Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FENNTARTHATÓ TÁRSADALOM Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FENNTARTHATÓ TÁRSADALOM Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke."— Előadás másolata:

1 A FENNTARTHATÓ TÁRSADALOM Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke

2 Az új jövő A jövő egyszerre lokális, nemzeti, európai és univerzális glokális tér, vagy helyesebben téridő A jövő egyszerre lokális, nemzeti, európai és univerzális glokális tér, vagy helyesebben téridő A jövő (részleges vagy teljes) autonóm szereplője egyrészt az emberiség, másrészt saját bolygónk, harmadrészt az emberiség kollektív tudata is A jövő (részleges vagy teljes) autonóm szereplője egyrészt az emberiség, másrészt saját bolygónk, harmadrészt az emberiség kollektív tudata is A jelen kényszerpályái hatnak rá, de többé nem tartják fogságban; a jövő most szabadabb lett a körülményektől és a korszellemtől A jelen kényszerpályái hatnak rá, de többé nem tartják fogságban; a jövő most szabadabb lett a körülményektől és a korszellemtől A 21. század egyik fejleménye: a jövő nagyobb arányban függ saját jövőképünket, jövőkoncepciónktól, jövőakaratunktól, mint a múlttól vagy a jelentől A 21. század egyik fejleménye: a jövő nagyobb arányban függ saját jövőképünket, jövőkoncepciónktól, jövőakaratunktól, mint a múlttól vagy a jelentől Evvel párhuzamosan az euroatlanti kultúrában soha nem látott jövőhiány és/vagy jövőreménytelenség van Evvel párhuzamosan az euroatlanti kultúrában soha nem látott jövőhiány és/vagy jövőreménytelenség van A tervezett változtatások és a spontán változások hálózatot alkotnak, ezeket új paradigmákra építő tervezési folyamatba integráljuk A tervezett változtatások és a spontán változások hálózatot alkotnak, ezeket új paradigmákra építő tervezési folyamatba integráljuk

3 21. század előzetes képe Bármilyen felfoghatatlan, de a század most már véget ér – talán nem pusztító robajjal Legkésőbb a 21. század második harmadában felfoghatatlan változások mennek végbe – talán nem pusztító robajjal A változásokhoz szükséges tudások jórészt készen állnak – a társadalmak számára ezek valószínűleg felfoghatatlanok Az ehhez szükséges új technológiák jórészt szintén készen állnak – ezek még a gazdaság számára is felfoghatatlanok A múlt és a jövő tehát szemlélhető, értelmezhető – az igazi veszélyforrás ismét az átmenet és egyben a jelen lehetetlensége Magyarország ma még csak a fenntarthatatlanság finom drámáit érzékeli?

4 Új fenntarthatóság? Eltérő a fenntartható fejlődés közpolitikai és tudományos fogalma A fenntartható fejlődés kategóriája az ipari kor egyik utolsó fogalma, amely az ipari-posztipari kor korrekcióját célozza Holott az ipari kor fejlődés és/vagy növekedés felfogása is értelmét veszti A funkcionális és szubsztanciális globalizáció keretei között új fogalmat kellene keresnünk A természeti-környezeti fenntarthatóság a funkcionális globalizációban megoldhatatlannak tűnik Átmeneti fogalmak és törekvések: a fenntartható információs társadalom, a fenntartható posztpiaci társadalom, stb. A tudás- és tudatfejlesztő kor a szubsztanciális fenntarthatóságot követeli

5 Globlokál fenntarthatóság A 21. század elején észrevehető: csak globlokál típusú és csak felemás fenntarthatóság remélhető A 21. század elején észrevehető: csak globlokál típusú és csak felemás fenntarthatóság remélhető A fenntarthatatlanság mindaddig általános marad, amíg az ökológiai kríziseket csak ökológiai krízisekként értelmezzük A fenntarthatatlanság mindaddig általános marad, amíg az ökológiai kríziseket csak ökológiai krízisekként értelmezzük Szintén észrevehető, hogy létrejött a harmadik valóság, a globlokál virtuális valóság, amely értelmezhetetlen a hagyományos fenntarthatósággal Szintén észrevehető, hogy létrejött a harmadik valóság, a globlokál virtuális valóság, amely értelmezhetetlen a hagyományos fenntarthatósággal A mai térelmélet jórészt másolja, vagy alig gondolja tovább a 20. század térgondolkodását, ami szintén fenntarthatatlan A mai térelmélet jórészt másolja, vagy alig gondolja tovább a 20. század térgondolkodását, ami szintén fenntarthatatlan A fenntarthatatlanság ma lényegében a globális tudat funkcionális tudatszintjeinek a kivetülése A fenntarthatatlanság ma lényegében a globális tudat funkcionális tudatszintjeinek a kivetülése Korunk a láthatatlan és rövidesen a látható paradigma-váltások folyamata lehet – lassan egyedül csak ez fenntartható Korunk a láthatatlan és rövidesen a látható paradigma-váltások folyamata lehet – lassan egyedül csak ez fenntartható

6 Civilizációs-kulturális környezeti tér A globalizáció új téridő, legalább ötdimenziós transz- nacionális hipertér, amelyben a környezeti tér szerkezete kibővült: Az univerzális természeti téridő, avagy az öt természeti alrendszer (atmoszféra, hidroszféra, litoszféra, bioszféra és a föld belsejét jelentő geoszféra) változatlan; A globális második természeti tér a nooszféra, technoszféra; A virtuális poszt-természeti (vagy harmadik természeti- környezeti) tér, például az infoszféra, a cyberszféra; Az előbbi három szerkezeti elem együttese, az integrált természeti-környezeti tér, avagy az ökológiai téregyüttes; A természeti-környezeti terek egyúttal többszintes (globális, kontinentális, nemzeti és lokális) társadalmi terek. Mindegyik társadalmi tér egyben a kollektív társadalmi tudati terek megnyilvánulásai. Ezért joggal mondhatjuk, hogy a fenntartható fejlődés elmélete nem más, mint az összetett ökológiai tér változásának, változásfolyamatának elmélete.

7 Önszabályzó szuprarendszer A tudományos szakirodalomban az egyik új elmélet, a kockázati világtársadalom elmélete váltotta ki talán a legnagyobb visszhangot Az elmélet (Ulrich Beck, 1997) szerint az ökológiai globalizáció három veszélyforrást erősít fel: 1. a gazdasággal összefüggő ökológiai pusztítások és ipari- technológiai veszélyeket; 2. a szegénységből fakadó ökológiai pusztítás és ipari-technológiai veszélyeket; 3. a tömegpusztító fegyverek bevetésének veszélyeit. Mindez avval való szembesülést jelent, hogy ezek a veszélyek civilizációs önpusztítást jelenthetnek és a közös végzet tapasztalatát kelthetik Beck felfogása kiegészíthető: a (4) politikával, (5) a globális tudással, (6) az emberiség tudatállapotával (7) stb. összefüggő ökológiai veszélyekkel; Az új felfogás szerint (James Lovelock, 1990, 1991) a teljes földi bioszféra több mint alkotóelemeinek együttese, sőt olyan szuprarendszer, amely valamilyen önszabályozó kibernetikus öntudattal rendelkezik

8 Új paradigma hipotézisek 1. Az egyre inkább fenntarthatatlan természet és társadalom új gondolkodást követel, ezért néhány témánkat érintő új (zömében univerzális rendszerváltó) paradigma-hipotézis: Az egyre inkább fenntarthatatlan természet és társadalom új gondolkodást követel, ezért néhány témánkat érintő új (zömében univerzális rendszerváltó) paradigma-hipotézis: 1. Az embert nem kell okvetlenül közvetlenül és személyesen fizikai vagy lelki létében tönkre tenni. Az ember ezen a bolygón akkor is elpusztul, ha benne és körülötte a társadalom nem létezik, felborul, szétzúzzák, vagy széthullik. A szuverén személy léte éppen úgy hozzá kötött a társadalomhoz, mint a szintén szuverén természethez. 1. Az embert nem kell okvetlenül közvetlenül és személyesen fizikai vagy lelki létében tönkre tenni. Az ember ezen a bolygón akkor is elpusztul, ha benne és körülötte a társadalom nem létezik, felborul, szétzúzzák, vagy széthullik. A szuverén személy léte éppen úgy hozzá kötött a társadalomhoz, mint a szintén szuverén természethez. 2. A társadalom többek között nem csak a) épített, második környezet, b) közösségi szövet, szerkezet és hálózat, c) intézményes állam, s önkormányzat, hanem elsősorban a társadalom kollektív tudata. 2. A társadalom többek között nem csak a) épített, második környezet, b) közösségi szövet, szerkezet és hálózat, c) intézményes állam, s önkormányzat, hanem elsősorban a társadalom kollektív tudata. 3. A társadalom nem csak az emberen kívül van, hanem belül is. A társadalom és kollektív tudata beépült az emberi testbe, az idegrendszerbe, az elmébe és az egyén tudatába is. Az emberben is a természet, társadalom és tudat: egy. 3. A társadalom nem csak az emberen kívül van, hanem belül is. A társadalom és kollektív tudata beépült az emberi testbe, az idegrendszerbe, az elmébe és az egyén tudatába is. Az emberben is a természet, társadalom és tudat: egy. 4. Az ember és a társadalom egyaránt nem csak fizikai, hanem végtelenül összetett poszt-fizikai (szellemi, kulturális, tudati vagy például transzcendens) valóság is. Az előbbi paradigmákból következik, hogy minden valóságréteg (tehát természet, ember, társadalom, szellem, stb.) sokrétegű anyagi/tudati valóságvektor. 4. Az ember és a társadalom egyaránt nem csak fizikai, hanem végtelenül összetett poszt-fizikai (szellemi, kulturális, tudati vagy például transzcendens) valóság is. Az előbbi paradigmákból következik, hogy minden valóságréteg (tehát természet, ember, társadalom, szellem, stb.) sokrétegű anyagi/tudati valóságvektor.

9 Új paradigma hipotézisek A társadalmat ugyanúgy, mint a természetet még mindig nem értettük meg, s azt hisszük, hogy a természet csak anyagi-fizikai valóság. Azaz halott, érzéketlen valóság, s ezért azt gondolhatjuk, hogy a halott valósággal bármit tehetünk büntetlenül. 5. A társadalmat ugyanúgy, mint a természetet még mindig nem értettük meg, s azt hisszük, hogy a természet csak anyagi-fizikai valóság. Azaz halott, érzéketlen valóság, s ezért azt gondolhatjuk, hogy a halott valósággal bármit tehetünk büntetlenül. 6. Ma már megkockáztathatjuk azt a hipotézist, hogy a természet, a társadalom ugyanúgy vagy hasonlóan él, mint az ember. Ha a természet és a társadalom szervezett és bonyolult élet, akkor feltehetően oka, célja és következménye van létének. 6. Ma már megkockáztathatjuk azt a hipotézist, hogy a természet, a társadalom ugyanúgy vagy hasonlóan él, mint az ember. Ha a természet és a társadalom szervezett és bonyolult élet, akkor feltehetően oka, célja és következménye van létének. 7. Ma az egyik legnagyobb titok, hogy az élő szervezetek, dimenziók, struktúrák hogyan kapcsolódnak egymáshoz, egyúttal miképpen feltételezik egymást, s a kölcsönös egymásra utaltságot miért és mikor bontják fel. 7. Ma az egyik legnagyobb titok, hogy az élő szervezetek, dimenziók, struktúrák hogyan kapcsolódnak egymáshoz, egyúttal miképpen feltételezik egymást, s a kölcsönös egymásra utaltságot miért és mikor bontják fel. 8. Az ember a természetnek és a környezetnek az élő társadalmon keresztül, a társadalom büntetlen kihasználásával árt, vagy használ. Ez fordítva is igaz, ha a természet-környezet pusztít, akkor elsősorban az élő társadalmat teszi tönkre és így nem csak közvetlenül, hanem közvetve is megszüntetheti az embert. 8. Az ember a természetnek és a környezetnek az élő társadalmon keresztül, a társadalom büntetlen kihasználásával árt, vagy használ. Ez fordítva is igaz, ha a természet-környezet pusztít, akkor elsősorban az élő társadalmat teszi tönkre és így nem csak közvetlenül, hanem közvetve is megszüntetheti az embert. 9. Még változatlanul azt is hisszük, hogy a társadalom szintén hideg-rideg, tárgyi-intézményi valóság, amely nagyon is hasonlít a csak naturálisnak hitt valóságra, s ezért a társadalmat is büntetlenül, erőszakosan alakítani lehet. A természet és a társadalom azonos érzéketlen, gyakran durva kezelése természetesen nem más, mint az anti-kultúra, vagy a valódi kultúra hiánya, a kultúra helyére tolakodó alacsony kulturáltságú, önpusztításra is alkalmas civilizáció. 9. Még változatlanul azt is hisszük, hogy a társadalom szintén hideg-rideg, tárgyi-intézményi valóság, amely nagyon is hasonlít a csak naturálisnak hitt valóságra, s ezért a társadalmat is büntetlenül, erőszakosan alakítani lehet. A természet és a társadalom azonos érzéketlen, gyakran durva kezelése természetesen nem más, mint az anti-kultúra, vagy a valódi kultúra hiánya, a kultúra helyére tolakodó alacsony kulturáltságú, önpusztításra is alkalmas civilizáció.

10 Új paradigma hipotézisek Ma már egyaránt lehetőséggé vált, hogy az ember, a természet, a civilizáció, a társadalom (a gazdaság is, mint a társadalom alrendszere), vagy a kultúra fenntarthatatlan legyen. Ezek mindegyike külön-külön is veszély, de több fenntarthatatlanság összekapcsolása végveszély. 10. Ma már egyaránt lehetőséggé vált, hogy az ember, a természet, a civilizáció, a társadalom (a gazdaság is, mint a társadalom alrendszere), vagy a kultúra fenntarthatatlan legyen. Ezek mindegyike külön-külön is veszély, de több fenntarthatatlanság összekapcsolása végveszély. 11. Az együttes fenntarthatatlanság tudatosulása és az evvel járó új globális magasabb tudatállapot viszont az emberiség nagy esélye s lehetősége, függetlenül attól, hogy a klímaválság már kezelhetetlen-e, a társadalmi valóság részben kezelhető-e. 11. Az együttes fenntarthatatlanság tudatosulása és az evvel járó új globális magasabb tudatállapot viszont az emberiség nagy esélye s lehetősége, függetlenül attól, hogy a klímaválság már kezelhetetlen-e, a társadalmi valóság részben kezelhető-e. 12. Nagyon valószínű, hogy az emberiség már többször (majdnem teljesen) elpusztult, de nagyon kevés tudásunk van arról, hogy végül is mi – vagy hány és milyen tényező - mentette meg. A természet (egy bárka és a víz, amin a bárka nem süllyedt el), egy család és gyors cselekvése (egy működő mikro-társadalom), a csoporttudat (a megmenekülünk-tudat és bizonyossága), vagy a teremtő erő (Isten)? 12. Nagyon valószínű, hogy az emberiség már többször (majdnem teljesen) elpusztult, de nagyon kevés tudásunk van arról, hogy végül is mi – vagy hány és milyen tényező - mentette meg. A természet (egy bárka és a víz, amin a bárka nem süllyedt el), egy család és gyors cselekvése (egy működő mikro-társadalom), a csoporttudat (a megmenekülünk-tudat és bizonyossága), vagy a teremtő erő (Isten)? 13. Az ezredforduló utáni új valóság és új tudat legfontosabb üzenete, hogy semmi (sem a természet, sem a társadalom, sőt az emberiség többsége) nem menthető meg az eddigi személyes vagy kollektív „mentési gondolatokkal és szerszámokkal” 13. Az ezredforduló utáni új valóság és új tudat legfontosabb üzenete, hogy semmi (sem a természet, sem a társadalom, sőt az emberiség többsége) nem menthető meg az eddigi személyes vagy kollektív „mentési gondolatokkal és szerszámokkal”

11 Új fenntarthatóság 1. Az új valóság tehát összetett és sokdimenziós valóság: első és második természet, személyes és kollektív tudat, szellemi valóság, transzcendens valóság, virtuális valóság. A valóság térben (téridőben) megjelenő sokszintes valóság így vertikális, horizontális és ugyanakkor térfeletti valóság. Az élő, ön”változtató”, „tudatos” természet nem azonos a halott és/vagy létező, anyagként-tárgyként kezelt természettel. Az új valóság tehát összetett és sokdimenziós valóság: első és második természet, személyes és kollektív tudat, szellemi valóság, transzcendens valóság, virtuális valóság. A valóság térben (téridőben) megjelenő sokszintes valóság így vertikális, horizontális és ugyanakkor térfeletti valóság. Az élő, ön”változtató”, „tudatos” természet nem azonos a halott és/vagy létező, anyagként-tárgyként kezelt természettel. Az új fenntarthatóság – több változatban - tehát ebben az új világkép rendszerben fogalmazható meg érvényesen. Ezt a kisebbségben lévő új gondolkodás-modell hálózatot, a jelen és a jövő fenntarthatóságának új fogalmi készletét azért nehéz csoportosítani, mert a modellek még nem teljesen kristályosodtak ki, s az indikátorok többségét még nem tisztázták. Az új fenntarthatóság – több változatban - tehát ebben az új világkép rendszerben fogalmazható meg érvényesen. Ezt a kisebbségben lévő új gondolkodás-modell hálózatot, a jelen és a jövő fenntarthatóságának új fogalmi készletét azért nehéz csoportosítani, mert a modellek még nem teljesen kristályosodtak ki, s az indikátorok többségét még nem tisztázták.

12 Új fenntarthatóság Humán ökológia (alternatív értelmezések: ember és környezete ökológia, jó élet ökológia, autonóm természeti ökológia, tranzakciós ökológia, humán környezeti ökológia, stb.) Élő-önszervező, sokrétű természeti-társadalmi-kulturális központú fenntarthatóság modellek. 1. Humán ökológia (alternatív értelmezések: ember és környezete ökológia, jó élet ökológia, autonóm természeti ökológia, tranzakciós ökológia, humán környezeti ökológia, stb.) Élő-önszervező, sokrétű természeti-társadalmi-kulturális központú fenntarthatóság modellek. 2. Társadalmi-közösségi ökológia (alternatív kategóriák: kollektív felelősség alapú ökológia, települési ökológia, közösségi ökológia, stb.). Élő társadalom központú fenntarthatóság modellek. 2. Társadalmi-közösségi ökológia (alternatív kategóriák: kollektív felelősség alapú ökológia, települési ökológia, közösségi ökológia, stb.). Élő társadalom központú fenntarthatóság modellek. 3. Transzcendens ökológia (alternatív nevek: spirituális ökológia, ökoteológia, szakrális ökológia, remény teológia, stb.). Ökoteológiai fenntarthatóság modellek: például keresztény és más vallásból kiinduló, kozmikus intelligencia vagy gnózis alapú felfogások. 3. Transzcendens ökológia (alternatív nevek: spirituális ökológia, ökoteológia, szakrális ökológia, remény teológia, stb.). Ökoteológiai fenntarthatóság modellek: például keresztény és más vallásból kiinduló, kozmikus intelligencia vagy gnózis alapú felfogások. 4. Tudat ökológia (alternatív fogalmak: kollektív intelligencia alapú ökológia, poszt-ökológia, lét- ökológia, új tudatosság ökológia, etikai ökológia, stb.). Kollektív tudat központú fenntarthatóság modellek. 4. Tudat ökológia (alternatív fogalmak: kollektív intelligencia alapú ökológia, poszt-ökológia, lét- ökológia, új tudatosság ökológia, etikai ökológia, stb.). Kollektív tudat központú fenntarthatóság modellek.

13 Új társadalmi szakadékok a 21. század elején: Közösség-gazdagok – közösség- szegények 2. Információ-szegények - információ- gazdagok 3. Technológia-szegények - technológia- gazdagok 4. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (vagy: kultúra szegények - kultúra gazdagok) 5. Tudat-szegények - tudat-gazdagok 6. Istenélmény-szegények - Istenélmény- gazdagok

14 A kettős védtelenség elve Az önszerveződő, vagy a társadalom által kontrollálhatatlan természet, vagy a éppen a társadalom által megzavart vagy tönkre tett természet tulajdonképpen bármikor, alig kiszámítható módon elpusztíthat társadalmi csoportokat. A társadalom tehát védtelen. Az ember személyesen, egyedül, társak nélkül – bármilyen egyéni természetpusztító cél is vezérelje – az univerzális természetet nem képes elpusztítani, vagy főként csak egyes lokális természeti közegnek okozhat károsodást. A sokaság, a társadalom, s különösen a globális társadalom viszont nem csak önmagát, hanem magát a természetet (sőt a bolygót) is képes tönkre tenni vagy elpusztítani. A természet tehát védtelen, ha természetesen eltekintünk a poszt-természeti (például metafizikai) védelemtől. Az önszerveződő, vagy a társadalom által kontrollálhatatlan természet, vagy a éppen a társadalom által megzavart vagy tönkre tett természet tulajdonképpen bármikor, alig kiszámítható módon elpusztíthat társadalmi csoportokat. A társadalom tehát védtelen. Az ember személyesen, egyedül, társak nélkül – bármilyen egyéni természetpusztító cél is vezérelje – az univerzális természetet nem képes elpusztítani, vagy főként csak egyes lokális természeti közegnek okozhat károsodást. A sokaság, a társadalom, s különösen a globális társadalom viszont nem csak önmagát, hanem magát a természetet (sőt a bolygót) is képes tönkre tenni vagy elpusztítani. A természet tehát védtelen, ha természetesen eltekintünk a poszt-természeti (például metafizikai) védelemtől. Ez a kettős védtelenség elve. Ám a természet súlyosabban kiszolgáltatott, mint az ember vagy a társadalom. Az új ökológiai gondolkodás azonban azt is feltételezi, hogy az emberi társadalom az egyetlen olyan kockázati tényező, amely képes a természet totális pusztítására. A tétel ellentéte is igaz: az emberi társadalom az egyetlen olyan tényező, amely képes a természet-környezet megóvására, helyreállítására. Ezért bármikor, bármilyen ökológiai krízisről beszélünk, legyen világos, hogy végső soron csak a társadalom segíthet. Ez a kettős védtelenség elve. Ám a természet súlyosabban kiszolgáltatott, mint az ember vagy a társadalom. Az új ökológiai gondolkodás azonban azt is feltételezi, hogy az emberi társadalom az egyetlen olyan kockázati tényező, amely képes a természet totális pusztítására. A tétel ellentéte is igaz: az emberi társadalom az egyetlen olyan tényező, amely képes a természet-környezet megóvására, helyreállítására. Ezért bármikor, bármilyen ökológiai krízisről beszélünk, legyen világos, hogy végső soron csak a társadalom segíthet.

15 Negatív paradigmák Ezért aktuális (vagy első) paradigmaként létkérdés, hogy a különböző társadalmak ma ugyanúgy fenntarthatatlanok lehetnek, mint az ipari-posztipari civilizáció, amelynek egyik új paradigmája, hogy a gazdaság nem tudja eltartani a társadalmat, ráadásul a gazdaságnak alávetett társadalmak – a sokféle közvetett erőszak hatására – láthatóan hozzáidomultak a fenntarthatatlan gazdasághoz. A második új (rész)paradigma ezért az, hogy a társadalom nem tud mit kezdeni a fenntarthatatlan gazdasággal; a kölcsönös fogság állapotában a gazdaságok és a társadalmak egymást húzzák lefelé, miközben a gazdaságok és társadalmak együttműködését szervező és az állami intézményeket működtető hatalmi elitek képtelenek megoldani a válságokat. Ezért aktuális (vagy első) paradigmaként létkérdés, hogy a különböző társadalmak ma ugyanúgy fenntarthatatlanok lehetnek, mint az ipari-posztipari civilizáció, amelynek egyik új paradigmája, hogy a gazdaság nem tudja eltartani a társadalmat, ráadásul a gazdaságnak alávetett társadalmak – a sokféle közvetett erőszak hatására – láthatóan hozzáidomultak a fenntarthatatlan gazdasághoz. A második új (rész)paradigma ezért az, hogy a társadalom nem tud mit kezdeni a fenntarthatatlan gazdasággal; a kölcsönös fogság állapotában a gazdaságok és a társadalmak egymást húzzák lefelé, miközben a gazdaságok és társadalmak együttműködését szervező és az állami intézményeket működtető hatalmi elitek képtelenek megoldani a válságokat. A harmadik paradigma-elem, hogy a természet figyelembe vétele nélkül sem a gazdaság, sőt sem a társadalom nem tudja eltartani, mi több jólétbe emelni az embert. Eljutottunk a végpontig, vagy annak közelébe: nemcsak a gazdaság nem tudja eltartani a társadalmat, hanem a társadalom sem az embert, az emberi életet, mert a közösség és a kultúra kártyavárként omlik össze a fenntartható társadalom nélkül. A kiterjedt ökológiai és gazdasági válság felszínre hozott két alaptörvényt: a természet fenntarthatatlansága egyre inkább együtt jár a társadalmi fenntarthatatlanságával, az utóbbi pedig elvileg-logikailag akár az utolsó földi ember és tudat kipusztulását is jelentheti, ami egyébként nem biztos, hogy az ember – mint biológiai- társadalmi reprodukció - kihalását hozza magával. A harmadik paradigma-elem, hogy a természet figyelembe vétele nélkül sem a gazdaság, sőt sem a társadalom nem tudja eltartani, mi több jólétbe emelni az embert. Eljutottunk a végpontig, vagy annak közelébe: nemcsak a gazdaság nem tudja eltartani a társadalmat, hanem a társadalom sem az embert, az emberi életet, mert a közösség és a kultúra kártyavárként omlik össze a fenntartható társadalom nélkül. A kiterjedt ökológiai és gazdasági válság felszínre hozott két alaptörvényt: a természet fenntarthatatlansága egyre inkább együtt jár a társadalmi fenntarthatatlanságával, az utóbbi pedig elvileg-logikailag akár az utolsó földi ember és tudat kipusztulását is jelentheti, ami egyébként nem biztos, hogy az ember – mint biológiai- társadalmi reprodukció - kihalását hozza magával.

16 Új társadalomkép A társadalom ugyanakkor nem, vagy nemcsak pusztán fizikai létforma, vagy nemcsak második természeti környezetként megtestesülő naturális valóság. Avagy a társadalom – jelképesen – nem csak sok egyes ember gazdag együttélési rendszerei, s nem csak családi kapcsolatokban, emberek házaiban, vagy közintézményekben és épületeikben fejeződnek ki. A társadalom ugyanakkor nem, vagy nemcsak pusztán fizikai létforma, vagy nemcsak második természeti környezetként megtestesülő naturális valóság. Avagy a társadalom – jelképesen – nem csak sok egyes ember gazdag együttélési rendszerei, s nem csak családi kapcsolatokban, emberek házaiban, vagy közintézményekben és épületeikben fejeződnek ki. A társadalom szellemi valóság (is), mert minden egysége, eleme, „mozdulata” szellemi komponens. Így a társadalom lelki, vagy spirituális valóság (is), még akkor is, ha ennek sem a társadalom sok tagja, sem az egyes ember nincs tudatában, pedig minden egyes darabja, viszonya, emléke és jövőálma metafizikai természetű. A társadalom szellemi valóság (is), mert minden egysége, eleme, „mozdulata” szellemi komponens. Így a társadalom lelki, vagy spirituális valóság (is), még akkor is, ha ennek sem a társadalom sok tagja, sem az egyes ember nincs tudatában, pedig minden egyes darabja, viszonya, emléke és jövőálma metafizikai természetű. És a társadalom lényegileg mindig virtuális valóság (is), mert a társadalmat senki nem tudja megfogni, mint egy tárgyat, vagy a társadalomba nem lehet úgy beleülni, mint egy autóba. És a társadalom lényegileg mindig virtuális valóság (is), mert a társadalmat senki nem tudja megfogni, mint egy tárgyat, vagy a társadalomba nem lehet úgy beleülni, mint egy autóba. A társadalmat az emberek szinte kivétel nélkül labirintus rendszerként élik meg, amelynek nem találják a kijáratát, holott a társadalom eredetileg azért jött létre, hogy járható utat kínáljon a vacsorához, a fűtött barlanghoz és az Istenhez. A társadalmat az emberek szinte kivétel nélkül labirintus rendszerként élik meg, amelynek nem találják a kijáratát, holott a társadalom eredetileg azért jött létre, hogy járható utat kínáljon a vacsorához, a fűtött barlanghoz és az Istenhez.

17 A társadalom titkai A társadalom projektum most azonban egyszerre több titok dimenzióba ütközik. 1. A magasabb tudatállapotban lévő egyén képes-e személyesen befolyásolni a kollektív tudatot, amely a befolyásolás után megváltozva számos-számtalan emberre hat befolyásoló erőként? A társadalom projektum most azonban egyszerre több titok dimenzióba ütközik. 1. A magasabb tudatállapotban lévő egyén képes-e személyesen befolyásolni a kollektív tudatot, amely a befolyásolás után megváltozva számos-számtalan emberre hat befolyásoló erőként? 2. Ha egyszerre több magas tudatállapotban lévő egyén (mintegy tudatközösségként) képes-e csoportosan befolyásolni a kollektív tudatot, amely az intenzív befolyásolás után számos-számtalan emberre hat új módón erős befolyásoló erőként? 2. Ha egyszerre több magas tudatállapotban lévő egyén (mintegy tudatközösségként) képes-e csoportosan befolyásolni a kollektív tudatot, amely az intenzív befolyásolás után számos-számtalan emberre hat új módón erős befolyásoló erőként? 3. Az ember egyénileg vagy csoportban kollektíven hat az emberiség tudatmezőjére, akkor ez a tudatmező képes-e befolyásolni a természetet és a természeti-környezeti viselkedést? 4. Ha a társadalmi tudatot nem alulról, vagy nem az ember felől nézzük, akkor ez a mindenkori, egyszerre változatlan és folyton változó emberiség-tudat milyen „öntudattal”, milyen „önprogrammal” rendelkezik? 3. Az ember egyénileg vagy csoportban kollektíven hat az emberiség tudatmezőjére, akkor ez a tudatmező képes-e befolyásolni a természetet és a természeti-környezeti viselkedést? 4. Ha a társadalmi tudatot nem alulról, vagy nem az ember felől nézzük, akkor ez a mindenkori, egyszerre változatlan és folyton változó emberiség-tudat milyen „öntudattal”, milyen „önprogrammal” rendelkezik? 5. A kollektív tudatra felülről (vagy bármilyen irányból, vagy dimenzióból) és nem az ember (sőt nem az egyéni isteni Én) irányából milyen transzcendens hatások érik? 5. A kollektív tudatra felülről (vagy bármilyen irányból, vagy dimenzióból) és nem az ember (sőt nem az egyéni isteni Én) irányából milyen transzcendens hatások érik? Vagy hagyjuk el a spirituális tér- és időfeletti mezőket (vagy akár feltételezzük azt, hogy nem is léteznek), kérdezzük meg, hogy a kollektív társadalmi tudatnak milyen a viszonya, interakciója a kollektív tudással (az univerzális társadalmi vagy/és kozmikus intelligenciával)? És teljesen mindegy, hogy milyen és hány további kérdést teszünk fel, azt Vagy hagyjuk el a spirituális tér- és időfeletti mezőket (vagy akár feltételezzük azt, hogy nem is léteznek), kérdezzük meg, hogy a kollektív társadalmi tudatnak milyen a viszonya, interakciója a kollektív tudással (az univerzális társadalmi vagy/és kozmikus intelligenciával)? És teljesen mindegy, hogy milyen és hány további kérdést teszünk fel, azt

18 A fenntartható társadalom Donella és Dennis Meadows a kilencvenes évek elején publikált egy fontos tanulmányt a fenntartható társadalom értelmezéséről és programjáról. Donella és Dennis Meadows a kilencvenes évek elején publikált egy fontos tanulmányt a fenntartható társadalom értelmezéséről és programjáról. Tanulmányuk második felében először összefoglalják, hogy mik jellemezhetik a fenntartható társadalmat: 1. a visszajelzés tökéletesítése, azaz például jobban meg kell ismerni az emberi populáció jólétét, valamint a lokális és globális erőforrásokat és szemétlerakókat; 2. A reakcióidők felgyorsítása, avagy aktívan keresni kell azokat a szignálokat, amelyek jelzik, ha a környezet károsodik; 3. A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása; 4. A megújuló erőforrások eróziójának megelőzése; 5. Minden erőforrás maximális hatékonyságú használata; 6. A népesség és a fizikai tőke exponális növekedésének lelassítása és végül megállítása. Tanulmányuk második felében először összefoglalják, hogy mik jellemezhetik a fenntartható társadalmat: 1. a visszajelzés tökéletesítése, azaz például jobban meg kell ismerni az emberi populáció jólétét, valamint a lokális és globális erőforrásokat és szemétlerakókat; 2. A reakcióidők felgyorsítása, avagy aktívan keresni kell azokat a szignálokat, amelyek jelzik, ha a környezet károsodik; 3. A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása; 4. A megújuló erőforrások eróziójának megelőzése; 5. Minden erőforrás maximális hatékonyságú használata; 6. A népesség és a fizikai tőke exponális növekedésének lelassítása és végül megállítása. Szerintük „…az utolsó tételnek nagy a jelentősége. Intézményi és filozófiai változásra, valamint társadalmi innovációra van szükség. Megköveteli a kívánatos és fenntartható népesség- és termelési szint meghatározását. Inkább a fejlesztés, mint a növekedés eszméjéhez kapcsolódó célok megfogalmazását kívánja meg. Egyszerűen, de lényegre törően egy olyan emberi létezés célképzeteit igényli, amelynek nincs szüksége állandó fizikai expanzióra.” Szerintük „…az utolsó tételnek nagy a jelentősége. Intézményi és filozófiai változásra, valamint társadalmi innovációra van szükség. Megköveteli a kívánatos és fenntartható népesség- és termelési szint meghatározását. Inkább a fejlesztés, mint a növekedés eszméjéhez kapcsolódó célok megfogalmazását kívánja meg. Egyszerűen, de lényegre törően egy olyan emberi létezés célképzeteit igényli, amelynek nincs szüksége állandó fizikai expanzióra.”

19 Az új vízió 1. A fenntartható társadalom vízióját gyökeresen kiegészítjük egy továbbgondolt, valóban új és fenntartható jövőt ígérő világképpel: 1. pont: Az új, fenntartható, globális-lokális világrend. A jelenlegi gazdasági világrendet nem elég – ugyanebben a logikában – javított világrendre váltani. Az új és más típusú világrend-modellek kitalálása most folyik. 1. pont: Az új, fenntartható, globális-lokális világrend. A jelenlegi gazdasági világrendet nem elég – ugyanebben a logikában – javított világrendre váltani. Az új és más típusú világrend-modellek kitalálása most folyik. 2. pont: A poszt-piaci (poszt-tőke alapú) gazdaság, avagy a poszt- kapitalizmus utáni új gazdaság. A gazdaság nem átmeneti, hanem általános krízisben van, amelyet ma még makacsul védenek a piacpárti dogmatikus ideológusok. A szemléleti vagy stratégiai alternatíva hiányzik. Mindegy, hogy a következő félszázad milyen új gazdaság-modelleket dolgoz ki, ám ezek mindegyike valamilyen mértékben poszt-piaci, vagy/és már nem a mostani tőke-központú gazdaság lesz. A gazdaság koordinálását se a láthatatlan kéz, se a látható kéz nem tudja ellátni: jön a tudásbeli, a társadalmi, az erkölcsi, vagy a spirituális posztpiaci szabályozás. 2. pont: A poszt-piaci (poszt-tőke alapú) gazdaság, avagy a poszt- kapitalizmus utáni új gazdaság. A gazdaság nem átmeneti, hanem általános krízisben van, amelyet ma még makacsul védenek a piacpárti dogmatikus ideológusok. A szemléleti vagy stratégiai alternatíva hiányzik. Mindegy, hogy a következő félszázad milyen új gazdaság-modelleket dolgoz ki, ám ezek mindegyike valamilyen mértékben poszt-piaci, vagy/és már nem a mostani tőke-központú gazdaság lesz. A gazdaság koordinálását se a láthatatlan kéz, se a látható kéz nem tudja ellátni: jön a tudásbeli, a társadalmi, az erkölcsi, vagy a spirituális posztpiaci szabályozás. 3. pont: Részvételi állam, részvételi (és elektronikus) demokrácia. Az elmúlt századok állam-modellje, vagy tágabban politika-, hatalom-, kormányzás típusa egyaránt működésképtelenségét, reformképtelenségét, kríziskezelési képtelenségét mutatja. Az új modellt egyaránt jellemzi majd, hogy egyrészt az állam- (vagy közösség-) polgárt nemcsak bevonja, hanem annak részvételére épít, másrészt a mai képviseleti (kvázi) demokráciát felváltó részvétel központú demokrácia jön létre, harmadrészt a társadalomnak alárendelt, a társadalmat aktivizáló politikai rendszer visszanyeri reform- és cselekvőképességét, legitimitását és kohézióteremtő lehetőségét. 3. pont: Részvételi állam, részvételi (és elektronikus) demokrácia. Az elmúlt századok állam-modellje, vagy tágabban politika-, hatalom-, kormányzás típusa egyaránt működésképtelenségét, reformképtelenségét, kríziskezelési képtelenségét mutatja. Az új modellt egyaránt jellemzi majd, hogy egyrészt az állam- (vagy közösség-) polgárt nemcsak bevonja, hanem annak részvételére épít, másrészt a mai képviseleti (kvázi) demokráciát felváltó részvétel központú demokrácia jön létre, harmadrészt a társadalomnak alárendelt, a társadalmat aktivizáló politikai rendszer visszanyeri reform- és cselekvőképességét, legitimitását és kohézióteremtő lehetőségét.

20 Az új vízió pont: Az intelligens, hálózati, civil társadalom, lokalitás reneszánsz. A mediatizált hatalmi érdekeknek (és játék- szabályoknak) alávetett, ezért magas fokon manipulált és kiszolgáltatott, szétesett és izolált, információ- és tudás hiányos, önszervezésben alulteljesítő, dialógusra és kooperációra alig alkalmas társadalmak helyett magas szinten képzett, gazdag identitás készletre építő, kreatív, önszabályzó, önszervező, intelligens és – vertikálisan és horizontálisan – együttműködő, sőt fenntartható civil társadalmak alakul(hat)nak ki. Ezek a politikai-hatalmi struktúrákat és intézményeket ellenőrzik, s a globális, nemzeti és lokális szinten egyaránt folyamatos önépítkezéseket folytatnak. A hálózati társadalmakban a lokális szinteken új minőségek – új önkormányzati, önellátási, önszervezési elvek és formák - jönnek létre. 4. pont: Az intelligens, hálózati, civil társadalom, lokalitás reneszánsz. A mediatizált hatalmi érdekeknek (és játék- szabályoknak) alávetett, ezért magas fokon manipulált és kiszolgáltatott, szétesett és izolált, információ- és tudás hiányos, önszervezésben alulteljesítő, dialógusra és kooperációra alig alkalmas társadalmak helyett magas szinten képzett, gazdag identitás készletre építő, kreatív, önszabályzó, önszervező, intelligens és – vertikálisan és horizontálisan – együttműködő, sőt fenntartható civil társadalmak alakul(hat)nak ki. Ezek a politikai-hatalmi struktúrákat és intézményeket ellenőrzik, s a globális, nemzeti és lokális szinten egyaránt folyamatos önépítkezéseket folytatnak. A hálózati társadalmakban a lokális szinteken új minőségek – új önkormányzati, önellátási, önszervezési elvek és formák - jönnek létre. 5. pont: Állam- és hatalomközpontú nemzet helyett, erkölcs, tudat és tudat-központú nemzetek együttműködése. Az elmúlt századokban a külső és belső veszélyeztetettségek miatt a nemzetek (kivéve az uralmi központokat megtestesítő nagy államokat, nagy nemzeteket) alapvetően védekezésre kényszerültek és létmódjuknak elsősorban az erősnek akart nemzetállamokat tartották. A kifelé támadó, a befelé szintén gyakran támadó nemzeteket – az új típusú világrendben, értékrendben, kooperációs rendben – felválthatja a tudás, az érték, az erkölcs, a magasabb kollektív tudatállapot központú nemzet-modell. 5. pont: Állam- és hatalomközpontú nemzet helyett, erkölcs, tudat és tudat-központú nemzetek együttműködése. Az elmúlt századokban a külső és belső veszélyeztetettségek miatt a nemzetek (kivéve az uralmi központokat megtestesítő nagy államokat, nagy nemzeteket) alapvetően védekezésre kényszerültek és létmódjuknak elsősorban az erősnek akart nemzetállamokat tartották. A kifelé támadó, a befelé szintén gyakran támadó nemzeteket – az új típusú világrendben, értékrendben, kooperációs rendben – felválthatja a tudás, az érték, az erkölcs, a magasabb kollektív tudatállapot központú nemzet-modell.

21 Az új vízió pont: Új tudás, poszt-normál (és/vagy poszt) tudomány. A közelmúlt, a jelen és a közeljövő egyaránt tudáshiányos világát (gazdaságát, társadalmát, államát, stb.) nem lehet fenntartani, ráadásul az elmúlt évtizedekben szinte minden kontinensen, vagy országban folyamatosan születik a paradigmaváltó új tudás, új (már nemcsak poszt-normál jellegű) tudomány, új metafizika vagy új teológia számos iránya, gondolkodási modellje. A tudás-alapú gazdaság és társadalom nem illúzió, nem maszlag, csak nem a régi tudásokat kell a régi – avagy fenntarthatatlan módon – alkalmazni. Ezért a tudásteremtés és tudásközvetítés új programja, új intézményrendszere alakul ki. 6. pont: Új tudás, poszt-normál (és/vagy poszt) tudomány. A közelmúlt, a jelen és a közeljövő egyaránt tudáshiányos világát (gazdaságát, társadalmát, államát, stb.) nem lehet fenntartani, ráadásul az elmúlt évtizedekben szinte minden kontinensen, vagy országban folyamatosan születik a paradigmaváltó új tudás, új (már nemcsak poszt-normál jellegű) tudomány, új metafizika vagy új teológia számos iránya, gondolkodási modellje. A tudás-alapú gazdaság és társadalom nem illúzió, nem maszlag, csak nem a régi tudásokat kell a régi – avagy fenntarthatatlan módon – alkalmazni. Ezért a tudásteremtés és tudásközvetítés új programja, új intézményrendszere alakul ki. 7. pont: Az ember újjászületése, előtérben a tudat- és az elme, fókuszban a lelki-szellemi szükségletek. Ez a második ezredforduló szembesült a legélesebben avval, hogy az ember egészéről elképesztően keveset tud, hiába megszámlálhatatlan tudományos kutatás és eredmény, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy az ember lényege nem a test és agy (ám mindegyik generálisan fontos), hanem mindenekelőtt az elme, a lélek, és főként a titokzatos és egyelőre látszólag megfejthetetlen tudat. Ha hiányzik valami, méghozzá mindenhez, világrendhez, társadalomhoz, jövőhöz, akkor ez nem más, mint a magas rendű ember és annak magas rendű (tudat)minősége. 7. pont: Az ember újjászületése, előtérben a tudat- és az elme, fókuszban a lelki-szellemi szükségletek. Ez a második ezredforduló szembesült a legélesebben avval, hogy az ember egészéről elképesztően keveset tud, hiába megszámlálhatatlan tudományos kutatás és eredmény, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy az ember lényege nem a test és agy (ám mindegyik generálisan fontos), hanem mindenekelőtt az elme, a lélek, és főként a titokzatos és egyelőre látszólag megfejthetetlen tudat. Ha hiányzik valami, méghozzá mindenhez, világrendhez, társadalomhoz, jövőhöz, akkor ez nem más, mint a magas rendű ember és annak magas rendű (tudat)minősége.

22 Az új vízió pont. Személyes és kollektív tudat emelése. Ha a 21. század fő (vagy egyik fő) kérdése a tudat, akkor az szükségképpen nem más, mint egyszerre a személyes és kollektív tudat, sőt a személyes és kollektív tudat minden szintje, a tudattalantól a transzcendens tudatokig. A tudattípusok, a tudatformák, a tudatminőségek, a tudatállapotok, a tudatváltások megértése és tudatos alkalmazása feltétele minden külső (gazdasági, társadalmi, ökológiai, stb.) tényleges és valódi eredményt hozó változásnak is. 8. pont. Személyes és kollektív tudat emelése. Ha a 21. század fő (vagy egyik fő) kérdése a tudat, akkor az szükségképpen nem más, mint egyszerre a személyes és kollektív tudat, sőt a személyes és kollektív tudat minden szintje, a tudattalantól a transzcendens tudatokig. A tudattípusok, a tudatformák, a tudatminőségek, a tudatállapotok, a tudatváltások megértése és tudatos alkalmazása feltétele minden külső (gazdasági, társadalmi, ökológiai, stb.) tényleges és valódi eredményt hozó változásnak is. 9. pont: Erkölcs-központú világ, poszt-szekuláris világrend, új spiritualizmus, szakrális demokrácia. Ez a század avval a paradigmaugrást hozó változással is jár, ha az emberek és ideológusok többsége ezt még elképzelhetetlennek is tartja, hogy egyrészt véget ér a vita az Istenről, hitről, vallásról, a transzcendencia létezéséről, mert ezek a dimenziók, valóságok, minőségek vitathatatlanná válnak. Másrészt véget ér a vita erkölcsről, etikai normákról, az erkölcsi szabályok feltétlen szerepéről, mert szintén vitathatatlanná válik, hogy bolygónk, civilizációnk, kultúránk fenntarthatatlan az erkölcsi rend nélkül. És akkor még az is megtörténhet, hogy a hitek, a vallások, az etikák nem egymásban, nem egymás között keresik az ellenséget. 9. pont: Erkölcs-központú világ, poszt-szekuláris világrend, új spiritualizmus, szakrális demokrácia. Ez a század avval a paradigmaugrást hozó változással is jár, ha az emberek és ideológusok többsége ezt még elképzelhetetlennek is tartja, hogy egyrészt véget ér a vita az Istenről, hitről, vallásról, a transzcendencia létezéséről, mert ezek a dimenziók, valóságok, minőségek vitathatatlanná válnak. Másrészt véget ér a vita erkölcsről, etikai normákról, az erkölcsi szabályok feltétlen szerepéről, mert szintén vitathatatlanná válik, hogy bolygónk, civilizációnk, kultúránk fenntarthatatlan az erkölcsi rend nélkül. És akkor még az is megtörténhet, hogy a hitek, a vallások, az etikák nem egymásban, nem egymás között keresik az ellenséget.

23 Az új vízió pont: Fenntarthatóság helyett újragondolás-újraalkotás. Vagy durvábban mondva, a kapitalista, poszt-kapitalista – a kapitalista világrend lassú, alig hatékony, globális konfliktusokba sodró – kvázi-fenntarthatósága helyett nemcsak a mai egyre kevésbé fenntartható világrendben, hanem elsősorban az új világrend-alternatívák valamilyen kombinációjában új természeti-környezeti koncepcióra és magatartásra lesz szükség. Ezt a jelenlegi fenntarthatóság fogalom helyett újragondolásnak-újraalkotásnak nevezném, mert alapja a természet, az élet és az ember új felfogása lesz. 10. pont: Fenntarthatóság helyett újragondolás-újraalkotás. Vagy durvábban mondva, a kapitalista, poszt-kapitalista – a kapitalista világrend lassú, alig hatékony, globális konfliktusokba sodró – kvázi-fenntarthatósága helyett nemcsak a mai egyre kevésbé fenntartható világrendben, hanem elsősorban az új világrend-alternatívák valamilyen kombinációjában új természeti-környezeti koncepcióra és magatartásra lesz szükség. Ezt a jelenlegi fenntarthatóság fogalom helyett újragondolásnak-újraalkotásnak nevezném, mert alapja a természet, az élet és az ember új felfogása lesz. Íme, tíz pontban a kardinális kis káté. Ez így együtt nem más, mint az új program. Az új módon fenntartható világrend, s fenntartható világtársadalom víziója. Ehhez sem kell azonban több évszázad és nincs esély a világváltás kitolására, távoli időbe való exportálására. Íme, tíz pontban a kardinális kis káté. Ez így együtt nem más, mint az új program. Az új módon fenntartható világrend, s fenntartható világtársadalom víziója. Ehhez sem kell azonban több évszázad és nincs esély a világváltás kitolására, távoli időbe való exportálására. Az új pontok egyúttal azt is jelzik, hogy nem csak a fenntarthatóságot, hanem a társadalmat magát is újra kell gondolni. Minden eddigi közvélekedéssel és tudományos állásponttal szemben a társadalom nem elsősorban „objektív valóság”, hanem többféle csoportos tudatállapot és tudatminőség. Az új pontok egyúttal azt is jelzik, hogy nem csak a fenntarthatóságot, hanem a társadalmat magát is újra kell gondolni. Minden eddigi közvélekedéssel és tudományos állásponttal szemben a társadalom nem elsősorban „objektív valóság”, hanem többféle csoportos tudatállapot és tudatminőség.

24 Új paradigmák kora (előtt) A régi paradigmák „uralma” ellenére tehát már potenciálisan az új paradigmák korát éljük, a közeljövő – bármikor is lesz az - az új paradigmák elterjedése és érvényesülése lesz. Az új paradigma új gondolkodás – túllépés a naturális, anyagelvű valóságon, a testen és a fogyasztáson, avagy visszatérés az igazi „valóságokhoz” (tudathoz, téridőhöz, kultúrához), mert a funkcionális építkezés önmagában korlátozottan eredményes. A régi paradigmák „uralma” ellenére tehát már potenciálisan az új paradigmák korát éljük, a közeljövő – bármikor is lesz az - az új paradigmák elterjedése és érvényesülése lesz. Az új paradigma új gondolkodás – túllépés a naturális, anyagelvű valóságon, a testen és a fogyasztáson, avagy visszatérés az igazi „valóságokhoz” (tudathoz, téridőhöz, kultúrához), mert a funkcionális építkezés önmagában korlátozottan eredményes. A világszemlélet-váltást így is jellemezhetjük: anyagtól a tudatközpontú anyaghoz, sőt a tudatig, a világegyetemtől az univerzális tudatmezőkig, s a párhuzamos világegyetemekig, társadalomtól a társadalmi tudatig és tudatalattiig. A világszemlélet-váltást így is jellemezhetjük: anyagtól a tudatközpontú anyaghoz, sőt a tudatig, a világegyetemtől az univerzális tudatmezőkig, s a párhuzamos világegyetemekig, társadalomtól a társadalmi tudatig és tudatalattiig. Új világteremtés folyik: bent az egyénben - és kint is a társadalmi téridőkben. A fejlesztések így nem irányulhatnak elsődlegesen, vagy kizárólag a tárgyi- anyagi következményekre (az „objektív” valóságokra), még akkor sem, ha a következmények visszahatnak (a tudatokra). Új világteremtés folyik: bent az egyénben - és kint is a társadalmi téridőkben. A fejlesztések így nem irányulhatnak elsődlegesen, vagy kizárólag a tárgyi- anyagi következményekre (az „objektív” valóságokra), még akkor sem, ha a következmények visszahatnak (a tudatokra). A következő időszakban gyors váltás indul el: a naturális történelemtől eljutunk a poszttörténelemig. Változatlanul ideák cselekednek velünk. A következő időszakban gyors váltás indul el: a naturális történelemtől eljutunk a poszttörténelemig. Változatlanul ideák cselekednek velünk.

25 A jövő-forgatókönyvek jellemzői A 21. század első felének várható forgató- könyvei a világszerkezet különböző szintjein így nézhetnek ki: A 21. század első felének várható forgató- könyvei a világszerkezet különböző szintjein így nézhetnek ki: univerzális (civilizációs) forgatókönyvekuniverzális (civilizációs) forgatókönyvek globális (és kontinentális) forgatókönyvekglobális (és kontinentális) forgatókönyvek Magyarország lehetséges öt alternatívájaMagyarország lehetséges öt alternatívája magyar régiók lokális szcenárióimagyar régiók lokális szcenáriói települések és kistérségek jövőútjaitelepülések és kistérségek jövőútjai Itt is igaz a leegyszerűsíthetetlen összetettség törvénye: minimum ennyi szinten és ennyi változatban vázolni kell a forgatókönyveket Itt is igaz a leegyszerűsíthetetlen összetettség törvénye: minimum ennyi szinten és ennyi változatban vázolni kell a forgatókönyveket

26 Univerzális forgatókönyvek A belső pusztulás, önpusztítás forgató-könyvei: a földi civilizáció belső válsága (népesedés, eltartó képesség, globális gazdaság, katonai konfliktusok, stb.) A belső pusztulás, önpusztítás forgató-könyvei: a földi civilizáció belső válsága (népesedés, eltartó képesség, globális gazdaság, katonai konfliktusok, stb.) A külső pusztítás, pusztulás szcenáriói: a világegyetem, a Tejút galaxis, a Naprendszer és a Föld csillagászati veszélyeztetettségének bekövetkezése A külső pusztítás, pusztulás szcenáriói: a világegyetem, a Tejút galaxis, a Naprendszer és a Föld csillagászati veszélyeztetettségének bekövetkezése A külső támogatottság vagy támogatás forgatókönyvei: spirituális mentőöv a földnek, más civilizációk segítése, külső tudások befogadása, stb. A külső támogatottság vagy támogatás forgatókönyvei: spirituális mentőöv a földnek, más civilizációk segítése, külső tudások befogadása, stb. A belső megmentés, megoldás szcenáriói: a külső és belső pusztulások, pusztítások kivédése, univerzális pozitív megoldások végigvitele, stb. A belső megmentés, megoldás szcenáriói: a külső és belső pusztulások, pusztítások kivédése, univerzális pozitív megoldások végigvitele, stb.

27 Globális forgatókönyvek 1. Globális forgatókönyvek 1. A pénzközpontú újkapitalizmus és alternatívái 1. A globális monopolgazdaság, s a transznacionális vállalatok további térfoglalása 2. A tartósan szabályozatlan, jelenlegi monetarizmus folytatódása 3. A piacilag és/vagy államilag szabályozott (és részben önszabályozásra képes) monetarizmus kialakulása 4. A szimbolikus monetarizmus erősödése 5. Az információs pénzgazdaság és a repülő pénzpiac fennmaradása, vagy bukása 6. A világgazdaság átalakítása (részleges felügyelete) új politikai-gazdasági irányítási rendszerrel 7. A kockázattársadalom alternatívája: a jelenlegi világgazdaság és társadalom - részleges vagy teljes – összeomlása 8. stb.

28 Globális forgatókönyvek 2. Globális forgatókönyvek 2. A posztkapitalizmus és alternatívái 1. A sikeres technológia forradalmak folytatásai, az új technológiák generális hatásai 2. Visszatérés a természetes gazdasági rendhez 3. Az ökológiai válságok globális gazdasági- társadalmi világválságokat okoznak 4. Új típusú fenntartható fejlődés, környezetbarát világ fokozatos létrejötte 5. Újgazdaság, információs gazdaság térnyerése 6. Lokális, fenntartható szigetek kialakulása 7. Társadalmi tőke központú, erkölcs-érzékeny gazdasági-társadalmi világmodell születése 8. A spirituális gazdasági-társadalmi kísérletek forgatókönyve 9. A globális jogállam megerősödése, tényleges kiépülése 10. stb.

29 Globális forgatókönyvek 3. A információs kor alternatívája 1. Klasszikus informatikai (technológiai) fejlődés uralma 2. Új információs és kommunikációs világrend megszületése 3. Oktatásközpontú társadalom alternatíva előtérbe kerülése 4. Közvetlen elektronikus demokrácia avagy kvalitatív demokrácia elterjedése 5. Hagyomány- és ökológiaközpontú információs és vagy tudás-társadalom kialakulása 6. Mediatizált kommunikációs társadalom virtuális fölénye 7. Hálózati polgár, digitális polgár és az intelligens civil társadalom megerősödése 8. stb.

30 Globális forgatókönyvek 4. A tudáskor alternatívái Az új tudás átalakítja a világot, lehetséges válik a tudás személyes tőkévé válása A tudás mindenki által elérhető – vagy sokak által továbbra is elérhetetlen A mesterséges intelligencia elterjedésének szcenáriója A biológia, genetika és a biotechnológia új perspektívái és új veszélyei Az emberiség a földi civilizációból kilépve a világegyetembe integrálódik A tudástársadalom alternatívája mind új létmód globálisan elterjed Új típusú transzcendencia, a vallások újjászületése, új szakrális alternatívák A tudattársadalom előkészítése, a kollektív tudat szabályozásának megtanulása stb.

31 Nemzeti forgatókönyvek Általános jellemvonások a) A népességfogyás és öregedés miatt fokozatosan minél több magyar áttelepítése a mai országhatáron belülre b)A népességfogyás és öregedés miatt több millió nem magyar állampolgár meghívása Magyarországra c)A gazdasági nemzet újrateremtése, elsősorban az információs kor eszközeivel d)Államközpontú nemzet helyett végleg a nyelvi-kulturális avagy a tudásnemzet létrehozása e)A Trianon előtti nemzetállam földrajzi szétszakadása után a nemzet lelki-szellemi közösségként is végleg szétszakad

32 Nemzeti forgatókönyvek 2. Általános jellemvonások f) f) A nemzeti kohézió és identitás fokozatos és véglegesnek látszó megszűnése – vagy intenzív újjászületése g) g) Az Európai Unióban Magyarország megőrzi autonómiáját és kultúráját, sőt a globális világban széles körben ismertté válik h) h) Vagy az új globális és lokális viszonyok közepette ötven-száz év alatt elveszti nemzeti-kulturális arculatát i) i) Vagy az Európai Unió keretei között lejátszódik a békés, kvázi nemzetegyesítés, ám ebből hosszútávon is kimaradnak fontos nemzetrészek j) j) Egy erős európai egyesült államokban a magyar nemzetállam helyett „regionális állam” alakul ki. k) k) A spirituális-szakrális nemzet újra létrejön, az univerzális magyar hagyományok modernizálódva visszaépülnek l) l) stb.

33 Nemzeti forgatókönyvek 3. Lehetséges típusok 2050-ig 1. fekete (világvége) forgatókönyv 2. sötétszürke (csendes alámerülés) forgatókönyv 3. világos szürke (libikóka) forgatókönyv 4. kék (információs és/vagy tudástársadalom) forgatókönyv 5. fehér (egységteremtő, új kollektív tudat teremtő nemzet) forgatókönyv

34 A fekete forgatókönyv: Nemzeti forgatókönyvek 1. A fekete forgatókönyv: világvége a) a) Az újkapitalizmus részlegesen vagy egészében csődbe jut b) Magyarország belesodródik a soha nem látott méretű pénzügyi világválságba c) A globális és/vagy regionális ökológiai katasztrófák érnek el minket d) Az Európai Unió részben vagy teljes egészében szétesik, Európában elszaporodnak a regionális háborúk és terrortámadások e) Magyarország nem vonhatja ki magát az információs puha világdiktatúra hatásai alól f) Magyarországon folytatódik, sőt felgyorsul a radikális népességfogyás és öregedés g) stb.

35 Nemzeti forgatókönyvek 2. A sötétszürke forgatókönyv: csendes alámerülés a) A pénzközpontú kapitalizmus válságai nehezen kezelhetők b) A posztkapitalista reformok a fejlett világban is elmaradnak c) A nemzeti jövedelemtermelés nem haladja meg a két százalékot és Magyarország tartósan versenyképtelenné válik d) Nem integrálódunk a globális információs korba, legfeljebb lépést tartunk az infokommunikációs technológiák elterjesztésében e) Részleges visszatérés a klasszikus nemzetgazdasághoz vagy a szocialista államosított gazdasághoz f) A magyar gazdaság és társadalom felmondja a meglévő íratlan egyezségeket g) stb.

36 Nemzeti forgatókönyvek 3. A világos szürke forgatókönyv: libikóka a) Magyarország folyamatosan bukdácsol a világgazdaság örvényei között b) Az újkapitalizmus, a posztkapitalizmus, az információs kor egyaránt nem teremt tartós fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődést c) Az összetett magyar szerkezetben még jelentős funkciókat betöltő posztfeudális, posztszocialista és klasszikus kapitalista magyar gazdaságot ismétlődő válságok sújtják d) Az európai információs társadalomba felemásan és korlátozottan integrálódunk és az európai információs társadalom fejlődése is akadozik, vagy félbemarad e) A tudás- és bizalomközpontú társadalomszervezés elmarad, vagy csak töredékesen megy végbe

37 Nemzeti forgatókönyvek 3. A világos szürke forgatókönyv: libikóka/2 e) A politikai, a gazdasági és a kommunikációs vezető erőcsoportok sem külön-külön, sem együttesen nem képesek Magyarországot modernizálni f) A magyar tudomány (és közgondolkodás) a normál-tudomány rabjaként nem lehet húzóerő g) Az egyéni és csoportos innovációkat és kreativitásokat a fennálló hatalmi és kulturális rendszer elfolytja vagy kiszorítja h) A külső erőtér tanácstalansága, s a belső jövőhiány miatt tartós tehetetlenség i) Európában és Magyarországon folytatódik a politika dekonstrukciója, az elit döntésképtelensége j) stb.

38 Nemzeti forgatókönyvek 4. A kék forgatókönyv: információs és/vagy tudástársadalom a) A tízes évek közepére létrejön az európai tudástársadalom és az Európai Unió részlegesen behozza hátrányát a kontinensek közötti világversenyben b) Egy ilyen európai erőtérben Magyarország az európai tudástársadalom egyik kreatív nemzetévé és államává fejlődik és belép a fejlett tudásközpontú országok csoportjába. c) Ha az Európai Unióban késik vagy alacsony szinten sikerül a tudástársadalom kiépítése, Magyarország akkor is dinamikusan felzárkózhat, vagy még inkább lemaradhat az európai államok között is d) A magyar tudásalapú (innovációs, kutatás- fejlesztés orientált) gazdaság és társadalom a tízes évek közepéig nagyrészt sikeresen létrejön.

39 Nemzeti forgatókönyvek 4. A kék forgatókönyv: információs és/vagy tudástársadalom 2. e) A globális és az európai tudáspiacon a magyar tudásipar növeli is jelenlegi pozícióit és a fejlett világ egyik nemzeti tudásközpontja lesz f) Az európai trendeket megvalósítva, vagy akár túlhaladva is intenzíven végrehajtja az e- kormányzás és – a közigazgatás minden szintjén – az e-közigazgatás programját, beleértve a regionális közigazgatás és digitális közigazgatás létrehozását (államreform, demokráciareform) g) A tudástársadalom alternatíva részleges megvalósításával a magyar társadalomban csökkennek a társadalmi, a szellemi és a tudati esélykülönbségek h) stb.

40 A fehér forgatókönyv: egységteremtő nemzet Nemzeti forgatókönyvek 5. A fehér forgatókönyv: egységteremtő nemzet a) A következő harminc évben az információs és tudástársadalom egyszerre globális és regionális konfliktusai magas szinten kezelhetők maradnak b) A földi, és különösen az európai civilizáció legalább részben vagy esetleg egészen többé- kevésbé megoldja az alapvető ökológiai, energiaügyi, népesedési, pénzügyi (stb.) problémáit c) Ha ezeket a felsorolt konfliktusokat és világproblémákat nem tudja kellően kezelni, akkor ez az univerzális működési krízis kikényszeríti minden eddigi korszakot is jelentősen meghaladó új világrendet, amelyet előzetesen egységteremtő korszaknak hívhatunk

41 A fehér forgatókönyv: egységteremtő nemzet 2. Nemzeti forgatókönyvek 5. A fehér forgatókönyv: egységteremtő nemzet 2. d) Ennek azonban kiemelt feltétele, hogy az emberiség többsége eljusson a tudásközpontú életvitelhez, és az emberiség régi-új tudását alkalmazni tudja a személyes életében és a kollektív problémakezelésben e) Az egységtársadalom szellemi feltétele, hogy a század közepéig létrejön és elterjed az egyesített természettársadalom és valláselméletek avagy az új gondolkodás, az új paradigmák, az új filozófiák korszaka (metaelmélet) f) A civilizáció megerősödve a jelen és a közeljövő világválságaiban, folytatja a tudás vezérelte és tudatközpontú világmodell kiépítését, ami elvezethet a huszonegyedik század második felében az egységteremtő korhoz. g) stb.

42 Lokális szcenáriók Általános jellemzők A természeti, tárgyi és gazdasági társadalmi hagyományok alapján véglegesen kialakulnak a magyar regionális egységek A természeti, tárgyi és gazdasági társadalmi hagyományok alapján véglegesen kialakulnak a magyar regionális egységek Ideális esetben a kialakult társadalmi és kulturális egységek alapján hosszútávra megszületik a maximum hét (vagy kevesebb) önkormányzati régió Ideális esetben a kialakult társadalmi és kulturális egységek alapján hosszútávra megszületik a maximum hét (vagy kevesebb) önkormányzati régió Minden régióban felgyorsul az intelligens civil társadalom megerősödése és széles körű intézményesítése Minden régióban felgyorsul az intelligens civil társadalom megerősödése és széles körű intézményesítése Az intelligens civil társadalom hathatós részvételével és kontrolljával stabilizálódik a lokális tudásalapú gazdaság és fokozatosan, az eddiginél nagyobb mértékben integrálódik az európai és a globális gazdaságba Az intelligens civil társadalom hathatós részvételével és kontrolljával stabilizálódik a lokális tudásalapú gazdaság és fokozatosan, az eddiginél nagyobb mértékben integrálódik az európai és a globális gazdaságba

43 Lokális szcenáriók Általános jellemzők 2. A központi-állami támogatás és a regionális társadalom együttműködésének eredményeképpen a lokális kultúrák (mint a nemzeti kultúra alapegységei) nem csak megtartják, hanem erősítik saját arcukat és identitásukat A regionális szinteken belül, avagy a lokalitás alsóbb szintjein hasonló tartalmú fejlődés megy végbe, ami azt jeleni, hogy a hangsúly most már nem a megyére, hanem a kistérségre és a nagyobb településekre kerül, ugyanakkor a legkisebb település sem kerül megoldhatatlan, vert helyzetbe A térségi fejlesztésben egyre inkább támogatási prioritásokhoz jutnak – a gazdasági vagy közigazgatási fejlesztések mellett – az életforma- életminőség fejlesztések stb.

44 A magyar lokális térségek jellemző szcenáriói 2020-ig Elszenvedés szcenárió: A hol dinamikus, hol már agresszív univerzális-globális forgatókönyvek kivédhetetlenek és a lokális térségek csak elszenvedik a mindent átható változásokat Elszenvedés szcenárió: A hol dinamikus, hol már agresszív univerzális-globális forgatókönyvek kivédhetetlenek és a lokális térségek csak elszenvedik a mindent átható változásokat Csatlakozás az éllovasokhoz forgatókönyv: Az európai és az állami támogatások jó hasznosításával a magyar lokális térségek mindegyike vagy többsége a legjobb európai lokalitások közé kerülnek Csatlakozás az éllovasokhoz forgatókönyv: Az európai és az állami támogatások jó hasznosításával a magyar lokális térségek mindegyike vagy többsége a legjobb európai lokalitások közé kerülnek Lokális központú új tipusú nemzet szcenárió: A Kárpát-medencében országhatárokon átnyúlva a magyar lokális térségek és települések összefognak a tudástársadalom (vagy más hasonló) modell létrehozása érdekében Lokális központú új tipusú nemzet szcenárió: A Kárpát-medencében országhatárokon átnyúlva a magyar lokális térségek és települések összefognak a tudástársadalom (vagy más hasonló) modell létrehozása érdekében

45 A magyar lokális térségek jellemző szcenáriói 2020-ig 2. Belső szétszakadás forgatókönyv: A hazai lokalitások (régiók között és régiókon belül) a jelenleginél is nagyobb mértékben térségi és társadalmi különbségek és ellenérdekeltségek szilárdulnak meg Belső szétszakadás forgatókönyv: A hazai lokalitások (régiók között és régiókon belül) a jelenleginél is nagyobb mértékben térségi és társadalmi különbségek és ellenérdekeltségek szilárdulnak meg Közép-Európa a jövő szigete szcenárió: Attól függetlenül, hogy az Európai Unió válságban van, vagy intenzíven fejlődik, Közép-Európa és ezen belül Magyarország mintegy a jövő szigetcsoportjaként innovatív, tudásalapú, fenntartható fejlődés nagyrégiójává szerveződik. Közép-Európa a jövő szigete szcenárió: Attól függetlenül, hogy az Európai Unió válságban van, vagy intenzíven fejlődik, Közép-Európa és ezen belül Magyarország mintegy a jövő szigetcsoportjaként innovatív, tudásalapú, fenntartható fejlődés nagyrégiójává szerveződik. Váratlan forgatókönyv alternatíva: A magyar lokális szinten, egymástól is eltérő új törekvések (új önkormányzás, részvételi demokrácia, kollektív tudat fejlesztés, etikai gazdaság, intézményesült civil társadalom, stb.) jelenik meg Váratlan forgatókönyv alternatíva: A magyar lokális szinten, egymástól is eltérő új törekvések (új önkormányzás, részvételi demokrácia, kollektív tudat fejlesztés, etikai gazdaság, intézményesült civil társadalom, stb.) jelenik meg stb. stb.

46 A forgatókönyvek megvalósítási esélyei Magyarországon Kedvezőtlen globális folyamatok esetén Magyarország tehetetlenül csúszik visszafelé a globális fejlettségi lejtőkön Magyarország a nem kedvező esélyeket felnagyítja, eltúlozza, félelem által vezérelt lesz és ebben az esetben a bukás esélye többszörössé válik Magyarország az európai államokkal közösen megpróbál védekezni a válságok elhárítása érdekében, de ez az együttes védekezés hatástalan Az Európai Unió és Magyarország egyrészt jól és hatásosan védekezik a világválságok elhárításában, másrészt ebben a sikeres konfliktuskezelésben Magyarország komolyan kiveszi részét Magyarország önmagában vagy cselekvőképes partnereivel (nem az unió minden államával) összefog és kisebb- nagyobb mértékig élen jár a kedvezőtlen jelenségek és következményeik elhárításában Magyarország elutasítja a kedvező, vagy félig-meddig kedvező esélyeket

47 A forgatókönyvek megvalósítási esélyei Magyarországon 2. Kedvező globális folyamatok esetén Magyarország hangadó uralkodó csoportjai nem, vagy csak alig értik meg, és ezért nem követik a külső erőtérben kínálkozó mozgáspályákat Magyarország alkalmazkodik a domináns nagyhatalmakhoz, így az a veszély fenyegeti, hogy elveszik az üres, formális alkalmazkodásban A szokásos belső széthúzások miatt a magyar politika, a gazdaság és a társadalom csak az esélyek alacsony szintű kihasználására képes Magyarország az Európai Unióban és a globális világban mintegy jó tanulóként folyamatosan jól felel és ezzel a magatartással a külső erőtér kedvező lehetőségeit ügyesen és sikeresen kihasználja Magyarország és ezen belül az összes régió a kedvező esélyekkel szuverén módon él, sőt jól eligazodik a konkrét lehetőségek között is, s így akár az esélyeken túlhaladó teljesítést ér el

48 A forgatókönyvek megvalósítási esélyei Magyarországon A magyarság szándékai szempontjából A magyar társadalomban egységes akarat nem várható, ezért még nehezen képzelhető el, hogy az ország egyhangúlag fellép egy számára elfogadható jövőkép-csoport mellett A megosztottságok miatt csak egy kisebbség egységes és egyidejű akarata az elérhető, ám már ebben az esetben is remény van arra, hogy a magyarság kisebbsége tudatosan akarja például a tudástársadalmi jövőt Nem kizárt, hogy a többség akarata ellenére a kisebbség programkifejezése és érvényesítése jórészt reménytelen, ezért csak az új jövőkép részleges valóra váltása lehet a közvetlen cél

49 A forgatókönyvek megvalósítási esélyei Magyarországon A magyarság szándékai szempontjából A nemzeti civil társadalom hiánya miatt a magyarságot kifelé és befelé egyaránt képviselő politikai, társadalmi és gazdasági elit van kulcsszerepben. Ám egyelőre még nem tapasztalhatunk olyan átfogó, nem pártelvű politikai akaratot, ami egyenlő lenne az új jövő mellé állással Ha a század közepéig vezető új alternatívákat a hagyományos politika nem vagy nem eléggé képviseli, akkor a politikától részben független társadalmi, szellemi és spirituális akaratkifejeződés megszervezése válik fő feladattá Ha már a magyarság kisebbsége részben tudatosan akarja az új világot, mert megértette és támogatja az új alternatívát és ezzel párhuzamosan a többségi érdek és érték-csoportok nem állítanak átléphetetlen akadályokat, és továbbá a kisebbség szándékát és programját az univerzális és kontinentális jövőalternatíva erősíti, akkor…

50 Új dilemmák 1. Nincs meg az az integrált tudás, amellyel értelmezhető a valóság mind két „oldala”: a racionális és racionálison túli (lásd például: személyes és kollektív tudat) világ Nincs meg az az integrált tudás, amellyel értelmezhető a valóság mind két „oldala”: a racionális és racionálison túli (lásd például: személyes és kollektív tudat) világ A posztmodern gondolkodás megkérdőjelezte a nagy világmagyarázatokat, de az új tudomány megint eljutott az átfogó elméletek szükségességéig (az új filozófia igénye) A posztmodern gondolkodás megkérdőjelezte a nagy világmagyarázatokat, de az új tudomány megint eljutott az átfogó elméletek szükségességéig (az új filozófia igénye) Magyarország tudáspiaci vezető a metaelmélet-metafilozófia kutatásban, de a befejezéshez még évtizedek kellenek Magyarország tudáspiaci vezető a metaelmélet-metafilozófia kutatásban, de a befejezéshez még évtizedek kellenek A természet, az anyag, a fenntarthatóság új elméletének kidolgozása napirenden van A természet, az anyag, a fenntarthatóság új elméletének kidolgozása napirenden van

51 Új dilemmák 2. Nem világos, hogy az univerzális-globális minőségi fenntarthatóságot hogyan elérni, vagy javítani Nem világos, hogy az univerzális-globális minőségi fenntarthatóságot hogyan elérni, vagy javítani Az egyik új módszer a kollektív tudatállapot tudatos korrigálása, rendezettebbé tétele Az egyik új módszer a kollektív tudatállapot tudatos korrigálása, rendezettebbé tétele A nyolcvanas évek óta például nagy sikert ért el az un. Maharisi-hátás alkalmazása, ami a szupra- vezetés kvantumfizikáján (a Meissner-hatáson) alapszik. A nyolcvanas évek óta például nagy sikert ért el az un. Maharisi-hátás alkalmazása, ami a szupra- vezetés kvantumfizikáján (a Meissner-hatáson) alapszik. A tudományos kutatások kimutatták, hogy világszerte azokban a városokban és településeken, ahol csupán a lakosság egy százaléka gyakorolja a meditációs technikákát, a negatív társadalmi trendek megfordultak, jelezvén a rendezettség és a harmónia növekedését A tudományos kutatások kimutatták, hogy világszerte azokban a városokban és településeken, ahol csupán a lakosság egy százaléka gyakorolja a meditációs technikákát, a negatív társadalmi trendek megfordultak, jelezvén a rendezettség és a harmónia növekedését A kísérleti időszak alatt jelentősen csökkent a következő jellemzőket tömörítő index értéke: bűnözés, közlekedési balesetek, halálozás, alkoholos italok és cigaretta fogyasztása, munkanélküliség és környezetszennyezés A kísérleti időszak alatt jelentősen csökkent a következő jellemzőket tömörítő index értéke: bűnözés, közlekedési balesetek, halálozás, alkoholos italok és cigaretta fogyasztása, munkanélküliség és környezetszennyezés

52 Konklúziók A föld bolygó és emberi civilizációja új módon talán még fenntartható, de a fenntarthatóságot súlyos veszélyek terhelik A föld bolygó és emberi civilizációja új módon talán még fenntartható, de a fenntarthatóságot súlyos veszélyek terhelik A jelen nem tudja megmenteni a jövőt – egyszerre több hamis világkép foglyai vagyunk A jelen nem tudja megmenteni a jövőt – egyszerre több hamis világkép foglyai vagyunk A funkcionális fenntarthatóság programja csak részleges- korlátozott eszközöket kínál a veszélyek elhárítására A funkcionális fenntarthatóság programja csak részleges- korlátozott eszközöket kínál a veszélyek elhárítására A vertikális és horizontális jövő-forgatókönyvek és ezek alapján a többszintű stratégiák és eljárásmódok megtervezhetők A vertikális és horizontális jövő-forgatókönyvek és ezek alapján a többszintű stratégiák és eljárásmódok megtervezhetők Ettől azonban egyelőre csak minimális változások várhatóak – és akkor? Ettől azonban egyelőre csak minimális változások várhatóak – és akkor? A szubsztanciális gondolkodás és módszertan sikeresebb lehet, ám erre az emberiség (különösen Észak- Amerikában és főként Európában) teljesen felkészületlen A szubsztanciális gondolkodás és módszertan sikeresebb lehet, ám erre az emberiség (különösen Észak- Amerikában és főként Európában) teljesen felkészületlen Az új változás szele: Európában a lakosság mintegy harminc százaléka már elutasítja a fennálló világrendet Az új változás szele: Európában a lakosság mintegy harminc százaléka már elutasítja a fennálló világrendet

53 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Varga Csaba


Letölteni ppt "A FENNTARTHATÓ TÁRSADALOM Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke."

Hasonló előadás


Google Hirdetések