

114 egy hányados, amely a belső kamatláb és a piaci kamatláb viszonyát fejezi ki. (A belső kamatláb az a leszámítolási mutató (r), amely mellett egy adott költség - haszon mozgás nulla nettó jelenértéket eredményez.) Internal Rate of Return Belső megtérülési ráta (IRR Internal Rate of Return)

115 Az IRR a példában Megoldás iterációs algoritmussal r = 10,8479%

116 Az IRR arány értéke Ha a belső kamatláb nagyobb, mint a rögzített kamatláb értéke; k rögzített (vagyis IRR > 1), akkor a projekt elfogadható, egyébként el kell utasítani.

117 Érzékenység vizsgálatok a beruházási példa esetében

118 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a beruházási költség 2%-kal nagyobb?

119 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a beruházási költség 20%-kal nő meg ?

120 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 5%-kal nagyobb?

121 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 10%-kal nő meg ?

122 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a tervezettnél 5%-kal kevesebb lesz a bevétel?

123 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az első évben csak 50% lesz a kapacitás- kihasználás?

124 Érzékenységvizsgálatok Összefoglalás Mit jelent ez magánberuházás esetében? közcélú beruházás esetében?

125 Hozzáadott gazdasági értéken (Economic Value Added) alapuló értékelés logikai folyamata TárgyidőszakPrognosztizált évekMaradvány- érték időszaka ……..n. Hozzáadott gazdasági érték Maradvány érték Hozzáadott gazdasági értékek jelenértéke Maradvány érték jelenértéke Hozzáadott piaci érték (MVA) +

126 Bruttó hozzáadott érték árbevételből (alapáron) számítása: Bruttó kibocsátás (nettó árbevétel – eladott áruk beszerzési értéke – alvállalkozói teljesítmények + exporttámogatások + agrártámogatások – belföldi termékadók + aktivált teljesítmények értéke) – Folyó felhasználás (anyagköltség + igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások + nem anyagjellegű szolgáltatások + költségtérítések – természetben elszámolt munkavállalói jövedelem + értékhatár alatti tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása) Bruttó hozzáadott érték (alapáron)

127 Bruttó hozzáadott érték elemeiből számítva: Bér + bérjellegű kiadások + közteher + amortizáció + adózatlan nyereség Bruttó hozzáadott érték (elemenként)

128 vissza

129 2002 Forrás: VÁTI Kht. vissza


Letölteni ppt "Regionális fejlesztési tervek készítésének módszertana Dr. Kocziszky György és Dr. Bakos István előadásai alapján összeállította Dr. Bakos István."

Hasonló előadás


Google Hirdetések