Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DOLOGI JOG Előadásvázlat 2009/2010-es tanév II. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DOLOGI JOG Előadásvázlat 2009/2010-es tanév II. félév."— Előadás másolata:

1 DOLOGI JOG Előadásvázlat 2009/2010-es tanév II. félév

2 ALAPTEVÉS  Fogalma: a vagyoni berendezkedés joga  Jellemzői: – uralmi jelleg – védett státusz – viszonylag teljes hatalom – kizárólagosság – statikus állapot – abszolút szerkezet – ún. tartós jogviszonyok

3  Terjedelem szerint – teljes terjedelmű – tulajdonjog – korlátolt dologi jogok (állagjogok, értékjogok)  Saját dolgon fennálló - idegen dolgon fennálló jog  Szerzési – kiaknázási jogok  Megszerzett jogok – várományok  Dologi rokonjogok – tulajdonszerű jogok – eldologiasodott relatív jogviszonyok A DOLOGI JOGOK FELOSZTÁSA

4 I. ZÁRTKÖRŰSÉG ELVE II. TARTALMI KÖTÖTTSÉG ELVE III. ABSZOLÚT HATÁLY ELVE IV. NYILVÁNOSSÁG ELVE V. EGYEDISÉG ELVE A TULAJDONJOG ALAPELVEI

5  Fogalma: Minden birtokba vehető testi tárgy, amely tulajdonjog tárgya lehet. Rendhagyó dolog: – dolog módjára hasznosítható természeti erők – pénz, értékpapír A DOLGOK FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA

6 1)Természeti tulajdonságuk szerint ingó - ingatlan elhasználható - elhasználhatatlan helyettesíthető - helyettesíthetetlen osztható - oszthatatlan értékkel bíró - érték nélküli egységes – összetett A DOLGOK CSOPORTOSÍTÁSA

7 2)Forgalomképességük szerint  forgalomképtelen o természetük szerint → „uratlan dolgok” o törvény alapján forgalomképtelen (állami tulajdon kizárólagos tárgyai és más dolgok)  korlátozottan forgalomképes  forgalomképes Birtokbavétel szempontjából megkülönböztethetjük még:  uratlan dolgok  szabadon álló dolgok (pl. vadon termő gyümölcs) → ld. majd gazdátlan javak elsajátítása A DOLGOK CSOPORTOSÍTÁSA

8 3)Más dolgokhoz való kapcsolatuk szerint alkotórész ill. növedék tartozék gyümölcs (természetes és jogi) haszon dologösszesség vagyon A DOLGOK CSOPORTOSÍTÁSA

9 1)AEDIFICIUM SOLO CEDIT (Ptk. 97. (1) bekezdés) Fogalom: az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. 1. Kivételek:  építkezőnek a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodása,  törvény eltérő rendelkezése 2)kölcsönös elővásárlási jog érvényesül A FÖLD ÉS AZ ÉPÜLET SAJÁTOS HELYZETE

10 TÁG ÉRTELEMBEN: tulajdoni rend fogalma Kettős arculat:  az éppen hatályos tulajdonjogi normák alkotta tulajdonjogi rendszer (statikus)  a tulajdonjogi normák tényleges érvényesülése (dinamikus) SZŰK ÉRTELEMBEN : tulajdonjogviszony  tulajdonjog fogalma → v édelmi, kirekesztő jellegű jog, abszolút szerkezet  tulajdonosi hatalom: alanyi jogokat és kötelezettségeket tartalmaz A TULAJDON FOGALMA

11 1)az ember mint tulajdonos „tulajdonosi képesség” 2)a jogi személyek mint tulajdonosok társas magántulajdon: a) egyszerűbb gazdasági társasági formák (kkt, bt) b) nagyobb magántulajdonosi szervezetek (kft, rt); c) másodlagos jogi személyek, szervezetrendszerek intézményi tulajdon: pl. önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, befektetési alapok A TULAJDONJOGVISZONY ALANYA

12 3)a köztulajdon alanyai Sajátosságuk : közhatalom gyakorlása és közérdekűség Köztulajdon lehet: - célhoz kötött köztulajdon („kincstári vagyon”) - gazdasági-forgalmi viszonyokban résztvevő ún. „vállalkozói vagyon” A TULAJDONJOGVISZONY ALANYA

13  KÖZVETETT: a dolog  KÖZVETLEN: az emberi magatartás, amely megnyilvánulhat tevésben („dare”, „facere”, „praestare”), nem tevésben („non facere”) vagy tűrésben A TULAJDONJOG TÁRGYAI

14 A TULAJDONJOG TARTALMA JOGOKKÖTELEZETTSÉGEK 1)birtoklás joga 2)használat és hasznok szedésének joga (→ szomszédjog, túlépítés szabályai) 3)rendelkezési jog + korlátok (→ elidegenítési és terhelési tilalom) 1)terhek és kárveszély viselése 2)szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége

15 I. BIRTOKLÁS, HASZNÁLAT, HASZNOK SZEDÉSE 1.BIRTOKLÁS JOGA 1. a tulajdonosnak jogában van a dolgot hatalmában tartani (Ptk. 187.§) 2. a tulajdonosnak jogában van a birtokvédelem eszközeivel élni (Ptk §§) 2.HASZNÁLAT JOGA 1. rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye 2. használati kötelezettség 3.HASZNOK SZEDÉSÉNEK JOGA gyümölcs fogalma hasznok szedésének átengedése, gazdasági célú hasznosítás

16 II. A RENDELKEZÉSI JOG A tulajdonjog kizárólagosságát garantálja.  Tartalma: a tulajdonost megilleti az a jog, hogy: – - a dolog birtokát másnak átengedje; – - a használat, hasznok szedésének jogát másnak átengedje; – - a dolgot biztosítékként adja vagy másként megterhelje; – - a dolog tulajdonjogát másra átruházza; – - dolog tulajdonával felhagyjon (Ptk. 112.§) kivéve: ingatlan;  Ez nem taxatív felsorolás!

