Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP 4.1.2-08/1/B/02. témacsoport Mentorképzési program Szabóné Bárdos Csilla PTE Babits.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP 4.1.2-08/1/B/02. témacsoport Mentorképzési program Szabóné Bárdos Csilla PTE Babits."— Előadás másolata:

1 Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP /1/B/02. témacsoport Mentorképzési program Szabóné Bárdos Csilla PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola

2 A tanárképzés szerkezeti és tartalmi megváltozása tanári szakképzettség ciklusokra bontott, osztott képzésben, tanári mesterszakon szerezhető meg; A 289/2005. (XII.22.) Kormányrendelet szerint a tanári szak három elemből áll: –a tanári szakképzettség szerinti szakterületi ismeretek; –a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretei; –a közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben szervezett, összefüggő szakmai gyakorlat ;

3 Szakmai gyakorlat formái I. Általános (pedagógiai) gyakorlat A gyakorlat ütemezését a vonatkozó tantervek rögzítik A gyakorlat helye: gyakorlóiskolák, vagy partneriskolák Csoportos (tanítási) gyakorlat Szakképzettségenként 60 óra, szakképzettségenként eltérő iskolatípus Helye: gyakorlatvezető tanár irányításával a gyakorlóiskola, vagy partneriskola

4 Szakmai gyakorlat formái II. Egyéni (összefüggő szakmai) gyakorlat A képzés utolsó félévében folytatott szakmai gyakorlat: –hospitálás; –szakképzettségenként heti 2-3 óra (maximum heti 6 óra) tanítás, foglalkozás; –tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása, adatgyűjtés; –tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálása; Megbízott gyakorlatvezető mentor folyamatos irányítása mellett végzett gyakorlat Helye: a közoktatási intézmény, felnőttképző intézmény Kísérő szemináriumok

5 Szakmai gyakorlat célja: a szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek megszerzése; a munkahely világával való ismerkedés; szakmai tudás megszerzése;

6 A tanítási gyakorlatot segítők Gyakorlatvezető tanár Gyakorlatvezető oktató (kísérő szeminárium gyakorlatvezető oktatója) Gyakorlatvezető mentor: –az egyéni szakmai gyakorlat során támogatja, segíti a hallgatót az egyéni fejlődési terv szakmai megvalósításában –segíti a hallgatót az egyes tevékenységek teljesítését bemutató dokumentumok fajtáinak és kritériumainak meghatározásában –nyomon követi és segíti a portfólió készítését –a fokozatos önállóság biztosításával látogatja a hallgató óráit –segíti, irányítja a tanításon kívüli tevékenységek megszervezését, igazolja teljesítésüket

7 Projekt célja: A pedagógusképző intézmények képzésétől formailag független, mentortanár képzési program –k idolgozása, –próbaindítása, –a kkreditáltatása. A mentorkiválasztás módszertanának, a képzés minőségbiztosításának kidolgozása.

8 Témacsoportok: Mentorok felkészítésének módszertana (képzési tematika és tanulási segédlet kidolgozása) Mentorok kiválasztásának módszertana (folyamatszabályozás) Minőségbiztosítás

9 A mentortanár Támogatja és segíti a pályakezdő pedagógus szakmai szocializációját; Munkáját a pedagógusi kompetenciák és a kompetenciafejlesztő módszertani kultúra magas szintű és tudatos alkalmazása jellemzi; Képes a pedagógusképzés követelményeiben megkívánt attitűdök alakításának és a szakmai képességek fejlesztésének segítésére; Ismeri az erre irányuló módszereket, különös tekintettel a tanári önreflexivitásra;

10 Mentorképzés célja A tanári-mentori nézetrendszer feltárása, az előzetes tudás összegyűjtése; A tanári MA képzés szerkezetének és dokumentumainak megismerése, értelmezése; A mentortanár és mentorintézmény helyének értelmezése a képzésben; A mentortanár pedagógiai, pszichológiai és módszertani tudásának megújítása, bővítése; Segítő, tanácsadói kompetenciáinak (szemlélet, tudás, attitűd) megerősítése; A mentortanár képes legyen mintát és segítséget adni a pedagógiai szituációk és folyamatok tervezésében, megvalósításában, elemző értékelésében, a pedagógiai problémák, illetve konfliktushelyzetek kezelésében;

11 A tervezett mentorképzés folyamata Bemenet: Jelentkezés, feltételek Kérdőíves attitűd és kompetencia- vizsgálat 40 óra általános tartalmú képzés 20 óra speciális mérnöktanári 20 óra inkluzív pedagógia 20 óra általános Kimenet: attitűd és kompetenciavizsgálat Minőségbiztosítás, értékelés (kurzus, teljesítés) MENTORTANÁR

12 A mentorképzés szempontjából meghatározó ismeretkörök A pedagóguspálya, a pedagógusképzés követelményeinek ismerete, a mentor szerepe; A hallgatói korosztály pszichológiai, szociológiai jellemzői; (Szak)módszertani ismeretek; A pedagógus szerep iskolai és iskolán kívüli feladatai; Az iskola, mint szervezet, működése, kapcsolatrendszere; A mentorálás elmélete, módszertana Gyakorlat (gyakorlóiskolai/mentorálás gyakorlatvezető)

13 A mentorképzés tartalmi csomópontjai: Önismereti, szakmai önismereti tréningfoglalkozások; A mentori szerep elméleti alapjai: pszichológiai, pedagógiai ismeretek; A mentori munka intézményi területei, lehetőségei, tervezésének gyakorlata; a hallgatók előzetes kompetenciáinak mérése; Tevékenységközpontú, kompetenciaközpontú pedagógiák; Az együttműködés színterei a mentori munkában; Konfliktusok lehetséges forrásai a mentori munka során; Konfliktuskezelési stratégiák; Teljes és szelektív jegyzőkönyvek készítése tanórai foglalkozásokról; Tanóra elemzési szempontok; a hallgatói óraelemzés irányítása; A fejlesztő értékelés eszközei, módszerei, technikái; A reflektív pedagógusi attitűd fejlesztésének módszerei, lehetőségei; A pedagógusjelöltek problémáinak kezelése;

14 Kötelezően választható specializáció Általános képzés kiegészítése: –Tehetséggondozás és fejlesztés, differenciálás; mérés- értékelés; fejlesztő értékelés; a pedagógus munkáját segítő szakemberek, intézmények; iskolai gyermekvédelem; prevenció; egészségnevelés; Inkluzív pedagógiai specializáció: –integrált oktatásban résztvevő SNI-s tanulók segítését szolgáló pedagógia megismerése, –a tevékenység módszertana, gyakorlata Műszaki mentortanár-képzés: –megszerzett műszaki képzettségre épül –a szakképzés didaktikai, szakmódszertani, oktatástechnológiai sajátosságaira fókuszál

15 Mentorkiválasztás módszertana Célcsoport: –jelenlegi külsős szakvezetők –leendő mentorok Szakképzettség Tanítási gyakorlat Iskolai ajánlás (igazgató, munkaközösségvezető) Kérdőíves attitűd és kompetencia vizsgálat

16 A képzés minőségbiztosításának kidolgozása Kimenet attitűd és kompetencia vizsgálat Értékelés szempontjai, formái

17 A projekt ütemezése I január-március A vonatkozó oktatáspolitikai dokumentumok összegyűjtése, tájékozódás. Ütemtervkészítés felelősökkel és feladatelosztással; Témacsoportok megalakulása; április-június A közös keretek, témák kimunkálása; A mentorok kiválasztásának, a képzés tematikájának, módszertanának, valamint minőségbiztosításának megtervezése; Bemeneti és kimeneti attitűdmérés teszt kidolgozása;

18 A projekt ütemezése II július-december A 60 órás mentorképzés részletes tematikájának kialakítása, tanulási segédletének (moduljainak) megírása (40+20~20); Előlektorálás; január-március Mentorképzés kipróbálása;

19 A projekt ütemezése III április-június A résztvevők és a képzők tapasztalatainak összegyűjtése, korrekciók elvégzése, akkreditációs előkészítés; A tanulási segédlet digitális szerkesztése; július-szeptember A képzés akkreditáltatása; november 30. Szórólapos és webes közzététel;

20 A projektben résztvevők köre A Pécsi Tudományegyetem gyakorló iskoláinak tanárai A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar BPSZSZK KEPSZI

21 A projekt eredménye A mentorkiválasztás kidolgozott módszertana; 60 órás akkreditált mentorképzés minőségbiztosítással, 20 óra specializációval; Kb fő képzett mentor;

22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP 4.1.2-08/1/B/02. témacsoport Mentorképzési program Szabóné Bárdos Csilla PTE Babits."

Hasonló előadás


Google Hirdetések