Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mondatok Készítette: Farkas Judit Digitális tananyag Kenesei István (szerk.) A nyelv és a nyelvek megfelelő fejezete alapján.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mondatok Készítette: Farkas Judit Digitális tananyag Kenesei István (szerk.) A nyelv és a nyelvek megfelelő fejezete alapján."— Előadás másolata:

1

2 Mondatok Készítette: Farkas Judit Digitális tananyag Kenesei István (szerk.) A nyelv és a nyelvek megfelelő fejezete alapján

3 Elöljáróban Kedves Felhasználó! Ez a program a Kenesei István (szerk.) A nyelv és a nyelvek évi kiadásának Mondatok című fejezete alapján készült, hogy megkönnyítse az ott leírtak elsajátítását. A program tökéletesen csak Windows XP operációs rendszerrel futtatható, ugyanis a felhasznált effektusok nem mindegyike érhető el a PowerPoint korábbi verzióiban. Remélem, hogy ez az oktatási segédeszköz megkönnyíti majd a tanulást. Ha a programmal kapcsolatban bármilyen megjegyzése van, kérem, küldje el a Jó tanulást kívánok! A szerző A program továbbléptetéséhez általában szükséges valamelyik billentyű lenyomása, hogy mindenki a saját tempójában haladhasson.

4 Mi a mondat? Értelmes szavak egymás után? azésmegPéterettealmátMari Ez mégsem mondat, de nem az elemekkel van a gond, hiszen lehetne belőlük mondatot alkotni: Az előző variációnál hiányzott a rend, amely a szósort mondattá teszi. PéterésMarimegetteazalmát Célunk: hogy megadjuk azokat az eljárásokat, amelyek alapján az alapelemek listájából (funkciók, kategóriák és morfémák) összerakhatók, felépíthetők a nyelv lehetséges mondatai. Próbáljuk megtalálni a rendet, amely a szósort mondattá teszi. A szavak ilyen sorrendben már mondatot alkotnak. Tegyük is ki az erre utaló írásjelet!.

5 Mondatok-e az alábbi szósorok? avagy mi lehet a probléma a következőkkel? 1. *Péter az és meg Mari ette almát.szintaktikai probléma Nem jó az elemek sorrendje (a * az adott szósor agrammatikusságát jelöli): 1. az és mellérendelő kötőszó csak azonos kategóriájú elemeket köthet össze, névelőt és igekötőt nem; 2. az az határozott névelő nem állhat mellérendelő kötőszó (jelen esetben: és) előtt. 2. *Pétertől megette a villamos alá. lexikai probléma Rossz elemeket választottunk ki a lexikonból; hasonló elemekből lehetne mondatot alkotni: pl. Péter beesett a villamos alá. 3. ? A fiú, akit a lány, akinél tegnap jártunk, otthagyott, berúgott. percepciós probléma A szósor maga grammatikus, csak nehezen lehet felfogni az egymásba fűződő beágyazások miatt. (A mondat élén látható ? azt jelzi, hogy az anyanyelvi beszélő bizonytalan az adott szósor grammatikusságát illetően.) 4. Lujza ma nem látogatja meg Olgát.pragmatikai kérdés A mondat grammatikus, de csak akkor használható adekvátan egy konkrét helyzetben, ha a hallgató tudja, kit jelöl a Lujza és az Olga tulajdonnév. 5. ? A színtelen zöld eszmék dühödten alszanak. szemantikai probléma Szintaktikailag tökéletes mondat, de az elemek jelentése összeegyeztethetetlen egymással: a színtelen nem lehet egyben zöld is, az eszmék nem tudnak aludni, aludni nem lehet dühödten. Szépirodalmi alkotásban viszont elfogadnánk: a megszemélyesítés lényege éppen az, hogy emberi jellemzőkkel ruház fel nem emberi dolgokat. A mondat definíciója: Grammatikai szabályok segítségével a nyelv elemeiből (egyszerű és összetett jeleiből) létrehozható, az anyanyelvi beszélő által az adott helyzetben elfogadhatónak ítélt szósor. A definíció „megengedi”, hogy az 5. szósort egy versben mondatnak tartsuk, de a hétköznapi beszédben ne.

6 A mondatok értelmezése: a többértelmű mondatok I. 1. Az ár magas.jelentés A kétértelműség forrása a mondatban szereplő ár szó jelentése: homonimáról van szó, azaz egy hangalakhoz két egymással össze nem függő jelentés tartozik. A mondat két lehetséges jelentése: 1. ‘A víz magasan áll.’ 2. ‘Valami sokba kerül.’ 2. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. szerkezet A mondat többértelműségének oka, hogy ugyanahhoz a szósorhoz több szerkezet is rendelhető. Lássuk a lehetséges szerkezeteket!

7 Lehetséges szerkezetek I. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. I. Kik olvasták el a fenti mondatban szereplő cikkeket és könyveket? Péter és Mari barátai 1. (Péter) és (Mari barátai) vagy 2. (Péter és Mari) barátai vagyis Péter, valamint Marinak a barátai olvasták el az említett irományokat vagyis ebben az esetben Péter és Mari közös barátai voltak a fenti művek olvasói

8 Lehetséges szerkezetek II. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. II. Milyen jellemzői vannak a cikkeknek, illetve a könyveknek? nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit 1. ((nagyon érdekes és tanulságos) (angol nyelvű) cikkeit és könyveit) vagyis mind a cikkek, mind a könyvek nagyon érdekesek és tanulságosak, valamint egyaránt angol nyelven íródtak. 2. ((nagyon érdekes és tanulságos) (angol nyelvű) cikkeit) és (könyveit) vagy vagyis jelzőkkel nem jellemzett könyvekről, valamint nagyon érdekes és tanulságos, angol nyelvű cikkekről van szó ebben az esetben vagy 3. ((nagyon érdekes és tanulságos) ((angol nyelvű) cikkeit) és könyveit) vagyis a cikkek és a könyvek egyaránt nagyon érdekesek és tanulságosak, de csak a cikkek íródtak angol nyelven

9 Lehetséges szerkezetek III. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. III. Mi a mondatban szereplő írások témája? cikkeit és könyveit a nyelvészetről 1. ((cikkeit és könyveit) a nyelvészetről) vagy 2. (cikkeit) és (könyveit a nyelvészetről) vagyis mind a cikkek, mind a könyvek nyelvészeti témájúak vagyis ebben az esetben a cikkek témája ismeretlen, csak a könyvek szólnak a nyelvészetről

10 Lehetséges szerkezetek IV. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. IV. Mely jelzőkre vonatkozik a nagyon? nagyon érdekes és tanulságos 1. (nagyon (érdekes és tanulságos)) vagy 2. (nagyon érdekes) és (tanulságos) vagyis az írások nagyon érdekesek és nagyon tanulságosak is vagyis ebben az esetben az írások tanulságosak, valamint nagyon érdekesek Foglaljuk össze a fenti mondathoz rendelhető lehetséges szerkezeteket!

11 Lehetséges szerkezetek V. Összefoglalás Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. Hányféle szerkezet rendelhető a fenti mondathoz? 1. Természetesen mindkétféle szerkezetű alany 2 2. előfordulhat mindháromféle jelzői értelmezéssel *3 3. mindkétféle írástémával *2 4. és mindkétféle belső szerkezetű jelzővel *2 Azaz a fenti mondatnak 24 értelmezése lehetséges 24 lehetséges szerkezete miatt. =24 A szerkezeti többértelműségek áttekintése után térjünk vissza a többértelműségek további lehetséges okaihoz!

12 A mondatok értelmezése: a többértelmű mondatok II. 1. Az ár magas.jelentés 2. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. szerkezet 3. Az oroszlán simogatása veszélyes. funkció A kétféle értelmezés az oroszlán két lehetséges funkciójából ered, hiszen az említett állat lehet: 1. alany: azaz az oroszlán simogat valakit; 2. tárgy: azaz az oroszlánt simogatja valaki. Vizsgáljuk meg a magyar és az angol nyelvet véve példaként, hogyan fejezik ki a különböző nyelvek a különböző mondatrészi funkciókat!

13 Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? I. Variációk I. magyar Alkoss mondatokat a következő elemekből! a oda Marinak Péter könyvet adta 1. Péter odaadta a könyvet Marinak. 2. Péter odaadta Marinak a könyvet. 3. Marinak odaadta Péter a könyvet. 4. Marinak odaadta a könyvet Péter. 5. A könyvet odaadta Péter Marinak. 6. A könyvet odaadta Marinak Péter. 7. Péter Marinak odaadta a könyvet. 8. Marinak Péter odaadta a könyvet. 9. Péter a könyvet odaadta Marinak. 10. A könyvet Péter odaadta Marinak. 11. Marinak a könyvet odaadta Péter. 12. A könyvet Marinak odaadta Péter. 13. Péter Marinak a könyvet odaadta. 14. Péter a könyvet Marinak odaadta. 15. Marinak Péter a könyvet odaadta. 16. Marinak a könyvet Péter odaadta. 17. A könyvet Péter Marinak odaadta. 18. A könyvet Marinak Péter odaadta. 19. Odaadta Péter a könyvet Marinak. 20. Odaadta Péter Marinak a könyvet. 21. Odaadta Marinak Péter a könyvet. 22. Odaadta Marinak a könyvet Péter. 23. Odaadta a könyvet Péter Marinak. 24. Odaadta a könyvet Marinak Péter A fenti 24 mondat adta oda ige-igekötő sorrenddel Az előző 48 mondat mindegyike eldöntendő kérdésként. pl. 25. Péter adta oda a könyvet Marinak. pl. 49. Péter odaadta Marinak a könyvet? Azaz 96 grammatikus szórendi variáció alkotható a fenti elemekből a magyar nyelvben.

14 Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? II. Variációk II. angol Az előző feladat mintájára alkoss mondatokat a következő angol szavakból! the Mary Peter book gave 1. Peter gave Mary the book. 2. Mary gave Peter the book. Azaz 2 mondat alkotható a fenti elemekből angol nyelven, míg magyarul 96 lehetséges variációt találtunk. Vizsgájuk meg az egyes összetevők mondatrészi funkcióját mindkét nyelv esetében!

15 Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? III. A magyar mondatok esetében bármelyik szórendi variációt is tekintjük, például 1. Péter odaadta a könyvet Marinak. 2. Marinak Péter a könyvet adta oda. 3. Odaadta Marinak a könyvet Péter? az összetevők funkciója mindig ugyanaz, azaz az odaadta / adta oda az állítmány, Péter az alany (aki ad), a könyvet a tárgy (amit Péter ad), és a Marinak elem a részeshatározó (aki kap vmit). Ágrajz formájában mindez a következőképpen reprezentálható a hagyományos nyelvészetben: Á (odaadta/adta oda) A (Péter) T (a könyvet) H részes (Marinak) Az alany a legújabb hagyományos szemléletű, összefoglaló jellegű nyelvtanban (a Magyar grammatikában) az állítmány vonzata, ezért került egy szinttel lejjebb, a többi bővítménnyel egy szintre. Az angol mondatok esetében más a helyzet: 1. Peter gave Mary the book. 2. Mary gave Peter the book. Mindkét mondatban a gave ige az állítmány, de míg az 1. mondatban Peter az alany, addig a 2. szósorban Mary, a tárgy mindkét esetben a the book összetevő, de míg az 1. esetben Mary a részeshatározó, addig a 2. szósorban Peter tölti be ezt a szerepet. Mi a két nyelv közti különbség oka?

16 Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? IV. A magyar nyelv morfológiai eszközökkel, esetragokkal fejezi ki a mondatrészi funkciókat: Péter Az alany nominatívuszban (alanyesetben) áll: A tárgy akkuzatívuszban (tárgyesetben) jelenik meg: a könyvet A részeshatározó datívuszban (részesesetben) áll: Marinak Az angol nyelv ellenben szintaktikai eszközzel, a szórenddel jelöli a mondatrészi funkciókat: Az ige előtt álló összetevő az alany: Peter gave Mary the book. Mary gave Peter the book. Az ige után közvetlenül következő összetevő a részes határozó: Peter gave Mary the book. Mary gave Peter the book. A részes határozót követő összetevő lesz a tárgy: Peter gave Mary the book. Mary gave Peter the book.

17 A szórendi variációk jelentése I. Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak, amelyet az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozhatunk? Az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozható 96 lehetséges magyar mondat közül melyek helyettesíthetők be a következő szituációkba? 1. -Mi történt tegnap az egyetemen? -...-Péter odaadta a könyvet Marinak. vagy -Péter odaadta Marinak a könyvet. 2. -János adta oda a könyvet Marinak? -Nem,...Péter adta oda a könyvet Marinak. vagy Péter adta oda Marinak a könyvet. vagy Marinak a könyvet Péter adta oda. vagy A könyvet Péter adta oda Marinak. Vagyis ebbe a szituációba leginkább az úgynevezett semleges mondatok illenek, amelyekre jellemző, hogy a megadott szavakból a legkevesebb erőfeszítéssel hozhatók létre, egyenletes a hangsúlyozásuk és a legkevesebb előzetes tudásra van szükség a megértésükhöz. Vagyis azok a szórendi variációk illeszthetők ebbe a szituációba, amelyekben megtalálható a Péter adta oda részlet. A Marinak és a könyvet összetevők helye nem releváns, pusztán annyit tudunk róluk, hogy a Péter adta oda elemek közé nem ékelődhetnek be. Így természetesen a felsoroltakon kívül még további ideillő mondatvariánsokat is találhatunk, melyeket az elmondottak alapján meg lehet keresni. A kérdés megválaszolásához oldjunk meg egy egyszerű feladatot!

18 A szórendi variációk jelentése II. Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak, amelyet az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozhatunk? Az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozható 96 lehetséges magyar mondat közül melyek helyettesíthetők be a következő szituációkba? 3. -…Nekem bezzeg nem, pedig sokszor kértem rá. Marinak# Péter odaadta a könyvet. A Marinak mögötti # jel azt jelenti, hogy az összetevő mögött szünetet tartunk. vagy Marinak# a könyvet odaadta Péter. vagy A könyvet Marinak# odaadta Péter. Már a felsorolt három variációból is észrevehető, hogy azon szósorok illeszthetők be ebbe a szituációba, amelyekben a Marinak összetevő után szünetet tartunk (és az összetevőt emelkedő intonációval ejtjük). 4. -… -Igen, odaadta. Odaadta Péter Marinak a könyvet? vagy Péter a könyvet odaadta Marinak? vagy Marinak Péter odaadta a könyvet? Az itt feltüntetett három szósoron kívül mindazok a mondatvariánsok ideilleszthetők, amelyek kérdések, ? ? ? és amely mondatokban az igekötő az ige előtt áll (odaadta). Ebből a szituációs feladatból világosan kiderül, hogy a szórenden kívül a hangsúlynak és a hanglejtésnek is jelentős szerepe van: a Marinak odaadta a könyvet Péter mondat nem ugyanazokban az esetekben használható, mint a Marinak# odaadta a könyvet Péter szósor.

19 A szórendi variációk jelentése III. Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak, amelyet az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozhatunk? Vizsgáljuk meg az előző szituációkban használhatónak bizonyult mondatok jelentését szituációnként egy-egy példát említve! 1. Péter odaadta a könyvet Marinak.2. Péter adta oda a könyvet Marinak. 3. Marinak# Péter odaadta a könyvet.4. Odaadta Péter Marinak a könyvet? A mondatok jelentésének van egy olyan rétege, amely minden szósorban közös, de nyilvánvalóan van egy olyan jelentésréteg is, amely mindegyikben különböző, hiszen más-más szituációkban használhatóak. Először vizsgáljuk meg azt, hogy mi a közös a szósorok jelentésében! Mindegyik mondatban közös, hogy egy odaadási szituációt ír le, amelyben Péter az a személy, aki ad, a könyv az, amit ad, és Mari az a személy, akinek adja az adott dolgot. Ismétlésképpen: a jelentésnek ezt a rétegét reprezentálják a hagyományos nyelvészeti ágrajzok a következőképpen: Mit állítunk?Odaadta / adta oda. Á Ki adta oda?Péter. A Mit adott oda? A könyvet. T Kinek adta oda?Marinak. H részes

20 A szórendi variációk jelentése IV. Hogyan reprezentálható a közös jelentésréteg a transzformációs generatív nyelvészetben? A generatív nyelvészet klasszikus X’(azaz X vonás)-elméletének keretében a következőképpen jelenik meg az, hogy az igének milyen vonzatai vannak, azaz hogy mely elemek jelenlétét követeli meg a mondatban: 1. Péter odaadta a könyvet Marinak.2. Péter adta oda a könyvet Marinak. 3. Marinak# Péter odaadta a könyvet.4. Odaadta Péter Marinak a könyvet? V’ V adta AdvP oda igekötő NP Péter valaki NP a könyvet valamit NP Marinak valakinek Jelölések: V ~ ige,V’ ~ V első kiterjesztése, X’ ~ X szintaktikai fej első kiterjesztése: X és a vonzatai Adv ~ határozó(szó), AdvP ~ határozói csoport, XP ~ X csoport, X szintaktikai fej maximális kiterjesztése Az igekötőt azért szükséges külön vonzatként felvenni, mert bizonyos szórendi variációkban elválik az igéjétől (lásd 2. mondat fent). Ez a nyelvészeti irányzat a szórendről is számot kíván adni, amelyhez a fentiek miatt szükséges az igekötőt önálló szintaktikai összetevőként feltételezni. N ~ főnév, NP ~ főnévi csoport. Ez az ágrajzrészlet mind a 4 fenti mondat reprezentációjában szerepel (majd): így ábrázolható ebben a nyelvészeti paradigmában az a jelentésréteg, amely mindegyik szósorban közös (ki ad, mit ad, kinek adja). Ismerkedjünk meg alaposabban az említett X’-elmélettel!

21 Az X’-elmélet I. W’ WXP YPX’ Y’ Y XZPUP RPZ’ Z U’ UOP Az X’-elméletnek az az intuíció az alapja, hogy a mondatot alkotó különböző szerkezetek egy X azaz egy tetszőleges kategóriájú fej: pl. V (ige), N (főnév), A (melléknév), Adv (határozó(szó)) stb. fej két lépcsőben történő bővítésével jönnek létre; mely lépések a szerkezet fejének kategóriájától függetlenül minden esetben hasonlóak. A bővítés során a fej kategoriális minősége megmarad, a bővítés lépéseit a vonásszám változásával jelezzük: 1. lépés: X fej mögött vesszük fel X vonzatait, 2. lépés: egyesítjük X’-t az X egy kitüntetett vonzatának befogadására képes ún. módosítói pozícióval, melyekkel együtt X’-t alkot; melyek együtt XP-t (azaz X”-t) alkotnak. X innentől további vonzatok felvételére már nem képes, viszont a két lépcsőben kialakult XP beléphet egy másik szintaktikai fej (W) mellé annak bővítményeként, mellyel együtt W’-t alkot, Természetesen az ábrán szereplő YP-nek, ZP-nek és UP-nek is az X’-elméletnek megfelelő belső szerkezete kell legyen, például a következőképpen: mely fölött WP is kell legyen. WP YP belső szerkezete triviális, nem tartalmaz bővítményt, ZP-nek csak a módosítói pozíciója van kitöltve egy RP-vel, melynek a belső szerkezete most nem érdekes (ezt jelöli a háromszög), UP-nek pedig a módosítói pozíciója nincs kitöltve, az U’ alatt álló OP belső szerkezete pedig most nem érdekes.

22 Az X’-elmélet II. W’ W XP YP i X’ XZPUP YP  RP Z’ Z RP j  U’ UOP A mozgatások WP A figyelmes olvasó észrevehette, hogy egy helyen nem tettünk eleget az 1. lépésben lefektetett követelményeknek: a módosítói pozíciókban is egy-egy vonzat található, márpedig a vonzatokról kimondtuk, hogy az adott szintaktikai fej mögött kell „megszületniük”. Ha azonban nem a módosítói pozícióban születnek ezek az összetevők, akkor hogy adunk számot a szórendről, hiszen ezek az elemek a fej előtt kell, hogy álljanak? A megoldás: mozgatás. A mozgatás a következőképpen történik: 1. Az elmozgó összetevő a születési helyén ún. nyomot (  ) hagy, 2. az elmozgó elemen megjelenik egy index, az index a mozgatás végpontján is feltűnik az adott összetevőn, így válik az elemzés későbbi fázisaiban is azonosíthatóvá, hogy eredetileg kinek a bővítménye is volt. i Természetesen az eljárást minden mozgatásnál meg kell ismételni (más-más indexszel). Így a hierarchikus viszonyokon kívül a szórendről is számot adhatunk. Lássuk, hogy történik mindez konkrét mondatok elemzésekor! j megtörténik a mozgatás,

23 Konkrét mondatok elemzése transzformációs generatív nyelvészeti keretben I. Kezdjük az elemzéseket a legegyszerűbb szósorral! Péter odaadta a könyvet Marinak.Elemzési lépések: 1. Először mindig keressük meg az igét! 2. Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt! V adta V’ AdvP oda igekötő NP Péter valaki NP a könyvet valamit NP Marinak valakinek 3. Mozgassuk el az igekötőt (mint az aspektusért felelős, és ezért kitüntetett vonzatot) VP-módosítóba, mert a szórend ezt kívánja! VP AdvP i oda  i 4. Mozgassuk el az alanyt a mondat élére, Topik pozícióba. Az itt megjelenő összetevőre (jelenleg Péterre) igaz az állítás, hogy odaadta a könyvet Marinak. Azt viszont nem tudjuk meg, hogy volt- e más is, aki odaadta a könyvet Marinak: lehetséges, hogy a hölgy Julitól és Dezsőtől is megkapta a keresett művet. Topik NP j Péter  5. Az elemzés utolsó lépése: a mondat jelének kitétele: S. S= j Látható, hogy a hierarchikus viszonyokon kívül a szórend is leképezhető ezzel az elemzési móddal.

24 Konkrét mondatok elemzése transzformációs generatív nyelvészeti keretben II. Tekintsük most a szórendileg jelöltebb szósorokat! Péter adta oda a könyvet Marinak. 1. Keressük meg az igét! 2. Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt! V adta V’ AdvP oda igekötő NP Péter valaki NP a könyvet valamit NP Marinak valakinek 3. Építsük ki a teljes igei frázist ügyelve arra, hogy az igemódosítói pozíció ezúttal üresen marad: hiszen a szórend most azt mutatja, hogy az ige megelőzi az igekötőt. VP 4. Mozgassuk el az alanyt, ezúttal is a mondat élére, de most Fókusz pozícióba. Fókusz NP j Péter  Az elemzés utolsó lépését ezúttal is a mondat jelének kitétele jelenti. S= j A Fókusz lényege, hogy csak az itt álló összetevőre igaz a mondat állítása, másra nem: vagyis a könyvet Mari ezúttal csak Pétertől kaphatta meg, mástól nem. A magyar nyelvben a Fókusszal kapcsolatban a legfontosabb szórendi szabály az, hogy az itt álló összetevőt közvetlenül az igei fejnek kell követnie (az igemódosító ezért marad kötelezően kitöltetlenül minden fókuszt tartalmazó mondatban).

25 Konkrét mondatok elemzése transzformációs generatív nyelvészeti keretben III. Vizsgáljuk meg most azt a szórendi variációt, amelyben az egyik (emelkedő intonációval ejtett) összetevő után szünetet tartunk! Marinak# Péter odaadta a könyvet. Keressük meg az igét! Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt! V adta V’ AdvP oda igekötő NP Péter valaki NP a könyvet valamit NP Marinak valakinek Mozgassuk el az igekötőt (mint az aspektusért felelős, és ezért kitüntetett vonzatot) VP-módosítóba, mert a szórend ezt kívánja! VP AdvP i oda  i Mozgassuk el az alanyt Topik pozícióba: Péterre igaz, hogy odaadta a könyvet Marinak, de azt nem tudjuk, hogy a hölgy mástól nem kapta-e meg az említett művet (igekötő-ige szórend figyelhető meg, így a Fókuszt mint mozgatási célpontot egyértelműen kizárhatjuk). Topik NP j Péter  Mozgassuk el a -nak/-nek ragos vonzatot a mondat élére, Kontrasztív Topik pozícióba! j KTopik NP k Marinak k  Az elemzés utolsó lépése ezúttal is annak jelölése, hogy vége a mondatnak: vagyis az S szimbólum kitétele. S= A Kontrasztív Topik segítségével azt a jelentéstöbbletetet reprezentáljuk, hogy az ebben a pozícióban álló összetevőre (jelen esetben Marira) igaz a mondat állítása (hogy neki odaadta Péter a könyvet), de biztosan létezik legalább egy olyan személy, aki nem kapta meg Pétertől az említett írást.

26 Konkrét mondatok elemzése transzformációs generatív nyelvészeti keretben IV. Végezetül lássuk egy eldöntendő kérdés szerkezetét! Odaadta Péter Marinak a könyvet? Keressük meg az igét! Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt! V adta V’ AdvP oda igekötő NP Péter valaki NP a könyvet valamit NP Marinak valakinek Mozgassuk el az igekötőt (mint az aspektusért felelős, és ezért kitüntetett vonzatot) VP-módosítóba, mert a szórend ezt kívánja! VP AdvP i oda  i Az eldöntendő kérdés jellemzője a magyar nyelvben, hogy pusztán intonációval fejezzük ki, vagyis más nyelvekkel ellentétben (pl. angol, német, finn) nem történik szórendi változás. Mindezt ebben a keretben úgy reprezentálhatjuk a legegyszerűbben, ha a mondatelemzés végét jelentő S szimbólumnál jelöljük a szósor eldöntendő kérdés voltát egy EK (eldöntendő kérdés) szimbólummal. EK =S = Az EK-ra azért van szükség, mert ezen szósorokat meg kell különböztetnünk az olyanoktól, amelyek nem kérdések, hiszen azoknak (mint az a szituációs feladatból is kiderült) mások a használati feltételei.

27 A szabad bővítmények kezelése I. A mondatokban nemcsak vonzatok fordulnak elő, amelyeknek a jelenlétét régensük, egy adott szintaktikai fej követeli meg, hanem úgynevezett szabad bővítmények is. Egy mondat grammatikusságát nem befolyásolja, hogy tartalmaz-e szabad bővítményt: ha egy szósor agrammatikus, akkor hiába teszünk bele ilyen elem(ek)et, attól nem válik grammatikussá; ha pedig elhagyunk egy ilyen összetevőt, attól egy korábban grammatikus mondat nem lesz agrammatikus. A szabad bővítménynek a szerkezetben való megjelenése nem befolyásolja azon összetevő bővítési sajátosságait, amelyhez csatlakozik: ha egy főnevet már bővítettünk egy jelzővel:pl. a dán lány, attól az még további jelzőkkel is bővíthető:pl. a barna hajú dán lány, Ugyanez a vonzatokra már nem érvényes: ha egy adott mondat már tartalmaz például alanyt:pl. Péter kedveli Julit, akkor ez további alanyi vonzattal már nem bővíthető: pl. *Péter kedveli Julit Mari. Az X’-elméletben a szabad bővítményekre az úgynevezett csatolási műveletet alkalmazzuk, melynek lényege, hogy nem növeli a vonásszámot: alkalmazása után ugyanazon kategória ugyanazon kiterjesztését kapjuk vissza, amely a csatolás előtt volt. Így biztosítható a művelet rekurzivitása, azaz az, hogy újra és újra elvégezhető. a kedves barna hajú dán lány.

28 A szabad bővítmények kezelése II. A csatolás általánosan megfogalmazott szabálya: X n  YP X n vagyis csatolás bármilyen kategória (X) bármilyen kiterjesztettségi fokán (X, X’, XP) elvégezhető, és az eredeti kategória eredeti kiterjesztettségi fokát kapjuk vissza. Lássunk egy konkrét példát! Ma az iskolában Péter kedvesen odaadta Marinak a legszebb piros almát. Kezdjük az elemzést a megszokott módon: az igének és vonzatainak felvételével! S AdvP ma S NP Topik NP j az iskolában Péter VP AdvPVP kedvesen AdvP i V’ oda VAdvPNP adta odaPéter Marinak a legszebb piros almát   Mozgassuk el az igekötőt VP-módosítóba, mert a szórend ezt kívánja! A kedvesen módhatározó nem vonzata az igének, hanem szabad bővítménye, így csatolnunk kell, méghozzá VP-re, hiszen a szórend azt mutatja, hogy ez az összetevő megelőzi az igekötős igét. Csatolásnál visszakapjuk az eredeti kategóriát, így még egy VP csomópontot kell kiépítenünk a jelenlegi VP fölé! Mozgassuk el az alanyt Topik pozícióba! ij Ismét csatolás következik: a mondat élén két szabad bővítmény is található: ma, az iskolában. Mivel mindkét említett bővítmény az egész mondatot bővíti (szabad mondathatározók), S-re kell csatolni őket. S= Fejtsük ki a háromszöggel jelölt NP-k belső szerkezetét! Mint azt a nevük is mutatja, a szabad bővítmények nem vonzatok, így nem mozgatással kerülnek a helyükre, hanem abban a pozícióban születnek, ahol hangalakot öltenek.

29 A szabad bővítmények kezelése III. Fejtsük ki az iskolában, illetve a legszebb piros almát NP-k belső szerkezetét! 1. az iskolában Mindössze a névelő helye kérdéses a szerkezetben: ez az összetevő DetP (determináns) kategóriájú, és (ebben a modellben) N’-ra kell csatolni! NP N’ DetPN’ N az iskolában A DetP kategóriájú névelő belső szerkezete triviális, vagyis pusztán Det’-t és Det fejet tartalmaz; ez utóbbi a névelő helye. Det’ Det az 2. a legszebb piros almát Lássuk a másik NP szerkezetét! A névelő helyét már ismerjük: triviális DetP-ként N’-ra kell csatolni. NP N’ DetP N’ a A melléknevek AP kategóriájúak, és szintén N’-ra csatolandók. AP N’ legszebb AP N’ piros N almát Mindkét AP belső szerkezete triviális, vagyis csak A’-t és A-t tartalmaz. AP A’ A legszebb / piros

30 Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? I. Vizsgáljuk meg az egyik példamondatunkat, hogy milyen elemek tölthetik be a különböző mondatrészi funkciókat! Péter odaadta Marinaka könyvet. Tekintsük először az alanyi funkciót! Péteren kívül a következők jelenhetnek meg itt: Egy fiú A legjobb barátom Géza testvére Az a fiú, akit láttál A következők azonban nem állhatnak Péter helyén ALANYként(!): *Szeret *Enni *Nagyon *Nem *Fiú Megfigyelhető, hogy az alany funkcióját nem egyszerűen egy főnév töltheti be, hanem bármilyen szócsoport, szószerkezet, amely egy névvel azonos értékű; vagyis amelyet egyetlen főnévvel (Péter) helyettesíteni lehet. Ebből világosan látszik, hogy a szóosztály, a szófaj fogalma szorosan összefügg a mondatbeli funkciók kitöltésével - ezért hivatkozik a generatív nyelvészet is a szintaktikai kategóriákkal ezekre a fogalmakra a mondatok reprezentálásakor. Milyen elemek tölthetik be a részeshatározói funkciót? A Marinak elemen kívül (ismét) a következők jelenhetnek meg itt: egy fiúnak a legjobb barátomnak Géza testvérének annak a fiúnak, akit láttál A következők azonban nem lehetnek részeshatározók (sem): *szeret *enni *nagyon *nem *fiúnak Ilyen mondatokban részeshatározói helyzetben is olyan összetevők állhatnak, mint alanyi pozícióban. Fókuszos mondat esetén viszont az utolsóként szereplő fiú is elképzelhető lenne ilyen szerepben: Péter fiúnak adta oda a könyvet (nem lánynak)). Mi a helyzet a tárgyi funkcióval? A könyvet összetevő helyén például a következők jelenhetnek meg: a legjobb írását. Géza könyvét. azt a regényt, amit olvastál. Julikát. (pl. hogy etesse meg.) Az egy fiút összetevő csak azért nem szerepelhet itt, mert határozatlan volta nem kompatibilis az ige határozott ragozásával (az igét a tárggyal határozottságban egyeztetni kell ~ alanyi-tárgyas ragozás). Rejtett birtokost tartalmazva azonban már megfelelő: egy fiát. Tárgyként (is) elképzelhetetlenek azonban az alábbiak: *szeret *enni *nagyon *nem *fiú A mondatban vannak tehát olyan funkciók, amelyeket csak főnévi csoportok (NP-k) tölthetnek be. Ezek után nézzük meg, hogy mi a helyzet az igével!

31 Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? II. Az ige A főnevekkel kapcsolatban megfigyelhettük, hogy ha egy mondatban kicseréljük Péter-t Gézá-ra vagy a fiú-ra, az a mondat szerkezetében nem okoz változást. Péterszereti a tésztát.Géza A fiú Ha azonban a mondat igéjét cseréljük ki valamelyik másikra, akkor (legtöbbször) máson is változtatnunk kell, hogy grammatikus mondatot kapjunk. TegnapodaadtaPéter Marinak a könyvet. (vki, vkinek, vmit) találkozottPéter Marival. (vki, vkivel) vártPéter Marira. (vki, vkire) havazott. (nincs vonzata) Az ige megszabja, hogy közvetlen környezetében mi fordulhat elő. Nemcsak azt írja elő, hogy tárgy, részeshatározó vagy más vonzat kell-e mellé, hanem azt is, hogy legyen-e alanya. Ezért tekintik immár nemcsak a generatív, de a hagyományos nyelvészek is (lásd Magyar grammatika) az igét a mondat központi kategóriájának, és az alanyt neki alárendelve, vonzatként jelenítik meg (ha van). Az ige központi jellegét és vonzatelőíró képességét a mondat alsóbb szintjein (igenévként) is megőrzi: Nem érdemes odaadni Marinak a könyvet. találkozni Marival. várni Marira.

32 Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? III. A melléknév A funkciók vizsgálata kapcsán ejtsünk néhány szót a melléknevekről is! A két legfontosabb melléknévi szerep: 1. szabad bővítmény a főnévi szerkezetekben (hagyományosan szólva: jelző); 2. a propozíció része (hagyományos terminussal élve: a névszói-igei állítmány része). 1. Főnévi szerkezetekben: a névelő és a főnév között találjuk; akedvesemberek nagyon barátságos Gézánál is erősebb 2. A propozíció részeként a van, marad stb. igék mellett fordul elő; Hugó kedvesvolt. nagyon barátságos Gézánál is erősebb Ezzel befejeztük a mondattan legfontosabb kérdéseinek tárgyalását. Ha mindazt érted, amiről itt szó volt, akkor: Gratulálok, sikerült elsajátítanod a mondattan alapjait!

33 Bibliográfia Az alábbiakban néhány olyan mű bibliográfiai adatai láthatóak, amelyeket annak ajánlunk, aki mélyebben érdeklődik a mondattan iránt. A lista természetesen korántsem teljes, mindössze kiindulópontnak szánjuk. 2. Keszler Borbála (szerk.) (2000): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Ezt a munkát a hagyományos nyelvészet iránt érdeklődőknek ajánljuk. 3. Kiefer Ferenc (szerk.) (1992): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. Ez a munka a magyar transzformációs generatív mondattan alapműve. 4. Alberti Gábor – Medve Anna (2002): Generatív grammatikai gyakorlókönyv. Janus/Books, Budapest. Ezt a két kötetes munkát annak ajánljuk, aki szeretne megismerkedni egy nagyon részletesen kidolgozott magyar transzformációs generatív mondattani modellel. 5. B. Nagy Ágnes – Farkas Judit (2005): Hogyan érdemes generatív mondattant tanítani középiskolában? Modern Nyelvoktatás, XI./1. 14–28. Ez utóbbi cikket pedig annak ajánljuk, aki a jelen bemutatóban szereplő magyar transzformációs generatív mondattani modellről szeretne többet megtudni. 1. Kenesei István (szerk.) (2000): A nyelv és a nyelvek. Corvina Kiadó, Budapest. Jelen bemutató ennek a műnek a Mondatok című fejezete alapján készült ( o.) A könyvet annak ajánljuk, aki szeretne megismerkedni a különböző nyelvészeti területekkel. Végezetül

34 Köszönöm a figyelmet! Farkas Judit További jó tanulást kívánok!


Letölteni ppt "Mondatok Készítette: Farkas Judit Digitális tananyag Kenesei István (szerk.) A nyelv és a nyelvek megfelelő fejezete alapján."

Hasonló előadás


Google Hirdetések