Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MŰVÉSZETPSZICHOLÓGIA 2004. nov. 5. 1. A pszichoanalízis három fázisa Norman Holland: A pszichoanalízis három fázisa: In: MI 331-342 2. Szürrealizmus és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MŰVÉSZETPSZICHOLÓGIA 2004. nov. 5. 1. A pszichoanalízis három fázisa Norman Holland: A pszichoanalízis három fázisa: In: MI 331-342 2. Szürrealizmus és."— Előadás másolata:

1 MŰVÉSZETPSZICHOLÓGIA nov A pszichoanalízis három fázisa Norman Holland: A pszichoanalízis három fázisa: In: MI Szürrealizmus és pszichoanalízis Mérei Ferenc: Szürrealizmus és mélylélektan: In: „vett a fűvektől édes illatot. Művészetpszichológia. [MMP] Múzsák, Bp André Breton: Szürrealista kiáltvány. In: Szürrealizmus. Gondolat, Bp Az együttes élmény Mérei Ferenc: Az együttes élmény. Officina, Bp Legújabb kiadása: Társ és csoport. Tanulmányok a genetikus szociálpszichológia körébôl. Akadémiai Kiadó, Bp old. 4. Az utalás lélektana, szimbólum és utalás Mérei: A pszichológiai labirintus. Fondorlatok és kerülőutak a lelki életben. Magyar Pszichiátriai Társaság - Pszichoteam, Bp Mérei: Lélektani napló IV. köt. Bp., Osiris, kiad. Mérei: Bevezetés az irodalompszichológiába In: MMP 53-70, Három Örkény-novella In: MMP Filmszemiotikai jelenségek pszichológiai elemzése In: MMP Azonosítás és implikált pszichológiai tudás az irodalomban Mérei: Azonosítás és szerepcsere az Arabs szürkében. In: MMP A kísérteties. Kosztolányi és Kafka. Sigmund Freud: A kísérteties. In: PI Mérei:Franz Kafka. In: MMP Erich Fromm: Franz Kafka. In: PI Az informális stratégiája. Mérei: Deviancia és reménység. In: MMP

2 Az irodalmi interpretáció és a pszichoanalízis három fázisa (Norman Holland) I. a tudattalan pszichológiája (korai Freud, 1920 előtt) látens és manifeszt tartalmak, ezek különféle megjelenési formái: álmok, neurotikus tünetek, viccek, felejtés, elszólások stb. A tudatos és a tudattalan polaritása. Alapfogalmak: Ödipusz- komplexus, libidó, orális, anális, fallikus fázis, Irodalomelméletben: a látens tartalmak kutatása, univerzális, rögzített szimbólum-szótár” alkalmazása. A mű „holt szöveg”, külsődleges a befogadóhoz képest.

3 Az irodalmi interpretáció és a pszichoanalízis három fázisa (Norman Holland) II. Az én pszichológiája (Freud 1920 után, Tömegpszichológia,. Én és ösztön-én, Túl az örömelven; Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok) A felettes-én, az én és az ösztön-én fogalmának bevezetése. Polaritás az én és a nem-én között. Az én funkciója alapvetően szintetizáló jellegű közvetít a külső valóság és egy belső, tudattalan pszichikus struktúra között. Itt a „tudattalan” nem főnév, hanem melléknév.Az első fázisban a terápia a tudattalant próbálja tudatossá tenni, a második fázidsbanaz én kiterjesztésére irányul. Freud: „ahol ösztön-én volt, oda az énnek kell kerülnie”. Irodalomelméletben: azokat az én-stratégiákat kell megkeresnie, amelyek testet öltenek az irodalmi mű nyelvezetében. De a műről ebben a szakaszban még mindig mint külső létezőről beszélnek.

4 Az irodalmi interpretáció és a pszichoanalízis három fázisa (Norman Holland) III. a self (identitás) pszichológiája (Freud 1930 után, Rossz közérzet a kultúrában ) intrapszichikus modell helyett interpszichikus modell, amely magába foglalja mind az ént, mind pedig annak környezetét. „Eredetileg az én tartalmaz mindent, később választja le a külvilágot magáról”. Ferenczi: a valóságérzés fejlődésfokai, „nyelvzavar” Erikson: az identitás pszichoszociális modellje Lacan: tükörfázis, a „Másik” fogalma Melenie Klein, Winnicott: tárgykapcsolat, „átmeneti tér” Identitás: saját egészlegességünk átélése. Ricoeur: „idem” és „ipse” azonosság, „narratív igazság” Irodalomelméletben: a mű és az olvasó személyes, interszubjektív viszonya, a mű mint saját identitás-témáink megszólaltatója.

5 Mérei Ferenc életrajza Mérei Ferenc (Bp., nov. 24. – Bp., febr. 23.): pszichológus, a pszichológiai tudományok doktora (1982), Kossuth-díjas (1949). Középiskolái elvégzése után ig Párizsban a Sorbonne-on H. Wallon tanítványa volt. Két oklevelet szerzett: a Pályaválasztási Tanácsadó Főiskola (Institut National ďOrientation Professionnelle) oklevelét 1933-ban, bölcsészkari tanári oklevelet filozófia, szociológia, pszichológia és pedagógia szaktárgyakból 1934-ben. Hazatérése után ig az Áll. Gyermeklélektani Intézet fizetés nélküli pszichológusa ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főisk.-n Szondi Lipót Kórtani és Gyógytani Laboratóriumában az egyik kutatási részleget vezette, ugyancsak fizetés nélkül. Ennek megszűnte után ig a Patronázs Egyesület ambulanciáján György Júlia mellett dolgozott. Ezekben az években a nyelvtanítás és a pszichodiagnosztikai tanfolyamok (Rorschach, Szondi) biztosították megélhetését. A háború alatt munkaszolgálatos volt a keleti fronton ben átszökött, és a Vörös Hadsereg századosaként, valamint az Új Szó munkatársaként tért haza ig a Fővárosi Lélektani Intézet vezetője, a Pedagógiai Főiskola és az Eötvös Kollégium tanára, a NÉKOSZ központi szemináriumának vezetője, ill ban a Kollégiumi Tanács elnöke ig az Országos Neveléslélektani Intézet főigazgatója ben a pedológia ellen hozott párthatározat alapján elbocsátották és kizárták az MDP-ből, amelynek 1927-től (illegális Kommunista Párt) tagja volt. Ettől kezdve 1956-ig állástalan, fordításokból élt, 1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia és a pártszervek rehabilitálták, majd kiemelt tudósként 1957-ben kinevezték az MTA Lélektani Intézetébe okt. 25-én az ELTE bölcsészkarán megalakult Egy.-i Forradalmi Diákbizottság egyik vezetője okt.-ban szervezkedés miatt 10 évi börtönre ítélték márc.-ban amnesztiában részesült febr.-tól az Orsz. Ideg- és Elmegyógyászati Intézet (OIE) vezető pszichológusa ban történt nyugdíjazásáig a Pszichodiagnosztikai, ill. a Klinikai Pszichológiai Laboratórium vezetője. Nyugdíjazása után tanítványaival pszichodráma műhelymunkát végzett, valamint részt vett az MTA Irodalomtudományi Intézetének szociálpszichológiai értékorientációs novellaelemzési vizsgálataiban ban az MTA irodalompszichológiai munkabizottságának elnöke, 1982-ben az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) bölcsészkarán irodalompszichológiai speciálkollégiumot vezett ben megkapta a Magyar Pszichológiai Társaság Ranschburg- emlékérmét. – F. m. A gombozó gyermek (Kalocsa, 1937); ) A pályaválasztás lélektana (Bp., 1942); A gyermek világnézete (Bp., 1945); Az együttes élmény (Bp., 1947); A Rorschach-táblák felszólító jellege (Bp., 1947); Gyermektanulmány (Új Nevelés Könyvtára, 1948); Rorschach próba I-V. kötet (OIE, Vademecum- sorozat, 1966); A pár és a csoport (Pszich. Tanulmányok, Bp., 1967); Gyermeklélektan (társszerző: V. Binét Ágnes, Bp., 1930); Ablak-Zsiráf. Képes gyermeklexikon (Binét Ágnessel, Bp., 1971); Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek (társszerző Szakács Ferenc, Bp., 1974); A klinikai pszichológia gyakorlata (társszerző Szakács Ferenc, Bp., 1974); Szociálpszichológiai vizsgálatok az iskolában (Bp., 1974); Adalékok egy társas szempontú gyermeklélektanhoz (Bp., ); Lélektani napló ( bőv. kiad., Bp., ); „…Vett a füvektől édes illatot” (Művészetpszichológia, Bp., 1986).– Irod. M. F. tudományos munkái (készítette Mérei Vera, Erdélyi Ildikó, Pszichológia, sz.); Bagdy Emőke: Beszélgetés a 75 éves M. F.-cel (Magy. Pszich. Szle, sz.); Epizódok M. F. tanár úr életéből (Video-interjú, rendező-riporter Forgách Péter, ; megjelent: Filmvilág, sz.); Hernádi Miklós: Elköszönés M. F.-től (Élet és Irod., sz.); Illyés Sándor: M. F. (Magy. Tudomány, sz.); Sarkadi László: M. F. (Kritika, sz.); M.-Mák párizsi évei (közreadja Bajomi Lázár Endre, Kritika, sz.); Tóth György: Emlékezés M. F.-re (Gyógypedagógia Szle, sz.); Szakács Ferenc: M. F. (Ideggyógyászati Szle, sz.); Ember Mária: A tanár úr álmai (Élet és Irod., sz.); Konrád György: Emlékezés M. F. emberkutatóra (Élet és Irod., sz.); Erős Ferenc: M. fényben és árnyékban (Buksz, sz.); Muhi Klára: „A képek mögött a gének” (Filmkultúra, sz.); Balassa Péter: M. F. műelemzéseiről (Magy. Hírlap, jan. 6.). (Magyar Életrajzi Lexikon)

6 Mérei forrásai: Szondi Lipót, Hermann Imre, Henri Wallon, Jacob Moreno, Jean Piaget, Kurt Lewin

7 A pályaválasztás lélektana (1942)

8 Bálint Endre rajza – Mérei és a „Törzs”

9 Mérei Ferenc fontosabb művei művészetpszich. vonatkozásban I. Az együttes élmény. Bp., Officina, 1947 Gyermektanulmány. Bp., Egyet. Ny., 1948 „...vett a füvektől édes illatot”. Művészetpszichológia Bp., Művelődéskutató Intézet, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1986 A pszichológiai labirintus. Fondorlatok és kerülőutak a lelki életben. Szerk.: Bagdy Emőke Bp., Magyar Pszichiátriai Társaság, Pszichoteam, 1989 Freud fényében és árnyékában. Szerk.: Gerő Zsuzsa. Bp., Interart, 1989 Lélektani napló. [1984] Bp., Osiris, kiad. Közösségek rejtett hálózata. Szociometriai értelmezés [1971]. Bp., Osiris, kiad. Társaskapcsolataink a manifeszt álomtartalomban. In: Pszichológiai tanulmányok 8. Bp., Akadémiai Kiadó, Az ízlésélmény elemzése In: Ízlés és kultúra: tanulmánygyűjtemény. Szerk.: Szerdahelyi István. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1974 Az utalás – az élményközösség szemiotikai többlete In: Jel és közösség. Szemiotikai tanulmánygyűjtemény. Szerk.: Voigt Vilmos, Szépe György, Szerdahelyi István. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975 Az értékorientációs elemzés néhány szociálpszichológiai premisszája In: Érték és társadalom. Transzgresszív elemzések. Bp., MTA Irodalomtudományi Intézete, A szerepjátszásról. In: Gyermekdramaturgia 1. szerk.: Debreceni Tibor, Gabnai Katalin. Bp., Népművelési Intézet, A látvány konceptualizálása, a jelentéshalmaz értelmezése. In: Németh Lajos 50. születésnapjára. Veszprém, A pszichológiai dramatizálás. Szociodráma, pszichodráma In: Pszichodráma, szociodráma. Két áttekintő tanulmány egy kísérletről. Bp., Népművelési Intézet,

10 Mérei Ferenc fontosabb művei művészetpszich. vonatkozásban II. Mérei Ferenc, Binét Ágnes: Az anya-gyermek kapcsolat; A gyermekrajz. In: Pszichológiai szöveggyűjtemény 2. Fejlődés- és pedagógiai pszichológia. Szerk. Domján Károly, Nagy Ferenc, Szatori Ferenc. Bp., Tankönyvkiadó, , Szociodráma, pszichodráma, szerepgyakorlatok. J. L. Moreno önismereti és terápiás dramatizálási munkásságának ismertetése hazai példák felhasználásával In: Játék, színjáték, személyiség. Dokumentumgyűjtemény. Bp., Örkény István: Lila tinta (1952) Mészöly Miklós: Térkép repedésekkel (1972) Czakó Gábor: Tragédia (1975) Bereményi Géza: Apám fölkeresi anyját, a nagyanyámat (1976) In: „Térkép repedésekkel”. A társadalmi értéktudat változásai novellaelemzések tükrében. Szerk.: Erdődy Edit, Karafiáth Judit, Veres András. Bp., Művelődéskutató Intézet, , , , A Don Juan-trilógia építkezésének és princípiumának értelmezése In: Mozgófilm Bp., BBS, (Lásd még: „Vett a füvektől…”, ) „Emlékezzünk régiekre”; „Templomtalanul, palásttalanul”; „Tanítványomnak »sztálinista« felettes énje van”. In: A Napló. Vál.: Barna Imre, Kenedi János, Sulyok Miklós, Várady Szabolcs. Bp., Minerva Kft., , , Szimbólumok – idézőjelek. Égi bárány; Nemzedékek, viselkedésminták – a közhelyek álarcában. Álljon meg a menet. In. Filmkultúra, Válogatás. Bp., Századvég, , Három találkozás In: Bibó-emlékkönyv. Bp., Századvég Kiadó, kötet A társastól a társadalmiig. Társadalomlélektan; A játék értelme és öröme In: A nevelés szociális alapjai. Szöveggyűjtemény. Vál., szerk.: Vastagh Zoltán. Pécs, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, , Az utalás In: Szöveggyűjtemény a kommunikációelmélet tanulmányozásához. Összeáll.: Zrinszky László. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, Az ízlésélmény elemzése In: Művelődésszociológiai szöveggyűjtemény. Szerk.: Heleszta Sándor. Bp., Magyar Művelődési Intézet, kötet.

11 …vett a füvektől…

12 Szürrealizmus és pszichoanalízis Nem foguk félárbócra ereszteni a képzelet zászlaját csak azért, mert félünk, hogy megbolondulunk.” (André Breton) Breton és Freud „Álomvadászat”, autmatikus írás Artaud színháza A modern mûvészet "az emberit, ‑ a vágyat, az érzelmet, a hangulatot, a gondolatot ‑ (...) ábrázolja, ahogyan a lélekben él: romlatlanul, torzítatlanul, eredeti formájában. A megtanulttal, az elôírttal, a parancsolttal szemben a megsejtettet, a rádöbbentettet,a vágyottat ‑ a vonzó és édes tiltottat (...), "mindazt, amit parancs és tilalom, szokás és illem, erkölcs és törvény elhallgatásra és elfelejtésre, lappangásra és elfojtásra ítélt". (Mérei: Lélektani napló 58 ‑ 59. old.)

13 Picasso: Guernica

14 Kassák képverse

15 Az együttes élmény(1947)

16 Együttes élmény A csoport mint közösség sajátos erőtöblete, az együttes élmény fokozott ereje Modellkövetés Intézményesedés Hagyományok kialakulása: a hagyomány mint ismétlés, rituális jelzés, az együvé tartozás jele, UTALÁS Rejtett hálózat

17 Szimbólum és utalás Mérei szavaival az utalás nem egyéb, mint a részlet "visszajárása": "a még áttüzesedett, a valóságtól lüktetô élmény egy konkrét részletének kiválása és visszaugrása a tudatba, de úgy, hogy az eleven élmény teljes érzelmi feszültségét képviseli”. Az utalás ellentéte a szkematizálás, az élménynek a "formális" ismeretrendszerbe való beépítése, illetve az elfojtás, az élmény teljes kiktatása a tudatból. A szimbólum (Freudnál) elfojtott vágyakon alapul, az utalással felevenített élmény tudatos, éles, világos Szimbolikus és utalásos művészet

18 Azonosítás és implikált pszichológiai tudás az irodalomban Az irodalompszichológiai elemzés szintjei - mélylélektani elemzés - tranzakciós elemzés (én- és identitásstratégiák, mikroszociológiai konstellációk, a szereplőket mozgató lélektani tényezők, motívumok feltárása)m - értékorientációs elemzés Párhuzam az álomfejtéssel: a freudi álomfejtés és Mérei börtönálmai

19 A kísérteties A kísérteties: - hasonmás - az elfojtott visszatérése - szorongás - gyermekkori világkép, mágia Átváltozás: Kafka, Krúdy, Kosztolányi szerepcsere Varázslat (azonosulás) a vesztes, a halálra ítélt helyzete az átváltozás irreverzibilitása

20 Az informális stratégiája Balzac: Emberi színjáték (a Vautrin- jelenség) Kassák: Egy ember élete Deviancia és autonómia A szociometriai és a társadalmi peremhelyzet

21


Letölteni ppt "MŰVÉSZETPSZICHOLÓGIA 2004. nov. 5. 1. A pszichoanalízis három fázisa Norman Holland: A pszichoanalízis három fázisa: In: MI 331-342 2. Szürrealizmus és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések