Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Aprófalvak - szegénység Aprófalvak és szegénység Dr.G.Fekete Éva Miskolci Egyetem Miskolc 2009.05.04.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Aprófalvak - szegénység Aprófalvak és szegénység Dr.G.Fekete Éva Miskolci Egyetem Miskolc 2009.05.04."— Előadás másolata:

1 Aprófalvak - szegénység Aprófalvak és szegénység Dr.G.Fekete Éva Miskolci Egyetem Miskolc

2 Aprófalvak - szegénység Aprófalvak - alapadatok (1) Számuk: 1025 db (33%), népességük: 278 ezer fő (2,8%) Arányuk az ország területéből: 8% Tényleges szaporodás : -19%, : +7% A 60 éven felüliek aránya: 25% Foglalkoztatottság: –Inaktívak: 46% –Aktív kereső: 27% –Eltartott: 27% Munkanélküliek száma: 18,6 ezer fő (12%, 5%) Ingázó dolgozók aránya: 70%

3 Aprófalvak - szegénység Aprófalvak - alapadatok (2) Minden 3. lakos gazdálkodik Arányuk a szarvasmarha állományból: 6% Arányuk a méhállományból: 12% Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 24% Vezetékes vízzel ellátott lakások aránya: 66% Szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya: 5% Az 1960 előtt épült lakások aránya 93% Falusi szálláshelyek száma: 5100 (4%) Falusi turizmus vendégéjszakáinak száma: 75 ezer éj (2,4%)

4 Aprófalvak - szegénység Fő kérdések 1.Törvényszerűen kapcsolódik az aprófaluhoz a szegénység? 2.Melyek a területi esélyegyenlőtlenség fő okai és területei az aprófalvakban? 3.Hogyan vehető fel a harc a szegénységgel az aprófalvakban?

5 Aprófalvak - szegénység 1.kérdés: Az aprófalu és a szegénység viszonya

6 Aprófalvak - szegénység Korszakonként változó pozíció Tradicionális társadalom – önellátás – természetes települési forma – önmagában nem szegénységképző tényező Modern társadalom – ipari termelés, területi koncentráció – halálraítélt települési forma – jellemzően szegénységképző tényező Posztmodern társadalom – változatosság, alternatív technológiák – választható alternatíva – nem szegénységképző tényező

7 Aprófalvak - szegénység Napjaink aprófalu típusai (1) 1.Gazdálkodó falvak (5%) –kisgazdasági keretek között eredményesen gazdálkodók, főként szőlő- és gyümölcskultúrához kapcsolódva, erős identitás és helyi kezdeményezés 2.Turisztikai szolgáltató falvak (5%) –piaci verseny, turisztikai kereskedelmi szolgáltatások, kulturális örökség megőrzése vagy kreálása 3.Szuburbán és ingázó aprófalvak (6%) –városhoz közel, jó ingázási feltételek, jelentős beköltözés, növekvő népesség, megújuló településkép

8 Aprófalvak - szegénység Napjaink aprófalu típusai (2) 1.Hétvégi falvak (4%) –elnéptelenedés, csak hétvégi lakosok, megújuló településkép 2.Alternatív életlehetőségeket biztosító (öko)falvak (1%) – fiatal kreatív betelepülők, alternatív szolgáltatások 3.Uradalmi falvak (9%) –a termelés eszközei egy-két vállalkozó kezében összpontosulnak, a lakosok egy része bérmunkát végez, magas az inaktivitás, önállótlanság

9 Aprófalvak - szegénység Napjaink aprófalu típusai (3) 1.Hagyományos (elnéptelenedő, kiürülő) aprófalvak (49%) –mérsékelt népességcsökkenés, magas inaktivitás, leépülő szolgáltatások, fokozott szociális gondoskodás iránti igény, kezdeményező készség hiánya 2.Gettósodó aprófalvak (6%) –végletes szegénység, a segély a megélhetés fő forrása, növekvő népesség, település fizikai leépülése, saját vezető hiánya 3.Átmeneti települések (15%): –két típus közötti átmenetet képeznek.

10 Aprófalvak - szegénység 2.kérdés: A területi esélyegyenlőtlenség fő okai és területei az aprófalvakban

11 Aprófalvak - szegénység A tipikus aprófalvak fő sajátosságai és a területi esélyhátrányok halmozódása Ruralitás: Természethez való kötöttség, a természet kisebb mértékű átalakítottsága – erőforrás értékelése, hozzáférés Kulturális diverzitás: a tradicionális kultúra elemeinek megmaradása – erőforrás értékelése, hozzáférés Periféria jelleg: a gazdasági fejlődés centrumaitól való távolság - a centrumoktól való távolság szerinti –Alacsony jövedelmek –Növekvő munkanélküliség –Korlátozott szolgáltatások –Csökkenő mobilitás Kis méret: méretgazdaságossági szempontok sérülése – szolgáltatások kiépületlensége Öröklött elmaradottság: életkörülmények alacsony színvonala

12 Aprófalvak - szegénység Az aprófalvak 2/3-ában élni hátrányt jelent, mert: A társadalom és a gazdaság nem értékeli a környezeti értékeket – a helyi gazdaság életképtelen, küszködik Az erőforrások külső kézbe kerültek, a helyi érdekek sérülnek Nincs munkahelyteremtésre képes szereplő Az urbanizált fogyasztói igények és a helyi lehetőségek között szakadék tátong (lakás, kiskereskedelem, szolgáltatások) A fejletlen közlekedés és a kiépületlen információs technológia miatt a földrajzi távolságok nehezen és költségesen áthidalhatók Az ingatlanpiaci helyzet miatt a mobilitás korlátozott Beindult az önmagát erősítő, lefelé futó spirál –Saját magán való segítés képességének csökkenése –Igénytelenség – változások iránti közömbösség, ötlettelenség –Tudáskészlet elégtelensége –Érdekérvényesítés gyengesége

13 Aprófalvak - szegénység 3.kérdés: Aprófalvak fejlesztésének lehetőségei

14 Aprófalvak - szegénység A fejlesztés csapdái 1.csapda –Modernizációs utat és értékeket követ, amihez nincsenek forrásai. –Posztmodern úthoz vannak forrásai, de a helyi értékrend és a támogatási rendszer arra nem felkészült. 2.csapda –Helyi érdekek mentén, helyi szereplőkkel kellene változtatni. –A helyi szereplők megfogyatkoztak, gyengék. –Az igazán innovatív megoldások kívülről jönnek.

15 Aprófalvak - szegénység A fejlesztés dilemmái 1.Mire kerüljön a hangsúly? Rurális – természet- és környezetközpontú Kulturális – kulturális csapdák feloldása Periféria – távolságok csökkentése Méret – alternatív megoldások Öröklött elmaradottság – tűzoltás, legszegényebbek segítése 2.Kinek mi a dolga? Vidékfejlesztés Területfejlesztés Helyi fejlesztés 3.Külsők vagy belsők? 4.Esélyt a térségnek, vagy a térségben élő leghátrányosabb helyzetben lévőknek?

16 Aprófalvak - szegénység Összegzés 1.Az aprófalu napjainkban nem törvényszerűen jelent szegénységet. 2.Az aprófalvak 2/3-ában a területi hátrányok összeadódnak, általános szegénységhez vezetnek. Legalább 5%-ukban kialakult a gettósodás. 3.A szegénység az okok felszámolásával kezelhető hatásosan. 4.Azok nem szegények, ahol létezik helyi gazdaság és azt a helyiek képesek kontrollálni. 5.A globalizált gazdaságban az aprófalvak helyi gazdasága csak integrációban tud kiépülni és fennmaradni – a térségi szervező erő létfontosságú! Szubsztantív gazdaság térségi léptékben Centrumokhoz való kapcsolódás. 6.A megújulás csak a mikro-tényezők fejlesztésének szorgalmazásával (a probléma helyiekre hárításával) nem oldódik meg – strukturális változás szükséges!

17 Aprófalvak - szegénység Összegzés 7.Külső energia-bevitellel a fejlődés magjait kell megerősíteni. 8.Fejlesztés többfrontos támadással, melynek fő stratégiai irányai: Helyi erőforrások fenntartható hasznosításával érték teremtése, gazdasági integráció Közszolgáltatások működtetése Életképes, folyamatos megújulásra kész, összetartó helyi társadalom létrehozása Az elszigeteltséget oldó közlekedési és info- kommunikációs infrastruktúra és kapcsolatépítő képesség fejlesztése.

18 Aprófalvak - szegénység Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Aprófalvak - szegénység Aprófalvak és szegénység Dr.G.Fekete Éva Miskolci Egyetem Miskolc 2009.05.04."

Hasonló előadás


Google Hirdetések