Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kapcsolatok a szociálpolitika szintjei között Szöllősi Gábor PhD egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kapcsolatok a szociálpolitika szintjei között Szöllősi Gábor PhD egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Kapcsolatok a szociálpolitika szintjei között Szöllősi Gábor PhD egyetemi docens

2 Szintek és kapcsolatok A racionalitás típusa szerint Célracionális versus értékracionális szociálpolitika M. Weber - Célracionális cselekvés - racionálisan kiválasztott és mérlegelt céljainak sikeres eléréséhez eszköznek használja; Értékracionális cselekvés – a magatartás etikai, esztétikai, vallásos vagy bármi néven nevezendő ön-értékébe vetett hit határozza meg, a sikertől függetlenül

3 A társadalmi problémák konstruálása A valóság társadalmi konstruálása A társadalmi valóság nem a saját jogán létezik, hanem úgy, hogy az emberek alkotják és értelmezik a kommunikáció folyamata során. (Berger – Luckmann 1998). A társadalmi problémák elmélete A szociális probléma a társadalom valamely csoportjának az a tevékenysége, mellyel kifejezésre juttatja panaszait és követeléseit valamely feltételezett helyzettel kapcsolatban. (Spector és Kitsuse, 1973.) A társadalmi problémák definiálása Valamely társadalmi probléma jelentésének megalkotását úgy kell felfogni, mint egy játszmát, melyben az a cél, hogy meggyőzzük az embereket, hogy tegyenek valamit a problémával kapcsolatban. (D. Loseke)

4 Az értékek szerepe a szociálpolitikában szolidaritás értékek versus jogok a jóléti állam támogatottsága az ellátásra való jogosultság megítélésének szempontjai

5 a probléma-konstrukciók két típusa Dominánsan racionális: a tényekből következik - a helyzet ártalmassága, a beavatkozás szükségessége a megoldás jellege Dominánsan szimbolikus: az értékekből következik - a helyzet elítélendő volta a beavatkozás szükségessége a megoldás jellege

6 A munkakerülés és az iskolakerülés konstruálása Közcélú munkavégzés Segélyért munka vs. Segély helyett munka Iskoláztatási támogatás felfüggesztése Célracionális érvek Értékracionális érvek

7 Képviselői önálló indítvány Rendkívül fontos, hogy a családok érezhet ő támogatást kapjanak a gyermekek felneveléséhez, iskoláztatásához. Ugyanakkor az is össztársadalmi érdek, hogy az iskolás korú gyermekek maradéktalanul eleget tegyenek tankötelezettségüknek. A tanulmányok elhanyagolása, a gyakori, valós okkal nem igazolható hiányzások – amellett, hogy a gyermek személyes életperspektíváját is negatívan befolyásolják, – rombolják a társadalom morális értékrendjét is. A társadalom és az állam részér ől is megfogalmazódó elvárás, hogy a szülők eleget tegyenek gyermeknevelési kötelezettségeiknek, és a gyermekekre tekintettel juttatott támogatásokat az ő érdekükben használják fel A javaslat alapvető célja éppen ezért az, hogy az állam egyértelmű üzenetet fogalmazzon meg arról, hogy az iskolakerülés, az indokolatlan hiányzás tűrhetetlen magatartást jelent és a családi pótlék tekintetében is következményeket von maga után.

8 Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint az első polgári kormány alatt hozott hasonló intézkedésnek is az volt az elsődleges célja, hogy az iskolába nem járó gyerekeket megvédjék a szülői felelőtlenségtől. Ha a gyerek nem teljesíti a tankötelezettséget, akkor a gyermekjóléti szolgálatok ettől függetlenül is fi gyelnek a veszélyeztetett gyerekekre, és súlyosabb esetekben kezdeményezhetik a védelembe vételüket. … Valóban problémát jelent a szociális törvény, a jövőben komplex megoldási javaslatokat dolgoznak ki, de egyelőre most nem ez van napirenden. – A módosítást mindenképpen meg kell lépni. Az érintett családok többségében a gyerekek a deviáns szülői magatartás miatt nem járnak iskolába – szögezi le. – Ne mondhassa egy szülő azt, azért nem jár a gyereke iskolába, mert nincs cipője. Akkor majd a családgondozó vesz neki a pótlékból – teszi hozzá. Magyarul: az új szabályozás a „felelőtlen” szülői magatartás felszámolására irányul.

9 Az MTA GyEP állásfoglalása A családi pótlék a gyermek felneveléséhez biztosított közösségi hozzájárulás, nem jutalmazás vagy büntetés eszköze. Az előterjesztés a probléma jellegétől független, a probléma csökkentésére nem alkalmas megoldás. Folytatja azt a gyakorlatot, amely a társadalom egyes csoportjainak büntetésével kívánja a társadalmi problémákat orvosolni Már a 2009-es, a családi pótlék 50%-nak természetben történő folyósítását lehetővé tevő törvénymódosítást megelőzően is jeleztük, hogy a családi pótlék természetben való juttatását a gyermekvédelmi törvény alapelveivel, a gyermekek jólétének és védelmének biztosítását szolgáló szakmai törekvésekkel, valamint a Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia célkitűzéseivel egyaránt ellentétesnek tartjuk.

10 Önkormányzati kezdeményezés társadalmunk jobbá tétele érdekében A szociális segély legmagasabb összege és a minimálbér közötti különbség a munka kerülésére ösztönöz, óriási károkat okoz a munkaalapú társadalom elérésében. Ma már generációk nőnek fel úgy, hogy nem tudják, mi a munka, mi a becsületes, tisztességes munka. A segélyezés jelenlegi formáját haladéktalanul meg kell szüntetni, helyette más munkalehetőséget kell biztosítani az önkormányzatoknál, illetve az állami tulajdonú közhasznú társaságoknál. Olyan családoknak kell szociális támogatást nyújtani, akik erre valóban rászorulnak. Az évek óta nem dolgozó és munkát nem kereső, gyermekeit iskolába, kötelező óvodai foglalkozásra nem járató, az alapvető társadalmi szocializációhoz a legcsekélyebb együttműködést sem mutató egyéneknek nem!

11 Több generáció nőtt, nő fel úgy, hogy azt látja, nem kell dolgozni, nem kell iskolába járni, mégis megél a család. Egyre inkább jellemző az igénytelenség, az alulszocializáltság, az integrálódni nem akarás és nem tudás. A hangsúly a nem akaráson van. Egyetlen dolog, amit szívesen tesznek: a szociális és a gyermekjóléti ellátások felvétele, mindenáron történő igénybevétele. A jelenlegi jogi szabályozás (védelembe vétel, szabálysértési bírság, kiskorú veszélyeztetése), az iskolába, óvodába járás biztosítására nem éri el a kívánt eredményt, ösztönző hatása nincs. Az elzárással is büntethető szabálysértéseknél, visszaeső vagy többszörösen visszaeső elkövető esetében lehetővé kell tenni a gyorsított eljárás, valamint az elzárás azonnali alkalmazását.

12 A helytelen fogyasztás konstruálása Lásd: Iskoláztatási támogatás felfüggesztése Szociális kártya Conditional Cash Transfer (CCT) Célracionális érvek Értékracionális érvek

13 Szepessy Zsolt A becsületesen dolgozó emberek és vállalkozások adójából befolyt pénzekből kifizetett szociálissegélyek és egyéb juttatások sok esetben nem arra fordítódnak, amire az állam, illetve annak önkormányzatai eredetileg szánták. „A rendszert úgy kell kiépíteni, hogy kizárjon minden visszaélési lehetőséget, és csak olyan elfogadóhelyekkel szabad szerződést kötni, akik vállalják és garantálják, hogy körültekintően és nagy figyelemmel kísérik a szociáliskártyák használatát. Az elfogadóhelyeknek garantálni kell, hogy a szociális kártyával csak a törvényben meghatározott áruk és szolgáltatások vásárolhatók (pl.: általános élelmiszerek, ruházat, tanszerek, tisztító- és tisztálkodó szerek, gyógyszerek, valamint tüzelő, távfűtés, víz, gáz, villany, és lakbér, lakáshitel törlesztés, stb.)” – hangsúlyozta a polgármester.