17 III. TERHEK ÉS A KÁRVESZÉLY VISELÉSE 1)Terhek csoportosítása a)a dolog természetéből adódó terhek b)a tulajdonjog részjogosítványainak korlátozása c)közterhek 2)Kárveszély viselése (Ptk. 99. §) - Casus nocet domino elve. Kivételek : jogellenes és felróható károkozás  kártérítés jogos károkozás  kártalanítás biztosítási szerződés  kárelosztás 3)Szükséghelyzet (Ptk §) Különleges esete: több személy életét vagy vagyonát fenyegető veszély (Ptk § (3) bekezdés)

18 IV. A TULAJDONJOG KORLÁTAI MAGÁNJOGI JELLEGŰ KORLÁTOK 1.Szomszédjogok 1. földtámasz joga; 2. áthajló ágak és gyökerek; 3. szomszéd földre való belépés és használat joga; 4. kerítés joga; 5. határvonalon álló fa, bokor gyümölcse; 6. tilosban talált állat 2.Túlépítés (jóhiszemű – rosszhiszemű túlépítés következményei) 3.Elidegenítési és terhelési tilalom (abszolút-relatív hatály)

19 IV. A TULAJDONJOG KORLÁTAI KÖZJOGI JELLEGŰ KORLÁTOK 1.Tulajdonszerzési korlátozások birtokba nem vehető dolgok az állam és az önkormányzat kizárólagos tulajdoni tárgyai feltételes tulajdonszerzés 2.A birtoklás korlátozása 3.Használat, hasznosítás korlátozása bejelentési kötelezettség, használatbavétel engedélyezése, védetté nyilvánítás, hatósági ellenőrzési jog, használatra kötelezés, használat megtiltása 4.Rendelkezési jog korlátozása (pl. beszolgáltatási kötelezettség) 5.Kisajátítás ( → fogalma, feltételei)

20 TULAJDONSZERZÉS 1.Fogalma tulajdonszerzés = valamely dolog felett tulajdonosi hatalom keletkezik, a dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre. 2.A tulajdonszerzés fajai:  származékos szerzésmód → jogelőd – jogutód, „nemo plus iuris” elve  eredeti szerzésmód

21 3.A jogcím és a szerzésmód kapcsolata Jogcím: jogi cél, a felek által elérni kívánt joghatás, melynek érdekében a tulajdonjog megszerzése végbemegy. Absztrakt jogrendszerek: a szerzésmód önmagában létrehozza a tulajdonváltozást, a jogcímtől függetlenül. Jogcímes vagy kauzális jogrendszerek: a szerzésmód mellett érvényes jogcím is szükséges a tulajdonszerzéshez. TULAJDONSZERZÉS

22 INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE EREDETI SZERZÉSMÓDOK 1.Hatósági határozat és hatósági árverés 1. Ingatlan tulajdonjogát hatósági határozat vagy hatósági árverés útján csak akkor lehet megszerezni, ha az adós volt a tulajdonos. 2. A vevő tehermentesen szerez tulajdonjogot, kivéve:  telki szolgalom,  törvényen alapuló vagy bejegyzett haszonélvezeti jog,  ha állam szerzi meg kártalanítás nélkül ingatlan tulajdonjogát, akkor annak értékéig felel a fennálló kötelezettségekért.

23 EREDETI SZERZÉSMÓDOK 2.Elbirtoklás Ingatlan elbirtoklására az ingó dolgok elbirtoklásának szabályai irányadók, kivéve:  nem lehet elbirtokolni, ha a feltételei az ingatlannak csak egy részére vonatkozóan állnak fenn; és a föld nem osztható meg  elbirtokló nem válhat társtulajdonossá  az elbirtoklási idő 15 év  ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésmód  ha nem jegyezteti be, tulajdonszerzésére azzal szemben nem hivatkozhat, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva jóhiszeműen, ellenérték fejében jogot szerzett. INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

24 EREDETI SZERZÉSMÓDOK 3.Kisajátítás Fogalma: tulajdonjog elvonása közérdekből Alkalmazásának feltételei: a. kivételesen, b. közérdekből, c. törvényben megállapított esetekben, d. törvényben megállapított módon és célra. INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

25 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK 1.Átruházás 1. írásbeliség  Ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez a szerződés puszta írásba foglalása is elegendő.  Az ingatlan nyilvántartási bejegyzéshez további alakszerűségek szükségesek: tartalmi kellékek közokirati forma vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

26 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK – Átruházás ingatlan-nyilvántartási bejegyzés Kérelemre végzi el a földhivatal, az alapjául szolgáló szerződés a keltétől számított 30 napon belül kell benyújtani; mulasztási bírság. Kérheti: - aki így tulajdonossá válik - akinek a bejegyzés a bejegyzett jogát érinti INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

27 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK – Átruházás Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett (birtokkal megerősített jogcím védelme), ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan- nyilvántartásba bejegyezték. INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

28 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK 2. Növedék (Ptk §) A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb válnak a föld alkotórészévé. (pl: épület, építmény, növényzet, ültetvény) Kivételek pl: ha a termék, termény, szaporulat mást illet; a földhasználó által létesített építmények INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

29 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK 3.Beépítés (Ptk §) Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, a beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét megtéríteni köteles. 4.Öröklés INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

30 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK 5.Ráépítés (Ptk §) → Ha valaki idegen földre épít anélkül, hogy erre jogosult lenne. KÖVETKEZMÉNYEK  a földtulajdonos megszerzi az épület tulajdonjogát gazdagodása megtérítése ellenében; vagy  kérheti, hogy a bíróság kötelezze a ráépítőt a föld egésze vagy megfelelő része megvásárlására;  közös tulajdon keletkezik akkor, ha az ingatlanon már áll épület INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

31  ha az épület értéke a föld vagy annak egy részét jelentősen meghaladja, a ráépítő megszerzi a föld megfelelő részének tulajdonjogát ( → ingatlan forgalmi értékének vagy értékcsökkenésének megtérítése) ;  a földtulajdonos kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát és a földhasználati jogot szerezte meg ( → használati jog ellenértékének megtérítése)  a ráépítő nem szerez tulajdonjogot, ha rosszhiszemű volt, vagy azzá vált KIVÉTELEK INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

32 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS évi CXLI. törvény Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Ingatlan-nyilvántartásunk jelenleg gépi adatfeldolgozású. I. TULAJDONSZERZÉS ÉS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

33 Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott  adatait,  az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és  jogi szempontból jelentős tényeket, továbbá a bejegyzett személyeknek az adatait. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS II. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA

34 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS 1) Közhitelesség elve Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI

35 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS A jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy, illetve az ingatlan nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt rangsorban megelőző, jóhiszemű jogszerzővel szemben.

36 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS 2. A bejegyzés és annak hatálya (a) Jogok bejegyzése: konstitutív hatályú: az átruházáson alapuló tulajdonjog, a szerződésen alapuló vagyonkezelői jog, földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga, a telki szolgalmi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog). deklaratív hatályú: ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzésmódok; jogszabályon, bírósági határozaton alapuló dologi jogok; valamint kötelmi jogok (pl. elővásárlási jog) esetén (b) Tények feljegyzése: deklaratív hatályú vagy informatív hatályú III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI

37 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS 3. Nyilvánosság elve Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben meghatározottak szerint - nyilvános. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet 4. Okirat elve Az ingatlan-nyilvántartásban jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére (törlésére), adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI

38 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI 5.Rangsor elve Anyagi értelemben meghatározza a jogok hatályosulásának rendjét: egymást kizáró bejegyzések közül csak a későbbi hatályos, egymással összeférő jogok közül a korábban szerzett jog megelőzi a későbbit. Ranghely: a rangsorban elfoglalt hely.  iktatás időpontja  ranghely előzetes biztosítása, fenntartása  ranghellyel való rendelkezés

39 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI 6) Kérelemhez kötöttség elve az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, csak a kérelem vagy hatósági megkeresés tartalma szerinti bejegyzés (feljegyzés) tehető

40 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS IV. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE a) Az ingatlan-nyilvántartás tárgya: Ingatlanok, egyéb önálló ingatlanok b)Az ingatlan-nyilvántartás tartalma: Adatok, jogok, tények c) Az ingatlan-nyilvántartás részei  tulajdoni lap  megszűnt bejegyzések jegyzéke  ingatlan-nyilvántartási térkép  okirattár

41 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS IV. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE d)Az ingatlan-nyilvántartás módja  minden ingatlant külön tulajdoni lapon,  tulajdoni törzslapon és különlapon – társasház,  külön-külön tulajdoni lapokon: földrészlet és önálló tulajdonú épület

42 INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 1.HATÓSÁGI HATÁROZAT VAGY HATÓSÁGI ÁRVERÉS (Ptk. 120.§) Kivétel: ha az állam kártalanítás nélkül szerez tulajdont 2.ELBIRTOKLÁS Nem lehet elbirtokolni:  bűncselekménnyel vagy más erőszakos úton birtokba vett dolgot (Ptk. 121.§ (2);  a birtokba nem vehető dolgokat (Ptk. 94. § (1) bekezdés);  állami és önkormányzati tulajdon kizárólagos tárgyait (Ptk. 173.§) Elbirtoklás általános feltételei:  elbirtoklási idő: 10 év ( → nyugvás, megszakadás),  az elbirtokló a dolgot sajátjaként birtokolja EREDETI SZERZÉSMÓDOK

43 3.GAZDÁTLAN JAVAK ELSAJÁTÍTÁSA (Ptk. 127.§) Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Nem gazdátlan javak: a szabadon élő vagy állatkerti, vadasparki vadak; elkóborolt háziállat; kivéve: kirepült méhraj 2 nap elteltével Derelictio feltételei EREDETI SZERZÉSMÓDOK INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

44 4. TALÁLÁS (Ptk §) Tárgya nem gazdátlan dolog! Másnak a tulajdonában áll, de senkinek sincs birtokában. Tulajdonszerzés feltételei:  a találó minden jogszabályi kötelezettségének eleget tett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa és  a tulajdonos egy éven belül nem jelentkezett. Találással tulajdonszerzés kizárt:  meghatározott dolgokon pl.: lőszer, robbanóanyag;  meghatározott helyen: közönség számára nyitvaálló hivatali, vállalati vagy más épület, helyiség ill. közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén. (  jogtalan elsajátítás) Találódíj. Kincslelet. EREDETI SZERZÉSMÓDOK INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

45 1.ÁTRUHÁZÁS (Ptk §) Feltételei: a)Jogcím b)Átadás Birtokbaadás vagy más olyan mód, amely kétségtelenné teszi a szerző fél uralma alá kerülését. c)tulajdonátruházási szándék d)a korábbi tulajdonostól származzék (nemo plus iuris elve) SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

46 Kivételek a nemo plus iuris elv alól:  kereskedelmi forgalmon belül visszterhesen szerző jóhiszemű vevő tulajdonszerzése;  visszterhesen szerző, jóhiszemű vevő tulajdonszerzése olyan személytől, akire azt a tulajdonos bízta.  pénz, bemutatóra szóló értékpapír Kereskedelmi forgalmon kívül tulajdonszerzés kizárt bűncselekményből származó dolgon! SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

47 2.TERMÉKEK, TERMÉNYEK, SZAPORULAT ELSAJÁTÍTÁSA (Ptk §) Jogosult:  akinek más dolgán ilyen joga van  aki a dolognak jóhiszemű birtokosa Általában elválással szerez tulajdonjogot. Lábon álló termés adásvétele esetén birtokba vétellel szerzi meg. SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

48 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK 3. VADAK, HALAK ÉS MÁS HASZNOS VÍZIÁLLATOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE (Ptk §) A vadak, a folyóvizek és természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok az állam tulajdonában vannak: - Elejtett, elfogott, elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. - Halak tulajdonjogát jogszerű kifogással szerzi meg a jogosult. - Bányató, holtág, víztározó, halastó víziállat-állományának tulajdonjoga eleve a halászati vízterület tulajdonosát illeti meg. INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

49 4.FELDOLGOZÁS (Ptk. 133., 135. §§) Feldolgozásról vagy átalakításról van szó, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult vagy kötelezett volna, másnak a dolgából saját munkájával más fajta dolgot állít elő. 1. Ha jóhiszemű volt: A dolog tulajdonosa választása szerint:  dolog értékét téríti vagy  munkája értékének megtérítése ellenében a dolog tulajdonjogát átengedi. (kivéve, ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja) SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

50 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK Ha a feldolgozó rosszhiszemű volt : A dolog tulajdonosa választása szerint követelheti a dolog értékét vagy gazdagodása megtérítése fejében követelheti az új dolog tulajdonjogát. Ha a dolog tulajdonjogára senki sem tart igényt, a dolgot értékesíteni kell és a vételárat arányosan felosztani. INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

51 5.DOLOGEGYESÍTÉS (Ptk. 134.,135. §§) Ha több tulajdonos dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán lehet vagy lehetetlen szétválasztani.  közös tulajdon keletkezik. Az jogosult választani, akinek a dolga nagyobb értékű volt:  magához veszi a dolgot vagy  kártalanítás fejében átengedi.  rosszhiszemű fél csak gazdagodása megtérítését követelheti.  ha a dologra senki nem tart igényt, értékesíteni kell. SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

52 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK 6. ÖRÖKLÉS Az örökös ipso iure, az örökhagyó halála pillanatában megszerzi mindazon dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek a hagyatékhoz tartoznak. INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

53 A TULAJDONJOG MEGSZŰNÉSE Az elhagyás és a megsemmisülés A tulajdon megszerzése más által

54 1.FOGALMA olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg (Ptk. 139.§(1) bekezdés)  a tulajdonostársak joga egynemű, tehát kiterjed az egész közös dologra és annak minden vonatkozására, de csak meghatározott hányad erejéig, a többiek jogának sérelme nélkül.  mértékére a szerzés jogcíméül szolgáló szerződés, vagy más jogügylet, törvényi rendelkezés illetőleg a felek megállapodása az irányadó  kétség esetén a tulajdoni hányad egyenlő  közös tulajdoni „aránymegállapítási per”  Tulajdonjogát az őt megillető részben mindegyik tulajdonostárs az egész dologra nézve gyakorolhatja. A KÖZÖS TULAJDON

55 2.TIPIKUS ESETEI  ingatlan közös vásárlása  házassági vagyonközösség keletkezése  közös öröklés  társasházszerződés  polgári jogi társaság (Ptk § (1) bekezdés) Vegyes közös tulajdon: a közös tulajdon egyik alanya az állam vagy önkormányzat. A KÖZÖS TULAJDON

56 A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI 1.Belső jogviszonyok: a tulajdonostársak egymás közötti viszonyai a)a közös dolog birtoklása és használata (Ptk. 140.§)  jogviszonyt „lebonyolító szerződés”: otérbeli vagy időbeli megosztás; olehet a tulajdoni részarányoktól eltérően; oclausula rebus sic stantibus;  szótöbbséggel döntenek (tulajdoni hányad arányában);  vita esetén a bíróság dönt. b)a közös dolog hasznainak szedése és hasznosítása  oszthatatlan gyümölcs közös tulajdonba kerül a tulajdonjoggal azonos arányban; osztható hasznot ki kell adni  a hasznosításról szótöbbséggel döntenek  előbérleti, előhaszonbérleti jog

57 Belső jogviszonyok: a tulajdonostársak egymás közötti viszonyai c)a közös dologgal járó terhek és a kárveszély viselése: a tulajdoni hányadok arányában történik Döntés a kiadásokról: o állagmegóváshoz szükséges munkálatok  bármelyik tulajdonostárs önálló döntése alapján o rendes gazdálkodás körét meg nem haladó egyéb kiadások  szótöbbséggel döntenek o rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások  egyhangú határozat szükséges d)Megtámadási kereset: Ptk. 143.§ - kisebbségvédelem A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI

58 2.Külső jogviszonyok: a tulajdonostársak viszonya harmadik személyekkel szemben a)a tulajdonjoggal való rendelkezés (Ptk. 145.§) a tulajdoni hányad erejéig szabadon; Korlátai: elővásárlási, előbérleti, előhaszonbérleti jog; A külön jogszabályban más személy részére biztosított elővásárlási jog – ha törvény kivételt nem tesz – megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát. (Ptk § (3) bekezdés) PK. 9. A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI

59 Külső jogviszonyok: a tulajdonostársak viszonya harmadik személyekkel szemben Egyhangú határozat szükséges:  az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához,  az egész dolog használatba, haszonélvezetbe adásához,  biztosítékkénti lekötéséhez vagy más módon történő megterheléséhez. b)Tulajdonvédelem, birtokvédelem  önállóan, az egész dologra kiterjedően bármelyik tulajdonostárs;  egymással szemben is saját tulajdoni hányadra vonatkozóan A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI

60 A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE ( §) 1.A közös tulajdon megszűntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Csak valamennyi tulajdonostárs közös megállapodása vagy perben állása esetén lehet! 2.A megszüntetés módjai:  természetben  magához váltás (feltételei)  érték szerinti megosztás  társasházzá alakítás

61 A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A módok közül a tulajdonostársak szabadon választhatnak. A bíróság számára sorrendet jelent, továbbá nem választhat olyan módot, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Részleges megszüntetés Alkalmatlan időre eső megszüntetés problémája.

