Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A jungi analitikus pszichológia a képzőművészet terápiában Trixler Mátyás PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A jungi analitikus pszichológia a képzőművészet terápiában Trixler Mátyás PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika."— Előadás másolata:

1 A jungi analitikus pszichológia a képzőművészet terápiában Trixler Mátyás PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

2 C. G. Jung ( ) protestáns lelkész család Bázeli Egyetem – orvosi tanulmányok Burghölzli Elmekórház – E. Bleuler Freud – pszichoanalízis utazások – Afrika, Amerika, India 1946 visszavonulás

3 Freud Hall Jung Brill Jones Ferenczi 1909 Amerikai út – Worcerster Clark Egyetem

4 Komplexus – ÉN-komplexus I. Komplexus: érzelmileg telitett, nagy energiatartalommal rendelkező képzetcsoport a tudattalanban, mely megoldhatatlan külső- vagy belső konfliktus eredménye tudatos ÉN –komplexus ÉN tudatos ÉN –komplexus ÉN Az ÉN viszonya a komplexusokhoz: -teljes tudatlanság, -identifikáció, -projekció, - konfrontáció -teljes tudatlanság, -identifikáció, -projekció, - konfrontáció Az ÉN-komplexus az ÉN-funkciókat, irányultságunkat, mobilizálható emlékanyagunkat tartalmazza az ÉN-funkciókat, irányultságunkat, mobilizálható emlékanyagunkat tartalmazza -kvázi tudatos komplexus -kvázi tudatos komplexus

5 Komplexus – ÉN-komplexus II. A komplexus szerepét a tudat állapota határozza meg: fő funkciói (gondolkodás, érzelmi folyamatok, érzékelés, intuició),irányultság (extra-, introverzió), egyensúlyi állapot, belső dinamika, motiváció, impulzusok… Neurózis és pszichózis –komplexus A komplexus nemcsak szimptómákban, hanem szimbólumok formájában is jelentkezik „..az ősképpel, az archetípussal rokoni kapcsolatban van”(Jung) A személyes tudattalan tartalmai főleg az érzelmileg hangsúlyos komplexusok, a kollektiv tudattalan tartalmai az ősképek A komplexusok igazi megoldása a konfrontáció emocionális feldolgozással és belátással

6

7 Jung személyiségelmélete I A kollektiv tudattalan: kívül esik a személyes lét szerzeményein, ősi emberi tapasztalatokat, az állati lét, az élet eseményeinek kódját tartalmazza az idegrendszeri strukturában. Itt vannak az ősképek, archetípusok (apa, anya, Magna Mater, Öreg Bölcs, gyermek, férfi, nő, hős…) Veszélyhelyzetekre utal: varázsló, boszorkány, sárkány, szörnyeteg, tűzvész…képei A fejlődés ősképei: mitikus hegy, forrás, szivárvány, fényesség, a Nap útja.. Belső rendeződési folyamat: négyszög, kör, kereszt, spirál.. A kollektív tudattalan feladata az örökké megismétlődő lelki, fiziológiai vagy fizikai feltételekre való reagálás. Az ősképek formáló, szabályozó elvek, annyi van, ahány alapélmény létezik. Jung „kristályosodási” hasonlata

8 Jung személyiségelmélete II Animus-anima őskép: nőkben a férfiakról, férfiakban a nőkről lecsapódott őstapasztalatot, veleszületett reakciókészséget tartalmazza. Nevezhetjük a női lélek férfias és a férfi lélek nőies részének, ellenpólusának is. Informálják az ÉN-t a belső elfojtott szükségletekről, kifejleszthető képességekről. Az ősképeknek pozitív energiaközvetítő szerepe van a tudatos és a tudattalan között Ahol gyakran jelentkeznek ősképek, ott a személyiség biológiai alapjai vannak veszélyben, és ilyenkor a psziché instinkt alapja mobilizálódik

9 Jung személyiségelmélete III A perszóna (szerepszemélyiség) a külső világhoz való tudatos beállitottságot, alkalmazkodást tartalmazza. Az ÉN és perszóna –fenotipusos viselkedés, ÉN és anima együttesen genotipusos viselkedés A jó perszóna kompromisszum eredménye, ami külvilág elvárásai, valamint a saját belső igényünk között jön létre. Veszély a túlságos azonosulás, konformizmushoz, merev perszónához vezet.

10 Jung személyiségelmélete IV Az árnyék ÉN mindazokat a belső törekvéseket, igényeket, lelki funkciókat sűríti magába, amelyek a tudatos ÉN számára nem elfogadhatóak, vagy amelyeket nem valósíthatott meg. Képviselheti a természetes ösztöntörekvéseket, célszerű reakciókat, originális alkotó impulzusokat is közvetíthet. Az árnyék ÉN a személyes tudattalan tartalma, de érintkezik a kollektív tudattalannal is.

11 Jung személyiségelmélete V A libidó-teória: A libidó mindenféle pszichés energiát jelent, nemcsak a nemi kedvet: beletartozik az agresszió, szerzési késztetés, szellemi erőfeszítés, a kíváncsiság is. A libidó szószerinti jelentése öröm a jövőbeli jóért, hajtóerő a kibontakozásra. Általános dinamikáját az ellentétek adják, amelyek a tudat és tudattalan között, a négy lelki funkción belül, a tudat és tudattalan között, a négy lelki funkción belül, a kétfajta irányultság és a komplexusok között feszülnek. a kétfajta irányultság és a komplexusok között feszülnek. Az energia mennyisége a rendszeren belül állandó, de eloszlása változó. Ha a pszichés energia lefutásában torlódás, megrekedés keletkezik, testi és lelki szimptómák testi és lelki szimptómákkeletkeznek.

12 Jung fejlődéselmélete I Az emberben és élőlényekben működik egy teleologikus elv, egy abszolút célszerűség, amely az evolúcióra irányul. Az evolúciós elv szerint bármilyen baj éri az egyént, a tudattalan és a benne lévő ősenergia igyekszik kompenzálni. A perszóna, az anima és animus egymással kompenzatórikus viszonyban vannak. Az autonóm komplexus dinamikus értékét, erejét Jung mana-nak nevezi. Nemcsak az animának van mana ereje, hanem minden ősképnek is. A mana egy mágikus erő, mely a terápia során is mindig elő szokott bukkanni.

13 Jung fejlődéselmélete II A vonalat az ego és a Selbst között individuációs folyamatnak nevezzük. A mana fogalom által a Selbst-hez jutunk el, mert ha valaki meg tudja valósítani önnön magát, „ősmagát” vagy ahogy mondhatjuk: „összmagát”, tehát a teljességét, akkor az sokmindenre képes. A Selbst a „totálpszichét” képviseli, mely mindent magában foglal, ami lelki, szellemi, egyúttal az egésznek a központját is jelenti, mely összetartja a rendszert. Határa a tudás, a gnózis a transzcendens régióban van és így igen különböző kerületü lehet az egyén szellemi befogadóképességétől függően.

14 A jungi pszichoterápia I Az ember legnagyobb küldetése, hogy harmóniába jusson önmagával. Az analitikus pszichológia szerint a pszichiátriai megbetegedések hátterében többnyire három alapvető ok áll: 1. az identitás hiánya vagy elvesztése 1. az identitás hiánya vagy elvesztése 2. az élet értelmének hiánya v. elvesztése 2. az élet értelmének hiánya v. elvesztése 3. a transzcedencia hiánya v. elvesztése 3. a transzcedencia hiánya v. elvesztése A terápia célja a nem megvalósított identitást kidolgozni, a személyiség nem tudatos aspektusait tudatosítani. A terápia teremtő, személyiséget alkotó folyamat (individuáció).

15 A jungi pszichoterápia II Az identitásproblémák vannak előtérben. A szimptóma pótlék a „nem mert” vagy „nem élt” élet helyett, ezért a szimptóma értelme után kell kutatni. A terápiában „szimmetrikus” helyzet, „adó-vevő” reláció- cél a „mi”-ség kialakítása Álom, imagináció jelentősége- álomnapló Áttétel – viszontáttétel (terapeuta álmok) Terápiás eszközök: asszociáció, amplifikáció, asszociáció, amplifikáció, imagináció (ábrázolás), imagináció (ábrázolás), identifikáció, realizáció identifikáció, realizáció

16 A jungi pszichoterápia III Asszociáció: megkérdezzük az álomképpel, szimbólumokkal kapcsolatos ötleteket, érzéseket, gondolatokat. Amplifikáció: a szimbólumot általános emberi és archetípusos hátterében szemléljük és mesebeli, kultúrtörténeti, irodalmi, képzőművészeti párhuzamokat keresünk. és archetípusos hátterében szemléljük és mesebeli, kultúrtörténeti, irodalmi, képzőművészeti párhuzamokat keresünk. Identifikáció: azonosulás a szimbólummal, elfogadja saját személyiségreprezentánsának és párbeszédbe kezd vele. Realizáció: az új belátások, felfedezett vágyak kipróbálása, átvitele a mindennapi életbe

17 A jungi pszichoterápia IV Az ellenállás legyőzése az egyik legnehezebb feladat. A perszóna megrendül, az ÉN elbizonytalanodik „regressziv perszóna-visszaállítás” „regressziv perszóna-visszaállítás” „mana” személyiség kialakulása „mana” személyiség kialakulása Archetipusos alaphelyzetek megelevenedése: Elsőként a gyermek-szülő kapcsolat ősképe. A gyermek- archetipus kiterjesztése, megértése után megnövekszik az önbizalom, küzdeni tudás. Elsőként a gyermek-szülő kapcsolat ősképe. A gyermek- archetipus kiterjesztése, megértése után megnövekszik az önbizalom, küzdeni tudás. Lehetővé teszi a konfrontációt az árnyékkal. Álmok, imaginációk, meditációs gyakorlatok segitségével analizálhatók a feltörekvő erők és felhasználhatók az individuációs folyamatban.

18 A mandala (kör) mágikus kör, a világmindenség redukált képe, a teljesség szimboluma. A Selbst szimbolikus megjelenési formája. mágikus kör, a világmindenség redukált képe, a teljesség szimboluma. A Selbst szimbolikus megjelenési formája. A középpontban a kulcsszemély vagy szimbolum, mely a Selbst jelképe. A kör, a négyszög, a háromszög, a kereszt alapszimbólum. A négy alapszin (kék-sárga, zöld-piros), mellett a fehér is szerepel. Naranjo szerint három tulajdonság jellemzi: 1. a centralitás elv, 1. a centralitás elv, 2. a rend, a szabályosság elve, 2. a rend, a szabályosság elve, 3. az ellentétek egyensúlya, egyesülési tendenciája 3. az ellentétek egyensúlya, egyesülési tendenciája Látványa numinozus, szuggesztív hatásu –meditációs technikákban használják A terápiás gyakorlatban jelenthet: -pszichotikusokban összerendeződési törekvést, -pszichotikusokban összerendeződési törekvést, -neurotikusokban vágyat a rendre, biztonságra, -neurotikusokban vágyat a rendre, biztonságra, -önismeretnél az individuáció előrehaladási folyamatát -önismeretnél az individuáció előrehaladási folyamatát


Letölteni ppt "A jungi analitikus pszichológia a képzőművészet terápiában Trixler Mátyás PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések