Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ATOMHULLADÉKOK ELHELYEZÉSE Finnországi és magyarországi példa (2006-os gyűjtés)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ATOMHULLADÉKOK ELHELYEZÉSE Finnországi és magyarországi példa (2006-os gyűjtés)"— Előadás másolata:

1 ATOMHULLADÉKOK ELHELYEZÉSE Finnországi és magyarországi példa (2006-os gyűjtés)

2

3 Nukleáris erőműveknél az áramtermelési költségnek csak legfeljebb 5%-ára rúgnak az uránfelhasználás költségei

4 U 3 O 8 termelés és igények alakulása

5 Bizonyított (hagyományos), uránkészletek földrajzi megoszlása Uránérc-kitermelés földrajzi megosztása, 2004

6 Finnország délnyugati részén lévő Eurajokihoz közeli sziklás hegységben képzeltek el a tervezők, közel 3 milliárd euró lesz

7 Finnország délnyugati részén lévő Eurajokihoz közeli sziklás hegységben képzeltek el a tervezők az atomhulladékok végleges elhelyezését Onkalo alagútra keresztelt rendszer közel 500 méter mélyre fog vezetni a hegy oldalában. A szerpentin- szerűen kialakított, 5 kilométer hosszú úton juttatják majd a szilárd kőtakaró mélyére az atomhulladékot atomhulladékot egy különleges dobozban helyezik el: a rézből készült dobozokat beton és agyag alapú anyaggal veszik körbe, amely víz hatására megduzzad, ezzel töltve ki minden űrt a rézdoboz körül. Az így kialakult védőréteg kettős funkcióval bírna: egyrészt a földmozgások kártékony hatását tudja csillapítani, másrészt megakadályozza, hogy radioaktív víz kerüljön a talajba.

8 The disposal of low and medium level radioactive waste or so called operating waste is already under way and is being carried out by each power plant on its own site. At Olkiluoto, the final disposal of operating waste began in 1992 and in Loviisa in Finland has also made a decision in principle as regards the final disposal site and solution of highly radioactive spent nuclear fuel. It is planned to begin the disposal of spent nuclear fuel at Eurajoki in Until then, the spent fuel is being temporarily stored in pools built on the power plant sites. Under the Government’s decision in principle, the spent nuclear fuel generated by Finland’s existing nuclear power plant units and the new unit (OL3) can be finally disposed of at Olkiluoto. A maximum of some 6,500 tonnes of uranium will have accumulated for disposal at Olkiluoto. A finn parlament négy évvel ezelőtt elfogadta az ötödik atomerőmű létesítéséről szóló törvényjavaslatot. Az erőmű elvileg 2010-re lesz kész. Jelenleg a finn elektromos áram 28 százalékát termelik atomerőműben, de az ötödik atomerőmű üzembe állításával több mint az egyharmadát lesznek képesek előállítani.

9 Finnország délnyugati részén lévő Eurajokihoz közeli sziklás hegységben képzeltek el a tervezők, közel 3 milliárd euró lesz Finland has two nuclear power plants, each with two reactor units. The power plants are at Olkiluoto in Eurajoki, on the Finnish west coast, and at Hästholmen in Loviisa, on the Finnish south coast. The combined output of the two reactors power plant at Olkiluoto is 1,680 MW and that of the two reactors at Fortum Power and Heat Oy’s power plant in Loviisa is 976 MW. Finland made a decision inprinciple in 2002 to build a fifth reactor unit. The new reactor unit (OL3) being built at Olkiluoto will have an output of 1600 MW.

10 A kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának európai példái bőségesek. Reaktor melletti és attól távol eső változatok léteznek, a technológia szerint: száraz és nedves módozatok különböztethetők meg, a tárolást illetően pedig konténeres vagy silós rendszerűek. A konténeres megoldást mintázzák a cseh, a belga, a német, a litván Castor-változatok, míg a silóst Romániában, Ukrajnában és Franciaországban alkalmazzák. A tapasztalatokat összegezve kijelenthető, hogy a legtöbb országban nedves tárolókban a reaktor mellett helyezik el a kiégett fűtőkazettákat. Nagy aktivitású hulladék elhelyezésére egyetlen működő tároló létezik a világon: a WIPP. Ezt az Egyesült Államokban fejlesztették ki, Új-Mexikóban, és 1998 óta használják. Egy 650 mélyen fekvő sórögben 176 ezer köbméteres tárolóról van szó, amelyben elsősorban a katonai célra felhasznált, hosszú élettartamú kis és közepes radioaktív hulladékokat helyezik el.

11

12 Magyarország négy célkitűzése a nukleáris eredetű hulladékok kezelésére 1.A Püspökszilágyi hulladéktároló modernizálása (a kutatásból, iparból és egészségügyből származó kis és közepes aktivitású hulladékok tárolására). 2.Egy új, végleges tároló építése Bátaapátiban (az atomerőműben keletkezett kis és közepes aktivitású hulladék számára). 3.Kibővíteni az elhasznált üzemanyag ideiglenes tárolóját Pakson. 4.Helyi vizsgálatokat folytatni, egy földalatti kutatólaboratóriumot építeni, végül pedig létrehozni az elhasznált üzemanyag számára a végleges tárolót Bodán.

13 Paksi Atomerőmű üzemeltetése és leszerelése során keletkező hulladékok folyékony és szilárd formában jelennek meg. Az atomerőműből származó folyékony hulladékmennyiség 2005 végére összesen 9950 köbméternyi tartályparkot eredményez, a szilárd anyag mennyisége pedig hordónyi lesz. Ha a további működés termékeit, valamint a meglévő hulladékok megszilárdítását összegezzük, és ehhez hozzáadjuk a leszerelési anyagokat is, akkor az atomerőmű bezárását követően összesen 32 ezer köbméter lesz a teljes, innen származó nukleáris hulladékmennyiség.

14 a nukleáris hulladékokat teljesítmény alapján sorolják : kis és közepes – a hűtést nem igénylő, kisebb, mint 2 kW/m3 fajlagos teljesítményű hulladékokra valamint nagy radioaktivitású – azaz az N>2 kW/m3-es – kategóriába. Lényeges még a sugárzás időtartama: a rövid élettartamúak felezési ideje 30 év alatti, a hosszúaké pedig meghaladja a három évtizedet. A nagy radioaktivitású hulladékoknál figyelembe kell venni azt is, hogy mi számít kis mennyiségnek. Ilyen értékelés készült az európai uniós országok összes hulladékképző- déséről, amelyből kitűnik, hogy óriási: 1012 mértékű különbség van az összes – évente mintegy kétmilliárd köbméter ipari és a nagy aktivitású – 150 köbméter – hulladék mennyisége között. Ugyanakkor az Európai Unióban 12 hónap alatt 35 millió tonna toxikus anyag keletkezik, valamint átlag 50 ezer köbméter radioaktív hulladék. Ám e mennyiségek ismerete ellenére többnyire csak a 150 köbméternyi atomhulladékot emlegetik riogatóan mindenütt, szemérmesen megfeledkezve a kétmilliárd köbméter ipari hulladékanyagról, ami ugyancsak elhelyezésre vár (A tömbdiagramm az előző dián.)

15 Ezek alapján a következő átmeneti intézkedések szükségesek a paksi energiatermelő üzemben: 1.új tárolókapacitás kialakítása a szilárd hulladékok számára, 2.új térfogat-csökkentési eljárás bevezetése, illetve a folyékony hulladékok szilárdításának késleltetése annak végső elhelyezéséig. Az új tárolókapacitás helyszíne Bátaapáti. A 40 ezer köbméteres fogadótér 200 méter mélyen lesz a föld alatt, (ennek alkalmasságát 2003-ban igazolta a Magyar Geológiai Szolgálat, a megvalósításhoz szükséges anyagi források biztosításáról pedig szeptemberben megszületett a kormánytámogatás.) Ezt idén nyáron megelőzte, hogy a település lakossága – szavazataikkal 91 százalékban – a projekt mellé állt. E magas támogatottsági arány világviszonylat-ban is nagy feltűnést keltett.

16 A püspökszilágyi telephely részletes bemutatása A porta-iroda épületben a kb. 20 alkalmazott tartózkodására szolgáló iroda, ebédlő és irodahelyiségeken túl egy kémiai laboratórium van, amely a környezet radioaktivitásának vizsgálatához szükséges minta-előkészítésre és mérésre szolgál. A kémiai laboratóriumban előkészített környezeti minták radioaktivitásának meghatározása a mérőszobában, alacsony hátterű mérőberendezésekben történik. Ide radioaktív anyag csupán etalonok formájában, szabad szint alatti mennyiségben kerülhet be. A végleges tárolóterek az aktív épülettől 150 méterre helyezkednek el.

17

18 Kis és közepés aktivitású radioaktív hulladékok A Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló létesítmény 1976 óta fogadja az ország kis és közepes aktivitású hulladékait. Stratégiai cél a tároló korszer ű sítése és hosszú távú üzemeltetése, valamint kapacitásának b ő vítése úgy, hogy az alkalmas legyen Magyarország összes nem atomer ő m ű vi eredet ű kis és közepes aktivitású hulladékának elhelyezésére. Az elmúlt években elvégezték a telephely biztonsági alkalmasságának újraértékelését, mely megerősítette, hogy a telephely megfelelő a rövid felezési idejű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére.

19 A létesítmény alapvető funkciója a beszállított és kezelést igénylő radioaktív hulladékokkal kapcsolatos technológiai folyamatok, laboratóriumi és mérési munkák elvégzése. Az épület ellenőrzött és szabadszintű helyiségekből áll. Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó

20 Végleges tárolóterek A végleges tárolóterek az aktív épülettől 150 méterre helyezkednek el. A tárolóhelyek két lépcsőben épültek meg. Az első lépcsőben 48 darab ún. "A" típusú tároló épült, melyek 70 m3-es földbe süllyesztett vasbeton medencékből állnak. A 48 db rekesz 2 db 24 cellás sorból áll. A rekeszek mind megteltek és végleges lezárásra kerültek. Ezek tartalmazzák az eredetileg Solymáron elhelyezett radioaktív hulladékokat is és a paksi atomerőmű szilárd hulladékainak egy részét, valamint a KFKI Reaktor rekonstrukciója során keletkezett hulladékokat. A második lépcsőben megépült két tárolósor közül az egyik 6 db 140 m3-es, a másik 12 db 70 m3-es (összesen 1680 m3) tárolómedencét tartalmaz.Az első lépcsőben 48 darab ún. "A" típusú tároló épült, melyek 70 m3-es földbe süllyesztett vasbeton medencékből állnak. A 48 db rekesz 2 db 24 cellás sorból áll. A rekeszek mind megteltek és végleges lezárásra kerültek. Ezek tartalmazzák az eredetileg Solymáron elhelyezett radioaktív hulladékokat is és a paksi atomerőmű szilárd hulladékainak egy részét, valamint a KFKI Reaktor rekonstrukciója során keletkezett hulladékokat. A második lépcsőben megépült két tárolósor közül az egyik 6 db 140 m3-es, a másik 12 db 70 m3-es (összesen 1680 m3) tárolómedencét tartalmaz. Az "A" típusú tárolókba szilárd hulladékok hordós és zsákos csomagolásban, egyéb szilárd hulladék (építési törmelék, talaj stb.), biológiai hulladék, szennyvíz és zárt sugárforrások kerültek elhelyezésre.

21 Végleges tárolóterek A végleges tárolóterek az aktív épülettől 150 méterre helyezkednek el. A tárolóhelyek két lépcsőben épültek meg. Az első lépcsőben 48 darab ún. "A" típusú tároló épült, melyek 70 m3-es földbe süllyesztett vasbeton medencékből állnak. A 48 db rekesz 2 db 24 cellás sorból áll. A rekeszek mind megteltek és végleges lezárásra kerültek. Ezek tartalmazzák az eredetileg Solymáron elhelyezett radioaktív hulladékokat is és a paksi atomerőmű szilárd hulladékainak egy részét, valamint a KFKI Reaktor rekonstrukciója során keletkezett hulladékokat. A második lépcsőben megépült két tárolósor közül az egyik 6 db 140 m3-es, a másik 12 db 70 m3-es (összesen 1680 m3) tárolómedencét tartalmaz. Az "A" típusú tárolókba szilárd hulladékok hordós és zsákos csomagolásban, egyéb szilárd hulladék (építési törmelék, talaj stb.), biológiai hulladék, szennyvíz és zárt sugárforrások kerültek elhelyezésre. Az "A" típusú tárolókon kívül megépültek a "B" és "D" típusú tárolók is. ( Ezek a betonba ágyazott saválló csövek a kis és közepes, valamint nagy aktivitású zárt gamma sugárforrások végleges elhelyezésére szolgálnak. –KÖVETKEZŐ DIA!) A "C" típusú tároló 8 db 1,5 m3-es térfogatú vasbeton egységből áll. A kovafölddel felitatott szerves oldószerek végleges tárolása során kialakuló hézagok kitöltése folyékony betonnal történik.

22 "B" és "D" típusú tárolók is. Ezek a betonba ágyazott saválló csövek a kis és közepes, valamint nagy aktivitású zárt gamma sugárforrások végleges elhelyezésére szolgálnak

23 Nagy aktivitású radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek A kiégett fűtőelemek kezelése, az üzemanyagciklus lezárása A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése érdekében az ország területén stabil, mély geológiai formációban kialakítandó tároló létesítésére kell felkészülni. Az egységes nemzetközi álláspont szerint egy ilyen tároló felhasználható a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére, de alkalmas a kiégett üzemanyag reprocesszálási hulladékainak befogadására is. Magyarországon ez idáig nem született meg a döntés, hogy a kiégett üzemanyag újrafeldolgozásával (reprocesszálás), vagy azok közvetlen végső elhelyezésével zárjuk le az üzemanyagciklust. (BODA ???, IGEN!!) Jelenleg a kiégett fűtőelemek az atomerőmű területén található Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában találhatók. (Következő dián láthatóak) A kiégett fűtőelemek közbenső tárolására szolgáló létesítménnyel kapcsolatos tevékenységek Az atomerőmű megbízható működtetése érdekében üzemeltetni, és az igényeknek megfelelően bővíteni kell a már meglévő átmeneti kiégett fűtőelem- tárolót, melyet az atomerőmű élettartamának végén le kell bontani.

24 Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (Paks,2006)

25 Dolgoznak a paksi kiégett kazetták átmeneti tárolójának (KKÁT) bővítésén is. Jelenleg a kamrák építése folyik, melyek további három évre biztosítják a kiégett üzemanyag átmeneti tárolását. Ezeket a kamrákat úgy építik meg, hogy figyelembe veszik a 2003-ban bekövetkezett üzemzavar felszámolásánál keletkezett sérült kazettákat tartalmazó tokok elhelyezését is. A kamrákban 120 ilyen tároló tok elhelyezésére lesz lehetőség. Az RHK Kht. úgy számol, hogy a kiégett kazetták végleges tárolóját - hiszen a paksi átmeneti tárolóban 50 évig biztosított a kiégett üzemanyag tárolása re kell elkészíteni. A végleges tároló kutatási munkái időközben újra indultak Bodán, ám ezzel kapcsolatosan számolni kell azonban azzal a lehetőséggel is, hogy nemzetközi, esetleg uniós összefogással megszületik a döntés egy közös, nagy aktivitású hulladéktároló felépítéséről. Az RHK Kht. feladata ezen kívül még a püspükszilágyi, nem atomerőművi eredetű kis-, és közepes aktivitású hulladéktároló üzemeltetése is, amely éppen az idén lesz 30 éves. A tároló eredetileg 5040 köbméteres kapacitása megtelt, ezért a közelmúltban korszerűsítették és elvégezték a létesítmény biztonságnövelő programját, tömörítették a korábban elhelyezett hulladékokat, így további 2-3 évtizedre megoldódott az ipari és létesítményi hulladékok biztonságos elhelyezése.

26 „ A Bátaapáti (Üveghuta) telephely a rendeletben megfogalmazott valamennyi követelményt teljesíti, így földtanilag alkalmas kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére.” Ezt a dokumentumot az illetékes földtani hatóság, a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatala véleményezte, és határozattal elfogadta ben engedélyeztettük a felszín alatti kutatási programot, mellyel párhuzamosan megtörténtek a munkavégzéshez szükséges el ő készületek. Új tároló telephely kiválasztása A paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak elhelyezéséhez az ún. Nemzeti Projekt keretein belül 1993 óta folynak kutatások ban a földtani, műszaki biztonsági és gazdasági vizsgálatok záródokumentuma Üveghuta térségében javasolt további vizsgálatokat a felszín alatti, gránitban történő elhelyezésre. Az Országos Atomenergia Bizottság egyetértésével az a döntés született, hogy a részletesebb kutatások Üveghuta térségében kezdődjenek meg végén, az 1997–1998-ban végzett földtudományi munkákról szóló kutatási zárójelentésben a Magyar Állami Földtani Intézet javaslatot tett arra, hogy az üveghutai kutatási területen kezdődjenek meg az engedélyezést és létesítést megalapozó részletes geológiai és telephely-jellemzési munkák.

27 Bátaapátiban a föld alatti tárolóhoz vezető Eszter-lejtakna hossza eléri már a 300 métert, emellett egy másik akna 290 méter mélységig hatolt le. Odalent vízszintes vágatrendszert alakítanak ki, amelyet négyzethálós kerettartókban hulladékkal megpakolt hordókkal töltenek fel. Egyébként világszerte ezzel a technológiával dolgoznak. az országban a paksi nukleáris anyagok mellett intézményi kis és közepes radioaktivitású hulladék is keletkezik, ám ennek mennyisége az atomerőművinél jóval kevesebb, évente köbméter, amit a püspökszilágyi tárolóba visznek.

28 Bátaapáti térsége helyszín, a paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak elhelyezéséhez

29 A nagy aktivitású hulladék elhelyezésének előkészítése A nagy aktivitású és/vagy hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges befogadására alkalmas tároló kialakítására mindenképp szükség van. A nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló tároló befogadására alkalmas kőzet kutatása a Bodai Agyagkő vizsgálatával kezdődött a Mecsek nyugati részén. Mivel a korábban elvégzett vizsgálatok szerint nem merült fel olyan körülmény, amely a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok e kőzettestben történő végleges elhelyezését szolgáló létesítmény kialakítását ellehetetlenítené, ezért kutatási programot készült a földtani képződmény további vizsgálatára. A program egy új föld alatti kutatólaboratórium helyszínének kijelölésére irányul, melynek fő feladata annak meghatározása, hogy a vizsgált kőzettest alkalmas az ilyen típusú hulladékok végső elhelyezésére.

30 500 méter mélyen a föld alatt ( más geológiai környezetben ), még szigorúbb előírások figyelembevételével, illetve betartásá- val tervezik a nagy aktivitású hulladékok tárolójának meg- valósítását : A felszíni kutatások 2010-ig zajlanak – jelenleg a baranyai Boda térségében –, a kutatólaboratóriumot pedig 2016-ig alakítják ki. A természetes környezetű vizsgálatokat 2017– 2032 között végzik, a tároló kialakításához pedig leghamarabb 2033-ban lehet hozzákezdeni. Ahhoz, hogy ez majd megvalósuljon, több feltételnek kell megfelelni: meg kell ismerni a földtani területet, bizonyítani kell, hogy hosszú távon biztonságos ott elhelyezni az atomhulladékot, természeti erőforrás nem lehet a területen, a geoszférát a hulladékokat tartalmazó kőzettömb nem zavarhatja, a hidro-geológiai rendszernek pedig ugyancsak támogatnia kell a létesítményt, például az elfolyó vizek nem hordhatnak el idehelyezett hulladékot, de nagy áramú vízhozzáfolyások sem lehetnek a térségben. Ezek mellett gondoskodni kell a külső hatások elleni védelemről is. A tényleges elhelyezés úgy történik, hogy 500 méter mélyen, vízszintes hálóból elérhető, függőleges vágatokba kerülnek a konténerek, amelyek – rézköpenyben – négyzet alakú öntöttacél betéteket tartalmaznak, és ezekbe kerül a hulladék.

31 Baranya megyében, a megyeszékhely, Pécs közelében található néhány kilométerre a megyeszékhelytől. A falú északi területén erdővel csatlakozik a Mecsek nyugati lábához. Népességszám : 425 fő Önkormányzat címe: 7672 BODA, Petőfi u.28. Polgármester : Kovács Győző Önálló jegyzőséggel rendelkező település. Gondozott, tisztántartott, átlagon felül virágosított piciny zsáktelepülés. Közúton jól és gyorsan megközelíthető. A Pécset Szigetvárral összekötő hatos számú főútvonaltól északra négy km-re épült.


Letölteni ppt "ATOMHULLADÉKOK ELHELYEZÉSE Finnországi és magyarországi példa (2006-os gyűjtés)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések