Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 2 3. 1. ordo ZORAPTERA – pillásszárnyú tetvek - ~30 faj - kicsik (3 mm) -szárnyas v szárnyatlan is lehet - a nőstény és hím is - egy adott fajon belül.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 2 3. 1. ordo ZORAPTERA – pillásszárnyú tetvek - ~30 faj - kicsik (3 mm) -szárnyas v szárnyatlan is lehet - a nőstény és hím is - egy adott fajon belül."— Előadás másolata:

1 1 2 3

2 1. ordo ZORAPTERA – pillásszárnyú tetvek - ~30 faj - kicsik (3 mm) -szárnyas v szárnyatlan is lehet - a nőstény és hím is - egy adott fajon belül különböző formák lehetnek (vak-szemes, - pigmentált-depigmentált, - szárnyas-szárnyatlan) - hasonlítanak a termeszekre - táplálék: gomba, spóra, atka, kis rovartetemek

3 Zoraptera: zorapterans, angel insects Gregarious fában, korhadó~, fakéreg alatt néhányuk vak, pigmenthiányos, és szárnyatlan, míg ugyanezen faj más tagjai sötéten pigmentáltak, összetett szemük van és szárnyuk

4 2. ordo PSOCOPTERA – fatetvek, fürge tetvek - ~ 5500ja, Mo: ~70 - kicsik (6 mm) - nagy fej, rágó szájszerv, szövőmiriggyel - szárnyatlantól szárnyasig mindenféle lehet - növény- és szerves törmelékevők - párás helyeken, fákon, fészekben - szabadon élők gyakran közös szövedékben - könyvekben, gyűjteményekben is

5 Trogium pulsatorium – portetű v. gyakori zugtetű

6 3. ordo PHTHIRAPTERA – tetűalakúak Psocoptera - a Psocoptera leszármazottai (sok fatetű fészekben él) - 3,000 faj - Anoplura (szívó szájszerv) - Mallophaga (rágó szájszerv) madarak madarak500 fajpár faj elefánton, emlősök emlősök varacskos disznón

7 Phthirus pubis – lapostetű Phthiraptera Phthiraptera: tetvek (lice) kicsik, laposak, szárnyatlanok mind külső parazita madarakon, emlősökön kórokozók, betegségek vektorai gazdaspecifikusak, sok faj csak 1 gazdafajon él ua gazda más testrészein más fajok élhetnek táplálkozás: vérrel, hajon, tollon, bőrön

8 Pediculus humanus capitis – haj- v. fejtetű Pediculus humanus h. – ruhatetű kiütéses tífusz és a visszatérő láz kórokozóit (Rickettsia provazeki és Borrelia recurrentis) terjesztheti.

9 4. ordo THYSANOPTERA – tripszek faj - többnyire virágokon, van ragadozó is - betegségek vektorai - fejlődésük egyedülálló neometabólia: -2 lárvastádium -1 félig nyugvó elő-nimfa -1v2 nyugvó nimfa (~ a bábok) - aszimmetrikus szájszervük szúró-szívó típusú hólyagoslábúak v rojtosszárnyúak thysanos: rojtos

10 Small mm in length Wings present or absent, when present are fringed with long hairs Sucking mouthparts Parthogenesis present in some species Plant feeders and vectors of plant diseases Some are predators Metamorphosis is somewhere between simple and complete because some preadult instars have wings but more like complete metamorphosis because some wing development is internal and there is a pupal stage preceeding the adult stage.

11

12 Thrips tabaci – dohánytripsz

13 HETEROPTERA 5. ordo HETEROPTERA – poloskák - 1 mm-től 10 cm - többé-kevésbé lapított test

14 scutellum HETEROPTERA 5. ordo HETEROPTERA – poloskák

15 − 1. pár szárny: félfedő (hemielythrum) − Bőrszerű része a corium, hártyás a membrana. − 2. pár szárny: hártyás, a félfedő alá teljesen behúzható. − Repülés: a két szárnypár összekapcsolódik − nyugalomban a szárnyak laposan fekszenek a potroh felett. − Az utómellen nyíló bűzmirigyek főleg védekező szervek. − Elsősorban növényevők, de sok ragadozó, vérszívó is van.

16 Infraordo: Nepomorpha - Vízi poloskák Csápjaik rövidek, a fej alsó vagy oldalsó árkában fekszenek, felülről nem láthatók. A fajok nagy része vízben él, ezek aktív úszók, áramvonalas testűek és gyakran úszólábakkal rendelkeznek. Többségük ragadozó. Familia: Corixidae - Búvárpoloskák Csónakszerű testük sötét színű, hátoldaluk szélesen lapított. Szipókájuk rövid. Az első láb lapátszerű vagy hengeres, a második kapaszkodó, a harmadik úszó. Élőhelyük növényzettel dúsan benőtt, álló- vagy lassú folyású vizek. A víz aljzatán tartózkodnak. Algákat, elhalt növényi részeket szívogatnak, de ragadozók is lehetnek. Kitűnő repülők.

17 Corixa punctata - Nagy búvárpoloska Felül fényesbarna, foltos rajzolattal mm. Petéit vízinövényekre ragasztja. Két nemzedéke fejlődik.

18 Familia: Notonectidae - Hanyattúszó poloskák Szárnyaik tetőszerűen fedik a potrohot. A vízben háton úsznak. Hasoldaluk középéle és a potroh szegélyszőrei között szállítják a levegőt. Hátoldaluk világos, hasoldaluk sötét. Repülés előtt megszárítják szárnyaikat. Ragadozók, a kis halakat is megtámadják. Szúrásuk fájdalmas. Notonecta glauca - Közönséges hanyattúszó poloska 15 mm. Gyakran zöldes árnyalatú, egyébként barnássárga. Tavasszal petézik vízinövényekbe. Egyetlen generációjából az imágók telelnek át.

19 Familia: Naucoridae - Csíkpoloskák Testük széles, erősen lapított, fejük is széles. A szipóka rövid, kúp alakú. Ragadozók. Naucoris cimicoides - Csíkpoloska Zöldes, vagy sárgásbarna, feje, előháta, lábai világosak mm. Petéit vízinövényekbe rakja. Vízi rovarokat, csigákat, frissen kelt halakat támad meg és szív ki. Szúrása az emberre is fájdalmas. Sík- és dombvidékek állóvizeiben közönséges.

20 Familia: Nepidae - Víziskorpiók 8. potrohszelvényük két hosszú nyúlványban végződik, amelyek légzőcsövet (sypho) alkotnak. Első lábuk bicskaszerű fogólábbá módosult. Álló- vagy lassan folyó vizek aljzatán, vagy vízinövényeken mászkálnak. Ragadozók. Nepa cinerea - Víziskorpió Szélesen lapított, ovális testű. Potroha a szárnyak alatt piros mm. Petéit vízinövényekbe rakja. Az imágó nem tud repülni. Falánk ragadozó, még a halivadékot is megtámadja. Egy nemzedéke van, az imágó a vízparton telel át.

21 Ranatra linearis - Botpoloska 3-4 cm, megnyúlt, pálcikaszerű. Vízinövények között tartózkodik. Tavasszal a vízen kívül is mászkál, ilyenkor repülni is szokott.

22 Gerris paludum - Közönséges molnárpoloska mm. Fején és az előhát elülső részén sárgásvörös hosszanti vonal húzódik. Petéit a vízfelszín alá, vízinövényekre ragasztja. Télen elhagyja a vizet és avarban, kéreg alatt, búvóhelyeken telel. Infraordo: Gerromorpha - Kétéltű poloskák Testük hasoldalát bársonyszerű, ezüst vagy sárgásfehér szőrzet borítja. Csápjuk fejlett, felülről látható. A fajok legnagyobb része a vízfelszínen él, de előfordulhatnak a vízparton, iszapon, nedves moha között is. A hátulsó végtagok megnyúltak, a lábfej karmai nem végállásúak, esetleg szőrpamat segíti a támaszkodást a víz felületén. Ragadozók. Familia: Gerridae - Molnárpoloskák. Első lábuk fogóláb. Második és hamadik pár lábuk igen hosszú. A víz felületén futkosnak, az ide hulló apró rovarokat fogyasztják. Ragadozók, csak a nyugodt vizeket kedveli.

23 Infraordo: Cimicomorpha - Vérszívópoloska-alkatúak Csápjuk fejlett, hosszú. Testükön nincs bársonyszerű szőrözet. Szárazföldiek, rendszerint a növényzet valamely szintjében fordulnak elő, növényevők vagy ragadozók. Familia: Tingidae - Csipkés poloskák 2-5 mm-esek. Széles előhátuk és félfedőik finoman csipkések. Előhátuk hátrafelé megnyúlt, elfedi a scutellumot. Levelek és virágok alsó oldalát szívogatják. Sok fajuk kártevő. Stephanitis pyri - Recés levélpoloska 3 mm. Szárnya üvegszerű, a középmező háztetőszerűen kiemelkedik. A pajzs nagy, lemezes tarajú. Minden magvas és csonthéjas gyümölcsön, eperfélén előfordul. 1-4 nemzedéke fejlődhet. Az imágó telel át.

24 Familia: Reduviidae - Rablópoloskák Testük nagy, megnyúlt. Fejük a szemek mögött befűződik, nyakszerű, csápjuk térdszerűen hajlott. Szipókájuk erős, hegyes, erősen görbült. Valamennyi fajuk ragadozó. Növényeken, virágokon leselkednek, rovarokat zsákmányolnak.

25 Reduvius personatus - szemetes zugpoloska Leírás: Az egész testét por fedi, amit az állat ösztönösen szór időnként magára, s így a környezetébe tökéletesen beleolvad mm. Életmód: Lakásokban kaszáspókokat, legyeket fogyaszt, a mezőn főleg a virágokon élő rovarokat ejti el.

26 Sp.: Rhinocoris iracundus - Gyilkospoloska mm-es, fekete-piros állat. Száraz, meleg helyeken a talajon vagy növényeken tartózkodik. Szúrása az embernek is fájdalmas.

27 Familia: Cimicidae - Vérszívó poloskák Erősen lapított testű, kerekded, 3-6 mm-es rovarok. Világos vagy feketésbarna testük egyenletesen, sűrűn szőrös. A hátsó szárnyak elcsökevényesedtek, az elülsőkből kis pikkelyek maradtak meg. Állandó testhőmérsékletű állatok vérét szívják, rendszerint éjjel. Bűzmirigyeiket nem tudják elzárni, így azok váladéka állandóan szivárog.

28 Cimex lectularius - Ágyi poloska 4-6 mm. Testét merev szőrök fedik. Színe sárgás vagy vörösbarna. Elsősorban az ember vérét szívja. Éjjel hagyja el rejtekhelyét. Fél évig is képes éhezni. Egy állat több száz petét rak, teljes kifejlődése 6-8 hétig tart. Csak elhanyagolt, piszkos lakásban maradnak meg huzamosabb ideig. Őshazája a Földközi-tenger vidéke, onnan hurcolták szét a világ minden tájára. Súlyos betegségeket terjeszt (tífusz, visszatérő láz, kala-azar, lepra, stb.).

29 Familia: Miridae - Mezei poloskák Testük lágy, törékeny. Többségük hosszúkás, ovális alakú, közepes vagy kis termetűek. Félfedőjükön színes, jól körülhatárolható függelék (cuneus) helyezkedik el. A szárnyhártyán két sejt található. Csápjuk két utolsó íze gyakran ostorszerűen megnyúlt és elvékonyodott. Pontszemük nincs. A legtöbb fajt magába foglaló poloskacsalád. Túlnyomóan növényi nedveket szívnak (monofágok vagy polifágok), kevés ragadozó is van közöttük. Adelphocoris lineolatus - Lucernapoloska 8-9 mm. Sárgás vagy szürkészöld. Előhátán két fekete folt látszik. Combjai feketésbarna foltokkal díszítettek. Sok pillangós növényt károsít. A legveszélyesebb lucernamag- kártevő. A tojás telel át tarlómaradványokban. A lárva 4-5 hét után, június elején alakul át imágóvá. Évente 2-3 nemzedéke fejlődik.

30 Scutelleridae - Pajzsos poloskák Pajzsuk a potroh csúcsán is túlnyúlik, befedi a szárnyakat, csak az oldalszegély marad fedetlen. Testük erősen kitinizált, domború. Növényevők. Graphosoma lineatum – Csíkos pajzsospoloska 8-11 mm. Ernyősvirágzatúakon közönséges. Infraordo: Pentatomomorpha - Címerespoloska-alkatúak Viszonylag egységes csoport. Rendszerint erősebben kitinizáltak. Talajban, talaj felszínén, növényzeten is előfordulnak.

31 Eurygaster maura - Mórpoloska Réteken gyakori, a gabona tejes kalászaiban olykor kárt tesz.

32 Rhaphigaster nebulosa - Bencepoloska Fekete csápján sárga gyűrűk vannak. A potroh második haslemezéből hosszú, erős tüske nyúlik előre mm. Réteken közönséges. Ősszel a lakásokba is behúzódik. Familia: Pentatomidae - Címeres poloskák A pajzs rövidebb a potrohnál, a hártya és a pászta mindig szabadon marad. Többnyire élénk színűek. Főleg növényevők, de kis részük ragadozó.

33 Palomena prasina - zöld bogyómászó poloska Szárnyhártyái barnák. Főleg fákon cserjéken él, de lágyszárúakon sem ritka. Színe alacsonyabb hőmérsékleten, késő ősszel és télen megváltozik, barna vagy vörösesbarna színűvé válik. Az avarban telel át. Jelentősége: A gyümölcsöt megmászva, emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi.

34 Dolycoris baccarum – közönséges bogyómászó poloska Mirigyváladékával élvezhetetlenné teszi a gyümölcsöket.

35 Aelia acuminata - Közönséges szipolypoloska Szürkéssárga, elhegyesedő fejű poloska. A második és a harmadik lábpár combján 2-2 fekete foltot visel. 8-9 mm. Főleg takarmányfüveket szívogat, de gabonaföldeken is károsít.

36 Pentatoma rufipes – vöröslábú címerespoloska gyakori faj, növények- és apróbb rovarok testnedvét is szívja

37 6-10 mm. Alapszíne kárminpiros, narancssárga, fekete rajzolattal díszítve. A káposztát a palántázástól a fejesedésig, a maghozó növényeket a virágzástól a becőérésig károsítja. 3 nemzedéke van, az imágó telel át. Eurydema ornatum - Díszes poloska

38 Coreus marginatus - Közönséges karimáspoloska mm-es, a legnagyobb Coreida. Fahéjbarna színű. A fej csúcsán, a csápok között két tüske van. Néha a kultúrnövényeket is károsít. Familia: Coreidae - Karimás poloskák A potroh karimája kiszélesedett, kissé felfelé hajlik. Külsejük bőrszerű, az uralkodó sárgás-, feketésbarna színezetük és kutikulájuk struktúrája miatt. Bűzmirigyeik fejlettek. Növényi nedvekkel táplálkoznak.

39 Pyrrhocoris apterus - Verőköltő bodobács Elsősorban a hárs és a mályva termését szívogatja. Petéit talajba, avarba rakja. A lárvák júniustól októberig fejlődnek. Familia: Pyrrhocoridae - Verőköltő poloskák Szárnyhártya nincs. Vörös-fekete vagy sárga-fekete színűek. Növényi nedveket szívnak.

40 Familia: Lygaeidae - Bodobácsok Hosszúkás-ovális test, előhátuk trapéz alakú. Általában egyszínűek, barnák vagy feketék, talajon élnek. Főleg növényszívogatók, némelyik ragadozó. Lygaeus equestris - Lovagbodobács csápjai és lábai feketék. Július-augusztusban fejlődik, a talajban telel.

41 Szipókájuk a poloskákéval szemben egészen hátul ered, egyes esetekben csaknem az elülső lábak között. Szárnyaik egyformán hártyásak, néha az első pár bőrszerűen megvastagodott. Nyugalomban többnyire háztetőszerűen tartják a potroh felett. Repüléskor a szárnyak összekapcsolódnak és együtt mozognak. Lábfejeik 3 ízűek. Kizárólag növényi nedvekkel táplálkoznak. Nemcsak szívásukkal, hanem vírusok és egyéb kórokozók terjesztésével igen nagy károkat okoznak. 6. ordo: AUCHENORRHYNCHA – kabócák

42 Subordo: Fulgoromorpha A középtor két oldalán a szárnyak tövén kis kitinlemezek (tegulák) találhatók. A homlok és a fejpajzs között varrat van. A csápok a szemek alatt erednek. A fajok többsége trópusi elterjedésű. Familia: Dyctiopharidae - Bordásfejű kabócák Fejük csőrszerű, a szemeken jóval túlnyúlik. Sp.: Dictyophara pannonica - Magyar bordásfejű kabóca 14 mm-es, zöld színű (esetleg rózsaszín) állat, feje hosszú, hengeres. Alföldi gyepeken gyakori. milia:

43 Stenocranus minutus - Orsókabóca 5-6 mm-es, sárgás rovar, fején és torán fehéres hosszanti sávokkal. Delphacidae - Sarkantyús kabócák 2-8 mm nagyságú, zömök testalkatú rovarok. Harmadik lábszáruk végén mozgatható levél, vagy árszerű sarkantyú van. A nőstények között gyakori a rövidszárnyú alak.

44 Subordo: Cicadomorpha Tegulájuk hiányzik. A homlok és a fejpajzs között nincs varrat. Rövid csápjaik a szemek mellett, a pofák környékén erednek. Kitűnő ugrók és jó repülők. Familia: Cicadidae - Énekes kabócák Nagytestű, 1-7 cm-es állatok. Első combjuk megvastagodott, erős tüskével. Lárváik első lába ásóláb. Fejpajzsuk hólyagszerűen kidomborodó, redőkkel és rovátkákkal díszített. Szárnyuk üvegszerűen átlátszó, színes erezetű, általában a potrohon túlnyúlik. A fajokat a hangjuk alapján is fel lehet ismerni. A hímek hangadó szerve a potrohban található, a nőstények nem adnak hangot. Lárváik földalatti gyökereket szívnak. Az imágók általában fákon, cserjéken élnek.

45 Tibicina haematodes - Óriás énekeskabóca Teste fekete, 3-4 cm-es. Az előháton vékony vörös csíkok vannak, a potrohgyűrűk hátulsó szegélye vörös. Szárnya folt nélküli, vörösen erezett. Hangja ollóköszörülésre emlékeztet. Fejlődése leginkább a szőlővesszőhöz köti.

46 Cicada orni - Mannakabóca mm. A szárnyerek mentén barna foltok vannak. Hangja négyrészes kereplés, egy perc alatt 200-szor ismétli. Szívása nyomán a kőrisfából cukortartalmú nedv szivárog, amely végül morzsalékos anyaggá szilárdul.

47 Familia: Cercopidae - Tajtékos kabócák 1 cm körüliek. Harmadik lábszáruk henger alakú, rajta 1-3 tüske és a végén tüskekoszorú található. Első pár szárnyuk bőrszerű, gyakran tarkán mintázott, hátsó szárnyuk hártyás. A lárvák folyékony ürülékükből, viaszból levegővel felfújt tajtékban („kakukknyál”) élnek. Ez megvédi őket a kiszáradástól és a ragadozóktól is. Cercopis sanguinolenta - Vérpettyes kabóca Kékes fekete, az esz.-on vérvörös foltok vannak mm. A lárvák földalatti hasadékokban élnek cm mélyen, a habfészek lágyszárú növények gyökereit veszi körül. Almaféléken néha káros.

48 Centrotus cornutus - Szarvas kabóca 8-10 mm. Az előtor hátrafelé irányuló tüskéje a test hátulsó részéig ér, ezenkívül mindkét oldalon 1-1 háromélű szarv ered. Szürkésbarna, sűrűn pontozott. Főleg szedren, málnán található. Familia: Membracidae - Púpos kabócák Fejlett előhátukon hátrafelé irányuló, hosszú nyúlvány ül. Az előhátról további nyúlványok is eredhetnek. Kis és közepes termetűek. Trópusokon elterjedtebbek.

49 Copyright © 2004 Lisa M. AmesLisa M. Ames Membracidae - Umbonia crassicornis Big Cypress, Collier County, Florida, USA December 26, 2004

50 Adult and nymph of Membracis lunata (Membracidae, Hemiptera): Maceió (Alagoas state, Brazil, 7.VIII.2007)

51

52 Familia: Cicadellidae - Mezei kabócák Kis termetűek. Testük karcsú, hátrafelé keskenyedő. Hátulsó lábszáraik hosszúak, négyélűek és több sorban tüskék díszítik. Lágyszárú növények, cserjék és fák szállítóedényeinek nedveit szívogatják. Sokszor roppant egyedszámban szaporodnak el. Elsősorban vírusterjesztésük által válhatnak kártvővé. Cicadella viridis - Méregzöld kabóca 7-9 mm. Első szárnya méregzöld vagy fűzöld. Sárgás fején fekete pontok vannak. Főleg nedves helyeken gyakori.

53 Philaenus spumarius – változó tajtékoskabóca

54 8. ordo: STERNORRHYNCHA - növénytetvek

55 Psylla mali – almafa levélbolha

56 Trialeurodes vaporariorum – üvegházi liszteske

57 Viteus vitifolii – filoxéra

58

59

60 Aphis fabae – fekete répalevéltetű

61

62

63 Eriosoma lanigerum – vértetű

64 Quadraspidiotus perniciosus – kaliforniai pajzstetű


Letölteni ppt "1 2 3. 1. ordo ZORAPTERA – pillásszárnyú tetvek - ~30 faj - kicsik (3 mm) -szárnyas v szárnyatlan is lehet - a nőstény és hím is - egy adott fajon belül."

Hasonló előadás


Google Hirdetések