Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A társadalmi- és területi egyenlőtlenségek szerepe a térbeli szegregációban Boros Julianna egyetemi tanársegéd PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A társadalmi- és területi egyenlőtlenségek szerepe a térbeli szegregációban Boros Julianna egyetemi tanársegéd PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika."— Előadás másolata:

1 A társadalmi- és területi egyenlőtlenségek szerepe a térbeli szegregációban Boros Julianna egyetemi tanársegéd PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Felelő(s) Közösségek Nemzetközi Konferencia, Pécs,

2 Tények vagy kérdések?  A társadalmi egyenlőtlenségek térbeni megjelenési formája a lakóhelyi szegregáció. Egyenlőtlenségek dimenziói: jövedelmi, oktatási, foglalkoztatási,egészségügyi, etnikai, területi  A lakóhelyi szegregáció nem oka, hanem következménye a társadalmi egyenlőtlenségeknek !!!?

3 Kutatói kérdés Kérdés: Valóban a cigány lakosság beköltözése a fő oka annak, hogy elköltöznek a településről a korábban több generáción keresztül is ott élő nem cigány családok? Válasz: NEM, legalábbis a vizsgált területeken (sellyei kistérség vajszlói „mikrotérség”)

4 A politikai akarat és döntéskényszer hatásai ELŐZMÉNYEK A településrendezési, - fejlesztési tervek már az 1950-es évektől kezdődően gazdaságosan üzemeltethető települések fennmaradásáról és a kistelepülések elsorvasztásáról szóltak – Országos településhálózat-fejlesztési Koncepció Jóváhagyta és felerősítette az 1960-as években elindított folyamatot (TSZ, Tanács összevonások, isk. körzetesítés) Baranya megye az OTK utasításait betartotta, sőt súlyosbította -> létrehozta az „életképtelennek tartott és ezért megszüntetésre ítélt települések listáját”

5 Infrastrukturális fejlesztések tiltása, forrás megvonás, gazdasági központosítás, a „centrumközség-logika” eredményeként a kistelepülések funkciói (gazdasági: TSZ, munkahelyek, társadalmi: óvoda, iskola, tanács összevonás) fokozatosan megszűntek. Mindezek következménye: munkahely hiány, rossz gazdasági helyzet, rossz társadalmi helyzet, SZEREPKÖR NÉLKÜLI TELEPÜLÉSEK csökkenő/alacsony ingatlanárak

6 Munka hiánya –> megüresedő házak –> alacsony ingatlan árak –> a hátrányos helyzetű, szegény családok számára vonzó lehetőség.  Nagyobb településeken/városokban élők rendszerváltáskor munkahely elvesztés – nem tudtak piaci áron ingatlanhoz jutni, bérlakások számának csökkenése  Az egykori cigánytelep lakói közül is sokan költöztek be (támogatott lakáshitelek) a falvakba. Ezzel lehetőséget teremtettek az ott élő nem cigány családoknak az elköltözésre!

7  döntéseket a megyei járási tanácsok a pártbizottságok jóváhagyásával születtek (szerepkör nélküli települések nem részesültek forrásból)  közlekedési vasúthálózat felszámolása történt  munkahelyek-, foglalkoztatók megszűnése  a magasabb iskolai végzettségű lakosok, szellemi foglalkozásúak elvándorlása A közösségi szervező erők elhagyták a települést -> a falu közössége „szétesett”. A beköltözök: tradicionális szegénycsoportok voltak (pl. szakképzetlen mg-i bérmunkások

8 Helyben maradt egy szűk „elit” vezető pozíciót töltenek be a falu társadalmában.  Generációk óta a településen élnek (vezetők)– „örökölt társadalmi pozíció”  (köz)tisztséget látnak el – polgármesterek, jegyzők, hivatalnokok  A helyi „közösség”/lakosság számára nyújt piaci szolgáltatásokat – vállalkozó pl. bolt, kocsma  „gazda” aki örökölt, vagy kapott (kárpótlás), vásárolt földeken családi vállalkozást működtet – kisebb településeken a legnagyobb foglalkoztató

9 Sellyei kistérség Forrás:

10 Mikro-kutatás szeptember Kvalitatív és kvantitatív módszerekkel Vajszlói-mikrotérség (13 település), Strukturált interjúk készítése polgármesterekkel, jegyzőkkel (15 db interjú) Dokumentum elemzés Kutatói kérdések: Milyen gazdasági-, társadalmi helyzetben voltak/vannak a sellyei kistérségben lévő települések? Milyen okai lehetnek a települések helyzete közötti különbségeknek? Milyen összefüggések találhatóak a települések funkcióvesztése és a szegregáció között?

11 Eredmények A TSZ-központok és a tanácsközpontok megszűnésével kialakult helyzetben a településeket területi tagolódásuk alapján fejlettségi kategóriákba, összesen 4 típusát különböztethetjük meg: Fejlődő szeglet: azon települések, melyek az elmúlt években különböző fejlesztésekben részesültek, s láthatóan a település számára szükséges beruházások – pl. közművesítés - megtörténtek (Sámod, Adorjás, Kisszentmárton, Baranyahídvég) Lemaradó települések: a 13 település közül 3 település korábban (1990-es évek előtt) funkcionálisan vezető szerepet töltött be, napjainkra viszont elvesztette központi szerepét, a termelőszövetkezetek, a helyi tanácsok és az oktatási intézmények megszűnése miatt. (Vejti, Kóros, Zaláta) „Gettósodó” települések: kutatásom során azon településeket soroltam e csoportba,, melyek korábban nem rendelkeztek központi funkcióval, központi települések függésében éltek, majd a központi szerepét elvesztő település hanyatlásával párhuzamosan a település szegregációja súlyosbodott, és konzerválódott a szegénység és a kirekesztettség. A fejlesztések elmaradtak. (Hirics, Lúzsok, Piskó) Stagnáló települések: elöregedő települések, ahol a népesség aránya évről-évre csökken, a cigány lakosság aránya elenyésző, jellemzően a település minimális működéséhez szükséges feltételek megteremtése a cél, fejlesztésben nem gondolkodnak, csak a legszükségesebb tevékenységeket és feladatokat vállalja fel az önkormányzat. (Páprád, Kemse)

12 A cigány népesség aránya a településeken nagyon differenciált Sámod-10%, Adorjás- 60%, Kisszentmárton - 40%, Baranyahídvég-50%, Vejti – 25%, Kóros – 50%, Zaláta – 25%, Hirics – 80%, Lúzsok -70%, Piskó-90%, Páprád és Kemse 10% alatti. 6 A polgármesterek által becsült arányszám Település2001 (KSH)2011 (KSH)2009 (BOROS)1980. (KSH) Adorjás Baranyahídvég33650 Hirics Kemsena75 Kisszentmárton Kórós51050 Lúzsok Páprád0,555 Piskó Sámod Vajszló1,56NA13 Vejti11425 Zalátana725

13 Eredmények A település fejlettségi mutatójában a legnagyobb szerepet feltételezésem szerint a „vezető” (a polgármester) személye és a „vezető” vagy „elit” csoport tevékenysége illetve a helyi társadalom (közösség) érdekérvényesítő szerepe játssza. E tekintetben is sikerült alapvető kategóriákat meghatározni, melyek jól szemléltetik azokat az alternatívákat, ahol a 3 szereplő érdekeinek egyezése vagy ütközése különböző eredményeket hoz a fejlesztések tekintetében. 1.„Összefogás” 2.„Kilátástalanság” 3.„Státusz szerzés/megtartás”

14 Eredmények PROBLÉMÁK Munkanélküliség A második gazdaság hiánya Konfliktusok, erőszak a településen Polgármesterek – helyi vállalkozók Uzsora

15 Eredmények ALTERNATÍV „MEGOLDÁSOK” Közmunka program „Munkaügyis” képzések Település őr foglalkozatása Taktikák és technikák a romák beköltözésének megelőzésére, megakadályozására Kamera az iskolában Pályázatok – EU-s források, Ős-Dráva program

16 16 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 06/70/


Letölteni ppt "A társadalmi- és területi egyenlőtlenségek szerepe a térbeli szegregációban Boros Julianna egyetemi tanársegéd PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések