Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Skandináv-államok turizmus földrajza. Izland Terület (km 2 ) 103 000 Népesség (ezer fő), 2004 279 Főváros Reykjavík (108 362 fő, 1998) Államformaköztársaság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Skandináv-államok turizmus földrajza. Izland Terület (km 2 ) 103 000 Népesség (ezer fő), 2004 279 Főváros Reykjavík (108 362 fő, 1998) Államformaköztársaság."— Előadás másolata:

1 A Skandináv-államok turizmus földrajza

2

3

4 Izland Terület (km 2 ) Népesség (ezer fő), Főváros Reykjavík ( fő, 1998) Államformaköztársaság Hivatalos nyelv izlandi Pénznem 1 izlandi króna=100 aura Nemzetiségi összetétel izlandi 93,9% dán 1,3% svéd 0,5% német 0,4% egyéb (főleg amerikai) 3,9% Fő vallások evangélikus 93% katolikus 1% GDP/fő (USD),

5 Dánia Terület (km 2 ) Népesség (ezer fő), Főváros Koppenhága ( fő, 1998) Államforma alkotmányos monarchia (királyság) Hivatalos nyelv dán Pénznem 1 dán korona=100 ore Nemzetiségi összetétel dán 97,1% német 1,7% svéd 0,4% egyéb (főleg török, jugoszláv) 0,8% Fő vallások protestáns 87% mohamedán 1,4% GDP/fő (USD),

6 Svédország Terület (km 2 ) Népesség (ezer fő), Főváros Stockholm ( fő, 1998) Államforma alkotmányos monarchia (királyság) Hivatalos nyelv svéd Pénznem 1 svéd korona=100 öre Nemzetiségi összetétel svéd 90,8% finn 2,5% lapp 0,1% egyéb 6,6% Fő vallások evangélikus 89% katolikus 1,7% egyéb protestáns 1,6% ortodox 1,2% GDP/fő (USD),

7 Norvégia Terület (km 2 ) Népesség (fő), népszámláláskor (1990) Népesség (ezer fő), Főváros Oslo ( fő, 1998) Államforma alkotmányos monarchia (királyság) Hivatalos nyelv norvég Pénznem 1 norvég korona=100 öre Nemzetiségi összetétel norvég 96,6% lapp 0,9% dán 0,4% finn 0,3% brit 0,3% svéd 0,3% egyéb 1,2% Fő vallások evangélikus 89% GDP/fő (USD),

8 Finnország Terület (km 2 ) Népesség (ezer fő), Főváros Helsinki ( fő, 1998) Államformaköztársaság Hivatalos nyelv finn, svéd Pénznem Euro (2002) 1 finn márka=100 penni Nemzetiségi összetétel finn 93,5% svéd 5,9% egyéb (főleg lapp) 0,6% Fő vallások protestáns 85,6% finn-ortodox 1,1% GDP/fő (USD),

9 Természeti alapok 4 természeti erőforrás: 4 természeti erőforrás: Tenger (hajózás, halászat, ásványkincsek) Tenger (hajózás, halászat, ásványkincsek) Erdő, faanyag Erdő, faanyag Ásványkincsek-ércek Ásványkincsek-ércek Vízenergia-készletek Vízenergia-készletek Termőföld (Dánia) Termőföld (Dánia)

10 Skandináv-hegység Skandináv-hegység „Fiatalos” röghegység (Kaledonida) „Fiatalos” röghegység (Kaledonida) tgszf. magasság tgszf. magasság Hardanger-Vidda Nemzeti park Hardanger-Vidda Nemzeti park Fjell: belföldi jégtakaró Fjell: belföldi jégtakaró Jötünheimen Nemzeti Park Jötünheimen Nemzeti Park Balti-pajzs Balti-pajzs Tóvidék (Finnország: „1000 tó országa”) Tóvidék (Finnország: „1000 tó országa”) Összesen: Összesen: Átlagos mélység 5-20 m Átlagos mélység 5-20 m Saimaa: 1300 km2 Saimaa: 1300 km2

11 Salpausselkä Salpausselkä 600 km hosszú végmorénasánc (30-50 m magas) 600 km hosszú végmorénasánc (30-50 m magas) Tunturi Tunturi Lekopaszított csupasz hegyek Lekopaszított csupasz hegyek Fjordok Fjordok Sogne-fjord, Trondheim-fjord, Oslo-fjord Sogne-fjord, Trondheim-fjord, Oslo-fjord Svéd-tóvidék Svéd-tóvidék Vänern, Vättern, Mäleren, Hjärmalen Vänern, Vättern, Mäleren, Hjärmalen Erdős tajga és tundra Erdős tajga és tundra Fakitermelés, rénszarvas tenyésztés Fakitermelés, rénszarvas tenyésztés Lappföld (Saami népek) Lappföld (Saami népek)

12 Szigetek Feröer-szigetek Feröer-szigetek 18 sziget, 1800 km2 18 sziget, 1800 km2 Izland Izland Vulkánok (140-ből 30 aktív) Vulkánok (140-ből 30 aktív) Pajzsvulkánok Pajzsvulkánok Hasadékvulkánok (Laki-hasadék) Hasadékvulkánok (Laki-hasadék) Rétegtűzhányók Rétegtűzhányók Gejzírek Gejzírek „Jég földje” „Jég földje” -jökull : belföldi jégtakaró -jökull : belföldi jégtakaró Vatnajökull (Európa legnagyobb belf. jégt. 800 km2) Vatnajökull (Európa legnagyobb belf. jégt. 800 km2)

13 Spitzbergák (Svalbard-szigetek) Spitzbergák (Svalbard-szigetek) Norvégiához tartozik Norvégiához tartozik 60%-át ma is jég borítja 60%-át ma is jég borítja Ferenc József-föld Ferenc József-föld Éghajlat Éghajlat Tajga, illetve tundra éghajlat Tajga, illetve tundra éghajlat Hosszú, hideg tél, rövid, hűvös nyár Hosszú, hideg tél, rövid, hűvös nyár Vegyes erdők öve – tajga (fenyvesek) – cserjés tajga – tundra Vegyes erdők öve – tajga (fenyvesek) – cserjés tajga – tundra

14 Folyók Folyók Többnyire rövidek, rendkívül sűrű vízhálózat Többnyire rövidek, rendkívül sűrű vízhálózat Svéd területen – älven Svéd területen – älven Dalälven, Umeälven Dalälven, Umeälven Finn területen – joki Finn területen – joki Kemijoki, Oulujoki Kemijoki, Oulujoki Északi fény – Aurora borealis Északi fény – Aurora borealis

15 Skandinávia turisztikai adottságai Forrás: ROSEMARY B pp. 344.

16 Ember alkotta vonzerők Kultúra Kultúra Skandináv gyökerek: Vikingek Skandináv gyökerek: Vikingek Nyelvi, kulturális azonosság, hasonlóság Nyelvi, kulturális azonosság, hasonlóság Kivéve: Finnország – finnugor népek északi, finn ága Kivéve: Finnország – finnugor népek északi, finn ága Építészet Építészet Hanza kereskedő városok Hanza kereskedő városok Vidék: tradicionális faépületek Vidék: tradicionális faépületek Természetközeliség Természetközeliség

17 Északi népek Északi népek Finnországban lakik a télapó (Joulupukki) is !!! Finnországban lakik a télapó (Joulupukki) is !!! Jelentős nagyságú sarkvidéken túli területek Jelentős nagyságú sarkvidéken túli területek Az „örök nap birodalma” Az „örök nap birodalma” Skandináv saga-k, regék, népmesék (trollok, elfek stb.) Skandináv saga-k, regék, népmesék (trollok, elfek stb.) Finn szauna kultúra Finn szauna kultúra Saami népek (lappok) Saami népek (lappok) Alkoholturizmus Alkoholturizmus Sí- és aktív sportok kiemelt szerepe (Lillehammer 1992) Sí- és aktív sportok kiemelt szerepe (Lillehammer 1992)

18 Nagyvárosok: Nagyvárosok: Fővárosok: Fővárosok: Stockholm „Észak Velencéje” Stockholm „Észak Velencéje” Oslo Oslo Reykjavik Reykjavik Helsinki Helsinki Koppenhága Koppenhága Svédország: Svédország: Malmö, Göteborg, Norrköping, Linköping Malmö, Göteborg, Norrköping, Linköping Norvégia Norvégia Trondheim, Bergen Trondheim, Bergen Dánia Dánia Ålborg, Århus, Esbjerg, Helsingør Ålborg, Århus, Esbjerg, Helsingør

19 Idegenforgalmi körzetek és központok 1. Fővárosok: Mindegyik ország legfontosabb idegenforgalmi központja annak fővárosa. Helsinki, Finnország fővárosa, tekintettel arra, hogy az országot hosszú ideig idegen birodalmak uralták, fiatal jelleget mutat. Látnivalói a 19. század második felében, illetve a 20. században épültek ki, egy fiatal, dinamikusan fejlődő kulturális központ. Helsinki, Finnország fővárosa, tekintettel arra, hogy az országot hosszú ideig idegen birodalmak uralták, fiatal jelleget mutat. Látnivalói a 19. század második felében, illetve a 20. században épültek ki, egy fiatal, dinamikusan fejlődő kulturális központ. Stockholmot „Észak Velencéjének” is nevezik, mivel a Malären-tó és a Balti-tenger közötti szigetekre épült. Az egykori Svéd Birodalom központja gazdag középkori építészeti, kultúrtörténeti emlékekkel bír, s itt találjuk a világon elsőként létrehozott falumúzeumot, amelyről a későbbiek a nevüket kapták, a Skanzent. Stockholmot „Észak Velencéjének” is nevezik, mivel a Malären-tó és a Balti-tenger közötti szigetekre épült. Az egykori Svéd Birodalom központja gazdag középkori építészeti, kultúrtörténeti emlékekkel bír, s itt találjuk a világon elsőként létrehozott falumúzeumot, amelyről a későbbiek a nevüket kapták, a Skanzent. Oslo a hajózás és a felfedezők városa elsősorban, ehhez kapcsolódik a múzeumok többsége. Oslo a hajózás és a felfedezők városa elsősorban, ehhez kapcsolódik a múzeumok többsége. Koppenhágát „Észak Párizsának” is nevezik, mivel egyrészt Észak-Európa legnagyobb városa, másrészt Párizshoz hasonlóan rengeteg palotát, kastélyt találunk itt, harmadrészt pedig éjszakai élete is a francia fővárosra emlékeztet. Koppenhágát „Észak Párizsának” is nevezik, mivel egyrészt Észak-Európa legnagyobb városa, másrészt Párizshoz hasonlóan rengeteg palotát, kastélyt találunk itt, harmadrészt pedig éjszakai élete is a francia fővárosra emlékeztet.

20 2. Skandináv-hegység és norvég tengerpart Itt sorakoznak a híres fjordok (Hardanger, Sogne), Itt sorakoznak a híres fjordok (Hardanger, Sogne), és a függővölgyek révén létrejött, Európa legnagyobb vízesései (Voringsfoss, Latefoss). és a függővölgyek révén létrejött, Európa legnagyobb vízesései (Voringsfoss, Latefoss). Délnyugat-Norvégiát a „Vízesések Földjének” is nevezik. Délnyugat-Norvégiát a „Vízesések Földjének” is nevezik. A hegységben jellegzetes fjellek (lekoptatott magashegységi hátak), platógleccserek (Svartisen, Folgefonn) találhatóak. A hegységben jellegzetes fjellek (lekoptatott magashegységi hátak), platógleccserek (Svartisen, Folgefonn) találhatóak. Kultúrtörténetileg értékesek az ún. árboctemplomok (pl. Heddal). Kultúrtörténetileg értékesek az ún. árboctemplomok (pl. Heddal). A tengerparti legfontosabb központok: Bergen, Trondheim, Stavanger, Lofoten-szigetek. A tengerparti legfontosabb központok: Bergen, Trondheim, Stavanger, Lofoten-szigetek. 3. Lappföld Lappföld kiterjedése mindhárom országot (Finnország, Svédország, Norvégia) érinti. Önmagában a lappok sajátos nomád-félnomád életformája is vonzó tényező. Lappföld kiterjedése mindhárom országot (Finnország, Svédország, Norvégia) érinti. Önmagában a lappok sajátos nomád-félnomád életformája is vonzó tényező. A turizmusban az extremitásoknak, a ’leg’-eknek fontos vonzó szerepük van. Ennek megfelelően igen népszerű az Északi-fok (Nordkapp), Európa legészakibb szárazföldi pontja, valamint a sajátos természeti jelenségek, mint például az Északi-sarkkörtől északra tapasztalható Éjféli Nap jelensége. A turizmusban az extremitásoknak, a ’leg’-eknek fontos vonzó szerepük van. Ennek megfelelően igen népszerű az Északi-fok (Nordkapp), Európa legészakibb szárazföldi pontja, valamint a sajátos természeti jelenségek, mint például az Északi-sarkkörtől északra tapasztalható Éjféli Nap jelensége. A tunturik (a fenyvesekből kiemelkedő kopár hegyek, tundrák) jól kiépített túraútvonalai is sok turistát vonzanak. A tunturik (a fenyvesekből kiemelkedő kopár hegyek, tundrák) jól kiépített túraútvonalai is sok turistát vonzanak. Legjelentősebb központok: Inari, Alta, Nordkapp. Legjelentősebb központok: Inari, Alta, Nordkapp.

21 4. Közép-Finnország A nagy kiterjedésű tajgák területe, többségük nemzeti park. A nagy kiterjedésű tajgák területe, többségük nemzeti park. Legnagyobb központ: Rovaniämi, a Télapó lakóhelye, valamint Kemijärvi, Kusaamo. Legnagyobb központ: Rovaniämi, a Télapó lakóhelye, valamint Kemijärvi, Kusaamo. 5. Norrland (Észak-Svédország) Az egykori gleccservölgyek, glaciális eredetű tavak, vízesések területe a természet szerelmeseinek Mekkája. Legjelentősebb központ: Gällivare. Az egykori gleccservölgyek, glaciális eredetű tavak, vízesések területe a természet szerelmeseinek Mekkája. Legjelentősebb központ: Gällivare. 6. Közép-Svédország Meghatározók a Svéd-Nagy-tavak, valamint a Svéd-alföld történelmi városai: Uppsala, Örebro, Gripsholm. Utóbbi vára UNESCO Világörökség. Meghatározók a Svéd-Nagy-tavak, valamint a Svéd-alföld történelmi városai: Uppsala, Örebro, Gripsholm. Utóbbi vára UNESCO Világörökség. 7. Dél-Finnország Ide tartoznak a Finn-tavak, amely révén Finnországot az ezer tó országának is nevezik. A valójában több mint százezer tóból álló terület a rekreációnak, a vízi sportturizmusnak a központja. Ide tartoznak a Finn-tavak, amely révén Finnországot az ezer tó országának is nevezik. A valójában több mint százezer tóból álló terület a rekreációnak, a vízi sportturizmusnak a központja. A déli, part menti alföldet a Tóvidéktől elválasztó Salpaussälke- végmorénagáton és környékén települtek a turizmus központjai: A déli, part menti alföldet a Tóvidéktől elválasztó Salpaussälke- végmorénagáton és környékén települtek a turizmus központjai: Lappenranta, Imatra, híres vízesésével, Saavonlinna (ahol Finnország legnagyobb, épen megmaradt középkori vára áll), Lahti, Tampere. A déli tengerparton, Helsinki mellett Turku és Pori a legjelentősebb központ. Lappenranta, Imatra, híres vízesésével, Saavonlinna (ahol Finnország legnagyobb, épen megmaradt középkori vára áll), Lahti, Tampere. A déli tengerparton, Helsinki mellett Turku és Pori a legjelentősebb központ.

22 8. Dél-Svédország E területen elsősorban történelmi városokat, kultúrtörténeti értékeket találunk, amelyek idegenforgalmi szempontból jelentősek (pl. Lund, Skandinávia legnagyobb román korú székesegyházával; valamint Helsinborg, Malmö, mint kulturális és tranzitvárosok). E területen elsősorban történelmi városokat, kultúrtörténeti értékeket találunk, amelyek idegenforgalmi szempontból jelentősek (pl. Lund, Skandinávia legnagyobb román korú székesegyházával; valamint Helsinborg, Malmö, mint kulturális és tranzitvárosok). 9. Dánia Dániában elsősorban a kulturális turizmus dominál, Koppenhága mellett Helsingör, Hilleröd, Odensee a fontosabb központok. Dániában elsősorban a kulturális turizmus dominál, Koppenhága mellett Helsingör, Hilleröd, Odensee a fontosabb központok. Billund, a világhíres Legoland városa rendelkezik Koppenhága után a második legfontosabb nemzetközi reptérrel. Billund, a világhíres Legoland városa rendelkezik Koppenhága után a második legfontosabb nemzetközi reptérrel. Dániában fontos szerepet töltenek be a tengerpartok is, annak ellenére, hogy hűvös óceáni éghajlat alakult ki. Dániában fontos szerepet töltenek be a tengerpartok is, annak ellenére, hogy hűvös óceáni éghajlat alakult ki. A magas színvonalú infrastruktúra és az aktív turizmus lehetőségei (kerékpározás, vitorlázás, homokvitorlázás, lovaglás, stb.) fontos vonzerővé teszi a turisták számára (pl. Lolland szigetén a „Dán-Riviéra”). A magas színvonalú infrastruktúra és az aktív turizmus lehetőségei (kerékpározás, vitorlázás, homokvitorlázás, lovaglás, stb.) fontos vonzerővé teszi a turisták számára (pl. Lolland szigetén a „Dán-Riviéra”). A Dániához tartozó, az Atlanti-óceánból kiemelkedő vulkáni eredetű Feröer-szigetek is sajátos éghajlatával, látványos partformáival, gazdag madárvilágával is egyre inkább bekerül a turizmus vérkeringésébe. A Dániához tartozó, az Atlanti-óceánból kiemelkedő vulkáni eredetű Feröer-szigetek is sajátos éghajlatával, látványos partformáival, gazdag madárvilágával is egyre inkább bekerül a turizmus vérkeringésébe.


Letölteni ppt "A Skandináv-államok turizmus földrajza. Izland Terület (km 2 ) 103 000 Népesség (ezer fő), 2004 279 Főváros Reykjavík (108 362 fő, 1998) Államformaköztársaság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések