A nád és nádas. Populációk és életközösség

Az előadások a következő témára: "A nád és nádas. Populációk és életközösség"— Előadás másolata:

1 A nád és nádas. Populációk és életközösség
A nád és nádas. Populációk és életközösség. Rendszertani, alaktani és ökológiai fogalmak a hazai nádasok példáján Dr. Szinetár Csaba zoológus, tanár NYME SEK Állattani Tanszék Szombathely

2 Rendszertani fogalmak
Faj és fajnév Közhasznú név: Közönséges nád, Reed, das Schilf………… Tudományos név: Phragmites australis (syn. P. communis) Szinoníma, szinoním név Rendszertani osztályozás (besorolás) Faj: Közönséges nád Nemzetség: Nád Család: Pázsitfűfélék (Poaceae) Rend: Pázsitfűvirágúak (Poales) Osztály: Egyszikűek Törzs : Zárvatermők

3 Alaktani (morfológiai) fogalmak, jellemzők:
Hajtás eredetű földalatti rész gyöktörzs, vagy rizóma

4 Szalmaszár: csomókkal tagolt üreges szár
szártag, szárcsomó: szártag Levél: levélhüvely és levéllemez: levél

5 Virágzat Bugavirágzat: egyivarú (alul csak porzósok) és kétivarú virágok egy bugán belül Termés: Repítő készülékkel rendelkező toktermés

6 Belső felépítés (anatómia)

7

8 Levél keresztmetszet

9 Nád szaporodása Elsősorban vegetatív úton : rizómával következmény : klónok Magokkal történő terjedés: alárendelt szerep, csak szárazföldön.

10 „A nád azok közé a növények közé tartozik, amelyeknek apró magvai a hosszú
távú terjedést szolgálják, míg a kialakult állományok vegetatív úton oldják meg a terjeszkedést. Az állományok klonális szerkezete alapvetően függhet a kialakulásuk módjától. Partra vetődött rizóma kötegből könnyen alakulhat ki monoklonális állomány. Ha a parton szaporodik el magról a nád, és ennek rizómái hatolnak egyre mélyebben a tóba, közepesen diverz állomány várható. Sekély vizeinkben viszont az ideiglenesen kiszáradt fenékre hullott magból nagyon sokszínű kiinduló állomány nőhet fel, melyet utólag áraszt el a víz.” „A Bódeni-tótól a Duna-deltáig öt ország 21 nádasából vizsgáltunk meg egy-egy nádszálat, és páronként összehasonlítva azok genetikai és földrajzi távolságát. A genetikai távolság nem nőtt a földrajzival. Ez egy nagy meta-populációt jelez az 1600 km-es távolságon belüli erős génáramlással. „

11 Élettani és autökológiai (az egyed és környezetének kapcsolatai) jellemzők:
Termőhely (biotóp): optimális termőhely Ca Mg (HCO3)2-ban gazdag lúgos sekély tavak cm mélység De: sok tényezőre tágtűrésű (euriök) faj! Pl. nehézfémek, só (NaCl) Szántóföldeken, utak szegélyében, töltéseken, ahol a talajvizet eléri a gyökérzete.

12 Földrajzi elterjedés: kozmopolita
A nád mindkét féltekén a trópusoktól a 70. szélességi fokig, a tengerszinttől a Tibeti-fennsík magasságáig megtalálható.

13 Produkcióbiológia: 1 m2-en álló 2,5-3 m magas nádas kb. 6 m2 levélfelület 1 év alatt 1,5-2 kg szárazanyag biomassza 1 ha nádas 1 vegetációs idő alatt 120 tonna szárazanyagot termel meg

14 Párologtatás: 1 m2 nádas 1 vegetációs idő alatt kb. 1000 l vizet
Azonos felületű víz (evaporáció) litert!

15 Populáció – metapopuláció
(A lokális populációk együttese a metapopuláció (Levins 1969).) Társulás: Nádas - Phragmitetum communis Flóralista: nád keskenylevelű gyékény INDIKÁCIÓ: kommunális szennyvizek és sóbemosódás (NaCl) széles levelű gyékény tavi káka sövényszulák ebszőlő csucsor tőzegpáfrány lápi csalán Hagymaburok ! Lebegő és gyökerező hínárnövények: apró békalencse, közönséges rence, süllőhínár békanyál (Cladophora) INDIKÁCIÓ: eutrofizáció, szervesanyag dúsúlás!

16 A társulás térbeli szerkezete: szintezettség, mintázat

17 Időbeli változások: Aszpektusok: diurnális

18

19 Időbeli változások: Aszpektusok: szezonális

20 Időbeli változások: Aszpektusok: szezonális

21 Szukcesszió és övezetesség:

22 Övezetesség:

23 Niche – niche szegregáció – (mintázat: horizontális szerkezet)

24

25 Nádasok állatvilága – a nádas, mint tápnövény-közösség
Nád - primer produkció Elsődleges fogyasztók: Hazai nádasainkban 84 gyakori nádfogyasztó rovar ebből monofág (kizárólagos nádfogysztó) 39 faj!! Fitofágok: bogarak, lepkék, poloskák, kabócák, levéltetvek, pajzstetvek, tripszek, kétszárnyúak (gubacslegyek, gubacsszúnyogok) Kevés gerinces: amúr, pézsmapocok. Másodlagos és harmadlagos fogyasztók: ragadozó ízeltlábúak: szitakötők, bogarak, pókok, kétéltűek, madarak, emlősök Élősködők: pl. fürkészdarazsak Csúcsragadozók Ember szerepe

26

27

28

29

30 Populációk közötti kölcsönhatások (nem táplálkozási)
költésparazita

31 Alkalmazkodások a nádashoz
Mimikri 1

32 Alkalmazkodások a nádashoz
Mimikri 2

33 A nádasok védelme, kezelése, pusztulása
Magyarország területének 0,4%-a nádas (kb hektár)

34

35

36