ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET

Az előadások a következő témára: "ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET"— Előadás másolata:

1 ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET
INFORMATIKUS-KÖNYVTÁROS SZAK 1. ÓRA (2.témakör)

2 AZ ÍRÁS KIALAKULÁSA ÉS KELETI, ILLETVE EURÓPAI MODELLJEI

3 mottó „Aki tehát azt hiszi, hogy művészetét írásban hát-rahagyhatja, nemkülön-ben az, aki átveszi, abban a hiszemben, hogy az írás alapján világos és szilárd lesz a tudása, együgyűség-gel van telítve [...] ha azt hiszi, hogy nagyobb jelen-tősége van az írásnak, mint az, hogy emlékez-tesse azt, aki már úgyis tudta, arra, amiről az írás szól. (Platón, Kr. e )

4 AZ ÍROTT TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOR

5 prehisztória Bevezetésül a beszédről (pontosabban az „elsődleges szóbeli-ségről”) kell szólni. „Kezdő” időpontja – természetesen - nem határozható meg, az „elsõdleges szóbeliség" terminus nem egy körülhatárolható korszak, amely változásában is állandó nyelvállapotot mutatna. Ez a "korszak" az emberi nyelv kialakulásától ((valamikor Kr.e és között, év[tíz]ezredek folyamán) az írás-beliség megjelenéséig (tehát kb. a Kr. e. 4. évezredig) tart.

6 prehisztória 1.) az ember eleinte - a gyermekhez hasonlóan - mintegy kívülről tekintette saját magát, először testrészeivel ismerkedett meg (általuk különböztette meg személyét a társaiétól)... 2.) legszűkebb környezetét, családjának, rokonságának csoportjait bontotta személyekre, s hozzájuk való viszonyát foglalta szóba … 3.) majd a körülötte élő természet megismerése következett… 4.) a beszéd legkényszerítőbb és leghatásosabb serkentője a munka, az együttélés legintenzívebb formálója, a társadalom megteremtője.

7 prehisztória A mai, gazdag szókincs tetemes része a cselekvés, a fizikai munka és az érzékelés megnevezéseiből ered! Beszédünk ma is metaforikus, „képes" beszéd. A legelvontabb, átvittebb fogalmak neve gyökerében mind valamely cselekvésre utal vagy érzékelhető tárgyat jelöl meg – lásd akár éppen az iménti mondat: „elvont"~vonás, húzás igéje – „átvitt"~vivés – „fogalom"~fogni - „képzelet"~kép Az írásbeliség elõtti korból nincsenek nyelvi emlékeink, ily módon az írásbeliség elõtti korszak nyelvének leírása során csak közvetett módszereket alkalmazhatunk. Segítség: a jelenleg is írásbeliség nélkül működõ nyelvek, valamint a telefon, rádió és televízió révén kibontakozó ún. „másodlagos szóbeliség” nyelvhasználatának a tanulmányozása.

8 prehisztória A magányos ember = nincs kivel közölnie gondolatait (Maugli, Tarzan, Robinson), így hát nem tanul meg (vagy elfelejt) beszélni. Családi, törzsi közösség = az egyén egyszerűen, fáradság nélkül magáévá tehette mindazok szellemi kincseit, akik körülötte éltek s azokét is, akik a körülötte élőkkel valaha, valahol érintkeztek. A mindennapi élethez (létfenntartás forrásai, biztonságos közlekedési útvonal stb.) pusztán jelekre van szükség – a csoporton belül alkalmazott egyezményes jeleket viszont kizárólag azok értelmezték megfelelően, akik ebben egymással megállapodtak… (mai példák: fénykürt v. fejbólintás - különböző közösségekben akár ellentétes jelentésűek is lehetnek…)

9 prehisztória De a legfőbb rögzítő és továbbörökítő mégis az írás -
az írásnélküli népek emléke-zőképességükre voltak utal-va. A „természeti" népek (de a magasabb műveltségűek is) hihetetlen mennyiségű tényt, adatot tudtak elraktározni emlékezetükben, minden belső kapcsolat nélkül, pl. végtelen hosszúságú króni-kákat, eposzokat, mitoszo-kat, meséket. Példa: a Kalevala (a képen Elias Lönnrot) vagy éppen az iskolai versikék…

10 prehisztória hindu risik és bráhmanok példája: a védák szövegtömkelegét, a vallás kultuszapparátusát megtanulták, emlékezetben tartották s csonkítatlanul, sőt az ősi kiejtés, a hangsúlyozás épen tartásával továbbadták. ősi mítoszok szólnak arról is, hogy a magasabb műveltségre törő népek tudásukat féltették, igyekeztek megmenteni az enyészettől s ezért kőre vésték, agyagba égették - az írás konzerváló, megőrző szerepének felismerése(!) (Várkonyi Nándo: Sziriat oszlopai c. könyvéből az oszlop-hagyomány…)

11 SZÓBELISÉG – ÍRÁSBELISÉG

12 szóbeliség – írásbeliség
A beszéd újító, változtató hatású a szellem életében. Az időben s a térben hangzik el, egész élete, hatása idő-höz, társas léthez kötött. Walter J. Ong (I-IX) és Ruth Finnegan (1-11) – dichotómiák (= jelentése: kettősség, ket-tős felosztás)

13 Ruth Finnegan Walter J. Ong dichotómiái
Szóbeliség auditív változó képlékeny, amorf ritmikus szubjektív [O-VI.] pontatlan együtthangzó, rezonáns [O-IX.] időben létező jelen idejű résztvevő [O-VII.] közösségi Írásbeliség vizuális állandó rögzített sorba rendezett objektív mennyiségileg meghatározó elvont térben létező időtlen kívülálló, tárgyilagos egyéni I. Inkább mellérendelő, mint alárendelő; II. Inkább aggregatív (csoportképző, összevonó), mint analitikus; III. Redundáns vagy terjengős; IV. Konzervatív vagy tradicionális; V. A mindennapi, konkrét élet fogságában létezik; VI. Emocionálisan (érzelmileg) hangolt; [F-5] VII. Inkább empatikus és résztvevő, mintsem objektívan távolságtartó; [F-10] VIII. Homeosztatikus; IX. Inkább szituatív, mint absztrakt. [F-7]

14 szóbeliség - írásbeliség
A beszéd „fürgébb” természetéből (vö. Finnegan 2.,3.,5.d.)-> zsargonok, réteg-, csoport-, utcanyelv, argó, szleng és tolvajnyelv. Ezek a (legutóbbi időkig) csak beszédben élő nyelvek (új példa: angol-amerikai szlengszótár) illetve az élénkebb környezetben élők közt (nagyvárosokban) egészen önálló életet élnek - az irodalmi nyelvet beszélő idegen esetleg meg sem érti őket. A köznyelv törzséből hajtanak ki - rendkívül múlandók. Az irodalmi nyelv és a közbeszéd általában különbözik. A kiejtés sajátosságai: A kiejtés dolgában teljes a bizonyta-lanság. nation - nacion (ném.) nésn (angol) - nászjón (fr.) nasún (norvég) KONKLUZIÓ: Ha ugyanazon szó írott alakját, betűképét minden- ki a maga nyelve szerint más-más kiejtéssel, azaz hangképpel olvashatja el, ez azt jelenti, hogy az írás általában nem hű képe a beszédnek.

15 szóbeliség - írásbeliség
Ha csak a legelterjedtebb ábécével (a latinnal) író nyelveket tekintjük, látjuk, hogy a betűkép és a hangkép különbsége némelyikben óriási, úgyszólván megdöbbentő. (Ha az angol vagy a francia nyelv elenyészne, s csak írott emlékei maradnának meg, ezekből soha senki meg nem tudná, hogyan beszéltek az angolok és a franciák, mint ahogyan mi sem tudjuk, hogyan ejtették a latin szavakat a rómaiak.) Az átvett írások kérdése: Atatürk; Sörös - Soros Márai ”Az ohioi bányában megbicsaklik kezed. A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet.”

16 AZ ÍRÁS ELŐZMÉNYEI

17 az írás előzményei indián leány levele
a leány egy ifjút hív meg ba-rátságos látogatásra. Elő-ször a saját törzsének totem-jét, a medvét (a) rajzolja fel a kép bal sarkába, a feladó megnevezése céljából, alája pedig a címzett totemjét, a halat (b). A két sátor (c, d) családja lakását jelöli, amely három tó (e, f, g) közelében található…

18 az írás előzményei indián leány levele
a sátorból út (h) vezet a fő-útvonalra (i), onnan pedig újabb elágazás (j) az ifjú lakhelye felé. A három ke-reszt (k, l, m) a leányt és két nővérét jelenti, (ők már keresztények), az egyik sátorba rajzolt kéz pedig a saját sátrát, ahol ezt a le-velét írta.

19 az írás előzményei kagylófüzér
Nyugat-Afrikában használták a kauri kagylókat(=arakó) - a kagylók száma, helyzete ha-tározza meg az üzenet tar-talmát. (pl. két kagyló nyí-lásával egymás felé fordítva a barátságot, fordított hely-zetben pedig az ellenséges-kedést jelzi). A családapa betegsége súlyosbodik...

20 az írás előzményei Jelzésmód és használat dol-gában hasonlít az előbbihez a wampum-írás az algonkin és irokéz in-diánok találmánya. Az ábrák mellett a szín s az anyag, a kagyló is jelentőséggel bír (vampum = kagyló). Az irat nem egyéb, mint egy kagy-lókkal telefűzött szalag, amelynek közepébe külön-böző színű és nagyságú kagylókból formált figurákat illesztenek. Szövetségkötés William Penn ( ) és a lenape törzs között 1682-ben

21 az írás előzményei rováspálcák
az emlékezet felfrissítésére, az adósságok nyilvántartá-sára szolgáltak - az összeg nagysága a botra kerülő bevágások (rovások) módjá-ból és számából derült ki. Angliában 1834-ig szokás volt az adófizetést rovás-pálcákon nyugtázni. Ebben az évben égették el a ro-vásbotokat a parlament (!) épületében, amely ettől ki is gyulladt. A rováspálcákra való feljegyzések hagyomá-nyát őrzi nyelvünkben a „sok van a rovásán" ki-fejezés. Bár a szokás már eltűnt, a nyelv még „emlé-kezik" rá.

22 az írás előzményei hírnökbot
Részben az emlékezetet tá-mogatták, de titkos üzene-tek küldésére is alkalmasak voltak ezek az (ausztráliai őslakosok által kifejlesztett) eszközök. Ha a feljegyzé-seket a hírnök is el tudta „olvasni", akkor számára segítséget jelentett az üzenet tartalmának felidézésében, egyben igazolásként is hasz-nálhatta egy-egy veszélye-sebb küldetés esetén. Ha vi-szont a küldött nem ismerte az üzenetet hordozó jeleket, akkor a feladó és a címzett biztosíthatták annak titkos-ságát.

23 az írás előzményei csomójelek
ma is használjuk ezt a figyelmeztetést: „köss csomót a zsebkendőd-re", ha arra hívjuk fel a másik ember figyel-mét, hogy nagyon fon-tos dolgot kell megje-gyeznie. A kínai hagyomány szintén a csomójele-ket tartja az emlékez-tetés legősibb eszkö-zének.

24 az írás előzményei kipu
jóval bonyolultabb csomó-rendszer maradt fenn az inkák, Peru őslakóinak hagyatékában. A szá-zad fordulóján hatalmuk Peru, Bolívia és Ecuador területére is kiterjedt, a egy ekkora állam már nem nél-külözhette a gazdasági ki-mutatásokat. A kipu statiszti-kák, számadatok feljegyzé-sére szolgált.

25 az írás előzményei kipu
Alapzsinórból és rákötött mellékfonalakból állt. A zsi-nór színe a tárgyat jelezte, amire az adatok vonatkoz-nak: pl. a sárga az aranyra, a fehér az ezüstre, a zöld a gabonára, a kék a vallás dolgaira, a bíbor a hadsereg ügyeire érvényesen adott mennyiségi felvilágosítást annak, aki meg tudta fejteni őket.

26 a barlangrajzoktól a betűírásig
Mi célt szolgáltak a bar-langrajzok? - tehetséges művészek val-lomása a világról? - netán valamilyen esemény emlékét kívánták így meg-őrizni maguk és az utókor számára? - előfordulhat, hogy a rajzok mágikus hatalommal rendel-keztek, a vallási szertar-tásokon játszottak fontos szerepet?

27 a barlangrajzoktól a betűírásig
A kérdések árnyalt és pon-tos megválaszolására a ha-talmas időtávlat miatt aligha kerülhet sor, de az írás törté-nete kapcsán talán nem is ez a fontos. Számunkra igazán lényeges kérdés a rajzok átalakulása lehet. A kőkor korábbi szaka-szaiból származó leletek na-gyon élethűek, színesek – mi példaként a Lascaux-ban (ejtsd: lászkó) talált gyö-nyörű barlangképeket mutat-juk. (Kr. e körül)

28

29 a barlangrajzoktól a betűírásig
Ám a mezolitikum (Kr.e.9000 k. - Kr.e k.) sziklarajzain már mozgásban ábrázolták az embert és az állatokat, ráadásul egyre stilizáltabb formában, csak pár vonással, a lényegre szorítkoz-va utaltak az ábrázolandó tárgyra, személyre.

30 a barlangrajzoktól a betűírásig
Ez az átalakulás vezetett el a képírás jeleihez. A képírás (piktográfia) jellemzője: jelei bármilyen nyelven „olvashatóak", hi-szen nem hangértéket jelöl egy-egy ábra, hanem az ábrázolt tárgyra utal. A piktográfiából fejlődött ki a fogalomírás (ideográfia) akkor, amikor a jelek már nem-csak a konkrét tárgyra utaltak, hanem az ahhoz kapcsolódó elvont fogalmakra is.

31 ÍRÁSBELISÉG

32 írásbeliség Az írásbeliség kezdetének általában az Kr. e. 9000–5000 között a barlangrajzok folyamatos stilizálódásának eredményeként létrejött képírást tartjuk, s az írásbeliséget napjainkig tartó egységes folyamatnak tekintjük. Az ideogramma -> a fogalom és az írás közvetlen kapcsolatát teremti meg, de a stilizációk ellenére lényegében ikonikus (az ábrázolt tárgyra, fogalomra hasonlító) jeleket használ. Így például a láb képe a menés, járás jelentését is kifejezte.

33 írásbeliség Ez a változás azt feltételezi, hogy azok, akik e jeleket értelmezték, azonosan oldják fel, foglalják szavakba. Mindehhez szükség volt egyfajta közmegegyezésre, hiszen komoly együttgondolkodást fel-tételezett az írás-olvasás képessége már ezen a viszonylag alacsony hatékonyságú szinten is. Figyelem: Az ideogrammák nem rögzítettek hangértékeket, ezért kü-lönböző népekhez tartozó, más nyelvet beszélő emberek is értették jelentésüket.

34 írásbeliség PIKTOGRAMMOK

35 írásbeliség Amikor egy-egy jel már nemcsak egy fogalmat jelölt, hanem a szó hangalakját is kifejezte, akkor beszélhetünk a szóírás meg-jelenéséről, Ekkor vált lehetővé, hogy hosszabb, többtagú szavakat egymás mellé rajzolt jelekkel ábrázoljanak. A tudósok többsége a szóírást tekinti az írás legősibb formájának. Ezzel a módszerrel pl. a padló szót a pad és egy ló képének egymás mellé rajzolásával tudnánk visszaadni. Fonogramma ->: amire nem volt ideogrammájuk, azt egy olyan tárgy ideogrammájával jelölték, amelynek a kezdőhangja ugyanaz.

36 írásbeliség Az írás - a konzerválás, a megrögzítés feladatát látja el.
- fejletlenebb fokán nehézkes, bonyolult eszköze a gondolat közlésének, - fáradságosan megszerezhető tudomány, - okkult tevékenység, mágikus szemléletbe merült életformák alkatrésze s így őt magát is varázserők járják át. - lélektani hatása is statikus, nyugalomra törő.

37 írásbeliség - a megörökített gondolatot nem szükséges emlékezetben tartani, jó helyen tudjuk a papíron, visszatérhetünk hozzá bármikor, de ezt csak szükség esetén tesszük. - a lerögzített gondolat nem él oly eleven életet, mint a szóbeli hagyomány, - viszont könyvekben, könyvtárak polcain mérhetetlen mennyiségben raktározódik fel, s a fejlődést mindig közvetlenül visszakapcsolja az eredeti alapvetésekhez. (Példa: a mezopotámiai műveltség emlékeit a királyok és a templomok könyvtárai gyűjtötték össze - a rájuk rótt feljegyzések ma már nél-külözhetetlen forráskincsei történeti tudásunknak, korszerű művelt-ségünknek.)

38 írásbeliség A valódi írásbeliség a betűírással kezdődik, (kb. a Kr. e. 2. évezred végén), amikor a görögök az átvett föníciai ábécét magánhangzó-jelekkel egészítették ki - csak ekkor vált ugyanis az írás a nyelv rögzítésének valóban pontos eszközévé. "verba volant, scripta manent" Az írásbeliség csak akkor lehet kimutatható hatással a közösségre, ha a nyelvhasználók számottevően széles körére terjed ki. A több ezer jel ismeretét igénylő képírás, illetve a jelek százaival operáló szótagírás alkalmatlan volt rá, hogy sokan megtanulják.

39 írásbeliség Az ismeretek bővülése, az új fogalmak, földrajzi vagy személynevek leírásának problémája azonban megkívánta az eddig használt írás-módszer átalakítását, a szavakat elemekre bontották fel: szótagokra, betűkre - így jóval nagyobb variációban álltak rendelkezésre. Azt az írásfajtát, amikor egy-egy rajzjegy már csak egy-egy szótagot jelöl, szótagírásnak, amikor egy-egy ábra egy-egy hangot érzékeltet, betűírásnak nevezzük.

40 írásbeliség A szélesebb körű elterjedés fontos állomásai: A karoling minuszkula megszületése (ez az olvasást könnyítette meg), majd a gótikus folyóírás létrejötte (ez viszont az írás tempóját növelte). Az írásbeliség hatókörét természetesen a nyomtatás megjelenése tágította ki igazán.

41 írásbeliség AZ ÍRÁS TÉR- ÉS IDŐBELI ELTERJEDÉSE

42 AZ AMERIKAI ÍRÁSOK

43 aztékok Nagyon kevés dokumentum maradt. Végeredményben mintegy harminc azték és maja kódex menekült meg a pusztulásból, és szétszóródott Európa múzeumaiban. Kőre, bőrre s növényi anyagokból (agávérostból) készült papirosra írtak, technikájuk - képírásról lévén szó - festés, tarka, élénk színű, s minthogy ők is kánont követtek az írásban, a színek megismétlődnek: egyes fajta figurákat mindig ugyanazzal a fekete, sárga vagy vörös színnel ábrázolnak. Jellemző képességük a rajzban kiváló, gyakran az egyiptomiakéra emlékeztet. Amikor Cortez Veracruznál partra szállt, Moctezuma ( ), „a haragos úr", hírszerzőket küldött eléjük, s a spanyolok ámulva látták, hogy az azték „írnokok" mily ügyes, gyors jellemző készséggel festik le őket és viselkedésüket; a király így pontos vizuális képet nyert a jövevényekről.

44 aztékok Az aztékok nem őslakói Mexi-kónak; eredetmondáik szerint keletről jöttek, az óceánban fek-vő boldog szigetről, ahol fehér és fekete bőrű népekkel együtt éltek jólétben és békességben, de egy nagy özönvíz(!) kiván-dorlásra kényszerítette őket. Mexikóba (Mesika) honfoglalók gyanánt érkeztek; hódító, kato-nafajta voltak. Legyőzték a tol-tékokat de átvették művelt-ségüket, s vele együtt az írást is. Hitük szerint az írás tudományát a vallásalapító Kecalkoatltól (Tollas Kígyó) kapták.

45 aztékok azték szójegyek (halál) (özvegység), (háború=tűz és víz)

46 aztékok a visznatl, állami tiszt-viselő, illetve ítéletvégre-hajtó; szája előtt a nyelv rajza - tehát beszél kacika, (kormányzó), akin az ítéletet végrehajtják (megfojtják) ítéletvégrehajtó, szintén beszél felül a kacika felesége, megkötözve, nyakán kalodá-val; alatta a fiuk, hasonló állapotban

47 aztékok valamely város kacikája bűnt követett el (államellenes bűnt, valószínűleg fellázadt a fő-hatalom ellen); bűnéért halállal lakolt, feleségét, fiát bebörtö-nözték. A második képsor még köny-nyebben olvasható; figurái szintén balról jobbra: a kacika katonái (lándzsás alakok) megölik és kirabolják a vándorkereskedőket, áruik is rajta vannak a képen (az alakok fölött). Ámde jobboldalt már megérkeznek (lábnyomok!) az ítéletvégrehajtók, s közlik az ítéletet a széken ülő kacikával.

48 aztékok A harmadik képsor ismét valami visszaélést tárgyal, amely háborúsággá fajult: az állami közegek távoznak valahonnan (lábnyomok), még pedig sietve, minthogy a kacika katonái üldözik őket; a kacika itt már úgy látszik nyilván szembeszállt a hatalommal.

49 aztékok Feltűnő azonban, hogy ha az olvasást nem felül kezdjük, ha-nem az alsó képsoron balról jobbra, logikus egymásutánban lepergő történetet, kerek el-beszélést kapunk: a kacika és katonái visszaélé-seket követnek el, elkergetik az állami közegeket, kereskedőket rabolnak ki és ölnek meg, amire azután a kormányzót el-ítélik, végrehajtják rajta az íté-letet, családját pedig bebörtön-zik. Nyilván így kell olvasni a kép-sorozatot. Ez volt tehát az azték sorvezetés: alulról felfelé és balról jobbra.

50 maják A maják hazája a Yucatan-félsziget, (=iuc athan: mit mondtok? Nem értünk benneteket…) de birodalmuk valaha Hondurasig és Mexikóig ért. Ők voltak Amerika görögjei. Műveltségükről pompás épületeik, romvárosaik tanúskodnak, de különösen a számtan tudományában és az időszámításban (csillagászatban) értek el kiváló eredményeket, művészetük pedig az összes indián népét felülmúlja. Az írást Icamna (=az iguána háza) nevű istenüktől, a nappalok és éjszakák irányítójától kapták. Máig nincs teljesen megfejtve, csupán annyi bizonyos, hogy kép-szó írás, azaz hieroglif.

51 maják A maják papi földjén a vallás szolgált normául, fel kellett jegyezni a csillagok állását, kiszámítani pályafutásukat, a naptári ciklusokat; innen ered a maják meglepő csillagászati és matematikai tudománya, s így írásuk nagymértékben valószínűleg e számítások és adatszerű feljegyzések rögzítésére szolgált. Elsősorban történeti és egykorú események megörökítésére töre-kedtek, s e célra elegendőnek találták a tiszta képírást, kiegészítve a szó- és szótagírás kezdeti formáival.

52 maják Ezt bizonyítják Jurij Valentinovics Knorozov orosz tudós kutatásai is, aki 1945-ben fiatal tüzértisztként egyetlen könyvet ment ki a lángoló Nemzeti Könyvtárból: a maják Drezdai. Madridi és Párizsi Kódexének egykötetes 1933-ban Guetamalában megjelentetett kiadását. A maják írásemlékei kőbe vésve, cserépre festve vagy stukkószerűen megmintázva maradtak fenn, írva pedig összesen e három kódexben. A többi indián írástól az különbözteti meg, hogy minden jegye tojásdad vagy négyzetes alakú keretbe foglalt, s hogy az eredetileg ábrázolt tárgyak rajza már vázlatossá, sokszor felismerhetetlenné vált.

53 maják A megfejtési kísérletekről:
Mindössze a 18 hónap jegyét és nevét ismerjük bizonyossággal, továbbá a hónapot kitevő 20 napét, az első húsz számét, aztán a színek, világtájak, istenek jegyeit. Igen pontosan ismerjük viszont csillagászati jegyeiket, feljegyzéseiket, Hans Ludendorff, a potsdami asztrofizikai obszervatórium igazgatója fejtette meg őket. A maják időszámítása szerint a legutóbbi korszak kezdete Vénusz születése volt, Kr. e augusztus 12-én. A korszak legutolsó napja a közeljövő: december 22., amikor kozmikus kapcsolat jön létre a Vénusz, a Nap, a Fiastyúk és az Orion között, mivel csak a Vénusz „született" az előző dátum idején, most pedig majd szimbolikusan „meghal". (a ciklus időtartama: 5126 esztendő) Érdekesség: e tudományok műveléséhez olyan számrendszert használtak, mely mindössze két alapegységből állt: egy pontból és egy vonalból, s ezzel a két jellel hihetetlenül bonyolult számításokat végeztek el.

54 maják Amennyire így utólag megálla-pítható, a legfejlettebb írásbeli-séggel és kultúrával rendelke-zõ társadalmat a maják hozták létre. Templomaikban rengeteg kéziratot halmoztak fel, és a spanyol hódítók minden maja városban könyvlerakatokra bukkantak. A konkvisztádorok és a katoli-kus egyház fanatikus papjai azonban arra törekedtek, hogy minden írott emléket megsem-misítsenek. A maja írásbeliség és történelem megismerésében sajátos, kettõs szerepet játszott egy ferencesrendi szerzetes, Diego de Landa.

55 1549-ben lépett először Amerika földjére ben őt bízták meg a yucatáni provincia irányításával. Misszionáriusként megismerkedett a maja kéziratokkal és történelemmel, ebben számos írástudó bennszülött segítette. Amikor provinciális lett, elérkezettnek látta az idõt, hogy kiirtson minden olyan emléket, amely a majákat egykori nagyságukra és kultúrájukra emlékeztette. Elrendelte a maja kéziratok összegyűjtését és július 12-én Mani főterén egy hatalmas máglyát építtetett belőlük, amelyet látványosan meggyújtottak, alig húsz kézirat élte túl a pusztítást. "Számos indián könyvet találtunk, de mivel mást nem tartalmaztak, mint a gonosz felvetéseit és babonáit, hát elégettük valamennyit, ami nagy bánatot okozott a bennszülötteknek". Mégis neki köszönhető, hogy valamit tudunk a maják kultúrájáról és múltjáról. A fanatikus szerzetes Jelentés a yucatáni dolgokról címmel könyvet írt megfigyeléseiről és ebben hosszú fejezetet szentel a maják írásának és a maja kódexek szövegeinek. Közreadta a róla elnevezett maja ábécét és az õ jóvoltából került a spanyol fővárosba a Madridi kódex.

56 maják A Landa-féle abc:

57 A KÍNAI ÍRÁS

58 a kínai írás Az írás tudományát a kínai hagyomány szintén isteni eredetűnek tartja; a nyolc ősi írásjelet: trigrammát (pa-kva) egy sárkány vagy táltos ló közölte Fu-hszi császárral, a kínai nép mitikussá vált törvényhozójával (Kr. e közt). Egyébként magát Fu-hszit is sárkányalakkal ruházta fel a hálás utókor. Más monda szerint Huang-ti császár két titkára találta fel (Kr. e körül), s ezek utóbb az írás istenségeivé, ce-senné lettek. Huang-tit a mai napig a kínai kultúra megalapítójának tekintik. A legendákba vesző császár a tradíció szerint Kr. e től 2597-ig, tehát pontosan 100 évig uralkodott, és 110 éves volt, amikor a sárkány felvitte a mennyekbe. Erről a korról nincs még írásos feljegyzés. A történelmi mondák neki tulajdonítják a kocsi és a hajó feltalálását, és Csi Po orvossal folytatott beszélgetéseinek formáját öltötte az első kínai gyógyászati könyv is.

59 a kínai írás A történetileg dokumentált idő a 2. évezred első felében kezdődik a Sang-dinasztiákkal, s ebből az időből származnak az első fennmaradt írásos emlékek is, az úgynevezett orákulum-csontok. Ezek felirataiból tudjuk, hogy a királyság örökletes volt, s egyúttal a legfőbb papi méltóság viselését is jelentette. A király mellett főhivatalnokok működtek: "a Ház főnöke", "a marhák főnöke", "miniszter", "írnok" stb. Az orákulum-csontokkal való jóslás a király feladata volt, vagyis fontos állami funkció: teknőchéjakba, mar-hacsontokba lyukakat égetett, s az így támadt repedések jelentését kellett kiolvasnia. (Ennek a jóslásnak sokfelé, máig fennmaradt formája a lapockaégetés.) A trigrammákról: az írásjegy-sor három-három egész vagy szaggatott vonalka kombinációiból áll.

60 a kínai írás Az ősrégi Ji Csing (a változások kánoni könyve) végig e jelek 64 változatával van írva. Az eredeti alapjelek száma nyolc, s ezek (mint minden mágikus jel) több-értelműek: a világot magya-rázzák, a dolgok rendjét, titkos kapcsolatait foglalják magukba, az alapelemeket, melyek a Ke-t vagyis a "leget", az űrt, a teret betöltik. Ezeknek a főelemeknek az el-helyezése megszabja a koz-mosz rendjét, azaz megadja a nyolc világtájat. A kínai szél-rózsa a nyolc egymással szembehelyezett trigrammából áll, középen a Jang-Jin jellel, az elemek egyensúlyát és egy-másra hatását ábrázoló szim-bólummal.

61 a kínai írás Ez a Tao, az Út, a tökéletes összhang ősrégi jelképe a kínaiaknál, mely a kozmosz: a szellemi-anyagi élet minden törvényét magába tömöríti. Az összhangot két erőnek, két alapelvnek az egyensúlya teremti meg. Az egyik, Jang: páratlan, meleg, fényes és tevékeny - vagyis a hímerő elve; a másik Jin: páros, hideg, sötét, nedves, befogadó - azaz nőnemű elv. Önmagában egyik sem jó, sem rossz; a rosszat, a károsat, a hátráltatót az egyik erő másik feletti túltengése idézi elő; minden, ami helyes, termékeny, alkotó, a kettő egyensúlyából születik.

62 a kínai írás A kínai írásrendszer alapelemeit általában hat csoportban szokás felsorolni: 1. tárgyak képe, 2. szimbolikus képek, 3. szimbolikus összeillesztések, 4. elváltoztatott jelek, 5. hangzásjelek, 6. kölcsönzések. Néhány szót a kínai nyelvről: A kínai nyelv izoláló, azaz a kínai nyelv csupa egymás mellé helyezett tőszóból áll. Elegendő az egyes szavak képét sorjában leírni, s megkapjuk a beszéd hű mását. Ámde sok az egyforma alakú vagy hangzású szó is - az egy szótagú kínai nyelvben meg éppenséggel rengeteg -, s ezeknek minden további nélkül, azonos jeggyel való írása zavart okoz.

63 a kínai írás Si Huang-ti császár (a Han-dinasztia alapítója)
irodalomellenes politika, de… … felébresztette az írás egyszerűsítésének gondolatát. "Minden" könyvet megsemmisített (a Ji Csing kivételével, mert titkos értelme is volt, így viszont a könyvvel együtt megmaradt az írásfajta is, amellyel írták.) Valószínű, hogy a többi sem tűnt el, de mindenesetre azóta szokás az írásjegyeket a fent említett hat kategóriába, osztályba sorolni, mert ez némi rendszert vihet az egyszerűsítő törekvésekbe. A nagyobb szókinccsel együtt az írásjelek is egyre szaporodtak. Míg a mi tanulóinknak írásjelet kell fejben tartaniuk, a kínai írás-tudomány doktorainak et (kellene). Megtanulásukhoz jelszótárak, az úgynevezett suo-venek szükségesek, s például a Kang-hszi-féle a 18. század elejéről írásjelet tartalmaz.

64 a kínai írás a kínai nyelv csupa egytagú szóból áll, s ezekhez soha képző, rag s efféle nem járul, egy-egy változatlan jellel rögzíti le szavait, illetve a fogalmak képeit, amiket a szók jelentenek. Ez hát ma is szóírás, s… …elvileg fennáll a tény, hogy aki a kínai szójegyek értelmét, jelentését ismeri, elolvashatja a kínai szöveget anélkül, hogy kínaiul tudna (=paszigrafia). Mivel egy szótagú, igen sok egyforma hangzású, homonim szó fordul elő benne. Ha egy-egy ilyen szót latin betűkkel írnánk le, teljességgel érthetetlenné válnék az ő szemükben; ők azonban az egyforma hangzású szavak minden külön jelentését külön-külön szójeggyel írják, vagy determinálják, s így azonnal meg is értik, noha a kiejtés azonos. (példa: lép - mindkét szóra más jelet használ.)

65 a kínai írás A kínai szépírás, betűvezetés szemre igen világos elrende-zésű, könnyen áttekinthető. Kézírás és nyomtatás közt kü-lönbség nincsen. Minden egyes szójegy egyforma nagyságú, négyzet alakú teret föd be, sza-bályos, levegős közökkel elvá-lasztva. A sorvezetés oszlopokban fe-lülről lefelé halad, mégpedig az első sor első szava az „írás-tükör" felső jobb sarkában áll, alája jön a második szó és így tovább. A következő sor ismét fent, az elsőtől balra kezdődik, s a többi ilyen rendben utána.

66 a kínai írás A bambuszlapocskákon általá-ban öt-hat cm hosszú-ságú sor fért el függőlegesen egymás mellett: ennyi volt egy-egy könyvoldal; a hátlapjára nem írtak, hogy a szöveg egymásutánja meg ne za-varodjék. S a kínai ma is ugyanúgy nyomtatja újságjait, mintha bambuszlapokból állna; ha kiterítjük, számos lapocskát, könyvoldalt látunk magunk előtt, s a hátlap üres, nem nyomtatnak rá. De (ahogy nálunk is) előfordul szabály-talan sorvezetés, faliképeken, falragaszokon, cégtáblákon, dísztárgyakon gyakran lát-hatunk felülről lefelé, alulról fölfelé, sőt köralakban írt sorokat (érmeken).

67 a kínai írás A pinyin átírásról
A kínai szavak latin betűkkel való átírásának Kínában bevezetett, 1979 óta a Kínai Népköztársaság kiadványaiban (de nem Tajvanon, Hongkongban és Szingapúrban) általánosan használt, s a nyugati világnyelvekben is alkalmazott rendszere. A Magyar Tudományos Akadémia ajánlása eközben még mindig a fonetikus átírást javasolja - igaz, ma már nem sok sikerrel június 6-án például Népszabadság bejelentette, hogy azontúl a pinyin írásmódot alkalmazza.

68 MEZOPOTÁMIA

69 az ékírás Az egyetemes emberiség törté-netének másik csomópontján a sumérok találhatók, akik kezdet-leges fogalmi képekből (foga-lomírásból) kifejlesztették a képírás másik formáját, amely azután a különféle előázsiai népek évezredeken át uralkodó írásává vált. Nekik tulajdonítja a tudomány az ékírás megalkotá-sát. Ez a fajta piktográfia azon-ban mindenféle rajzi elemet nél-külöz - ékalakú profilra képzett fapálcikák agyagba nyomkodott vonalkombinációja révén jelent meg. Az ékírás hazája Mezopotámia, Babilon és Asszíria földje.

70 az ékírás Itt, a "Kétfolyó közén", a Tigris és az Eufrátesz alsó folyása mentén tűnik fel a Kr. e. 4. évezredben a történelem leg-régibbnek tartott kultúrnépe: a sumér. A beretvált koponya, egyszerű ruházat, cicomát-lanság higiénikus életmódra vall; a sumérek találták fel az egészségügyi fürdést és a szappant.

71 az ékírás Legrégibb telephelyük Eridu, az itteni Ka-szentély vagy az uruki Inanna-templom (=az ég úrnője, a termékenység, a testi szerelem és a viszály istennője) s a többi kultuszhely mind városok magvai és későbbi városállamok középpontjai. A nép a szellemi kultúrában vadonatújat alkotott, a templomi kultuszt. Városaik istenállamok, rendjük szigorúan teokratikus, mint a majáké a Föld túlsó felén. A templom, a szenthely a másvilági istenállam földi képe, nem csupán a város magva, hanem az egész ország politikai és közigazgatási középpontja, az isten székhelye. Írásuk eredete csak annyiban bizonytalan, mint minden más írásrendszeré. A mítosz szerint természetesen égi adomány: Niszaba, a földművelés istennője találta fel, istene mégis Nabú lett.

72 az ékírás Nabú, mint Borszippa város-istene, egyúttal a „bölcsesség" (tudás) vagyis az írástudók és a papok istene volt, ami annyit jelent, hogy a város önálló kultuszhely, s már régen a tu-dományok ápolásáról lehetett nevezetes.

73 az ékírás Az ékírás fejlődésében döntő jelentőségű az idegen népek beáramlása a sumér műveltség területére, vagyis változásai idegen népek beavatkozásából születtek (akkádok, hettiták, kassuk, asszírok), összefoglalóan babiloniaknak és asszíroknak nevezzük őket. Megfejtését az óperzsa ékírásnak köszönhetjük.

74 az ékírás Szakszerűen Carsten Niebuhr kezdett foglalkozni az ékírás-sal.1761-ben beutazta Arábiát, eljutott Perszepoliszba is, s az ott található összes írásemléket pontosan lemásolta. Felismeré-se: az azonos formájú ékjelek ellenére háromféle írásmóddal írtak: egy egyszerűvel, mely 42 jelből áll, azaz valószínűleg betűírás, egy összetettebbel, amely szótagírás lehet, a legbonyolultabbal pedig a szó- és szótagírás keveréke

75 az ékírás A megfejtés munkáját (illetve a döntő lépést a megoldás felé) Georg Friedrich Grotefend tette meg: Két egyszerű írással írt szö-veget választott ki, s mivel a késői perzsa emlékek révén is-merte az uralkodók szokványos címzését („a király, a nagy király, a királyok királya"), feltételezte, hogy az ő két fel-iratában megismétlődő jelcso-portok a szövegben szereplő királyok neveit jelentik. Törté-neti okokból a neveket nem volt nehéz megállapítani: Hüsztasz-pész, Dareiosz és Xerxész.

76 az ékírás Évtizedes másoló és megfejtő munkáját 1847-ben befejezve egy perzsa szolgálatban álló angol katonatiszt, Henry Rawlinson kibetűzte a bíszutúni sziklafeliratot, rajta ugyanezt a három királynevet. A megfejtés: Dareiosz, a nagy király, a királyok királya, az országok királya, Hüsztapszész fia, az Akhaimenida, aki ezt a palotát építette. Xerxész, a nagy király, a királyok királya, Dareiosz király fia, az Akhaimenida.

77 EGYIPTOM, A HIEROGLIFÁK VILÁGA

78 Egyiptom Egyiptom „a Nílus ajándéka„ (Hérodotosz). Nemzetközivé vált görög neve, Aigüptosz, sötétet, feketeszínűt jelent. A Nílus eredeti, legrégibb neve nem tisztázott, írása: H'pr, azaz talán Hapiur-nak ejtették =„nagy folyó" Görög nevét a Neiloszt, Hésziodosz említi először. Az egyiptomi írás oly régi, mint maga az egyiptomi történelem, sőt régibb nála, visszanyúlik a prehisztoriába minthogy már a doku-mentált történelem elején kialakult formában jelenik meg. ebből az időszakból már maradtak fenn hieroglifákkal írt források. Az írószerszámok képe 2950-ben hieroglifaként használatos, s az írnok magas rangú hivatalnok. Kr.e körül alakult ki a szilárd államszervezet, amelynek élén az istenként tisztelt fáraó állt. A történetileg rögzíthető első uralkodó, Mena (Menész, közt) alapítja minden jel szerint az új közös fővárost, Men-nofert (Memphiszt).

79 Egyiptom Narmer paletta
A legrégibb fennmaradt írásos emlék, Narmer fáraó (talán azo-nos Menával) palettáján már nem csupán kép- és szóírást (piktogrammát és hieroglifet) találunk, hanem szótagjegyet (fonogrammát) is; így például Narmer nevét a hal: n(a)r és a véső: m(e)r jelével írja. Azaz együtt van rajta az írás-fejlődés három legfőbb foka.

80 Egyiptom Vajon mi lehet az oka, hogy a történet előtti időkből semminő írásszerű emlék nem maradt? Tény, hogy ismerjük az egyiptomi naptár kezdőnapját (Kr. e július 19.): a Szíriusz (egyiptomi nevén Szopdet) periódus 1460 évből álló körei egyikének kezdete. A reá alapított időszámítás a dinasztiák idejében már állandó Egyiptomban. A naptár felállításához és használatához szükséges számítások eleve bizonyítják az írás meglétét, de a dokumentált egyiptomi történelem kb táján kezdődik. Thot már a teremtésmítoszok szerint is ott szerepel az istenek gyülekezetében: ő a világalkotó isteni Kilencesség, Knum írnoka. "...Thot, aki az írást ajándékozza és a könyveket alkotja." (Ebers papírusz) Mindezeken kívül még: az istenek szavainak (parancsainak) közvetítője; szám, mérték és idő kiszabója; az áruk mérlegelője; hivatalnok, főnök, bíró és jogtudós, az istenek és emberek orvosa és varázslója. (Háromszor Nagy =Triszmegisztosz)

81 Egyiptom A hieroglif írás (hieroglifa = szent véset) hieros (=szent)
glüfein (=vésni) az egyiptomiak reprezentáló írása volt . Emlékoszlopokon, sírfelirato-kon hieroglifákat alkalmaztak.

82 Egyiptom A hieroglifa nagyon jellegzetes, egyedi írásmód, hiszen formai-lag képírás, tárgyakat, élőlénye-ket ábrázolt nagy hűséggel. Tar-talmilag azonban szót, szótagot, sőt mássalhangzót is jelöltek hieroglif jelekkel. Jelentős mennyiségű forrás ma-radt fenn, a hieroglifák megfej-tése mégis sokáig, Napóleon egyiptomi hadjáratáig váratott magára. A hieroglifák közt nincs szóel-választó jel, szóközt sem hagy-tak.

83 Egyiptom . Az írás iránya különböző lehetett, írtak függőlegesen és vízszintesen is. Ez utóbbi esetben az olvasás irányát az határozta meg, hogy merre néztek a képek fejei - arra irányult tekintetük, ahonnan az írás kezdődött. Ilyen feliratokat is találtak, amelyen az írásfelület bal oldalát balról jobbra, jobb oldalát pedig jobbról balra tartóan írták tele, így az oldal közepétől nézve szimmetrikus lett.

84 Egyiptom Kialakult mellette a köznapi élet számára egyszerűsített jelekből álló szóírás: a hieratikus (papi) írás. Ez kb. úgy viszonylik a hieroglifákhoz, mint az írott betű a nyomtatott betűhöz. Ezt az írást nádtollal, ecsettel vetették papíruszra.

85 Egyiptom Sok kutató úgy véli, hogy a hie-ratikus írás bevezetése Dzsó-szer fáraó kiváló tanácsadója Imhotep nevéhez kapcsolható – az írnokok őt választották védőszentjükül. A Kr.e. 8. században újfajta írást vezettek be Egyiptomban, ame-lyet Hérodotosz után démotikus írásnak nevezünk. A démotikus (=népi) írás a hieratikus írás további egyszerűsítése, kb esztendeig használták.

86 Egyiptom Jean-Francois Champollion (1790 – 1832)
Érdeklődését már 9 éves korában felkeltette az a hír, hogy meg-találták a rosette-i követ, s ekkor határozta el, hogy megfejti a hieroglifák rejtélyét. Ez a Nílus deltájában, Rosette (Rosed) városában talált kő ha-talmas, de súlyosan sérült bazalttömb, s háromféle írású szöveg van rávésve. A memphiszi főpap rendeletét tartalmazza Ptolemaiosz Epiphanész tiszteletére, s ezt a szöveg zárószavai szerint "a szent, a közhasználatú és a görög írásban" teszi közzé ban érkezett a francia kormány által küldött tudományos expedíció élén először (!) Egyiptomba - az első nem ókori emberként, aki ismerte ezt a nyelvet.

87 Egyiptom A megfejtés kulcsát három, kartusba foglalt név betűi szolgáltatták. Felhasználta Thomas Young angol orvosnak azt a hipotézisét, hogy a feliratokon szereplő keretbe foglalt jelcsoportok uralkodók nevét (Ptolmais, Aleksandrs és Kleopatra) tartalmazzák. Általuk 15 betűt sikerült határozottan rögzítenie, s ezek biztos alapul szolgáltak a további kísérletekhez.

88 Egyiptom "Az ifjú király kormányzata alatt, aki az uralmat atyjától átvette, aki a diadéma ura, a dicső hírű, ki Egyiptomot fölemelte, és jámbor az istenek előtt, ellenségeinek legyőzője, aki az emberek életét visszaadta, a harmincéves ünnepkör ura a nagy Ptha-hoz hasonlatosan, aki mint Rá kormányoz nagy királyképp a felső és az alsó országban, az isteni philopatorok ivadéka, akit Ptah kiválasztott, akinek Ré győzelmet adott, Zeusznak élő képe, Héliosz Ptolemaiosz fia, az örökkön élő, akit Héphaisztosz szeret... a főpap és a próféták és azok, akik a szentek szentjébe az istenek öltöztetésére járulnak, és a pierophoroszok (szent iratok tudói) és az írásház tanácsa (hierogrammateisz) és az összes többi pap, kik az ország templomaiból Memphiszbe a királyhoz jövet, Ptolemaiosz királysága átvételének ünnepére, aki [Ptolemaiosz] örökkön élő, Ptah szeretettje, Epiphanesz-Eukharisztosz isten - amelyet [t. i. a királyságot] ő átvett atyja helyében -, összegyűltek Memphisz templomában, és így szóltak ezen a napon: Ez a határozat rovassék kemény kőoszlopra a szent, a közhasználatú és a görög írásjelekkel, és minden templomban, az első, a második és a harmadik rangúakban, az örökké élő király képe mellé állíttassék."

89 A HÉBER ÍRÁS

90 a héber írás A héberek és a héber írás történetében nagy fordulatot hozott a babiloni fogság a Kr.e. 6.században. Itt ismerkedtek meg az arámi betűformákkal, melyek gömbölyűbbek, hajlékonyabb vonalvezetésűek voltak. Még kb. 200 év kellett ahhoz, hogy ezt is átformálva létrehozzák máig használt írásrendszerüket, a kvadrátát.

91 a héber írás A MAGÁNHANGZÓK PROBLÉMÁJA:
Kezdetben a magánhangzókat a betűk fölött elhelyezett pontokkal adták vissza, majd Tibériás városában - a Biblia tanulmányozásának egyik központjában - a régi palesztinai jelölést alapul véve kidolgoztak egy új rendszert, amely már a betű alatt és fölött is feltüntette a pontokat és vonásokat (punktáció). Ez a jelölés akkor vált különösen fontossá, amikor a bibliai héber már nem volt beszélt, élő nyelv, és attól lehetett tartani, hogy senki sem fogja tudni, hogyan is kell a leírtakat pontosan kiejteni.

92 a héber írás A mai napig is használt írásuk Kr.e.500 körül alakult ki. Kizárólag mássalhangzókat jelölő jelkészletük volt. (péda: JaHVe=kb. AKI VAN, hibás olvasata JeHoVa.) Írásuk jobbról balra haladó volt az olvasás az írás végéről kezdődött – ma is így van Példaként Mózes öt könyvének közelmúltban megjelent bilingvis (=kétnyelvű) kiadását említhetjük.

93 a héber írás A Kr. e. 3. századig a bibliai iratokhoz csak a héber nyelven tudók férhettek hozzá. A Szentírás ebben a században lépett ki az egynyelvűségből. A legelső fordítás az akkori világnyelven, a hellenizmus korabeli görögön szólaltatta meg az isteni üzeneteket. Az Ószövetség görögre fordítását a hagyomány szerint II. Ptolemaiosz Philadelphosz idején (Kr. e ) kezdték el. E tudós hírben álló király annak az I. Ptolemaiosznak a fia volt, aki a Nagy Sándor halála után négy részre osztott biro-dalomban Egyiptomot kapta. II. Ptolemaiosz nagy gondot fordított arra, hogy a híres alexandriai könyvtár számára az akkori világ valamennyi jelentős könyvét beszerezze, illetve lemásoltassa.

94 a héber írás Így került sor az Ószövetség lefordítására is, mely azért kapta a „Hebdomékonta", majd latinosítva a "Septuaginta" (=hetvenes, rövidítve LXX) nevet, mert állítólag Egyiptom uralkodója a 12 zsidó törzsből összesen 70 írástudót hívott országába, hogy a fordítás munkáját elvégezzék.

95 A BETŰÍRÁSOK

96 Főnícia Az első valódi betűírás a kb. Kr.e.13. századtól használatos ó-északsemita írás volt. Ez valósította meg elsőként az alfa-betikus elvet. Felismerték, hogy a nyelv szókészletét redukálni lehet kevés számú önálló hangzóra, és minden egyes hangzót egy egyszerű lineáris jellel jelöltek. Kezdetben az egyiptomi hieratikus írást használták, majd a Kr.e században kialakították saját, 22 mássalhangzóból álló ábécéjüket. Írásukban egy-egy szókezdő hangot jelöltek egy-egy jellel, de a betű neveként megőrizték az egész szót. Így az alef jelét használták az „a” hang írására (az a-t mássalhangzónak tekintették!), a béth jelével a "b" hangot jelölték. Csak mássalhangzókat írtak le, így a szavak mon-datbeli jelentéséből, a szövegösszefüggésből kellett a hiányzó magánhangzókat kikövetkeztetni.

97 Főnícia Az ábécé kialakulásá-nak ideje, helye vitatott témája a kutatásoknak. Az „elsőség" kérdése eldönthetetlen, bár kü-lönböző tudományos feltevések születtek e téren, A két legelterjedtebb:

98 Főnícia 1.) Ezek az írások párhu-zamos fejlődéssel jöttek létre, tehát önállóan ala-kultak ki, bár hatottak egymásra. 2.) A másik feltevés sze-rint a sínai és az ugariti hatására keletkezett a föníciai ábécé. Egy dolog azonban bizo-nyos, az ismert betűírá-sok közül a föníciai bizo-nyult a legéletrevalóbb-nak, ez lett az alapja mai betűhasználatunknak is.

99 Főnícia A föníciaiak írásának leg-nevezetesebb emléke az ún. moabita kő, amelyet francia tudósok találtak meg a Holt-tenger közelében a 19. szá-zad közepén.

100 Főnícia A Kr.e. 9. századból szár-mazó lelet egy Mésa nevű moabita király győzelmeit örökítette meg. Írásjeleit (a tudomány szerencséjére) rögtön lemásolták. Az ara-bok – megakadályozandó a kő elvitelét – tüzet gyújtottak alatta, s mikor már teljesen átforrósodott, hideg vizet öntöttek rá - az értékes lelet darabokra tört. A kutatók összeszedték a darabokat és a korábban lejegyzett felirat alapján a Louvre-ban össze-illesztették azokat.

101 A GÖRÖG ÍRÁS

102 a görög írás A görög hagyomány szerint a betűírás tudományát Kadmosz, Agénor föníciai király fia hozta Hellaszba, ő ismertetett meg 16 betűt a görögökkel, amit később Palamédész néggyel, majd Epikharmész és a keoszi Szimonídész még újabb 4 betűvel toldott meg. A görög ábécé föníciaiból való származtatása nem csupán a mondai hagyományra épül, hanem a konkrét bizonyítékok alapján is alátámasztható.

103 a görög írás rendkívül hasonló a betűk elnevezése:
betűformák nagymérvű egybeesése első ránézésre megálla-pítható, valamint jellemző még a két ábécé betűinek sor-rendjében megfigyelhető egybeesés. az átvételt támasztja alá az is, hogy a legrégibb feliratokon az írás még jobbról balra halad. A Kr.e. 7. századtól tűntek fel azok a feliratok, amelyek busztrophedon (=ökörfordulós v. ökörszántás) technikával készültek: az egyik sorban jobbról balra, a következőben balról jobbra írtak. A máig is használatos balról jobbra tartó haladási irány csak a Kr.e. 500 után vált elterjedtté és véglegessé.

104 a görög írás A görög világ első írásai szótagírások. A paloták korában alakult ki az ún. lineáris A írás. Mivel azonban az az etnikum, amely ezeket az írásokat használta, nem görög volt, ezért nyelvük ismerete nélkül az írás máig megfejtetlen. Nem így a lineáris B szótagírás, amely az Kr.e körül bekövetkező katasztrófák után jelent meg a szigeten és a szárazföldön: a görög nyelvű mükénéiek alakították ki a lineráris A alapján. Nyelve tehát már görög volt, ezért ezt sikerült is megfejteni. A bravúr Michael Ventris nevéhez fűződik.

105 a phaisztoszi korong két oldala

106 a görög írás A GÖRÖG ÍRÁS SAJÁTOSSÁGAI:
A föníciai ábécé csak mássalhangzókat tartalmazott, a görög nyelvben viszont a magánhangzóknak is fontos szerep jutott, tehát valahogy jelölni kellett ezeket. 16 mássalhangzójuk jele mellé a magánhangzók lejegyzésére olyan betűket vettek át, amelyeknek a görögben nem volt hangértéke, nem használták őket. Az először 26 betűs görög ábécéből 2 betű kihalt - így alakult ki a 24 tagú betűsor. A görög írás történetével foglalkozó szakemberek szerint AZ ÁBÉCÉ LÉTREHOZÓJA EGY EMBER LEHETETT .

107 a görög írás A görögök több betűformát használtak: a kőbe vésett feliratok betűit monumentálisnak vagy kapitálisnak nevezték. Ezt formálták át annyira, hogy papiruszon is könnyen lejegyezhető legyen – ez a könyvírás vagy textuális. Mindennapi használatra a már kicsit megdőlő, betűket egymáshoz jobban kötő kurzív írás terjedt el. A Kr.e. 3. században jelent meg a kerekded formákat megjelenítő, rendkívül népszerűvé váló unciális betűtípus. Az eddig felsoroltak mind majuszkulák, vagyis nagybetűk voltak, csak a 9. századtól hódított teret a minuszkula, a kisbetű, amelynél már lefelé és felfelé is betűki-nyúlások figyelhetők meg.

108 a görög írás ÍRÁS ÉS KULTÚRA:
A görög kultúrában és a nép életében az írás teljesen más szerepet töltött be, mint az ókori Keleten. Egyiptomban vagy Mezopotámiában e tudomány kevesek kiváltsága, Hellaszban azonban sokak számára a mindennapi élet része. A demokrácia szintjére eljutó poliszokban a polgárjog gyakorlásának feltétele egy alapszintű írni és olvasni tudás, hiszen a szavazás titkosságát - pl. osztrakiszmosz esetén - csak így lehetett biztosítani. Az írás kezdi elveszíteni misztikus szerepét.

109 Maga Platón, a görög bölcselet egyik legmeghatározóbb személyisége is amiatt kesergett, hogy az emberek az írásnak már nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a szóbeli kommunikációnak, a közvetlen vitának. (Ezt az idézetet választottam írás-, könyv- és könyv-tártörténeti stúdiumunk mottójául…) Ez a váltás nagyban emlékeztet bennünket a Guten-berg-galaxis elmúlása felett kesergőkre.