14 A szociális segélyeket és egyéb pénzbeli juttatásokat igénybevevő emberek egy része a kapott segélyt alkoholra, cigarettára, kávéra, illetve egyéb, szükségtelenen élvezeti cikkekre költi. Ezek a támogatások sok esetben a felelőtlen, a jövőre gondolni nem tudó szülők miatt nem jutnak el a gyermekekhez. Az államtól kapott támogatások és juttatások egy igen jelentős része uzsorával foglalkozó jól szervezet bűnözői csoportokhoz kerül, ezáltal jelentős anyagi és politikai befolyáshoz juttatva őket, aminek már nagyon súlyos nemzetbiztonsági kockázata is van. Szintén országos jelenség, hogy a segélyek és juttatások jelentős részét alkoholra, cigarettára költik. 2. A magyar államot százmilliárdos nagyságrendű kár éri azáltal, hogy a segélyek és egyéb juttatások jelentős része a szürke-, illetve feketegazdaságon keresztül bizonyos bűnözői körökhöz kerül, akik kivonják magukat az adófizetési kötelezettség alól, s egyre jobban megerősödve, egyre több bűncselekményt követnek el. 3. A magyar államot és az önkormányzatokat jelentős kár éri akkor is, amikor a felelőtlenül elköltött segélyeket és juttatásokat újból pótolniuk kell, hiszen egy gyermek nem nélkülözhet, továbbá nem szenvedhet, és nem éhezhet azért, mert felelőtlen szüleik az államtól kapott pénzt nem rájuk költik.

15 Társaság a szabadságjogokért Az iskolai hiányzások problémájának kezelése látványos, a társadalomban erősen jelenlevő előítéletességre alapozó szankcionáló jellegű lépések helyett egyidejűleg pedagógiai, gyermekvédelmi, szociális, szakmaközi és fókuszált, komplex eszközöket igényelne, ami alapos jogszabály-előkészítő munkát feltételez. Ehelyett a jelenlegi törvénytervezet nem tesz mást, mint kiszolgálja az elmúlt években hangsúlyosan teret nyerő társadalmi közvélekedéseket, amelyeknek egyik erős eleme az a vélt meggyőződés, hogy az iskolából sokat hiányzó gyermekek családjai jellemzően szegények, a szegények pedig érdemtelenek a társadalmi segítségre, nem tudják a részükre nyújtott pénzbeli ellátásokat megfelelően felhasználni és felelőtlenek gyermekeikkel szemben. E vélekedésnek a jogalkotás oldaláról való alátámasztása, megerősítése szankcionáló jellege miatt tovább gyengíti a társadalmi kohézió, szolidaritás szálait!

16 Krémer Balázs: Érvek a szociális kártya ellen Gazdasági érvek: 1. A kártya költséges. 2. Piactorzító hatások 3. Korrupciós hatások 4. Másodlagos piacok Szociális érvek: 5. A terméklista összeállíthatatlansága 6. A terméklista önkényessége a korrupció további melegágya: 7. Stigmatizáló, megbélyegző hatások 8. Irreális követelmények 9. A hatalmi felelőtlenség 10. Kirekesztés:. Jogi és erkölcsi érvek: 11. Szabadságkorlátozás – csak a törvények által 12. Szociális igazságosság 13. Közbeszerzés: Közpolitikai érvek: 14. Társadalmi integráció és a szegénység elleni küzdelem 15. Nevezzük nevén: a javaslat célja csupán annyi, hogy a lenézett és megvetett segélyből élő népesség elleni indulatok, gyűlöleteknek és regulázási törekvések iránti lakossági igényeknek akár jelentős ráfordítások árán is megfeleljen.

17 Körics Euroconsulting Magyarországon egy fős, vagy annál kisebb település lakói ismerik egymást – ha nem is közvetlenül -, így pontosan tudják, ki az, aki rászorul, és ki az, aki a törvényi kiskapukat használja ki. Ha a jogosulatlanul igénybe vett ellátások aránya átlép egy bizonyos szintet, az a közösségben irreverzibilis folyamatokat indít be. A településvezetők elmondása szerint általános jelenség, hogy a segélyezettek egy része nem gyermekeire, hanem saját – általában élvezeti – szükségleteire fordítja az ilyen jogcímen megkapott összeget. Időzített bombaként ketyeg az az évi 100 milliárd forintra becsült összeg is, amely a mélyszegénységben élőktől az uzsorakölcsönöket folyósító bűnözői szervezetekhez vándorol.

18 Szimbolikus szociálpolitika A szociálpolitika néhány megnevezése: welfare, workfare, fiscal welfare A politika egyik típusának megnevezése: szimbolikus politika A szimbolikus szociálpolitika (symbolic welfare) olyan politika, amely az adott társadalomban szociálpolitikai problémaként (is) megfogalmazódó helyzetek kezelésére, szociálpolitikai célokat (is) deklarálva olyan megoldásokat alkalmaz, melyek megalkotásában és legitimálásában nem a célracionális, hanem az értékracionális szempontoknak van domináns szerepe


Letölteni ppt "Kapcsolatok a szociálpolitika szintjei között Szöllősi Gábor PhD egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések