A közoktatás személyiségfejlesztő hatásai a serdülőkorban, különös tekintettel az egészséges életmódra Borsos Anita Neveléstudományi Doktori Iskola – Nevelésszociológia.

Az előadások a következő témára: "A közoktatás személyiségfejlesztő hatásai a serdülőkorban, különös tekintettel az egészséges életmódra Borsos Anita Neveléstudományi Doktori Iskola – Nevelésszociológia."— Előadás másolata:

1 A közoktatás személyiségfejlesztő hatásai a serdülőkorban, különös tekintettel az egészséges életmódra Borsos Anita Neveléstudományi Doktori Iskola – Nevelésszociológia Program I. évf.

2 Témaválasztás indoklása
Napjaink fontos feladata az egészséges életmódra nevelés. Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola gyakorló pedagógusként szembesültem azzal, hogy a középső serdülőkor „alkorszakában” (14-18év) lévő gyermekek riasztó egészségmagatartással rendelkeznek (inaktív életmód, egészségtelen táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, drog használat, korai szexuális élet és gyermekvállalás, stb). →Mindezek az életkor előrehaladtával melegágya az egészségtelen életmódból fakadó problémáknak, betegségek kialakulásának, önértékelési és beilleszkedési zavaroknak. A serdülőkor, a fejlődésnek és „teherbíró képességnek” egyik szenzitív időszaka, mely személyiség dimenzióinak (testi, szellemi, érzelmi, lelki, szociális) kialakításában, megszilárdításában meghatározott szerepet tölt be. A téma aktualitását számos napjainkban zajló több országot átfogó nemzetközi kutatások is bizonyítják, melyben már fontos megállapítások születtek magyar vonatkozásban az egészségtudatosság magasabb fokra való emelése érdekében.

3 Hasonló kutatások A WHO 2002 jelentése nagy százalékban, a megelőzhető egészségmagatartás tényezőit teszi felelőssé a társadalomra rótt betegségterhek és korai halálozás magas számáért. OLEF 2003-ban a felnőtt lakosság életmódhoz kötődő tényezőinek (dohányzás, alkoholfogyasztását, a testmozgást, és elhízást) vizsgálatát végezte, ami többek között rámutat arra, hogy az egészség tudatosság magasabb a fiatalok, az iskolázottabbak, a jobb anyagi körülmények között élők és a megfelelő társas támogatottsággal rendelkezők körében. OGYEI HBSC 2002-ben, a közoktatásban lévő 9. és 11. évfolyamos diákokat vizsgálja, a gyermekek egészségmagatartás (táplálkozás, étkezési szokások, napirend néhány jellemzője), és rizikómagatartás tárgykörében (dohányzás, alkoholfogyasztás, illegális szerek használata, nemi érés és szexuális magatartás, testkép, testtömeg, szubjektív jóllét, társas kapcsolatok). ESPAD 2003 a középiskolások 9. és 10. évfolyamában folytatott felmérés kérdéseinek középpontjában az alkoholfogyasztás és a tiltott kábítószerek használata állt, ahol többek között főbb megállapítás közé tartozott, hogy a Cannabis a messzemenőlég legáltalánosabban használt kábítószer, valamint a lerészegedés (meghatározása egymás után öt vagy több ital elfogyasztása) 30 napos prevalenciája jelentős eltéréseket mutat az országok között.

4 Az iskola, a tanár szerepe
Véleményem szerint a család, mint elsődleges szocializációs közeg mellett, az iskola, mint másodlagos szocializációs közeg kiemelt szerephez jut az oktatás nevelés során, ezen belül legfőképp a pedagógus kettős funkciója, egyrészt az értékmentő, másrészt a társadalmi változásokhoz alkalmazkodni képes, dinamikus értékalkotó szerepköre felértékelődik.

5 Kutatási tervezet irányai és céljai:
Kutatásom célja: a serdülők közérzetét és életmódját meghatározó tényezők vizsgálata, saját, primer adatbázis készítése (empirikus kutatás), valamint a meglévő adatbázisok felhasználásával (Rétsági – Ács, 2008.), a magyarországi régiókban fellelhető oktatási és nevelési területi különbségeinek feltárása. Első körben a dél-dunántúli régió meglévő mért adatokra támaszkodom, melyet a nyugat-dunántúli (Győr – Moson - Sopron, Vas, Zala megye) és észak-alföldi régió (Hajdú-Bihar, Jász - Nagykun-Szolnok, Szabolcs – Szatmár - Bereg megye) kívánom összehasonlítani. A kutatás célkitűzései: Hogyan lehet az egészséges életmódra motiválni a serdülőkorú fiatalokat a közoktatásban. A különböző szocializációs közegek miként hatnak erre az életkorra. Centrum-periféria modellek fellelhetősége az egészségmagatartás alakulásában. A területek gazdasági különbségei befolyással bírnak a serdülők életmódjára.

6 Módszer: A vizsgálathoz a következő tudományos módon felhasznált módszerek alkalmazása látszik célravezetőnek: Az elméleti és gyakorlati háttér áttekintéséhez irányadó szakirodalom összegyűjtése, tanulmányozása. (dokumentum és tartalomelemzés) Központi statisztikai hivatal alapstatisztikáinak felhasználásával reprezentatív, rétegzett mintavételi eljárást kívánok végezni (nemre, településtípusra és megyére). Empirikus kérdőíves adatfelvétel, mely során már meglévő standard, valid kérdőívet szeretnék alkalmazni. Az adatokat a leíró statisztika és a következtetéses statisztika eszköztárával dolgozom fel (becslés, hipotézisellenőrzés). A sokváltozós elemzésekhez (klaszteranalízis, korrespondencia-analízis diszkriminancia- analízis) SPSS programot használom.

7 Eredmények hasznosítása:
A kutatásom eredményeit két nagy kategóriában (elméleti és gyakorlati) óhajtom alkalmazni. A megállapításaim előre láthatólag hasznosíthatók lehetnek gyakorlatában egészségnevelés, egészségvédelem és egészségfejlesztés, míg elméletben az egészség- és oktatáspolitikában, valamint annak részterületein. A közoktatásban, a képzési és kimeneteli dokumentumok, a képzési szerkezet és tantárgyak tematikájának esetleges átértékelésében. A reprezentatív kutatásom módot adhat nemzetközi összehasonlításokra.

8 Jelenleg A serdülők közérzetét és életmódját meghatározó tényezők vizsgálata (Rétsági – Ács) kutatáshoz való csatlakozás. Kérdőíves lekérdezés Dél-Dunántúli és Nyugat-Dunántúli régióban megtörtént (5%-on reprezentatív minta, N=1230), A kérdőívek adatfeldolgozás alatt állnak. Dokumentum elemzés