62 Akadályai:  ha nem lehetséges,  ha jelentékeny értékcsökkenéssel járna,  ha gátolná a rendeltetésszerű használatot,  jogi akadály A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE 1. TERMÉSZETBENI MEGOSZTÁS

63 Feltételei:  tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt,  a tulajdonjogot megszerző beleegyezése (teljesítőképesség és fizetőkészség vizsgálata) A PK. 10. állásfoglalást felváltotta a 1/2008.(V.19.) PK vélemény! A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE 2. MAGÁHOZ VÁLTÁS

64 A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE 3. ÉRTÉK SZERINTI MEGOSZTÁS Értékesítés többféle módon lehetséges, általában árverés útján. 4. TÁRSASHÁZZÁ ALAKÍTÁS A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való alakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja. (Ptk § (3) bekezdés) PK. 11.

65 A KÖZÖS TULAJDON SAJÁTOS ALAKZATAI  tulajdonközösség okiraton  tulajdonközösség határjeleken  „közös udvar”  közszerzeményi tulajdonközösség  közös háztartásban élők tulajdonközössége  agrárközösségek  évi XLIX. törvény az erdőbirtokossági társulásokról  évi CII. törvény a hegyközségekről  társasági tulajdon  évi IV. törvény a gazdasági társaságokról  intézményi tulajdon

66 a tulajdonjog önállósult részjogosítványa. Ha a tulajdonjog teljes dologi jog, akkor az összes többi dologi jog a tulajdonjoghoz képest korlátolt. Jellemzői:  abszolút szerkezet;  a tulajdonjog szelvényjogai ;  a tulajdonos átruházott jogosítványai nem válnak teljesen elidegenítettekké (dologi váromány)  idegen dologbeli jog  zártkörűség elve KORLÁTOLT DOLOGI JOG KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK IDEGEN DOLOGBELI JOGOK

67 HASZNÁLATI JOGOK (ÁLLAGJOGOK) más dolgán fennálló használati jogosítvány  földhasználati jog  személyes szolgalmak (haszonélvezeti jog és használati jog)  telki szolgalom  közérdekű használati jog ÉRTÉKJOGOK más dolgából bizonyos érték követelésére vonatkozó jogosítvány  zálogjogok  ((egyéb értékjogok (telki teher, telekadósság) KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK IDEGEN DOLOGBELI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOG

68 ÁLLAGJOGOK - SZOLGALMAK A jogosult hasznát veheti olyan dolognak, ami nem az övé. Fajtái: a)Személyes szolgalom: a jogosult név szerint meghatározott személy b)Telki szolgalom: a jogosult a telek mindenkori birtokosa

69 SZEMÉLYES SZOLGALMAK olyan jogviszony, amelynél fogva valaki a más tulajdonában álló dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti, gyümölcsöztetheti, de a jogviszony megszűnése után a dolgot állagának sérelme nélkül vissza kell adnia. 1. HASZONÉLVEZETI JOG Tárgya: ingó és ingatlan, tipikusan elhasználhatatlan dolgok Speciális haszonélvezeti jogok  rendhagyó haszonélvezet;  a haszonélvezet tárgya nem dolog, hanem kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog;  részleges haszonélvezet

70 a)szerződés alapján: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés b)jogszabálynál fogva c)bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján. SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG - A haszonélvezet keletkezése Utóbbi két esetben a haszonélvezeti jog bejegyzésének elmaradása esetén, a haszonélvezet csak az ingatlan rosszhiszemű vagy ingyenesen megszerzőjével szemben érvényesíthető. A haszonélvezeti jog mindig korlátozott időre szól, és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

71  a birtoklás joga, és a birtokvédelem (akár a tulajdonossal szemben is);  a használat és a hasznok szedésének joga (termék, termény tulajdonjogát elválással szerzi meg) – a dolog tulajdonosa ezeket a részjogosítványokat csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező ezekkel nem él;  maga a jog nem ruházható át, de a haszonélvezeti jog gyakorlásának más részére való átengedése lehetséges (ha a tulajdonos a dolog használatára ilyen feltételekkel nem tart igényt) SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvező jogai

72  a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni, (biztosítékadási kötelezettsége);  köteles a dolog fenntartásával járó terheket viselni (a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével);  köteles a közterheket viselni;  köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni (felel a károkért, kivéve ha mentesül);  köteles tűrni, hogy a tulajdonos a szükséges kármegelőzési és kárelhárítási intézkedéseket megtegye;  köteles tűrni, hogy a tulajdonos a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizze SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvező kötelezettségei

73  a haszonélvezet keletkezésekor meglévő elhasználható dolgokkal indokolt mértékben rendelkezhet, de a haszonélvezet megszűnésekor köteles azokat pótolni, vagy értéküket megtéríteni.  a jogviszony megszűntekor a dolgot köteles a tulajdonosnak visszaadni – elszámolási kötelezettség - rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést nem kell megtérítenie SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvező kötelezettségei

74 Megszűnik a haszonélvezeti jog, ha  a jogosult meghal;  a jogosult lemond a haszonélvezetről;  a dolog elpusztul és a tulajdonos nem állítja helyre SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvezet megszűnése

75 a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. SZEMÉLYES SZOLGALMAK 2. HASZNÁLAT (korlátozott haszonélvezet) Jogosultja: csak ember lehet. Tárgya: általában ingatlan, de lehet ingó és hasznot hajtó jog is. Jellemzői: A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használat mértékének túllépése, az azzal való visszaélés nem a használat megszüntetésére, hanem, a jogos mértékre való visszaszorításra jogosítja a tulajdonost. Leggyakoribb esete: a lakáshasználati jog.

76 valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Jellemzői: – legalább két szomszédos ingatlant feltételez (uralkodó telek, szolgáló telek) – gazdasági rendeltetése: az uralkodó telek használhatóságának fokozása A TELKI SZOLGALOM

77  szerződéssel (ingatlan-nyilvántartási bejegyzés keletkezteti)  jogszabály alapján (Ptk § szükségbeli út szolgalma)  bírósági vagy hatásági rendelkezés alapján (pl. közös tulajdon megszűntetése esetén)  elbirtoklás útján KELETKEZÉS

78 A TELKI SZOLGALOM  mezőgazdasági szolgalmak  épületszolgalmak  útszolgalmak  vízhasználati szolgalmak A LEGGYAKORIBB SZOLGALMAK TIPIKUS CÉLOK  átjárás  vízellátás, vízlevezetés  pince létesítése, épület megtámasztása  vezetékoszlopok elhelyezése

79  a gyakorlásához fűződő szükséglet mértékéhez igazodik, de a terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni;  az uralkodó telek tulajdonosa jogosult, és azok is, akik az ingatlan használatában részt vesznek. (pl. haszonélvező, bérlő);  ha a szolgalom gyakorlása berendezés vagy felszerelés használatával jár vagy tevékenység kifejtésével vagy költség viselésével jár, a szolgalom jogosultja köteles arányos részét viselni, ill. együttműködni A TELKI SZOLGALOM A TELKI SZOLGALOM TERJEDELME

80  ha a jogosult 10 éven át nem gyakorolta, bár ez módjában állt, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák;  lemondással;  ha a szolgáló telket kisajátítják, és így a szolgalomra már nincs szükség vagy nem gyakorolható;  ha a szolgalom tárgya megsemmisül;  bíróság megszüntetheti, vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatához nem szükséges. A TELKI SZOLGALOM A TELKI SZOLGALOM MEGSZŰNÉSE

81 FÖLDHASZNÁLAT tág értelemben: minden olyan alanyi jog, mely egy jogosultnak valamely föld bizonyosfajta és bizonyos mértékű használatát biztosítja. szűkebb értelemben: a tulajdonjog önállósult részjogosítványa – Ha az épület tulajdonjogát az építkező szerzi meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre használati jog illeti meg. A földhasználati jog az épület mindenkori tulajdonosát illeti meg, és önálló forgalom tárgya nem lehet.

82  a föld birtoklásának, használatának, hasznai szedésének joga  földhasználó által létesített felszerelés, növényzet az ő tulajdonába kerül  a földhasználati jogot az épület elidegenítésével együtt átruházhatja  viseli a földdel kapcsolatos terheket, adókat  földhasználati díj FÖLDHASZNÁLAT  a földtulajdonos és az építkező írásbeli megállapodása vagy  bírósági határozat (törvényen alapuló) KELETKEZÉSÉNEK FELTÉTELEI TARTALMA – JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

83 KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLATI JOG A célszerűség és a gazdaságosság követelményeinek megfelelően, ­ közérdekből - a tulajdonos ingatlanát fel kell használni, ám oly mértékben, hogy a kisajátítás nem indokolt. A közérdekű használati jogot közérdekű telki szolgalomnak is nevezik. Keletkezése: közigazgatási határozattal (közérdekből létesíthető kizárólag) Alanyai: a földtulajdonos, a földhasználó és a használati jog jogosultja Tárgya: föld, épület vagy mindkettő

84 Meghatározott célból, a határozat rendelkezései és a jogok gyakorlásának általános szabályai szerint a jogosult:  birtokolhatja az ingatlant vagy egy részét, azon átalakításokat végezhet;  használhatja;  rendszabályokat írhat elő. A közérdekű használati jog jogosultja a használat jogáért egyszeri kártalanítást fizet. KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLATI JOG TARTALMA – JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

85 KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLATI JOG Megszűnik a közérdekű használati joga, ha tevékenység, melynek ellátására létrejött, megszűnt, vagy a tevékenység folytatásához többé nem szükséges gyakorolni ( → ius tollendi) MEGSZŰNÉS Pl. transzformátorépület létesítése, víz-, csatorna-, olaj-, gázvezetékek és kábelek lefektetése, villamos-, telefonvezetékek létesítése, bányászat TIPIKUS ESETEI Örökhaszonbérlet és építményi jog.

86 ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG Az értékjogokról általában 1.értékszerzési célzat A dolog által megtestesített értékhez kötődnek: a jogosult a dolgot értékesítheti, abból pénzben meghatározott összeget vonhat ki. 2.Biztosítéki jelleg Zálogjog fogalma  kielégítési elsőbbség,  járulékos jelleg,  biztosítéki jelleg

87 ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG Minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Ingó dolog egészére, ingatlan tulajdoni illetőségére is alapítható. Főszabály szerint a hasznokra nem terjed ki. Tipikusan egy konkrét dolgot terhel. Kivétel: vagyont terhelő zálogjog („lebegő” állapot, konkretizálás, egyediesítés ) Egyetemes zálogjog = minden dolog az egész követelés biztosítására szolgál. TÁRGYA

88 a)kézizálog – jelzálog, attól függően, hogy a jogosult birtokolja e a zálogtárgyat A zálogtárgy értékének megőrzése:  kézizálog esetén a zálogtárgy a zálogjogosult birtokában van, ezért őt terheli az értékmegőrzési kötelezettség. A dolgot nem használhatja, nem hasznosíthatja, de természetes hasznait köteles beszedni.  jelzálog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, ezért az őrzési kötelezettség is őt terheli b)jogot, követelést terhelő zálog Tárgya átruházható jog vagy követelés. Fedezetként az az összeg szolgál, amit zálogkötelezettnek az ő kötelezettjei teljesítenek. ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG FAJTÁI

89 Kézizálog esetén: az alakisághoz nem kötött zálogszerződés alapján, a zálogtárgy átadásával ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG KELETKEZÉSE a)törvényes zálogjog (pl. vállalkozás, Ptk 397.§, bérlet 429.§, fuvarozás 499.§ stb. esetén) b)hatósági vagy bírósági határozat esetén c)zálogszerződés alapján

90 Kötelező az alakiság, ha  a biztosítani kívánt követelés jövőbeni vagy feltételes,  a biztosítékul szolgáló dolgon vagy jogon a zálogkötelezett csak később szerez rendelkezési jogot ( jövőbeni dolog)  ingatlanra alapítandó zálog esetén írásbeli szerződés és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés,  ingó jelzálog és vagyont terhelő zálog esetén közjegyzői okirat és a MOKK által vezetett nyilvántartásba való bejegyzés  jogot terhelő zálogjog esetén: zálogszerződés és ennek közlése a követelés kötelezettjével. Ha az elzálogosított jogról okirat is készült, azt át kell adni a zálogjogosultnak. A ZÁLOGJOG KELETKEZÉSE ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG

91 A zálogtárgyból való kielégítést jelenti, amely úgy történik, hogy a zálogtárgyat értékesítik és a befolyt vételárból a jogosult hozzájuthat a követeléséhez. Módjai: Főszabály: bírósági határozat alapján, végrehajtás útján a)a kielégítési jog megnyílta után a felek megállapodnak, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát a zálogjogosult megszerzi, ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG ÉRVÉNYESÍTÉSE

92 ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG ÉRVÉNYESÍTÉSE b)a kielégítési jog megnyílta után közös értékesítésben állapodnak meg, c)a jogosult maga értékesíti a dolgot (ha annak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy a jogosult záloghitel nyújtásával hivatalosan foglalkozik) d) a jogosult megbízást ad az értékesítésre záloghitel nyújtásával vagy árveréssel üzletszerűen foglalkozó személynek. A befolyt vételár a jogosultat illeti, de elszámolni köteles.

93 1.a járulékos jelleg miatt megszűnik, ha az alapkövetelés is megszűnik (pl. teljesítik), 2.ha az alapkövetelés a zálogjog átruházása nélkül átszáll másra, 3.zálogjogosult megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát 4.zálogtárgy elpusztul, 5.zálogtárgyat végrehajtási eljárásban értékesítik, 6.kézizálog tárgyát visszaadjak, 7.megszűnik a jelzálog, ha a követelés elévül ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSE

94 ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG Rangsor elve: ha ugyanazt a dolgot több zálogjog is terheli a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg. Ranghely biztosítás, ranghely fenntartás Önálló zálogjog Az alapul szolgáló követelés nélkül vagy annak megszüntetésével alapítható. A zálogjogosult kizárólag a zálogtárgyból kereshet kielégítést.  absztrakt jelleg  nem járulékos

95 EGYÉB ÉRTÉKJOGOK Ingatlanon létesített, időszakonként visszatérő szolgáltatások teljesítésére irányuló értékjog, melynél fogva a terhelt telek mindenkori tulajdonosa kizárólag a terhelt telekkel felel TELKI TEHER TELEKADÓSSÁG Önálló értékjog, a jogosult meghatározott összeg erejéig a terhelt ingatlanból kereshet kielégítést.

96 A TULAJDONJOG VÉDELME  a birtok ellen irányuló jogtalan támadást a szükséges mértéknek megfelelően elháríthatja  az elvesztett birtok visszaszerzése 1. ÖNHATALOMMAL (a birtokvédelem szabályai szerint)  a tulajdonjog gyakorlását jogtalan beavatkozás gátolja  cél a beavatkozás megszüntetése, eltiltás a zavarástól, okozott kár megtérítése 2. TULAJDONI PER állapítsák meg a tulajdonjogot azzal szemben, aki a dolgot birtokában tartja 3. TULAJDON HÁBORÍTATLANSÁGÁT VÉDŐ PER

97 A TULAJDONJOG VÉDELME 4. INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSSAL KAPCSOLATOS PEREK a)az ingatlan-nyilvántartási igény az ingatlan bejegyzése iránt (ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésnél pl. elbirtoklás, öröklés) b)ingatlan-nyilvántartási per  törlési-kiigazítási per  közigazgatási per (ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata 5. IGÉNYPER Végrehajtási eljárás során olyan dolgot foglalnak le, mely nem az adós tulajdona - a tulajdonos kérheti a foglalás alóli feloldást és a dolog kiadását

98 A BIRTOK Tényleges hatalom a dolog felett – e hatalom megléte a közfelfogás szerint ítélendő meg. Lényege a ténylegesség, mert  nem feltétlenül szükséges, hogy jogcímen alapuljon; ha azonban van jogcím, ez lehet valamilyen dologi jog (p1. tulajdonjog, haszonélvezet), de lehet kötelmi jogcím is (pl. bérlet);  nem feltétel a birtoklásra irányuló akarat sem, mert a birtok fennállhat kizárólag objektív alapon is; lehet azonban jelentősége az akaratnak és a tudati tényezőknek (saját/idegen birtok, jóhiszeműség/ rosszhiszeműség).

99 A BIRTOK Birtokosnak minősül:  aki a dolgot ténylegesen a hatalmában tartja (közvetlen hatalom),  akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került (közvetett hatalom),  a tulajdonos Birtokviszony: abszolút szerkezetű jogviszony, amely alapján a birtokos mindenkitől követelheti, hogy tartózkodjon a birtokállapot önhatalmú megzavarásától.

100 saját – idegen birtok Saját birtok – aki a dolgot sajátjaként tartja hatalmában Idegen birtok – a dolog feletti hatalom más engedélyén vagy megállapodáson alapul törvényes – törvénytelen birtok Törvényes – ha érvényes jogcímen alapul Törvénytelen – ha a jogcím érvénytelen vagy hiányzik (jogalap nélküli birtok) jóhiszemű birtok – rosszhiszemű birtok jóhiszemű birtokos – aki nem tudja és nem is kellene tudnia, hogy a birtoklásának nincs érvényes jogcíme rosszhiszemű birtokos – aki tudja vagy tudnia kellene, hogy nincs érvényes jogcíme a birtoklásra A BIRTOK A BIRTOK FAJAI

101 a)birtokbavétellel (reálaktus) A birtokbavétel áltatában közvetlen hatalomba vétel (a közfelfogás szerint ítélendő meg) b)kivételesen közvetlen hatalomba vétel nélkül is lehetséges birtokbavétel  képviselő útján,  jelképes átadással,  jogügyleti átadással Megszűnés: a hatalom megszűnésével A BIRTOK A BIRTOK MEGSZERZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

102 BIRTOKVÉDELEM A tilos önhatalommal szemben, birtokháborítás esetén vehető igénybe. Birtokháborítás: a birtokost a birtoktól jogalap nélkül megfosztják vagy a birtoklásban zavarják. Kivel szemben illeti meg a birtokvédelem.  főszabály: mindenkivel szemben megilleti a védelem; kivéve akitől tilos önhatalommal szerte  jogcíme szerint részesül védelemben azzal szemben, akitől a birtokot származtatja vagy akinek időlegesen átengedte  speciális szabály: a lakás bérlőjét addig illeti meg a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határozatot végre nem hajtják.

103 1.jogos önhatalom  a birtok ellen irányuló közvetlen támadás esetén a támadás elhárítására,  elveszett birtok visszaszerzése érdekében  arányosság BIRTOKVÉDELEM ESZKÖZEI 2.igazgatási úton a jegyzőnél  az eljárás 1 éven belül indítható,  a jegyző határozattal 30 napon belül dönt, a határozat 3 napon belül végrehajtandó,  jogorvoslat: 15 napon belül keresettel lehet fordulni a bírósághoz → birtokper

104 BIRTOKVÉDELEM Possessorius védelem, mert a jegyző rendszerint a birtoklás ténye alapján határoz:  helyreállítja az eredeti állapotot,  zavarás megszüntetésére kötelez,  határozhat a hasznok, károk, költségek kérdésében is. A jogcímek összemérése esetén csak kivételesen és csak akkor határoz, ha nyilvánvaló, hogy a birtokvédelmet kérő nem jogosult a birtoklásra, vagy a zavarást tűrni kőteles. 3. bírói úton (birtokper) Petitórius védelem, mert a bíróság a birtoklás jogcíme alapján dönt: a pernyertesség előfeltétele, hogy a kérelmezőnek erősebb jogcíme legyen a birtokláshoz, mint annak, aki őt megzavarta.

105 Vélelem: a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. Három esetben kerülhet bíróság elé:  a jegyző határozatát sérelmező fél keresete folytán,  1 év eltelte után (mert ekkor a jegyzőnél már nem indítható eljárás),  egyébként minden esetben, ha a jogcím is vitás. BIRTOKVÉDELEM

106 JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS Főkötelezettség: a dolog kiadása Elszámolási kötelezettség: a dologra fordított költségek, a dolog hasznai és a dologban keletkezett károk tekintetében. A jogkövetkezmények a birtokos jó- vagy rosszhiszeműségétől függően alakulnak. a)Költségek  szükséges költségek: a birtoklót jó-vagy rosszhiszeműségétől függetlenül megilletik  hasznos költségek: jóhiszemű - rosszhiszemű birtokos  elvitel joga (ius tollendi)  visszatartási jog (ius retentionis). a birtokos igényeinek biztosítására szolgál.

107 b)Hasznok  beszedett, de elfogyasztott (meg nem lévő)  meglévő  beszedni elmulasztott Jóhiszemű birtokos:  ha ellenszolgáltatás fejében jutott a dolog birtokába, a meglévő hasznokat megtarthatja,  ha ingyen szerezte: a meglévő hasznokat kiadni köteles Rosszhiszemű birtokos: a meglévő hasznot kiadni, az elfogyasztott és a beszedni elmulasztott hasznokat megtéríteni köteles c)Károk Jóhiszemű birtokos: nem felelős Rosszhiszemű birtokos: szigorú helytállási kötelezettség → felel minden kárért, amely a jogosultnál nem következett volna be. JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS

108 FELELŐS ŐRZÉS Lényege: átmenetileg és más érdekében birtokol a) Kötelezettségek  Főkötelezettség: a dolog átmeneti őrzése, majd a dolog kiadása. Mivel a jogosult érdekében őrzi, ezért az őrzés a jogosult költségére és veszélyére történik.  Használati tilalom  Elszámolási kötelezettség a hasznokkal. b) Jogok  Igényelheti az őrzésből folyó költségeit  Visszatartási jog  Hasznok értékébe költségeit beszámíthatja  Értékesítési vagy felhasználási jog: ha a jogosult felszólításra nem szállítja el, DE gyorsan romló dolog esetén ez kötelezettség


Letölteni ppt "DOLOGI JOG Előadásvázlat 2009/2010-es tanév II. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések