Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A képelemzés folyamata a) A képek érzékelése és rögzítése. b) A képek feldolgozása: a lényeges és a lényegtelen információk különválasztása. A {szürke.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A képelemzés folyamata a) A képek érzékelése és rögzítése. b) A képek feldolgozása: a lényeges és a lényegtelen információk különválasztása. A {szürke."— Előadás másolata:

1 A képelemzés folyamata a) A képek érzékelése és rögzítése. b) A képek feldolgozása: a lényeges és a lényegtelen információk különválasztása. A {szürke képből >> szürke képet} transzformációk végrehajtása. c) Detektálás. A képeken található – vizsgálni kívánt – jellegzetességek ('features'), vagy objektumok ('object') megkülönböztetése, s a háttértől való elválasztása. Bináris képek létrehozása: a {szürke képből >> bináris kép} transzformáció segítségével. d) A bináris képek átalakítása {bináris képből >> bináris kép}, a mérés előkészítése. e) A mérés végrehajtása. A {képből >> adat} transzformáció segítségével. A mérési eredmények előállítása. f) A mérési eredmények értelmezése {adatok > képi környezet}.

2 Videokamerák A fekete-fehér és a színes videokamerák egyaránt az objektív által a képfelvevő felületre vetített képek videojellé történő átalakítását végzik. Két típusuk van: egyik a képfelvevő cső (a), míg a másik (b) a CCD kamera. (a)(b)

3 Analóg videojel (ideális eset)

4 Analóg video jel (reális eset)

5 Digitális video jel 8 bit = 256 szürkeségi szint 10 bit = 1024 szürkeségi szint 12 bit = 4096 szürkeségi szint

6 Szürkekép A képmátrix értékei a fekete-fehér intervallumon belül változnak, azaz pl. 256 (8 bites felbontásnál) különböző szürkeségi szint alkotja a képet.

7 A képelemzés folyamata a) A képek érzékelése és rögzítése. b) A képek feldolgozása: a lényeges és a lényegtelen információk különválasztása. A {szürke képből >> szürke képet} transzformációk végrehajtása. c) Detektálás. A képeken található – vizsgálni kívánt – jellegzetességek ('features'), vagy objektumok ('object') megkülönböztetése, s a háttértől való elválasztása. Bináris képek létrehozása: a {szürke képből >> bináris kép} transzformáció segítségével. d) A bináris képek átalakítása {bináris képből >> bináris kép}, a mérés előkészítése. e) A mérés végrehajtása. A {képből >> adat} transzformáció segítségével. A mérési eredmények előállítása. f) A mérési eredmények értelmezése {adatok > képi környezet}.

8 A képfeldolgozás módjai Szürkekép átalakítások {szürkeképből >> szürkeképet}: a vizsgálni kívánt jellegzetességek (‘features’), objektumok (‘object’) kihangsúlyozása (szűkebb értelemben csak ez a képfeldolgozás), a lényeges és a lényegtelen információk különválasztása. Szegmentálás, detektálás {szürkeképből >> binárisképet} a vizsgálni kívánt objektumok és a háttér teljes elkülönítése (pl. szürkeségi szintjük alapján) alapján, amelynek eredménye: bináris kép. Bináris átalakítások {binárisképből >> binárisképet}: a mérendő objektumok átalakítása, értelmezésüket leginkább megközelítő alakra hozásuk.

9 A képfeldolgozás módjai Szürkekép átalakítások {szürkeképből >> szürkeképet}: pl. nem valós objektumok (zaj, szennyeződés) eltávolítása

10 A képfeldolgozás módjai Szegmentálás, detektálás {szürkeképből >> binárisképet} az objektumok és a háttér teljes elkülönítése

11 A képfeldolgozás módjai Bináris átalakítások (binárisképből > binárisképet): mérendő objektumok átalakítása Bináris átalakítások (binárisképből > binárisképet): mérendő objektumok átalakítása

12 Detektálás A képek a mérés szempontjából lényegtelen információkat is hordoznak (elektromos zaj; egyenlőtlen megvilágítás; csiszolási és maratási hibák, stb.), valamint „több fázisúak”. Ezért szükséges "kijelölnünk", detektálnunk a kép kívánt tartományait, amelyeket azután számszerűen jellemezhetünk. Ezt nevezzük bináris képpé alakításnak (0 és 1), vagy szegmentálásnak, és többnyire egy-egy szürkeségi szint alatti illetve feletti képpontok elkülönítését értjük alatta.

13 Más detektálási elvek A szegmentálás azonban nem csak küszöb értékeken keresztül valósítható meg. Lehetséges az objektumokat más jellemzőjük: textúra, morfológia alapján is elkülöníteni. Ilyen a tűs szerkezet azonosítása az orientáció vagy a hosszúság alapján.

14 Más detektálási elvek Tűs szerkezet azonosítása a hosszúság alapján.

15 Színes képek feldolgozása Színsávonként

16 Színes képek szürkeképként történő elemzése, az egyes színekhez (színsáv- kombinációkhoz) egy- egy szürkeségi szintet rendelünk majd az eredményt visszaalakítjuk a hozzárendelési táblázat alapján.

17 Szürkekép feldoldolgozás jellemzői Szükséges rossz: még a legegyszerűbb zajszűrés is rontja a megbízhatóságot. Nélkülözhetetlen, mert a detektálás e nélkül olykor teljesen valótlan eredményt adna. A bináris átalakításokkal a hibák korrigálása már egy olyan képen történne, ami nem tartalmazza az összes információt.

18

19 Look Up Table (LUT) transzformációk Pontbeli intenzitás transzformációk Általában egy meghatározott függvény kapcsolatot hajtanak végre az adott képpont szürkeségi szintjén Az eredmény csupán az adott pont kiindulási szürkeségi értékétől függ, a szomszédok szürkeségi szintjétől független.

20 Look Up Table (LUT) transzformációk A kapcsolat gyakran matematikai (logaritmus, négyzet, négyzetgyök, exponenciális, reciprok - azaz inverzkép). Az eredményt a szürkeségi szint-tartományba skálázzuk át, ahol a 0 a fekete, 255 a fehér szintjét jelöli (S ij ) output = S max (S ij ) input / (S ij ) max ahol (S ij ) output a kép pontjainak szürkeségi szintje S max a megjeleníthető maximum (255) S max a megjeleníthető maximum (255) (S ij ) input szürkeségi szintek a matematikai (S ij ) input szürkeségi szintek a matematikai művelet után (S ij ) max szürkeségi szint maximuma a matematikai művelet után. (S ij ) max szürkeségi szint maximuma a matematikai művelet után.

21 LUT transzformációk Inverz kép előállítása

22 LUT transzformációk Inverz kép előállítása

23 LUT transzformációk Exponenciális LUT

24 LUT transzformációk Kontraszt növelése

25 Hisztogram kiegyenlítés (LUT) Hisztogram a kép szürkeségi szintjeinek megfelelő sűrűségfüggvény: Hisztogram

26 Hisztogram kiegyenlítés (LUT) Eredeti kép hisztogramja Átalakított kép hisztogramja

27 Maga a LUT kifejezés a számítástechnikai megvalósításból származik A gyakorlatban a 256-féle szürkeségi szinthez tartozó 256- féle hozzárendelést előre kiszámítják és TÁBLÁZATBAN tárolják. Az egyes képpont értékeket kicserélik. Ez jóval kevesebb számítási igényel, mint minden egyes pontban elvégezni magát a transzformáció műveletsorozatát (kivétel: háttérkorrekció!). LUT transzformációk

28 LUT transzformációk Automatikus kontraszt Az "AutoContrast" művelet nem egyéb, mint a kép szürkeségi szintjének átkalibrálása a tartományba az alábbi egyenlet szerint: (S ij ) output = S max (S ij ) input / (S ij ) max ahol (S ij ) output a kép pontjainak szürkeségi szintje S max a megjeleníthető maximum. S max a megjeleníthető maximum.

29 LUT automatikus kontraszt Eredeti kép hisztogramja Átalakított kép hisztogramja

30 LUT transzformációk Háttér korrekció Az ún. SHADING CORRECTION (egyenlőtlen megvilágítás miatt a háttér egyenlőtlen) is LUT transzformáció, ám ekkor nem az egyes szürkeségi szintekhez rendelünk új értéket, hanem a kép egyes (ij) pontjaihoz rendeljük a konstans háttér-értékeket („üres látómező”), amelyet továbbiakban a feldolgozandó képekből „kivonunk”.

31 Konvolúció A konvolúciós képátalakító művelet a képpontok szürkeségi szintjét szomszédainak figyelembe vételével módosítja egy m x m kernel (szűrő) segítségével. S i = a bemenő kép szürkeségi szintjei k i = a kernel értékei S 5 = a kimenő kép egy pontjának szürkeségi szintje N= a konvolúciós mátrix elemeinek összege + 1

32 Él kiemelés, élesítés Az él kiemelő kernel a képpontok szürkeségi szintjeinek hirtelen változása alapján „keresi meg” a kép egyes irányaiban az éleket. Vízszintes él kiemelés (a), Függőleges él kiemelés (b), Élesítés (c). (a) (b)(C)

33 Él kiemelés, élesítés Vízszintes él kiemelés

34 Él kiemelés, élesítés Függőleges él kiemelés

35 Él kiemelés, élesítés Élesítés

36 Simítás, lágyítás Átlag képzés

37 Simítás, lágyítás Súlyozott átlag

38 Morfológiai transzformációk Morfológiai transzformációk során az egyes képpontok szürkeségi szintjét a szomszéd képpontok szürkeségi szintjétől függően változtatjuk meg. A figyelembe vett szomszédság méretét és alakját egy ún. szerkezeti elem (módosító elem), pédául egy 3x3-as négyzet jelöli ki. Szürkeképeknél "kisebb" / "nagyobb" relációk segítségével történik a módosítás.

39 Lehetséges szerkezeti elemek Eredeti kép Nyolcszög alakú szerkezeti elem Négyszög alakú szerkezeti elem Vízszintes téglalap alakú szerkezeti elem Függőleges téglalap alakú szerkezeti elem Kör alakú szerkezeti elem

40 Erózió és dilatáció Leggyakoribb morfológiai transzformációk A szürkekép eróziója nem más, mint egy-egy pixel értékének helyettesítése az önmaga és nyolc szomszédja által alkotott csoport szürkeségi értékeinek minimumával. A szürkekép eróziója nem más, mint egy-egy pixel értékének helyettesítése az önmaga és nyolc szomszédja által alkotott csoport szürkeségi értékeinek minimumával. Dilatáció során a maximum érték helyettesítése történik. Dilatáció során a maximum érték helyettesítése történik.

41 Erózió és dilatáció Erózió - dilatáció szemléltetése virtuális 3D ábrán

42 Eredeti kép és a szürkeségi profil Erodált kép és a szürkeségi profil

43 Eredeti kép és a szürkeségi profil Dilatált kép és a szürkeségi profil

44 Megfordíthatatlanok, egy - egy erodált kép eredetijét nem kapjuk vissza az eróziót követően elvégzett dilatációval. Az erózió és a dilatáció egyfajta komplementer műveletek: miközben a háttér erodálódik, az objektumok dilatációját figyelhetjük meg. Morfológiai transzformációk tulajdonságai

45 „Opening” és „closing” mint morfológiai transzformációk A "nyitás (opening)" nem más mint erózió és azt követő ekvivalens dilatáció. A "zárás (closing)" pedig a dilatáció és az ekvivalens erózió egymást követő végrehajtásából áll. Az ekvivalens kifejezéssel azt jelenti hogy nem feltétlenül egyetlen alkalommal történik a művelet: más eredményt kapunk két eróziót követő két dilatáció során. Az ekvivalens kifejezéssel azt jelenti hogy nem feltétlenül egyetlen alkalommal történik a művelet: más eredményt kapunk két eróziót követő két dilatáció során.

46 Az opening az apró, világos objektumokat távolítja el. A closing az apró, sötét jellegzetességek eltüntetésére használható. Az eltávolított objektumok mérete az alkalmazott eróziók és dilatációk számától, valamint a szerkezeti elem alakjától függ. Az eltávolított objektumok mérete az alkalmazott eróziók és dilatációk számától, valamint a szerkezeti elem alakjától függ. Nyitás - zárás

47 Apró és világos objektumok eltávolítása Nyitás Eredeti kép Módosított kép

48 Apró, sötét jellegzetességek eltávolítása Zárás Eredeti kép Módosított kép

49 Sokféle szűrő származtatható az erózió, dilatáció, opening, closing egymást követő alkalmazásával. Alternáló sorozatokon alapuló szűrők például az n- szeres black smoothing: 1 open  1 close  2 open  2 close ...  n open  n close. Az n-szeres white smoothing művelet: 1 close  1 open  2 close  2 open ...  n close  n open. Lágyítás

50 n-szeres black smoothing (n open  n close) Fekete simítás Módosított kép Eredeti kép

51 n-szeres white smoothing (n close  n open) Fehér simítás Módosított kép Eredeti kép

52 Eredeti kép - Lágyított kép (smoothing) = TOPHAT „Tophat” transzformáció Black tophat művelet után Eredeti

53 Morfológiai gradiensek Eróziós gradiens = Eredeti kép - Erodált kép Dilatációs gradiens = Dilatált kép - Eredeti kép Gradiens = Dilatált kép - Erodált kép A gradiensek élkereső funkciókkal rendelkeznek, mivel az átmeneteket keresik meg - egyik szürkeségi szintből a másikba. A gradienskép valamely képpontjának szürkeségi szintje a környezetben jellemző szürkeségi szint-változásra utal a dilatáció vagy erózió iterációs lépéseinek számától függően.

54 Morfológiai gradiensek Eróziós gradiens = Eredeti kép - Erodált kép Eredeti kép Gradiens kép

55 Delineation (körvonal) transzformáció Objektumok körvonalai nem tökéletesen élesek Az elmosódott élek okai: A kamera korlátai (nem tud ugrásszerű átmenetet előállítani nagy szürkeségi szint-különbség esetén). A fókusz és a mélységélesség okozta problémák.

56 Delineation (körvonal) transzformáció Eredeti kép Módosított kép

57 Delineation (körvonal) transzformáció Eredeti kép, 8x nagyítás Módosított kép, 8x nagyítás

58 Delineation művelet hatása a szürkeségi profilra

59 Az elmosódott élek a detektálás pontosságát rontják. Amennyiben két szürkeségi szint közé eső objektumot kívánunk detektálni, akkor előfordulhat, hogy valamennyi világos objektum körvonalát is detektálni fogjuk, ez a „fényudvar” vagy „holdudvar” hatás. Delineation (körvonal) transzformáció

60 Két szürkeségi szint közé eső objektum detektálása „fényudvar” hatás Eredeti kép detektálva „Körvonalazott” kép detektálva

61 Két szürkeségi szint közé eső objektum detektálása „fényudvar” hatás Eredeti kép detektálva, 8x nagyítás „Körvonalazott” kép detektálva, 8x nagyítás

62 Inferior, superior Az inferior és a superior műveletek eredménye két kép pontonként történő összehasonlításából adódik. Az inferior /superior művelet során az adott helyen álló képpont output szürkeségi szintjét a két input kép megfelelő képpontjainak szürkeségi szintje közül a kisebbik/nagyobbik adja.

63 Lineáris nyitás (open), lineáris zárás (close) A lineáris nyitás az eredeti kép és ennek adott méretű lineáris szerkezeti elemmel végrehajtott opening transzformáltja közötti superior transzformációt jelenti. A lineáris zárás az eredeti kép és ennek adott méretű lineáris szerkezeti elemmel végrehajtott closing transzformáltja közötti inferior transzformációt jelenti.

64 A lineáris nyitás a szürkekép világos régióira hat: a szerkezeti elem irányában nyújtott világos objektumok megmaradnak, míg a nem nyújtott jellegzetességek eltűnnek. A lineáris nyitás a szürkekép világos régióira hat: a szerkezeti elem irányában nyújtott világos objektumok megmaradnak, míg a nem nyújtott jellegzetességek eltűnnek. A lineáris zárás ennek komplementer művelete: a kép sötét régióira hat, amennyiben az elnyúlt sötét objektumok nem változnak, a körszerűek eltűnnek. Lineáris nyitás (open), lineáris zárás (close)

65 Lineáris zárás (elnyúlt sötét objektumok nem változnak, a körszerűek eltűnnek)

66 Lineáris nyitás (elnyúlt világos objektumok nem változnak, a körszerűek eltűnnek)

67 Geodézikus transzformációk A geodézikus transzformáció elnevezés egy művelet két típusát jelöli (a számítógépes grafikában gyakori „maszkolásos” technika): Egyik esetben bináris maszkkal, Egyik esetben bináris maszkkal, A másikban szürkekép maszkkal. A másikban szürkekép maszkkal.

68 Geodézikus erózió bináris maszk segítségével: Az eróziót a szürkekép azon tartományaiban hajtjuk végre, ahol a bináris kép, mint maszk, átfedi azt. Másképpen ez egy tetszőleges alakú képkeretként fogható fel. Geodézikus transzformációk

69 Szürkekép-maszk alkalmazása: Legyen a néhányszor erodált kép a "mag”. Legyen az eredeti kép a felhasznált maszk. Dilatáljuk a magot úgy, hogy a maszk szürkeségi szintjei horizontálisan korlátozzák a szürkeségi profil terjeszkedését. Ennek hatására a nemkívánatos részek eltűnnek. Geodézikus transzformációk

70 Szürkekép-maszk alkalmazása: Geodézikus transzformációk

71 A kitöltés (fill white, fill black) az opening vagy closing transzformációk második lépéseként a megfelelő geodézikus transzformációt hajtják végre. A fill black művelet a dilatáció - geodézikus erózió lépéssorozattal egyenértékű és mint a neve is sugallja a kép sötétebb "lyukait" tölti ki környezetük szintjével. Kitöltés (fill white, fill black)

72 A kép sötétebb "lyukait" tölti ki környezetük szürkeségi szintjével Kitöltés (fill black)

73 Vázszerkezet előállítása (skeleton, prune) A szürkekép-szkeletonizáció egy sorozatos erózió eredménye oly módon, hogy a vonulatok ne vesszenek el; vagyis olyan feltételes erózió amely megőrizi az egyes világos tartományo-kat összekötő éleket. A pruning a vázszerkezet oldalágait keresi meg, és távolítja el.

74 Watershed (vízválasztó) A watershed transzformáció a morfológiai műveletek talán legösszetettebbje, gyakorlatilag egy vázszerkezet-előállítás és egy kimerítő pruning művelet eredményeként áll elő. A lokális minimumok feltételes növelésével addig növeljük az egyes lokális minimumok elfoglalta területeket, amíg össze nem érnek.

75 Topográfiai értelemben vonulatok állíthatók elő, amelyek mint a watershed = vízválasztó elnevezés is mutatja, meghatározzák, hogy melyik medence melyik lejtőről gyűjti össze a csapadékot, azaz melyik lokális gradiens melyik lokális minimumba tart. Watershed (vízválasztó)

76

77 Szemcsehatár rekontstrukció

78 Fourier-transzformáció A kétdimenziós Fourier-sor exponenciális alakja a következő: x és y a képkoordináták, f(x,y) a képpontok szürkeségi függvénye, L x és L y a kép két mérete, m és n a Fourier-sor indexei, m és n a Fourier-sor indexei, C mn a sor együtthatói, vagyis az illető felharmonikusok amplitúdói.

79 Fourier-transzformáció A kétdimenziós Fourier-sor trigonometrikus alakja a következő: Az együtthatókat definiáló összefüggés:

80 A számítások f(x,y) mátrixformában adott diszkrét értékű függvényre az alábbi egyenletek alapján végezhetők el: Az inverz transzformáció pedig:

81 A transzformált értéksor periodikus: egyik irányban M, másik irányban N periódussal. A spektrum elnevezéssel olyan képre hivatkozunk, ahol az egyes F(m,n) együtthatók abszolút értékét (illetve logaritmusát) m és n függvényében ábrázoljuk (8 bites képként, azaz 256 szürkeségi szinten). A nagyfrekvenciás tagok a gyors képi váltásokért, míg az alacsony frekvenciák a lassú, fokozatos átmenetekért (gradiens, háttér) felelősek.

82 Fourier transzformáció Eredeti - kép Zajos - kép Eredeti -kép Fourier spektruma Zajos -kép Fourier spektruma

83 Fourier transzformáció Áramkör Ásvány Áramkör Fourier spektruma Ásvány Fourier spektruma

84 A Fourier-transzformáció hasznos és gyors módszer lehet bonyolult konvolúciók esetén, nagyméretű kernelek alkalmazásakor, ugyanis a konvolúció gyorsabban hajtható végre Fourier-módszer segítségével. Képezzük az eredeti kép transzformáltját, képezzük a kívánt kernel transzformáltját, állítsuk elő szorzatukat, eredményül az output-kép transzformáltját kapjuk meg. Erre az inverz-transzformációt alkalmazva megkapjuk a kívánt átalakított képet.


Letölteni ppt "A képelemzés folyamata a) A képek érzékelése és rögzítése. b) A képek feldolgozása: a lényeges és a lényegtelen információk különválasztása. A {szürke."

Hasonló előadás


Google Hirdetések