Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Horthy-rendszer jellegéről Diktatúra vagy demokrácia?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Horthy-rendszer jellegéről Diktatúra vagy demokrácia?"— Előadás másolata:

1 A Horthy-rendszer jellegéről Diktatúra vagy demokrácia?

2 Volt-e Horthy-rendszer? Két kérdés: 1. Horthy-rendszer vagy Bethlen-rendszer? 2. Beszélhetünk-e 1920–1944 között egységes rendszerről?

3 Régebbi álláspontok Viták: 1. (Andics Erzsébet , Nemes Dezső , Berecz János 1986): – fasiszta diktatúra 1. A marxista történészek (Andics Erzsébet , Nemes Dezső , Berecz János 1986): – fasiszta diktatúra 2. Az 1960-as évek elejétől Ránki György (1964), Laczkó Miklós, ma a történészek többsége (Ormos Mária, Romsics Ignác stb.): – autoritárius rendszer 3. A rendszerváltás óta:  Antall József (1993): – alkotmányos monarchia  Schmidt Mária (2000): - „A Horthy-rendszer polgári demokrácia volt.” 4. Gömbös kísérletének megítélése – akart-e diktatúrát?

4 A megítélés indítékai 1. Politikai: a valóság megítélése politikai célok érvényesítése érdekében  legitimációs késztetés  hatalomváltások idején/után 2. Szakmai: tudományos szempontok érvényesítése politikai megfontolások nélkül  társadalmi-politikai konszolidáció idején  demokratikus viszonyok között 3. Tanulság:  Társadalmi érdek: reális politika  Alapja: a történeti folyamatok objektív, elfogulatlan értékelése

5 A megítélés szakmai szempontjai A reális értékelés feltételei:  A nemzetközi politológiai és történeti szakirodalom követése  A magyar állam összehasonlítása a (részben) hasonló adottságú környező országokkal (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia)

6 A három értékelés fogalmi alapjai 1. Parlamentáris demokrácia: „…alkotmányos lehetőséget biztosít a politikai hatalomért (és nem csak egy részéért) folyó békés versenyhez, és abból a népesség egyetlen lényeges szegmensét sem zárja ki.”

7 A parlamentáris demokrácia kritériumai:  A hatalmi ágak megosztása  A népszuverenitás és népképviselet elvének érvényesítése  A parlament elsődleges szerepe, a törvények uralma  A törvény előtti egyenlőség, állampolgári jogegyenlőség  A szabadságjogok érvényesülése (sajtó-, gyülekezési-, szólás-, vallásgyakorlás stb.)

8 A megítélés szakmai szempontjai Totalitárius diktatúra: egyetlen hatalmi tényező teljes uralma a társadalom felett, melyet sem törvények, sem szokások nem korlátoznak. Öt alapvető jegy:  Hivatalos ideológia  Egyetlen tömegpárt, mely minden fenntartás nélkül elfogadja és képviseli ezt az ideológiát  A média feletti (csaknem) teljes uralom  A fegyveres erők teljes politikai ellenőrzése (párthadsereg)  A társadalmat permanensen rettegésben tartó rendőri terror

9 A megítélés szakmai szempontjai Autoritárius rendszer: a két típus közötti átmeneti forma Linz, Juan J. szerint jellemzői:  Korlátozott, nem teljes politikai pluralizmus  Nincs egy kidolgozott és irányadó (uralkodó) ideológiája  A politikai mobilizáció extenzív és intenzív formáinak alkalmazásától egyaránt tartózkodnak  Egy vezér (kis csoport) gyakorolja a hatalmat, formálisan pontatlanul meghatározott, de gyakorlatilag mégis kiszámítható határok között

10 A hatalmi rendszer alapszerkezete Államforma: királyság, király nélkül – kormányzó (1920:1. tc.) Hatalmi ágak: megosztás  Törvényhozó: o 1920–1926: Nemzetgyűlés o 1926–1944: Országgyűlés (képviselőház, felsőház)  Végrehajtó hatalom: o Kormányzó o Minisztertanács (koronatanács)  Bírói hatalom: önálló bíróságok Jellemzői?

11 Bethlen a demokráciáról Bemutatkozás a nemzetgyűlésben (1921. április 14.): „A demokrácia az állam uralmi formájának berendezése, és biztosítja azt, hogy minden néposztály megtalálja boldogulását egyformán az országban, azáltal, hogy az állami hatalmat úgy szabályozza, hogy minden néposztálynak egyforma befolyása legyen rá. (…) Nem jelenti a demokrácia a tömegeknek, a nyers tömegeknek vak uralmát. Nem jelenti a kisebbségek előjogait sem, de nem jelenheti a tömegek uralmát sem. Az igazi demokrácia biztosítja az intelligens osztályoknak a vezetést, s bevonja a nép széles rétegeit az állami életbe. Az a demokrácia, amely nem meri kimondani azt, hogy ebben a demokráciában az intelligencia vezető szerepre van hivatva, az nem demokrácia, hanem demagógia.” Elitek demokráciája

12 Népszuverenitás – népképviselet 1. Választójog 1. Választójog  1919: minden 24 éven felüli állampolgár, 3,5 millió (74,6% – 40%)  1922/1925 (XXVI. tc.): nők 30 felett, 2 millió állampolgár (38% – 30%) – nyílt szavazás  1938 (XIX tc.): titkos szavazás, további korlátozások (cenzus) – fős csökkenés 2. Felsőház létrehozása (1926:XXII. és 1937:XXVII. tc.) 2. Felsőház létrehozása (1926:XXII. és 1937:XXVII. tc.)  Születési előjog, kormányzói kinevezés, méltóság vagy hivatal, delegálás [választás] (hercegi, grófi, bárói családok; törvényhatóságok; érdekképviseletek) alapján  Felsőház egyet nem értése – együttes bizottság egyeztető tárgyalása (maximum 6 hónapos halasztás) A népszuverenitás elvének korlátozása.

13 A választójogosultak aránya az összlakossághoz viszonyítva (%) Ország/év1917– –1925 Magyarország4030 Ausztria5859 Csehszlovákia4850 Lengyelország3048 Románia1221 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 2123

14 A parlament elsődleges szerepe – a törvények uralma A törvényhozás és a végrehajtó hatalom viszonya: 1. A törvényhozás és a kormányzó viszonya 1920:I. és XVII.; 1933: XXIII.; 1937:XIX.; 1942:II. és III. tc.  A kormányzót a nemzet-/országgyűlés választja (menti fel) Szűkülés:  Utódajánlási jog  Kormányzóhelyettes (Horthy István)  A nemzetgyűlés felelősségre vonhatja (megszűnik)  A törvények kihirdetésének, záradékkal ellátásának – visszaküldésének joga (bővülés)  Az országgyűlés elnapolásának, feloszlatásának joga (bővülés)

15 A parlament elsődleges szerepe – a törvények uralma 2. A törvényhozás és a kormány viszonya „A nemzet/országgyűlésnek kizárólagosan felelős minisztérium” a) A parlament ellenőrző szerepe  A törvények megszavazása  Bizalmatlansági indítvány  Interpelláció b) A kormány törvénykezdeményező szerepe c) Rendeleti úton történő kormányzás (felhatalmazási törvény)

16 A végrehajtó hatalom szerkezete 1. A kormányzó és a kormány viszonya a)A kormányzó nevezi ki (és vonja vissza megbízását)  A miniszterelnököt a választás eredménye alapján  A minisztereket a miniszterelnök javaslata alapján és ellenjegyzésével  A magas közjogi méltóságokat a miniszterelnök egyetértésével  A főispánokat a belügyminiszter előterjesztése alapján  A főtiszteket, tábornokokat a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján b)A kormányzó  „a végrehajtó hatalmat … kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium által gyakorolja”;  rendelkezései csak az illetékes miniszter ellenjegyzésével érvényesek

17 A végrehajtó hatalom szerkezete Országos szakigazgatás, rendészet a) Szakigazgatási szervek (adóhatóság, vámhatóság, tanfelügyelőségek, ügyészségek stb.) b) b) Csendőrség, rendőrség 3. Közigazgatás és önkormányzatok 3. Közigazgatás és önkormányzatok (1929:XXX. Tc.) a)Területi beosztás  Vármegye (10+23 > 25)  Járás/város  Község b)Megyei autonómiák c)Thj. Városok d)Rendezett tanácsú/megyei városok e)Budapest székesfőváros

18 Igazságszolgáltatás A végrehajtó hatalomtól független szervezet Bírósági szervezet a) Járásbíróságok b) Megyei, városi törvényszékek c) Ítélőtáblák (regionális szervezetek) d) M. Kir. Kúria (legfelsőbb bíróság) Eljárásjog (nincs esküdtbíráskodás) Közigazgatási bíróság

19

20

21

22

23 Hadsereg Magyar Nemzeti Hadsereg (1919. jún. – dec. 31.) Magyar Kir. Honvédség (1921. jan. 1-jétől)  Trianoni béke  Hadseregfejlesztés burkolt formái (1928–1938)  Hadseregfejlesztés nyíltan (1938-tól) ► győri program ► bledi tanácskozás (fegyverkezési egyenjogúság elismerése)

24 A szabadságjogok érvényesülése Gyülekezési és szervezkedési szabadság  1921:III. tc. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről  Bethlen-Peyer-paktum (1921. december)  1938: különbíróságok a felforgató tevékenység ellen  A belügyminiszter által nem engedélyezett egyesületek feloszlatása 2. Sajtószabadság:  Népszava, Szózat időleges betiltása, cikkek törlése  évi sajtótörvény – fokozott állami ellenőrzés

25 A szabadságjogok érvényesülése Az állampolgári jogok vallási ill. faji alapon történő korlátozása:  Numerus clausus törvény (1920)  Ú.n. zsidótörvények  1938: „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának biztosításáról” – vallási alap (1919. aug. 1.), kényszerkamarák (sajtó, ügyvédi, mérnöki, orvosi) – 20%  1939: „a zsidók gazdasági térfoglalásának korlátozásáról és visszaszorításáról” – faji alap (egy szülő, 2 nagyszülő)  1941: házasságkötés tilalma, nemi kapcsolat – fajgyalázás (eugenika) – a nem zsidó állampolgárokat is korlátozza

26 Következtetések, tanulságok 1. Tendenciák:  A végrehajtó hatalom befolyásának növekedése a törvényhozás rovására a népszuverenitás elvének korlátozása  Az állampolgárok jogi egyenlőségének és szabadságának korlátozása 2. Sem diktatúra, sem demokrácia – autoritárius rendszer

27 A diktatúra kísérlete avagy: akart-e Gömbös diktatúrát 1. Gömbös: (1) saját diktátor voltáról, (2) a diktatúráról 2. Államjogi kísérletek, az érdekképviseleti rendszer kísérlete 3. A kudarc oka: a hatalmi viszonyok 4. Kísérlet a hatalmi viszonyok módosítására – a lelkek feletti uralmon alapuló diktatúra megvalósítására  NEM – NEP (A részleteket lásd a Társadalomszervezés a „Nemzeti Egység” jegyében c. előadásvázlatban!)

28

29 A társadalmi tevékenység kisajátítása 1. A női és ifjúsági egyesületek egybeolvadása a NEP csoportja vezetésével 2. Egyesületek bevonása (MOVE sport) 3. Minden más hasonló tartalmú tevékenység megszüntetése „ Természetesen állandóan törekedjünk arra …, hogy a jövőben … a különálló akciók teljesen szűnjenek meg és mindenféle jóléti akciót a Nemzeti Egység kezdeményezzen, illetőleg hajtson végre…”

30 NEP és országgyűlés

31 Országos Központi Pártiroda

32 A pártszervezés célja


Letölteni ppt "A Horthy-rendszer jellegéről Diktatúra vagy demokrácia?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések