Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hegyközségek szervezete és a borpiaci rendtartás Olajos István 2009. október 29. ME-ÁJK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hegyközségek szervezete és a borpiaci rendtartás Olajos István 2009. október 29. ME-ÁJK."— Előadás másolata:

1 A hegyközségek szervezete és a borpiaci rendtartás Olajos István október 29. ME-ÁJK

2 A hegyközségek (hk) 1. A hegyközségi rendszer fejlődése a rendszerváltást követően 2. A hegyközségek alapvető funkciói 3. A hegyközség-alakítás feltételei 4. A tagsági jogviszony 5. A hegyközségi szervezetrendszer 6. A hegyközségek törvényességi felügyelete 7. A hegyközségek szervezeti változásai és megszűnése 8. A hegyközségek feladatai

3 1. A hegyközségi rendszer fejlődése a rendszerváltást követően 1.1. A hegyközségi rendszer kialakulásának jogi vetületei 1. Az eredetvédelem iránti fokozottabb igény hatására eleinte az egyesülési jog (1989:II.tv.) alapján szerveződtek, önkéntes alapon 2. Az önálló hegyközségi törvény (Htv., 1994:CII.tv.) megalkotásának számos indoka volt: a. eredetvédelem szerepének felértékelődése nk-i szinten, b. európai integ- ráció, c. a magyar borágazat hagyományai, d. hatékonyabb fellépés a borhami- sítással szemben 3. Htv. fogalma alapján a hegyközség „egy vagy több település termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az álta- luk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köz- testület.” - Ptk. határozza meg a köztestületek típusait, a hegyközséget nem nevesíti; az a gazdasági kamarák (természetes és jogi személy tagság) és szakmai kamarák (kö- telező tagság, törvényességi felügyelet: FVM) sajátosságait egyesítik 4. A Htv. alkotmánybírósági megmérettetése (kötelező tagság, elővásárlási- előhaszonbérleti jog, termőhelyi védőár-árkülönbözet befizetési kötelezettség) - AB megállapította a kifogásolt jogszabályhelyek alkotmányosságát (minőség) 5. A hegyközségi szervezet kiépítésére késéssel került sor (HNT ), megközelítőleg 300 hegyközség alakult

4 1. A hegyközségi rendszer fejlődése a rendszerváltást követően 1.2. A hegyközségi törvény 2007 decemberi módosítása 1. A módosítás legfőbb oka: a központi költségvetés helyzete és a hk-ek közigazgatási feladatainak finanszírozása - a HNT – a továbbélés reményében – támogatta a módosítást, amelynek szlogenje: „hatékonyabb és gazdaságosabb hegyközségi szervezet” 2. FVM előterjesztése három főbb módosítási irányt nevesített - módosultak a hegyközség alakítás feltételei (terv: 180 hegyközség) - hegyközségek működőképességének javítása (hk-i járulékminimum) - jogszabályhelyek pontosítása (Htv., Bortv. – 2004:XVIII.tv.) 3. A megvalósult módosítás: - szakítanak az egy település – egy hegyközség elvével - hegybíróval szemben nagyobb fokú szakmaiság előírása - részletesen szabályozzák a megszűnés eseteit - változtak a kötelező tagság feltételei - származási bizonyítvány kérésének határidőn túli lehetősége

5 2. A hegyközségek alapvető funkciói 1. Eredetvédelmi funkció - a hk-ek legfőbb funkciója ez, amely alapvetően meghatározza a tagsággal, szervezetrendszerrel, feladatokkal kapcsolatos jogszabályi előírásokat 2. Érdekképviseleti funkció - tagság érdekeinek képviselete; ezt biztosítja: a kötelező tagság - a joggyakorlatban számos vitára ad okot a hegyközségek ezen funkciójának értelmezése; a kormányzat részéről erőteljes nyomás mutatkozik e funkció elsorvasztása érdekében 3. Terméktanácsi funkció - jogszabályi alapja: 2003:XVI.tv. agrárpiaci rendtartásról - szőlő-bor termékpálya szereplői érdekeinek képviselete a HNT által - Szőlő - Bor Termékpálya Bizottságnak szavazati joggal rendelkező tagja - részt vehet bizonyos agrárpiaci eszközök végrehajtásában (szerződés) - támogatást nyújthat tagjai befizetéséből (versenyjogi kérdések)

6 A borminőséget befolyásoló tényezők szerepe az egyes borkategóriákban Th F Év Tech. Th F Év Tech Th F Év Tech Asztali bor M.t. minőségi borVédett eredetű bor Th = termőhely (talaj, klíma, etc.) F = fajta Tech = technológia (ember) Év = évjárat

7 3. A hegyközség-alakítás feltételei 1. Hegyközséget borvidéki településeken kell alakítani - szakítás az „egy település egy hk” főszabállyal - a borvidéki települések listája: 97/2004. FVM r. (inkább tv. kellene!) - „szőlészeti és borászati termelő-, illetve felvásárló-tevékenység borvidéki településen csak hegyközség tagjaként folytatható, nem borvidéki településeken pedig csak akkor, ha a termelő, illetve a felvásárló eleget tett a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének.” Htv. 3. § (2) bek. 2. Hegyközség-alakítás kritériumai - a hk borvidéki településein fekvő szőlőültetvények min. 500 ha, min. 10 termelő használatában (egy hk-nek egy borvidékhez kell kapcsolódnia) - borvidéki hk-i tanács engedélyezheti (közig. hat.-ban!) a hk alakítást 300 ha-on is (30 km közúti távolságtól vagy a hk hosszú távú működése megalapozott) - a hk. az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályt követően, az illetékes megyei bíróság általi bejegyzéssel jön létre - átalakulásra 60 napos határidő volt: - egyesülési kötelezettsége van a nagyobb hk-nek is - ha nem tesznek eleget az alakítás feltételeinek, hegyközségi tanács: a. dönthet az egyesülésről/beolvadásról, b. kezdeményezheti a borvidéki besorolás törlését

8 4. A tagsági jogviszony 1. Kötelező tagság a. tag lehet természetes személy és jogi személy is b. termelő: m2-nél nagyobb területen szőlőt művel vagy - területnagyságtól függetlenül termését értékesíti, ill. értékesítésre bort készít c. felvásárló: - aki szőlőt, mustot, bort továbbfeldolgozás v. továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol d. a termelő, illetve a felvásárló minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területén termel, illetve területéről felvásárol 2. Önkéntes tagság - hegyközségi tagságot vállalhat minden olyan személy, aki a hegyközség működési területén 1000 m2-nél nem nagyobb területen szőlőt művel 3. Tagsági jogviszony keletkezése - borvidéki településen a termelő, illetve a felvásárló hegyközségi tagsági viszonya, illetve a nem borvidéki településen a termelő, illetve a felvásárló nyilvántartásba vételi kötelezettsége annak a hónapnak az első napjával keletkezik, amelyben a tevékenységét megkezdi (bejelentési kötelezettség, és hivatalból történő eljárás)

9 4. A tagsági jogviszony 4. Tag jogai, kötelezettségei: a. jogok: - közgyűlésen szavazati jog - tisztségviselés joga - hk-i szolgáltatásokat igénybe vehet - származási bizonyítvány igénylésének joga - elővásárlási ill. előhaszonbérleti jog, szőlő termőhelyi kataszter szerint szomszédos termőföldre (joggyakorlatban: ingatlan- nyilvántartás) b. kötelezettségek: - hegyközségi járulék megfizetése - adatszolgáltatás

10 5. A hegyközségi szervezetrendszer 1. Települési szint (megközelítőleg 180 hk) a. legfontosabb szervei: 1. közgyűlés (alapszabály, rendtartás, költségvetés, tisztségviselők választása, szervezeti változások – „egy tag, egy szavazat”) 2. választmány (hk elnöke), 3. hegybíró, 4. ellenőrző bizottság, etc. b es módosítás miatt felértékelődik: részközgyűlés, körhegybíróság 2. Területi szint (22 borvidéki hk-i tanács) a. ha egy borvidéken egy települési hk alakul, akkor az átveszi a borvidéki hk. funkcióit is b. szervezet: 1. hk-i tanács tagjai a hk-i elnökök és egy-egy küldött (rendtartás, eredetvédelmi ügyek, fellebbezés elbírálása, hat. ellenőrzés, adatszolgáltatás, etc.); 2. igazgatóválasztmány (élén elnök); 3. titkár 3. Országos szint (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, HNT) a. HNT: hk-i tanácsok képviselőiből és a főtitkárból áll; élén elnök b. képviseli a hk-eket eredetvédelmi ügyekben, elbírálja a hk-i tanácsok elsőfokú közig. hat-ait; nk-i kapcsolatok ápolása

11 6. A hegyközségek törvényességi felügyelete 7. A hegyközségek szervezeti változásai és megszűnése 1. Törvényességi felügyelet (MgSzH-n keresztül az FVM miniszter) a. lényege: hk alapszabálya, szabályzata, határozatai megfelelnek-e jsz- oknak b. végső soron a miniszter a bírósághoz fordulhat, aki: 1. megsemmisíti a jogsértő határozatot, 2. összehívja a legfőbb ök-i szervet, 3. tevékenységet felfüggeszt, 4. hk-t feloszlatja 2. A hegyközségek megszűnése a. esetei: 1. hk-ek egyesülése (összeolvadás, beolvadás), 2. több hk-re való szétválás, 3. bíróság által történő feloszlatás, 4. település borvidéki besorolásának törlése (ha a hk csak azon a településen működik) b. szervezet: 1. hk-i tanács tagjai a hk-i elnökök és egy-egy küldött

12 8. A hegyközségi feladatai a) a minőségvédelem érdekében összehangolja tagjai szőlészeti és borászati szakmai tevékenységét; b) gondoskodik – a helyi önkormányzattal együttműködve – a működési területéhez tartozó szőlők őrzéséről; c) a számítógépes nyilvántartásában foglalt adatokat rendszerezi és összegezi, s azokat – egyedileg nem azonosítható módon – a hegyközségi tanácshoz továbbítja; d) a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényben feltüntetett közigazgatási szervek, valamint a borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzéseket végző szervezetek számára megkeresésre adatot szolgáltat; e) szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti tagjai gazdálkodását; f) a szőlőtermelőnek a szőlőterületére, szőlőfajtáira, a tárgyévi termésmennyiségére és a szőlőfelhasználására vonatkozó adatokat egyedileg azonosítható módon, jövedéki ellenőrzés elősegítése céljára mágneses adathordozón vagy elektronikus úton továbbítja a vámhatóságnak; g) védi a hegyközség termelőinek érdekeit és tájékoztatást ad a tagok tevékenységét segítő, közérdekű információkról; h) eljár a származásvédelmet sértő esetekben; i) ellenőrzi – szükség esetén helyszíni ellenőrzéssel – tagjainál a hegyközség feladatkörét érintő jogszabályok és a rendtartási előírások betartását, és az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít; j) rendezvényeket, borversenyeket szervez.

13 8. A hegyközségi feladatok teljesítését szolgáló hk-i jogosítványok 1. Hegyközségi rendtartási ügyek (tipikusan tagokra kiterjedő) a. hk-i rendtartás: 1. művelés, telepítés, növényvédelem, szüretelés, feldolgozás, szakmai követelmények a minőségvédelem érdekében, 2. rendtartást sértő cselekmények jogkövetkezményei (tevés, tűrés, bírság, származásmegnevezés használatának tiltása, etc.) b. rendtartás hatálya kiterjedhet a tagságon kívüli személyi körre is - szőlőhegyi utak/árkok állapotára, növényvédelemre, ingatlan karbantartás, és FVM rendeletben kiadott rendtartások (pl. DHC borok) - hk. felszólítja a jogszabálysértőt, majd bírósághoz fordulhat 2. Közigazgatási ügyek (bárkire kiterjedő; kb. 120 ezer ügy évente) 1. szőlők telepítése és kivágása a hegybírón keresztül (MVH dönt) 2. származási bizonyítvány (szőlőre és borra - hegybíró, DHC borra - titkár) 3. hegybíró felszólítja a műveletlen ültetvény használóját (értesíti az ingatlanügyi hatóságot) 4. hk-i engedély szőlő művelési ág megváltoztatásához 5. szőlő termőhelyi kataszter (sztk) módosításának hk-i kezdeményezése 6. sztk-s területen erdő, gyümölcsös telepítéséhez hk-i hozzájárulás 7. sztk-s területek tulajdonosait képviseli vadgazdálkodási ügyekben


Letölteni ppt "A hegyközségek szervezete és a borpiaci rendtartás Olajos István 2009. október 29. ME-ÁJK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések